Az ajtódísz ma elsősorban dekorációs elemként ismert, azonban története jóval régebbre nyúlik vissza. Már az ókori kultúrákban is szokás volt a bejáratot különféle szimbólumokkal, virágfüzérekkel vagy zöld ágakkal ékesíteni. Az isteni áldás, a védelem és a győzelem jelképeként a görögök és a rómaiak babérkoszorút függesztettek kapuikra. A középkor Európájában, hogy távol tartsák a betegségeket és rossz szellemeket gyógynövényekből, például fokhagymából, levendulából vagy rozmaringból készítettek koszorúkat.
Egy-egy jeles eseményre ünnepre más, és más típusú ajtódísz használunk. A karácsonyi ajtódíszek hagyománya a 16–17. századi Németországból ered. A reményt és a fényt, valamint az élet folytonosságát szimbolizálták az örökzöldekből – fenyő, magyalfélék, tuja – font koszorúk.. Innen terjedt el egész Európában, majd a 19. században az Egyesült Államokban is népszerűvé vált. Napjainkra az ajtódíszek már nemcsak karácsonykor, hanem az év minden időszakában, különböző formákban megjelennek. Télen továbbra is klasszikus ünnepi elemekkel készülnek, nyáron viszont a tengerpari motívumok, kagylók, horgony és a kék szín dominál. Tavasszal a friss virágok a jellemzők.
Ajtódíszt nagyon sokféle technikával készíthetünk. A díszek alapja lehet mesterséges vagy természetes anyag. A leggyakrabban a klasszikus szalmaalap használatos, amelyre dróttal vagy ragasztópisztollyal rögzíthetők a díszítőelemek. Modernebb változatnak mondható a fémkarika vagy hungarocell alap,mely különösen a könnyedebb, minimalistább stílushoz.
A díszítő elemeket számos módszerrel rögzíthetjük az alapra. Ragasztásos technikánál ragasztópisztollyal roppant egyszerűen rögzíthetők a virágok, tobozok, termések. Szőlővessző vagy fűzfaágból készült koszorúk esetében fonásos, kötözéses módszert alkalmazhatunk. Selyem- vagy textilvirágokból tartós és látványos díszek készíthetők tűzéssel, vagy szövéssel. Modern koszorúk esetében gyakran kombinálhatók a technikák, egyszerre alkalmazhatjuk a drótozást, ragasztást és fonást.
A díszítőelemek kiválasztásának csupán képzeletünk szabhat határt, hiszen a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Az elemeket évszakhoz válogathatjuk, lehetnek termések, levelek, gyöngyök, szalagok, vagy akár LED-fények is. Az ajtódísz így egyszerre lehet kreatív és természetes, tradicionális és modern, személyes hangulatú alkotás.
Az ajtódíszek eredetét tekintve elmondhatjuk, hogy azoknak mágikus, védelmező szerepük is volt. A mai otthonokban azonban már leginkább hangulatot, vendégváró melegséget sugároznak, miközben a készítésük igazi kreatív kikapcsolódást jelent.