Folytatások:  21.06.23-i folytatás. Vörös véres álmoskönyve. 21.06.25. Bizarr kísértetjárás. Kiált(vány)ozó kommunisták.

 

Vörös jelek a hadak útján. Hunniában valami készül?

Egy ütődött (volt) alkotmánybíró hagymázos álmai.

Nem elég a vírus, a vakcina, meg a kánikula, ráadásnak itt ez a Vörös Imre is. A jó úr azt vette a fejébe, hogy Orbánnal együtt az Alaptör vényt is félre lehet seperni, akkor is ha Gyurcsány és bandája a 2022-es választásokon nem szereznek kétharmados többséget.

Arról az Alaptörvényről beszél, amelyre annakidején maga is feles küdött.

Jó vicc ez az alkotmánybírói eskü, mint "jogintézmény" is. A szöve gére lettem volna kíváncsi, de eleinte csak a halőrök esküjének szövege jött be. Nagysokára jöttem rá, hogy az eskü szövegét semmiféle törvény nem szabályozza. Egy 266 oldalas tanulmányt kellett elolvasnom, hogy megtudjam: az eskü szövege az Országgyűlés Házszabályának – 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat – mellékletében található. Erről a tanulmány szerzőjének PhD Tilk Péternek az a véleménye, hogy jogforrási szint megfelelősége kérdéses. Az a tény, hogy az eskü szövege nem törvényi szinten van szabályozva, alkotmányellenes. A szövege az alábbi: “Én Vörös Imre esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom és megtarta tom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; alkotmánybírói feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem."  Az eskünek van egy opcionális [választható - nem kötelező] mondatrésze, az eskütevő meggyőződése szerint "Isten engem úgy segéljen!” Le merném fogadni, Imrénk ez az ájtatos manó, elrebegte ezt is.

Van arra példa, hogy egy egzaltált nőszemély, egy bizonyos Judit,  miután pszichológiai tudományokban doktori (PhD) fokozatot szerzett, lelkiismereti okból nem tette le az egész esküt ezértgy nem vehette át a doktori fokozat megszerzését igazoló oklevelet, mert az egyetemi doktori szabályzata ezt kizárja. Juditka most TASZ jogsegélyszolgálatának segítségével megpróbálja elérni, hogy az ELTE doktori szabályzatát változtassák meg - az ő lelkiismerete kedvéért. Lehet hülyeség ezt az esetet, Vörös lelkiismerete kapcsán idehozni, mert neki ilyenje biztos nincs.

Sokat írkáltam korábban Sólyom László alkotmányos rémuralmáról, ill. az alkotmányos puccsról amelyet véghezvitt. Ezt nem akarom felöklendezni. Csak az bosszant, hogy NagySólyom és a taláros testület, amelynek döntéseit kín és gutaütés olvasni a cirkalmas szószátyárkodás miatt, nem vették észre, hogy a talár meg az aranylánc ellenére az ülepük "jogilag" fedetlen.

Vörösre visszatérve azonnal szembetűnik, simfeli az Alkotmánybíróságot és annak bíráit. Vajon miért?
A rangos testület történetében egyedülálló skandalum az ok. A Népszabadságban [Zsoldos Attila]
írta még 1998. ápr. 16-án a következőket. "Alkotmánybíróság: Vörös Imre különvéleménye méltatlan. Lapunk infor mációja szerint az Alkotmánybíróság történetében először a testület teljes ülése március közepén határozatot hozott egyik tagjáról. Eszerint Vörös Imre alkotmánybíróhoz méltatlan magatartást tanúsított, amikor különvéleményét utólag hozta nyilvánosságra a bírák mandátumának meghosszabbításával kapcsolatban. Ez a lépés végső soron akár Vörös Imre kizárásához is vezethet.Vörös Imre alkotmánybíró a HVG február 7-i számában a hetilap egyik cikkére reagálva, olvasói levelet tett közzé, amelyben az alkotmánybírák mandátumának kilencről tizenkét évre történő felemelésével kapcsolatban úgy fogalmazott: 'a meghosszabbítás megítélésem szerint túlmenne a jogállamiság, a jó ízlés és a közéleti morál határain, a kilenc éven túli alkotmánybírói működésem legitimitása pedig kétségbe vonhatóvá válik”' Vörös Imre nagy feltűnést keltő nyilatkozata nem maradt hatástalan az Alkotmánybíróságon sem. A különvélemény megjelenését követő teljes ülésen azonnal napirendre került a téma, és a bírák többsége úgy foglalt állást, hogy Vörös ezzel a nyilatkozatával alkotmánybíróhoz méltatlan magatartást tanúsított. Különösen annak fényében, hogy a mandátum meghosszab bításával kapcsolatban az alkotmánybírák vita után (–) egyhangú határozatot hoztak. A Vörös Imre magatartását alkotmánybírói tisztséghez méltatlannak minősítő határozatot március közepén hitelesítették aláírásukkal a testület tagjai. igaz, nem egyhangúlag, volt tartózkodás is. Az ezzel kapcsolatos kérdésünket Kilényi Géza azzal hárította el, hogy a teljes ülés az egész ügyet szolgálati titoknak minősítette, ezért az alkotmánybírók közül senki nem nyilatkozhat róla.",

Vörös mostani agymenésének máris terjedelmes irodalma van. Nem tudható melyik portál milyen pontosan tolmácsolja magas röp tű gondolatait. Ezért egy kérdés/felelet formájában megírt interjúszöveget választottam, amelyet a  készített Vörössel. A kérdező Lakner Zoltán. Vörös lamentálása feltünően hasonlít egy AB. határozathoz: hosszú lére eresztett, nehézkes, zavaros. Csak részleteket idézhetek. Az olvasó a JELEN teljes szövege alapján ellenőrízheti, korrekt módon tettem e. Az írás külsőleg is otromba, hatásvadászó. Azt a "jó ízlést és közéleti morált" tükrözi, amelyről az újság beszámol.

MESTERTERV ÉS SLAMPERÁJ.  A KÜLÖNLEGES JOGREND VILÁGA

Vörös Imre: Ki lehet iktatni a kétharmados törvényeket!

MÉG EGY IGAZI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJA VOLT 1990-1999 KÖZÖTT VÖRÖS IMRE, AKI NÉHÁNY HETE TETT KÖZZÉ NAGYSZABÁSÚ TANULMÁNYT AZ EÖTVÖS KÁROLY KÖZPOLITIKAI INTÉZET HONLAPJÁN KÜLÖNLEGES JOGREND KATONÁKKAL – MINDÖRÖKKÉ? CÍMMEL. A JOGTUDÓST NEM CSAK A JELENLEG FENNÁLLÓ ALKOTMÁNYOS ÉS ALKOTMÁNYELLENES ÁLLAPOTOK ÉRTELMEZÉSÉRE KÉRTÜK, HANEM ARRA IS, HOGY VÁZOLJA FEL A DEMOKRATIKUS RENDSZERVÁLTÁS LEHETSÉGES ALKOTMÁNYJOGI ALAPJAIT.

A csevely rövid kivonata. 

Lakner:
Hányféle különleges jogrend hatálya alatt élünk?
Vörös:
Azon az ülésnapon, amikor megszüntették a veszélyhelyzetet, bevezették az egészségügyi válsághelyzetet, egy több mint négyszáz paragrafusból álló, úgymond átmeneti szabályokat tartalmazó törvényben elrejtve.
Lakner:
Ráadásul a veszélyhelyzet alaptörvényi szabályozását is átalakították a kilencedik alaptörvény-módosítással.
Vörös:
Az 2023-ban lép hatályba. Ez is sötét história.
Lakner:
Erős kifejezés úgy értelmezni a veszély- és válsághelyzetet – ismerve az ön lesújtó véleményét az alaptörvényről –, hogy ami most zajlik, az puccs a puccsban?
Vörös:
Valahogy így lehetne mondani. Amikor tavaly azt írtam, első reakcióként, hogy a koronavírus Orbán Reichstagja, nem is sejtettem, mennyire beletrafálok.
Lakner:
Egy olyan kormány, amely a mai ellenzékből alakulna, milyen alaptörvényi béklyók közepette találhatja magát, és hogyan szabadulhat meg ezektől, ha nincs kétharmada? Hogyan lehet hatástalanítani az aknákat?
Vörös:
Ha befejeződött az alaptörvény által tiltott, alkotmányellenes kizárólagos hatalomra való törekvés, vagyis kiépült az önkényuralom, akkor az alaptörvény C.) cikk (2) bekezdéséből következik a felmentés azoknak az alkotmányellenes törvényi rendelkezéseknek a félre tételére, amelyek a kizárólagos hatalomgyakorlást szolgálják."
A hivatkozott passzus így szól.
"C.) cikk (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
Van egy további bekezdés is "(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult." amelyre nem hivatkozik.
Vörös (folytatva):
Az Országgyűlés arra hivatkozhatna, hogy visszaveszi az Alkotmánybíróságtól az alaptörvény említett C) cikk (2) bekezdése tekintetében az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítésére adott felhatalmazást. Hiszen az Alkotmánybíróság – mint láttuk, okirati bizonyíték van rá – nem végezte el az alkotmányosság védelmével kapcsolatos feladatát, mivel az önkényuralom kiépítését szolgáló törvények ellen nem lépett fel. A visszavett jogkör birtokában az országgyűlés deklarálhatja az alaptörvény-ellenes törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és megsemmisítheti azokat. Ha az államfő nem hívja össze az alakuló ülést, akkor hívja össze a korelnök. Aki ott van, az ott van, aki nem megy el, az nem megy el.
Aki bújt - bújt, aki nem bújt nem bújt. A korelnök felboríthatja az egész rendszert, a Parlamenttel, Alkotmánybírósággal együtt ...
Egyébként van történelmi előképe a teljes újrakezdésnek, de az nem 1989, hanem 1944 decembere, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ünnepélyes deklarációjában kinyilvánította, hogy „kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar állami szuverenitás birtokosa”
Ebbe is jól bele trafált...
A
- ban erről a következők olvashatók. "Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a kormány létrehozását megelőző tárgyalások Moszkvában zajlottak, a leendő kabinet tagjait és a szovjetek képviselőit szállító vonat december 12-én érkezett meg Debrecenbe. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottsága 1944. december 14-én tartotta alakuló ülését, a bizottság elnöke a kisgazda Vásáry István lett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjait a már felszabadult országrész mintegy 50 nagyobb városában választották meg vagy jelölték ki december 15-20. között, a nemzeti bizottságok szervezésében. A többségében nyílt szavazásra gyűlések után került sor, a jelöltek az erős, független és demokratikus Magyarország megteremtésére kértek és kaptak felhatalmazást.A Szovjetunió kizárólag azért engedte megtartani a választásokat, mert bízott abban, hogy a Vörös Hadsereg jelenléte kezeskedik a 'megfelelő' összetételű parlamentről." Ez a hülye egybemosás egyáltalán nem vet jó fényt Vörös szellemi képességeire. Vörösnek, mint minden valamire való kuruzslónak mindenre van gyógyszere [panaceája].
Lakner:
Tehát ha úgy került Mészáros Lőrinc nevére egy kikötő, hogy az ezt lehetővé tevő jogszabály kifejezetten e cél érdekében jött létre, az a joggal való visszaélés, s mint ilyen, alkotmányellenes, így hatályon kívül helyezhető?
Vörös:
A konkrét eset összes körülményétől függően lehetséges, hogy egy ilyen jogszabályt, és az azon alapuló vagyon-osztogatást nem védi az alaptörvénynek a tulajdonhoz való jog védelméről szóló passzusa, és nem védi a Polgári Törvénykönyv sem, mert maga a jogalkotás visszaélésszerű, tehát alkotmányellenes. Ennek folytán az erre alapozott szerződések is semmisek lehetnek. Attól még, hogy az alkotmányellenes jogszabállyal köztulajdonból magántulajdonba varázsolt
holmit jogszabállyal magántulajdonná változtatják, az a „lopás”, hűtlen kezelés alapos gyanúja által beárnyékolt tulajdonjog marad, még a mostani jogszabályok szerint is.

Tovább is van, mondom még...

2021.06.22

* * *

Vörös véres álmoskönyve.

Az álmoskönyv szerint vérivással álmodni gazdagságot jelent. Lehet benne valami. A megdöntés, feldöntés, ledöntés indulatcselekvés; általában mégsem öncélú tevékenység. Normális dühös embereknél magában foglalja a reális lehetőségek, ill. kockázatok mérlegelését. Ez az u.n. "pre-meditáció" amely Vörösnél és "elv-cimboráinál" teljességgel hiányzik.

Derüs optimizmusukat először a szőke herceg Fodor Gábor aggodalmaival vetem össze, aki 2021. Június 23-án a
-ben így vélekedik. "Kétharmad nélkül lehetetlenség alkotmányozni. Az alaptörvény illegitim módosítását az EU-ban sem fogadnák el. Teljesen elfogadhatatlannak nevezte Vörös Imre jogtudósnak azt az elképzelését, hogy a szivárványkoalíció egyszerű többséggel, illegitim módon alkotmányozzon. Az SZDSZ egykori elnöke szerint az is képtelenség, hogy Vörös és társai a hitleri, náci Németországhoz hasonlították a magyar jogállamiság helyzetét. Az először Vörös Imre, egykori alkotmánybíró által felvetett elképzelés szerint az Országgyűlésnek át kellene vennie az Alkotmánybíróság jogköreit és érvényteleníteni az alaptörvény rendelkezéseit, amit azzal indokolt az 1990-es években a CEU-n is oktató jogtudós, hogy egyes törvények a közhatalom kizárólagos birtoklását alapozzák meg, és az Alkotmánybíróság elmulasztotta az ez elleni törvényes fellépést. Kétharmados többség hiányában teljesen elfogadhatatlan az alaptörvény módosítása, de még annak birtokában is fontos lenne egyeztetnie az esetlegesen kabinetet alakító baloldali összefogásnak az akkori ellenzékével. azt nevezte kívánatosnak, hogy az alaptörvényt módosítani szándékozó mindenkori hatalom a Horn-kormányhoz hasonlóan ideiglenes négyötödös szabályt alkotna alkotmányozási kérdésekben. Az Európai Unióban  jóval kisebb volumenű ügyekben is megmutatkozott, hogy Brüsszelnek maghatározóan fontos a jogállami normák megtartása. Korábban mások mellett Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere és Hack Péter, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese is bírálta Vörös Imre és társai elképzelését. Hack a Mandinernek nyilatkozva úgy vélte, hogy polgárháborús helyzetet idézne elő, ha egy kormányerő kétharmados többség nélkül kezdene alkotmányozni.

Az igazán okos zsidók veszélyes pojácát látnak Vörös Imrében és elhatárolódnak tőle.  

Kis János a -nak nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Vörös Imre két volt igazságügyminiszter, Bárándy Péter és Forgács Imre társaságában [HírKlikk, 2021. május 10] az ellenzéki pártoknak tett javaslatban leszögezték: kormányváltás esetén a jogállam helyreállítását csak egy új, köztársasági alkotmánnyal lehet elkezden.

A  arról tudósít, hogy hazánk három korábbi igazságügyi minisztere Bárándy Péter, Forgács Imre és Vastagh Pál egy közös nyilatkozatba keményen helyretette Varga Juditot, aki valótlanul állította a Facebook-bejegyzésében, hogy az Európai Bizottság által szeptem ber 30-án közzétett, Magyarországról szóló jogállamisági jelentés csak a „sorosista” civil szervezetek véleményére támaszkodik. Ezzel szemben, a dokumentum tárgyilagos és szakmai szempontból megalapozott – szögezi le a nyilatkozat. Ó, hát persze, a Pali is! Ő sem nyughat. Ő a három testőrök csapatának negyedik tagja. Vérbeli demokrata. Valami furcsára emlékeztem vele kapcsolatban. Jó sok keresgélés után a -ben találtam rá. "Dr. Vastagh Pál az MSZP vidéki titkára választási kampányának részeként január, 29-én Battonyára látogatott. [E körzetben indul a képviselő-választáson.] A városi tanács elnöki irodájában tartott találkozón a helyi gyár- és üzemegységek, valamint közintéz mények vezetői vettek részt. Az egyébként nem hivatalosra tervezett találkozón röviden bemutatkozott. A vezetők támogatásukról biztosították az MSZP-jelöltet. ... A résztvevők ezután vállalatuk problémáiról beszéltek, majd Vastagh Pál válaszolt néhány kérdésükre. Elhangzott az az észrevétel, hogy Battonyán az embereknek rosszul esik, hogy az MSZP túl élesen elhatárolja magát a jelenlegi MSZMP-től, semmilyen formában nem vállalja vele a szövetséget. Ez itt zavarokat okozott. Jó lenne a kérdést megfontolni a baloldal egysége, léte érdekében.Vastagh így válaszolt: meglesz ez az új szintézis, csak nem ezen a választáson. Majd másfél év múlva, a következő választásokon másképp alakul a helyzet. Mert ez a parlament nem fog négy évet ülni, az biztos. Az egyik jelenlévő megjegyezte: vagy négy évet fog ülni… Vastagh Pál folytatta: …de nem a Kossuth téren, hanem az újra megnyitott Recsken." Lám  a vicsorgó vörös patkány "demokráciát" akar csinálni nekünk... Újabb patkányforradalmat gründolnak?

Térjünk vissza témánkhoz. 

Abból, hogy a "hármak" a kétharmados ellenzéki többséget nem szabták feltételül Kiss János azt az okszerü következtetést vonja le, hogy a jó urak az új demokratikus köztársaság végleges alkotmányának feles törvénnyel való elfogadására spekulálnak. Megjegyzi, ez ellentétes Vörös Imre eredeti koncepciójával is. Kétkedik abban, hogy a nyilatkozók valóban azt akarták e mondani, amit leírtak, "de ha már leírták és nyilvánosságra hozták, nem volna helyes szó nélkül menni el mellette. Egy politikailag és szociálisan egyaránt mélyen megosztott társadalmat, amilyen a magyar, a közös alkotmánynak kell majd fokról fokra politikai közösséggé egyesítenie. Ilyen társadalomban különlegesen fontos, hogy senki ne próbálja feles törvénnyel ráerőltetni a saját alkotmányát az ország másik felére, mely pillanatnyilag kisebbségben van. Ez nemcsak elvi okokból volna kifogásolható: az alkotmány tartósságát is kétségessé tehetné.Az eredendő alkotmá nyossági hibát ezért népszavazással korrigálni nem lehet. De ha nem sértene alkotmányossági elveket a kiírása, az eredendő hibát akkor sem hozná helyre. A népszavazás tudtommal a világon mindenütt, de Magyarországon biztosan egyszerű többséggel dönt. Márpedig a szavazatukat leadó állampolgárok egyik – a másiknál kicsivel nagyobb – felének egyetértése ugyanúgy nem volna legitim alap a köztársaság közös alkotmányának létrehozásához, ahogy a képviselők egyik – a másiknál kicsivel nagyobb – felének egyetértése sem az.

Kis János ezen summázatával egyet lehet érteni, de felvet egy további kérdést. Ha két volt
miniszter és egy volt alkotmánybíró nem tudják gondolataikat egyértelműen leírni, nagy a baj. Valahol fent, ahol fészkel az agy. A három erős fickóra, a "három testőrre", meg a negyedikre, visszatérek még, de nem most, mert akciózásuk külön folytatást igényel.

2021.06.23

* * *
 

Bizarr kísértetjárás. Kiált(vány)ozó kommunisták.

Jó régen volt [1848], mikor a kommunisták a Marx és  Engels által szerkesztett "A Kommunista Párt Kiáltványának" nevezett műben magukra irányították a közvélemény figyelmét. Innen nem értem őket, mivel már a bevezető szöveg is értelmetlen, önel lentmon dásos. "Kísértet járja be Európát - a kommunizmus kísértete. ... Legfőbb ideje, hogy a kommunisták az egész világ előtt nyíltan kifejtsék nézeteiket, céljaikat, törekvéseiket  és a kommunizmus kísértetéről szóló mesékkel magának a pártnak a kiáltványát állít sák szembe."

Hát akkor van kísértet, vagy nincs kísértet? Járja e Európát, vagy nem járja?

Most ugyanígy vagyok a négy paragrafus komcsival is. Nem értem mit akarnak. Nem csak én vagyok így ezzel. Fentebb már utaltam rá, Kiss János is bizonytalanná vált atekintetben, mit is akarnak mondani. Épp most olvastam Kende Péter írását
-portálon. Ő is értetlenkedik, nem akar hinni a szemének. "Olvasom Bárándy Péter, Forgács Imre és Vörös Imre − mijét is? talán − petícióját (Hírklikk, 2021. május 10.), majd Kis János elemző cikkét (HVG, május 20., hvg360, május 21.) − és vérbeli skizofrénnek érzem magam. Jogász mivol tom felháborodva tiltakozik szociológus énem ellen, ügyvéd mivoltom épp az ellenkezőjét mondja, mint közíró énem. Gyakorló jogászként nem akarok hinni a szememnek: a filozófusnak adok igazat két volt igazság ügyminiszterrel és egy volt alkotmánybíróval szemben. a jogászok politikai választ adnak alkotmányjogi kérdésekre. Ami maga a teljes lehetetlenség."

Itt válik nyilvánvalóvá, hogy a nyüzsgő [nyüzsi] urak szándékain  írásaik és kijelentéseik alapján nem lehet eligazodni, ezért rájuk mint sanda mészárosokra kell tekinteni azt vizsgálva, hova néznek és hova akarnak ütni. Magyarán: a választások kapcsán előidézhetnek e olyan helyzetet, ami a közrendet felboríthatja?

Igen! Ezt (!) gondoljuk végig.

Ennek során vegyük szemügyre az európai destabilizációk, ill. erre irányuló kísérletek legújabbkori eseményeit. Az európai zsidóság hosszú ideig viszonylagos békében élt. Mindenütt támogatta a fegyveres hatalmat amely megvédte a tömegek antiszemita indulataitól. Az egységes zsidó érdekfelfogás azonban válságba került. A mohóbb, türelmetlenebb és agresszívebb - Soroshoz kapcsolható - zsidók a békés zsidó érdekek rovására kezdtek dolgozni. Ennek egyik frontja a migráció beindítása, amelynek kapcsán számításba kellett venni zsidó érdeksérelmeket is, mint pl. az antiszemitizmus felerősödése.
A zsidóság történelme bizonyítja, hogy cion bölcsei néha nem idegenkedtek saját fajtársaik feláldozásától. Ennek jellegzetes példája az európai zsidóság Holokausztjához való támogató hozzájárulás az eviani konferenciától az amerikai bevándorlási kvóta megmere vítésén keresztül a bevándoló hajók palesztinai kikötésének megakadályozásáig.

Erre is tekintettel alaposan feltételezhető, hogy kisérletet fognak tenni Magyarország destabilizálására is. Számtalan példából látjuk, hogy az ehhez szükséges technikák, tőkék és diverzánsok rendelkezésre állnak. A szolgáltatásoknak élénk nemzetközi piacuk van. A belföldi táptalajt mindenütt a "civil szervezetek"  alkotják, amelyek pénzelését és irányítását Soros alapítványai végzik.

Egy felforgató bűnszervezet kiépülőben van. Ennel látható tajtékát alkotja a négy jómadár. Őket és tevékenységüket nem lehet politikai, még kevésbé jogi problémának tekinteni. Ők állambiztonsági veszélyt jelentenek. Semlegesítésükre, a titkosszzolgálati eszközök alkalmazásán túl, igénybe kell venni a büntetőjogot, amely - nem véletlenül - a megelőzés szempontjait épp az állam elleni bűncselekmények, jelesül a lázadás tekintetében viszi legközelebb a felforgató tervek kovácsolásához, úgyszólván  már a "gondolatbűnt" is megtorlással fenyegetve. "Btk.  256. § (3) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.263. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy ... lázadás ... készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Látják, a törvény szemében az is cinkos aki néma...

A felforgatásra szervezkedőkre tehát idejében le kell csapni. Ennek keretében elsőnek  Vastagh kerek parasztcipó pofáját kell laposra, porhanyósra klopfolni. Sintérhurok dukál azoknak is akik vele egyutt ugatnak és  csaholnak.

Elvetemültségük háttér tükre Recsk szörnyűséges történelmi valósága. A Recsken raboskodott Erdey Sándor írja: „A rabnak mindkét kezét előre kellett nyújtania, a nyitott tenyereknek egymással szembe kellett néznie. A nyitott tenyereket a csuklónál vastag spárgával összekötözték. Ezután úgy kellett leülni, hogy a két térd az összekötözött kezek közé kerüljön. Ekkor a két térdkalács alá egy söprűnyelet dugtak úgy, hogy a szorosan összekötözött csuklókat a karokkal a térdek alá feszítették. A csuklókat szorosan összekötő zsineg mélyen belevágott a húsba, elszorította az ereket, a felhúzott térdeket rögzítő söprűnyéltől pedig az egész alsótest elzsibbadt. Leírhatatlan szenvedés következett be. Mindenki már tizenöt perc után levegőért kapkodott, majd rendszerint eszméletlen ájulás következett. Ezt az önkívületbe esést nem tűrték a kegyetlen őrök, egy vödör vízzel viszszakényszerítették az áldozatot a szomorú valóságba és kezdődött minden előröl.”

A költői leírást Faludynak a nagy magyarnak az egyik legnagyobb magyar költőnek és az egyik legycsúnyább zsidónak köszönhetjük, akinek recski verseit kiadta egy jótét kiadó.
 

 

"Tán negyvenen vagyunk.

Azok ott már többéves

rabok, halálfehérek,

nyugodtak, csendesek;

mi új rabok vagyunk,

akiknek inge véres,

ne nézd a különbséget:
 rab és rab egyremegy."

 

Ha a veszetteket fogdába dugják mindegyiknek oda kell adni a verseket, kötelező betanulásra. Aki nem hajlandó vagy képes erre nyitott tenyereit össze kell kötni spárgával és... A többit lásd fent. Ez utóbbit nem mondom komolyan, de azt igen, hogy csuklóikat bilinccsel kell összefogni. Időben!
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ezzel fejeztem be, mikor egy külföldi barátom felhívta a figyelmemet a következö
írásra amely ugyancsak a HVG-ben jelent meg.

"Az Értékek és intézmények a tízéves alaptörvényben című konferencia megnyitóján az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás és a Kúria elnöke, Varga Zs. András is arra hívták fel a figyelmet, hogy valakik támadják az alkotmányt, bár azt konkrétan egyikük sem közölte, pontosan kik tervezik a támadást, ill. a 'puccsot.' Varga Zs. András arról beszélt, hogy 'alkotmányos puccs megtervezése folyik', az alaptörvény 'megtörése' pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené. Az alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha 'bűnöző szervezetek' kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene. Magyarország nem igényel kioktatást, 'nem szeretjük a kioktatásokat' – mondta Varga Zs. András, aki idén azzal keltett feltűnést, hogy ítélkezési tapasztalat nélkül nevezték ki a Kúria élére.Sulyok Tamás kiemelte: a társadalmi béke és közrend alapja az alkotmány, az ellene indított támadások a társadalmi rendet, a polgárok életét, testi épségét és vagyonbiztonságát fenyegetik. Az ilyen jelenségek a demokratikus párbeszéd keretein kívül vannak, és az AB csak zéró toleranciát alkalmazhat velük szemben."

Ez így elég hülyén hangzik. A kulcsmondat "alkotmányos puccs megtervezése folyik" lehetetlen állítás, hisz egy puccs nem lehet alkotmányos. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy szűkölnek odafent.

Engem pedig senki se értsem félre. Amit a négy kalandor az Orbán rendszerre mond tökéletesen igaz. A tervbevett hülye megoldás az aminek ellentmondok.

2020.06.25

Sz. Gy.

Folyt. köv.!