A fajok eredete
A teremtés koronája

Mit is ír a Genezis?
"A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak 'fajuk' szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a 'fajtának' megfelelően. Isten látta, hogy ez jó. Isten megteremtette 'fajtájuk' szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak, vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak 'fajtájuk' szerint. Isten látta, hogy ez jó. Aztán szólt Isten: Hozzon elő a föld élőlényeket 'fajuk' szerint: háziállatokat, csúszómászó kat és mezei vadakat fajuk szerint." Úgy is történt. [Ter. 1.25] Isten megteremtette a mezei vadakat 'fajuk" szerint, a háziállatokat 'fajuk' szerint és az összes (!) csúszómászót a földkerekségen, 'fajonként'. Isten látta, hogy ez jó. Isten újra szólt: teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak (!) a tenger halai, az ég mada rai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes (!) csúszómászó fölött, amely a földön mozog. [Ter. 1.27] Isten megte remtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket." 

Minthogy mindez a Szent-Írásban olvasható, nyilván Szent-igaz is.

Vagy mégsem?

Feltűnik valakinek, hogy e rövid traktátusben nyolcszor ismét(elget)ődik a "faj" szó? Nekem feltűnt. Először arra gondoltam, Isten szószátyár volt. Aztán rájöttem, szó sincs erről. Akik a Tórát írták (Istenről persze szó sincs) egyszerűen a sok hülye zsidó agyába akarták vésni: a "faj" a legfontosabb.

Miért is? Hát az összesek fölötti uralkodás miatt.

A Teremtés Könyvéből voltaképp nem derül ki, hogy a gójok hova soroltatnak a fajok között. A Talmudban sok szó esik róla, de az tiltott olvasmány a nemzsidók számára. Ha mégis hozzájutnak, a zsidók nyomban hamisítványnak minősítik.

Szerencsére a talmudista tudósok olykor kifecsegnek egyet mást. Egyikük
Ovádjá Joszéf izraeli főrabbi. Népes gyülekezet, ill. sajtónyilvánosság előtt elmondott 
hitszónoklatában (d'rásájában), híveinek többször is fölhangzó ámen, úgy legyen kurjongatása közepette, ilyesmiket mondott a, "világ nem zsidó embereiről" szólván."Ezek csak azért jönnek a világra és élhetnek aránylag tisztes kort, hogy minél jobban kiszolgálhassák a zsidókat." E megállapítását példával is illusztrálta. "Gondoljuk csak meg, ha elpusztul a szamár elveszítjük a pénzünket. Így van ez a szolgálóval is, ha időnap előtt meghal elveszítjük a pénzünket. Éppen ezért hagyjuk, hogy a szolga hosszú életet éljen, annak érdekében, hogy jól dolgoz zon a zsidónál.” Nem nehéz észrevenni, hogy a bölcs rabbiból a Talmud szelleme, ill. betűje (!) szól!

Ami a Talmudot illeti honlapomra
feltöltöttem Joannes Öhquist "A Führer Birodalma" c. könyvét, amelyben [III. rész 4 fej.] a következők olvashatók.

"Isten a nemzsidókat emberi formában teremtette, mert semmi más célra nem teremtették őket, minthogy nappal és éjjel a zsidót szolgálják és ne hagyjanak fel az ő szolgálatával. És nem volna méltó egy királyfihoz (értsd egy héberhez), hogy neki egy állat állati alakban szolgáljon, hanem egy állat emberi alakban." [Midrasch-Tolpiot-kiadás Syrakusai Elia Ben Salamon Ábrahámtól. 255. o. (Varsó 1875.)]
Az egész Zohár (a Kabbala főműve) tele van hasonló fordulatokkal és kifejezésekkel. Itt csak Emek-ha-Melek 17. századbeli rabbinusi értekezésének egyik idézetére utalunk; ez így hangzik: 'Boldogemlékezetű rabbijaink mondották: Ti, zsidók, emberek vagytok, mert lelketeket a legfőbb embertől (t. i. Istentől) nyertétek. De a világ népei nem emberek, mert nincs
nescharmajuk (vagyis fenséges lelkük) a szent és legfőbb embertől, hanem nepeschük (állati lelkük) van Ádám Beliál-tól; ez a gonosz és haszontalan, Sammaelnek nevezett ember, az ördögök főnöke.' (Idézi J. F. C. Puller. "Secret Societies and Subversive Movements", 13. o. London.)"]

[A könyvnek egy érdekes magyar vonatkozása is van. Luzsénszky Alfonz ellen, Talmud fordítása miatt, a zsidók pert indítottak és vesztettek, mert a Magyar Kuria (akkor még magyar volt a Kuria...) megállapította, hogy a fordítás hiteles. Csodálatosképp a könyv PDF formátumban ingyen, letölthető az Internetről.]

Ha a gójok nem emberek, csak emberforma állatok, akkor az Ember, azaz a zsidó, csak a hatodik napon teremtődött. Tiszta sor, de akkor hol a gójok helye a Teremtésben? Melyik fajhoz tartoznak? A legkézenfekvőbb, hogy a háziállatokhoz. Maradjunk tán' ebben?  

Sajnos nem tehetjük, mert valami nem stimmel. Nagyon nem stimmel.

A hülye teremtés mítosz szerint az állati fajok a zsidó kortársaivá lettek, hogy uralkodhassék rajtuk, mindegyiken, kedve szerint.

Csakhogy a zsidó válogatós. Neki tréfli (terefah) azaz nem kóser, emiatt tisztátalan tiltott az állatok egy része, pl. a teve, a mor mota, a nyúl és a sertés. Belőlük nem eszik. Ami nem tiltott még nem kóser. Csak akkor válik azzá ha "rituális szabályok szerint öli meg (shita) egy képzett és engedéllyel rendelkező mészáros (sohet)." Ez a megtiszteltetés többnyire a háziállatokat éri. De mi a helyzet a gojokkal? A zsidók azt állítják, gojokat nem vágnak. Ha valaki mást állít nyomban "vérvádról" kezd harsog ni a kezükben levő világsajtó. Ez a téma megérne egy misét, de nem itt és nem most.

Azt mindenstre megállapíthatjuk, hogy Isten állítólag egy csomó olyan állatot is teremtett, amelynek munkaerejét, tejét, húsát nem fogyasztja a zsidó és bőrével, szőrével, tollával se seftel. Hát akkor mi szükség volt őket megteremteni? Az özönvíz és Noé hajó kázása még több kérdőjelet vet fel. Elsősorban azoknak a józan eszét kérdőjelezi, akik a Tórát mint isteni kinyilatkozatást próbálják ma is elsózni.

Jól jegyezzük meg, a Genezis szerint Jahve a növények és állatok fajtajellegét és ezek különbözőségét előre megszabva a fajokat elkülönítette egymástól.

Az igazi Teremtőnek viszont tudnia kellett - amiről a sarlatán bibliafirkászoknak sejtésük se' lehetett - hogy az élet az egyszerűtől fejlődött a bonyolultig [evolúció] és e sokmillió éves folyamat során "kisérleti prototipusok" millióit állította elő, majd pusztítot ta el.

Honnan tudhatták volna, hogy az almae vés miatt a Paradicsomból kiebrudalt ember régészkedni kezd és ezrével kapar ja ki olyan ősszörnyek maradványait, amelyek közül az Asztrodon növényevő dinoszaurusz 112 millió éve élt. Becslés szerint 9 méter magas és 15 -18 méter hosszú volt. [Nesze neked Noé bárkája...]

Mit is parancsolt az Úr Noénak?

"6,19 És minden élőből, minden testből, mindenből kettőt-kettőt vígy be a bár kába, hogy veled együtt életben marad janak: hímek és nőstények legyenek."

A képzelt Úr valóságos zsidajai nyilván az ember kortárs - állataira gondoltak, nem tudhatván, hogy "Az első élő sejtek az ősi prokarióták lehettek. 3,5 milliárd éves prokarióta fosszíliákat is talál tak. A prokarióták valószínűleg még ma is a legsikeresebb és legnagyobb számban élő szervezetek.

Azonban nem ez a poén, ha nem az, hogy A prokarióta sejtekben (már benne van) az örökítő anyag. A DNS a sejtplazmában található. Egyetlen, gyűrű alakú DNS-molekula tárolja a sejtműködésre vonatkozó összes információt. A primi tív egysejtű voltaképp egy végtelenül bonyolult szerkezet.

Nem mai téma, csupán megjegyzem, kez detben az élet tervrajza a kettős spirált alkotó dezoxiribonukleinsav DNS vala, nem pedig az ismert nóta -
"
Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setét ség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett."

A tórafirkászok nem számoltak vala vele, hogy a Tree of Life, azaz az Élet Fája kibukkan az ősi kőzetekből és láthatóvá válik a mikroszkópok alatt, az Asztrodon tól a prokariótákig.

Nem sejhették, hogy feltalálják a d
endro kronologikus, izokron, radiometrikus és szénizotópos kormeghatározási módsze reket.

Nem tudhatták, hogy megszületik a zsidó legádázabb ellensége genetika [a görög ’gennó’ (γεννώ), ’nemzeni, életet adni’ jelentésű szóból] avagy örökléstan: a gének, az öröklődés és az élőlények
variációjának tudománya.

Nyilvánvaló hogy az egész zsidó agyalta Teremtés [Genezis] totál hülyeség, amire vétek lenne több szót vesztegetni.

Azért muszáj mégis, mert a zsidó fejébe vette, hogy beleavatkozik a teremtés menetébe és ripsz - ropsz átalakítja annak az állat fajnak a tulajonságait, amelyeket ő gójnak [embertestű állatnak] nevez, azaz felborogatja a teremtés isteni rendjét, migrációs bevándoroltatással és nemi-erőszakos keresztezéssel.

Amit most Soros művel csupán egy gyorsított kampány az emberiség elleni zsidó háborúban. Korábban emlékeztem meg az. ú.n.
Kalergi tervröl, amelyet itt nem kívánok újra tárgyalni, csupán felemlegetni az emlékezet frissítése végett [mert nincs bizony talanabb valami, mint a gójok emlékezete...]

A Terv egy könyv lapjain látott napvilágot
"
melynek címe: “Praktischer Idealismus” – Kalergi rámutat, hogy a jövő Európáját nem az Óvilág honos népei birtokolják majd, hanem egy fajta ember alatti ember, mely a különböző rasszok kényszerített keveredésének az eredménye. Kalergi egyértelművé teszi, hogy Európa népeit sárga mongoloid népekkel és harmadik világbeli színes népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy identitás, etnikai hovatartozás nélküli gyökértelen és soknemzetiségű sokaság melyen a jövőbeli hatalmi elit könnyűszerrel tudna uralkodni.
Irásom megpendit egy problémát, amit akkor nem fejtettem ki. Most megint megpendítem ugyanazt a problé mát, de megint nem fejtem ki. A kifejtést "holnapra" tervezem...

A cikkben a következőről tettem említést. "Kevesen tudják, hogy az európai integráció egyik fő megindítója ugyanaz a személy volt, aki lerakta az ideológiai alapjait az európai népek ellen folyó csendes népirtásnak. Egy sötétlelkű emberről van szó, akinek a létezése ismeretlen a tömegek számára, de az elit az Európai Unió megalapítójának tartja. Neve: Richard Coudenhove-Kalergi, akinek az apja egy osztrák diplomata volt: Heinrich Couden hove-Kalergi, akit rokoni szálak fűztek a Kallergis elnevezésű bizánci császári családhoz, édesanyja a japán származású Mitsu Aoyama volt. Kalergi úr tehát nem zsidó. Rosszabb annál - zsidócsahos."

Ezt a fogalmat Kis Sándor gyökereztette meg a magyar közgondolkodásban. Ami időszerű volt a múlt század huszas éveiben
[akkor nevezte Ford a zsidókérdést "a világ legnagyobb problémájának"], ma fokozottan időszerű, mondhatni véresen időszerű.

A szinte megoldhatatlan nehézségeket nem maguk a zsidók, hanem a zsidóság "beágyazottsága" jelenti. A "zsidócsahosok" száma többszöröse a zsidókénak és ezek nem kevésbé megátalkodott ellenségei a magyarságnak, mint maguk a zsidók. Az igazi nehézség azonban a buta, közömbös tömeg. Ők az abszolut társadalmi többség, amelyet egy [egyelőre csak elképzelt] harcos kisebbség tudna (?) csak kimozdítani a szellemi és testi renyheség rothasztó állapotából, egyáltalán nem kesztyüs kézzel...

Visszatérve Kalergi könyvére egy másik könyvből szükséges idézni - sokadjára.

Igen! Cion bölcseinek jegyzőkönyveiről van szó, jelesül a harmadik jegyzőkönyvről, amely e sorokkal kezdődik. "Közölhetem önök
kel, hogy ma már csak 'néhány lépés' választ el célunktól. Már csak kis darabot kell megtennünk ahhoz, hogy a Jelképes Kígyó, amellyel népünket jelképezzük, befejezze az egész hosszú utat, amelyen végigmentünk. Ha bezárul az õ köre, Európa minden állama be lesz zárva gyûrûi közé, mint egy hatalmas satuba. ... Szakadékot létesítettünk a messzelátó uralkodói hatalom és a nép vak ereje között úgy, hogy mindkettõ elvesztette minden jelentõségét, mivel külön-külön mindkettõ tehetetlen, akár a vak ember és a botja."
 

A kérdés az: hány lépés a "néhány lépés" és mennyi idő kell hozzá? A zsidó, a kígyóbűvölő szerepében is agresszív, türelmetlen. Ilyen Soros is. "Jót" akart, de rosszul bűvölte a kígyót. Ez a menet befuccsolt.

Persze senki se gondolja, hogy a célok egy jottányit is változtak. Senki se hatódjék meg attól, hogy a könyökig véres zsidó hóhér Magyarországra libben a vén marha melléfogásait elsikálni.

Sorost illető "bírálatát" egy pillanatig se vegyük komolyan, mert abban egy dekányi őszinteség sincs.

Itt vetődik fel bennem, hogy a kedves olvasók nem élemedett koromnak tulajdonítják e élénk érdeklődésemet a faji kérdések iránt.

Az első nyilvános fórumomat nagyon régen tettem fel. Abban egyetlen topicot nyitottam a faji kérdé sek megtárgyalására. Tapasztalataimról egy cikkben számoltam be, amelyet 2007.05.13-án, vagyis tíz éve írtam. Gondoltam, idézek belőle, de meggon doltam. Alibinek a link is elég.

Most vissza Sorosra.

Jó, ne mondjuk rá, hogy egy rohadt zsidó. De azt se mondhatjuk, egy rohadt kapita lista? Ugyan miért ne mondhatnánk, hisz ő maga is folytonosan kérkedik vele, könyveket ír róla.

A kapitalizmus ellen kell hát harcot hirdetni!

"Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz,
ne szisszenj minden kis szilánkhoz!
Ha odasujtsz körül a sorshoz,
az úri pusztaság rikoltoz -
a széles fejsze mosolyog."

Szép, de hogy jön ehhez a faji kérdés? Hát olyanformán, ahogy a fenti vers szerzője József Attila gondolta, aki a "barna forradalom" kapcsán így vélekedett. "Az egész emberi 'faj' megszervezése, amelyről a nemzetközi szocialisták álmodoznak, nem kép zelhető el anélkül, hogy előzőleg a nemzetekre tagolt emberi 'faj' meg ne alkossa a maga benső nemzeti egységeit, amelyek az eddig látszólag nemzeti, de valójában kapitalista állami szervezeteket, e puszta jogi kereteket, ellátják a nemzeti egységre ébredő dolgozó népek korszerű tartalmával."

Így függ össze a nemzeti, nemzetközi osztályharc a faji kérdés sel, faji kérdés "korszerü" értelmezésével.

Ennek lényege a következő.

A nemzeti keretekben élő fajoknak kell önmagukat megszervezniük elsősorban azért, hogy nemzeti identitásukat, faji sajátosságaikat megtarthassák és ezen az alapon osztályharcot hirdethessenek a kapitalista osztály ellen. Zsidókról, zsidó fajról szó sincs. A nemzet államok nem a zsidó fajt üldözik, csupán szigorú törvényeik előtt teljességgel egyenlő bűnözőket, korra - nemre - fajra - nemzetiségre - vallásra - görbe orra, lúdtalpra és egyéb stigmákra tekintet nélkül.

A nemzeti államok viszont okkal - joggal számontartják a bűnözők mindenfajta (!) identitását! Nem fajbiológiai, csupán statisztikai és kriminalisz tikai szempontból. Azt vallják - teljes joggal - hogy igenis vannak egy adott fajra, nemzetiségre jellemző bűnözési formák. A bűnözés elleni harc elsődleges feladata nem az elkövetett bűn tettesének felkutatása és megbüntetése, hanem a bűnözés megelőzése. Ennek keretében alapvető fontosságu azoknak a kockázatoknak a mérlegelése, amelyek a potenciális elkövetők fenti meghatározottságaiból következnek.

Ha magyarország jogállam lenne ragaszkodna saját törvényeinek betartásához minden elkövetővel, így Soros Györggyel szemben is. Ezt a gátlástalan gazembert a Btk. alábbi paragrafusai szerint lehetne, ill. kellene felelősségre vonni.

Btk. 142.§. Népirtás, 143. §. Emberisesség elleni bűncselekmény, 144.§. Apartheid, 176. §. Kábítószer kereskedelem, 255.§. Az alkotmányos rend elleni szervezkedés, 258. §. Hazaárulás, 259.§. Hűtlenség, 261.§. Kémkedés, stb.

[Megjegyzések. Az EIR különjelentése állapította meg Soros szövetkezését a legveszélyesebb nemzetközi drogkartellekkel. A felsorolt cselekmények némelyikét tettesként csak magyar állampolgár követheti el. Felbújtóként azonban felelősségre vonható külföldi állam polgár, magyar "díszpolgár" is.]

Magyarországon nem "zsidóüldözés" folyik, hanem fut(kos)ni hagynak egy bűnözőt, mert zsidó.

Ezen kell változtatni.

2017.07.16

Sz. Gy.



 

 

 

 

 

 

 






 

  

 








 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[manip az emberi fajjal]

6,5 És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, [rész 8,21. Jer. 17,9. Máté. 15,19.] és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.
6,6 Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében.
6,7 És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.
6,8 De Noé kegyelmet talála az Úr előtt.
6,13 Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe.
6,14 Csinálj magadnak bárkát ...
6,17 Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élő lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész.
6,18 De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te [1 Pét. 3,20. 2 Pét. 2,5] és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled.
6,19 És minden élőből, s minden testből, mindenből kettőt-kettőt vígy be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek.
6,20 A madarak közűl az ő nemök szerint, a barmok közűl az ő nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közűl az ő nemök szerint; mindenből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak.
6,22 És úgy cselekedék Noé; [Zsid. 11,7] a mint parancsolta vala néki Isten, mindent akképen cselekedék.
7,1 Monda az Úr Noénak: Menj be te, és egész házadnépe a bárkába: mert téged láttalak [rész 6,9.] igaznak előttem ebben a nemzedékben.
7,2 Minden tiszta baromból hetet-hetet vígy be, hímet és nőstényét; azokból a barmokból pedig, a melyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényét.
7,3 Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényét, hogy magvok maradjon az egész föld színén.
7,4 Mert hét nap múlva esőt bocsátok a földre negyven nap és negyven éjjel; és eltörlök a föld színéről minden állatot, melyet teremtettem.
7,5 Cselekedék azért Noé mind a szerint, a mint az Úr néki megparancsolta vala.
7,6 Noé pedig hatszáz esztendős vala, mikor az özönvíz volt a földön.
7,7 Beméne azért Noé [Máté. 24,38. Luk. 17,27] és az ő fiai, az ő felesége, és fiainak feleségei ő vele a bárkába, az özönvíz elől.
7,8 A tiszta barmok közűl, és a tisztátalan barmok közűl, a madarak közűl, és minden földön csúszó-mászó állat közűl,
7,9 Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény: a mint Isten megparancsolta vala Noénak.
7,10 Lőn pedig hetednapra, hogy megjöve az özönvíz a földre.

 

 

 

 

 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/bevezetes_az_allattanba/ch16s03.html  Élővilág Kialakulása

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/FoldToKo.htm földkorszakok

 http://szeszak.hu/Ellenallas/Konyvtar/Tortenelem/Tortenelmi%20vizio.htm  A történelem víziója

http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/ter.htm teremtés

A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó.Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak, vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó.Aztán szólt Isten: "Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint." Úgy is történt.Ter 1.25Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó.Isten újra szólt: "Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog."Ter 1.27Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket.

http://hu.rightpedia.info/w/Vadnay_Andor

Az ügyész válaszára felelve, Vadnay azokkal szemben, akik a zsidókérdésben Deákra és Eötvös hivatkoznak, Széchenyit idézte: az ő fajunkért aggódó nagy lelke a zsidó emancipáció eszméjével kibékülni sohasem tudott és ha ő Döblingben korábban el nem vérzik értünk, mintsem a 67-es kiegyezés létre jön, a zsidóság hatalmi állása nálunk tán egészen más, sokkal csekélyebb volna a mainál. Széchenyi a hebehurgya emancipációt nemcsak elítélte, de minden alkalommal is gúnyolta és kiterjedt uradalmában soha zsidó regálbérlőt meg nem tűrt. Már 1839-ben is csak annyit mondott az akkori árvízkönyvben az emancipációról jeremiási hangon lamentáló lágyszívű Eötvösnek, hogy hát minket, ha mi emancipáljuk a zsidókat, ki emancipál majd a zsidóság alól.

Hogy a hunok legvalódibb fajtájából származhatom, arra az is elég bizonyíték, hogy a legszebb Alpok közt Svájcban, vagy Itália legbujább völgyeiben és tájain sem vagyok képes oly forrón, lelkesen és rajongón érezni és élni, mint hazám pusztáin és síkságain.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/szech.htm

Az első hír, midőn a szót kimondta,
Önnön hangjától visszadöbbene;
Az első rémület kétségbe vonta:
Van-é még a magyarnak istene.

Midőn magát ez nem tudá szeretni,
Ő megszerette pusztuló faját.

Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl;
Hanem lerázván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé fínomul,
Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik;

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Darwinizmus

A darwinizmus egy olyan világnézeti rendszer, mely Charles Darwin (1809-1882) elméletein alapul. Elméletének lényege az, hogy a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes szelekció útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. Az evolúcióbiológia szerint a mai fajok ezen a módon alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig. Amikor Darwin leírta, hogy az embernek és az emberszabású majmoknak közös őse lehetett, negyven évig tartó tudományos, de máig tartó vallási vitát eredményezett.

A darwinizmus nem csak a biológiai hanem a gazdasági és filozófiai gondolkodást is befolyásolta. Alapja lett pl. a materializmusnak és így közvetetten a marxizmusnak vagy a szociáldarwinizmusnak is. Darwin felfedezése azonban szigorúan csak a földtörténeti evolúcióra érvényes, társadalmi és politikai felhasználása ettől független. A darwinizmus eredményezte a kreacionizmus nevű áltudományt, amely az evolúcióbiológia tényeit vallási alapon próbálja negligálni. A vallásosak egy része nem ismeri a darwinizmust kielégítően, másik része pedig elfogadja és nem tartja összeegyeztethetetlennek a vallást az evolúcióval. II. János Pál pápa fejtette ki, hogy a darwinizmus nem ellentétes a keresztény dogmákkal.

A krhttps://hu.wikipedia.org/wiki/Kreacionizmus

A kreacionizmus azon nézetek gyűjtőneve, amelyek szerint az élet és az élővilág sokszínűsége valamilyen értelmes entitás (általában valamelyik vallás istene) beavatkozásának az eredménye, azaz az élőlények fajtái külön-külön lettek megteremtve. Keresztény kultúrkörben elsősorban a bibliai teremtéstörténeten alapuló eredetmagyarázatokat értik kreacionizmus alatt, de számos más változata van egyéb iszlám, hindu, héber, indián vallási irányzatoktól az űrlények általi genetikai beavatkozásokig. Rendszerint ide sorolják az intelligens tervezést is mint „bújtatott kreacionizmust”, noha a mozgalom tagjai és a magukat kreacionistaként azonosítók ezzel nem értenek egyet.

A modern kreacionizmus nagyrészt a fundamentalista vallásoknak a vallási liberalizmusra és a modern biológiára adott válasza, amelynek célja annak igazolása, hogy a vallás szent iratainak (és így teremtéstörténetének) „szó szerinti”, a valóság közvetlen leírásaként való értelmezése intellektuálisan védhető vagy egyenesen bizonyítható álláspont. Ennek részeként cáfolni próbálják a tudomány számos eredményét, mindenekelőtt az evolúció elméletét, a szövegkritikát és a liberális teológiát. Habár tudományos mozgalomnak tekintik magukat, elsősorban nem tudományos, hanem társadalmi vagy politikai mozgalmak, a tudományos életben csak elhanyagolható mértékben vannak jelen.[1] A nagyobb támogatottságú kreacionista irányzatok fő célja a kreacionista teremtéstörténetek iskolai oktatása az evolúció mellett vagy helyett.

A Közel-Keleten uralkodó iszlám kreacionizmuson kívül általában nem jutnak olyan politikai és társadalmi támogatáshoz, hogy a tudományos világra és az oktatásra hatással legyenek. A bibliai kreacionizmus a nyugati világban főleg az Egyesült Államokban elterjedt, ahol felmérések szerint nagyjából a népesség fele vallja ezt a nézetet;[2] természettudományos tananyagként való oktatása azonban állami iskolákban ott is tilos 1987 óta.[3] A kreacionizmus csak nagyjából 1929-től vált a fundamentalista keresztény mozgalmak evolúció és gyakran általánosan tudomány elleni eszközévé, a kifejezés eredetileg az egyes lelkek az anyagi testbe való helyezésük előtti létrehozására vonatkozott.

A kreacionizmus számos válfajának alapvető közös tulajdonsága az evolúciós elmélet elutasítása. A fundamentalista vallási mozgalmak tagadják az evolúciót, mivel az ellentmond az általuk szó szerint igaznak tartott teremtéstörténet(ek)nek, továbbá az embert a természet és az élővilág részeként kezeli, míg a monoteista vallások az embert a többi teremtmény fölé emelik. Sokszor a biológián túl más olyan tudományterületeket is támadnak, amelyek nem egyeztethetőek össze vallási tanításaikkal. Mindenekelőtt a bibliai teremtéstörténet szó szerinti értelmezésével összeegyeztethetetlen fizikai és geológiai elméleteket, mint az ősrobbanás, a radioizotópos kormeghatározás vagy a kontinentális lemezek vándorlása.

http://www.megismeres.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=20&Itemid=39

Gellért Ferenc Az állat és az ember közötti lényegi különbségről I.

A természettudósok nagyobb része ma nem állít mást, vagy legalábbis hallgatólagosan egyet ért azzal, hogy az ember és az állat közötti különbségek inkább csak fokozatbeliek. Az ember legfeljebb egy magasabb fokra fejlődött állati lény.

Csányi Vilmos: Az emberi természet biológiai gyökerei c. – a Mindentudás Egyetemén elhangzott – előadásában így fogalmaz: „A modern biológia sokszorosan igazolta azt a tényt, hogy az ember is az állatvilághoz tartozik: egy különleges emlős faj. Különlegessége éppen viselkedésformáiban rejlik. Például az ember az egyetlen olyan állatfaj, amely képes kultúrát és társadalmat létrehozni, pedig génjeink csak körülbelül egy százalékban különböznek a csimpánzokétól.” „A modern biológia tudománya tehát azt állítja, hogy az ember keletkezésének, kialakulásának története nem különül el az állatokétól, mert az ember is az állatfajok egyike, noha számos csak rá jellemző tulajdonsága van.” Elismerik, hogy az állat és az ember közötti különbségek jelentősek, azonban az ember minden tulajdonságának megvannak az előzményei az állatvilágban.

Legalább csírájában minden előfordul az állatvilágban is, ami az embernél magasabb fokon jelentkezik. De a modern evolucionisták egy része szerint az ember még csak nem is az evolúció csúcspontja, mert evolúciós szempontból az összes ma élő faj egyforma fejlettségű, hiszen kialakulásukhoz ugyanannyi idő állt rendelkezésre.

Az antropozófiai szellemtudomány a természettudomány eredményeinek figyelembevételével főként a gondolkodás, beszéd és felegyenesedett járásra való képesség megértéséből fakadóan és azokkal összefüggésben lényegi különbségekre mutat rá. Mennyiben állja meg a helyét az antropozófia álláspontja? Erről szól ez az írás a teljesség igénye nélkül. Sőt, lényegében Rudolf Steiner egyetlen állítását vizsgálom csupán.

http://radioislam.org/historia/hitler/mkampf/hun/

Mein Kampf 11 Nép és faj

A fajtisztaság fenntartásának ösztöne a természetben általános érvényû, és ennek következménye nemcsak az egyes fajok tömör egysége, hanem faji egyedek egyöntetûsége is.a silányabb egyedek száma mindig nagyobb, mint a magasabb rendû egyedeké, egyezõ létfenntartási és szaporodási lehetõségek esetén a silányabb oly gyorsan szaporodnék, hogy végeredményben háttérbe szorítaná a magasabb rendût, a jót. A jó érdekében történõ helyreigazítás tehát okvetlenül szükséges.

Harmadik Birodalom Adolf Hitler felfogását követve a 2. értelmezésben fogalmazta meg az "árjaparagrafust". Eszerint árjának számít minden olyan európai ember, akiben legalább dédszülõkig bezáróan nincsen zsidó vér.

A múlt nagy kultúrái mind csak azért mentek tönkre, mert az eredetileg alkotó fajt a vérkeveredés megmérgezte. A pusztulásnak végsõ oka mindig az volt, hogy az ember megfeledkezett arról: tõle függ az egész kultúra, nem pedig megfordítva. Tehát a kultúra alkotójának, az embernek kell fennmaradnia, ha meg akarjuk óvni a kultúrát a pusztulástól.

Az árja feladta vérének tisztaságát és ezzel elvesztette a paradicsomban való tartózkodásának a jogát, melyet annak idején õ teremtett meg saját maga számára. A fajkeveredés hullámai mindinkább ellepték, elvesztette kultúraalkotó erejét, míg végül nemcsak szellemileg, hanem testileg is inkább a leigázott õslakossághoz, semmint õseihez hasonlított. Bizonyos ideig még élt a meglévõ kultúrkincsekbõl, de kultúrája mindinkább megmerevedett és végül a feledés homályába merült.

Így pusztulnak el kultúrák és birodalmak, hogy újabbaknak adjanak helyet.

 Az idealizmus nem fölösleges érzelemmegnyilvánulás csupán, hanem örök idõkre alapfeltétele az emberi kultúrának, sõt mi több: az idealizmus az "ember" fogalmának a megteremtõje. Az árja faj e belsõ lelki tulajdonságának köszönheti pozícióját a világon, és ennek köszönheti a világ az ember létezését. Az idealizmus formált a puszta szellembõl alkotóerõt, amely az ököljognak és az értelemnek sajátos keverékébõl viszont az emberi kultúra örökéletû alkotásait teremtette meg.

Az árjának merõ ellentéte a zsidó.

A föld egyik népénél sem oly erõsen fejlett az önfenntartás ösztöne, mint éppen az ún. "kiválasztott nép"-nél. Ezt legjobban az a tény bizonyítja, hogy ez a faj még egyáltalán létezik. Nincsen a világon még egy nép, amely az utolsó két évezred folyamán oly keveset változtatott volna jellegzetességén, karakterén, mint éppen a zsidó. Másrészt egy nép sem ment ez idõ alatt nagyobb megrázkódtatásokon keresztül, mint a zsidó, és mindennek dacára változatlanul bontakozott ki az emberiség legnagyobb katasztrófáiból. Mily megrendíthetetlen élni akarást és fajfenntartási ösztönt tükröz vissza ez a tény!

A zsidónak gyorsan megvilágosodik az elméje, ebbõl kifolyólag munkálkodásának alapját mindig másoktól vette. Ez együtt jár azzal, hogy sohasem volt saját kultúrája. Szellemét az öt környezõ kultúrvilág fejlesztette. Sohasem állt elõ fordított folyamat.

Mindennek a zsidóban azonban nyomát sem találjuk; õ sohasem volt nomád, hanem mindig csak más népek testén élõsködõ parazita. Sohasem hagyta el saját jószántából tartózkodási helyét, hanem azért, mert az õt vendégül látó nép idõnként kitessékelte. Terjeszkedése sajátos élõsdi tulajdonság, fajtája számára mindig új, szûz talajt keres.

Mindennek semmi köze sincs a nomád élethez, mert a zsidó sohasem gondol arra, hogy településeit kiürítse, hanem ott marad, ahol megtelepedett, és makacs szívóssága oly magasfokú, hogy erõszakkal is alig lehet elûzni. Új országokra csak akkor kezd kiterjeszkedni, ha megvannak ott létének bizonyos elõfeltételei, anélkül azonban, hogy a nomádok módjára addigi lakóhelyét megváltoztatná. A zsidó egész életére a tipikus élõsdi marad, és kárt okozó bacilus módjára csak akkor terjeszkedik, ha számára alkalmas talajra bukkan. Léte abban is hasonlít az élõsdiekéhez, hogy ahol fellép, ott hosszabb vagy rövidebb idõn belül kihal a gazdanép.

A zsidó vallás tanítása elsõsorban a zsidó vér tisztán tartásának, valamint a zsidók egymás közötti és a külvilággal (a nem zsidókkal) való közeledésének tana. Etikai problémákról sehol sincsen benne szó, hanem csak szerfelett kezdetleges gazdasági problémákról. A zsidó vallástan erkölcsi értékérõl eléggé részletes tanulmányok jelentek meg az idõk folyamán (nem zsidók részérõl), amelyek a vallástanítás e fajtáját árja fogalmak szerint szinte visszataszítónak bélyegzik. Ezt a tanítást a legjobban jellemzi terméke: maga a zsidó. Az õ élete csak e világból való és szelleme a valódi kereszténység számára belsõleg éppen olyan idegen, akárcsak ezelõtt kétezer évvel a keresztény tan nagy alapítója számára volt. Jézus Krisztus természetesen nem titkolta a zsidó néppel szembeni érzelmeit, és ha szükség volt, korbácsot ragadott, hogy az Úr templomából kiûzze az emberiségnek

ezeket az ellenlábasait, akik már annak idején is, mint mindig, a vallásban csak üzleti tevékenységük egyik eszközét látták. Ezért feszítették meg Krisztust. A mi pártkereszténységünk pedig addig süllyedt, hogy a választásoknál zsidó szavazatokat koldul, késõbb pedig istentagadó zsidó pártokkal létesít megegyezést. Sõt mi több, saját fajtája ellen.

Arra az elsõ, legnagyobb hazugságra, hogy a zsidóság nem faj, hanem csak felekezet, szükségképpen következik a többi hazugság. Ezek közé tartoznak a zsidó nyelvével kapcsolatos hazugságok. A nyelv náluk nem gondolataik kifejezésére, hanem azok eltitkolására szolgáló eszköz, s mialatt a zsidó franciául beszél, héberül gondolkodik, s mialatt német nótákat dalol, saját népiségét éli ki.

Lassanként megkezdi a gazdasági életben való tevékenységét, nem termelõként, hanem kizárólag mint közvetítõ. Ezeresztendõs kereskedelmi jártasságánál fogva messze felülmúlja a tehetetlen, különösen pedig határtalanul tisztességes árja népeket. Rövid idõ múlva már az a veszély fenyeget, hogy a kereskedelmet kizárólagos egyeduralma alá hajtja. Megkezdi a pénzkölcsönök folyósítását, éspedig mint mindig, uzsorakamatokra. És így tulajdonképpen õ vezeti be a kamatot is. Ennek az intézménynek a veszedelmét eleinte nem ismerik fel, hanem pillanatnyi elõnyeire való tekintettel még üdvözlik is.

c) A zsidó már teljesen letelepedett, vagyis a városok és községek bizonyos negyedeit benépesíti, és egyre inkább államot képez az államban. A kereskedelmet és az összes pénzügyleteket kizárólagos kiváltságaként kezeli és kíméletlenül ki is használja.

d) A pénzüzlet és kereskedelem teljesen monopóliumává vált. Uzsorakamatai végre ellenállást váltanak ki. Különös és egyre növekvõ szemtelensége felháborodást, gazdagsága pedig irigységet kelt. A mérték betelik akkor, amikor az ingatlanokat is kereskedelmi tevékenységének körébe vonja, és azokat eladható, helyesebben kereskedelmi árukká alacsonyítja. Minthogy a földbirtokot sohasem mûveli, hanem azt csak kiaknázandó javaknak tekinti, amelyen a paraszt megmaradhat, de mindenesetre az új földesura részérõl tapasztalt legszánalomraméltóbb zsarolás mellett, az iránta táplált ellenszenv lassan nyílt gyûlöletté fokozódik. Vérszívó zsarnoksága oly nagyra nõ, hogy végül is kilengésekre ad alkalmat. Az ember a jövevényt mindig közelebbrõl figyeli és rajta olyan, egyre visszataszítóbb jellemvonásokat fedez fel, hogy a szakadék áthidalhatatlanná válik.

Goethe még felháborodott annak a gondolatára, hogy a jövõben a keresztények és a zsidók közötti házasságot a törvény nem fogja tiltani. És istenemre, Goethe sohasem volt maradi vagy ájtatos jámbor; ami kitört belõle, az a vér és az értelem szava volt. Így látta meg a nép a zsidóban dacára az udvarok szégyenteljes tevékenységének az idegen testet, és annak megfelelõen viselkedett vele szemben.

Természetesen mind alaposabban rombolja le egy valóban népi gazdaság alapjait. A részvényen keresztül beférkõzik a nemzeti termelés vérkeringésébe, adásvétel, vagy jobban mondva a szatócskodás tárgyává alacsonyítja le azt, és ezzel elrabolja e nemzeti üzemektõl a személyes tulajdonban rejlõ alapot. Bekövetkezik a munkaadó és munkavállaló közötti elhidegülés, amely késõbb osztályharchoz vezet.

A gazdasági életre gyakorolt zsidó befolyás a tõzsdén keresztül hihetetlen gyorsasággal növekszik, és a zsidó lassanként a nemzeti munkaerõ tulajdonosává és ellenõrévé lesz.

Politikai helyzetének erõsítése érdekében megkísérli az õt egyelõre még lépten-nyomon akadályozó faji és állampolgári korlátok ledöntését. E célja érdekében fajtája szívósságával a felekezeti türelmességért harcol, és egyben a teljesen hatalmába kerített szabadkõmûvességben biztosít a maga részére céljai kiharcolására kitûnõ eszközt. A kormánykörök és a polgárság magasabb politikai és gazdasági körei a szabadkõmûves szálakon keresztül kerülnek hálójába anélkül, hogy csak sejtenék is ezt.

Fajiságát jobban védelmezi, mint bármikor annak elõtte. Mialatt õ "felvilágosodásról", "elõrehaladásról", "szabadságról", "emberségrõl" stb. áradozik, saját fajtáját a legszigorúbban elzárja. Igaz, nem egyszer házasítja össze asszonyait befolyásos keresztényekkel, de a férfitörzset alapjában véve mindig tisztán õrzi.

Mérgezi mások vérét, de vigyáz a sajátjára. A zsidó majdnem sohasem vesz feleségül keresztény nõt, ellenben megfordítva: a keresztény néha zsidó nõt vesz el. Az ivadékok, a félvérek mégis a zsidókra ütnek. A zsidó teljesen tisztában van ezzel, éppen ezért tervszerûen ûzi faji ellenfelei "lefegyverzésének" ezt a módját. Ez irányú tevékenységének leleplezése és áldozatainak lefegyverzése céljából folyton a fajra és a színre való tekintet nélküli emberi egyenrangúságról beszél. Az ostobák mindezt elhiszik neki.

a cionizmus a világ számára azt igyekszik bizonyítani, hogy a zsidóság faji célkitûzései egy palesztinai állam alapításában kielégülést találnak, egyszerûen a legravaszabb módon csapják be a buta gójokat. Egyáltalában nem gondolnak arra, hogy azért építsenek ki Palesztinában egy zsidó államot, hogy azt maguk lakják, hanem csak nemzetközi garázdálkodásuknak a saját felségjogaik alatt szervezett és a többi állam beleszólási joga alól kivont központját akarják abban megteremteni; a kiutasított szélhámosok menedékhelyét és egyben a jövõ zsiványainak fõiskoláját.

Minden eszközzel azon van, hogy a leigázandó nép faji alapjait tönkretegye. Amint maga gyalázza meg tervszerûen az idegen nép asszonyait és leányait, éppen úgy nem riad vissza attól sem, hogy mások számára nyissa meg idegen népek faji korlátjait. Zsidók voltak azok, akik a négereket a Rajna partjára hozták azzal a határozott célkitûzéssel, hogy az ebbõl folyó vérfertõzés tönkretegye a gyûlölt fehér fajt, letaszítsa kulturális és politikai magaslatáról, és önmagát tegye e faj urává.

Mert tiszta fajú és vére jelentõségének tudatában levõ népet a zsidó sohasem tud leigázni; a zsidó mindig csak a korcs népek ura lesz.

Ezért igyekszik tervszerûen, az egyedek mérgezõ fertõzésével a faj színvonalát süllyeszteni.