"Gyűlölöm dancs,*) keleti fajtám,
Mely, hogy kifáradt, engemet adott,
Ki sápadtan fut Napnyugatra,

Hogy ott imádja Urát, a Napot."
[Ady: Egy párisi hajnalon]

 

Frissítések:  

 

 
Nagyvárad

Ady városa...

A mottóban *) dancs szó azt jelenti mocskos... Szent László városa egy fajgyűlölőt imád. Olyat, aki a saját fajtáját gyűlölte. Zsidócsahosnak hívják az ilyent mindközönségesen.

Az Ady Múzeumot egy sötét szoborfej uralja. Nem embert, pláne nem magyar embert formál. Jobban illene a moaik közé - a Húsvét szigetek re...

Mint tudjuk Ady úságíró is volt, csakúgy mint Szamuely Tibor [aki ugyan csak inhalált újságírói pályája kezdetén Nagyvárad rohadt levegőjéből]. Senki se vágja a fejemhez, hogy a mandzsettás kamásnis zsidó firkászból lett szadista hóhért merő rosszindulatból emlegetem egy napon, egy lapon a "költőfejedelemmel". Igaz, Ady nem érhette meg a 19-es zsidó Purim tombolását, de lihegve készült rá.

"Eljött hát végre a pusztánkba
'
Isten szent küldöttje: a Sátán.'
Szüzek voltunk a forradalmak
Magas, piros, hős nászi-ágyán.
De bőrünk alól kisüt lobogva
Már vérünk, e bús, mindeddig lomha.
Csönd van, mintha nem is rezzennénk
S rohanunk a forradalomba."

Kedves "magyar" katolikusok, protestánsok, kálvinisták, megazisten... Nem ég le a pofátokról a bőr a bárgyú lelkesedés miatt, amivel egy sátánistát istenítetek? Tudom, hogy nem. Ezért menjünk, tegyünk egy rövid sétát a múzeum szent termeiben.

Megszemlélhetjük azt a milieut, amelyben e géniusz alkotott: egy kávéház két sarkát... Azt hihetné a jámbor halandó, hogy ebben a kultúrkörnyezetben csupán nagy és nemes gondolatok születhetnek. Igenám, de ha az ilyen helyeket a zsidók foglal ják el, egészen más kerekedik ki a dologból: lázító, butító eszmék párája mérgezi a buta gójok alkotta környe zetet.

Ilyen helyeken
virágzott  a "k
ávéházi kultúra. A századforduló Budapestjén több száz kávéház működött. Ezek nem csupán vendég látóipari egységek voltak. 'A jövevény nem csak feketézni óhajt itt' – jegyezte fel Márai – 'hanem élete egy szakaszát is hajlandó eltölteni a boltívek alatt. Nem kávézni járnak ide az emberek, hanem élni'. A kávéházak a társadalmi élet, az újságolvasás, az információ csere demokratikus színterei voltak. A termekben baráti körök, szak mai egyesületek, szerkesztőségek, irodal mi csoportok működtek a márványasz talok mellett, amelyre időnként egy–egy politikai szónok is felkapasz kodott."

A kávéházban alakították át a "zsina gógai" (talmudi) gondolatokat "haladó eszmékké", az Ady féle zsidócsahosok közreműködésével. E felforgatási központok szerepét Hitler ismerte fel, ill. fogalmazta meg legvi lágosabban, amikor a harcoló Németország "hátbadöféséről" [dolchstoss] beszélt.

Ha van aljasabb valami Ady verseinél, a prózája  az. Oldalakat kéne de nem lehet idézni. Maradjon hát néhány mondatnyi Ady esszencia. Hozzád száll a mi nagy panaszunk, néhai való királyunk, Korvin, most amikor a magyar fórumon, Pusztaszeren, új nagy kötést csinálnak a magyarok. Hajh, vajon újat-e? Serlegetekbe még nem ömlött felvágott ereitek nedve, még nem kész a lakoma. Nem hallgatnátok-e meg még a lakoma előtt az igriceket? A mi mondanivalónk nem sok: értjük a magyar Athén fórumát, halljuk a szittya paripák prüszkölését. Tehát újból Európa ellen mentek, lovas magyarok? Az Időre röhögtök, miért legyen másként, mint Szvatopluk után: szent Ázsia nevében törtetni fogtok előre. Mi, fanyar igricek, azonban kiáltunk még egyet hozzátok. Omlásra készülő vérünket az egekig kiabáltatjuk föl: mit tettetek velünk? Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is. Meghurcolt benneteket ezer esztendő, át- és átitatta véreteket kun vérrel, tatár vérrel, szláv vérrel, örmény vérrel, görög vérrel, germán vérrel, oláh vérrel. Ti már nem lehettek Koppányok s Gyulák, s ti Koppányok s Gyulák vagytok mégis.Vívjátok a dühös szerelemi harcot Áron nyughatatlan népével: ebben a gyilkos ölelkezésben bíztunk eddig, a semita élesztőben, a zsidó segítségben. Elmúlt ez is, ez a bizalmunk: erős vagy te, Pusztaszer, erősebb vagy Jeruzsálemnél, erősebb vagy Babilonnál, erősebb vagy Rómánál, erősebb vagy Párizsnál. Légy hivalkodó: erősebb leszel Bécsnél is. Néha úgy képzeljük, ebben van a ti életetek, véreink, magyarok. Hogy megálltok, s kemény koponyátokat előreszegzitek, nem csalóka, tarka ideálok befogadására, de - döfésre." 

Számolták hányszor keveri beteges kéjjel a magyarok vérét idegenek vérével ez a nyomorult vérbajos? Persze hisz ő maga a bájos Léda [Brühl Adél] karjai, pontosabban lábai, közül nézte a világot. Így fel sem tünt (?) számára, hogy kávéházi asztaltársai mennyire hasonlítanak egymásra: húsos görbe orr, hunyorgó szemek, elálló fülek, szögletes körmök, hosszú felsőtest, lapos (lúdtalpas) lábak, kerek térdek, csontos bokák, puha izzadó kezek, stb. [Eduard Drumont leírása]

E közös stigmák nem juttatták eszébe (?) az őt körülvevő harsogó zsidó fajiságot, amit Hitler később így jellemzett.
"
A föld egyik népénél sem oly erõsen fejlett az önfenntartás ösztöne, mint éppen az ún. kiválasztott népnél. Ezt legjobban az a tény bizonyítja, hogy ez a faj még egyáltalán létezik. Nincsen a világon még egy nép, amely az utolsó két évezred folyamán oly keveset változtatott volna jelleg zetességén, karakterén, mint éppen a zsidó. Másrészt egy nép sem ment ez idõ alatt nagyobb megrázkódtatásokon keresztül, mint a zsidó, és mindennek dacára változatlanul bontakozott ki az emberiség legnagyobb katasz trófáiból. Mily megrendíthetetlen élni aka rást és fajfenntartási ösztönt tükröz vissza ez a tény! A Talmud ... a zsidó vallás tanítása elsõsorban a zsidó vér tisztán tartásának, vala mint a zsidók egymás közötti és a külvilággal (a nem zsidókkal) való közeledésének tana." Persze azt sem érhette meg, hogy évszázadunk talán legpimaszabb zsidaja Konrád György a zsidó génkoktélról értekezzen.

Azért - mondjuk ki - Ady ráérzett valamire, Mit is mond? "... Erős vagy te, Pusztaszer, erősebb vagy Jeruzsálemnél, erősebb vagy Babilonnál, erősebb vagy Rómánál, erősebb vagy Párizsnál. Légy hivalkodó: erősebb leszel Bécsnél is. Néha úgy képzeljük, ebben van a ti életetek, véreink, magyarok. Hogy megálltok, s kemény koponyátokat előreszegzitek, nem csalóka, tarka ideálok befogadására, de - döfésre."  Ráéreztél és komolyan mondtad? A látnok beszélt belőled, vagy csak gúnyolódtál, mint jakhec kávéházi asztaltársaid? Mindegy! Mi már tudjuk amit te nem tudtál, aminek nem örültél volna, ha tudod.

"2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. A magyar népesség vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették. A magyar nép ősei napjainktól számolva 35-40 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnként megjelent eurpoid őstele pesek közt voltak. A magyar nép popu lációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterikusabban elhatárolható népessége.
Ezidőtájt épült a boszniai Naptemplom is. Persze röhögni azon is lehet. 

Továbbá...
"A
Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak: a mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %, a csendes-óciáni nyelvek 7 %, az indiai mundakhol 9 %, a tibeti szanszkrit 12 %, az őstörök, türkmén 26 %, a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz!”

De ti hígeszű magyarok, ti már tudjátok mindezt és mégis fenntartjátok az Ady Múzeumot sőt tesztek róla, hogy minél több gyanútlan és tudatlan látogató hallgassa a hazug Ady méltatást a tárlatvezetők szájából.

Meg aztán, Nagyváradon Szent László Egyházművészeti (?) Múzeum is működik. Ott látható a lovagkirály hermája is.

Nagyvárad ezek szerint nemcsak Ady, de Szent László városa is lenne, lehetne. Ha nem az Ady Múzeumba, hanem a Szent László Egyházművészeti Múzeumba vinnék a jónépet, esetleg kiderülne, hogy a szent lovagkirály zsidótörvényt alkotott a magyar vér tisztaságának védelmére. "Ha zsidók keresztény feleséget vesznek el, vagy valamely keresztény személyt tartanak maguknál szolgálat ban, ezeket vegyék el tőlük, és bocsássák őket szabadon, az olyanoktól pedig, akik ezeket eladták, ezek árát vegyék el, és a püspökök jövedelmét képezze. ... Ha valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepen zsidót dolgozni lát, hogy meg ne botránkozzanak a keresztények, eszközeit, amelyekkel dolgozott, veszítse el. Talán ezért nem emlegette, emlegethette Ady a zsidó vérszennyezést is? Ki tudhatja már.

Azt azonban tudjuk, mi a legnagyobb gondunk ma is.

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
 

          Berzsenyi látta így, írta így "Magyarokhoz" c. versében. Ami az ő korában időszerűvolt, ma különösen az.
Ezért...
Ki a zsidó vérfertőzőkkel
és csahosaikkal a magyar múzeumokból, iskolákból egyetemekről és főleg a "Magyar" Tudományos Akadémiáról, amelynek elnöke lehetett és máig tagja lehet a zsidó Glatz Ferenc, aki
„A magyarok króniká ja” című 1996-ban kiadott könyvében így ír a magyarokról: A magyar embernek évszá zadnyi időbe tellett, amíg a lovaglástól elgörbült lábával megtanulta az eke utáni egyenes testtartást, és leszokott arról, hogy gyönyörűségét lelje az asszonyok és a gyermekek lemészárlásában.
Igen ettől a piszok zsidó szellemtől, dumától és szagtól kell megtisztítani az Ország minden zegét - zugát.

Ami jelesül Nagyváradot illeti. Az Ady Múzeumról le kell verni a cégtáblát. Az ott található kacatokat el kell szállíitani valahová, pl. a zsinagógába. A vakolatot le kell verni. A padlót fel kell szedni. Plusz még szellőztetni, szellőztetni, szellőztetni. Majd olyanról kell elnevezni, aki igaz magyar volt. Sokezer ilyen található Erdélyországban.

A házzal amúgy nem lenne baj. "Az egykori Müller-féle cukrászda (Mülleráj) egy műemléképület, amely a 19 – 20. század fordulóján igen népszerű volt a váradi értelmiségiek körében. Ez a bájos, teraszos lokál egyik kedvenc helye volt a fiatal Ady Endrének, itt mindig talált helyet, ahol alkothatott."
A baj ott van, hogy a zsidók és az Ady féle zsidócsahosok a legbájosabb környezetben pöffeszkedve is azon törik a fejüket, hogy lehetne azt a gójok számára földi pokollá változtatni. Akinek az idilli környezetben, ill. az utcán sétálgató szerelmespárok, gyerme kek és kismamák láttán az jár a fejében, hogy közeledik 'Isten szent küldöttje: a Sátán' az elmebeteg bűnöző, veszélyesebb a veszett kutyánál és ennek megfelelő bánásmódban [son der einsatz] kell részesíteni.
Adyt időben elszólította Jahve. Szamuelynek cifrább sors jutott.
"1919. augusztus 2-án egy embercsempész segítségével Savanyúkútnál átlépte az osztrák határt. A hivatalos hírközlések szerint egy osztrák járőr Lichtenwörtben megállította és ruházata átvizsgálásának elrendelése után a nála lévő pisztollyal mellbe lőtte magát.  A bécsújhelyi izraelita hitközség ellenezte az izraelita temetőbe való eltemetését. Ennélfogva földi maradványait Savanyúkútra szállították, ahol a temető árkába temették."
Csakhogy.
Csakhogy Szamuely zsidó volt, aki több ezer év alatt tenyésztett génjeiben hordozta amit csinált, mint a világ legkegyetlenebben fegyelmezett nép-seregének katonája. Amit tett nem menthető, de érthető.
Ezzel szemben Ady, ahogy magáról írha 
"kúnfajta, nagyszemű legény volt, kínzottja sok-sok 'méla' vágynak." Ebben is hazudik. Szexmániás volt mindössze.
A bécsújhelyi zsidók árokba temettették hitsorsosukat.
Mi magyarok pedig pantheont emelünk egy kanos gój feje felé. Istenemre, nem vagyunk normálisak.
 

Hát' még nem jutottam a versem végére... Azt hittem túllőttem a célon, amikor az "író és költőfejedelmet" zsidócsahos nak tituláltam. De nem! Találtam egy írást, amelyben szó szerint csahol, ezúttal Bartha Miklósra, akinek már a pofalemezéről látszik, hogy magyar úriember, nem olyan undorító bastard, mint Ady. Róla tudni kell, hogy annak az Egán Edének a barátja volt, akit a zsidók gyilkoltattak meg, mert fékezni próbálta az északi zsidó beözönlés szörnyű következményeit. Bartha bűne a zsidók és csahosaik szemében az volt, hogy "Kazárföldön" c. könyvében  megírta a Felvidék és barátja tragédiáját. Nem gondolom, hogy a linkről megnyitható könyvet el fogják olvasni. De ha csak bele kukkantanak nyomban látni fogják, vérbeli íróról van szó. 
A "kazárok" szót az író a  Kárpátaljára beözömlött lengyel zsidók megjelölésére használja. A könyv a rutén nép zsidók okozta tragédiájáról szól 328 oldalon.
A könyv egyetlen mondatát idézem, amely nem is a ruténok elevenen történt megnyúzásáról, hanem a zsidó "szellemiségről" szól.
Megtörtént, hogy egy kazár gyermek nem ment el a bocher zugiskolájába. A bocher reggel 8 órakor bement a gyermek után az államiskolába, ott leoldotta a nadrág szíját és azzal véresre verte a renitens gyermeket s elhurczolta a zugis kolába. Igen természetes, hogy a bochernek e miatt a haja-szála sem görbült meg." 

Adytok a következőket írta Bartháról.

"Bartha úr nem akarja elhinni hogy ő fekély a közélet testén. ... Hallatlanul szemtelen módon próbálja magát hasonlítgatni Deákhoz... Az újságírók bűne, hogy nem akarnak eltűrni egy tömegre nőtt alacsonyságot ... Denunciáns, gyáva, talpnyaló, hitvány, gonosz ... Megbocsátanók neki, csak ne hazudna mindíg ... Az országnak senki annyit nem ártott, mint ez a gaz, obskurus fejü ember, stb."

Mit lehet egy "ilyen" emberrel tenni? Ady megmondja.

"Ebből az úrból kijózanodni, felismerni őt és rágázolni - nagyobb hasznot a magyar közéletnek senki se. csinálhat."

Kilépve a múzeumból nem tudtam az ajtót hangosan bevágni, mert már tódult befelé a következő ájtatos csoport a nonstop Ady misztériumra.
 

2016.08.30

Sz. Gy.