Szerkesztői előszó.

 

Közzéteszem egy derék magyar írásait. Ő nem kivűl, belül [!] magyar. Mert ki a magyar?

 

- Aki annak érzi és vallja magát,-
- becsületes munkából akar megélni,-
- szivén viseli [választott] hazája sorsát,-

- harcol is érte, ha kell.

 

A második írás látszólag egy falucskáról szól. Valójában másról, többről van szó!

 

Hazánk, házunk, szeretteink védelmében nem szabad haboznunk fegyvert fogni. Ez nem az elnyomóink által [ellenünk] szerződtetett zsoldosok dolga.

 

A Tyrannus ismert, a "lőirány" adott.

 

"Azután" megsiratjuk, tisztességgel eltemetjük halottainkat és hozzáfogunk a romeltakaritáshoz, az ujjáépitéshez.

 

Egyre több nép és faj ébred a végső felismerésre.

 

Csak így maradhatunk magyarok, emberek. A szolga "békéje": az égőáldozatra szánt barom "nyugalma" nem lesz életideálunk. Nincs annyi propaganda, pornográfia és kábítószer a világon!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 


 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rózsa-Flores Eduardo.

 

Magyar nyár,
avagy a háború utolsó előtti
szösszenet
gyűjteményem.

 

1.  A türelem nem meghajlást jelent, hanem       igyekezetet.

 

2.  Beszélgetés töredék:

     - Meséltem Neked valaha a Mbeere- törzsről?

     - Ez egy ősi kelet-afrikai törzs…

     - Igen, a Mbeerek szerint a fák tökéletlen férfiak, aki        örökké siratják a rabságukat, mert a gyökerek egy        helyhez kötik őket…

     - De sosem láttam még egyetlen-egy elkeseredett        fát… Nézd meg azt, ott, ahogy a gyökerei        belekapaszkodnak a földbe.

     - Szerintem, kimondottan élvezi.

 

3.  Nem mi utáljuk a zsidókat! Rájöttem, az igazság az,      hogy ők utálnak minket.

 

4. Hogy is van ez manapság? Kinek vagy inkább      kiknek az akarata érvényesül itten? Most éppen      nem csonka pocsolyának nevezett, valaha volt      országra, a "magyar izére" gondolok.
 

Ottawaban összejöttek megint. Ők. A Bilderberg csoportosok. 1953-óta az igazi gengszterek. Titokban.

 

[Az 1994-es olaszországi streza-i meetingen, részvettek többek között John Edwards szenátor, Jon Corzine szenátor, Henry Kissinger; Richard Perle; Melinda Gates (Bill Gates felesége), David Rockefeller, Timothy F. Geithner, a Federal Reserve Bank of New York elnöke, James Wolfenson, a Világbank elnöke, stb.]

 

Most is meghívták egy pár „külsőst”, de nyilatkozniuk kellett nem beszélnek soha senkinek arról miről is folyt a szó odabenn…

Nem is beszélnek.

 

5.  Szerintem a megoldás: legyen Izraelből, a zsidó

államból, az Egyesült Államok 50. állama. És végre vége a problémáknak. Mert ugye, az sehogyan sem stimmel, hogy az izraeliek, európaiak volnának, mert ha ők azok, akkor európai a libanoni, a szíriai és a jordániai, nem beszélve a törökökről, mert vagy mindenki, vagy…
 

Amúgy meg, tudta-e Ön azt, hogy: Izraelnek nevezett állam lakossága összesen 6, 9 millió főt tesz ki, ebből 19, 5% arab (nem a megszállt területeken élőkről van szó), 4, 3% a „más” kategóriába tartozik?
 

És tudta-e azt, hogy ismeretlen, de jelentős a száma a kettős, amerikai-izraeli állampolgár- ságúaknak, aki ingáznak a birodalom és a közel-keleti ország között?

 

Két példa: Golda Meir, miniszterelnök asszony, Milwaukee-ban általános iskolai tanár volt, és amerikai útleve végig ott lapult fiókjában vagy a zsebében. Meir Kahane, a rasszista-terrorista örült rabbi, Knesset (iszraeli parlament) tagja, aki, míg meg nem gyilkolták, irányította eszeveszett akcióit a palesztinok ellen az USA-ban toborzott ultra- cionista önkénteseivel, szintén amerikai állam- polgár (is) volt halálának napjáig. Folytathatnánk

a sort … Nincs végkövetkeztetés. Valami bűzlik Dániában!

 

6. Kis eszmefuttatás:

    "A nyomor országairól térképet rajzol a penész”

    Térképrajzolás > eleve asszociatív> asszociatív     térkép. A penész terjed> atributuma

Nagy Föld < penész = összement!

Nyomor ország Magyarország. Metonímia (névcsere) Magyarország országai?

Penész.

 

A „Külvárosi éj” 1932-es költemény

József Attila nem „gyerekfejjel” írta.

Moszkva: „J.A szociofasiszta!”

 

    Rendben van.     Gyurcsány Fleto viszont: pszichopata-fasiszta.  Kvittek vagyunk!

 

7. Magyarországot be vagy meg kellene szüntetni.

    Nincs túl sok minden, mi eladható volna már.

Ami megmaradt adják csak el.
 

Ha szükséges, népszavazást kérek. De, szerintem fölösleges. Ezt mindenki beláthatja.


Pár napja valakivel beszéltem. Hondurasban él. Nem tudta Magyarországon élek. Kiröhögőtt. Eltelt néhány nap. Rokonom hívott Bolíviából. Kétségbe vonta épelméjűségemet. Mert, hogy még itten volnék. Tegnap, Németországból, ismerős kérdezte nem fogadom-e meg a Fletó tanácsát. Munkát is ajánlott.

 

Válaszom: nem! Nem megyek sehova! Menjenek ők! Ámde miután szíveskedtek összebarmolni itten mindent már, ezt rendbe hozni nem lehet.

Tehát: fejezzük be ezt a köztársaságnak nevezett rossz viccet. Maradunk ugyebár?

Ha van még aki úgy gondolja, esetleg… újra kezdhetjük.
 

 

8. Székely Nemzetgyűlés Gyergyóditróban

2006. június 18 - 14:25. dr. Csapó I. József felolvassa a Székely Nemzetgyűlés Határozat tervezetét.

Csapó: A román kormány üljön le, tárgyaljon az SZNT-vel. Fogadják el az autonómia törekvé seket. Ha ez nem történik meg őszig, akkor a következő Székely Nemzetgyűlés fogja eldönteni a Székelyföld további sorsát. A tömeg három szoros felkiáltással elfogadta a határozatot.

 

Erről beszélek! 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebben csupán
az lesz a "vicces", hogy nem az izraeli államfő fog felesküdni az amerikai zászlóra, hanem fordítva....

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szégyen és gyalázat!
Isten és a magyarok háza meg mindig romokban.
A szentlászlói magyarság bűne ez?

 

„…Az a feladatunk, hogy megvédjük, ami megmaradt ebből a faluból, amely napról napra hal meg a szemem láttára. Szinte semmi sincs már meg a múlt augusztus végi barátságos Laslovo Szentlászlóból. Az utcákon akkora lyukak tátongnak, hogy a gépkocsikkal a kerteken keresztül kell utat törnünk magunknak, a templom már csak kísérteties csontváz, a falu egyes részein valaha háziállatok kóborolnak félig elvadultan és csonttá soványodva, a helységet őrző nemzeti gárdisták koszosak és fáradtak, és bár a szigorú parancsnak engedelmeskedve lefekszünk, valójában senki sem tud elaludni, és ez így minden nap.

 

Az élelem kevés és silány, már tyúkok vagy malacok sincsenek, hogy kiegészíthetnénk az Eszékről kapott ellátmányt...és az eszékieknek is enniük kell... De még ilyen körülmények között is, egy száraz sártól megkeményedett köpenybe burkolózva, lőpor megette, töredező körmökkel, gyulladt karcolások kal és kisebb sérülésekkel is igyekszünk humorral, sőt megkockáztatom, optimistán átvészelni a helyzetet.”

 

Így írtunk 1991 szeptember végén….de hátra volt még a legrosszabb. 152 nap után [az első támadás június 26-án érte a falut], igazi „világvégi” csaták után, evakuálni kellett az addigra már romokban heverő több mint 800 éves magyar falut [a civil lakosságot 1991. augusztus 21-én telepítették ki]. Szentlászló átvészelt tatárdúlást, török hódoltságot, első világháborút, Trianont, második világháborút, de azt, ami 1991. november. 24-én bekövetkezett azt még a legedzettebb, dús fantáziával megáldott ember sem tudta volna elképzelni.

 

A falut - pontosabban az ami az ostrom után megmaradt - a rác banditák szó szerint porig leromboltak, fölgyújtották. A falakból kitépve a vezetékek, az ablakokat, ajtókat tokostul elhordva… hihetetlen kép fogadta 1997-ben az első visszatérőkét.   A 410 lakóházból 3, [azaz három!] maradt olyan állapotban, hogy az eredeti tulajdonosaik pár hét után vissza tudtak költözni…

 

Annyit még a háborúról - nem mellékesen - hogy az első belövéstől a védők kivonulásáig a falu védelmi parancsnokság előtt, mindvégig, ott lobogott a horvát zászló mellett a magyar is. Az sem mellékes tény, hogy a falu védelmét irányító két parancsnok Kocsis László és Mihálik István magyar nemzetisé
gű volt. Haltak meg Szentlászló védelmében horvát országi és délvidéki magyarok; de hősi halált halt horvát, szerb, bosnyák muzulmán, brit alattvaló is. A sérültek esetén legalább ilyen, vagy még vegyesebb a kép…

 

Kérdezhetik, miért írom most ezeket a sorokat. Látom a rosszalló tekintetéket. „Ez a Rózsa gyerek nem bír leszokni a háborúról.”

 

Amikor a falu visszakerült horvát közigazgatás alá [1997], és először végigsétálhattunk a már csak foltokban létező utcákon, a derékig érő valaha volt szép parasztházak romjai között, én azt hittem, ennyi. Nincs tovább. Itt falu nem lesz többé. Szentlászló emléke legfeljebb bennünk fog megmaradni, akik védtük, aztán végérvényesen vége.

De, ez a valamitől nagyon különleges, szlavónná lett magyar fajta szívósabb - elfogult vagyok, vállalom -, mint bárki más itt a Kárpát-medencében.
  A falu új életre kelt!  Keserves évek következtek. Apránként újjáépült minden. Azaz majdnem minden. Van újra iskola, a Petőfi Sándorról elnevezett kultúrház, az egészségház, a posta… Csak a templom vérzik
még. Látszanak bordai, a 15 éve keletkezett sebein keresztül. Esős napokon befolyik a víz…

 

Pár szót a templomról. Az 1878-1879-ben épített Szentlászlói református templom a háború alatt több száz, különböző kaliberű fegyverből származó lövedék becsapódása érte. A tornyot három, harc kocsiból kilőtt, lövedékkel rombolták le. A tető több helyen beszakadt. A rác banditák beözönlése után a templomot és a lelkészlakot teljes mértékben kirabolták, elvitték a harangokat is.

 

Azóta. 1998-ban a tetőszerkezet lett helyreállítva. A segítség Erdélyből érkezett a 4 történelmi egyház (református, római katolikus, ortodox, unitárius) összefogásának hála. 2001-ben az imaház átadásra került a sor. (a régi lelkészlakot átalakítva, a magyar kormány segítségével, 420 ezer horvát Kuna).

2002-ben lett feltéve a toronysisak, amely 370 ezer Kunába került (horvát kormánytámogatás)
2003-ban a horvát kulturális minisztériumtól átutalt 100 ezer Kunát amiből, az ablakokat, ajtókat és a belső rész 1/3-at be lehetett bevakolni. 2005-ben a horvát kulturális minisztérium újabb 100 ezer Kunát-t utalt át, amiből elkezdődhetett végre a toronyláb külső felújítása.
 2006-ban ismét 100 ezer kuna érkezett a Horvát kormánytól, így az idei évben a toronylábat a talapzatáig helyre lesz állítva. A falu és a Horvát országi Magyar Keresztyen Egyház önerőből meg tudta oldani a templombelső villanyo sítása 50.000 ezer Kunába, a harang villanyosítása, amely 370.000 ezer Kuná-ba került. Tatározás ra vár a templomhajó egész külseje, a templomhajó belső része valamint a toronyláb belseje is, amelyre meg legalább 650.000 ezer Kunára lenne szükség.

 

Természetesen, a templom egésze újjáépítésének befejeztével gondolni kell majd a belső berende zésre is. De ahogyan a Szentlászlóiak mondjak
"ha nincs rendes templompad, megteszi majd a camping szék is."

 

Idézek a "Hűség" című verses kötetemből.

                                                                                            

"Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,

szenteltessék meg a te neved,

jöjjön el a te országod;

 legyen meg a te akaratod,

amint a mennyben,úgy a földön is;

mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;

és bocsásd meg  vétkeinket,

miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek;

és védj meg minket a  kísértéstől,

de szabadíts meg a gonosztól...

 

Tápláld Uram, folyóinkat,

és folyóinkban a halakat,

az égnek madarait, a növekvő tölgyet,

a lovakat s a napraforgót.

Gyermekeinknek,

Uram,

szárítsd fel könnyeit,

özvegyeinknek

add vissza az erőt, és adj nekik fényt.

 

Éncsak egy ablakot és

egy ajtót kérek,

nyitva lesznek mindig szellőid és

a Békéd előtt.

Uram, az új ház:

Horvátország, Szentlászló, Petőfi Sándor utca, szám nélkül,

az állomás mellett."

 

[Eszék-Budapest, június, 1994.]

 

Úgy gondolom, elérkezett az idő az összefogásra. A falu közössége megérdemli. A múltban jelesre vizsgáztak bátorságból, azóta folyamatosan példát mutatnak kitartásból, összefogásból. Nem állhat üresen, félig romokban az Egy Isten és a Magyarok Háza.

 

A Szentlászlóiaknak bűne talán magyarságuk? Rendíthetetlenségük netán? Vagy talán az, hogy fegyverrel merték védeni ősi földjüket, nyelvüket, civilizációjukat?

 

Nem szokásom ilyen stílusban és ilyen tárgyú anyagot írni, nézzék el a nehézkés fogalmazást, és kérem, aki teheti, segítse a hős falut, ragyogón újra szerény szépségében templomunk ott lenn, a szlávon síkságban, hirdetve, hogy igenis van még magyar összefogás.
 

A támogatásokat a következő bankszámla számokra kérem eljutatni (mindkét számra szükség van az átutalásnál!)


Zsiro racun: 2393000-1000000013

Broj stednog rac.: 8140005 -10013293070

 

[A templom újjáépítési folyamatára vonatkozó adatokat Kettős Attila, Szentlászló református segédlelkésze szolgáltatta.]

 

Rózsa Flores Eduardo.