Már megint in memoriam.

Most Somló...

Megint elment valaki. Világnagyság, aki nem volt a magyar nyelv börtönébe zárva mint Kertész Ákos Kossuth díjas. És milyen szép kort ért meg, majdnem hatezer éves volt...

Ezt úgy értem, ahogy ő értette 1996 augusztusában egy koncertjén, amikoris azzal lepte meg rajongóit, hogy ő már bizony 5756 éves. Ezzel zsidó identitására célzott. Az identitással velejáró pimaszság annak idején anno 2003-ban arra indított, hogy egy kommentárt  szenteljek a derék muzsikusnak. Nyugalom! Csak egy pár mondatot idézek belőle.
"Valaki a Népszabadságban egy fórum-lapot [topic] nyitott és vitát kezdeményezett Somló magatartásával kapcsolatban. A témához többen hozzászóltak. Somló nem. Ő a vitában nem vett részt. A Népszabadság a fórumot berekesztette azzal az indokolással, hogy az érdekelt távollétében a vita nem folytatható. Ha e vitáról időben tudomást szerzek, úgy vélekedtem volna, hogy ha valaki egy népközösségben [tejben vajban fürösztve] más néphez tartozónak vallja magát és ezt sértő, pökhendi módon teszi, mint Somló, úgy önmagát rekeszti ki. Somló esete azért példaértékű, mert - fájdalom - egyáltalán nem egyedi.

Nos onnantól mostanáig még húsz éven át bazsavált. Nem is rosszul. Eszem ágában sincs vitatni, hogy tehetséges zeneszerző, muzsikus és énekes volt. De miért lett volna világnagyság, ahogy ezt Presser Gábor állítja, beállítja azzal, hogy e matuzsálem nélkül "vacakabb lett a világ"...

Megint egy túldimenzionált ember! Ilyenekre nincs szükségünk, még kevésbé az olyan fajtársakra, akik most a felnagyításba kezdtek. [Még a zenei Nobeldíj ötletét is bedobhatja valaki. Há' már miért is ne, ha a magyar sztárzenész és pop-ikon - Ákos - megkaphatja...]

Derék dolog volt tőle, ha tényleg a beteg gyermekek jótékonysági koncert je volt az utolsó fellépése, de a dimenziók...

Sok szép dalt írt, hangszerelt, énekelt és gitározott. Jók voltak a szövegei is. De olyat sohase írt "hazám - hazám te mindenem". Nem is tehette volna, hisz ő nálunk nem volt itthon.

Dalszövegei ezért könnyen lefordíthatók a világ minden nyelvére, hisz nincs bennük egyetlen olyan magyar szó sem, amelyhez angol, vagy hottentotta szinonímákat kellene keresgélni.

Egy dal lehet szívhez szóló, vagy fülbe mászó. Somló dalai az utóbbi kategóriába tartoznak. Mielőtt írni kezdtem volna a memóriámban keresgéltem egy Somló dalcím után. Nem találtam egyet sem.
[De ezt ne terjesszék rólam, legyenek tekintettel a koromra, ami ugyan csak 85 év. Tekintettel arra, hogy tót, német, lengyel, oláh, stb. származék vagyok nem is strapáltam magam, hogy feltornásszam az életkoromat, mert hol voltak a tótok 5756 évvel ezelőtt?]
Ám amikor bepötyögtem a Somló nevet a Google-ba és sorjázni kezdtek a Somló klipek rájöttem, hogy fűlhallásból egy csomó dalát ismerem, kedvelem, szívesen hallgattam és hallgatom ezután is.

De!

A zsidó túllihegés számomra mindíg undorító volt és egyre undorítóbbá válik. Továbbá azzal a hátránnyal jár, hogy az eddig gyanútlanul hallgatott szép dalokba disszonáns akkordok keverednek: a sófárok hangja...

2016.07.19

Sz. Gy.