Frissítések: 1.)

 

Ha egy egész nemzet gyávává vált,
és csak ezer ember maradt, akik
valami nagyot akarnak, és akiknek
erejük van az állam átalakítására,
akkor ez az ezer ember a nemzet.
Adolf Hitler

 

Mottó:

Nem lehet céljában nemes, ami módsze
reiben aljas. A sunyiság nem diplomáciai
módszer.
 


Oroszország vészkorszaka?

A Putyin utáni Oroszország víziója
 

Babylon királya, megméretettél és könnyűnek találtatottál  („mene, tekel, ufarszin”).

Mára világossá vált, hogy Putyin Ukrajnában megbukott. Sajnos nem mint politikus, nem is mint hadvezér, hanem mint ex-kágébés bukott meg. Amit ott tett/nem tett több volt mint bűn, hiba - hibák halmaza - volt.

Hagyta, hogy ukrajnai helytartóját Janukovicsot egy otromba puccsal félreállítsák. Hogy hagyhat ta, miért hagyta? Az orosz titkosszolgálatok ideális közegben mozoghattak (volna) Ukrajnában a sok orosz és az oroszokhoz húzó ukrán miatt. A nyelvterület sem volt idegen...

Egy efféle puccs nem földrengés, nem is szökőár; bekövetkezésének számtalan előjele van. A "lázadás" logisztikai elemeinek kiépülését csak a hülye, meg az FSZB nem vette észre. Igaz, mikorra kibontakozott a lázadás, már bajos lett volna a Majdan garázda "törzsközönségét" tankokkal elseperni (ahogy pl. a kínaiak megtették), de miért nem lehetett a lázadás ágenseit szép csöndben és főleg idejében (!) eltenni láb alól? Felfoghatatlan!

.......................................................................................................................................................................................................................................

2014.06.13-i frissítés.

Az "ukrán forradalom" jellegét illetően ide kivánkozik még héhány adalék. Több hónapja már, hogy próbáltam az olvasók figyelmét felhívni Dimitríj Jaros úr becstelen személyére a kijevi zsidópuccs veszélyes tendenciáival kapcsolatban. Hogy miért volt zsidópuccs a kijevi "forradalom", plasztikusan megvilágítja egy echte zsidó hírportál írása amely az illető úr dicső tetteiről szól.
"A Hrusevszkij utcán egy hétig tartó összecsapások után megkérdőjelezhetetlen volt, hogy a rejtélyes Dmitro Jaros lett a forradalom vezetője. Jaros csak egyszer mondott beszédet a Majdanon felállított emelvényen. Február 21-én lépett színpadra, amikor az emberek teljes kétségbeesésükben már minden ellenzéki politikus, Jacenyuk, Klicsko és Tyahnyibok szavait is egytől egyig kifütyülték. Jaros egy mondatot mondott: 'Mi, a Jobb Szektor, [mostantól] átvállaljuk a felelősséget az ukrán forradalom minden egyes lépéséért'. ... Oroszországnak új bűnbakra van szüksége, és Dmitro Jaros tökéletes erre a szerepre. Senkit nem érdekel az orosz médiában, hogy a Jobb Szektor soha nem volt antiszemita vagy soviniszta szervezet, hogy tagjainak fele orosz anyanyelvű vagy orosz származású, hogy "az izraeli hadsereg veteránjai működtek együtt'  a Jobb Szektorral a forradalom idején… Még Kijev főrabbija is adott ki közleményt arról, hogy nincsenek antiszemiták a Majdanon. Mindennek ellenére az orosz bíróság (?) letartóztatásra ítélte a Jobb Szektor vezetőjét, de úgy tűnik, Dmitro Jarost ez cseppet sem zavarja, sőt, bejelentette, indul az elnökválasztáson. A legnagyobb baja most az, hogy a semmiből bukkant fel, fehér foltokkal a múltjában."
A martalóc múltjában amúgy nincsenek fehér foltok. Zsidó terroristának képezték, képezte magát fiatalkora óta.

Jaros úr megcélozta az államfői posztot is. Egy másik hírportálon olvasható dicstelen politikai fellépésének mérlege. "A szélsőséges Dmitrij Jaros kevesebb mint egy százalékot kapott. Moszkva eddig azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy fasiszták támogatják. Megváltozhat most ez a retorika? Jevgenyij Valójában, a választóknak csupán 0,68 százaléka támogatta Jarost, a Jobb szektor jelöltjét."

Amit nem értek, az a következő 'az orosz bíróság (?) letartóztatásra ítélte' . A hülye firkásznak nyilván halvány segédfogalma sincs a jogról. A hírnek azoban lehet magja, az nevezetesen hogy az orosz (?) bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adhatott ki Jaros ellen. Ez alibinek, porhintésnek esetleg megteszi. Jaros pedig joggal szarja le az orosz bíróságot.

Az ismételt kérdés megint az, hogy az orosz titkosszolgálat miért nem likvidálja Jarost Ukrajnában, ágyában párnái között, vagy amikor megjelenik a fronton, hogy tömeggyilkosságokat vezényeljen.

Az amerikaiaknak azért volt nehéz dolga a vietkongokkal, mert beleolvadtak a népbe. De ez a zsidó hóhér milyen népbe olvad bele? Az oroszok, vagy az ukránok közt tud észrevétlenül elvegyülni? Nem! A pofája kilométerekről elárulja. Miért nem vadásszák le? Hát mert Putyin nem engedi. A zsidó - a tömeggyilkos zsidó is - szent és sérthetetlen azok szerint a játékszabályok szerint, amiket Putyin is betart... És Európa? Ott Béke Nobeldíj várományosa minden zsidó, aki gójokat gyilkol.

Szóval ... Putyin ... Marad a kérdőjel!

.....................................................................................................................................................................................................................................

Na' mindegy, létrejött egy lator állam és ehhez a tényhez Oroszországnak a nemzetközi jog normái szerint viszonyulnia kellett volna "de jure", vagy "de facto" elismeréssel - vagy az elsimerés hivatalos megtagadásával. Nem volt elég (Putyin részéről) annyit pöntyögni, hogy továbbra is a seggfej Janukovicsot tekinti Ukrajna "törvényes" államfőjének. Az elismeréshez/elnemismeréshez nemzetközi-jogi protokollok kapcsolódnának, de Oroszország meghagyta a zsidópuccs teremtette katyvaszt. Igy aztán nem is jött létre Moszkvában "emigráns kormány", amely a nemzetközi szokásjognak maradéktalanul megfelelne, ha a "törvényes kormány" háborús, vagy erőszakos cselekmények miatt nem gyakorolhatja szuverenitását az állam területe fölött. Gondoljunk csak a második világháborúban Londonban székelő lengyel emigráns kormányra...

Jó húzás volt a Krím félsziget annektálása de csak taktikai győzelmet jelentett, mert nyomban felvetette a "korridor" problémáját. (Tudjuk, mekko ra hajcihő keletkezett annakidején a "danzigi korridor" miatt. Nyilvánvaló, hogy a CIA által felülvezérelt zsidópuccs egyik célja a krími orosz jelenlét megkérdőjelezése volt.)

Oroszország nyomban hozzálátott a folyosó kikövezéséhez, de senki se merte volna feltételezni, hogy ugyanazokat a módszereket alkalmazza mint Szíriában azaz, hogy ugyanúgy beáldozza az ukrajnai ukránokat, sőt oroszokat (!) is mint a szíreket. De megtette, ill. megteszi szemrebbenés nélkül, vigyorogva, sőt Normandiában is vigyorogva...

Mik a "sziriaizálás" Kelet-Ukrajnában is tettenérhető módszerei?

A harcosokat ellátja fegyverzettel - annyival, amely a hősi halálhoz elegendő, a terület és főleg a lakosság védelméhez azonban nem.

[A szírek sem Sziria területének és lakosságának megvédéséhez kapnak fegyvert, hanem Aszad uralmának fenntartásához és ezáltal a tartuszi orosz haditengerészeti bázis megtartásához. Hogy közben Szíria romhalmazzá válik, másfélszázezren meghalnak és milliónyian elmenekülnek? Istenkém, hát a háború már csak ilyen...]

De az orosz kétarcúság Ukrajna esetében még visszataszítóbb. Oroszország hagyta, ill. elősegítette hogy Ukrajna teherbeessen és egészséges újszülöttként megszülessék Új Oroszország. A csecsemőt a kijevi zsidó sakterek meg akarják ölni, segítségért ordibál, de nemzőapja megtagadja (?), hagyja megölni (?). És itt megint szembeötlik a disznóság. Egy "állam" létező állammá válik, ha képes szuverenitását saját területe fölött gyakorolni. Új Oroszország képes erre, bár folyamatosan lövik és bombáz zák.  Az égvilágon semmiféle "jogi" akadálya nem lenne hogy Oroszország de jure elismerje az új államot és "megnem támadási", ill. kölcsönös segélynyujtási szerződést kössön vele. De Putyinnak ez szemmelláthatóan nem jut eszébe. Most legutóbb azt pöntyögte, hogy Oroszország és Ukrajna között tulajdonképp nincsenek vitás kérdések. Ukrajnának "békés tárgyalások" útján kellene rendeznie problémáit a "vitatott területekkel". Látjuk, hogy ez hogy megy a gyakorlatban. A zsidóhorda nehéztűzérséget, sorozatvetőket repülőgépeket vet be a városközpontok ellen. Oroszország pedig szállitja a fegyvert. No nem a győzelemhez, hanem a harc folyatásához, "az utolsó franciáig".

A nem is félig hülye McCainnnek a Majdanon volt a helye, hogy gerjessze a balhét. Putyin miért nem látogat, mondjuk Donyeckbe?

Mire ment ehhez képest az orosz ármádia látványos felvonultatása pl. márciusban pl. Rosztovnál, keresztekkel - pópákkal? A zsidrákok nem szartak be. Miért nem? Mert tudták (!), hogy a kutya csak ugatni fog, harapni nem. Honnét tudták? Jó kérdés, ezt a kérdést járjuk körül a továbbiakban.

A fentiekből némi képet kaphattunk Putyinról a kágébésről, a politikusról és a hadvezérről. Ezek után járjuk körül kissé az "ideológust" is. Én ezt korábban (2012.12.11) megkíséreltem "Orosz ország kapitulációja? Mikor viccel Putyin?" c. írásomban. Akkori rossz érzéseim átmenetileg elmúltak, hogy a közelmult tapasztalásai alapján újult erővel támadjanak fel.

Közben Putyin [2014.03.02] elmondta híres filippikáját a romlott Nyugatról [a képről ugrás a videóra] és az ember már - már azt hihette megkezdődött az Oroszország lelki rekonstrukciója, amelyre sokkal nagyobb szükség lenne (lett volna), mint a távolsági bombázókra.

A bombasztikus beszéd gondos elemzése azonban lesújtó eredményt ad: nem szól a lényegről!

Az értelmes emberi gondolkodás nem kerülheti el, hogy az egyén meghatározza önnön viszonyát a társa dalomhoz - és a zsidósághoz! Az utóbbi furcsának tűnik, de e "fejtörőt" a zsidóság kényszeríti ki azáltal, hogy magát világuralomra hivatott választott népnek, a többi népeket pedig állatoknak minősíti.

Egy politikusnak, pláne ha egy nagy állam feje az illető, világosan kell látnia és a nép előtt még világosabban meg kell határoznia, hogy népe milyen társadalmi rendszerben él, ill. milyet épít.  Hitler pl. ezzel kezdte kimondván, hogy a III. Birodalom "nemzeti - szocialista" állam és meghatározta ennek ismérveit. Az alapvető ismérv ezen államtípus "zsidómentessége". Ez korántsem csak annyit jelent, hogy egy fajt, ill. vallási közösséget kiiktatnak. Talán nem nem is ez a lényeg, hanem azoknak a gazdasági elemeknek a kiiktatása, amelyek a honi ls nemzetközi zsidósághoz, annak életformájához kapcso lódnak: az élősködés, a spekuláció, a tőzsdei manipulációk, és mindenekfölött a zsidó kamatrendszer. Ezek egyébként a világ fölötti uralom megszerzé sének manipulációs eszközei, módszerei.

Számtalanszor leírtam már, hogy a nemzetiszocialista állam bebizonyította önmagáról, hogy olyan "jó gazda", amely az embernek emberi létet akar és tud biztosítani.

De hogy áll ezzel Putyin?

Sokáig azt hittem és "hirdettem" is, hogy Putyin (üs)tökön ragadta a komprádor, azaz zsidó burzsoáziát és részben kiírtotta, részben börtönbe dugta ezáltal arra kényszerítve, hogy "vágyának ellenére nagyot s nemest müveljen szüntelen". Lelkesedésem naív, elhamarkodott volt. Újabban már nem tudom hányadán is állok Putyinnal. Nem ártana tudnom például, hogy ő és Obama ellenfelek e vagy cinkosok. A helyzet ugyanis korántsem olyan egyértemü, mint amilyennek lennie kellene.

Többek közt egy Brandon Smidth nevü úriember írása gondolkodtatott el, amit elolvasásra ajánlok és ide csupán néhány idézetet illesztek.

"Manapság már szinte semmi sem az, aminek látszik. A jót gonosznak állítják be, a kedvesnek mondott tettek mögött rossz szándék lapul, az egyszerűt összetettnek, az összetettet egyszerűnek festik le. Aki megelégszik a felületes szemlélődéssel, soha nem fogja megérteni, hogy mi történik. Ez a jelenség nagyon jól megfigyelhető a kelet és nyugat elitistái között, az Ukrán helyzet kapcsán fokozatosan mélyülő feszültségben. A Nemzetközi Valutaalaphoz és a Nemzetközi Fizetések Bankjához hasonló szervezeteken keresztül Oroszország éppen úgy elkötelezettje a globalista pénzeknek, mint az Egyesült Államok. Oroszország gazdasági tanácsadója globális ügyekben, legyen szó befektetési imázsról vagy privatizációról, nem más, mint maga a Goldman Sachs. Oroszország minden évben dollár milliárdokat vesz fel a nyugati bankoktól, például a Deutsche Banktól és a Credit Suisse-tól, ékes bizonyítékául, hogy nincs ellenére a gonosz nyugati rablókkal üzletelni.Vlagyimir Putyin rendszeresen találkozik 'Mr. Új Világrend' Henry Kissingerrel és Putyin sajtófőnöke szerint ők ketten régi jóbarátok. Ezek a találkozók Putyin 2000-ben történt hivatalba lépése óta folynak. Az orosz külügyminisztérium olyan nagy becsben tartja a kapcsolatot, hogy tiszteletbeli diplomáciai doktorátust adományozott Kissingernek és egy bilaterális külpolitikai munkacsoport élére helyezte, a volt KGB vezető, Jevgenyij Primakov tábornok mellé. Frissebb hírek terén pedig emlékeztetném a Putyin-rajongókat, hogy maga Putyin és a Kreml javasolta az ukrán gazdaság feletti IMF hatalomátvételt. Ez ugyanaz az IMF, amelyik most azt követeli, hogy Ukrajna harcoljon Oroszország ellen, ha pénzt akar. A felszínesebb olvasók számára ez bizonyára ironikusan hangzik, azonban akik tisztában vannak a hamis kelet-nyugat paradigmával, azonnal meglátják, hogy a hatalmi konszolidációért folytatott harc egyik lépését láthatjuk."

Kissingerről nem árt tudni, hogy a legaljasabb - legkártékonyabb zsidó a világon, akinek - közvetett módon - több ember halála terhelné a lelkét (ha volna neki olyanja) mint pl. Sztálinét. Ő a ZsidóAmerika által 1945 óta a világ minden fertályán vívott harmadik világháború "éceszgébere", ezért becézik 'Mr. Új Világrend'-nek.

Ebből már logikus következtetés adódik az Új Világrend egyetlen (!) törvényére, amelyet mindkét fél maradéktalanul betart, amely így szól: "nem bántani egymás zsidóit".  Ez zárja ki, hogy Putyin nemzeti-szocialista lehessen. Magyarra fordítva ugyanis arról van szó, hogy a permanens hábo rúknak ugyanolyan haszonélvezője mint ZsidóAmerika. Ezért nem érdekli különösképp Putyint a szir nép kálváriája sem.

Putyin néha megereszt néhány velős gondolatot Sztálinnal kapcsolatban is. Egy sajtótájékoztatón nemrég kifejtette hogy "Sztálin éppúgy szobrokat érdemelne, mint a hajdani brit lordprotektor Cromwell, aki szintén ravasz fickó volt." Aztán elment a normandiai partaszállás körül csapott hűhóra és ott az orosz (!) veteránoknak kellett emlékeztetni. "Az egykori szovjet veteránok szemére hányták Vlagyimir Putyinnak a 'Volgográd' elnevezés mögött meghúzódó hazafiatlanságot, és emlékeztették: a város elöljárósága az utóbbi időkben időszakosan,  jeles alkalmakkor, visszaállitották Volgográd helyett a Sztálingrád nevet. A veteránok javasolták az orosz elnöknek a név állandó visszaállitását.Vlagyimir Putyint elgondolkodhattatta a javaslat. 

Engem viszont egy száraz statisztika foglalkoztat. Idézem ezzel kapcsolatos Facebook bejegyzésemet.
 
A
Sztálin vezette Szovjetunió az alábbi áldozatokat hozta a zsidó tőke oltárán. 
Stalingrad: 1.8 million, Leningrad: 1.5 million, Moscow 1941-42: 700.000
 Smolensk 1941: 500.000, Kiev 1941: 400.000, Vorenesh 1942: 370.000, Belarus 1941: 370.000, Rzhev-Sychevka: 270.000
A nyugati szövetségesek veszteségei
 
Battle of France 180.000,
Normandy: 132.000, El Alamein: 70.000. Battle of the Bulge: 38.000
 

Most a normandiai 132.000 halottért harangoztak.
 Oroszország földjében 7.200.000 hősi halott nyugszik. Érettük mikor szól a harang – Putyin úr? Kiket hív a tömegsírok szélére? Meghívja Obamát és Porosenkót is? Kikkel kezel?  Velük is? Hát persze, hisz már megtette.

A Mamajev Kurgánon magasodó Oroszország Anyácska szobra egymilliónyolcszázezer orosz lélek sírja fölé magasodik. Az ám, a lélek, az orosz lélek! Ezzel van baja a zsidónak! Ezért rugaszkodott neki Oroszországnak Lev Trockíj Kelet Newyorkból szalajtott zsidó bandája. Sztálin neve nem csupán a háborút asszociálja, hanem azt is, hogy ezeket kiírtotta mind egy szálig. Kegyetlen uralkodója volt népének, amelyből korbácsa nagyhatalmat formált.

És a nép, az istenadta nép most "kanonizálja" a zsarnokát. Érdekes szimbóluma ennek a Sztálin ikon, amely - úgy lehet - a templomok falára kerül és a papok együtt füstölik majd a többi szenttel. Furcsa szerzet ez az orosz... Ez ám az igazi buta gój!

És most, hogy eszembe jutott a cikk címe, a következőkön szeretnék kissé elmélkedni.

Igaz e, jól érzem e, hogy Oroszország újabb vészkorszak elébe néz? Sajnos tartani lehet ettől. Mert hogy kell értelmezni azt a tényt, hogy a gyilkos zsidó bandita ünnepélyes beiktatására negyven rohadt zsidócsahos ország küldi el képviselőit. Ilyen "flottatün tetés" még a kínai ópiumháborúk idején se' volt. Következik a második nagy nekirugaszkodás? És mi lesz, ha bekövetkezik? Ki kél a veszendő lelkek oltalmára? Putyin talán? Nem, ő seftes, ill. stiches. Emiatt nincs benne abban az ezerben, amiről Hitler beszélt.

Egy vészhelyzetben Oroszországnak diktátorra van szüksége. Meglepő, amit állítok? Miért? Hány diktátort ismer a történelem, akiket a végveszély emelt a nép élére? Érdekes, hogy amikor a későbbi Szent Szövetség csapatai Franciaországra támadtak, a haza anyácskát szintén egy szimbolikus nőszemély, Marianne alakjában jelenítették meg. Ám a nemzetet végülis egy - a semmiből előkerült - korzikai tisztecske mentette meg, de hogyan?

"Brumaire 18-án, amikor összeült a Vének Tanácsa, szemle ürügyén csapatok gyülekeztek a Tuileriákban ... Bonaparte tábornok parancsnoksága alá helyezték a Párizsban lévő csapatokat. Másnap Brumaire 19-énSaint-Cloudban ismét megnyílt a tanács ülése. Bonaparte ekkor 4-5 ezer embert vont össze a palota körül. Elhatározta, hogy közbelép. Szót kért a Tanácsban. Ünnepélyesen biztosította a küldötteket a köztársaság iránti odaadásáról, tiltakozott a vád ellen, hogy katonai kormányt akarna létesíteni, viszont támadta az Ötszázak tanácsát, hogy ott olyan emberek vannak, akik vissza akarják hozni a Konventet, a forradalmi bizottságokat és a vérpadot”. Az esetleges ellenzékieskedőket megfe nyegette „derék” katonabajtársainak beavatkozásával (kiknek látom már csillogni szuronyait). Ami a háromszor is megsértett alkotmányt illeti, az nem létezik többé; nincs többé Direktórium sem. Végül egy ígéret következett: mihelyt elmúltak azok a veszélyek, amelyek miatt különleges hatalmat ruháztak rám, le fogok mondani erről a hatalomról. Az Ötszázak Tanácsában gránátosok és tábornokok gyűrűjében jelent meg. Egy oszlop Murat és Leclerc vezetésével, dobpergés közepette bevonult az Orangerie – ba (Narancsliget), és szétkergette a képviselőket, akik a köztársaságot éltetve távoztak a teremből."
Napoleon persze nem adta vissza a hatalmat, császárrá lett és móresre tanította Európát. A Szent Szövetség egyesített hadereje végülis legyőzte, de erre csak úgy kerülhetett sor, hogy a Grande Armée elpusztult az orosz sztyeppen és a felgyújtott Moszkvában. Napoleon "csak" egy korzikai volt. A francia "gloire" azonban nem ért véget azzal, hogy az angolok Szent Ilonán megmérgezték.

Napoleon példája látszólag sántít, valójában mégis passzol. Napoleon életének, bukásának és halálának nagy tanulsága, hogy következetlen (!) volt a zsidókkal szemben. Róluk ugyanis így vélekedett. "Sáskák és hernyók, felfalják Franciaországot. ... Mózes óta uzsorás és szipolyozó népként egyesültek a zsidók. (...) El kell őket teljesen tiltani a kereskedelemtől, amiképpen iparától megfosztják az aranyművest, aki talmi aranyat dolgoz fel. ... Zsidóktól is kaptam csapatokat lengyelországi hadjáratomhoz, de ők fizetséget kértek. Csakhamar rá kellett jönnöm, legfeljebb arra jók, hogy használt ruhát áruljanak... Törvénykezni kell mindenhol, ahol az általános nyugalom veszélyben van. A kormány nem nézheti közömbösen, ahogy ez az alávaló népség megszállja Franciaország minden provinciáját. A zsidókkal sajátságos népként kell bánnunk. Államot alkotnak az államban. Elriasztó a francia nemzet számára a legalantasabbak uralma alatt végezni. A zsidók a modern kor rablómesterei, az emberiség dögkeselyűi... Politikai, nem pedig emberi igazságot kell velük szemben érvényesíteni. Ők nem valódi polgárok. Mózes óta gyakorolják az uzsorát és elnyomják a többieket. Ha a keresztények ritkán uzsorások voltak, kegyvesztetté váltak. Száműznünk kell a zsidókat a kereskedelemből, mert visszaélnek vele. A zsidó gonoszság nem az egyes emberekből fakad, hanem ennek a népnek az alapvető természetéből. (Napóleon visszaemlékezéseiből, illetve az Államtanács előtt elmondott, 1806. április 30-ai és május 7-ei beszédeiből) ... Semmi megvetendőbb dolgot nem tehetsz, mint ha befogadod a zsidókat magadhoz. Elhatároztam, hogy megjavítom a zsidókat, de nem akarok többet belőlük a királyságomban. Valójában mindent megtettem, hogy bebizonyítsam a világ legaljasabb nemzete iránti megvetésemet."
Ezeket mondta, azután ...  
"Emancipálta" a zsidókat, megszüntette az Olaszországi gettókat, és ugyanazokat a jogokat adta a zsidóknak, melyeket a Franciaországban élő franciák birtokoltak. Védelmezői azt állítják, hogy csak a liberális kor szellemében cselekedett, de ez szigorúan véve nem igaz, mert zsidókat illető intézkedései vitatottak voltak, és sok prominens korabeli személy, mint Louis-Mathieu Molé, Jacques Claude Beugnot, Philippe Henri Ségur, Marquess of Ségur, Claude-Ambroise Régnier, Duke of Massa, François Christophe de Kellermann valamint tulajdon  nagybátyja, Joseph Fesch érsek, és mások is kritizálták azokat."
Meg is hálálták az emancípációt, zsidó módra...
"Mayer Amschel Rothschild, a nemzetközi bankárdinasztia megalapítója teljesen új dologba kezdett - abba, amit ma nemzetközi bankárkodásnak neve zünk. Öt fiát a világ akkor legfontosabb városaiba küldte: ő maga Frankfurtból intézte az ügyeket, Mayer Amschel Berlinben, Nathan Londonban, Jakob Párizsban, Salomon Mayer Bécsben, Karl Mayer Nápolyban telepedett le. A Rothschild-ház központja idővel Londonba került és ma is ott van.1815 nyarán mindenki feszült izgalommal várta a waterlooi csatatérről érkező híreket, így a Napóleon bukására spekuláló Rothschildok is. A bankárház addigra már saját, a hivatalosnál gyorsabb hírközlő hálózatot épített ki, így nyolc órával Wellington futárának megérkezése előtt már értesültek az angolok győzelméről . Nathan Rothschild pedig megjelent a tőzsdén és elkezdte angol államkötvényeit eladni. A piac pillanatok alatt összeomlott, a jól értesült Roths child magatartásából Napoleon győzelmére következtettek és példáját követve mindenki fejvesztve szabadult államkötvényeitől. Amikor az árak már töredékükre zuhantak, Rothschild titkos tőzsdeügynökei fillérekért vásárolták össze a kötvényeket. Amikor később megérkezett a hivatalos közlemény Napoleon vereségéről az angol államkötvények árfolyama az egekbe szökött, Nathan Rothschild pedig megalapozta a család mesés vagyonát...
Napoleont pedig Rotschild angol kutyái megdöglesztették a kopár szigeten. Tökmindegy, hogy megmérgezték, vagy "csak" az egészségtelen éghajlat és a kényszerü tétlenség végzett vele.

Sztálin, mint említettem, leszámolt a zsidó politikai riválisokkal, de a maga végtelen "pragmatizmusában" zsidó hóhérokkal vette magát körül, mint e mesterség legtehetségesebb művelővel. Aztán rájött, hogy a zsidókkal még ő sem cseresznyézhet egy tálból veszélytelenül. Tervezgetni kezdte tehát a saját holokausztját, de elkésett vele. Túl beteg és túl öreg volt már ehhez. Keblén melengetett zsidó hóhérai ölték meg...

Oroszországnak - úgy lehet - egy orosz Napoleonra lesz szüksége, olyanra aki levonta elődei sorsából a nyilvánvaló tanulságokat. Aki nem tűri meg országában a hátbadöfés ("dolchstoss") erőit - a zsidókat, ahogy Hitler is kigyomlálta őket. De Putyin Oroszországában más a módi.

"Egy (régebbi) felmérés szerint 2001 és 2003 között legalább ötvenezer orosz bevándorló tért vissza Izraelből Oroszországba. A meglepő fordulatra egy felmérés hívta fel a figyelmet, amelyet az izraeli Zsidó Közösségek Orosz Szövetsége rendelt meg, látva, hogy az orosz zsidókat, akik jelentős hányadát képezik Izrael lakosságának, egyre növekvő számban vonzza vissza az orosz föld, a pogrom őshazája, amelyen pedig oly sokat szenvedtek."

Putyin és Berl Lazar (volt) főrabbi "édes kettőse" némi magyarázattal szolgálhat a "rejtélyre". Putyinnak is "hálásak" a zsidók [akik Oroszországban is "az" írók és "a" művészek. Ők képzik és heccelik ellene, meg a Pravoszláv Egyház ellen a Femen kúrvákat. Ők bömbölik tele a világot, mikor a "Pussy Riot" tegjait becsukják a Megváltó Templomban rendezett "performansz" miatt.

Abban is teljességgel biztos lehet, hogy minden fontos információt "lábon" eladnak Amerikának és Izraelnek. Dehát ez őt nem érdekli.

Most veszem észre, hogy tulajdonképp nem is holmi orosz Napoleonról, hanem az orosz lélek, az orosz akarat feltámadásáról elmélkedem. Ezzel kapcsolatban hadd meséljek egy jelképes és látszólag nem is lelki történetet Új Oroszország közelmultjából. Jó hetven éve áll Konsztantyinovka határában betontalpon egy T34-es, mint emlékmű... Valamelyik pihant agyu "szakadárnak" az az ötlete támadt, hátha használni lehetne valamire az öreget. Beletettek egy akkumulátort és - a tank motorja beindult!

Mit jelképez e "technikai bravúr"? Hát a legfontosabbat, ami az embert és társadalmát teszi: a bizalmat.

"A közösségvállalásnak talán a legtermészetesebb mozzanata a bizalom. A bizalomhoz a legtöbb ember minden bizonnyal elsôsorban személyes viszonyokat társít, illetve azokban keres rá példát, de nem idegenkedik attól sem, hogy a közvélemény-kutató kérdésére különféle társadalmi intézményekbe vetett bizalmának mértékét igyekezzen meghatározni. Számos, lényegében magától értetôdônek tekinthetô megfontolás indokolja, hogy 'demokratikus' politikai rendszerekben a politikai elemzôk és jósok megkülönböztetett érdeklôdést tanúsítsanak az egyes polgároknak a különféle társadalmi intézményekbe vetett bizalma, illetve annak foka iránt. A szociológián nevelkedett elemzôk és közvélemény-kutatók szerint a bizalom olyan kategória, amelyet az emberek többsége nagyjából azonos módon értelmez, helyesebben használ (azaz ideológiai-elméleti nézeteitôl függetlenül); továbbá éppen a bizalom az a kategória, amelynek segítségével a személyes viszonyok, az élet mindennapjai, valamint a politikai közösséghez való viszonyulás kapcsolata megragadható. Mivel a bizalom az egyik legtermészetesebb és leginkább magától értetôdônek tekintett emberi viszonyulás, ezért ez a legalkalmasabb fogalom, amelynek révén a társadalom összes tagjának személyes politikai állásfoglalását ideológiamentesen aggregálni lehet.  

Ha a mondatból kiktatjuk a demokratikus "smoncát" arra az eredményre jutunk, hogy az emberek - legalábbis az oroszok - bizalma épp hogy nem a demokratikus maszlagok, hanem a nagyhatalmi múlt irányába fordul. E beállítottság hordozója pedig nem a rabbi és nem is a csahosa, hanem az orosz muzsik, akinek egyik "archetipusát"  ide biggyesztem. Ha valóban több lesz kettőnél, ők - ezek - fogják feltenni Putyinnak a cicerói kérdést... "Meddig élsz vissza türelmünkkel Catilina" (Quo usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra?)

Még csak annyit, hogy az "atlanti cécón" a kanmajom rágózott, Putyin meg vakarózott [igaz a "Vajlady" társaságában, ami okozhatott nála lebírhatatlan viszketést...] Azért mégis döntsük el, melyikük viselkedése volt neveletlenebb, felháborí tóbb...

A szenvedő emberiség évezredek óta "megváltóra" vár. Ezt a hülye szokást a ravasz zsidók ültették el az agyakban, úgy hogy a buta gójok ne vegyék észre, a "megváltó" a zsidók kirá lya lesz, aki befejezi az egyáltalán nem jelképes kígyó munkáját és a király vas igája alá hajtja a buta gójokat.

Én merőben másra gondolok. A szükséghelyzhet - ezt tanítja a történelem - a nép sötét tömegének felszínére veti, nem a megváltót, hanem azt aki a helyzetet képes kezelni. Hogy is írja Madách Lucifer és ádám tanulságos párbeszédében?


Mély tenger a nép: bármi napfény
Sem hatja át tömét; sötét leend az,
Csak a hullám ragyog, mit színe fölvet,
És mely hullám esetleg épp te vagy.
S mért éppen én?
Vagy más, veled rokon,
Kiben tudattá vált a népi ösztön...

Ami engem illet, kényelmes helyzetben vagyok. A történelem hiteles anyagával dolgozom. A múlt eseményeit egybevetem a napi eseményekkel és logikai következtetéseket próbálok belőlük levonni, a görög logika klasszikus szabályainak betartásával. A bölcsek kövének nem lévén birtokosa csekélyke józan eszemre kell támaszkodnom. Ennek alapján mondom: az események abba az irányba fordulnak, amely nem engedi neki, hogy az orosz népet elárulja és a népharag elsodorja, ha a nép árja ellen próbál hajózni.

Bízom benne, nem em lesz sokáig módja a szíreket, az ukránokat és orosz honfitársait a zsidó sakterek vágóhídjára terelgetni (most épp ezt teszi).

Úgy legyen!

2014.06.09

Sz. Gy.

Megosztás