2018.09.28 - frissítés.
                     
2018.09.29 - frissítés.
 

 

Soros a Gólem?

A demokrácia bonyolult gépezete... 

Értsünk szót emberek! Ne dobálózzunk olyan fogalmakkal, amelyek tartalmát nem értjük. A legtöbb félreértés a "demokrácia" körül van. Ez nem csoda, hisz a demokrácia üres (!) fogalom, a valóságban jelenleg nem létező "létezőt" jelöl. A szó görög eredetü, de a zsidók álkulcsot csináltak belőle a gójok hülye agyának ajtajához.

Görög-Ország az ókorban tulajdonképp nem létezett. Az emberi nem "csúcsmodellje", a fehér faju ember, egymással torzsalkodó rabszolgatartó városállamok uralkodó osztályát képezte. A harcias Spárta a férfias erények, Athén pedig a műveltség máig ható példája lett.

Az athéniek szellemi és testi kiválóságuk folytán megengedhették maguknak, hogy rabszolgatartó "arisztokratikus demokráciában" éljenek. Napjaink "demokratikus mintaállamának"  hugyagyú német átlagpolgára testi és főképp szellemi satnyasága folytán azonban képtelen minden fajta uralkodásra. Bár ezt nem is igénylik tőle...

Nincs még egy olyan nép a világon amely testileg, erkölcsileg és szellemileg olyan mélyre süllyedt volna mint az ókori és újkori teutónok elfajzott utóda a német. Sehol sem olyan korlátlan a rabbiná tus hatalma [még Izraelben sem...] mint Németországban.

Így fordulhatott, fordul elő hogy...

Sajnos nem foghatok hosszú, végtelen hosszú litániába, csak a 2015. december 31.–2016. január 1-i "sajnálatos kölni eseményeket" említem mogyoróhéjban: "csoportos molesztálás, erőszakos közö sülés, lopás. Gyanúsítottak közel-keleti és észak-afrikai migránsok" a zsidó Merkel kanecellár vendégei és pártfogoltjai. Így vizsgázott a demokraácia? Nem csak így... "A német országos sajtó csak 4-5 nap múlva közölt híreket az eseményekről, az elkövetők származásáról pedig kezdetben hallgatott. [Hasonló bűnesetek történtek Hamburgban, Stuttgartban, Zürichben, Salzburgban, Bécsben és Helsinkiben is.] Az eset után komoly 'bírálatok és támadások' érték Angela Merkel német kancellárt és a német hatósá gokat, mivel három napig igyekeztek hallgatni a történtekről. A sajtót is 'bírálatok' érték, mert többnyire elodázóan beszélt a történtekről, mások pedig tagadták, hogy ilyen jellegű támadások történtek volna Kölnben."

Tetszenek ezt érteni? Mármint nem Merkelt a rabbik szajháját, hanem 'a' sajtót? Egy demokráciában van ugyebár kormánypárti és ellenzéki sajtó. Ezeknek a hiénái csapatostól jelennek meg egy olyan népünnepélyen, mint a kölni Szilveszter. Ugyanazt látják, de másként írják meg, fotózzák le. Az ellenzéki sajtó minden ziccert kihasznál, hogy a kormány baklövéseit támadja - máshol, máskor. De mi történt a német minta demokráciában? Az ellenzéki sajtó is hallgatott, majd hazudott, vállvetve a kormánypártival. És a külföldi "demokratikus" sajtó? Hihető, hogy Kölnből csak "fajtiszta" német újságírók, film és fotóriporterek "tudósítottak" volna. A külföldiek is hallgattak? Miért?

Az illetékesek "sajtótájékoztatót" is tartottak, pár nap elteltével... Kiváncsi lennék, lehet utána kurkászok, hogy a két szemétláda, Henriette Reker főpolgármester és Wolfgang Albers rendőrkapitány, mit hadovált a sok mikrofonba és lencsébe.
Mit tesz isten, dühömben megtaláltam...
Már csak a szöveg tolmácsolása van hátra németről magyarra. Németül tudó olvasóim engem megelőzve juthatnak ritka élményhez.
 

 

A német választó, a "demos" az 2017-es választásokon úgy gyakorolta a "kráciát", hogy 33 %-uk szavazott a CDU/CSU pártszövetségre, azaz mindössze 8.6 %-ot vont   le a zsidó nyanya kreditjéből. Ennek folytán "Még mindig Merkel az úr a házban. Bár számára sok szempontból kudarc a választás ... még mindig ő Német ország megkérdőjelezhetetlen vezetője. Legnagyobb ellenfele, Martin Schulz (SPD) bizonyos értelemben még nagyobbat bukott, mint ő; a szocdemekből, a szélsőbalból és a szélsőjobból álló ellenzék pártjai pedig inkább harakirit követnek el, minthogy egymással összefogjanak. Valószínűleg a koalíciós partnerek megzabolázása nagyobb kihí vások elé állítja majd a kancellárt, mint az ellenzékkel folytatott küzdelem. Az AfD bekerülésével és az SPD középpárttá gyengülésével Merkel pártja egyfajta centrális erőtér pozícióba került..."
Ennek megfelelően pofátlan agresszivitással szervezi tovább a migrációt.

A frontkép azt a harapófogót ábrázolja amely - a cionizmus "jelképes kígyójához" hasonlóan - kétfelől (!) fogja szorítóba Európát, azaz a liberális és az "illiberális" erőhatás nem küszöböli ki, nem is gyengíti, hanem kiegészíti (!) egymást.

A továbbiakban e megállapításomat kivánom megindokolni - kimutatva, hogy a zsidó Orbán és a zsidó Soros nem is olyan esküdt ellen ségei egymásnak, ahogy mutatják.

Sorost a szó fizikai értelmében kellene agyonütni. Erre egyelőre nincs lehetőség. Annak viszont semmi akadálya se lenne, hogy erkölcsileg megsemmisítsük, gaztetteinek felsorolásával. Ettől Orbán következetesen eltekint. Miről is van szó?

Soros kettős identitását, pénz és hazaszeretetét - "filantróp" és gengszter mivoltát többször körbejártam már. Egyik írásom elolvasását ajánlanám mindössze, ha nem fárasztom tulságosan olvasóimat. Ebben sok szó esik Soros és az elmebeteg szörnyeteg McCain szoros szövetségéről és az Iszlám Állam létrehozásával kapcsolatos fő szervezői tevékenységükről, de haladjunk sorjában.

A magyar közönségnek az EIR Különjelentése tette lehetővé először Soros megismerését, amelyet a KAPU könyvkiadó magyar nyelven is kiadott még 1998-ban. A könyv rövidített kiadása az Interneten is
megjelent,  Orbánék még ezt a kiadványt sem voltak hajlandók újra nyomatni. Ez voltaképp érthető is, hisz a Könyv Sorost nem mint magános gonosztevőt hanem mint a Brit Uralkodóház égisze alatt "Szigeti Klub" néven működő nemzetközi bűn szervezet bizalmi emberét [Hit-Man for The British Oligarchy] mutatja be és megemlíti, hogy a Windsor Ház sose tudott meglenni zsidók nélkül, akiket "Hofjude" néven tiszteltek. A díszes társaság a Királynő yachtján tartotta "diszkrét üléseit".

A királyi-csúcs-bűnszervezet átfogta az egész világ al-bűnszervezeteinek tevékenységét a délamarikai drog-kartellekig terjedően.

Az EIR-ről röviden annyit, hogy az "Executive Intelligence Review" az amerikai politikai aktivista, Lyndon LaRouche által 1974-ben alapított heti hírmagazin. amely egy nemzetközi nyomozó iroda vizsgálati jelentéseit adja közre úgyszólván a világ minden táján és nyelvén. Ezek egyike a Sorosról szóló jelentés.

La Rouche úr egyébként nem csupán aktivista, hanem tudós, politikus, közíró és nyomozó egyszemélyben. Még tán angolul is tud...

A Különjelentés 1997-ben lett közzétéve. A Bizottság azóta is követi Soros véres, piszkos, szaros lábnyomait, de ebbe nem akarok belemenni. Ehelyett Soros legocsmányabb akcióját ismertetem: az Iszlám Állam létrehozását és rászabadítását az emberiségre.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
La Rouche is a "pol.korr." foglya?
Nagy tisztelője vagyok régóta a Profnak, akiről azt tarto(tta)m, hogy a világ legtájékozottabb és legtisztességesebb embereinek egyike, de bejött valami...

Ha azt írom "9/11" merem remélni sokmindenkinek sokminden eszébe jut. A dátum azért nevezetes, mert ez a nap volt az "Új Zsidó Világrend" [New Jew World Order] nyitánya, a World Trade Center tornyok "lerobbantása" formájában.
Írtam erről (is) anno... Most pedig találtam valamit, szokás szerint véletlenül. [Úgy látom az unalom is teremhet rózsát, nemcsak a türelem.] Egy régi archivumba tévedtem és megakadt a szemem egy íráson: Lyndon La Rouche 2001. szeptember 18.-án  (!) mélyinterjút adott az Executive Intelligence Review számára John Sigerson [vagány] fõszerkesztõnek.

La Rouche:
 pontosan  tudom, hogy az Egyesült Államok biztonsági erőin belül szervezett félrevezeto muvelet volt. egy ilyen finoman tervezett és  végrehajtott muveletet nem lehetett volna az Egyesült Államokon kívülről  végrehajtani. Ez a helyzet. Ellenség van belül. Eros, veszélyes ellenség. Nem tudjuk, meddig akar elmenni, de azt kell feltéte leznünk, hogy még a szeptember 11.-énél is messzebb. De a helyünkön vagyunk. Meghozzuk az  intézkedéseket."
Sigerson: Gondolja, hogy az elnök megfogadja a tanácsát?
LaRouche: Azt hiszem, hogy mostanra talán vannak arra mutató jelek, hogy az Egyesült Államok egyes intézményei egyetértenek velem, és hálásak  azért, amit tettem. Biztosan tudom, hogy számos külföldi kormány és ezen kormányok vezeto körei osztják a véleményemet.
Sigerson: Más kérdés, hogy úgy látszik elég nagy, - a média szerint   igen nagy - katonai akció indul Afganisztánban, Osama bin Laden  megbüntetésére. Gondolja, hogy az Egyesült Államoknak valóban Afganisztánba  kell mennie?   
LaRouche: Nem, egyáltalán nem. Lehet ok arra, hogy valami hasonlót  tegyünk, Afganisztánban, vagy más országban, de most nem elfogadható ez az   álláspont, most nem. Az Egyesült Államok kormánya elleni puccs  veszélye fenyeget. Jól tudom, hogy ezek a dolgok hogy történnek. Hosszú ideig dolgoztam  a kémelhárításnál.  Abbahagyni  az arab terroristáról szóló  mendemondákat: nem ez a mi problémánk.
Sigerson: Fogalmazzunk kicsit világosabban. Vannak emberek az  Egyesült Államokban, akik azt állítják, hogy az merikai kormány tette.  Olyat is hallottam, hogy maga Bush csinálta. Ön most azt mondja, elterelo hadmuvelet a kormányon belül. Hogyan mondjuk meg az amerikai embereknek, hogy a veszély belülrol fakad, ott keressék? Hát nem kényelmesebb azt mondani, hogy kimegyünk és rajtaütünk valakin, mint ahogy azt az idióta CNN és a Fox News teszi? Megyünk és   megvívjuk a "civilizációk összecsapását", az egész földgolyót egy totális vallási háborúba sodorjuk, muszlimok millióit támadjuk meg - mert nem tudunk  mást tenni? Ennek élén egy nemzetközi  hírszerzo, Teddy Goldsmith állt, annak a Jimmy Goldsmithnek a bátyja, aki  kulcsember volt az Irán-Contraban, mely szervezet megtervezte az afgán  hadmuveletet és vele együtt megalkotta Osama bin Ladent, sot, még ot magát  is Ez egy brit- amerikai- izraeli muvelet volt, terrorista akció, melyet politikai célok vezéreltek. Nem egy csapat független terrorista volt, akik  futkároztak terrorista szervezeteket összegyujteni. Ezek fentrol szervezodtek, az úgynevezett titkos, illetve speciális hadi kormányzati ágazatok ban, vagy hasonló kormányzati ügynökségekben, hatalommal bíró egyéb ügynökségekben, pénzügyi körökben és így tovább. Tehát, ezek egy része a brit titkosszolgálat; mely jelen van az USA-ban. Vegyük az Egyesült Államokat az elmúlt 25 évben:  Azt a terroriz must, melybol az afgán terroristák is gyökereznek, Zbigniew Brzezinski indította útnak, az az ember, aki Jimmy Cartert jelöltette az Egyesült Államok elnökévé, és akinek mzetbiztonsági tanácsadója lett. Ekkor képezték ki az afgánokat a szovjet rendszer ellen. Tehát errol a terrorizmusról beszélünk. Ez folytatódik a mai napig is. ... Azt gondolom, bin Laden egyáltalán nem fontos. Szerintem ebben az akcióban nincs jelentosége az o személyének. És most nézzük meg azokat, akik nekiirányították a gépeket a Pentagonnak és  a New York City-i ikertoronynak. Ok is vállalták a mártírságot az ügyért. Örömüket lelik a saját halálukban, és pontosan tudják azt kivitelezni. ... Azt gondolják, hogy Az Egyesült Államok valami orültséget fog tenni. Például bosszúhadjáratot indít. A hadtudomány ban a bosszú a legrosszabb ideológia. "Civilizációk összecsa pása" ez Zbigniew Brzezinsky nyelvezete. Brzezinsky  olyan mentalitást képvisel - nem mondom ugyan, hogy o volna a New York-i és washingtoni támadások mögött - de o olyan beállítottságú, hogy akár meg is  akarhatná tenni. Lehet, hogy o maga személy szerint nem szándékozik  megcselekedni, de belevihet másokat, hogy megtegyék."

Mit tükröznek La Rouche szavai, gondolatai. Azt, hogy a "Jew Taboo" korlátait elméje, becsülete, bátorsága nem tudta, nem akarta, nem merte átlépni.

A WTC tornyok lerobbantása elsősorban nem az acél és a beton, hanem a józan emberi gondolkodás elleni támadás volt. A zsidóság arra próbálja kényszeríteni az emberiséget, hogy ne azt fogadja el igazságnak amit lát és amire ebből következtet, hanem azt higyje és vallja, amit mondanak neki. És mit mondanak neki? Mindössze annyit, hogy két repülőgép becsapódása és üzemanyagának égése képes volt néhány másodperc alatt szürke porfelhővé változtatni többmillió tonna betont, olyan épületnél [WTC 7] is, amelybe nem csapódott repülőgép és nem égett el egy grammnyi kerozin sem. 

A jobboldali kép montázs a merénylet kitervelőit és végrehaj(ta)tóit
George Bush elnök, Dick Cheney alelnök és Donald Rumsfeld védelmi miniszter urakat ábrázolja. 

ZsidóAmerika pedig valóban elkövette az "őrültséget", megtámadta Afganisztánt. Hamar kiadták a győzelmi
jelentést  is.  "A hadműveletek 2001 október 7-én kezdődtek. 78 nappal később a tálib fegyveres erők teljes vereséget szenvedtek, legjelentősebb városaik (Kandahár, Kabul, Dzsalálábád, Mazar-e Sharif, Herát) elestek. Az Al-Kaida afganisztáni hálózata nagyrészt elpusztult. 2002-re a szövetség 68 országot tömörített. Az amerikaiak rendkívül sokrétűen tervezték meg a háborút: az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektettek a lakosság megnyerésére, a különleges erők alkalmazására, az afgán ellenzék támogatására, az ellenséges vezetők felkutatására.
Azóta 16 év telt el. Az amerikaiak folyton győznek. Ezt nem viccből mondom. Amerikának nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, a háborús profit végett...

A "nagy amerikai" La Rouche szomorú és kiábrándító példája pedig azt igazolja: a világ legfőbb problémája tényleg a zsidó.

2018.09.28

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

2018.09.29 Csábító mellékvágány...

Idézet fentről.
"A hadműveletek 2001 október 7-én kezdődtek. 78 nappal később a tálib fegyveres erők teljes vereséget szenvedtek."

Snitt.

Az idő rokkáján lepereg röpke 16 háborús év. A háború már évi 55 milliárd dollárba kerül évente. Amerika államadóssága az egekbe szökik.
2017. áprilisa
Amerika ledobja Afganisztánra a "minden bombák anyját", a legnagyobb pusztító erejü, nem nukleáris, 12 tonna romboló erejü fegyvert a tálibok, ill.  az Al Kaida földalatti alagútrendszerének megsemmisítése végett.

Minden idők legszemetebbk leghülyébb amerikai elnöke megdícséri a világ legnagyszerűbb hadseregét és bejelenti: Amerika teljesíti "küldetését", Afganisztánban marad és növeli a bevetett élőerők létszámát, a fegyverek mennyiségét.

Snitt.

Nekem beugrik egy másik alagút-harcos, egy vietkong  képe és amondó vagyok, ZsidóAmerika nem győzhet Afganisztánban sem.
Aztán azon kezdek morfondírozni, mi legyen a zsidó civi  lizáció kevély tornyaival?

 

 

 

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Ebben első számú tettestársa az elmebeteg dühöngő őrült McCain republikánus szenátor volt. Ténykedésük Obama elnöksége és Hillary Clinton külügyminiszterkedése idejére esett, akik tevékenyen támogatták a két gazembert.

Az Iszlám Állam épületes históriájáról részletesen írtam korábban. Ismételni nem akarok. Akkori mondanivalómat egészítem ki csupán néhány képpel.

A baloldali a két jómadarat láttatja. A jobboldali pedig egy hangulat kép a "filantróp" befektatési tevékenységéről.

Az Iszlám Államról még néhány adalék. A "vezérkar" a kiképzést, ill. eligazítását McCaintól kapta. A hadsereget jobbára Szaúd Arábiában állították fel és képezték ki. Ez a "hadsereg" a történelemben addig nem ismert bestialitással - Józsué zsidajait és a mongol hordákat lepipálva - gyilkolt tömegével férfiakat nőket és gyermekeket.

Mindez tökéletes összangban van 1998-ban The 60 Minutes műsorában tett
nyilatkozatával  amelyben ars poetica-ját kifejti.

L. a jobboldali képen. 

Talán az nem tűnt fel sokaknak, hogy ez a szemlélet minden bűnöző filozófiája. A koloumbiai kokainbárók, Soros üzleti partnerei, jogosan tekinthetik magukat olyan üzlet embereknek, akiket nem érdekelnek üzleti tevékenységük társa dalmi következményei.

Vegyük egyuttal észre, hogy a társadalmi következményekkel nem törődés rendszerfilozófia, a kapitalista társadalom világné zete.

Az újkori "demokrácia" az intézményesített felelőtlenség rendszere, amely semmiféle módszerrel nem javítható, "emberarcúvá" sem maszkírozható.

Nyilvánvaló, hogy e világrendszer hordozója minden ízében a zsidóság.

Itt lenne célszerű a [nagyítható] frontképet tüzetesen újra szemügyre venni. A szimbolikus harapófogó a profittermelés működési modellje, amelyben - Illyés Gyulával szólva - mindenki szem a láncban. Azaz nincsenek hősök [Orbán] és antihősök [Soros]. Ennek megértése fölöslegessé tesz minden pró és kontrát, amivel a sajtó hülyíti az embereket.

Az egész tulajdonképp filozófiai kérdés: mi legyen a filozófusokkal?

Az újkorban Karl Marx, Theodor Herzl és Henry Ford és Adolf Hitler foglalkoztak - probléma megoldó módon - a zsidókérdéssel.Theodor Herzl

Marx A zsidókérdéshez (1843) írott könyvében  így vélekedik "Tekintsük a valódi világi zsidót, nem a szabbatzsidót, hanem a minden napi zsidót. Keressük a zsidó titkát ne vallásában, hanem keressük a vallás titkát a valódi zsidóban. Mi a zsidóság alapgondolata a világban: a gyakorlati igények, az önzés. Mi a zsidók világi kultusza? A nyerészkedés. Mi világi Istenük? A pénz. Na tehát! A nyerészkedéstől és a pénztől való fölszabadulás, tehát a gyakorlati, igazi zsidóságtól lenne korunk önfelszabadítása. A társadalom szervezete, amely a nyerészkedés előfeltételeit, azaz a nyerészkedés lehetőségét megszüntetné, lehetetlenné tette volna a zsidó működését. Vallási tudata feloszló ködként oszlana föl a társadalom valódi levegőjében. Másfelől ha a zsidó gyakorlati lényétől megszabadul, és annak megszűnésén dolgozik, akkor eddigi fejlődéséből kifelé halad, az emberi egyenjogúságon egyáltalán, és az emberi önelide genedés gyakorlati kifejezése ellen fordul. Fölismerjük tehát a zsidóság tevékenységében a mindenütt jelenlévő antiszociális elemet, mely a történelmi fejlődés, amelyen a zsidók szorgalmasan együtt dolgoztak, során, mai magasságát elérte, és amely nek most szükségszerűen meg kell szűnni. A zsidók egyenrangúsítása végső jelenté sében az emberiség fölszabadítása a zsidóságtól.

A levezetés kissé bonyolult, a végkövetkeztetés világosnak tűnik.

Herzl "A zsidó állam" c. könyvében elemezte a zsidóság tragédiáját - hamisan. Erről szóló írásomban idézek egyet - mást a műből. "Mindenütt becsületesen megkíséreltük, hogy a bennünket körülvevő népek közösségébe beolvadjunk, csak őseink hitét őrizve meg. Nem engedik meg nekünk. Hiába vagyunk hű, némely helyen még túlzó hazafiak, hiába hozzuk 'ugyanazon' pénz és véráldozatokat, mint polgártársaink, hiába igyekszünk hazánk dicsőségét a művészetek és tudományok terén, gazdagságát kereskedelem és forgalom útján emelni. Hazáinkban, amelyekben pedig mi is már évszázadok óta lakunk, idegeneknek néznek bennünket..."
Mindebből egy büdös szó se' igaz. A következő óhajtás szintén álságos... "Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségének egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni." Szórakoztató fejtörő lenne végiggondolni, mi felelne meg egy tizenötmilliós faj "igazolt népi szükség leteinek" egy földdarabon? Létezik, vagy elképzelhető ilyen földdarab? A Paradicsom se lenne elég jó nekik. De talán menjünk tovább.

 

Henry Ford "A nemzetközi zsidó" c. könyvével  írta bele magát a történelembe, ill. ami ennél is fontosabb, az emberi gondolkodásba. Ha a nevéhez hozzá akarnánk valami jelzőt illeszteni, a "cáfolhatatlan" lenne a legjellemzőbb. A tényekhez való ragaszko dásban legfeljebb ha Szolzsenyicinnel lehetne összehasonlítani. Az 577 oldal terjedelmű [szabadon letölthető] könyv ből nehéz lenne idézgetni [azért is, mert a szövegkijelölést, ill. másolást nem engedi].

Így csupán megemlítem a következőket. Ford hiteles dokumentumnak minősíti a "Cion Bölcseinek Jegyzőköny veit" és arra utalással a zsidó sikerek titkát abban jelöli meg, hogy a "demokrácia" eszméjével sikerült a gójok gondolkodását manipulálni. Az csupán életszerü feltételezés, hogy a Jegyzőkönyvek [egyik] szerzője maga Herzl Tivadar, a "bölcsek" pedig a Bázeli Első Cionista Kongresszus résztvevői.]
 

Hitler az első közíró aki Mein Kampf lapjai közül kilépve politikusként is hozzálátott a zsidókérdés [végleges] megoldásának.

A Ford köny előszavában szó esik arról, hogy a mű kiadási példányszáma, népszeűsége, stb. a Bibliáéval vetekszik. Ugyanezt el lehetne mondani a Mein Kampffal kapcsolatban is. Mutatkozik azonban egy jellegzetes különbség is. Nincsen  olyan írásmű a világon amely körül olyan fülsiketítő lenne a zsidó sivalkodás mint e könyv körül. hasonló a helyzet a halott diktátor személyével, életművével kapcsolatban is.

Mi ennek az oka?

A holokauszt ipar prosperitásának biztosítása csak az egyik ok lehet. Mi a másik? Szerintem egy "találmány" és annak sikeres alkalmazása a III. Birodalomban. A nemzeti szocializmusról van szó. Nagyon nagyon sokat írsogáltam erről a témáról és nem vetemedek arra, hogy önmagamat idézgessem.

A lényeg egy mondatban összefoglalható. A zsidó elem kiiktatható egy ország népessége, gazdasága, szellemisége köréből anélkül, hogy e területeken "hiányjelenségek" lépnének fel. A zsidókérdést innen kell újragondolni, a mellényt innen kell újragombolni.

2018.09.25

Sz. Gy.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Istvan Olah a "demokrácia" egyik nagy győzelmét: a homoszexualitás trónra emelését "méltatja"