Mottó.
Ez a cikk nem azért íródott, hogy szerzője iránt szimpátiát keltsen. A történet a múlt sötét foltja. Célom a bevilágítás volt. Arra az eredményre jutottam, hogy az ügy tanulságai általáno síthatók és a jelenre is alkalmazhatók.

 

 Frisítések: 21.02.28 Halálkamera. A Kastély szindróma. 21.03.01. Szorzótábla [1x1] ny. építészmérnökök számára. 21.03.13 - A bolsevik nem vész el...

 

  

Halálkamera.

A Kastély szindróma. 

Bevezetésként.

Az olvasó most nem azt látja leírva amit eredetileg írni szándékoztam. Amint látják folytatom önéletrajzom írását. Életem fontos és emlékezetes fejezete az a húsz év, amit az ejtőernyőzéssel töltöttem. Sokmindenre emlékszem és sokmindenről vannak fényképeim is. Mindazonáltal igyekeztem a túlélőket felkutatni és kikérdezni mire emlékeznek, mit őríznek a múltból. Arra számítottam, hogy egy "bajtársi közösség" tagjaival együtt teszek kirándulást a múltba.

Ám arra a megdöbbentő felfedezésre jutottam, hogy a múlt tényeinek felidézésénél éles értelmi [emlékezeti] és érzelmi ellentétek mutatkoznak a múlt tanúinak agytekervényeiben és zsigereikben fortyog a múlt. Ebben a közegben - eltitkolt elferdített tények torz világában - élnek (jól) a mai kastélysándorok. A tervezett krónikából így lett éles vitacikk.

Közben eszembe jutott Orwell 1984 c. írásának néhány sora. "Semmi sem marad belőled ... még egy élő agyban lévő emlék sem. Megsemmisítünk a múltban éppúgy mint a jövőben. Sohasem létezett leszel." Olyan társadalomban lehetséges ez, ahol nincsenek "írott emlékek, amelyekre támaszkodni lehetett volna." A köztünk élő "orwelliánusok" ezért haragszanak mindenkire, aki a múltat firtatja.

- - - - -

A köznyelvben és  rendőri szlengben "döglött aktáknak" nevezik az olyan ügyek iratait amelyekben nem sikerült felderíteni a tettest. A "döglött ügyek osztályait" később azért állították fel a rendörségeken, mert a technikai fejődés folytán a bűnjeltárgyak ma többet árulnak el, mint a bűncselekmény elkövetése idején. Ezek az utónyomozások így gyakran  eredményesek.

Én viszont most egy "megdöglesztett aktát" lapozok fel, annak újragondolása végett, hogy †Gyulay György halálában, önmagán kívül, vétkes e valaki?

A téma annak folytán is érdekel mert Gyulay személyes ismerősöm is volt.

A történet, rövidre fogva, a következő.

Gyulay és Kastély Sándor - sporttársak és barátok - egy játékfilmhez bravúros légi felvé telt akartak készíteni úgy, hogy Gyulay egy [nehéz, 3,5 - 4,0 kg. súlyú] kamerával hanyatt- helyzetben zuhanva filmezi a fölötte zuhanó Kastély Sándort. A felvétel sikerült, Gyulai azonban szörnyethalt. Kérdés, miért?

Nem vitatható, Gyulay is megszegte "foglalkozásának" szabályait azzal, hogy ernyője KAP-3 tipusu automata kioldó készülékét nem élesítette be, sőt Polónyi László javaslatát is elvetette, hogy a készülék végét ugróruhája gallérjához erősítve, az egy rántással figyelmeztesse: nyitnia kell.

Gyulai inkább Kastélyban bízott, amelyre halála napján már nem volt alapos oka, mivel az első kisérletük is majdnem balesettel vég ződött.

Az esetet két nézőpontból lehet és kell vizsgálni: "ejtőernyős-szakmai" és jogi szempontból.

Kezdjük az előbbivel.

A ugrások alapvető biztonsági szabálya, hogy az ernyőnek 600 méter magasságon már nyitva kell lennie. A bekötötött ugrásokat ezért hajtják végre többnyire 800 méterről mert ezt a feltételt a kioldókötél biztosítja, "kényszernyitva" az ernyőt.. A ritkán engedélyezett, kézi kioldással történő, ugrásnál az ejtőernyőt kiugrás után nyomban nyitni kellett.

Nagyobb magasságról végrehajtott zuhanó ugrásoknál eleinte fejben számoltuk a másodperceket. Később elterjedtek a stopperórák és kisebb mértékban a magasságmérők. A biztonság fokozása érdekében bevezetésre kerültek a szovjet gyártmányu KAP-3, ill. PASZ-1 automata nyitókészülékek.

Gyulai halálos végü ugrásánál ezeket a feltételeket eleve nem tartották be. Gyulay biztonságát tehát gondosan meg kellett (volna) tervezni. Kézenfekvő, hogy e feladat oroszlánrésze annak a Kastély Sándornak jutott (volna), aki életrajzi adatai szerint "szakíró" volt.
[Különösnek kell tartanom, hogy a Wikipédiában közzétett
életrajz feltünően rövid, hiányos, súlyos tárgyi tévedéseket tartalmaz; nincs viszont utalás az iskolai végzettségre. Arckép sem az életrajzban, sem az Interneten nem található.]

Ami a feladatok megosztását illeti Kastély Sándor mondhatni páholyban volt. Csak saját stopperórájára kellett (volna) figyelnie. Zuhanásának hosszát méterben, időtartamát másodpercben úgy kellett (volna) megterveznie és végrehajtania, hogy Gyulaynak, Kastély nyitását észlelve, elegendő magassága és ideje maradjon az alábbi müveletek végrehajtására.

Találgathatnánk e müveletek végrehajtásához szükséges magasságot és időt, de fölösleges lenne, mert Kastély "startjelzését" Gyulay oly későn kapta meg, hogy a fentiekra nem volt elegenső ideje és magassága, ernyőjének pedig a teljes kinyílásra.

Figyelmünket ennélfogva arra kell összpontosítanunk, hogy Kastély útközben mivel töltötte az időt [és Gyulay idejét...], mivel volt elfoglalva és ami ennél is fontosabb: mennyit zuhant és milyen magasságon nyitott?

Erre Kastély Sándortól nem kértek nyilvános magyarázatot, ő pedig hallgatott, hallgathatott.

Egy balasetet csak úgy lehet rekonstruálni, hogy megvizgálják annak nyomait, meghallgatják a szemtanúkat, stb. Az így keletkezett anyagot a szakértő rendszerezi és ezek alapján véleményezi, mi történt, és a történtekért ki(k) felelős(ek). A szakvélemény fontos bizonyaték az ügyben, de nem abszolut értékü. Az eljárás során súlya mérlegelhető. A szakértő további magyarázatra, vizsgálata kiegészítésére kötelezhető. Melléje, vagy helyette más szakértő rendelhető ki. A szakértői vélemény(ekeke)t az eljáró hatóság a többi bizonyítékok sorában, azokkal egybevetve mérlegeli és elfogadhatja, vagy elvetheti. Döntését mindkét esetben indokolni köteles. 

És most jön a "Kastély szindróma" amelytvitt értelemben a beszélő által kórosnak tartott jelenség jellemzésére alkalmazott, nyilvánvalóan elítélő (pejoratív) szóhasználat" és a következményes "ambivalencia" azaz "ellentétes érzelmek egyidejű megnyil vánulása."

Senki se hiszi, hogy Kastély szándékosan meg akarta volna ölni Gyulayt, bár egyvalaki, a jelenetet állványos távcsövön figyelve, azt kiáltotta "gyilkos!"  [Erről lentebb.]

Viszont azt sem érti senki, Kastély hogyan "tévedhetett" ekkorát.

Ezért kell egy "jogi eszmefuttatást" is beiktatni, mert a jog a gyilkosságon kívül számos más felelősségi formát ismer és büntet [szankcionál]. A probléma az, hogy Kastély hogyan kerülhette el, hogy Justitia mérlegére állítsák. Ez vele csak mint "minden gyanú (sításo)n felül álló polgárral", vagyis egy kiváltságos kaszt tagjával történhetett meg.

Főleg emiatt írom ezt a cikket, ebben a felfogásban.

 

A jogi vetület.

A rendkívüli [természetellenes] haláleseteket közigazgatási, vagy büntető eljárásban ki kell vizsgálni. [Büntető eljárás "ismeretlen tettessel" szemben is indítható.]

Mindkét eljárást a rendőrség foganatositja. Nem tudható, hogy az ügyben milyen vizsgálatot folytattak. Közigazgatási eljárásra tippelek, mert az lazább... Nem kötelező pl. szakértő kirendelése a bizonyítékok értékeléséhez, a szükséges számítások elvégzéséhez, a baleset grafikus ábrázolásához, stb. Így könnyebb a vétkesség hiányát megállapítani és az ügyet ad (döglött) actaként irattárba tenni.

Ha egy balesetet többen idéznek elő, a szereplők "közreható vétkességének" fennforgását és közrehatásuk arányát is vizsgálni kell.

A rendőrség, a jelek szerint, Kastélynál "fennforgást" nem állapított meg. Felelősségre vonását nem kezdeményezte.

Holott...

Az eseményt először is tárgyi oldalról, az ok - okozati tényezők, az ú.n. "okozati lánc" vizsgálatával kell kezdeni.

Gyulay számára a nyitás jele Kastély ernyőjének nyílása, pontosabban a kis kihúzó ernyő megjelenése lett volna. Kastély nyitott is, de olyan időben, amikor Gyulaynak ugyanerre már nem volt ideje, mert lezuhant..

Fontos tudni, hogy a veszélyes sportok folytatói és szervezői "foglalkozási szabályok" hatálya alatt állnak és hogy e szabályok fogalmát kiterjesztően értelmezik.  Foglalkozási szabály minden olyan Írott és íratlan szabály, szokás, gyakorlat amely a biztonságot szolgálja. Ilyen szabály a  kiugrási magassághoz rendelt zuhanási idő betartása is.

A Kastélyra vonatkozó "foglalkozási szabály": olyan időben [magasságon] nyitni, hogy ehhez Gyulaynak is elegendő ideje [magas sága] maradjon. Nem maradt.

A balesetben részes - közreható - személy felelősségét két síkon kell vizsgálni. Az egyik az elkövető magatartása, a másik a tudatállapota. Elkövetési magatartás lehet valamilyen tevés, késve tevés, ill. a nemtevés is. [Tárgyi oldal.]

Az elkövető tudatállapota, a saját cselekvéséhez fűződő gondolati - érzelmi viszonyulása, nagyon nehezen megfogható valami, de fel kell deríteni, mert a törvény ezt írja elő. Az u.n. általános törvényi tényállás mellőzhetetlen eleme. [Alanyi oldal.]

Bűncsdelekményt kétféle tudatállapotban lehet elkövetni: szándékosan, vagy gondatlanul.

A szádékos elkövetés lehet célzatos [dolus specialis], amikor az elkövető valamilyen eredmény elérése érdekében cselekszik,- lehet egyenes szándékkal elkövetett [dolus directus], amelynél az elkövető kívánja cselekményének következményeit,-
eshetőleges szándékkal elkövetett [dolus eventualis], amelynél az elkövető belátja cselekményének lehetséges következményeit, de közömbös ezek tekintetében. [Ezt a népnyelv így fejezi ki "ahogy esik - úgy puffan." Nekem az esetről valahogy ez jut eszembe.]

A gondatlan elkövetés is többféle lehet.

Tudatos gondatlanság [luxuria], amikor az elkövető belátja cselekményének lehetséges következményeit, ezeket nem kívánja, könnyelmüen bízva azok elmaradásában,-

Hanyagság [negligentia] amelynél az elkövető azért nem látja cselekményének következményeit, mert a rá kötelező gondosságot nem tanúsította (elmulasztotta).

E bűnösségi formák közös következménye, hogy az elkövetőt minden változat fennforgása esetén, felelősségre kell vonni.

Ha a gyanúsítottat a felsorolt ismérvek valamelyike alapján fogja a kréta azt mondjuk, cselekménye "tényállásszerü."

A joggyakorlat u.n. "zsinórmértékeket" is alkalmaz, köztük az elvárhatóságot, amelyeket az egyén képességeihez, képzettségéhez viszonyít.

Eddig az ügyről haláleset bekövetkezése kapcsán tárgyaltunk. Ha valaki meghal, vagy megsérül, ugy mondjuk befejezett, azaz  "eredmény bűncselekmény" valósult meg. A jog azonban ismeri a "kísérlet" fogalmát is, amikor az eredmény valamilyen okból elmarad, az elkövető mégsem úszhatja meg szárazon.

De tovább megyek. A furfangos jogalkotó feltatálta a foglalkozás körében  elkövetett veszélyeztetés fogalmát, mely befejezett bűn tettet valósít meg már a veszélyhelyzet bekövetkezése esetén is. Ha pedig a veszély sérelembe fordul és valaki meghal, vagy megsérül, ugyanezen bűncselekmény súlyosabban minősülő. "minősített" alakzata valósul meg.

Kastélyt többfelől foghatta volna a kréta, csakhogy zsíros, vagy olajos felületet az igazságügyi kréta se fog. 

Egy ilyen polgár-típus a fimírókat is megihlette. Nagyszerü film született "Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében" címmel. Hőse az olasz rendőrség politikai csoportjának frissen kinevezett vezetője, aki egy erotikus játék során "véletlenül" meggyilkolja a szeretőjét. Amikor őt magát bízzák meg a gyilkosság felderí tésével szinte sportot űz abból, hogy mindenütt nyomokat hagyjon maga után. Azért teszi, hogy lássa mikor jön el az a pillanat, amikor egy minden gyanú felett álló és hatalommal rendelkező embert valóban meg mernek vádolni. Politikai krimiről van szó, (ebben az olaszok nagyon tehetségesek), ahol az elején történik a gyilkosság. A rendező végig fenntartja a feszültséget; az néző szinte szurkol, mikor veszik már észre, a beosztottak, hogy főnökük a tettes. Dühítő látni, hogy azok, akiknek a felderítés a feladata, ennyire vakok, ennyire nem akarják, vagy nem merik a tényeket felismerni. Most, a mi világunkban, újra visszaköszön ez a politikai magatartás, a szándé kolt "vakság", a befolyásos emberek, vagy pereputtyuk cselekedeteinek elkendőzésére irányuló törekvés.

- - - - -

 Mondják, hogy az eset megosztotta a szakmai közvéleményt, ill. heves indulatokat gerjesztett. Valóságos "véleménypártok" alakul tak pro és kontra. Tisztességes és szakszerü bűnügyi vizsgálat esetén ezek a "tünetek" nem jellemzők.

Kutakodtam olyan forrás után, amelyben Kastély Sándor megmagyarázza saját bizonyítványát. Nem leltem ilyenre.

Mint védőügyvéd csaknem hatvan éven keresztül fáradoztam annak bizonyításán, hogy védenceim cselekménye nem tényállás szerü. Röpke másfél évet juttatott a sors arra, hogy az ellenkezőjét tegyem és mint megyei főügyész tényállásszerüséget bizo nyítsak. Ezzel főleg olyanokkal szemben próbálkoztam, akik úgymond felül, ill. kívül álltak a törvényen, mint pl. a megyei OTP igazgató, országgyülési képviselő, megyei rendőrfőkapitány, megyei vámparancsok, stb. Csupa minden gyanún felül álló polgár ellen hadakoztam. Ebbe beletört a bicskám. Szennyes árral szemben próbáltam evezni.

Ez a vakság, tunyaság, gyávaság uralta a kádári diktatúra és uralja az orbáni demokrácia korát is. E tulajdonságok abban a hozzáállásban fejeződnek ki, hogy ne piszkáljuk a szart, ne bolygassuk a múltat, ne bántsuk egymást, tartsunk össze, úgy is kevesen vagyunk, stb.

Lásuk a történeti tényállást. Nincs könnyü dolgunk. Egyetlen sornyi rendőrséghi vizsgálati anyaghoz sem lehet hozzáférni. A Magyar Repülő Szövetség  "házi vizsgálati" anyagát sem tették közzé.

Maradnak hát a tanúk. Köztük egy szemtanú (!) és több közvetett tanú.

Hörcher Miklós
Szeder tud többet. Az első kisérletnél is alacsonyan nyitott Gyulai. Sáritz TZK-n nézte. Elordította magát: gyilkos. Hörchernek azt is mondta, többet jött. Rendőrségi vizsgálat, eredményét nem ismeri. A KAP nem volt beélesítve. Szeder és Nagy Feri (Kecsi) is benne volt a csapatban. Utóbbi él. Gyulai ejtőernyője a Pozsonyi úti rendőrmúzeumban van kiállítva. A lezuhanás helyén, a vasuti sínek mentén emlékfát ültettek, amelyet egy ideig gondoztak is. Több irodalmi műben, folyóíratokban is foglalkoztak a történettel. Néhol névtelenül.

Szeder Ferenc (Szudro)
Az 1961. október 15-i katasztrófa idején vidéken dolgozott. Az esemén y részleteit csak hallomásból ismeri. Amikor ismét Budapes ten volt, egy délután az Engels téri KRK-ból átmentek az Uránia moziba, ahol levetítették a kamerából sértetlenül előhívott musztert. A felvételen látszott: Kastély zsugor testhelyzetben követte Gyulait, hogy ne nagyon maradjon le, mivel Gyulay is majdnem álló helyzetben kameráznia. Aztán Kastély nyitott. A felvevő pedig lassan a horizont felé fordult és hosszú másodpercekig csak azt mutatta. Majd a föld felé fordult és mintha szétfröccsent volna a föld. Aaz volt a becsapódás.
Az előző napi ugrásnál is alacsonyan nyitottak. Többen ajánlották a KAP nyitókészüléket. Gyulay nem vállalta, mert váratlan nyitás esetén a nehéz Árreflex gép kiszakadhatott volna a kezéből. Polónyi László azt javasolta, hogy a KAP ne nyisson, csak a gallért rántsa meg a beállított magasságban. Sajnos hiába akaratoskodott. Valójában 1 mp-en múlott a szeretett edző élete. Határozottan állítja hogy Kastély Sándort nem lehet okolni. Pedig volt aki nyilvánosan őt vádolta túlzuhanásért.

Szeder Ferenc épitészmérnöki diplomával rendelkezik. Tapasztalt ejtőernyős. Komoly sportsikerei voltak.

Nyilatkozatát egy hozzám írott leveléből vettem. Megállapítható, hogy közvetlen észleletére alapított állításai [a kamerán látható eseménysor] nem felelnek meg a valóságnak, mert ellentétesek más adatokkal és önellentmondást is tartalmaznak [hosszú másodpercek ~ egy másodpercen múlott Gyulay élete]. Ezt az álláspon tomat egy általa használt fénykép is illusztrálja [eredeti méretben itt látható] amely önamagában is leleplezi készítője leplezési szándékait, amely azért is nevetséges, mert nem veszi figyelembe az ejtőernyő kinyilási idejét, ami egy másodpercbe semmiképp sem fér bele.

Szeder Ferenc ma [21.02.28] levélben közölte velem, hogy az ominózus kép jobb alsó sarkára az ominózus a sárga szÍnü feliratot ő vitte fel. No comment. 2021.02.28.

Nagy Ferenc (Kecsi)
Nagy tapasztalattal, komoly sportsikerekkel,
1200 ugrással rendelkező ejtőernyős. A tragédia közvetlen (!) tanúja volt. Elmondása szerint négy fős csoport: Polónyi, Binder, Miklós l. és Kastély ugrott AN2-gépből 3000 m.-ről. A megállapodás az volt, hogy 40 sec.-nél nyitnak. A fennmaradó 10 sec. alatt kellett volna Gyulaynak a vállára csatolt 3,5 – 4,0 kg. os kamerát félretolni, jobbkezét szabaddá tenni, hasra fordulni és nyitni.  

Az ugrást Sáritz Ferenc  „Kopasz” figyelte TZK-n és stopperrel mérte Kastély zuhanási idejét. Kastély 40 sec. Helyett 54 sec zuhanás után, azaz 14 sec. idő túllépésel nyitott. Sáritz a látottak alapján felordított „gyilkos!”


Ezt késlekedést nem lehet megérteni, megmagyarázni. Ezzel Kastély sem próbálkozott. A tragédia után eloldalgott a színhelyről.

A baleset a budapesti HÉV vonala mentén egy szántóföldön történt. A közelben tartózkodó ejtőernyős lányok - Kecsi szerint - megtekintették a csúnyán összezúzódott holttestet és a szétrepült csont és húsdarabokat összeszedve a holttest mellé tették. 
[Szeder ezt ostobaságnak minősíti. Én annyit tudok, hogy megyei főügyész koromban minden olyan rendkívüli esemény hely színelésénél jelen voltam, ahová a megyei rendőrfőkapitány kiszállt. Egy öregúr, miután megölte a feleségét, kiugrott a hatodik emeletről. A becsapódás helye körül magam is láttam csontszilánkokat és testszövet cafatokat. A helyzet az, hogy Kecsinek és magamnak hiszek, Szudrónak viszont nem.]

 

Kastély különleges státusa abból adódik, hogy az eset idején apja id. Kastély Sándor  az MRSZ. ejtőernyős alosztályának vezetője volt. Magam is találkoztam vele 1956 végén, amikor az alosztályra pufajkában géppisztollyal, arcán győztes mosollyel, masírozott be.

 

Kastély ellen tehát büntető eljárás nem indult. Az MRSZ 10-évre eltiltotta az ugrástól. 

 

Személyiségére jellemző, hogy az eltiltás leteltével ugrásra jelentkezett. Az AN2-es pilótája Pintér János és szerelője  „Ügyes”  elhagyták a gépet azzal, hogy Kastéllyal nem hajlandók repülni. [Pintér később a MALÉV főpilótája lett. Gépét arab terroristák lelőtték, szerelőjével, a gép személyzetével és utasaival együtt szörnyethaltak.]

 

* * *
 

Már korábban rájöttem nem tudok be-, ill. visszailleszkedni abba a közegbe, amit az ejtőernyősök baráti szövetségének [MEBSZ] titulálnak. Erről szól "Veteránok ha találkoznak." c. írásom. Olyan szövetségről van szó, amelyet csupa kastélysándorok alkotnak: kövérek, soványok, kedélyesek, rigorózusak mégis egy test egy lélek mindannyi.

Ezek tiltottak el az ejtőernyőzéstől, ők fosztottak meg tiszti rangomtól, fokoztak le honvéd dé és minősítettek ejtőernyősből aknásszá. Aztán lehetőségem nyílott volna, hogy vissza kérezkedjek, akár címzetes alezredes lehetnék tán - őközöttük. Köszi. Nem kértem.

 

* * *

 

Eddig a história. Grácia bűnös fejemnek, hogy megírtam és egyáltalán: bocsánat, hogy élek!

 

2021.02.28

 

 

Szorzótábla [1x1] ny. építészmérnökök számára.

Már abba akartam hagyni. Jeleztem is, eddig a história.  A fenti fénykép kapcsán azonban egy levelet kaptam Szeder Ferenctől.

"A kép azt igazolja, hogy a becsapódás pillanatában Gyulay ernyője nyílási folyamatban volt, de a kupola még nem lobbant be, az az 1 másodperc hiányzott. Ezt határozottan állítom, én akinek 2010.10. 10.-én az Esztergomi repülőtéren éppen meg volt az az 1 mp. (Különben most nem írnám eme sorokat.) Szóval a piros szöveg hülyeség. Ilyet csak egy avatatlan (dilettáns), avagy rosszindulatú írhat. Azt feltételezi, hogy a kupolát valaki utólag terítette a tetemre? Vagy hogy a kép hamisított, mert valaki utólag másolta (montázsozta) rá a kupolát? A második képpel már nem is foglalkozok.

 

Önéletrajzom írásában még nem jutottam odáig, hogy bokszoló is voltam. Akkor indultam be igazán, ha orrbavágtak...

 

Feri barátomnak abban terljesen igaza van, hogy avatatlan (dilettáns) és rosszindulatú vagyok. De most nem erről, hanerm a követke zőkről van szó.

 

Érdekes módon eddig senkinek se jutott eszébe - Szeder Ferencnek a kegkevésbé - hogy ábrázolja a történteket. Ez nem könnyü, de nem is lehetetlen, amint az általam készített alábbi ábrák mutatják. Ezen persze nem lehet elmenni, ezért ugrást biztosítok a nagyobbra.

Az ide tett kis képen is látszik a Kastély által Gyulai számára biztosított halálzóna szűkössége. Az ebben történtek ábrázolására egy külön metszetet készítettem, amelyhez szintén elérést biztosítok.

 

A képekhez kevés szöveget írtam, mert a képszerüséget rontja, ha sok a szöveg.

Az ugró a gép elhagyása után egy sajátos parabola-pályán zuhan. Kezdősebessége a repülőgépével azonos. A géptől kapott tehetetlenségi nyomatékot felváltja a föld vonzása, és a gyorsulási vektor iránya vízszintesből függőlegesbe megy át. A gyorsulás megszűnik, amikor a sebesség és a testre ható légellenállás egyensúlyba kerülnek. A zuhanó test végsebessége mintegy 180 km/óra, azaz 50 m/másodperc.

 

Ha Kastély betartja a megállapodást és 40 másodpercet zuhan 2000 métert "jön" és Gyulai 1000 méteren "értesül", hogy nyitnia kell. Ez a magasság "szűken" elegendő ahhoz, hogy a jobboldali ábrán látható mozdulatsort elvégezze és ernyője is kinyiljon..

 

Mivel Kastély 54 másodpercet zuhant és 2700 métert "jött", Gyulaynak csak 300 métere maradt.  Ez a "magasság" és a hozzá tartozó 6 másodperc elégtelen az emlitett mozdulatsor elvégzéséhez és a kupola teljes feltöltődéséhez, amely az 50 m/sec zuhanást 7m/sec "lebegéssé" mérsékli. A nem teljesen kinyílt ejtőernyő "szemfedélként" omlott Gyulay összetört testére.

 

Azt, hogy Gyulay "időzavarba" került, tudós mérnök barátom se vitatja. Azt sem állítja, hogy ezért Gyulay felelős. Ő csak azt állítja, mégpedig a leghatározottabban, hogy "Kastély Sándort nem lehet okolni." Aki mást mond, avatatlan dilettáns és/vagy rosszindulatu, mint én. Kösz.!

 

A Szeder által utólag a képre montírozott szöveg "egy másodpercen múlott!" kifejezetten megtévesztő, mert szándékosan homályban hagyja, ki miatt, mi miatt maradt Gyulainak csupán 1 másodperce. Kastély szerepe, arca, egyáltalán létezése homályban maradt.

 

Ha valaki netán újra olvassa az egész írást, Szedernek adhat igazat abban, hogy Gyulay valóban 1 másodpercet "késett." Kastély szerepének elhallgatását a köznyelv "falazásnak" mondja. Ezt is lehetne jogileg minősíteni.

 

Az esetből levonható végső tanulság a következő.

 

A kastélysándorok és - ezek szerint - a szederferencek mondanivalója: békén hagyunk, ha sodródsz velünk és hallgatsz, vagy inkább helyeselsz. Ezzel a helyzettel és előidézőivel nem lehet békésen együttélni!

 

2021.03.02

 

* * *

 

A bolsevik nem vész el és át sem alakul, csupán fedőszínt cserél.

 

Az ember első dühében leír olyasmit, amit később megbán, de ez már nem változtat a dolgon, hisz késő bánat ebgondolat, tartja a közmondás is.

 

Fentebb "kastélysándorokról" írtam, amit utólag túlzottnak éreztem.

Nem volt túlzás!

Felfedeztem ugyanis, hogy 2006 december 18-án Kastélyt még
"betisztújították" a MEBSZ. elnökségébe.

 

Ez annyit jelent, hogy ebben a sajátos közösségben egyáltalán nem számítanak a jogi normák, az erkölcsi elvek a szakmai és profán közvélemény, stb.

 

Ezt a közösséget olyan csoport-érdekek tartják össze, amelyek ellentétesek a társadalmi érdekekkel. Ennélfogva a kívülálló nem csupán céljaikkal, de létezésükkel sem érthet egyet.

 

'56 bizonyította be, hogy a nép nem kér belőlük. Lapátra kerültek, de szovjet harckocsik nyomában visszatértek és azóta nincs tőlük szabadulás. Fedőszíneiket kaméleon módra váltogatva átvészelnek minden változást, a "rendszerveáltásnak" csúfolt kirakat átmázolást is ideértve. Ők és pereputtyuk alkotják az egymással ádázul viaskodó politikai pártok "elitjét" amelyre jó példa a szélsőliberális - konzervatív - illiberális Fidesz.

Rájuk azért vagyok háklis, mert 1957-ben mint munkástanács titkárt engem is lapátra tettek és csupán a vak véletlennek, ill. Müller Ernő ejtőernyős barátomnak köszönhetem, hogy megúsztam legalább az internálást és a velejáró jónéhány verést. Tiszti rangomtól és ejtőernyős szakmai számomtól is megfosztottak. Honvéd - aknász vagyok azóta is. Eltiltottak az ugrástól és érvénytelenítették szakszolgálati engedélyemet is. Ezt id. Kastély Sándor és a sumák Rónai Mihály intézték. Ebből a karanténból egy másik ejtőernyős Miklós László szabadított, aki előbb kijárta eltiltásom feloldását, majd szakszolgálati engedélyem újra-érvényesítését. [Érdekes, engem nem 10 évre, hanem örökre tiltottak el...]

 

E régi pofonok már rég nem sajognak, de eszembe jutnak, valahányszor egy bizonyos illat megcsapja az orromat.

 

2021. 03.03.

 

   

Sz. Gy.