Frissítés 2018.07.21 - 2018.07.26

 

Dr. Bencsi Zoltán ügyvéd

vallás- és egyház alapító a "nemzeti" könyvkiadás tükrében.
 

Nem ritka jelenség, hogy valaki belebolondul az olvasmányaiba. Elmékezetes a jámbor Don Quijote La Mancha kitalált története, amely kasszasikert hozott az írónak Cervantesnek és nyilván a könyv kiadóinak is.

A szintén megzavarodott elméjű Bencsi valóságos egyházat szervezett, ami nem nagy kunszt, de vallást is alapított; köve tőkre tett szert; tornyot épített; stb.

Majd, évtizedek multán, kiadója is akadt: az Ősi Öröksé günk Alapítvány [felelős kiadó Szigeti Gábor], amely a vicces írásokban nem csupán üzleti fantáziát látott, de olyan képzetet is teremt mintha, az ősi egyház most is létezne. A "Zsarátnok" időszakos füzet ugyanis "az ősvallás 'követők' lapjának" titulálja önmagát.

Bencsi a jelek szerint nem egykönyves író. Elméleti alapve tései azonban ebben a kötetben vannak kifejtve.

Most sem vállalkozhatom részletes ismertetésre. Csupán néhány idézetre szorítkozom. A "művet" olvasva az a kísérteties érzésem támadt, mintha Bencsinek fogalma se lenne az ősmagyarokról. Csupán azt emelem ki, hogy az ősmagyaroknak egyáltalán nem volt egyházuk, ill. vallásuk - e fogalmak judeokeresztény értelmezésében - amely tökéletesen egybe esik "bencsiki" értelmezéssel.

Őseink nem ismertek, főleg nem imádtak az egyént (árgus) szemmel tartó, gondoskodó, jutalmazó, büntető istent. Ezért nem ismerték a prófétaság intézményét sem. Bencsi a magyarok istenét jahvei tulajdonságokkal ruházza fel és önmagát minősíti prófétának: "Senyő - Táltosnak". Ennek az attitűd nek egyik jellemzője, az egyetemességre való törekvés, felismerhető nála is. Hetet - havat összehord emésztetlen olvasmányaiból, amelynek a témához semmi közük.

Ez az ember futóbolond. Ez saját kinyilatkoztatásaival lesz bizonyítható az alábbiak szerint.

Bencsi alaptétele, hogy a magyarság abból Ősturánból származik, amely szerinte az emberiség bölcsője, az emberi magaskultúra egyetlen forrása volt.

Turán valóban létezett. A baloldali térkép alapján a Kaszpi tenger magasságában, attól keletre feküdt. A magyarok őshazáit azonban a tudomány egész máshová teszi. Az őshazát az Uralon túlra, Magna Hungáriát pedig az Urálon innenre. Mindkét térképen látszik a közös vonatkozási pont: a Kaszpi tenger és szemmel is látható, hogy a turáni és az uráli "őshazák" között óriási távolságok vannak.

Bencsi mint vallásalapító persze megte hette, hogy Turán mellett döntsön. Az "indokolásból" viszont kiderül, fogalma sincs miről beszél és mihez kapcsolja hagy mázos látomásait.

Tény, hogy valahonnan, valahogyan elver gődtünk a Kárpát medencébe. Történelmünket ettől a fejezettől kellene tüzetesen vizsgálni, de Bencsi nem ezt teszi. A német mondavilágon kérőzik hosszasan szükségtelenül, műveltségét fitogtatva.

A honfoglaló [visszafoglaló] magyarság a Kárpát medencében nem alapított új államot és nem alkotott új alkotmányt mert volt neki, hozta magával [etelközi vérszerződés]; amit csak ki kellett egészíteni az itt élés szabályaival [pusztaszeri vérszerződés]. A nagy próbatétel - a pozsonyi csata - igazolta a rendszer életképességét,  katonai értelemben vett legyőzhetetlenségét.

Árpád államát és annak alkotmányát csak belső árulásra támaszkodó külső fegyveres beavatkozás semmisíthette meg. Ezt készítette elő Géza fejedelem, aki [személyesen vagy megbízott útján] hűbérbe adta az országot a pápának és a német császárnak [quedlinburgi paktum]. Ezt azért tette, hogy a királyi hatalmat a törvényes utód Koppány helyett fiának Vajknak játszhassa át, az alkotmány szerinti öröklési szabály [szeniorátus] félretétele és nyugati jogszabály [primogenitura] alkalmazása utján.

A magyar történelemnek ez a legtragikusabb fejezete minden részletében tisztázott. A Gizella kiséretében az országba csempészett fegyveres alakulat vezére Vencellin lefejezte Koppányt. Kegyes keresztény királyunk pedig a testet négy részre vágatva az ország négy fertályán közszemlére tétette megfélemlítésül. Ez a "jelképes gesztus" volt a nyitánya annak a háborúnak amelyet a király saját népe ellen indított, hogy a lelkeket a keresztény vallás, a testeket pedig a szolgaság [jobbágyság] járma alá vesse. Ehhez "természetszerüleg" ki kellett írtani a "pogány" állam tudathordozó rétegét és el kellett pusztítani a múlt fizikai és szellemi relikviáit. Ez - példátlan brutalitással - rendben megtörtént.

A gyilkos király nem adott, mert nem adhatott új alkotmányt leigázott népének. Nevében néhány szolgatörvényt alkotott csupán a német bürokrácia. A jogelvek rangjára emelt "Intelmekről" pedig kiderült, hogy közönséges hamisítvány, amely több mint száz évvel az istváni rémuralom után keletkezett máshol, más által, másnak adresszálva.

Mivel Árpád emlékét és szellemét a magyarság tudatából és érzelmi világából kitörölni nem sikerült  újabb machináció kezdődött a "folytonossági" [kontinuitás] elmélet meghirdetése, amely a keresztény államiságot a "pogány" államiság jogutódjának igyekezett/igyekszik feltüntetni. "A jogutódlás olyan jogi tény, amelynek lényege, hogy általánosságban vagy konkrét jogviszonyban valaki (a jogelőd) helyébe más (a jogutód) lép." Ez azt jelenti, hogy a gyilkos betelepedhet az áldozat birtokába, kisajátíthatja vagyonát, hatalma alá kényszerítheti hozzátartozóit, háza népét, de nem válik jogutódává. 
Jogtalanság jogot nem keletkeztet.

E mesterkedésről és annak egyik "idoljáról" Dr. Zétényi Zsoltról sokszor, sokat írtam
1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) már. Dr. Bencsit olvasva arra kellett rádöbbennem, hogy ő - a pogány vallásalapító - is a kontinuitás talaján áll. Kettejük között az a különbség, hogy míg Zétényi tudatosan, makacsul és pimaszul hazudozik, addig Bencsi egyszerűen nem tudja mit beszél.

Mielőtt közszemlére tenném kijelentéseit előre kell bocsátanom valamit. Az értelmes beszédnek néhány alapvető követelményhez kell igazodnia. A beszéd legkisebb egysége a szó, a közlés alapegysége pedig a mondat. Mindenkitől, különösen egy ügyvédtől elvárható, hogy szavait és mondatait a szótani és nyelvtani szabályok betartásával formálja.
A másik követelmény a mondanivaló belső összhangja, önellentmondásoktól mentessége [konzisztenciája]. A két követelmény feltételezi egymást. A konzisztencia csak világos szavak és értelmes mondatok esetében vizsgálható. Ennek hiányában csak a "mi mennyi" jellegü párbeszéd folytatható.

A konzisztencia biztosítása nem könnyű feladat, különösen nem, ha a mondanivaló terjedelmes, ill. bonyolult. E követelmény betartása messze megha ladta Bencsi szerény szellemi képességeit.

Szólaljon meg hát ő maga. Ami ezután következik viccnek tűnik, de nem vicc! A "műből" idézek, oldalszám szerint.

Amikor az alábbi kigyüjtéssel elkészültem először arra gondoltam, hogy megjegyzéseket, magyarázatokat fűzök a vallásalapító kinyilatkoztatásaihoz. Ezt mellőzöm, mert ezek önmagukért beszélnek. Csak némi csoportosításra van szükség az összevisszaságban. Arra hívom fel a figyelmet, hogy ami következik nem jelképes beszéd, hanem konkrét kinyilatkoztatások sora.

A turáni vallás.
"A Föld 1200 (!) vallásával szemben a turáni egyistenhívők nem hisznek, hanem tudnak." [15. old.]
"Magyar ember csak magyar szentet tiszteljen. [130. old.]
"A gondviselésben való hitet ... fenn kell tartanunk. [45. old.] 
 
"Ősi vallásunk alkalmas volt arra, hogy vele kivívjuk az egész világ fölötti uralmat." [27. old.]
 
"A gondviselésben való hitet annál is inkább fenn kell tartanunk,mert olyan világot élünk, amikor ez az ősi hagyomány 'szóról-szóra, betűről betűre beteljesedhet '.  Acsillagokkal teleszórt tejúton turán vitézek százezrei jelennek meg, hogy megsegítsék és megmentsék az ősi hitéhez visszatért magyart.
[45. old.] 
"Ha egy reggelen felébredve turáni repülők ezreit látjuk meg a felhők között, gondoljunk arra, hoyg Csaba serege értünk jött s nekünk mellette a helyünk! Kezet szoritunk testvéreinkkel, visszatérünk ősi hitünkre, felvesszük régi szokásainkat és évtizeteken keresztül 'ismét' miénk lesz a világ uralma!" [124. old.]

A turáni isten.
"A Magyarok Istene az emberi nemzet minden cselekedete fölött igazságosan ítél. 'Minden' teremtmény számára 'életboldogság törvényeket' alkotott. A törvények ellen vétőket megbünteti. [33. old.]

A turáni nép
"... Kimondhatjuk, hogy Isten választott népe a turánok. A turánok ajándékozták meg műveltséggel az emberiséget. [18. old.]
"Isten választott népe mi vagyunk, turánok. Legelőször nekünk nyilatkozott meg az Isten! Nálunk volt legelőször írott törvény az egyistenhit! [122. old.]
"Ősi írásunk a rovás amelynek eredeti soriránya jobbról balra kell így róni, mert eredetileg botokra és vesszőkre írták." [52. old.]
Az írás mestersége, a könyvnyomtatás, a kultúra minden áldása ... a mi magas szellemü őseinket dícséri. [122. old.]
"Megállapították az ujgurokról ... hogy azok két és fél-ezer évvel ezelőtt papírra írtak, ismerték a szédszethető betüket és a könyvnyomtatást." [104. old.]
"Kőből épített városaink, írásunk, tudósaink, művészeink, emberi kényelmet szolgáló eszközeink voltak. amikor 'ők' még az emberi levés csecsemőkorát élték. [123. old.] 

A turáni egyház.
"Alapszerv... az Egyházközség, amelynek szervei ... az anya egyházközségek, ahol legalább 100 tag van. Az ennél kisebb helységek (?) szórvány egyházközséget képeznek; lelki és faji nevelésükről a legközelebbi anyaközség és vándor-táltosok (sámánok) gondoskodnak.  [55. old.]
 
"Művelődési szervek a 'táltosképző' főiskolák. [57. old.]
 
"Hitvédelmi szervek 1. Lelki pihenők. itt az egyház bármely tagja otthonszerű ellátás mellett lelki irányítást nyer. ". Meggyőző intézetek. Irányítják a hitterjesztés, az egyháztagok részére meggyőző tanfolyamokat létesítenek, vita összejöveteleket rendeznek. 3. Vándor-táltos (sámán) központ . Ahitéletet országosan ápolja. Vándor táltosokat képez." [58. old.]
"A katolikusok nem annyira hozzáférhetők ... A protestáns már az iskolában sokkal tisztább lelki nevelésben részesült ... Lehet vele vitatkozni és könnyű rávezetni a szeplőtlen fogantatás természet törvény ellenes voltára."  [47. old.]
"Amíg az egyházközség, a törzs és a táborszervezet kiépül ... mindhárom szerv jogkörét a budapesti központi 'egyházközség', Dr. Bencsi Zoltán 'senyő táltos' vezetése alatt." [59. old.]

A vallás alapító sarzsija.
"Amidőn a hunok sokszor több százezres tömegekben vándoroltak be Csinbe, a hun fejedelem 'senyő' uralma alatt álló független hun birodalom igen meggyengült," [88. old.]

A turáni mozgalom.
"Titkos csoportok  működnek az ország minden részében. Tűzre lobbant az évszázadokon át hamvadó parázs ... Szent lángjával elhamvaszt minden idegen piszkot és szennyet. [46. old.]
"Ma már 18-20 ezerre becsülhető azoknak a száma, akik egy intésre hajlandók az ősegyházba
visszatérni.
[49. old.]
"A Turáni Roham ... új hangot ütött meg ... új világnézetet hirdet ... A tábor amely mögötte áll 'vértanúságra' kész. [118. old.]
"Virrasztó Koppányoktól 'hemzseg' az ország. A földből nőnek ki. ... A munka nemesít! A magyar nemzet főnemesei (arisztokratái) a föld (kubikusok) és gyári munkások ontják magukból a virrasztó Koppányokat." [133. old.]

Az ősmagyar hittan beépitett elemei
"A XI. stázadban ... Samuel Sigfusson összegyüjtötta az Attilával kapcsolatos mondákat, énekeket, szóhagyományokat ... az 'Edda dalokat', amely egy hitregei és egy hősi elbeszélő részből áll, stb. stb." [65. old.]
"A Niebelung ének iskolai tanulmányunkból ismert. A középfelnémet irodalom gyöngyszeme, stb. stb."  [71. old.]
"A Niebelung ének cselekményei annyira változatosak, hogy szinte kimerítenek bennünket és alig bírjuk követni azok folyását, stb., stb."  [77. old.]

Az egyház a történelem - a keleti és a nyugati orientáció.
"A vérszerződés ... nem ismerte az önkényt. Még egy Árpáddal szemben is kikötötték, hogy a nemzet tanácsából senki ki ne zárassék, sőt' az Aranybulla 31. pontja a 'nemzetnek' még a felkelésre is jogot adott a törvénytelen uralkodóval szemben.  [109. old.]
Örülünk annak, hogy van Szent Istvánunk, Szent Imrénk, Szent Lászlónk ... Gyécse (Géza) fejedelem erősítette meg a központi hatalmat. Ő törte össze a törzsfők uralmát. Ő adott 'nyugati' irányt a nemzetnek. Fia Szent István készen kapta az atyai örökséget, az erős országot. Amit Gyécse megalkotott, István élvezte." [130. old.]
"I. István 'gyenge' volt, hogy a bűnösöket megbüntesse. Vászoly 'gyilkosai' (?) is menekültek. [121. old.]
"Nagy Lajos korából tudjuk, hogy megbüntették a 'jobbágyot' (?), ha nem ment el a megyegyűlésre. Őseinknél a közügyekkel foglalkozni kötelesség volt.
[110. old.]
"Többi [?] történelmi nagyjainkra [?] is büszkék vagyunk. Tudjuk, hogy emberfelettit alkottak. Félistenek voltak. Feltartották a hatalmas, előre hömpölygő 'Keletet', amire más nép nem lett volna képes."  [131. old.]
"Batu azt az ajánlatot tette ... IV. Bélának, hogy csatlakozzon hozzá, ismerje el őt urának s ezzel szemben minden Európában szerzendő zsákmány egyötöde a magyar királyé lesz. IV. Béla ehelyett a német császárnak küldte el hűségesküjét, aki azonban egy szál katonát sem adott..." [141. old.]
"A nagy Szolimánnak esze ágában sem volt megtámadni Magyarországot, amelyet szeretett (szívét is itt temettette el), hanem a Dunántúlon át Bécs ellen akart vonulni. II. Lajos azonban, felesége Habsburg Mária ösztönzésére, útját állta a Töröknek.  A török nem foglalta el Budát, 'csak' msgszállta. Itt sohasem alapított szandzsákságokat." [141. old.]

Stratégia - taktika.
"Kalandokba nem bocsátkozhatunk, mert elveszítjük amink van. [134. old.]
"Vegye tudomásul mindenki, hogy csak kalanddal nyerhetjük vissza, amit elveszítettünk! [135. old.]

Arra aki ilyesmiket ír általában azt mondják elgurult a gyógyszere. Egy másik mondás így szól: bolondgombát evett. Ide ez utóbbi passzol.

Mindezekután térjünk át a felelős kiadóra.

Rendkívül meglepődtem amikor megpróbáltam Szigeti Gábor arcmását lehalászni az Internetről. Nem szerepel... Hogyhogy? Miért? Miért nem? Egy ilyen híres, tekintélyes ember? Csak nem attól fél, hogy ráismer valaki? Na mindegy. [Egy emberről tudok aki ilyen kényesen ügyelt arra, hogy ne legyen arca - Adolf Eichmann volt az illető...]

Amikor a könyv olvasásába fogtam nyomban motoszkálni kezdett az agyamban egy fogalom - kritikai könyvkiadás. Joggal feltételezem,  hogy ezt a fogalmat, a belőle adódó lehetőségeket és erkölcsi kötelezettségeket Szigeti Gábor is ismeri. "A kritikai kiadás vagy szövegkritikai kiadás egy-egy szépirodalmi, tudományos vagy zeneműnek az eredeti szerzői kézirat, ennek hiányában a legkorábbi ismert szövegváltozat alapján előkészített és megszerkesztett kiadása. Célja a szerző eredeti elképzeléseihez leghívebb és legközelebb álló változat kialakítása, kiegészítve a mű értelmezését segítő kor-, művelődés- és eszmetörténeti magyarázatokkal, valamint keletkezéstörténetére, további szövegváltozataira utaló jegyzetekkel."

Bencsinek is vannak "összes művei" azok is szóba jöhetnének, de maradjunk a fenti könyvnél, amelyet az "ősi hit" bibliájának tekinthetünk.

A kritikai kiadás azonban babrás és költséges passzió.
"A kritikai kiadások szerkesztése során elvégzett filológusi munka tulajdonképpen szövegkritika, mely néhány, világosan elkülönülő részből áll. Az első feladat a kézirat(ok) és az összes (emlegetett) nyomtatott változat összevetése, szövegelemzés, majd ennek alapján az író intenciójának megállapítása."
E filológusi munka elvégzése azt jelenti, hogy a kiadó megbecsüli a szerzőt és az olvasó közönséget is azzal, hogy olyan igényes művet ad az utóbbi kezébe, amelyben benne foglaltatik a "hozzáadott érték": a fáradtság és a költség.

A kritikai kiadás szükségességének felismeréséhez el kell olvasni a könyvet. Mi a helyzet akkor, ha a kiadó rájön, hogy az írónak nincsenek világos, ill. értelmes intenciói, hanem össze - vissza hablatyol, mind Dr. Bencsi? Rászánhatja magát a kritikai kiadásra, vagy eltekinthet a "nem kritikai" kiadástól.

Szigeti Gábor nem tekintett el. Ebből a tényből csupán kétféle következtetés adódhat. Nem olvasta el a könyvet, vagy elolvasta és úgy mérlegelte az "irodalmi", ill. üzleti lehetőségeket, hogy így is elmegy. Ez utóbbit tételezem fel azzal, hogy elismeréssel adózom Szigeti Gábor kitűnő üzleti szimatának. Elment...

Hogy mennyire így van onnan tudom, hogy amikor [provokatíve...] megkérdeztem egy emlékezetes Árpád Nap lelkes és aktív résztvevőjétől mit szól Dr. Bencsi Gáborhoz és könyvéhez kiderült, fogalma sincs kiről, miről van szó...

Erről meg a tót választó jut eszembe, aki azt kiabálta "nem engegyunk". A kérdésre, mit nem enged, válasza ez volt: "nem tom' mit nem engegyunk, de nem engegyunk."

Senki se kérdezhetné de magamtól elmondom, miért vágtam bele ősmagyar bugylibicskámat ezúttal éppen Szigeti Gáborba? Aki netán olvasgatja írásaimat láthatja miért és miként vadászok - az inkvizitor dühével és szorgalmával - a szentkorona alázatos szolgáira [Halász], a pápista nyilasokra [Domokos], a szentkoronás  passiójátékok szereplőire [Bene, Orosházi] a Kurultájok és MOGY-ok seft-majsztereire [Vadai], a paragrafus zsonglőrökre [Zétényi] és a többi kártevőre.

Dr. Bencsi nemrég került a látókörömbe. [Azaz emlékeszem egy brosurára, 1944 körül, amely alighanem Bencsiék kiadványa volt. Valami olyasmire figyelmeztetett, hogy turáni vagyok, nem árja...]

Most viszont nem kerülhette el a figyelmemet a "kultuszának" feltámasztására irányuló nemtelen törekvés.

Minden történelmi vita tárgya a.) mi történt, ill. történik a Honfoglalástól napjainkig,- b.) a történtekből milyen következtetés adódik helyzetünkre és tennivalóinkra nézve,- c.) a meghamisított történelem "tényeiből" nem vonható helyes következtetés.

Közmondás, ha egy zsidó hülye, nagyon hülye. Lehet benne valami, de nagyon hülye zsidó viszonylag kevés van. Nagyon - nagyon hülye gój viszont annál több, abszolut számokban, vagy népesség arányban számolva egyaránt. A hülye gój az istennek [a magyarok istenének] se hiszi, hogy Jézus, meg I. István már nem az ő szentjei hanem zsidó árúk és úgy fogyasztják őket, mint a ruténok a pancsolt zsidópálinkát anno, kb. hasonló következ ményekkel.

Nem is Németh Sándor prédikációira hivatkozom. Találomra a
akadt a kezem ügyébe ahol Mészáros István László imigyen lelkendezik... "A magyarság megmaradásáról és egy keresztény nemzet születéséről Augusztus 20. a magyar államalapítás és állama lapító Szent István király emlékünnepe. Szent István király a független magyar államot jelképezi.Bibliai alapigazság, hogy az emberiség népekre, nemzetekre tagozódása Isten akaratából ment végbe, és ezek fennmaradását, kiteljesedését szolgáló önálló államaik megszer vezése is ezt a felsőbb akaratot tükrözi. Szent István király az egységes, önálló királyság megszervezésével tehát a magyar 'nép' fennma radását célzó isteni akaratot valósította meg."
No és kicsoda - micsoda ez a Mészáros?
"1987-ben a Magyar Zsidó címû szamizdat lap tette közzé az Új Exodus Keresztény Csoport általa (többekkel) írott egyházpolitikai reformjavaslatot. 1988- tól a Független Jogvédõ Szolgálat munkatársa. Az SZDSZ alapító tagja, 1988-tól 1990-ig az Országos Tanács tagja.1988. decemberben egyik alapítója és vezetõségi tagja az SZDSZ Evangéliumi Keresztények Csoportjának [késõbbi elnevezése:vallási és etikai tagozat]."
Naná, hogy neki is a magyar 'nép' fennmaradása a legfőbb gondja. Vagy nem?

Már nem akarok belemenni annak a részletezésébe, hogy az SZDSZ és annak kölyökcsapata a FIDESZ milyen magatartást tanúsított anno a Katolikus Egyház, a papság a magyar királyság a szentkorona és I. István vonatkozásában. Elég talán annyi, hogy
"Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere, 1992. február 25-i felszólalásában a háta mögött ülő frakcióvezetőt Orbánt  jelölte meg a kereszténydemokratákat fricskázó ellenfeleként.– A gyakran humorosnak tűnő megjegyzések mélyen sértik az alkotmányosságot – mondta Andrásfalvy. – Amikor a keresztény demokrata oldalról valamilyen vallásos megnyilvánulás hangzik el, mögöttem a frakcióvezető elkiáltja: imához!, vagy: énekeljük el a Himnuszt! 

Ezzel eljutottam itteni mondanivalóm végére. A témát azonban nem kanalazatam ki teljesen. Következnie kell ugyanis annak: miért veszélyes a teljes séggel impotens "magyar" gondolkodás, ill. mentalitás és mennyiben legfőbb akadálya "a magyar 'nép' fennmaradását célzó isteni akarat megvaló sulásának", ami voltaképp nincs is! A "Teremtő" teljességgel közömbös a népek és az egyének sorsa iránt. Nem létezik olyan "Úr (aki) mindentől, mit lehelni enged Méltó adót szent zsámolyára vár(na)."  A létezés statisztikai lehetőség, vagy inkább függvény. Annak függvénye, hogy az élőlény [az ember csak egy ezek között] mennyire képes, ill. "hajlandó" létezésének feltételeihez alkalmazkodni. Ez az alkalmazkodás a növényeknél és az állatoknál ösztönös, akik [amik] az alkalmazkodás csodáit produkálják bámuló szemeink előtt. Az embernél az alkalmazkodás tudatos lehetne, mégis azt látjuk, hogy az ember a társadalomszervező és otthonépítő állatoknál [hangyák, méhek] sokkal hülyébb.

Ebben a hülyeségben épp az amúgy okos zsidó a leghülyébb. Ez a "Nagy Zsidó Paradoxon!" Ez a mesterségesen kitenyésztett beteg nép/faj tökélyre fejlesztette a gójokon való élősködést, de szemmel láthatólag képtelen belátni egy vastörvényt: ha az áldozat elpusztul megdöglik a vámpír is. Ez az általuk állandóan hirdetett "Armageddon" számításba vehető végeredménye. Ezt azonban a gójok nem kötelesek
megvárni.

2018.07.19

Kiábránditó folytatás.

A Bencsié előtt olvastam Bognár József "Magyar Politeizmus" c. könyvét amelyben szó esik Bencsiről is, de akkor elsiklottam fölötte. Most megint elővettem Bognárt és figyelmesen elolvastam a "Bencsi titka" c. laudációt.

"Most, olvasván írásainak gyüjteményét, legalább 'teremtő' gondolataival lettünk gazdagabbak. ... A most kiadott könyv 'rendkívüli' mindenki számára aki a magyar múltkeresők közé áll és eligazítást vár a követendő útról. ... Bencsi volt az első, aki felvállalta a turáni gondolat gyakorlatba történő átvitelét, szervezését, megvalósítását, vezetését." [17. old.]

Nagy érdeklődéssel, egyetértéssel és rokonszenvvel olvastam  Bognár József írásait - eddig. Tetszett mondanivalójának summázata, az éles különbségtétel [cezúra] az árpádi alkotmányos állam és az istváni terrorállam között. De mostmár nem tudom hová tenni.

Ha Bognár tényleg elolvasta Bencsi könyvét, szemébe kellett tűnnie annak, hogy Bencsi elmaszatolja ezt az éles határvo nalat.
"Örülünk annak, hogy van Szent Istvánunk, Szent Imrénk, Szent Lászlónk ... Gyécse (Géza) fejedelem erősítette meg a központi hatalmat. Ő törte össze a törzsfők uralmát. Ő adott 'nyugati' irányt a nemzetnek. Fia Szent István készen kapta az atyai örökséget, az erős országot. Amit Gyécse megalkotott, István élvezte." [130. old.]

Ezt a következők miatt sem értem. Egy lappal előbb Bognár a "Vasárnapi Újság" műsorpolitikáját ostorozza [joggal]. Thomas Becket egykori canterburi érsek kivégzésa kapcsán nem sajnálta a fáradtságot, alaposan utána nézett az érsek dolgainak, hogy kipellengérezhessee Perjés Klára műsorvezetőt.  A másként gondolkodó műsorról pedig azt állapítja meg
"Magyar ügyek már csak keresztény kontex tusban jönnek elő." [16. old.]

Hát az meg milyen kontextus, ha nem "keresztény kontextus", ahogy Bencsi örvendezik, azon hogy és ahogy István "élvezi" amit gyilkos áruló apjától "készen" kapott? Ami történelmietlen is, hisz István fejezte be a törzsfők uralmának összetörését, amit  apja "Gyécse" félbehagyott amikor elvitte az ördög.

Utólag nagyon sajnálok minden órát, sőt minden percet, amit a "zsarátnok" könyvek olvasására és a fentiek megírására fordítottam. A hiteltelenség, az őszintétlenség, az üzleti irányultság itatja át ezt az egész vállalkozást. Szimbóumnak egy metszetük kínálkozna a "sötétség tornya" felirattal kiegészítve.

Már csak arra lennék kíváncsi hány bronz torony makettet sikerült 36.000 Ft. darabáron rásózni az  ősmagyar - őspogány "hívőkre"? Nem a felelős kiadó zsebében akarnék kotorászni, csak a buta hiszékenység méreteit szeretném érzékelni.

A leírtakból az következik, továbbra is nagyon rosszul áll Árpád ügye Istvánnal, ill. Koppány ügye ugyancsak István nal szemben, mivel a szigetiek és a bognárok akarva - akaratlan (?) egy követ fújnak, egy szekeret tolnak a némethsándo rokkal, a mészárosistvánlászlókkal.

Mivel ez nyilvánvaló nincs miről, nincs kivel vitatkozni. Nincs kit győzködni, hisz a pénztárca késztetése felülír minden
érvelést.

Korábbi ígéretem tehát módosul: "folyt nem következik"! Kiszállok a témáról, leszállok Szigeti Gáborról. Nem kockáz tathatom, hogy a turáni légiflotta valamelyik repülőgépe a felhőkből aláereszkedve bombát, vagy szart szórjon a házamra, vagy a fejemre,

2018.07.22

Kockáztatnom kell. Az i-ről hiányzik a pont...

Júl. 22-e után még folytattam az olvasást és Bognár könyvében [127 - 128 old.] A következő históriára bukkantam.

Szittya Attila pogány költő, azaz Szittya Attila Bendeguz, az utcán megleckéztette Szabó Dezsőt. Mielőtt erre rátérnék utána néztem az illetőnek. Ismert név az irodalom történetében... Többen "méltatják". Az egyik recenzió
címe  "Jobboldali költők borzalmasan gyenge írásai." A Wikipédia pedig "Fűzfapoézis" cím alatt tárgyalja "költészetét", stb., stb.

Kíváncsi lennék, Bognár mit olvasott tőle, vagy róla. Saját moslék írása miatt ez mindegy.

Az általa megénekelt találkozó 1939 nyarán történt a Móricz Zsigmond körtéren, amikoris Szabó Dezső felismerte Bendegúzt, megszólította és "nem  túl hízelgő megjegyzést tett verseire." [Ezek szerint nyilván olvashatta verseit és azok irodalmi méltatását. Bognár tekintetében ezt nem veszem nyilvánvalónak.]

Szittya állítólag meghökkenve hallgatta "az általa különben 'névről is alig ismert' dühös mázsányi embert." Csoda, hogy az író ismerte a fűzfepoétát, de hogyhogy emez alig ismerte a nagynevű írót? Mindegy. Bognár nem csodálkozik. Én se fogok.

Az éles fordulatot az idézte elő, hogy az író felismerte a költő gomblyukában díszelgő napjelvényt, a pogányok szimbólumát és mostmár "annak vallása gyalázásárta váltott." Ezt elégelte meg a pogány költő. Torkon ragadta a 'legnagyobb magyar írót' és jónéhányszor a falhoz döngette. Az addig pökhendi, mindent ócsárló 'nagy ember' könyörgőre fogta és nyöszörögve mondta , Szittya úr tényleg nem tudja kivel van dolga, mert akkor nem bánna vele ilyen csúnyán."

Eddig sincs rendben a dolog, mert a támadás szóbeli volt, amit - különösen durva tettlegességgel - megtorolni egy fiatal erős embernek egy idős beteg emberen aljasság. Ráadásul volt egy harmadik személy is a társaságukban aki figyelmeztette a dühöngő kanszittyát, hogy "Szabó Dezső már csak ilyen, őt nem szabad komolyan venni."

 
Az események ennek ellenére váratlan fordulatot vettek.

Az épületes jelenetnek növekvő nézőközönsége támadt. Szabó Dezső "ismét könyörgőre fogta a dolgot. Majd a kezét nyújtotta, amit a 'sértett' nem fogadott el. Kijelentette, most Szabó úr is megtanulhatta milyen az, amikor nem keresztény szelídséggel, de pogány vadsággal reagálnak sértéseire.
Sz
abó ezután távozni akart, "de Szittya megállította 'köszönj', mire Szabó égnek emelt újakkal mondta utána a pogány köszöntést 'él a magyarok istene'. Majd mázsányi súlyát és mintegy hatvan évét meghazudtoló fürgeséggel távozott."

A történet igazi tanulságai a folytatásból derülnek ki azáltal, hogy Bognár megjegyzés nélkül idézi (?) az egyik korabeli tudósítást. "Szabó Dezső egyszer talán tényleg megtanulja, hogy nem jó mindenkibe belemarni és fölösleges olyanokat gyalázni, akik őt észre sem veszik. A táborát vesztett hadvezérnek pedig legokosabb, ha nyugalomba vonul és hátrelévő éveit legfeljebb emlékiratai megírásával."

Nem róttam fel Dr. Bencsinek, hogy a zsidókérdésben az ősvallásnak és az ősegyháznak nem volt sem álláspontja, sem programja. [A hívők az Eddá ról, Parsifalról, meg a Niebelung Mondakörről kaptak részletes felviágosítást.

A Bognár által undorító, perverz módon bemutatott Szabó Dezsőről viszont tudni kell(ene), hogy életét a zsidóság elleni harc jellemezte. Erről egy idézet a lehetséges sokszáz közül.
"A Szabó Dezsővel kapcsolatosan legtöbbet felemlegetett vádpont antiszemitasága. Majd, ha megjelenik végre a Szabó Dezső Bibliográfia, akkor talán képet alkothatunk róla, hány 'százszor' olvasták fejére az antiszemitizmus bűnét már 1907- től kezdődően 'halála napjáig' bezárólag. Halálát követően, ahogy tűntek el művei a boltokból és a könyvtárakból, amilyen gyorsított tempóval vándoroltak kötetei a zúzdába, úgy nőtt gigantikussá és felülmúl hatatlanná antiszemitizmusa. Külön kedvencem e tárgyban Darvas Szilárd 1946- os cikke, amely Szabó Dezső 'tajtékzó antiszemitizmusát' tárja fel a gyanútlan olvasó előtt,* valamint Pető Gábor Pál 1989- es írása, mely szerint: “Nem túlzás, ha Szabó Dezsőt a magyarországi Holocaust egyik szellemi felbujtójának tekintjük.”

Fényképéről  látom, hogy Bognár szemüveget hord. Igazi fogyatékossága azonban a lelki vakság, a szellemi sivárság, sötétség.

És a Kiadó?

Ebbe már nem megyek bele. Végezetül csak annyit, engem ez az egész egy komaszilkére emlékeztet. A komaszilke két köcsög amelyek között egy áthidaló van, Persze minden hasonlat sántít. Ez is. A komaszilke eredeti rendeltetése, a tartalmakat elválasztása. Ez a szilke összekutyulja a tartalma kat...

2018.07.26 

Sz. Gy.