A Vidnyánszky affér. Magyar színház

A honi és külföldi zsidó sajtó lármája már - már a Dreyfus pörre, illetve a tiszaeszlári "vérvádperre" emlékeztet, ami nem is csoda, hisz az egyik legérzékenyebb tyúkszem re, a zsidó színházi monopóliumra taposott a kormány. Az Ascher dinasztiát azért helyezem a fókuszba, mert ők jelképeznek legvilágosabban valamit ami a történelem vasseprője után kiált.

Rendhagyó események láttán az ember történelmi előzményeket, párhuzamokat keres, hogy azok segítségével értelmezzen. Én is ezt tettem és a korábbi egyetemi diáklázadások jutottak eszembe.

Rudi Duschke német diákvezér nem foglalt egyetemet, ezért marx izmusa sem érdekel különösebben.

Annál érdekesebb a francia felforgató Daniel Cohn (Kohn) Bendit, a "Vörös Dany" becstelen személye.

Bandájával először a nanterrei egyetemet foglalta el. A rendőrség kiebrudalta ugyan, de futni hagyta őket. Ez után a párizsi Sorbonne elfoglalása következett. Ezt is megúszta szabadlábon. Egy jellemző fotó róla a '68-as szép időkből. Igazán nem értem, miért nem vágták szájon idejében ezt a pimasz kis nyikhajt. Azazhogy mégis értem, ha nem a vele szemben álló rendőrt, hanem a háta mögött álló Herbert Marcuse, ill. Jean Paul Sartre urakat veszem figyelembe.

Ezek együtt - a professzori fotelekben ülve, vagy az utcán hőzöngve, rombolva, gyújtogatva - egy új zsidó forradalmat szerettek volna kirobbantani, hasonlót a Nagy Francia forradalomhoz. Eszméikről és céljaikról mindent elmond a jobboldali kép amelyről a Marx - Mao - Marcuse szentháromság mellett nem felejtették le a könyékig véres Lenin elvtársat sem, mint olyat aki szadizmusában és méreteiben megűberelte a Nagy Francia Forradalmat.

Ez az MMM mozgalom, úgyanúgy mint a Nagy Okt. Szoc. Forr., csupa zsidóból építkezett. különös tekintettela kortárs/idol Marcusera.

Ez az alak külön megérdemelne egy misét. Ehelyett szánjunk rá néhány mondatot. Életrajzából annyit, hogy a "II. világháború alatt csatlakozott a CIA elődjének számító OSS-hez, majd a külügyminisztérium munkatársa lett. Elemzőként a náci rezsim, majd a háború végeztével a demokratizálás folyamatában vett részt." Kapiskálom, mi volt ez a demokratizálás. Érdekes téma, de nem tartozik ide.

Marcuse a híres Frankfurti Iskola tanára volt. Erről a díszes társaságról is írtam anno. Azt hiszem elegendő ha onnan ide áthozom az iskola "tanári karát" köztük Marcuse tanár úrral és idézek abból pár mondatot.
"E tiszteletreméltó intézmény létrehozása és müködtatése a második zsidó világ összeesküvés a "Nagy Francia Forradalom" óta. A tabló hiányos, mert nincs rajta hazánkfia Lukács Löwinger György tanár úr. Föléje nem illesztettem csillagot, mivel a "rokonság" így is nyilvánvaló. Hiányzik továbbá egy kültag Freud képe akinek szerepét az iskola müködésében a virág és a méh kapcsolatához hasonlíthatnám és a "beporzás" szóval jellemezhetném. Freud szintén zenész."

Főmüvében Az Egydimenziós emberben "Vizsgálta az Egyesült Államok társadalmát is. Úgy találta, hogy az amerikai társadalom is egyetlen dimenzióba kényszeríti az embert, ez pedig a fogyasztási dimenzió. Az embert azzal azonosítják, amije van. A legfőbb mozgatóerő a pénz. Marcuse szerint tehát az egyetlen dimenzió a gazdaság, és az élet egyetlen örömforrása a fogyasztás. A reklámok és a média feladata a manipuláció, hogy az embereket vásárlásra ösztönözze. A középosztályok manipulációja olyan jól sikerült, hogy elfogadták ezt az egydimenziós létet. Fő kérdése: kik lehetnek azok, akiktől még várni lehet, hogy kitörjenek az egydimenziós létből? Marcuse válasza: a fiatalok és a diákok, mivel ők még nem integrálódtak olyan erősen a társadalomba.
[A mű PDF formátumban elérhető az Interneten.]

Ennek a fejtegetésnek két olvasata van, azaz "duplagondol" érvelés. A másik olvasata az, hogy a társadalmi felforgatás - a zsidók lételeme - szempontjából a természeténél fogva lázadó tapasztalatlan ifjúság az amely hajlandó a zsidó balek nem mindig hálás szerepét időnként eljátszani.

A társadalmi felborogatás végülis kudarcba fulladt. Marcuse irodalmi hattyúdala "Értekezés a felszabadításról" c. írása volt, amelyben kiállt az összes létező felszabadító mozgalom mellett, a Viet Kongtól a hippikig. Utolsó éveit visszavo nultan töltötte, 1979-ben hunyt el szülőhazájában."
Nem került be tehát egyetlen nemzet pantheonjába sem, viszont örökké díszíteni fogja a dicstelenség tablóját, amely a legkártékonyabb zsidóknak állít örök emléket.

Ez a kis előzetes körbejárás nem volt fölösleges, mert rájöttem, hogy nálunk nem diáklázadás, hanem tanárlázadás (!) zajlik. A zsidó terrorizmus új alakot öltött. Az egyetemet a zsidó tanárok (!) tartják megszállva. A diákok ehhez csupán asszisztál nak.

A folytatás(ok)ban erről lesz szó.

Az egyetemi hallgatók által, vagy nevükben kiadott tizenhárom pontos kiáltványból a második és tizenharmadik pont holtbiztos öngól.

02 - Elutasítjuk az egyetemi modellváltásról szóló törvényt jelenlegi formájában.

13 - Az egyetemre további rendelkezésig csak az egyetem jelenlegi polgárai léphetnek be.

Az "egyetemi polgárok" megjelölés a tisztségükről lemondó, munkaviszonyukat azonnali felmondással megszüntető tanárokra, alkalmazottakra és a diákokra vonatkozik.

E "polgárok" az egyetem megszállásával és a nem polgárok belépésének megaka dályozásával fizikai erőszakot alkalmaztak azzal a céllal, hogy az Országgyűlést a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény megváltoztatására kényszerítsék.

Részletkérdés, hogy a tanár ill. más alkalmazott elkövetők e cselekményeket tettesként, társtettesként, felbújtóként avagy bűnsegédként követték el.

Az eseményk rövid leirása a következő. Upor László rektori feladatokat ellátó rektor helyettes, Novák Eszter oktatási rektorhelyettes, Németh Gábor rektori tanácsadó, Bagossy László, az SZFE Színházi Intézetének vezetője, Balázs Gábor, az SZFE Film- és Médiaintézetének vezetője, valamint az egyetem szenátusának valamennyi választott tagja lemondott (?) poziciójáról (?). Aznap éjfélre az intézmény hallgatói elfoglalták az egyetem Vas utcai campusát. Ezt Upor László jelentette be az elfoglalt intézményt kerítő kordonon belülről!

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 13. § (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A (8) bekezdés szerint a főiskolai rektor és az egyetemi rektor megbízására, felmentésére a miniszterelnök jogosult. A (9) bekezdés szerint magasabb vezető a vezetői tevékenységé nek keretében gondatlanul okozott károkért (is) teljes mértékben felel. A rektor az egye temmel munkaviszonyban álló oktatók és egyéb alkalmazottak munkáltatója.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 32. §-a szerint a munkaviszony alanyai a munkáltató és a munka vállaló. A 64. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony a) közös megegyezéssel, b) felmondással, c) azonnali hatályú felmondással szüntethető meg. A 69. § (1) bekezdése szerint a felmondási idő harminc nap. A 70. § (1) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A 78. § (1) bekezdése szerint a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szün tetheti meg, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlan sággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A 80. § (1) bekezdése szerint munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munka körét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. Erre fel is hívták nagybecsü figyelmét.
[dr. Pálmai Gergely, szabályozási és igazgatási vezető átirata. A munkaviszony megszüntetésekor, vagy megszűnésekor a munkakört az előírt rendben át kell adni, másrészt a munkáltatóval el kell számolni. A munkakör megfelelő időben és módon történő átadása az adott állami intézmény zavartalan működését biztosítja. A munkakör átadónak megfelelő tájékoztatást kell adnia a folyamatban levő ügyekről, határidőkről, az azok teljesítéséhez szükséges lényeges körülményekről és vissza kell szolgáltatnia az intézmény tulajdonába (nemzeti vagyonba) tartozó dolgokat. Ezek a kötelezettségek a munkakör átadót attól függetlenül terhelik, hogy a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése mely jogcímen történt, azaz felmondás, lemondás esetén is. Az átadás során a feleket terheli az együttműködési kötelezettség, melynek különös a jelentősége, ha a munkajogviszony egyoldalú nyilatkozattal (felmondás, lemondás) szűnt meg. Az átadás-átvétel törvényeknek megfelelő előkészítésének elmaradása azon túl, hogy nem felel meg a felelős gazdálkodás követelményének, az állami intézmény működését, ezáltal a közfeladatok ellátását veszélyezteti, hiszen folyamatban lévő feladatok végrehajtása maradhat el. Ennél is nagyobb veszélyt jelent, – az elszámolási kötelezett ségre utalva – hogy ha nem történik meg a vagyonnal történő elszámolás, akkor a nemzeti vagyonba tartozó vagyon elemek is eltűnhetnek, sérülhet a nemzeti vagyon védelme, megőrzése.]

Arra is külön figyelmeztették, hogy "A felmondási idő a fő szabály szerint harminc nap. Ez idő alatt a foglalkoztatott nak ugyanúgy el kell látnia a feladatait, mint azelőtt. Az SZFE vezetőségének tehát továbbra is fennáll a felelőssége a meghozott döntésekért és az intézmény üzemszerű működtetéséértA lemondott vezetés nem tolhatja el magától az egyetemi hallgatók általi lezárása óta történteket, amivel kapcsolatban a szakértő azt is elmondta: az épület elfogla lása büntetőjogi, valamint birtokvédelmi kérdéseket is felvet. Hangsúlyozta, hogy nem jogszerű állapot, hogy belépési jogosultsággal rendelkező személyeket nem engednek bejutni az épületbe, ennek a helyzetnek a helyreállítása pedig a vezetőség kötelezettség, tekintettel arra, hogy csakis vállalhatatlan kompromisszumok árán tarthatná fenn az önálló vezetés látszatát."

A törvény alapján nyilvánvaló, hogy kétrétegü jogviszonyról van szó. Az egyik a rektor jogviszonya megbízójával a miniszterelnökkel; a másik a rektor mint munkáltató jogviszonya az egyetem munkavállalóival. Az utóbbi jogviszony keretében a rektor a következőképp lett volna/lenne köteles eljárni.

A fenti képhez semmiféle videót nem tudok társítani, igy nem tudom mit mondott Upor a barikádon belül. Hát nem furcsa? De az. Csak a Vígszinházban szeptember 6-án megrendezett diploma-átadási ünnepségen elmondott hadova áll rendelkezés re, az is csak szöveges formában. Fénykép ill. videó ehhez sem társítható. Hát nem furcsa ez is? Dehogynem.

Aki nem unja vagy utálja olvassa el. Néhány idézettel azonban kénytelen voltam magamat és vagyok az olvasókat bosszan tani. "Köszöntöm a Vígszínház technikusait és nézőtéri személyzetét, akik nélkül nem lehetnénk itt. Köszöntöm a Színház- és Filmművészeti Egyetem összes dolgozóját, akik nélkül sem tanítani, sem tanulni, sem filmes és színházi produkciókat létrehozni nem lehetett volna az elmúlt években. Elsősorban persze azokat a vendégeket köszöntöm, akik barátaikat, szeretteiket megünnepelni jöttek. Legfőképp pedig az ünnepelteket magukat: a friss diplomásokat és az ő tanáraikat. Most pedig könyveket, telefonokat tessék betenni a padba, dolgozatot írunk.Dolgozatunk témája: mi a történelem? A diplomátokat ma nem én adom át – nem az 'amúgy is kétes státuszú egyetemi vezető' –, hanem maga a történelem, csak ő más elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, ezért rám tolta a melót. Nem akarom megsérteni a jelenlévő szülőket, nagyszülőket, nem akarom őket szülői jogaikban csorbítani, de ti, akik most diplomát kaptok, egy kicsit a történelem gyermekei is vagytok – vagy úgy mondanám: érzékelhetőbben vagytok azok, mint mások, a máskor diplomázók.Ti vagytok az elsők – remélhetőleg az utolsók is –, akiktől egy láthatatlan mikroorganizmus elrabolta a színházi vagy filmes mestermunkával megkoronázott befejezés esélyét. Ti, akik ma diplomát kaptok, az elmúlt években szinte mindannyian tanultatok olyan fontos mestertől, aki már soha senkit nem fog tanítani. És kivétel nélkül mind egy olyan iskolában tanultatok, ami már soha többé nem lesz. Olyan. Ennek a jelentősége csak évek múlva érik meg, ahogy a tapasztalatok IGAZI feldolgozása is évekbe telik majd. De a helyére kerül idővel minden. Hosszútávon biztosan."

Mint látjuk a rektor úrnak kedve és módja van allegórikusan [az allegória a metafora kiterjesztése, olyan szókép, melynek segítségével az ábrázolt események, személyek vagy elvont fogalmak egy második, rejtett jelentést, értelmezést kapnak], ill. rébuszokban [homályos célzás, szándékosan nehezen érthető kifejezés vagy beszéd] beszélni.

Teheti, mert nincs aki a törvény nevében nyakonragadja. Teszi is az adott helyzethez viszonyított frivol hang nemben, amelynek szinonimáit nem akarom felsorolni.

Vadsztrájk - árnyékboxolás.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozói immár sztrájkolni óhajtanak, ezúttal is a "forra dalmi diákság" háta mögé bújva, akiket a HVG "szeptemberi ifjakként" reklámoz [igazolva, hogy valóban zsidó felforgatásról van szó]. Az "ifjak" sajtótájékoztatót tartottak, ahol felolvasták az Innovációs és Technológiai Miniszté riumnak címzett levelüket, melyben felszólítják Palkovics Lászlót, hogy oszlassa fel a kuratóriumot. Majd az egyetem "dolgozói" 2020. szeptember 9-én benyújtották sztrájkköveteléseiket a kormányhoz bejelentve, hogy a sztrájk eszközével is csatlakoznak az autonómi áért folytatott küzdelemhez. Követeléseiket öt pontba kottázták.
1. Garantálják az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát!
2. Állítsák vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit!
3. Az egyetem belső működését önrendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg!
4. Az egyetem rektorát, intézetvezetőit, osztályvezetőit demokratikus úton, a szenátusi képviseleten keresztül az egyetemi közösség választhassa meg!
5. Garantálják, hogy nem csökkentik az egyetem pénzügyi forrásait!”

Felkapta a vörös kalapácsot a Népszava is. Stílusa a vörös terror "legszebb" napjaira emlékeztet.
"A kérdés az, hogy az SZFE mikor rántja el a kormányt, mert az várható, hogy Orbán nem fogja. A sztrájk bejelentése azért kiváló lépés, mert 'Orbán bandája' nem tudja eljátszani azt, hogy elkezdi a tanévet másik épületben, más tanárokkal, és azokkal a diákokkal, akik végül úgy döntenek, hogy inkább lesznek diplomás színészek, mint gerinces és jellemes, diploma nélküli hősök. A sztrájk ugyanis bent tartja az SZFE kötelékében a dolgozókat, a diákokat, a tanárokat, és nem lehet egy másik SZFE-t elindítani egy másik épületben Vidnyánszky keze alatt, miután a hamis “átszervezéssel” ellopták az egyetem nevét, rangját, költségvetését, pecsétjét, magát az egyetemet. Amíg az egyetem dolgozói sztrájkolnak, addig az eredeti egyetem létezik, s addig nem lehet egy másik, hamisítvány egyetemet létrehozni.
Hogy honnan a picsából veszik a "párhuzamos egyetem" ötletét, nem derül ki a cikkből. [Egyébként nem rossz ötlet...]

Az újság-firkászokat egyébként nem kellene túl komolyan venni, ha nem lenne rá történelmi példa, hogyan képes egy finom zsidó úriházból származó piperkőc ujságíró úgyszólván percek alatt bőrruhás, páncélvonatos szadista tömeggyil kossá átlényegülni.

A sztrájkfegyver bevetése újfent azt igazolja, mennyire hadilábon vannak a hatályos jogszabályokkal az "ifjak" és az őket bujtogató "szeptemberi vének".

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése szerint a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására illeti meg a sztrájk joga. Az "ultimátumnak" jószerint minden pontja kivülesik a sztrájkkal kikényszeríthető követelések körén. Az igazi hülyeség azonban nem ebben mutatkozik.
A (2) bekezdés szerint a Kormány csak akkor jelöl az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőt amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg.

A "dolgozóknak" azonban van (!) munkáltatójuk - Upor László!

A balga vének ezúttal megint árnyékra vetődtek. Ezért nem csodálozhatnak rajta, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium - Palkovics László - elhajtja őket a francba.

Ja' és a törvény 6. §. (3) bekezdése szerint sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Nem tudom az őszi verőfényen sütkérező "dolgozók" milyen pofát vágnak majd, ha hülyeségüket a gázsijuk sínyli meg.

Már - már kiadható lenne az űj jelszó "Világ Csíkosai Egyesüljetek!" Ilyen hülyén azonban egyelőre nem fog menni.

Komolyra fordítva a szót ki kell jelentenem: nem vagyok az Orbán kormány drukkere. Ezt számos írásom tanúsítja. Azzal viszont egyet kell értenem, ha a fentebb hitbizománynak nevezett zsidó szinekúrákat [semmi vagy nagyon kevés munkával, de jó fizetéssel járó állás, hivatal], e neomarxista tenyésztelepeket kipucolja.

Az izzadós/dadogós Palkovics már nem először fog ilyesmibe. Jelenleg a "Magyar" Tudományos Akadémia átalakítása, azaz költségvetésének drasztikus lefaragása folyik. Erről így kesereg az

A "fiatalokért" folynak a krokodil könnyek, pedig nem róluk van szó, hanem az olyan judeomarxista ős kövületekről, mint Glatz Ferenc és Heller Ágnes, akik súlyos milliókat gomboltak le az Akadémiáról. Glatz kifejezetten aljas magyargyalázó könyvéért is.

Ugyanilyen pénznyelőt kell kiiktatni a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is. Ezért ostromolja az egeket az ajvékolás.

Végezetül visszatérek Upor fentebb idézett mondatára.
"Ti, akik ma diplomát kaptok, az elmúlt években szinte mindannyian tanultatok olyan 'fontos mestertől,' aki már soha senkit nem fog tanítani. És kivétel nélkül mind egy olyan iskolában tanultatok, ami már soha többé nem lesz." Vajon kire gondoltak a nyilván vájtfülü végzősök amikor ezt a biblikusan jelképes célzást hallották. Ki ez a "fontos mester", aki egy kitölthe tetlen űrt hagyott maga után? És miért nem lehet nevén nevezni? A magamfajta laikus ilyenkor csak tippel. Tán' csak nem Ascher Tamásról, a nagy Ascher dinasztia tagjáról szól ez a jeremiád? Furcsa lenne. Jellemző lenne.

Látom a Magyar Nemzet is csak célozgat. A "tanulóktól" kérdi "És valójában mi is a bajotok? Az, hogy minimum ötven évnyi szellemi-lelki-politikai 'jogfolytonosság' után kivonul az állam az egyetemetekről, és nem egy ötven évvel ezelőtt 'felkent pápát' nevez ki a kuratórium élére? Ez a bajotok? Tényleg?"
Ki a franc ez a "felkent Pápa?" Csak nem ő a "fontos mester" akire Upor is céloz? Csak nem az Ascher megint és még mindíg?

Egy kaméleon elpirulna - meghátrálna; egy echte kommunista nyájasan mosolyogva löki a másik ember arcába ragacsos nyelvét.

Székely elvtársat így jellemzi a Wikipédia.
"Székely Gábor második életműve színházpedagógiai alkotás. A színházcsinálás gyakorlatán túl a színházi gondolkodás és a beszédmód etikáját, esztétikáját és erotikáját, vagyis a közönséget formáló alapokat fogalmazza meg egyetemi szemeszterekre bontva. A kötet azt a folyamatot követi, ahogy a huszonévesekben rejlő készség személyes tapasztalattá művelődik, miközben a színházi szakma már művészként invitálja és készteti őket munkára és alkotásra."

Evés közben jön meg az étvágy, derül ki a Magyar Nemzet írásából.

"A magyarellenes kultúrterrorista liberálbolsevikok már nemcsak az évtizedekkel ezelőtt einstandolt, örök és érinthetetlen szajrénak tekintett Színház- és Filmművészeti Egyetem hez ragaszkodnak foggal- körömmel, fröcsögve-hörögve, hanem nyílt támadást indítottak a Vidnyán szky Attila igazgatósága óta nevéhez méltó Nemzeti Színház ellen is. Ennek egyértelmű jele, hogy múlt hétvégén az SZFE-t körbeszalagozó hasznos idiótákat manipuláló és hergelő ballib színházi gerontokrácia a magyarság első számú teátruma előtt is kordonokat emeltetett műanyag szalagokból szemellenzős harcosaival. Körbetekerték Gobbi Hilda szobrát, a szánalmas akciót pedig több internetes harci szócsövük úgy tálalta, hogy a néhai színésznő üzent.

Ami Hildácskát illeti róla tudni illik a következőket.
"A szocializmusban bűnnek számított a homoszexualitás, de Gobbi passziója felett szemet hunytak. Kivéve a legjobb barátja, Major Tamás, aki 1959-ben botrányos viselkedése miatt kirúgta a Nemzeti Színházból. (Tíz évig nem beszéltek ezután, de később kibékültek, bár Gobbi sosem bocsátott meg, viszont testvérként szerette Majort.) Tény, hogy színésznő meg sem próbált szolidan viselkedni, úgy, ahogy azt elvárták egy nőtől. Szeretett inni, mulatni, cigarettázni, csajozni – imádta a szép, fiatal lányokat. Budai villájában együtt élt Temessy Hédi színésznővel, akit mindig előreengedett az ajtón, akárcsak a többi nőt.

Visszavágyik "jogos birtokába" a nemzet és a színház örök szégyene Alföldi Buzi Róbert is. Figyel, szaglászik, hátha... Így vélekedik a nemzsidó kurzusról.
"Egyfajta elégtétel-vétel zajlik azok részéről, akik korábban elnyomottnak érezhet ték magukat. Elnyomottságuk valahol inkább abban gyökeredzik, hogy kevésbé tehetségesek. Már ide, oda, erre az oldalra, meg arra az oldalra sodródtunk. Már csak a romboló és önző indulat van bennünk. Revansot vesznek azok, akik úgy érezték, hogy el voltak nyomva. ('mert most mi jövünk…') De, hogy Hofit idézzem szabadon, nem lehet, hogy nem elnyomva voltak, csak nem voltak olyan tehetségesek, és most itt az alkalom, hogy hirtelen tehetségesek legyenek, mert odaálltak az aktuális hatalmon lévők mellé?"

Néhány mondat és előttünk áll egy grammatikában [latin: grammatica (nyelvtudomány) < görög: grammatike tekhne (a betűk művészete) < gramma (betű) < grafo (ír, rajzol)] és mondattanban [szintaxis (a görög συν {szün} "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις [takszisz], ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) vagy mondattan a nyelvészetben a szavak szószerkezetekké és mon datokká kapcsolódásának szabályait írja le] tökéletesen járatlan buta zsidó.

Ez az állítás könnyen cáfolható lenne. De ha az Interneten Alföldi Róbert írásai után érdeklődik az ember kiderül, hogy írásai nincsenek. Két találat jön be.

A magyarság totemállatát a fehér lovat így mészároltatta le. A rendezés osztatlan kudarc volt. Néhány észrevétel a nézőktől.

A nemzet színháza kultikus hely. Feladata a magyartudat ébren tartása az ének, a vers és próza legjavának színre vitele által. Ez korántsem nyilvánvaló. "A teátrum 2000. augusztus elsején, a Nemzeti Színház Rt. megalapításával jött létre és 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Alapító okiratában rögzítette: A részvénytársaság a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. 2008–2012 között Alföldi Róbert volt az igazgató. Személyisége megosztotta a szakmát és a közönséget is. Az addig elvárt – és elődje által is gyakorolni próbált – népnevelő, nemzeti népszínház teljes ellentétét vallotta és valósította meg. Mandátuma lejártával, 2013-tól Vidnyánszky Attila igazgatja a színházat."

Ami engem illet rég felfigyeltem Alföldire. Ezt tanúsítja 2013.01.12-i "Alföldi - Rózsaszin riasztás! Támad az antiszemitizmus és az antibuzizmus!" c. írásom amelyből az is kiderül, hogy Alföldi nem csupán az "István a királyból", de az "Ember tragédiájából" is pornót csinált.
Idézet az írásból. "A másik tészta az "Ember tragédiája" színre vitele à la Alföldi. A darab videoklipjéből kiemelt kép tanúsága szerint a darabban gruppen kefélnek, egy pár kiemelten kefél, alattuk pedig egy hölgy épp 'rábukik a pipára' (vagy inkább egy úr a pinára), ahogy mondani szokás. Tökmindegy, orális szex így is - úgy is. De nem ez a lényeg, hanem Alföldi 'viszonyulása'. aki kijelentette ...addig nem hajlandó az őt ért vádakkal foglalkozni, amíg azokat szerinte a rosszindulat és a butaság vezérli. Az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, nem érzi úgy, hogy felült volna a provokációnak és azt sem, hogy le kellene azt nyelnie. A Nemzeti Színház igazgatója szerint az előadásaira minden jegy elkel és az emberek nem a botrány miatt járnak színházba, illetve a művészetnek az a dolga, hogy 'kínos' és 'kibeszéletlen' dolgokat feszegessen.' Itt megint mellébeszél, ill. pimaszkodik. Semmi 'kínos' nincs egy jó kefélésben és 'kibeszélhetö' a csoportszex is, csak nem a Nemzetiben, hanem egy pornószin házban!"

Az állandó libsi érvelés a jegyeladás. Erre csak azt lehet válaszolni, hogy a közönség(es) ízlés épp az olyan moslékot kedveli, amit Alföldi tálal. A nemzet színházának alapvető feladata a közizlés javítása akár a jegyárbevétel rovására is, nem válhat zsidószínházzá.

= Törvényen kívüli, költségvetés nélküli állapot.

Még jó idő volt amikor gondolkodni kezdtem azon, ki fizeti az elfoglalt egyetem müködési költségeit? A nem tanító tanárok, a tétlen alkalmazottak bérét, a nem tanuló tanulók ösztöndíját, stb.

A satöbbibe nem gondoltam bele mélyebben. De most, hogy rövidülnek a nappalok és lassan fűteni kell, eszembe jut a villany- meg a távfűtési számla. Vajon mennyibe kóstál ez a makrancos SZTE-nek, helyesebben az államnak, pontosabban az adófizetőknek? És kinél van a kasszakulcs? Ezt kitaláltam: az épületből eltanácsolt, helyesebben kizárt, SZTE Kuratórium nál, pontosabban Vidnyánszki Attilánál. És ő mit csinál? Semmit! Helyesebben nem állitja le a kifizetéseket, pontosabban folyósít. Meddig? Miért?

Milyen jogszabálynak milyen paragrafusa irja elő, hogy egy olyan egyetemet, amit az oktatók és a tanulók bezártak, ponto sabban magukra zártak, és másokat onnan kizártak, világitani és fűteni kell?

Namármost - hamármost leáll a fűtés, mit csinálnak a puccsisták? Sztrájkba lépnek? Dehát már sztrájkolnak. Tiltakoznak? Mást se csinálnak.

A világért se akarnék a csupa okosnak tanácsokat adni, de empatikus szeretnék lenni, ezért gondolkodom a lehetséges megoldásokon. Azt már tudjuk, hogy az egyetem elfoglalására egy oktató/edző-táborban készítették fel a hallgatókat, ahol tananyag volt a bezártság elviselése. A közelgő télvíz beállta előtt egy újabb táborozást kellene tartani a sötétség és a hideg elviseléséval kapcsolatos ismeretek oktatására.

Szóbajöhet egy rőzsehordó brigád felállítása. Az igazi megol dást azonban az iglu-építés tudományának betanítása jelen tené.

Mindez vicces, de semmivel sem viccesebb, mint a tényle gesen előállott helyzet, amire viszont az is jellemző, hogy a kuratórium megmakacsolta magát.

"Felszólította az egyetem lemondott, de távozni nem akaró vezetését, hogy az általuk szervezett politikai nevelőtábor lelepleződése után biztosítsák az oktatást. Alapítvány létrejötte óta megtett valamennyi lépése jogszerű és törvé nyes volt, és ez a jövőben sem lesz másként! Mára az is világossá vált, hogy az egyetem leköszönő vezetésének nem célja célja az intézmény színvonalának növelése, nem célja a hallgatók prosperáló jövőjéhez való hozzájárulás megteremtése, hiszen a regnáló vezetés minden tette a káosz megteremtésére és a további feszültség kialakítására irányul. Ezzel szemben a fenntartó célja és felelőssége, hogy a lemondások mellett is biztosítsa az egyetem működését. A kuratórium ezért határozottan felszólítja az SZFE önszántából leköszönt, de láthatóan távozni nem akaró vezetését, hogy a politikai nevelőtábor megszervezése és annak lelepleződése után végre fejezze be a köz játékot, biztosítsa az oktatást, és tegyen meg mindent az SZFE polgárai biztonságának szavatolása érdekében a járványhely zet során!”

Ez ultimátumként is felfogható - lenne, ha meghatározná a további szembeszegülés hátulütőit, de nem határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a kuratórium a lázadás személyi és dologi infrastruktúráját továbbra is üzemben tartja, azaz müködésének költségeit fedezi. Ez nonszensz.

Tudom, súlyos a hazai és nemzetközi nyomás. A bizonytalanságot tükröző kivárás, halogatás taktikája azonban nem mérsékeli, hanem fokozza ezt a nyomást. Gulyás Gergely - Orbán első számu házi zsidaja - kijelentette, hogy "a tiltakozóknak nem az állammal kell tárgyalniuk, mert a kormány nem szereplő fél az SZFE-ügyben, hanem a kuratóriummal. A kormány nem tudja feloldani a patthelyzet"
Ez formailag igaz, tartalmilag valótlan. Vidnyánszki Attila akkor akar, mer és tud lépni, ha legalább kacsintanak neki.

Sikerült az Internetről lehalásznom az SZTE 2019-évi Elemi költségvetését.
1. táblázat.

Finoman szólva elgondolkodtató akkor is, ha a számokat nem az Állami Számvevőszék szemüvegén keresztül nézzük.

A költségvetésben pirossal húztam alá a személyi, zölddel a dologi jellegü kiadási tételeket.

01 Törvény szerinti illetmények                   584.964.000 Ft.
14 Foglalkoztatottak személyi jutatásai        616.464.000 Ft.
19 Személyi juttatások                                 675.464.000 Ft.
54 Ellátottak pénzbeni juttatásai                  159.189.000 Ft.
                                                                  2.036.081.000 Ft.

Ha axiómának vesszük, hogy egy részmunkaidős takarítónő kevesebbet keres, mint egy tanszékvezető egyetemi tanár, máris kezdjük kapiskálni, hogy a Szinháztudományi Egyetemen kifizetődő lehet, nem középiskolás fokon, tani-tani.

Ezt a feltevést erősíti a 2 táblázat amelyből kiderül, hogy az alkalmazotti összlétszám 2019-ben 128 fő volt. Egy főre évente átlagban cca. 16.000.000, havonta cca. 1.300.000 Ft. jutott.

Ezek után lássuk, mi lesz az unalmas tény/számokból ha átmázoljuk a bűzös, ragadós liber-nyákkal.

Mottó. "Küzdelem a sztereotípiák ellen."

MN felvezetés. Lassan negyven éve van a pályán, több legendás előadás fűződik a nevéhez, ő a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és a Katona József Színház főrendezője.

Az interju.

MN: Nem merült fel, hogy átvegye az igazgatói posztot?
AT: Régebben felmerült, de nemet mondtam. Nem vagyok vezető alkat, inkább láttam magam udvari bolondnak, mint királynak. Féltem, hogy akadályozva leszek, és közben én is akadályozok másokat. Aztán az élet kényszerei úgy hozták, hogy rektor lettem, és megtanultam kibírni a népszerűtlenséget, szabályzatokat és törvényeket böngészni, fele lősséget viselni, feladatokat delegálni és számon kérni. Már hatodik éve csinálom, és valóban életmentő, hogy a színházért más viseli a felelősség terhét és örömeit - nyilván ugyanilyen feszültségeket hordozva.
MN: Az egyetemek, köztük a Színművészeti, nincsenek most könnyű helyzetben. Mit lehet tenni?
AT: Spórolunk: szénszünetet tartunk, racionalizálunk, fizetős képzésekkel keresünk pénzt. Ha túléljük az aktuális elvonást, akkor fenyegetnek az összevonások: részint spórolási szándékkal, részint fülkeforradalmi hevületből. Igaz, ami igaz, első menetben megkérdezték az öt művészeti egyetemet itt Pesten, akarunk-e integrálódni, mi a véleményünk. Amikor kifejezésre juttattuk, hogy nem elképzelhetetlen az összevonás, csak sok pénz és hat-nyolc év komoly előkészület kell hozzá, megértették, visszakoztak.
MN: A szakmai ellenállásnak több hatása is lett, megszületett például az Ascher Café című Csurka-írás.
AT: Kesernyésen mulatságos, hogy engem, aki menekülök a vezetői szereptől - mondom, alkatilag nem stimmel - ebben a cikkben Csurka afféle maffiavezérként, keresztapaként ábrázol. A szöveg súlyos rágalmak, népmesei hiedelmek és haragból fakadó odamondások halmaza - no meg a pőre, mégis zaftos zsidózás. A szerző halott, a vitán túl vagyunk: a jobboldali orgánumok nem voltak kíváncsiak a véleményemre, de bőven teret adtak Dörner és Pozsgai interpretáció jának - tudjuk, miket beszéltek. Ez meg a Csurka István ravatalánál tisztelgő, szónokló Fidesz-főfejesek látványa azt üzenik nekem, mindent elhisznek Csurkának, Pozsgainak: igenis létezik zsidó-liberális nemzetközi összeesküvés, és elhiszik - el akarják hinni! -, hogy én vagyok, aki rosszat akar. Meg tízezren velem.

"Audiatur et altera pars" - hallgattassék meg a másik fél is, szól a - nem zsidó - közmondás. Áscher a Dörner György, Csurka István és Pozsgai Zsolt által tervezett "Új Szinház" körüli hercehurcára céloz, Csurka pedig ezt írja róla 2011. október 28-án.

"Egy gyehenna nyílt meg előttem".
Ha pályázaton nem nyerjük el Dörner Györggyel és Pozsgai Zsolttal a magyar drámának, egy magyar szellemi műhelynek az Új Színházat és nem támad a fővárosi döntés ellen eszement hajsza, ennyire világosan talán sohasem látom át, miben élünk. Egy gyehenna nyílt meg előttem, amelynek létezéséről tudtam, írtam is – ezért neveztek ki antiszemitának – de azt, hogy ennyire szervezett, ennyire gátlástalan és ennyire fajilag meghatározott, azt sokszor még magamnak sem hittem el. Mert nem gondoltam, hogy egy hisztériát az értelmetlenségig lehet fokozni, sőt az önpusztításig és a teljes lelepleződésig.

Az 'Ascher Café' Dörnert és engem nácinak nevez, mert kaptunk egy lehetőséget, hogy kilépjünk a liberális konszenzusból és elkezdjük megszervezni a magyar nemzeti megújulás és összetartozás közösségét. Egy icipici helyen, egy színházban. Leszólják a pályázatunkat, mert ezekhez hasonló gondolatok vannak benne megfogalmazva, nem pedig a liberális konszenzusba illő pedáns igazodás. Igazodás önökhöz, akik minden tiltakozásuk ellenére letűnnek a színről? Igen, az önök liberalizmusa ma kirekesztő rendszert képvisel, méghozzá kétségbeesetten. Önök talán jobban tudják, hogy az idejük lejárt, mint mi.

A kultúra újjászületése csak részben függ attól, hogy milyen képességű és akaratú a Nemzeti Erőforrás (NEFMI) minisztere. Most jóakaratú, higgadt, megbízható, bölcs ember, de jóformán semmi nincs a kezében. Nem csupán pénze nincs, mert az Ascher Café mindent ellopott, felélt, off-shore-okba helyezett, a Kajmán-szigetekre vagy Ciprusra telepített. Ez a kis sziget tudvalévően azzal is kitűnik Izraelhez való közelsége folytán, hogy nem lehet tudni, mi benne ciprusi és mi zsidó. (Egyszer már elfurcsálkodtam azon, évekkel ezelőtt, hogy milyen érdekes: az adott időben Ciprus volt a legnagyobb befektető Magyarországon. Megpróbáltam helyesen értelmezni a dolgot és rögvest antiszemita lettem. Ez Surányi György jegybanki elnöksége idejére esett, s ezért zártam később a Magendavidbe az arcát.) Nincs a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma kezében semmi, mert minden az önökében van.

Ascher Tamás a Színművészeti Egyetem rektora. Miért is egyetem a főiskola? Hogy a tanárok rangja és fizetése nagyobb legyen. Milyen tudományt tanítanak ezen az egyetemen? Az egyetemen valamilyen tudományból valamennyit tudni kell, lexikálisan is, mérhetően is, a főiskolán meg kell felelni egy, a tanárok által képviselt színészeszménynek és bizonyítani kell egy képesség kifejlődését. Mint tudás, mint tény itt semmi sem mérhető, itt minden érzéki. Az egyik tanítvány tetszik az Ascher Cafésoknak, a másik nem, de ez ízlés és sokszor származás dolga. Hogy mi felel meg egy Léhner Péter nevű egyetemi tanár úrnak, aki gyanús harminc milliócskát utalt ki magának a József Attila Színház ban, azt csak az Ascher Café sejti, ha sejti. Mi van ma a nemzeti oldal, a kétharmadosságú politikai hatalom birtoká ban? A Lánchíd Rádió, a Hír TV, de nem százszázalékosan, mert mindegyikben megbújnak betömékelt liberálisok.

A kultúra saját kézbe vétele viszont hosszú folyamat, ezért elkezdése halaszthatatlan. Mi nincs ma az Ascher Café birtokában? Néhány vidéki színház és küszködő magánszínház, de van három televíziójuk, rádiójuk és ezzel meghatározó befolyásuk a kultúrára és különösen a tömegkultúrára. Tévedés azt hinni, hogy ezt önök az Antall-kormány alatt kezdték a paktummal. Nem, azzal csak visszaállították az akkor már százéves hegemóniát.

Új Színház 2012-ben csak fél szezonhoz jut és a valódi kezdésünk csak 2012 őszén lesz. Ez annyira felháborító? Ó, nem! Az a tény felháborító, hogy ez magyar lesz. Kikerül az Ascher Café fennhatósága alól, nem tudja Lukács- és Aczél György-baráttá marxizálni a filozófusnő, aki persze még nem tisztázta magát egy kb. ötvenmilliós filozófus-segély gyanús szétmérésének vádja alól és nem lesz rá meghatározó befolyással a Café főnöke, a nagy rendező, a minden bizonnyal odesszai eredetű családból származó askenázi – de persze magyar, hiszen egy magyar fenntartású egyetem rektora –, a Los Angelesben is rendezgető Ascher Tamás sem.

A példátlan összerándulásra, aláírásgyűjtésre, gyűlölködésre, jerikózásra, szóbeli késdobálásra, kiátkozásra és nácizásra csak az Ascher Café képes. Ez persze egy történelemben kialakult készség. Megértem. Nem félek tőle.

Itt közbevetek valamit. Csurka jövőbelátó őstehetség volt. Ezt igazolja a folytatás.

Amerika és Európa nagyvárosainak bank-negyedeiben tízezrek tüntetnek, sokszor vörös zászlók alatt az ottani Ascher Cafésok, a bankárok ellen. Nem volna ideje szerényebbnek és belátóbbnak lenni? Hiszen így önök minden lehetséges megegyezést lehetetlenné tesznek és minden erkölcsi hidat felrobbantanak. Tegnap még menekülhettek volna Joav Blum kaszinóvárosába, rendezőnek vagy krupiénak, ma már nem. Hová menekülnek, ha mindent felgyújtottak?

Idáig érve zökkent egyet az eszem kereke: meg kéne nézni, mit írt az Áscher prózában, versben, dalban. Ha hinni lehet a Wikipédiának, semmit! Tessenek tán' utána nézni... Viszont "legendásan" rendezgetett, itt meg ott, ekkor meg akkor. Hol vannak ezek a "legendák"? Színi kritikákban? Népmondákban?

Novellák, regények, publicisztika

·                    Hamis tanú (regény, 1959)
·                    Százötös mellék (novelláskötet, 1964)
·                    A ló is ember (novelláskötet, 1968)
·                    Nász és pofon (novelláskötet, 1969)
·                    Kint az életben (novelláskötet, 1972)
·                    A kard (filmnovella, 1983)
·                    A csodaló (kisregények, 1983)
·                    Színleírás. Tárcák, novellák, elbeszélések; Magvető, Bp., 1984
·                    Dagonyázás; Magvető, Bp., 1985 (Rakéta Regénytár)
·                    Az elfogadhatatlan realitás. Esszék, előadások; Püski, New York, 1986
·                    A magyarság esélyei. A tanácskozás jegyzőkönyve. Lakitelek, 1987. szeptember 27.; szerk. Biró Zoltán, Csurka István, Für Lajos; s.n., Bp., 1987
·                    Közép-Európa hó alatt. Esszék, előadások; Püski–SMIKK, New York–Zürich, 1988
·                    Vasárnapi menü. Tárcák és novellák; Magvető, Bp., 1989
·                    Vasárnapi jegyzetek. A Kossuth Rádió Vasárnapi Újságjában 1987 és 1991 augusztusa között elhangzott jegyzetek; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991
·                    Új magyar önépítés. Politikai írások és előadások. Nagy László emlékezetére; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991
·                    Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán; Magyar Fórum Kft., Bp., 1992
·                    Keserű hátország. Tanulmányok; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek)
·                    Néhány gondolat és nyolc társgondolat; szerk. Csurka István; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek)
·                    Also sprach – Janosom Kisem / A médiaháború Soros fejezete; Magyar Fórum, Bp., 1994
·                    Nemzeti összefogás; Magyar Fórum, Bp., 1996 (Magyar Fórum könyvek)
·                    Hamis tanú és más regények; Püski, Bp., 1997
·                    Minden, ami van. Politikai írások és beszédek gyűjteménye, 1979-1998, 1-3.; összeáll. Szőcs Zoltán; Püski, Bp., 1998
·                    Sorsunk rétegei; Magyar Út Alapítvány, Bp., 1999 (Magyar Fórum könyvek)
·                    A mélység vándora. Elbeszélések, tárcák, karcolatok, 1-2.; Püski, Bp., 2000
·                    Tízből tíz. Néhány gondolat plazákról, szálláscsinálókról, Magyarország megszállásáról; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001
·                    Magyar szemmel. Válogatás a cikksorozatból; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001 (Magyar Fórum könyvek)
·                    Az áldozat imperializmusa; B-média Kft., Bp., 2004 (Magyar Fórum könyvek)
·                    A rend programja. A MIÉP szándékai, céljai, javaslatai a 2006-os országgyűlési választásokra; MIÉP, Bp., 2005
·                    Fesztiválkandúr; B-média Kft., Bp., 2005 (Magyar Fórum könyvek)
·                    Az esztéta; K. O.-média Kft., Bp., 2006 (Magyar Fórum könyvek)
·                    A Lámpás program; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek)
·                    Protest-song. A Csurkák négy nemzedéke; vál. Csurka István; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek)
·                    Őszi torna. A szerző válogatott írásai; Trikolor, Bp., 2008 (Örökségünk)
·                    Budapest – Baja – Tel-Aviv. Válogatott írások a Magyar Fórumból; Ady Endre Sajtóalapítvány, Budapest, 2009 (Magyar Fórum könyvek)
·                    Dr. Utólag visszaemlékezése; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2010

Drámák

·                    Ki lesz a bálanya (1962)
·                    Szájhős (1964)
·                    Moór és Paál (1965)
·                    Az idő vasfoga (1967)
·                    Deficit (1970)
·                    Döglött aknák (1971)
·                    Szék, ágy, szauna (1972)
·                    Eredeti helyszín (1976)
·                    Nagytakarítás (1977)
·                    Versenynap (1977)
·                    Házmestersirató (1980)
·                    Megmaradni. Dráma. Történik napjainkban; Csokonai, Debrecen, 1988
·                    Vizsgák és fegyelmik. Színművek és hangjátékok; Magvető, Bp., 1990
·                    A hatodik koporsó (2011)
·                    Írószövetségek harca (2011)
·                    Két dráma; A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány–Magyar Fórum, Bp., 2011

Megfilmesített művek

·                    Gálvölgyi János műsora (1989)
·                    Amerikai cigaretta (1977)
·                    A kard (1977)^[13]
·                    Hét tonna dollár (1973)
·                    Miért rosszak a magyar filmek? (1964)

Az "Ascher Cafésok" egzisztálása a világ legnagyobb problémája, ahogy Ford állította. Ők sohasem lesznek szerényebbek és belátóbbak. Minden lehetséges megegyezést lehetetlenné tesznek és minden erkölcsi hidat felrobbantanak, ahogy Csurka megírta.

Az élősködés a gyűlölködés, a bosszú népe nem akar, de nem is tud más lenni, mint amivé hatezer év óta tudatosan"fejleszti" önmagát.

A tizenötmillió zsidó "problémáját" a hétmilliárdhétszáznyolcvannégymillió nemzsidónak kell megoldania mielőtt létszámukat a kevesesbb mint felére csökkentik a tengerentúli zsidó "Cafésok".

Ennek azonban van egy elengedhetetlen feltétele [conditio sine qua non] - meg kell tanulni emberi módon gondolkodni, amire jelenleg csak a zsidó képes, aki teljes joggal gúnyolódik a gójok teljességgel baromi értelmén.

Füstbombákkal zavarta meg az Identitás Generáció nevű ifjúsági szervezet a Szín ház- és Filmművészeti Egyetem blokádját. Aktivistái "Itt nem lesz 1968!” feliratú molinót is kitűztek a Vas utcai épületre.

Hitler mondta, nem szereti Goethét, de egy mondatáért kész neki mindent meg bocsátani. A mondat így szól "Kezdetben volt a tett!"

A balodali kép balszélén (alig) látható akti vista épp erőszakot (!) alkalmaz az erőszakos épületfoglalók ellen.

"Vim vi repellere licet" [erőszak erőszakkal viszonozható] mondja a legősibb erkölcsi elv, a legrégibb jogszabály. De hogy viszonyul ehhez Orbán "illiberális" demokráciája, amely leszólja a "libernyákokat", miközben maga is libernyákként visel kedik, ha igazán fogtomra kerül dolog.

Orbán inkább a hüvelyében hagyja elrozsdásodni Vidnyánszkit, ahelyett hogy a büntetőjog pallosával sújtana le az egyetem foglaló államellenes bűnözőkre.

Le merném fogadni a TEK nyomban közbelépne, ha egy Identitás kommandó megrohanná az SZTE épületét és elkezdené onnan kipofozni a "professzorokat", alkalmazottakat és a hallgatókat.

Orbán és jobbkeze a Csendes Don az erőszak monopóiumán néha hajlandók osztozni a "libernyákokkal", de sohasom osztoznak semmivel és senkivel, ami és aki igazán magyar.

Bódi Ábel, a szervezet vezetője a közösségi oldalán azt írta: "a színművészetis diákok már nem az egyetemi autonómiáért küzdenek, hanem egy liberális hídfőállást akarnak kiépíteni Budapesten”.

Az SZFE Hallgatói Önkormányzata a Facebook-oldalán pimasz módon megköszönte a Vas utca "lakóinak" türelmét, az Identitás Generáció akciója miatt. Arról pedig úgy vélekedett: az aktivisták nincsenek teljesen tisztában 1968 eseményeivel, azt a diáklázadást ugyanis a hatalom végül leverte. [Nem teszik hozzá, Fletó - részben Izraelből vezényelt, azonositót nem viselő, terror alakulatai tették ezt.]

Vicces, nem?

Az SZFE folytatja a köztéri provokációkat is. A "hallgatók" a Vidnyánszky vezette Nemzeti Színház elé vonultak ahol éppen Márai Sándor "A kassai polgárok" című darabját játszották. A "diákok" az épület előtt szintén a darabból adtak elő áthallásos részeket. Az előadásra érkező, majd távozó nézőket állítólag filmezték. A Nemzeti Színház közleményében hangsúlyozta: „Kérjük a "hallgatókat", a jövőben tartsák tiszteletben a nézők, az alkotók, a dolgozók személyiségi jogait."

Ennyi? Néhány bátortalan kérdés felvetődik az eset kapcsán.

Volt erre a "performanszra" engedély?

A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 2. §-a szerint a törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
A 10. §. (1) bek. szerint aki közterületen nyilvános gyűlést szervez ... köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.
A 13. §. (1) bek szerint a gyűlés megtiltható ha az mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.
A (4) bek szerint mások jogainak és szabadságának sérelme valósul meg különösen, ha a gyűlés alkalmas mások emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére.

Ha volt engedély, amit kötve hiszek, ki volt az a hülye rendőr, aki megadta? Szerintem ilyen hülye rendőr nincs, így a második opcióval foglalkozom: a kutyakomédia engedély nélkül került megtartásra.

Teljesen biztosra vehető, hogy az SZFE bejelentésére a rendőrség azonnal nagy erőkkel rohan a helyszínre és - biztosítva a rendzavarást - szétveri: a rendzavarás megzavaróit.

A fő felbujtó Upor László, SZFE rektorhelyettes fenyegetőzik, hogy „olyan államellenes bűncselekményekkel vádolnak bennünket, amik ellen feljelentést fogunk tenni.”

A folyton mocskolt Rákay Philip egy interjúban joggal állította „Az SZFE vezetőinek, háttérben megbújó ideológusainak és meghatározó szereplőinek egy része annak idején egy gyilkos, kommunista diktatúrát szolgált ki, s miközben – ha az érdekeik úgy kívánták – egymásról is szép számban jelentgettek, Boldogan formálták színházaikban, filmjeikben a szocialista embertípust. Amikor pedig megtörtént a rendszerváltás, gyorsan szerepet cseréltek, és a valódi diktatúra után – ekkor már demokratikus viszonyok között – liberálisnak hazudott vélemény diktatúrát kezdtek építeni."

Ehhez persze megvan az elvtelen és jogtalan háttértámogatás, A cseh, a német, a lengyel, a szlovén és az osztrák rektori konferenciák közös nyilatkozatban vállalnak szolidaritást az SZFE hallgatóival és lemondott vezetőivel. Agyúttal felszólítják a magyar kormányt, hogy állítsa vissza az intézmény autonómiáját.

Rápofázik a kormányra a legundorítóbb libernyák Újhelyi doki is, pedig tudnia kell, hogy Orbán nemhogy pitbullokat, de terelő pulikat se tart a rendcsinálás céljaira.

Ebben a helyzetben égető szükség lenne egy olyan szervezetre, amilyennek Identitás Generáció hirdeti önmagát. Csak attól tartok, hogy ez az uj alakulat is követi a levitézlett és eltünt elődei példá ját, amelyek gyengének, gyávának és ostobának bizonyultak ahhoz, hogy igazi nemzeti ellenállássá váljanak. Olyan szervezetté, amely nem reklámozza önmagát, nem tervez egyenruhákat, jelvé nyeket, nem gyűlésezik, nem masírozik és nem alkuszik. Egy valódi nemzeti ellenállás - többször leírtam már - csupa "isme retlen tettesből" áll.