"Ha az index újságírója a 'vonatkozó jogszabályokat' elolvasta volna, pontosan látnia kellett volna, hogy az anyósom pozícióváltása semmilyen összeférhetetlenségi kérdést nem vet fel."
Varga Judit igazságügyminiszter.

 

 Folytatások:

 

 Dekázás...

Új undokok.

1.

Nagy meccs lesz.

Nem írok karriertörténetet Varga Juditról az aranylábú igazságügyminiszterről. Fölösleges lenne. Immár sípszó után vagyunk. Megpróbálok közvetíteni - előre.

A János eddig is csak egy golyóstoll volt, ezért Erőss Mónika kinevezési ceremóniájáról sincs mit mondani.

De Orbán!?

Morális gátlásai eddig se voltak. Sosem habozott ütni a bírákokon, ha tehette. A fokozódó közegellenállást látva néha hátrált néhány lépést, de mindig folytatta.

A Mónika kinevez(tet)ésével azonban elvetette a súlykot; a színes szinonima szótárból kölcsönzött hasonlattal szólva, elszarta a kalapácsnyelet. Igaz viszont, hogy a kinevezés a legjobb anyós-viccek egyike.

Nem tudhatjuk, milyen lesz majd az új Mónika show és hogy fog tetszeni a bírákoknak, akik Handó Tünde vérére szomjaztak? De nem is erről akarok írni.

Még az összeférhetetlenség kérdését sem fogom túl mélyrehatóan boncolgatni (bár kiváncsi volnék mik azok a "vonatkozó jogszabályok", amelyekből pontosan az derül ki, hogy a meny és az anyós között nincs összeférhetetlenség).

Megint a kályhától indulok, mint már annyiszor. Tíz évvel ezelőtt költői kérdést tettem fel "A nagy kisérlet. Létrejön e Európa első bandita mintaállama?" címmel, 2010.03.21-én.

Létrejött?

Vajon hogy szavaznának Sváby András nézői, ha megkérdezné őket? Tudom persze, hogy a mórickai "kérdezni szabad" jogosultság erősen viszonylagos és ez a biboldó sokkal okosabb annál, minthogy átlépjen bármilyen korlátot.

Nem találgatok. Azt fogom nagy vonalakban vázolni, hogyan működik Orbán mintaállama az illiberális demokrácia, amelynek fontos eleme az a valami amit eufemisztikusan igazságszolgáltatásnak neveznek.

Mint tudjuk (vagy nem tudjukl) az illiberális demokrácia magyarországi modelljét Orbán 2014. július 25-i tusnádfürdői beszédében vázolta fel olyanként, amely "A kereszténység, a szabadság, az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva, ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget ... Munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása."
Élősködő társadalmi elit... És nem szakadt rá a plafon, nem rogyott össze alatta a tribün...

Később a Kossuth Rádióban megerősítette, hogy olyan "Illiberális demokráciát épít, melyet ezúttal kereszténydemok ráciaként aposztrofált: 'a mi fölfogásunk szerint nekünk a demokráciának azt a fajtáját érdemes építeni, amit kereszténydemokráciának nevezünk.' Tehát mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát építünk. (...) Mi itt egy keresztény demokrácia fölépítésén dolgozunk, európai hagyományokban gyökerező, régi vágású – ezt is mondhatnám – keresztény demokrácia fölépítésén."

Aki szelet vet vihart arat, szól a közmondás. A vihar ezúttal sem maradt el. Több kritikus vette észre, hogy Orbán "Olyan rendszert vezetett be Magyarországon, ami leginkább 'putyinizmusként' írható le."

Ez a megállapítás helytálló, egy nem lényegtelen különbséggel. Putyin nem szégyelli, hogy ő Oroszország, sőt az egész világ leggazdagabb embere, aki kolosszális vagyonát az államhatlalom birtokosaként harácsolta össze. Orbán ugyanezt tette, de strómant alkalmaz Mészáros Lőrinc személyében. Önnmagát szerény/szegény kisemberként mutatja be. A stróman és a másik országrabló Csányi Sándor társaságában, valamilyen futballmeccs dísztribünjén trónolva, szotyolát köp azoknak a pofájába, akik ezt kétségbe vonják, vagy helytelenítik. Nekem Putyin társadalmi attitűdje szimpatikusabb...

Orbán illiberális állama ezek szerint "régi vágású keresztény demokrácia lenne?"

Igen, az - sziciliai módra...

Az ottani viszonyokat tárgyalja a érdekes írása, amelyből hosszan - szívesen idéznék, ha nem lenne olyan hozzu. Így csak néhány morzsával kell megelégednem. A lényeg, hogy ebben a régióban az egyház valamiféle modus vivendit alakított ki a "tiszteletreméltó társasággal", figyelemmel arra, hogy a fundamentális keresztény hitelvek és a maffia alapszabályai között számos egyezőség mutatható ki.

Különös módon az egyház törvényeinek egy részét a maffia – sajátosan ugyan – de maradéktalanul betartja, és betartatja; az egyház törvényei lényegében a maffia törvényei is egyben. A maffia alapegysége a család. Megőrzése, méltóságának sértetlensége mindennél előbbre való. A család "Tagja úgy lesz valaki, hogy átesik egy beavatási rítuson, úgynevezett keresztelőn (battesimo), és keresztapát (padrino) választ magának. A jelöltek ... előtt ... tiszteletre méltó férfi (uomo d’onore) szájából elhangoznak azok a szigorú 'konzervativizmust' tükröző szabályok, amelyeket be kell tartani és tartatni..."

Merné valaki Orbánt azzal vádolni, hogy nem jó apa, keresztapa (godfather), vagy nem tiszteletre méltó férfi (uomo d’onore) - a "kiccsalád" szemszögéből nézve?

Orbán egy ország csúcsán csücsül (a "kiccsaládal" együtt), de rájuk is vonatkoznak bizonyos "törvények", amelyek nélkül ez a bolt sem működhet biztonságosan. Olyan apparátusra van szükség, amelyben nincsenek fékek és ellensúlyok, amelynek minden kereke pontosan illeszkedik és simán forog egy kenőanyag-keverék segítségével, amelynek elemei a rokoni érzület, pénz, karriervágy, szolgálati függőség, stb.

Maffiaszabály, hogy aki ebbe a szerkezetbe nem illeszthető be, azt ki kell iktatni, uszkve meg kell gyilkolni képletesen, vagy valóságosan.

Összeférhetetlenség egy szándékosan szűkre szabott, elnagyolt, formális, fantáziátlan, egy testületre szabott jogintézmény. Egy igazságügyminiszter és egy OBH elnök "együttalkalmazására" nem vonatkoztatható, mert nem mondja ki ezek összeférhetetlenségét, nem állapít meg velük szemben kizárási okot; nem is teheti, hisz nem egyazon testület tagjai.

A "vonatkozó jogszabályokból" (amelyekre nem pusztán utalni, hanem pontosan idézni fogok) levezethető lesz, hogyan moshatja egymás kezét szennyesre két rokon. Ott keresgélek tehát ahol a kutya el van temetve. Ehhez tisztázni kell e magas méltóságok jogköreit és vizsgálni, hogy ezek hol kapcsolódnak össze.

Kezdjük az új igazságügyminiszterrel, vagy inkább azzal, mit vett át elődeitől?

Hát' mindenekelőtt egy "dübörgő törvénygyárat", ahogy a -nevü portál írja. A leírás egy őrült által üzemeltetett posztó-kallómalomra emlékeztet. "A kallózás folyóvízben, zuhogó alá állított kallókádban történt. A kallómalom a vízikerék forgó mozgását - egy erős emelő, lendítő karokkal felszerelt tüskés főtengely segítségével súlyos ütőfejek ritmikus felemelésére, ill. leejtésére - hasznosította azáltal, hogy az ütőfejek a nedves szövetet tartalmazó vályúba zuhantak. Egyes helyeken az ütőfejeket rugalmas nyelekre szerelték az ütés erejének fokozása céljából. Ugyanebből a célból készítették a lengő kalapácsos ütőfejű kallót is, melyen a függőlegesen álló, oldalirányban kimozduló, de rugalmas nyélre felszerelt ütőszerkezet verte a tömörítésre betett anyagot."

Szóval a ZOOM...

"A fideszes törvénygyár 8 éve: a magyar gógyi találkozása a kreatív jogalkotással.
Szerénység, szolgálat, visszafogottság és gyémánt keménységű eltökéltség”– szabott irányt magának és kormányának Orbán Viktor még 2011 májusában, a második Orbán-kabinet első évét értékelő konferencián. A négy erényből azonban legtöbbször csak az utóbbit sikerült betartani mint ez az Orbán-kormány 'elmúlt nyolcévének” jogalkotási munkáját vizsgálva is megállapítható.
Feldübörgött a törvénygyár Az állam- és a közigazgatás szinte minden területén jelentős változtatásokat célul kitűző Fidesz a 2010-es választási győzelem után nagy lendülettel látott hozzá a munkához. A jogalkotás szédítő tempója miatt a kétharmados kormánypárti többségű Országgyűlés hamar megkapta a 'törvénygyár' címkét, amiben a Fidesz saját képviselőinek is alig szánt több szerepet, mint a gombnyomogatás. Pontosabban, dehogynem: mivel a hatalom nem szívesen adta a nevét lényegi törvényekhez vagy jogszabály-módosításokhoz, soha nem látott mértékben megszaporodtak az egyéni képviselői indítványok, amelyeket ráadásul gyakran az adott témától látványosan távol álló kormánypárti politikusok nyújtottak be. Ezzel létrejött Magyarországon egy új kormányzati modell: a frakció kormányzás. Ebben a rendszerben a kormánypárti képviselők jelentős mértékben átvették az irányítást a törvény alkotás felett, és akár a kormányzati szerveket is megkerülve nyújtottak be törvényjavaslatokat.
Kételkedem ebben a "megkerülésben". Az indítvány-szövegeket valaki megfogalmazta a laikus képviselő helyett. Az Igazságügyminisztériumra gyanakszom... 

Azzal, hogy nem a kormány volt a benyújtó, kikerülhették az amúgy előírt társadalmi, érdekvédelmi egyeztetés folyamatát is. Az első száz nap feszített tempójú jogalkotása felett még Sólyom László őrködött államfőként, vissza is küldött a Parlamentnek megfontolásra három jogszabályt, egy esetben pedig az Alkotmánybíróságtól (AB) kért normakontrollt. A 2010 augusztusában hivatalba lépő utódja, Schmitt Pál Fidesz-alelnök aztán beváltotta ígéretét, amely szerint a törvényhozásnak 'nem gátja, hanem motorja' kíván lenni. Államfőként hivatalban töltött 20 hónapja alatt minden jogszabályt aláírt, amit az őt államfőnek megszavazó Fidesz-KDNP többség áttolt az Országgyűlésen. Egyetlen esetben sem emelt vétót, pedig ebben az időszakban született számos olyan törvény, amelyet elfogadásuk előtt is heves hazai és nemzetközi tiltakozások kísértek, minthogy a hatalom központosító szándékait erősítették, vagy éppen az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét gyengítették.
A második Orbán-kormány első, csonka évében is már jelentős számú – nemzetközi szerződések nélkül 150 – jogszabályt 'termelt' a fideszes törvénygyár. A 2011-ben elfogadott törvények szűk harmadát még abban az évben át kellett dolgozni, a 215-ből 63-at módosítottak. Ez, vagyis a 2011-es év volt egyébként az első a rendszerváltás óta, hogy kétszáznál több új törvényt vagy jogszabály-módosítást fogadott el az Országgyűlés. Alighanem ennek tudható be, hogy a tapasztalat híján a számozásba komoly hiba csúszott: a sorrendben kétszázadik, szokás szerint római számmal jelölt jogszabály a Magyar Közlönyben való kihirdetésekor a CXCX. sorszámot kapta, azaz a 'százkilencventizedik' lett. Legalább ennyire kínos lehetett, amikor a 2012-es költségvetés-tervezet módosítási hajrája miatt a végszavazás előtt három különböző bevételi és kiadási főösszeg szerepelt egyszerre a javaslatban. Ezt a gordiuszi csomót úgy vágták át, hogy az előző háromtól különböző, negyedik főösszeget írtak be – zárószavazás előtt, amikor a költségvetés fő számait már nem is lehetett volna módosítani.
Vriációk egy alkotmányra A második Orbán-kormány első évét 2011 tavaszán az új alaptörvény elfogadása és kihirde tése zárta le. Noha a kampányban és a Fidesz kormányprogramjában sem szerepelt, sejteni lehetett, hogy erre készül, hiszen Orbán Viktor már 2009-ben utalt rá. Azt mondta: tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli azt,mivel annak szerinte azt is tükröznie kellene, hogy mit gondol önmagáról az ország, és meg kell mondania, merre tart. Addig is, amíg a már nem is alkotmánynak, hanem alaptörvénynek hívott új változat el nem készült, tizenkétszer módosí tották a hatályos, régi alkotmányt – ebből hatszor a ciklus első két hónapjában.
A 'gránitszilárdságú', 2012 elején hatályba lépett új alaptörvényt azóta hatszor módosították – ebből ötször 20 hónapon belül.
A törvénygyár 2012-ben is tovább zakatolt: 2011-et is túlszárnyalva, ebben az évben még több, 224 jogszabályt fogadott el a Fidesz-KDNP kétharmados többsége.  a harmadik Orbán-kormány jogalkotási lendülete csökkent: a 269 ülésnapon megejtett összesen 3583 szavazás nyomán összesen 730 új törvényt, továbbá jogszabály-módosítást fogadtak el.

Elnézést a hosszu idézetért, amely ráadásul inkább hangulatjelentés, mint tényleírás. A cikk 2018-ig szól. A 2019-es évben 129 törvény látott napvilágot, ezek egyike Magyarország Alaptörvényének nyolcadik (!) módosítása. Ez azt tükrözi, hogy a teljesítmény ingadozó, a jogalkotási düh változatlan.

Ám nem a törvények/törvénymódosítások mennyisége, hanem ezek milyensége a fontos. Azt kell tehát szemügyre vennünk, hogy működik a megrendelésre dolgozó "törvényszabóság", az Igazságügyi Minisztérium.

2020.04.11

2.

Hogyan csinálódnak a törvények? A "törvényszabóság" műhelytitkai.

A jogszabály valamilyen apropóból születik, Orbánéknál is, csak kissé másképp.

Illiberális jogalkotásról lévén szó nem mellőzhetem azoknak a legfontosabb jogszabály szövegeknek a citálását, amelyek kijelölik a Kormány és az Igazságügyi Minisztérium mozgáskörletét és meghatározzák teendőiket. Ezekhez kapcsolom - helyenként epés - megjegyzé seimet. Előre felhívom a figyelmet arra, hogy a "jogalkotó" viszonylagosan érték álló jogszabályokra gondolt és nem volt figyelemmel arra, hogy a selejtes jogsza bályok gyakori "őckölésénél" is ugyanolyan garanciális problémák merülnek fel, mint egy vadi új jogszabály megalkotásánál és ugyanazt a cirkuszt kellene végigjátszani.

Az alább felsorolt jogszabályok esetében főleg arra voltam kiváncsi, hogy a Kormány és az Igazságügyi Minisztérium mennyiben tesz eleget a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásoknak és hogyan hatályosul a "stratégiai partnerség" a civil szervezetekkel, ill. az érdekképviseleti szervezetekkel... A Goooogle arra a kérdésre: "nyugdíjas szervezetek+egyez tetés+igazságügyi minisztérium" csupa hülye, összevissza találatokat ad, amiből előzetesen arra következtetek, hogy ilyen egyeztetés valójában nem folyik.

Nem restelltem megvizitálni a minisztérium amúgy reprezentativ Honlapját. Az ott látottakat prózában és dalban is ki lehetne fejezni, de áttekinthetőbb képben ábrázolni, némi jelmagyarázattal.

Társadalmi egyeztetés természetesen van. A sok érdektelen téma közül felkeltette érdeklődésemet az Előterjesztés egyes igazságügyi tárgyu törvények módosításáról szóló. Mivel 2018.10.09-e rég elmult megpróbáltam az anyagot letölteni. Azt az eredményt kaptam, hogy semmit sem lehet letölteni, mert az egyeztetés folyamatban (?) van és az előterjesztés jelen formájában nem tekinthetó a kormány állás pontjának (?). De - könyörgöm - míért lenne a kormány álláspontjának tekinthető, ha az eljárásnak épp az álláspontok egyeztetése a célja.

Nem tehetek róla, de nekem itt bűzlik valami.

A Honlap-indexen viszont nem látok Hatásvizsgálat rovatot, ezért később még visszatérek - böngészni.

Ez után lássuk a jogszabály kivonatot arról, mit hogyan kellene csinálni.

2010. évi CXXX. törvény A jogalkotásról
16. § (1) A jogszabály előkészítőjének feladata ... a jogszabály szakmai tartalmának kialakítása.
17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat
1.) elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.
(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell  ... b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit
21. § (1) A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti - utólagos hatásvizsgálatát,
2.) ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről (társadalmi egyeztetés)
2. § (1) A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek - különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére - a lehető legszélesebb köre jelenjen meg.
3.)
5. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a) a törvény ...tervezetét és indokolását ...
7. § (1) A társadalmi egyeztetés formái a következők:
a) a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés), és
b) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés).
9. § (1) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat
4.) a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.
10. § (1) A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.
11. § (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz.
5.) A jogszabály előkészítéséért felelős minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
13. § (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki.
(2) Stratégiai partnerség alakítható ki különösen  
a) a civil szervezetekkel,
e) érdek-képviseleti szervezetekkel...
6.)

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
79. § Az igazságügyi miniszter ... a Kormány 1. igazságügyért ... felelős tagja.
81. § (1) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel az Alaptörvény és annak módosítása előkészítéséért.
(2) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében előkészíti
a) a jogalkotásra, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre, vonatkozó jogszabályokat.
82. § (1) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel a Kormány igazságügy-politikájának kialakításáért és az alkotmányos szervekkel együttműködve annak végrehajtásáért.
(3) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében ... a) felel a jogalkotás minőségének
7.) fejlesztéséért,

12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról
3. § Az előzetes hatásvizsgálat során
a) a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatot, az adott szabályozás függvényében a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni; b) a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni;
6. § Az előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó 3. § a)-e) pontjában és 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az utólagos hatásvizsgálatra is alkalmazni kell.

7/2014. (XI. 14.) IM utasítás az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról
37. § (1) A jogszabály-előkészítés összehangolásáért és közjogi jogalkotásért 8.) felelős helyettes államtitkár
41. § Az igazságügyi és magánjogi
jogalkotásért felelős helyettes államtitkár
45. § A büntetőjogi
jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

1.) 2.) E vizsgálatok nyomai után még kutatok a minisztérium Honlapján.
3.) Kíváncsi lennék, hogy e hátrányos helyzetü csoportokról van e a minisztériumnak bármiféle nyilvántartása és arra méginkább, hogyan tudnának bekapcsolódni a minisztérium levelező rendszerébe?
4.) Ilyen egyeztetés [l. a fenti képet] a minisztériumban nem folyik.
5.) Ennek se lelem nyomát.
6.) Erről a "stratégiai partnerségről" már vannak adataim. A nyugdíjasok érdek-képviseletei nem tartoznak a partnerek közé...
7.) A minőségi jogalkotás nem tartozik a minisztérium erősségei közé. A jogszabály annál silányabb, minél többször és minél sűrűbben kell módosítgatni. Ez egy már megszünt iparra a foltozóvargára emlékeztet; csakhogy ez a példa is sántít, mert a vargára a szegényeknek szükségük volt. De kinek van szüksége a slendriánokra?
8.) Nem kekeckedésből mondom de a Szabályzat itt, és lentebb még két helyen, használja a "jogalkotás" kifejezést és tisztségeket kapcsol hozzá, holott aminisztérium nem jogalkotó testület. Vagy mégis az?

* * *

Idáig érve/írva halálosan meguntam a jogszabályokat, a minisztériumot és önmagamat is. A továbbiakat a folytatásra hagyom, amely - ígérem - nem lesz ilyen dögunalmas.

2020.04.15

 

3.

Fidesz idill: kórházkiürítések - az emberőrlő gép forog, a jogalkotó pihen.

A kormány [a szónak nem átvitt, hanem közvetlen értelmében] tömeggyilkosságokat hajt végre. E "hadmüvelet" jogi vetülete, hogy kiiktatja a beteg, a betegápolónak kinevezett hozzátartozók és a gyógyintézet jogait.

Ebből az következne, hogy az Igazságügyminiszternek "... A hatásvizsgálat során vizsgálni kell  ... b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás 'elmaradásának' várható következményeit."
[Innentől veszem hasznát a fenti jogszabályi kivonatnak...]

Nem tudom, Juditka - a kis kedves - épp mivel van most elfoglalva. Amúgy ráér, mert a kórházkiürítések statáriális gyorsaságu végrehajtása eleve kizárja mindenfajta jogi beavatkozás lehetőségét. A tiltakozás azonban lehetséges lenne. Az igazságügyminiszter tiltakozhatna a miniszterelnöknél... Ez a felvetés viccnek is rossz.

Lenne azonban aki tiltakozhatna: az ombudsman - az alapvető jogok biztosa.

A
2011. évi CXI. törvény szerint  "az alapvető jogok biztosa  3. § (1) .. b)  felhívja az érintett intézmények és a nyilvánosság figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját - különösen a jövő nemzedékeket - érintő jogsértés veszélyére,  c) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja, d) közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában, e) javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon."
Ami a c), d) és az e) pontokat illeti nem én hülyültem meg. a jogszabály van úgy szövegezve hogy a biztos bizonyos esetekben önmagához folyamodhat.

Az Áder kedvenc
Kozma Ákos azt hirdette magáról "Ki akar menni az emberek közé, minden civil szervezettel kész együtt dolgozni, fontosnak tartja a gyermekek és az elesettek védelmét, és minden megszületett gyermek után egy fát ültetne."

Ha viszont belépünk a Hivatal Honlapjára a következő kép fogad.

Az ombuccmann úrnak ezek szerint dekkolni méltóztatik. Ez teljességgel rendben is lenne, ha az elmebeteg is ülne otthon a seggén.

De nem ez történik!

Orbán sorra lecsap a kórházakra az igazgatókat rémisztgetni. Mi lenne, ha az Ákos is kapná magát és álarcot öltve elébe állna, vagy utána szólna Orbánnak: "mit csinálsz hékás?"

Vagy neki drágább a rongy élete az Orbánénál, nem beszélve a Haza becsületéről és a betegek sorsáról.

A piszkos körmű halálkommandói így olyan területen tevékenykedhetnek, ahol joghézag van.

Egy kormányszinten szervezett bandita akcióval szemben a jog sajnos nem ismer hathatós eszközöket sem megelőzés, sem utólagos büntetés formájában.

A jogirodalom körbejárja ezt a témát is.
"
A szabályozás szükségessége elvét sérti a jogalkotó mulasztása miatt hiányzó jogszabály, mert nem ismerte fel a szabályozás szükségességét. Így a társadalmi, gazdasági változások iránya a norma hiányában kedvezőtlenül alakult. Hasonló eset, ha ugyan felismerték a hiányt, de az utólag, éppen a kibontakozó kedvezőtlen hatások miatt már sokkal nehezebben vagy egyáltalán nem korrigálható (csak jóval nagyobb jogalkotási, társadalmi, gazdasági költségekkel)." [JOGALKOTÁSTAN. Egyetemi jegyzet Tóth Judit Szegedi Tudomány Egyetem, ÁJTK 2013. 146 old.]

Egy mások jogi tanulmány szerint ... 
"A joghézag fajtái ... 
- inszuffiencia: a jog nem szabályoz, amikor kellene,
- inkonzisztencia: a jog ellentmondásos szabályokat tartalmaz,
- indeterminencia: a jogi szabályozás homályos,
- axiológiai joghézag: a jog az erkölcsi paranccsal ellentétesen szabályoz.
Az Abtv. 49. §-a alapján ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. Az Abtv. 49. § értelmében a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet bárki kezdeményezheti, és azt az Alkotmánybíróság hivatalból is vizsgálhatja.
A jogalkotó mérlegelés nélkül köteles a mulasztást megállapító alkotmánybírósági határozatban megjelölt határidőben olyan normát alkotni, amely megszünteti az alkotmányellenes helyzetet.
A mulasztás nem teljesítésének nincs jogi szankciója. A jogirodalomban gyakran felmerülnek különböző elképzelések a mulasztást megállapító alkotmánybírósági határozatok kikényszerítésére. 'Szelídebb' szerzők szerint megoldás lehet a nyilvánossághoz fordulás, vagy a köztársasági elnök megkeresése, míg más vélemények szerint a parlament feloszlatása sem volna kizárt, ha nem pótolja a mulasztást határidőben."
Amint tetszenek látni, merő hülyeség, kutyakefélés az egész.

Ezért kell - jogász létemre - ismételten hangsúlyoznom, az Orbán szindrómának nincs jogi megoldása. Elmebetegségről árulkodó tobzódása láttán óhatatlanul egyes kegyes egyházatyák jutnak az ember eszébe. "Luther azt hirdette, hogy a parasztokat agyon kell verni, mint a veszett kutyákat. Szerinte, aki így cselekszik, az akár az imádság által, a mennyországot érdemli ki. Kálvin tanítása szerint a népet elnyomó zsarnok eltávolítása vagy megölése nem bűn. Ezzel Kálvin elvetette azt a középkori meggyőződést, hogy az uralkodó isten kegyelméből uralkodik."

Itt a képzeletben felcsendül egy dallam és elhangzik egy strófa.

Védelmező nincsen felettünk,
se isten nem véd, sem király:
A közjó alkotói lettünk –
hát vesszen el, ki ellenáll!
Pusztuljon ez a rablóbanda,
a rabságból elég nekünk.
A lángot szítsuk, rajta, rajta!
A vas meleg, hát ráverünk.

Hogy ez az Internacionálé strófája? Igen. Nagyon sajnálom, de ez passzol ide.

2020.04.16

Sz. Gy.

Folytatom!