Paradoxonok

Nemzeti szocializmus a XXI század "marxizmusa" ?

Marx és Engels a XIX századi kapitalizmus kritikai elemzése alapján felvázolták a XX század szocializmusát [kommunizmusát].

Rosszul spekuláltak. Nem az, nem akkor, nem ott és nem úgy valósult meg, ahogy a két klasszikus elképzelte. A legfejlettebb tőkés államok proletariátusát "megfertőzte" a szociáldemokrácia és a szintén zsidó Bernstein revizionizmusa. Nem lett internacionalista, nem döntötte meg a kapitaliz must, hanem kompromisszumot kötött vele.

A szüntelen zsidó világfelforgatásnak más paradigmára kellett áttérnie. Elővették hát a kitünően bevált régi forgatókönyvet, a Nagy Francia Forradalomét. A zsidó háttérhatalom a címszerepet egy szifiliszes szadistára Leninre osztotta, aki szivesen álmodozott az elkövetkezendő véres napokról, a dicső francia példát emlegetve. A beteg agy szülte azt a szörnyet a "marxizmust leninizmust" , amely a marxista tanoknak az orosz országi viszonyokra történt alkalmazását jelenti előbb tervek, majd politika formájában.

Más kérdés hogy az oroszországi zsidó puccsot nem ő, hanem a kelet-newyorki zsidó kahal megbízottja Trockij robbantotta ki és vezényelte le. Az akció a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nevet kapta, amelynek méreteiben és bestialitásában sikerült messze túlszárnyalnia "dicsőséges" elődjét.

Marx és Engels tanaiból, de a józan észből is az következett volna, hogy a forradalom a tőke kisajátítását, a tőkésosztály félreállítását és a kizsákmányolási viszonyok felszámolását fogja jelenteni. Ez Oroszországban nem látszott túl nehéz feladatnak, tekintettel arra, hogy feudális viszonyok uralkodtak. A tőkések és proletárok osztálya, létszámát és gazdasági sűlyát tekintve, úgyszólván jelentéktelen volt. A helyzet tehát marxista nézőpontból nem volt forradalomra érett. Azért sem, mert a nagyszakállúaknak eszükbe se' jutott hogy a forradalom egy elmaradott országban is győzhet a nemzetközi prole tariátus összefogása nélkül.

Dehát nem is erről volt szó, hanem egy kizsákmányoló (!) cionista zsidó diktatúra létrehozásáról a gyűlölt Oroszor szágban. Ehhez nem volt elegendő a tőkésosztály és a nagybirtokosok osztályának kiiktatása. Ki kellett írtani a nép összes tudathordozó rétegét: a nem burzsoá "csupán" orosz értelmiség egészét: a papságot, a tisztikart, írodalmá rokat, pedagógusokat, mérnököket, a közép, illetve kispolgárokat, stb. 

A marxizmus - leninizmus, mint elmélet és mint társadalmi gyakorlat, megbukott. A sztálinizmus lépett a helyébe. Ezt azonban, mint "izmust", nem ismeri el sem a politika, sem a társadalomtudomány. Ez nem utolsó sorban Sztálinnak róható fel, aki a maxista - leninista cégérhez ragaszkodott  tulajdonképp érthetetlen okból. Ismert körülmény, hogy Lenin az utódlásból kifejezetten ki akarta zárni Sztálint, aki erre Lemin teljes elszigetelésével válaszolt. Hogy megvárta e amig a szifilisz bevégzi a munkáját, vagy siettette Lenin halálát nem tudni. Tény hogy totálisan kiírtotta az egész, dön tő többségében zsidó, "lenini gárdát", részben "törvényesen."
"A Nagy Terrorból a nagyvilág leginkább a kirakatba tett három moszkvai monstre pert látta 1936–38 között. A 'tizenhatok perét', melynek legfőbb vádlottjai Zinovjev és Kamenyev voltak; a 'szovjetellenes trockista központ' perét, melynek keretében többek között Radeket, Pjatakovot és Szokolnyikovot lőtték agyon; végül a 'trockisták és jobbol daliak blokkjának' a perét, melybe Buharin és Rikov halt bele, társaikkal együtt."
Trockíjt Mexikóban gyilkoltatta meg.

Miért?

Idézet Visinszkijnek a Buharin-perben elhangzott vádbeszédéből„Népünk és a világ valamennyi becsületes embere most az önök igazságos ítéletét várja. Mennydörögjön ez az ítélet hatalmas országunkban, mint új hőstettekre, új győzelmekre hívó riadó! Mennydörögjön ítéletünk, mint az igazságos szovjet büntetés frissítő és mindent megtisz tító vihara! Egész országunk apraja-nagyja egyet vár, egyet követel: 'lőjétek agyon az árulókat és kémeket, akik eladták hazánkat az ellenségnek', lőjétek agyon őket, mint a veszett kutyákat! Népünk egyet követel: tiporjátok el az átkozott férgeket!, (mi pedig) haladunk tovább a múlt utolsó szennyétől, söpredékétől is megtisztított úton, szeretett vezérünk és tanítónk, a nagy Sztálin vezetésével előre, a kommunizmus felé.”

Szóval "árulók, kémek, ellenség"... Ugyan kiről - miről van szó?

Röviden arról, hogy Sztálin kezdettől nem hitt a zsidók "kettős identitásában" és azt gondolta, hogy a moszkvaiak inkább newyorki, londoni, stb.  fajtársaikhoz húznak, mint "szovjet hazájukhoz". Erről szóltak a perek és jóval később ezt bökte ki ő maga is.  

"1952. december 1-jén a Politbüro ülésén Sztálin a következőt állította, hogy minden zsidó nacionalista és az amerikai titkosszolgálat ügynöke. Mindannyian az amerikaiak lekötelezettjei."
Aztán elkezdődött...
"Létrehozták a Deportálási Bizottságot, azzal a céllal, hogy előkészítse a zsidók Szovjetunió európai területéről Szibé riába történő deportálását. A diktátor területi megoldásban gondolkodott az európai zsidó jelenlét megszünte tésével kapcsolatban. A tervek szerint először a telivérnek számító zsidókat, majd a második lépcsőben a félvéreket deportálták volna. Sztálin már 1953 februárjának közepén hozzá akart kezdeni az akcióhoz, de a zsidólisták nem készültek el időre. Végül a deportálásnak március 5-én, a zsidó orvosok perében történő ítélethirdetéssel egy időben kellett volna elindul nia.1953. március 1-jén éjjel azonban, a vidéki dácsájában pihenő Sztálin teljesen váratlanul összeesett..."
"Mhecsoda szherencsés véletlen" mondaná erre Kohn bácsi.

Azután megkezdődött a Szovjet Világbirodalom és vele együtt a világ "másik pólusánaík" lebontása, lerohasztása. Itt most nem szándékozom részletezni [korábban többször megtettem] az ebben közreműködő ember-patkányok: Hrus csov, Brezsnyev, Gorbacsov, Jelcin cselekedeteit méltatni. A mélypontot pedig elegendő egy hangulatképpel szemléltetni, amelyen Oroszország új zsidó urai: Putyin a világ leggazdagabb   tőkés oligarchája és Berl Lazar moszkvai főrabbi örülnek egymásnak...

Mi sem természetesebb, minthogy a megmaradt zsidó világpóluson eluralkodott az eufória. A beszéltetett zsidócsahosok egyike így
áradozott.

"A történelem vége? -címmel jelent meg egy tanulmány 1989-ben az akkor még ismeretlen politi ka tudós, Francis Fukuyama tollából. A National Interest hasábjain közreadott írást a hideghábo rú lezárása ihlette, és pár évre rá már könyvvé duzzadt.Központi mondanivalója, hogy a tekintélyelvű rezsimek bukásával, a modernizáció és a nyugati fogyasztói kultúra világméretű terjedésével, tökéletesebb alternatíva hiányában az emberiség ideológiai evolúciójának végpontjához ért: beköszönt világunk végső politikai berendezkedésének, a liberális demokrácia hegemóniájának korszaka, amivel elérkezett a történelem vége."
Mi úgy tudjuk, a történelem elsősorban a háborúk története és sohasem volt annyi háború a vilá gon, mint az egypólusú világ létrejötte óta. Továbbá a nyugati fogyasztói kultúra elterjedése helyett embermilliárdokat fenyeget az éhhalál a világ válságövezeteiben, amelyek egyre nagyobb foltokban éktelenítik bolygónk arculatát.

Közben eltünt a marxizmus, azaz a kapitalizmus egyetemes tudományos és politikai (osztályharcos) kritikájának egyik formája.

Pótszer persze van, a jómódú zsidók kedvenc szórakozása az "újmarxizmus". E jelenség taglalásába szintén nem mennék bele. Ehelyett a habókos Puzsér Róbert
írását ajánlanám, amely a magyar nemzet szégyenében a Magyar Nemzetben jelent meg. Az írás a "marxista lázadók" között említi Martin Schulzot Merkel koaliciós partnerét a marxizáló zsidó archetipusát is. Ez a kopasz seggfej egymagában megvilágítja a fogalom lényegét.

Szóval a kapitalizmus kritika nem jól áll, pontosabban megszünt, és nem hiányzik senkinek. Nemrég írtam arról, hogy a gondolkodás osztály-jellege is megszünt és "szektorsemleges" mindenki a kommunistáktól a hungaristákig bezárólag, ugyanazon nemzetiszín lobogóval takarózva.

Régebben szokásos volt a történelmet korszakokra, a korszakokat meg alkorszakokra tagolni. Ilyen volt Dimitrov fasizmus formulája, amely végigkisérte fiatalságomat. Emlékszem továbbá a "haldokló""rothadó" címkékre, stb. is. Azt viszont senkitől se hallottam, hogy az Új Világrend a rotha dó kapitalizmus legfelsőbb foka lenne - pedig az. És még azt is hozzátehetjük, hogy zsidó civilizáció, a globális pusztulás civilizációja.

A civilizáció és a pusztulás egyébként is összetartozó fogal mak és a pusztulás okai között ismétlődően felmerül az ember és a természet valamint az emberek összecsapása; g
lobális felmelegedés, geológiai katak lizma (földrengés, meteor becsapódás)  harmadik világháború (nukleáris tél), azaz a végítélet órája: az Armageddon (Jelenések Könyve).

A termékeny emberi fantázia meg is jelenítette ezt a fenyegetést. Az eredetileg a Chicagói Egyetem falán lévő óra (doomsday clock) azt jelképezte, hogy az emberiség mennyire áll közel a globális atomháborúhoz. 2007 óta azonban számításba veszik az éghajlatváltozást illetve az olyan újabb technológiai eredményeket, melyek visszafordít hatatlanul károsíthatják az emberi életet a Földön. Az órán az éjfél a globális katasztrófa bekövetkeztét hivatott jelképezni. Az óra eredetileg nem a világpolitikai erőcsatározáso kat volt hivatva regisztrálni,  hanem azokat az állandó fenyegetettség során beálló alap vető változásokat kellett mutatnia, melyekkel az emberiségnek az atomkorszakban szembe kell néznie.
Más kérdés, hogy Izrael ezt az órát, saját arzenáljába sorolva, arra használja, hogy időn ként az egész világon "vekkerfrászt" idézzen elő, ha az emberiség nem akar a sófárok hangjaira táncolni.

Visszatérve a fővonalra megállapíthatjuk, hogy az egypólusú világ (az emberiség) a tőke uralmát nyögve szenved és sodródik végzete felé. 

Az ám a tőke! Működését százféleképp elemezték jellemezték már, de senki sem meri érínteni a tabut: kié a világ tőkéje? No nem minden tőke, "csupán" annak törzsrészvényi, szavazatelsőbbségi, osztalékelsőbbségi része.

És az mennyi? Csupán tippelni lehet.
Az Investopedia becslése szerint pl. csak a Rothschildok vagyona jelenleg eléri a 2 trillió dollárt, Az arckép (pónem) semmiféle kétséget nem hagy tulajdonosának faji hovatar tozása iránt és nyomban felveti a tőke "faji megkülönböztetésének" lehetőségét, sőt mi több, szükségességét is. A fentebb emlegetett Fukuyama a tulajdonosától elvonatkoztatott tőkének a következő jellemzését adja.  "A társadalmi (?) tőke olyan képesség, amely az adott társadalomban vagy az egyének adott körében kialakult bizalomból származik. Az egyének nek, ha társadalmi tőkét akarnak szerezni, alkalmazkodniuk kell az adott csoport 'erkölcsi' szabályaihoz, és ebben a közegben olyan erényekkel kell gazdagodniuk, mint hűség, tisztesség és megbízha tóság. A csoport egészének pedig közös szabályokat kell kialakítania, mielőtt a bizalom általánossá válhat a csoport tagjai között."
Kézenfekvő, hogy a zsidókézben levő tőke működtetésének is vannak 'erkölcsi szabályai' - a Talmud tanításai szerint, amelyek így szólnak. "Sanhedrin 57a. Egy zsidó nem köteles egy gój ('Cuthean') munkáját megfizetni. Baba Kamma 37b A gójokat törvény nem védi és Isten a pénzüket Izraelnek szánta.A zsidók hazudhatnak nemzsidóknak. Baba Kamma 113a Zsidók hazudhatnak ('csalhatnak') hogy egy gójt rászedjenek."
Élettapasztalatai alapján bárki megítélheti, hogyan működik a létező tőke. Ezt fejtegetnem tehát szükségtelen.

A tőke működésének nem erkölcstelensége a legíjesztőbb vonása, hanem célszerűtlensége [irracionalitása]. Ennek egyetlen lehetséges magyarázata a sajátságos zsidó alkat, amely pszichológiai értelemben súlyosan beteg, erkölcsi értelemben amorális [a moral insanity ismérveit, az erkölcsi elmezavart, azt a kórkép jeleníti meg, melynek legfőbb sajátossága az etikai és morális irányban mutatkozó kedélyi elfajulás], jogi értelemben bűnöző, politikai értelemben bestiális hódító, társadalmi viszonylatban aszociális.

Az emberiség Armageddonnal fenyegetése a zsidó hódítás pszichológiai eszköze. Érdemes belegondolni. Én megtet tem és hosszabb
írást szenteltem neki. Már akkor is feltünt a zsidóság fixa ideája, amelynek abszurd lényege az, hogy a zsidók megúszhatnak egy olyan világégést, amit ők robbantanak ki és vezényelnek le. Ennek teljes képte lensége külön bizonyítás nélkül állítható.

A zsidótőke működési elveinek felvázolásához szükséges keresgélés során egy lelkes magyarra Kenéz Bélára bukkantam aki a kolozsvári egyetem tanára volt, majd a budapesti egyetemre hívták meg. Nép és föld című grandiózus munkáját a kövekező jellemzéssel illetik. "Örvendetes, hogy fényes tudása és lelkes magyarsága ezentúl az ország centrumából fog szertesugározni és nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy - amint ő mondja - szívünk minden érzésével, agyunk minden gondolatával, izmaink minden erejével megteremtsük a magyar nép és a magyar föld szerető, hálás és okos kapcsolatát." E megnyilatkozás szerelmi vallomásnak is elmenne. Nem véletlenül idézem.

A következő téma a "föld-tőke" kérdésköre lesz.

A zsidó minden termelő munkától írtózik, különösen a földmunkától. Szolzsenyicin az orosz zsidó kapcsolatokat elemző nagy művében az "Együtt"-ben ezt írta erről. "A földművelés megkezdése tökéletes undorral párosult számukra. ... Lévén a zsidó kiválasztott nép neki nem való a nehézségekkel terhes földműves munka. Az valójában a gójok sanyarú osztályrészéül adatott, ... A zsidók amúgy is későn kelnek, egész órát szentelnek a reggeli imádkozásra és akkor indulnak csak 'munkára', amikor a nap már magasan delel az égbolton." [I. kötet 145 - 146 old.]

Ellenvélemény? Van! Hitlertől a Mein Kampfban a következők olvashatók.
"Népünk erejét nem a gyarmatokban, hanem országa európai földjében találja meg. Soha se tartsátok az államot biztonságosnak, ha az nem biztoíthat népünk minden tagja számára egy darab termőföldet. Ne feledjétek el, hogy a világon a legszentebb jog a saját maga által megművelni szándékozott földhöz való jog. A legszentebb áldozat a földért kiontott vér." [346. old.]
"A földet [a zsidó] kereskedelmi tevékenysége körébe vonja és azt eladható, helyesebben kereskedelmi árúkká alacsonyítja." [182. old.]

A spektrum ennél valójában sokkal szélesebb. A földdel való seftelés a zsidó élősdiségnek csupán egyik ága. A másik a gyarmatosítás. Remélem köztudott, hogy amikor ez a vállalkozási forma beindult a "keresztény" államokban már a zsidó tőke dominált. Az szervezte az expedíci ókat, állította ki a hajókat, irányította a konkvisztádorokat és fölözte le a hasznot.

A földnek nem volt kereskedelmi értéke. A földeket fegyverrel, legfeljebb üveggyöngyökért szerezték meg. És már a kezdetektől nem a föld felülete volt a legvonzóbb, hanem a föld méhének kincsei. Először a nemesfémek, a gyémánt, aztán az olaj, stb. Persze [pl.] Afrika földjén más használható is akadt: egzotikus vadállatok, elefántagyar és a "fekete elefáncsont" azaz a nigger, amellyel rabszolgamunkát lehetett végeztetni a délamerikai ültetvényeken. Ez a kitűnő biznisz 1865. december 6-áig tartott, amikoris az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítésének („amendment”) elfogadásával a rabszolgaságot az USA-ban törvényen kívülre helyezték. Addig többmillió ember pusztult el a "vadászat" során, a hajóúton és az ültetvények poklában.

Itt és most egy külön tanulmányt írhatnék [nem írok] annak a tételnek az igazolására, hogy földnek és nép a rajta élő népnek közös (!) a sorsa. E párhuzamos sorsokat ezernyi szál köti össze, látható és láthatatlan - néha szinte misztikus módon.

A Kenéz Béla által megénekelt "szerető, hálás és okos kapcsolat" huzamos fenntartása egyáltalán nem könnyű, de nem is lenne megoldhatatlan. Mégis megoldatlan mindenütt ahol a zsidó tőke uralkodik.

A kialakult világhelyzet elemzése igen terjedelmes lenne. Néhány ismérv azonban, némileg önkényes sorrendben, felemlíthető.

A megoldás lehetősége a tőke kezében lenne. A fegyverkezésre fordított kiadások kis része is fedezné pl. a sivatagok helyén oázisok kialakítását. Erre azonban a tőke önként sohasem lesz hajlandó, mert "természetes ösztöneivel" ellen kezne.

A tőke megreformálására irányuló törekvések témakörében időnként kjifejezetten tréfás
értekezések olvashatók.
"
prudenciális szó jelentése okos, körültekintő. A pénzintézeteknél bankári alapelveket, ügyfélérdeket szem előtt tartó magatartást értünk alatta. Magyarországon az MNB látja el a prudenciális felügyeletet. A prudenciális szabályozások célja, hogy csökkentsék a csőd bekövetkezésének valószínűségét, minimalizálják a kockázatot, csökkentsék a pénzügyi zavarok miatt felmerülő költségeket, valamint a rendszerkoc kázatot."

Ez az írás magyarul, Magyarországon jelent, jelenhetett meg, ahol a "prudenciális" bankszektor állampolgárok millióit fosztotta ki és teszi utcára. A prudenciális felügyelő a kancsi Matolcsy pedig ötmillió forintot fizet a legfőbb ügyész feleségének és krőzus módon költekezik, két kézzel.

Nem!

Az ipari, kereskedelmi és főleg a banktőkét meg kell regulázni. Erre a világtörténelemben egyetlen (!) példa van, amely Hitler műve. [Így jutunk vissza a címhez, ill. a frontképhez...]

Hitlar barna forradalma sajátos szocialista rendszert, valódi nemzetállamot hozott létre. Ennek első etapja az idegenszívű, azaz komprádor, vagyis spekulatív zsidó tőke kiiktatása volt, zsidókkal együtt.

A nemzeti termelő tőkét azonban Hitler nem államosította, korábbi tulajdonosaik kezén hagyta. Ő az embereket (!) "szocializálta", azaz a tőkéseket és a munkásokat egyaránt az állam felügyelete alá vonta és érdekeiket "összehangolta". Ennek jelképe a Hitler - Krupp paktum, amelynek keretében Krupp maga és a nemzeti tőkésosztály nevében, nem önként és nem dalolva, vállalta hogy a profitjukból finanszírozzák az állam kiadásait, köztük a szociális, népjóléti kiadásokat is!

Így és csak így valósulhatott meg a "csoda": nem az állam adósította el magát, hanem a tőke vált az állam adósává. És ebből az adóból mindenre, szószerint mindenre (!) tellett; a háború irdatlan költségeire, de a társadalom és egészségbiztosítás ugyancsak irdatlan költségeire is.

[Nem értem, hogy nem tűnik fel senkinek, hogy a III. Birodalom nak a háború végén nem volt államadóssága. A gazdag és min díg győztes ZsidóAmerika viszont minden háborúja során adós sághegyeket halmozott föl.] 

A III. Birodalom gépezetének minden csavarja a huszonnegyedik óra utolsó percéig működött. A dédelgetett táborno kok összeesküvést szőttek a Führer ellen, de a munkásosztály végig kitartott mellette.

Miért vélem időszerűnek a fentiek felemlegetését?

Azért, mert az északafrikai és közelkeleti nemzetállamok szétzúzása után az európai nemzetállamokon van a sor. A sors Soros képében jelent meg a horizonton. Az európai fehér faj megsemmisítése által záródna be a jelképes kígyó köre, amelynek leírását többször idéztem már Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveiből és most megint idézem.

"Közölhetem önökkel, hogy ma már csak néhány lépés választ el célunktól. Már csak kis darabot kell megtennünk ahhoz, hogy a Jelképes Kígyó, amellyel népünket jelképezzük, befejezze az egész hosszú utat, amelyen végigmentünk. Ha bezárul az ő köre, Európa minden állama be lesz zárva gyűrűi közé, mint egy hatalmas satuba. " [Cion bölcseinek jegyzőkönyvei 3. sz. Jegyzőkönyv.]

Ebből kitetszik, hogy a bölcseket néha elragadja a fantáziájuk. A mű valószínüleg az
1897-ben Bázelben  tartott I. Cionista Világkongresszus platformja volt. Ekkor alakult meg a Cionista Világszervezet is. Azóta jó szászhúsz év telt el. A kígyó tehát kissé lomha,  de kitartó és nem hagyja abba.

Viszont az európai nemzetállamok [a biztató jelek mutatkoznak erre] ébredeznek és egyre többet tesznek azért, hogy a "Hazák Európája" helyén ne jöhessen létre a cionista "Európai Unió".

Európa a liberális álomból ocsúdva talpra áll és menetelni kezd.

2018.03.15

Sz. Gy.

 

 

 

 

 

 

 






 

 

 

 

 

 

 ,

 

 



 



 

 

 http://real.mtak.hu/26709/1/FarkasZ_Tarsadalmi_toke.pdf

 




 

 

 

 

 

 




 

kegyetlenségében .

A méreteiben és ke