Frissítések:

Sötét játszma.

A trianon akció.

1.

Ante festam

A két ember sokban különbözik egymástól, de van bennük valami közös: a személyüket körüllengő különösség (kuriozitás), amelynek jellemzője, hogy Drábik sokat ír, Patrubányról pedig sokat írnak. Ők ketten szentszövetségre léptek, hogy visszacsinálják Trianont. Nem nevetséges ez? Lehet. Ők úgy tesznek, mintha komolyan vennék önmagukat és a lehetőségeiket.

Nemrég kezdtem kettejüket körbejárni és őszinte csodálkozás töltött el, milyen szilárdan nyergeli Drábik az Országos Trianon Társaságot, Patrubány pedig a Magyarok Világszövetségét.

Pedig ..., de ezt most nem részletezem, lehet majd később.

Érdeklődésemet az a néhány éltes/lelkes magyar keltette fel, aki gyalogszerrel (per pedes apostolorum) nekivágott a Budapest - Párizs közötti 1500 kilométeres útnak. (Róluk mindjárt Orosházi Ferenc jutott eszembe, aki úgy megjárta a pápával.)

Ezt a kommentárt julius 22-én este kezdtem írni, vagyis a trianoni fellépés után de még a tudósítások megismerése előtt. 22:22-kor a mindig gyors HVG-ben még nincs hír.

Az útitervet (marsruta) egy erdélyi Honlapon fedeztem fel, de abban nem leltem adatot arra, mi lesz julius 22-én a Trianoni Kastélyban, vagy előtte, hogy gondolták a protokollt Drábik és Patrubány uraimék. Persze protokollt csak a meghívó, vagy fogadó féllel együtt lehet összeállítani, de hogy itt van e a dolgoknak francia oldala nem tudni.

Amit tehát most írok fejből, hacsak nem hasból kell írnom. Így nehezebb...

A rendezvény a "mindent vissza" gondolat jegyében szerveződött. Honlap Dr. Raffay Ernőt idézi:  "Amiről nem mondunk le, az mindig a miénk marad!" Ez szépen hangzik, de nem passzol az alkalomhoz, mert olyanért gyalogolunk, amit már elvettek tőlünk és a kérdés úgy fogalmazható: mit, mikor, hogyan, kitől akarunk, ill. tudunk erőhatalommal visszavenni, mert másképp nem megy?

Ha a logikus kérdéseket ebből az egyetlen lehetséges nézőpontból fogalmazzuk meg, ill. próbáljuk megválaszolni, minden felelet nemleges lesz, azaz nyomban kiderül: egy időszerűtlen, szükségtelen és alkalmasint káros kalandor vállalkozásról van szó.

Mindenki el tudja képzelni Közép Európa térképét, én mégis ide teszem, mert segít mondanivalóm megfogalmazásában. Trianon úgy lett megcsinálva, hogy a maradék Magyarországot a győztesek szilárd gyűrűje, a kisantant, fogja körbe. A rablánc, a második világháború eredményeképp, egy szemmel bővült a mai Ukrajna képében.

Ezek az államok élesen tiltakoztak magyar kormányzat egyik hivatalos Twitter-fiókján megjelent térkép miatt is, amely jelen irás frontképén ábrázolok. A tiltakozásokra később ki fogok térni. Itt csupán azt a kérdést vetem fel, mit tennének kedves szomszédaink ha Magyarország ütőképes támadó haderőt kezdene fejleszteni? Mit lépnének a csehek és a szlovákok, akikkel most békésen vénégyelünk? Hogy kezelné a helyzetet, Patrubány úr szerint, Románia? Hogy aprítana bennünket miszlikbe Szerbia? Stb., stb.

Mielőtt komolyabbra fognám a dolgot ide írom egy "szórakoztató" nagyváradi emlékemet, már a Conducator utáni korszakból. Többedmagammal egy söröző pultját támogattam, amikor arra figyeltem, hogy a szomszédos pult támogatói hozzánk beszélnek. A mondanivaló lényege az volt, le vagyunk szarva. Akkor még jobb erőben voltam és keményen visszakér deztem: há' má' miért? A sörszagú válasz az volt, mert nem jöttök fölszabadítani münköt. A hangadóval megállapodtam, ha fizet egy sört, elmesélem. Azt regéltem el neki, hogy gördültek be 1944 márciusában Nagyváradra féllánctalpas Hansa gépkocsikon az SS Scharf, SS Müller és az SS Engelter alakulatai és bennem a tizenéves gyerekben milyen hatást keltett a látvány. Meg mit gondoltam amikor másnap reggel a Premontrei Gimnáziumba menet láttam, hogy éjjel kiépült a katonai igazgatás, útjelző táblákkal, telefon vezetékekkel és Zündapp motoros tábori csendőrökkel. Példabeszédemet azzal zártam: látjátok, most nekünk ilyen nincs. Mivel szabadítsunk fel benneteket?


---------------------------------------------------------------------------------------------------

2.

Post festam
 

Íme a számítógép zseni honlapja 2019.07.23-án 9:18 órakor, egy nappal a trianoni bevonulás után.

A nyitólapon 2018.09.01-i közlemény olvasható, amelyen a Kecskeméti Református Egyházközség lelkészei épp egy Trianon- ellenes beadványt irnak alá. Izgalmas, nemde?

Tovább Dr. Drábik János hivatalos Honlapjára. Az állapot 2019.07.23-án 9:39 órakor. A videón Drábik arról dumál, hogy mit dumált június végén Nagyváradon. "Kedves Érdeklődők! Kedves Barátaim! 2019.június 29-én, szombaton, a Nagyváradi Szent László Napok keretében tartottam előadást  'A magyar nemzet 100 évvel Trianon után' címmel. Hálásan köszönöm nagyváradi nemzet-testvéreimnek, hogy oly sokan eljöttek és meghallgattak." Máig sem tudom, kiket nevez "nemzet-testvéreinek" a magyar-zsidó és a zsidó-magyar fajok felfedezője, pedig még cikket is írtam ebben a témában.

Innen folytatom. De mielőtt megtenném, hangoztatom égető kiváncsiságomat aziránt, hogy Drábik dumált e Trianonban. Ha nem dumált volna, a világ omlana össze bennem. Egyébként furcsállom, hogy bennünket "nemzet-testvéreit", akik körmünket rágjuk az izgalomtól, miért nem siet tájékoztatni.

No mindegy. Nem ez a fő probléma.

2019.07.23

---------------------------------------------------------------------------

 

3.

Jöttek, láttak - győztek?

Főbe kólintott a rég várt hír "From: MVSZ Sajtószolgálat Sent: Thursday, July 25, 2019 10:20 AM To: MVSZ Sajtószolgálat Subject: Hős magyarok - Vesszen Trianon! Huszonnégy órás autózás után hazaérkezett a Trianon-menet csapata. Alább Dányi László képes beszámolója. Elindultak a budapesti Kossuth Lajos térről, az Országház elől 2019. június 4-én, a 99 évvel ezelőtti nemzetgyilkossági kísérlet, imperialista békediktátum (Versailles, Nagy-Trianon kastély, 1920. június 4.) évfordulóján, hogy gyalogmenetben fejezzék ki – Franciaországban, a Nagy-Trianon kastély előtt – a Magyarország példa nélküli megcsonkításába soha bele nem nyugvó tiltakozásukat. Majdan egy nappal az Európát megmentő nándorfehérvári diadal (1456. július 22.) évfordulója után visszatértek az óhazába, a fővédnökséget elvállalt Magyarok Világszövetségének (elnök: Patrubány Miklós) székházába (Budapest, Semmelweis u. 1-3.) és a parlament épülete elé. Ameddig élnek hős magyarok, addig magyar nép, magyar nemzet is van!

Megdörzsöltem a szemem és megcsíptem magam, mielőtt elhittem jól látok és jól értem amit látok. A közleményhez 15 fénykép van mellékelve, de egyiken sem látszik a Nagy-Trianon kastély, sem a tiltakozó csapat, még kevésbé Patrubány, legkevésbé Drábik János.

A sorrendben ötödik képet illesztem ide, amely a MVSZ széházban készült és azt ábrázolja, hogy Patrubány egy barna papirdobozból apró műanyag zacskókat osztogat. Nem látni mi van Bennük [diákcsemege (?) drazsé (?), stb.] Tudom, a derék vándorok nem tartottak számot anyagi elsimerésre. Ez a primitív stílustalanság azonban így is meghökkentő.

E fogadtatás fényében teljességgel hülyeségnek tűnik minden kérdés, amit a menettel kapcsolatban megfogalmaztam. Az írás első részében megpendítettem néhányat a kérdések közül.

Most felsorolom őket.

Feltünőnek kell tekintenem, hogy franciaországi tudósítás helyett egy Parlament előtti hacacáréról készültek képek, amelyekről jószerint az sem állapítható meg, hogy indulás előtt, vagy vissza érkezés után készültek. Talán tökmindegy is, hisz a Parlament útba esik jövet menet, mint a Takarék szövetkezet. Talán ez a Parlement előtti performansz volt a tiltakozó menet tervezett fénypontja?
A képek patrubány-központúsága erre enged következtetni.

Először a bevezető írás frontképének egy másik fotómontázst készítettem, de közzétételétől eltekintettem, mert ízléstelennek véltem kérdőjelekkel kezdeni.

A Trianonban történtek eddigi tálalása azonban időszerűvé teszi a kép beillesztését és a kérdés feltételét: ki Patrubány Miklós?

Előre bocsátom, a válaszok megfogalmazásánál mellőzni fogom az állítólagos ügynökmúltra vonatkozó állításokat. Néhány rejtélyes körülmény kapcsán azonban kérdéseket fogok feltenni [levél formában is], a címzett belátására bízva: válaszol e vagy sem. A válasz, vagy annak elmaradása esetén az olvasó belátására lesz bízva, hogyan vélekedjék írásomról, ill. annak tárgyáról.

Kezdeti érdeklődésemet csupán Patrubány úr keltette fel, akit személye sen alig ismertem, egy személyes incidenstől eltekintve. Annál jobban ismerem Drábik Jánost, akinek cselekedeteit több írásomban is méltat tam. Arra viszont csupán anyaggyüjtés közben jöttem rá, hogy milyen szoros a kapcsolat Drábik és Partubány, ill. az MVSZ és a Trianon Társaság között. Ez a felismerés sajnos azt jelenti, hogy írásom címe alatt több kis piros kocka jelzi majd a frissítéseket.

Régen adtam a fejem honlapírásra. Honlapom címe tulajdonképp nem utal olyasmire, hogy oknyomozó újságírónak képzelném magam. Írsogálás közben azonban átmeneti pályamódosításra került sor nálam. Ügyvédből megyei főügyész lettem. Itt rájöttem, hogy természetes adottságaimnak ez a pálya felel meg. Fölötteseimnek sajnos nem ez volt a véleménye, mert szerintük túlságosan beleártottam magam ilyen - olyan piszkos ügyekbe, különös tekintettel az "olajszőkítésre". Számos sajgó szolgálati 
pofont kaptam rámenősségem miatt, mielőtt kényszernyugdíjaztak volna. Ezek a pofonok némileg deformálták mentalitásomat. A változás lényege, hogy lebírhatatlan késztetést érzek az ilyen rejtvények láttán.

2019.07.25

-------------------------------------------------------------------------------------------

4.

Nem azé a föld aki megműveli?

Két megtartó erőt ismerünk: a föld megtartó erejét és a földet megtartó erőt. Ez utóbbit mindközönségesen honvédelemnek nevezik. Erő meg erő. Ez hiányzott Trianon idején. A lemondásnak, ill. a le nem mondásnak itt nincs semmi szerepe, akkor sem, ha Raffay Ernő állítja az ellenkezőjét.

Lássuk újból a magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda hivatalos Twitter-oldalán közzétett Trianon térképet, amelyen a szlovénok kiakadtak. "A szlovén külügy, a kormányfő, és az államfő egyhangúlag ítélte el. A ljubljanai külügyminisztérium szerint a posztolt kép azt sugallja, mintha Szlovénia területet vett volna el Magyarországtól. ... Marjan Šarec kormányfő szerint a térkép sem nem európai, sem nem békés, olyan mintha kést szúrtak volna Szlovénia szívébe. Borut Pahor köztársasági elnök szerint érthető, ha elítélik olyan térképek megjelentetését, amelyek területi igényeket támasztanak más országokkal szemben."

Behisztiztek a többi kedves szomszédok is, de nem célom egy visszhang térképet is szerkeszteni. Csupán azt szeretném a következőkben szemléltetni: hány magyar él ma azokon a földeken, amelyeket most "történelmi jogon" visszakövetelünk.

Ilyen történelmi jogcím ugyanis nem létezik. A zsidóknak sem volt joga a "bibliai földekre", így azokat erőhatalommal szerezték vissza.

Úgy vélem érdemes panoráma-képet adni a szomszédos államokban tengődő magyar népcsoportokról - annak felmérése végett, hogy ezek milyen erőt képviselnek a visszaköveteléshez, netán visszafoglaláshoz.

Szlovéniában a népesség megoszlása a következő szlovén 83,06%, szerb 1,98%, horvát 1,81%, , bosnyák 1,10%,  magyar 0,32%, cigány 0,17%, olasz 0,11%, egyéb 11,45% . Mi magyarok szlovénia északkeleti csücskében alkotunk egy "masszív tömböt" a térkép szerint.

A szlovén tiltakozás példája arra jó, hogy szemléltesse a környező államok "magyar-érzékenységét", amely az elmebaj kategóriába sorolható ugyan, de számolni kellene vele.

Szerb barátaink következnek, akiknek a Vajdaság nevü tartományá ban terülünk el úgy, hogy az 1.289.635 millió 66.75 % szerbbel szemben 251.136-an, vagyunk azaz 13 %-os arányt képviselünk. Ha az arányokat a 8.695.795 szerb össznépességhez viszonyítjuk a százalékos arány sokkal szerényebb lesz.

Kedves horvát testvéreinknél pedig így fakítunk.

A 2011-es népszámlás szerint az országban 3.874.321 horvát, 186.633 szerb, 31.479 bosnyák, 17.807 olasz, 17.513 albán, 16.579 cigány, 14.048 magyar, 10.517 szlovén és 9641 cseh él. A magyarság, ha jól számolom, igen szerény 3.62 %-ot reprezentál.

Új kedves szomszédunk Ukrajna, amely az 1946-os második Trianon eredményeképp került a csehektől a Szovjetúnióhoz, majd Ukrajnához, Kárpátontúli terület becenéven. E terület népességi megoszlása: 80.5 % ukrán, 12.1 % magyar, 2.6 % román, 2.5 % orosz, 1.1 % cigány, 1.1 % egyéb.

Arra, hogy Ukrajna hogy kezeli a nemzeti kisebbségi kérdést jó példa Donetsk, ill. Luhanszk, ahol cca. tizenkétmillió (!) orosz él. E szakadárok ellen Ukrajna kb. hat év óta szabályos népirtó háborút visel, rakéták, nehéztüzérség, légierő bevetésével, tiltott tömegpusztító fegyreverek alkalmazásával.

A széttépett magyar nemzet döntő hányada Románia alattvalója "állampolgára" lett. A trianoni kérdés súlypontja a kincses Erdély elvesztése.

Itt él a legtöbb magyar és itt képvisel a legmagasabb százalékarányt az "anyaország" lakosságához viszonyítva. Romány 4.816.895 - 74.38 %, magyar 1.224.937 - 18.92 % cigány 271.417 4.19 %, német 30.816 - 048 %, egyéb 131.829 - 2.03 %.

Az adatsor a német (szász) maradék-kisebbségnek a magyarénál is súlyosabb drámáját is tükrözi. Ha valakinek kedve szottyan nézzen utána, hogy a dolgos szászok hány százalékát alkották a történelmi Erdélynek, és minden létesítmény, ami szép és maradandó, hány százalékban dícséri a szászság keze munkáját. Tudjuk Ceausecu milyen módszerekkel "némettelenítette" a magyar Erdélyt. Csak csodálkozni lehet azon, hogy a németek, különös tekintettel az elűzöttekre ill. utódaikra, miért nem akarják visszakapni, amit jogosan szereztek és létrehoztak? Miért hagyják Patrubányra és Drábikra, hogy visszaköveteljék helyettük ami nekik járna?

Avagy létezik dajcséknál Országos Trianon Társaság, ill. Németek Világszövetsége? Nem tudom, majd utána nézek.

2019.07.26

------------------------------------------------------------------------------------------

      

5.

Patrubány Párizsban

Hülye ez?

Odaáll a párizsi Szent István templom elé és imígyen szónokol.

"Miránk, magyarokra azért mérték Trianont, mert a gyűlölt hunokat látták bennünk, és látják mai napig... Itt az idő, hogy a franciák és Nyugat-Európa megbékéljenek a hunokkal! Mert ezzel együtt megbékélnek a magyarokkal... És ennek jeléül, hogy megbékél, Franciaország és a francia nép a hunokkal, helyezzenek el ide, a Szent Genovéva emlékét őrző templom elé, egy olyan emlékművet, amely Atillának állít emléket – mondta Párizsban, a Panthéon tőszomszédságában. ... Azért választot tuk sajtótájékoztatónk, vagy nevezzük úgy, nyilvános megszóla lásunk helyszínévé ezt a templomot, mert ez a templom őrzi Szent Genovéva földi ereklyéit. Ő Párizs védőszentje ... A hagyomány úgy tartja, hogy amikor Atilla hunjai a város bevételére készültek, Szent Genovéva imádkozott az Úrhoz, és kérte, hogy állítsa meg a hun seregeket, és mentse meg Párizs népét. Az Úr meghallgatta szent Genovéva imáját, de azt hiszem, hogy Attila is meghallgatta az Ő imáját, és megkegyel mezett a városnak. Könnyű dolga volt, hiszen – amint a korabeli történészek feljegyezték – Attila és az ő hunjai minden kétséget kizáróan keresztények voltak. Róma sorsa is ezt bizonyítja, hiszen Attila Róma kapujában is megállt és megkegyelmezett a városnak. Fájdalom, hogy ennek ellenére Nyugat-Európa – és ez alól Franciaország sem kivétel – Attilára és az Ő hunjaira, mint Istentől elrugaszkodott, inkább az ördögöt megtestesítő népekre gondol, és ezt a képet őrzi mai napig emlékezetében. Igen, mi magyarok részben a hunok örökösei vagyunk, és a magyarokon belül is van egy népcsoport, a székely – amelyikhez magam is tartozom –, akik közvetlenül Attila leszármazottai. És most akkor, amikor Trianon századik évfordulójához közeledünk, és azzal a szándékkal tesszük, hogy az igazságtalan trianoni békét semmisítsék meg, akkor ezeket előre kellett bocsájtani.

A hunokról alkotott kép [Delaunay, Jules Elie: Attila  - Panthéon] a szomszé dos Pantheon falán lóg. A képet a húszéves Illyés Gyula méltatta aki "1922 tavaszán érkezett meg Párizsba. Első útja, mint lelkiismeretes diáknak, a Panthéonba vezet, hogy lássa gyerekkori álmainak hősét, a Párizst elfoglalni készülő Attilát. Aztán ... "ahogy a képre pillantottam, térdemből azon nyomban elpárolgott az a 'zarándoki bók', amely útközben észrevét lenül mégis odaszivárgott, s melyet csak most, elröppentében kaptam rajta: hátrálnom kellett egy lépést. Az oltárképszerű nagy vásznon Attila üszkön, betört koponyán és kitakart, formás női kebleken lépdelteti hosszú szőrű lovát, s a lóval versenyt szimatolja a füstöt és a vért széles orrlikain keresztül, amilyenekkel, mellesleg, engem is megajándékozott a sors.”

Hát Patrubányból vajon mikor párolog el a "zarándoki bók?" Szerintem soha. Ez nem is csoda, hisz - ha igaz - ő Attila közvetlen leszármazottja, nem tagadhatja meg tulajdon ősapját.

Mi lenne, ha valami hülye francia - mondjuk Macron - tényleg megépíttetné Attila emlékművét - a Pantheonbeli kép alapján?

Patrubány összetéveszti a franciákat a magyarokkal, mert mi hajlandók voltunk a Nagy Szulejmán szultánnak szobrot emelni.

Summa summárum Patrubány párizsi debütálása telitalálat a maga nemében, különös tekintettel, hogy a bölcs Cato mintájára (ceterum censeo ...) mondókáját a "Vesszen Trianon!" szlogennel zárta.

Utólag őszintén szólva nem kevés viszolygással fogtam hozzá a "Patrubány szindróma" elemzéséhez. Most azonban, hogy egyre több árnyalat bontakozik ki a palettán, amondó vagyok, hogy ezt a témát ki kell kanalazni. Ezt az embert észre kell téríteni.

Senki se értsen félre. Eszem ágában sincs Attila nagyságát és történelmi szerepét vitatni. Attila esetében ugyanúgy fölösleges lenne bűnökről, ill. erényekről filozofálni, mint Világhódító Nagy Sándor esetében.

A világ magyarságából azonban bűn olyan formában otromba bunkót formálni, ahogy ezt Patrubány tette.

Simicska Lajos halhatatlan mondása szerint hülyének lenni alapvető alkotmányos jog. Én azonban nem állítom, csak kérdésként vetem fel a hülyeség fennforgását. A hülyeség alternatívája viszont a szándékosság, amely egy egészen más gondolati irányt jelöl.

Ceterum censeo ... Ezt majd a végén írom meg.

2019.07.27

----------------------------------------------------------------------------

6.

A fajfenntartás időszerű kérdései

A 4. részben illusztráltam a "külföldre szakadt" magyarság földrajzi és néprajzi helyzetét. Kihagytam Burgenlandot, az egykori magyar Őrvidéket. A trianoni területrendezés egyik kedves gesztusa volt, hogy a bennünket háborúba sodró Auszriának is odalöktek egy kis koncot Magyarország vérző testéből. A szeletből azonban fegyverrel visszacsíptünk egy darabkát: Sopront és környékét. Ez a "csíny" Prónay Pál nevéhez fűződik.
"
Az első világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte. A magyar egységek 1921. augusztus 26-án kezdték meg a terület kiürítését, a benyomuló osztrák csapatokat azonban - főleg egyetemistákból álló - felkelők állították meg Pinkafőnél és Ágfalvánál, A következő napokban Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével az Ausztriához csatolt területekre mintegy háromezer különítményes vonult be, A felkelők szeptember elején visszavertek egy újabb, immár nagyobb erőkkel végrehajtott osztrák támadást, a hónap végén Prónay Ausztriába is betört. 1921. október 4-én Felsőőrön "alkotmányozó gyűlés" kiáltotta ki a független Lajtabánságot, amelynek vezetője Prónay lett. A magyar kormány nem ismerte el az új "államot", de arra sem volt hajlandó, hogy a csapatokat kivonja a térségből. A helyzet megoldására a két fél között olasz közvetítéssel Velencében kezdődtek tárgyalások. Az október 13-án létrejött megállapodás népszavazás dönt Sopron és a környező nyolc község (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) hovatartozásáról. A népszavazást 1921. december 14-én rendezték meg Sopronban,  A szavazást a jórészt osztrák hagyományú és német anyanyelvű soproni lakosság döntötte résztvevők 72,8 százaléka mondott igent a maradásra.
A véglegesen Ausztriához ragasztott Őrvidék 3967 km2-re sikeredett  287 ezer magyar lakossal. Momentán sajnos nincs Rongyosgárdánk, nincsenek Prónayhoz hasonló "imposztorok" ezért másként kell ehhez is hozzáállni. Jelzem a magam módján emléket állítottam a magyar katona e mintaképének.

A többi "elcapcarolt" országrészek magyarságában volt hajlandóság a Hon védelmére, de mi történt például Erdélyben?

Romániának a bukaresti béke értelmében nem kellett leszerelnie hadseregét. Megvárták a Mackensen-hadsereg kivonulását és a magyar hadak szétesését, csak utána nyomultak be Erdélybe 278 ezer fős haddal. A magyar honvédség létszámát 35 ezer főben maximalizálták Trianonban. De akkor még több mint 1 millió katonával rendelkezett Magyarország. Csakhogy pl. az angol és olasz hadsereg több mint 400 ezer osztrák–magyar katonát ejtett foglyul, a fegyverszünet érvénybe lépése előtt! A hazatérők legtöbbje tovább folytatta volna a harcot. Sopron tájékán (!) a bihari bakák - közöttük sok román - elkezdték magukat beásni az országhatáron. A tisztek megdöbbenve kérdezték, 'maguk mit csinálnak?' Ez most már a haza földje, innen nem hátrálunk tovább, felelték. Károlyi Mihály erre kiküldte komisszárjait, azok letartóztatták a tiszteket, és arra utasították a katonákat, hogy térjenek haza, mert földosztás lesz. Csak egy-két önkéntes csoport tett kísérletet, az határaok védelmére, mint pl. a Kratochvil Károly vezette Székely Hadosztály.
 

"Jászi Oszkár Aradon  tárgyalásokat folytatott a románokkal, akik nem voltak hajlandók engedni az általuk követelt 26 vármegyéből. Később Jászi és Károlyi Mihály utasították a magyar államvasutakat, hogy a gyulafehérvári népgyűlésre igyekvő románokat ingyen szállítsák; továbbá a népgyűlés rendelkezésére bocsátották a gyulafehérvári tiszti kaszinó nagytermét. 1918. december 1-napján magyarországi románok 1228 küldötte kimondta Erdély, a Körösök vidéke, Bánság és Máramaros csatlakozását a Román Királysághoz, amit a szászok januárban jóváhagytak, majd a nagyhatalmak Trianonban szentesítettek. 1,5 millió magyart pedig elhallgattattak a gyulafehérvári határozat ezen pontjával: teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvű oktatás, közigazgatás és ítélkezés. Az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”

A románok egy egész népet basztak át a palánkon, egy zsidónak látszó "magyar": Károlyi Mihály és egy magyarnak látszó zsidó: Jászi Oszkár közreműködésével.

Mi a hátbadöfés (dolchstoss) ha nem ez? Hitler, a Nagy Háború egykori káplárja, körül tekintően levonta az ebből adódó tanulságokat. Horthy ellentengernagy úr, aki hatalmát Prónay darutollasainak köszönhette, viszont lepaktált a zsidókkal és dobta Prónayt, de ez egy másik történet.

A kor továbi sötét foltja Linder Béla hadügyminiszter szereplése a gyászos eseményekben. Közismert 1918. nov 2-i az Országház előtt összegyűlt, a kormányra felesküdő tisztikarnak részegen elmondott beszéde. "Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett romba dönteni. Ehhez ötéves háború kellett, ehhez ezer és ezer halál kellett, hogy egy új győzelmes élet támadjon fel belőle. Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg. Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!"
A feledés homályába merült az egy nappal korábban kinyomtatott plakát. Ennek szövege egy "új világnézetre" utal, amely megdönti az erőszak uralmát és a népek békés szövet ségét akarja. Honnan vette ezt a maszalagot az Osztrák Magyar monarchia magasrangú katonája? Ez a titkos zsidó világszövetség doktrinája. Kinek a zsebében volt Linder, avagy kinek a pénze nyomta a zsebét, hogy a világ felforgatás eszméit hirdesse?

* * *

És most ugorjunk egy nagyot, képzeljük magunkat Orbán Viktor helyébe és gondolkodjunk el: mi mit csinálnánk idegenbe szakadt véreinkkel? Ugyanazt, ugyanúgy mint Orbán; vagy valami mást, másképpen? És miképpen?

Tippekért folyamodhatnánk az "ellenzékhez", de nem sokra mennénk vele, mert egészen mással vannak elfoglalva.

Itt tennék néhány közbevetést. Károlyi Jászi és Linder utódainak kisebb hányada a liberalizmus útját járva politikai bohóckodást folytat. Orbánnak így voltaképp nincs ellenzéke. A zsidó és zsidócsahos többség beépült az ugyancsak zsidó Orbán illiberális rendszerébe, elözönlötte a parancsnoki posztokat és most az egész úgy néz ki, mint egy zsinagóga közönsége, egy kivétellel: az illiberális államon belül nincsenek egymással marakodó zsidó szekták. Itt a zsidók "nemzeti" egységet alkotnak...

A zsidóság soha sem volt ellene, hogy a jámbor magyar birka magyarkodjék, ha közben hagyja nyírni magát. Magyarkodjék dalban és prózában, nyelvhasználat ban, népmesékben, táncokban, népviseletben, kézművességben, konyhaművészetben, ésatöbbi. Az is kedvére való, ha a Katolikus és a Protestáns egyházak híveiként összejönnek néhányszázezren itt meg ott. Miért is ne, ha az igét Orbán, az immáron harmadik zsidó hercegprímás Erdő Péter, no' meg a sátán földi helytartója Ferenc jezsuita pápa és nem utolsó sorban Tőkés püspök hirdetik.

Tagadhatatlan, hogy a Fidesz kormány ezt a jámbor, istenfélő magyarságot felistápolni törekszik, célszerűnek látszó súlyos nonprofit befektetésekkel. Nem vállalkozhatom arra, hogy e nemzetiségi politika módszereit elemezzem. A képi mondanivalóhoz folyamodom. A "Kalotaszagi Madonnához" hasonlító ismeretlen csángó kislány a magyar faj jelképe. Ha telik neki díszes táncruhára, magyar nyelv tanulásra, könyvekre, mobiltelefonra, meghívják az Országházba, beutalják egy táborba, magyar marad. Nem baj ha a templomba jár. Ha a jósors összehozza egy fajtájabeli legénnyel és megdobják egy kis nagycsaládos támogatással hamarosan megjelennek a kiscsibék... Szépek - magyarok.

A születési trendek megváltoztatása sok év eredménye lehet. A statisztika lesz a döntőbíró.

A szociális beruházásokon túl százmilliárdok ömlenek gazdasági beruházásokba is. A népesség megtartó tényezők legfontosabbika a munka hely teremtés. Ezen a beruházás fajtán talán nem lehet annyit lopni, mint a stadion építkezéseken. Ha Orbán 15 évre tervez (!?) számolnia kell azzal, hogy a befektetések anyagi/társadalmi hozama ezen a távon már jól mérhető. Ha tehát még másfél évtizedig akarja élvezni az erdélyi magyarok lelkesedését ügyelnie kell szavainak és tetteinek összhangjára.

Isten látja a lelkemet, nem lettem Orbán híve. Nagyon sokszor leszedtem már róla a keresztvizet. A kérdés viszont az, ha nem sütne Orbán napja Erdélyre és más elszakított országrészekre, mivel lehetne pótolni a fényt és a meleget?

Pontosabban hogyan, mivel akarnák pótolni Drábik és Patrubány?

2019.07.30

..........................................................................................................

Folytatom!

 

2015.07.22

Sz. Gy.