"Manapság már megnyugszunk a tudósok döntésében, a Törvényszék ítéletében , hogy Solymosi Eszter volt az, akinek holttestét a Tisza kivetette hullámaiból ... Nem is lehetett más." [Krúdy Gyula (neves "magyar" író) "A tiszaeszlári Solymosi Eszter" 533.old.]

 

A cikk szövegébe illetéktelen behatolás történt! Az eredeti szöveget sikerült helyreállítanom.
2012.05.06 Sz. Gy.

Ugrás a hozzászólásokra!

  Solymosi Eszter vére

Megöltek egy kis libapásztort. Égre kiált a régi vád,
úgy ölték meg Solymosi Esztert, mint egy tokos, pihés libát,
mint egy síró galambfiókot,
szűz juhocskát Húsvét elõtt...
Valami vérengző bolondok
úgy fogták el és ölték meg őt,
a nótás ajkú kis magyar lányt, valami vérengző vadak,
vademberek...Elfolyt a vére, mint egy párás piros patak.

Ítélt a bíró, félkegyelmû képzelõdõ a szemtanú,
alaptalan a vád, a vérvád...a hátborzongató gyanú...
Ítélt a bíró; elmehetnek a reszkető kaftánosok;
nem ölték meg Solymosi Esztert, nem bűnösök, nem gyilkosok.
Nem sütöttek húsvéti ostyát embervérrel.
Ország-világ tudja meg, hogy gyermekijesztõ dajkamese a vér, a vád.

Ítélt a bíró s fellélegzett a zsidóság, az "üldözött",
de terjed a "mese", a "vakhit" a szegény magyar nép között.
Zengett a dal s a vérpatakból vérfolyó gyúlt és hömpölyög,
tenger, vértenger gyûlt belõle mérhetetlen mély és örök,
mint Jézus vére, a világot megváltó Istenemberé.
Az Ő vére a legyalázott szegény Solymosi Eszteré!

Minden kiontott ártatlan vér, minden magyar vér, ami folyt,
párolgott és virult belõle idegen trón, élõsdi bolt,
minden kiontott ártatlan vér, harctéren ontott hősi vér,
és munkában csorgott verejték, és megrabolt bér és babér,
az én vérem is, az Anyámé, a régi libapásztoré,
az Ő vére s a legyalázott szegény Solymosi Eszteré.

Égre kiáltom akkor is ha, élettel és vérrel tilos,
leírom akkor is, ha rögtön lángot vet a szűz papíros.

Beh piros vagy Solymosi Eszter kiontott vére s beh meleg...
Hajnalt festek a magyar égre és felkelő Napot veled,
hogy ne vesszen kárba a vérünk, s emléked árva hajadon.
Solymosi Eszter árva népét ébressze bátran, szabadon.

                                                       Erdélyi József 1937.

Örök pörök

Solymosi Eszter

I.
A jámbor inkvizítorok

Régóta gyanakszom saját asszociációimra. Hogy milyen rendellenességeket tapasztalok? Hát például olyasmit, ha a "zsidócsahos" szó jut véletlenül eszembe, mindíg beugrik egy "magyar" író, költő, pap, ügyvéd, stb. neve is... Aggasztó.

Igazat kell viszont adnom Eötvös Károlynak és azoknak, akik e ravasz prókátor harcát a mai napig vívják. Valóban nagy per volt ez, mely ezer éve folyik és még nincs vége! De miért? Sokadiknak hadd' feleljek erre én is. Szerintem azért, mert a gonosz hatalomnak ezer éve, de az 1883 óta eltelt 130 év alatt sem sike rült erőszak ot tenni a közgondolkodá son. Most, hogy erre újabb kisérlet törté nik, meg kell szólalnom.

Már ott tartunk, hogy egy nyálas zsidó gyerek diktálja, miről szabad gondol kodnunk; ill. mit szabad, mit tilos gondolnunk egy múlt beli eseményről, amely az egész világot felzaklatta a maga idejében és azóta is?

Nem, kedves Köves Slomo és ti többiek. Nem tartunk itt és nem is fogunk soha itt tartani! Hogy miért nem? Ím lássátok!

Dícséritek Könyves Kálmán királyun kat, aki a híres boszorkánytörvényt magalkotta:
„Strigákról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék.”

 
Igaz, boszorkányokat a legostobább és legaljasabb emberi fantázia alkotott a látszatokból, vagy a semmiből. Dehát a "vérgyilkosságok" esetében nem erről van szó. Ha valaki gondosan elolvassa a neves hit és talmud-tudós Huber Lipót "Vérgyilkos ságok" c. könyvét, mit lát? A "vérvádak" kiinduló pontja minden esetben egy corpus [corpus delicti], egy - egy bestiálisan megkínzott és kivéreztetett (többnyire) gyermek hulla. Terjedelmi okokból nem ismertetem a könyvben tárgyalt számos (!) esetet. [A könyv egész ben nincs felrakva az Internetre fejezetenként azonban letölthető "A vérvád történetének vázlata" c. linkeken.]

Ami az ügyek ismertetésének módját illeti, a következőket kell kiemelni. A szerző nem vitatja, hogy a középkori "jogszokásoknak" megfelelően a gyanúsítottakat általában tortúrának vetették alá. [Ezt persze mélyen elítéli az a liberális és demokratikus jelenkor, amely kínzó táborokat működtet a világ több pontján...] Szinte minden eset kapcsán hangsúlyozza a tortúra alkalmazásánál követett azt a gyakorlatot, hogy a gyanúsítottakat egymás távollétében hallgatták ki; nem adták a szájukba, mit kell mondani és csak azt a tényállást tekintették hitelesnek, amelyet egybehangzó (!) vallomások támasztottak alá.

Amikor ezt a részt írtam meditáltam azon, hogy Huber Lipót könyvéből néhány passzust ideiktatok. A terjedelem miatt mondtam le erről. Közben véletlenül rábukkantam egy linkre, amely a "történelmi vérgyilkosságok"  felsorolását és rövid ismertetését tartalmazza [ahogy látom, jobbára a Könyv adatai alapján]. Ennek kapcsán kell szóbahoznom a "bűncselekményi latencia" problémáját, vagyis azt a kérdést: hogyan viszonylik a felfedezett bűncselekmények száma az elkövetett büncselekmé nyek számához? Persze ha ez a bűncselekmény-fajta tabu, akkor tabukérdés a látencia emlegetése is. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a Könyvben, ill. a fenti linken emlegetett esetek többsége "műhibára" utal, azaz olyan holttestek kerültek elő, amelyek "gondos" elkövetést feltételezve elrejthetők [eláshatók] lettek volna.           

Valahogy így történhetett ez a tiszaeszlári vizsgálat idején is. Még tán az is megeshetett, hogy Bary József vizsgálóbíró egyik másik makacskodó gyanúsítottat visszaadta Vay György, vagy Recsky András csendbiztosnak, "alaposabb" faggatás végett. A kérdés az, hogy Vay György, ill. pandúr társainak fantáziájában megszületett tényállásrészletek kerültek e a nyomozati jegyzőkönyvekbe, vagy az amit a gyanúsítottak vallottak? Ezt a kérdést itt talán hagyjuk is nyitva egy kis jogi kitérő kedvéért.

A büntető eljárás célja egy feltételezett bűntett bizonyítékainak felkutatása és biztosítása a későbbi ítélkező számára. A bizonyítékok között a törvények sohasem állítottak fel rangsort. Mégis a (feltételezett) elkövető beismerésének minden korban kiemelt fontosságot tulajdonítottak, a "bizonyítékok királynőjének" tekintették, azon feltételezés alapján, hogy a cselekményről az tudhat a legtöbbet, aki elkövette. Ha tettes hiányában bűnbakot állitottak, ezt valóban be kellett tanítani annak elmondására, mit "követett" el. Ez az u.n. "koncepciós" per, amelyről az átlag olvasó is tud annyit, hogy bővebb ismertetése itt szükséges lenne.

Csakhogy!

A "modern" (plusz liberális, plusz demokratikus) eljárási jogok és joggyakorlat - köztük a mienk is - is azon a vélelmen alapulnak, hogy az igazságot a nyomozati vallomás tartalmazza és attól a tanú, ill. a gyanúsított a tárgyaláson már nem térhetnek el. Az ilyen kísérleteket a bíróság visszaveri és a hamis tanúzás, ill. a hamis vádolás következménye ivel fenye geti a vallomástevőt. Mindenekfölött pedig a nyomozati vallomást fogadja el valónak a tárgyalási vallomással szemben. [Ezt mindenki megtapasztalhatja, aki találom ra néhány büntető tárgyalásra beül.]

Nos a tiszaeszlári vérvádperben mindez másképp történt. A gyanúsítottaknak és a tanúknak megengedték, hogy nyomozati vallomásaikat visszavonják és annak indokolásaképp a hatósági embereket kényszervallatással vádolják, következmények nélkül.

Hogy honnan veszem ezt? Hát többek között a "Tisza Eszlár Napi Értesítőből", amelyben a törvényszéki tárgyalás teljes anyaga bennefoglaltatik. A vádat Seyffert Ede főügyész helyettes "képviselte". Ennek kereté ben megállapította, hogy a vádhatá rozatból kitünően "a vádlottak ellen vallás-szertartási gyilkosság gyanúja forog fenn" ámde "kérdem, mi volt eme bűntett indoka, rugója?" Ennél hülyébb kérdést magyar közvádló még nem tett fel. Az is páratlan, hogy a vád a vizsgálóbíró Bary József tevékenységének lejáratásával foglalkozzon. Ilyeneket mondott Baryról "Lázas tevékenységgel folytatta az előnyomozást ... Látjuk jönni menni; kutat a tiszaeszlári zsinagógában s a házakben; meg bolygatja a halottak sírjait; vérnyomokat, hullát keres a közelben, s a távolabbi vidékeken; nyomoz a föld felett s a föld alatt, vizben és szárazon ámde sehol nyoma az élő, vagy halott Solymosi Eszternek..."  A törvényszéki tanács elnöke Kornis Ferenc a másnapi tárgyalást a következőkkel nyitja. "Arra nézve, hogy az előterjesztett vádnál leginkább a mentő okok használtatnak, melyek főleg a védelemhez tartoznak, semmi megjegyzésem nincs. Helyre tette a vizsgálóbíróval kapcsolatos ügyészi piszkoskodást is. "Vissza kell utasítanom azt, mintha a Törvényszék kiküldött vizsgálóbírója lázas tevékenységgel a föld felett és a föld alatt kutatva a holtak nyugalmát felkavaró módon működött volna. Nem ezt tette, hanem tette kötelességét." Szóval nem valami jól jól indult a dolog...

A vége se' volt különb. Seyffert úr befejező vádbeszéde így hangzott. "A mult junius hó 19-ik napján gyültünk itt egybe a végből, hogy a nyilvánosság előtt leemeljük és eltávolitsuk a rejtély ama sűrű fátyolát, amely ... Solymosi Eszter eltünését takarta  ... 'Nemzeti igazságszolgáltatásunk' nevében tiltakozom itt minden törekvés ellen, amelynek célja netalán az lenne, hogy az igazságszolgáltatás magasztos körébe a babona becsempésztessék és ott helyt foglalhasson." A végtelenül hosszú beszédnek még egy, a sakter szakmába vágó, érvelésére térek ki. Scharf Móric tanú vallomását, a szakértőkre apellálva, az alábbiakkal hiteleteleníti az ügyész. "(Scharf Móric) vallomása szerint a késmetszés a torkon mély volt, a vér mégsem szökellt ki, hanem csendesen folyt le, ami a szakértő orvosok kimondása szerint lehetetlen." [Ez a "rejtély" köszön vissza a "Tánczos gyilkosság" ügyében is! adva egy kivérzett (véreztetett) gyermekhulla és nincs vérnyom, még kevésbé vér. De erről lentebb.] Az épületes vádbeszéd a következőkkel zárul: "Én a vádlottakat bünteleneknek tartom s inítványozom, hogy a vád és következményei alól felmentessenek."

A sakter per idején Kozma Sándor volt az országos főügyész. Szolgálati úton ő dirigálta Seyffert Ede főügyészt. Kozma Sándor a magyar nemzet tuda tában a megalkuvás szinonímájává vált. Száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Györgyi Kálmán személyében, méltó köve tője támadjon. Az ő ötletére került ki Kozma csontváza a szek rényből és vált az ügyészség mintaképévé. "1871. június 10-én hozták létre az igazságügy miniszter felügyelete alatt az államü gyészséget. 1991 óta ünneplik az ügyészek ezt a 'születésnapot'. 1992 óta - Györgyi Kálmán legfőbb ügyész kezdeményezésére ezen a napon adják át az ügyészi szervezet legmagasabb szakmai elismerését, a Kozma Sándor-díjat. A díj alapítása tisztelgés az első koronaügyész, Kozma Sándor emléke előtt, akinek elévülhetetlen érdemei voltak az ügyészség működésének kialakításában, s aki negyedszázados munkásságával (1872-1896 között) megbecsülést és rangot szerzett a szervezetnek."  Ma körülbelül annyi becsülete van az ügyészségnek, amennyit ez a két úr szerzett neki. [Györgyi Kálmán hirdette meg az olajügyek dandárjában a bűnözéssel való "együttélés" doktrináját...] 

Szalay Károly magánvádló Solymosiné sértetti képviselője megpróbált a korábbi vallás-szertartási gyilkosságok adatainak felemlegetésével érvelni. [Emlitett néhány esetet a Huber féle könyvből is.] Kornis azonban, akinek a gerince ekkorára jócskán meglágyult, leintette "Az ügyvéd úr nagyon eltért az ügytől; szavai részint vallásfelekezeti gyülöletet involválnak, részint pedig rituális gyilkosságokat akarnak bizonyítani. Én ugy az előbbit, mint az utóbbit tovább meg nem engedhetem." [Megjegyzem, Kornis teljesen passzív magatartást tanúsított a legpimaszabb ügyvédi kiszólásokkal szemben is.] Az ílymódon eltérített vádbeszéd mégis egy patetikus csattanóval zárult. "Ha az lenne ismét a jelszó 'Jézus' akkor, valamint dicső elődeink megharczoltak az oszmán oroszlánnal is, ugy megküzdenének a törpe utódok a zsidó sakállal."  Hát ez nem jött össze, mert az utódok a törpe méretet sem érik el... 

De tényleg, hova lett Solymosi Eszter? Eszter, aki déltájban Kohlmayer József boltjába indult festékért 7 krajcár ellátmánnyal; aki odamenet és visszajövet is találkozott nővé rével Zsófival, aki szemével követte az Ófalu végén álló malmon túlig. Látták mások is, utoljára a Tisza töltésen, az eszlári zsinagóga magasságában; ahol elveszett a nyoma...

Aztán Scharf József egyházfi ötéves kisfia a Samuka játék közben gyermek társai előtt kikotyogta
"Atyus hívta be a lányt - megmosta, bent a templomban, majd a metsző bácsi megvágta."  

Adva van tehát a tény: egy tizennégyéves nagylány nyomtalanul eltünt, felszívódott. Bármilyen furcsa is, ennek a ténynek egyetlen reális magyarázatát Samuka szolgáltatta. Az összes zsidó és ügyvédi magyarázat ennél nagyságrendekkel valószínütlenebb volt. Ehhez ugyanis kell egy Tisza folyó (vagy kút, vagy budi), meg egy hülye gyerek, aki véletlenül beleesik,- vagy egy tizennégy éves életunt leányzó, aki szándékosan beleugrik, hogy így veszejtse el magát. Gondolom, az ügyész úr ilyesféle "fátylakat" emlegetett. Csakhogy egyetlen ilyen fátylat nem tudott fellebbenteni senki. 

Itt ismét közbe kell vetni valamit. A per ideje alatt Nyíregyházán egy "logisztikai bázis" működött, amely a zsidó hadmüveleket irányította. [Sajtóhadjárat, hamistanúk felkutatása - betanítása, tanúk, hivatalnokok megvesztegetése, megfélemlítés, ötletgyártás, stb.] 

Nos vélhetőleg ez az agyközpont agyalta ki és szervezte meg a "megtaláltuk Solymosi Esztert" akciót. Ezzel a témával kissé részletesebben foglalkozom, mert a "nemzeti igazságszolgáltatás" jellemzésére az ezzel kapcsolatos események alkalmasak leginkább.

Ehhez elő kell szednem Eötvös Károly "A nagy per" c. könyvét, mert az ügyben hozott bírósági ítéletek szövege ebben olvasható. 

A Nyíregyházi Törvényszék Bf. 2844/1883 sz. ítéletével "természetesen" felmentette a vádlot takat. Az ügyész ebben "természetesen" megnyu godott... 

 Az ítéletben a hullaúsztatási akció eredménye a következőképp van leírva. "1882. junius 18-án .. Oláh György ... a csonka Füzes szélén ... egy fennakadt hullát fedezett fel." A zsidók fellélegzettek, halleluja, előkerült Solymosi Eszter! Baj egyse. A női hullát vizsgálták a (helybeli) törvényszéki orvosok, a zsidópénzen fogadott "egyetemi tanárok" és végül az Országos Közegészségügyi Tanács.

Utólag és véletlenül bukkantam rá a nyiregyházi törvényszéki orvosszakértők által készített boncjegyzőkönyv és vélemény hiteles és teljes szövegére. Ebből látom, hogy az "egyetemi tanárok" utólag egyszerüen felülírták a boncjegyzőkönyv megállapításait, az Országos Közegészségügyi Tanács pedig "átköltötte" az előző két véleményt. Az ügyben eljárt bíróságok pedig - alapvető kötelezettségeikkel ellentétesen - nem indokolták érdemben, mit miért fogadtak, ill. vetettek el a szakértői megállapításokból.

Csak így írhatta Krúdy Gyula amit írt [lásd a mottót]. E finom úrnak hálás is a liberál kommunista kapitalista utókor. Méltán, hisz
"1919-ben tollával a forradalom szolgálatába állt. És úri gőggel vállalta tovább is ezt a kiállását. Amikor az ellenforradalom idején oly sok író mentegetődzött, igazolni igyekezett magát, Krúdy elhúzódott a hatalmon levőktől. Kegyvesztetté is vált. Most már újra nyomorgott. Néha kiadója is alig akadt. Élete végső éveiben megesett, hogy a villanyt és a gázt is kikapcsolták lakásából. De ő nem kért kegyeket. Írta műveit. Remekműve, A tiszaeszlári Solymosi Eszter férfiasan bátor kiállás volt a faji előítéletek őrülete ellen." Az író urat nem zavarták a patkányforradalom tömeggyilkosságai. Maradt ki volt: libe rális eszmeiséggel eltelt magyargyűlölő gőgös "magyar úr". Az ügy sajnálatos tanulsága, hogy krudygyulák nélkül nem volna lehetséges a tényeket meghamisítani és a torzult nemzettudatra apellálva tabukat állítani a kritikus gondolkodás útjába, a vérgyilkosságok ügyében sem. 

A hullán talált ruházatot az orvosszakértőkön kivül megvizsgálta az országos műve gyész is. Mi sült ki mindezekből? Az olvasó nem fog rájönni, ezért megírom. Solymosi Eszter 1882. április elsején tünt el. Ha valóban a Tiszába veszett, hullájának és ruházatá nak több mint két és fél hónapig (kb. 78 napig) kellett együtt (!) ázniuk a vizben. A ruházat ról kiderült, hogy Eszteréi. Viszont az országos művegyész azt állapította meg, hogy a rajta keletkezett foltok "egy előre ment rothadásban levő hulláról származnak" azaz a ruha és a gazdája nem a Tiszában úsztak, hanem a földben feküdtek jóideig. Viszont az úszó test nagy valószínűséggel egy tüdőbajban (is) szenvedö tizennyolc - húszéves zsidó nőé volt, aki a feltalálása előtt egy - két héttel halt meg. Hogy kerül tek rá Eszter Eszter ruhái? Jó kérdés... 

A Nyíregyházi Törvényszék az Országos Közegészségügyi Tanács véleményével foglal kozott részletesebben és nem akadt fent e rangos testület dodonai megállapításain és orvosi kérdésekben tanúsított "járatlanságán". A rangos testület szerint ugyanis nem volt megállapítható, hogy "... a halált vérszegénység, vagy más testi baj, vagy fulladás okozta volna, ... a halál beálltának ideje nem megállapítható ..."  viszont "... Nem valószinű, hogy a hulla 14 napnál tovább lett volna a vízben." A Törvényszék a 78 és a 14 nap tekintetében nem foglalt állást. Nem tisztázta, hogy a "vérszegény" hulla és a "kivéreztetett" hulla között van e különbség és e különbség az orvosok tolvajnyelvén hogy lett volna leírható? Summa summárum a Törvényszék is amondó lett, "... figyelemmel arra is, hogy a hulla Solymosi Eszter 'kétségtelen' ruháiban találtatott, 'meg engedhetővé teszi', hogy a kérdéses hulla Solymosi Eszteré." Akkor pedig minden rendben, mert a zsidónőnek sok baja volt, de a nyaka speciel nem volt elvágva. [Kb. ezen a szakmai és erkölcsi szinvonalon folyik a bíráskodás napjainban is...] Ez az "indokolás viccesnek tünt és csak később derült ki, hogy a felsőbb bíróságok még viccesebben fogták fel az ügyet. 

A magánvádló fellebbezése folytán az ügy a Budapesti Királyi Ítélőtábla elé került, amely 1883 december 22-én kihirdetett 40881 B. 1883 az. ítéletében a következő bölcsességeket sütötte ki. "... A vádbeli cselekmény vérnyomok nélkül nem volt elkövethető ... Eme ruhák a vádbeli cselekmény ellenkezőjét bizonyítják: mert nincs rajtuk vérnyom..." De ez még mind semmi! A "homéri kacaj" kiváltására igazándiból a következő logikai bukfenc alkalmas. "... Ha a hulla nem Solymosi Eszteré, az még aziránt sem szolgáltat bizonyítékot, hogy Solymosi Eszter valóban meghalt ... Minthogy a tisza dadai csonka füzesben talált nőhulla a vádbeli cselekménnyel határozottan össze nem hozható, ezeknél fogva tehát nem állapítható az meg, hogy Solymosi Eszter személye ellen a kérdéses napon és helyen a vádbeli cselekmény elkövettetett." Ergo, az elsőfoku ítélet helyben hagyatott, mint a vöcsök! Azaz Solymosi Eszter - pucéran - akár még élhetett volna, az Ítélőtábla felől...  

Következett hát a harmadik stáció, a Magyar Királyi Kúria 1442 B. 1884 sz. ítélete. Gondolom nem leszek poéngyilkos, ha előre ideírom: a Kúria is helybenhagyta az előző két ítéletet.

A nyulfarknyi kúriai ítéletnek azonban van egy passzusa, amely teljes egészében ide kivánkozik.
"... Ami a vádbeli hullacsempészet kérdését illeti, a Tiszából kifogott 'kérdéses hullán' kétségtelenül Solymosi Eszter ruhái találtatván, azonkívül a hulla kézcsuklóján egy kendőben papirba takart és 'szorosan odakötött' festék is felfedez tetvén : mindezek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy ezek 'idegenek által' azon czélzattal voltak a hullára adva, illetőleg kötve, hogy a gyilkossággal foglalkozó hivatalos közegek a hulla iránt tévedésbe ejtessenek."

Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a Kúria a hullacsempészés tényét megállapította!  A nagy komcsi író Krúdy tehát pofátlanul hazudott. Megjegyzendő, a hullaúsztatók közül egyedül Matej Ignácz volt az, aki következetesen kitartott a zsidókat terhelő vallomása mellett. A Kúria mégis kimellőzte vallomását, mert az ellentmondásban volt a többi hullaúsztatók és a ruha átadók vallomásaival, akik eleinte beismertek, majd tagadtak. 

Hogy miért volt ez az egész eljárás ennyire rendhagyó? Ez is jó kérdés. Más ügyekben a nyomok, ideértve a hullákat is, "beszélnek". Itt nemhogy nem beszélnek, de - sőt "kérdez nek" [lásd a csonkafüzesi "kérdéses hullát"]. 

Ha egy büntető eljárás történetesen nem zsidók ellen folyik, azaz nem "vérvádas" ügy, a hatóságok a következők szerint járnak el. 

Komoly gondot fordítanak annak a megállapítása is, hogy bűncselekmény történt e egyáltalán. Ősi jogszemlélet: ha nincs hulla, nincs bűncselekmény sem. Ha tehát a sokszorosan átkozott és gyalázott Vay György és Recsky András csendbiztosok, de maga Bary József vizsgálóbíró is, az inkvizitórius nyomozás klasszikus szabályait követték volna, először, másodszor és harmadszor is a hulla hollétét kellett volna kiszorítaniuk a gyanúsítottakból. Nem tették, azaz nem alkalmaztak "szakszerü nyomást" a gyanúsítottakra. Eszterke holtteste ezért (!) nem került elő. 

Ruházata viszont igen; olyan szennyeződéssel, amelyet egy hosszú ideig földben rothadó és nem úszó hullától eredhet csupán. Ha "igazi" kényszervallatás történik, a holttestet előadták volna azok, akik Esztert ruhástól elásták, majd kiásták és ruházatát egy halott kéjnő testére húzták, húzatták. 

Bátran kimondhatjuk tehát: a vizsgálat sikertelenségét nem a kényszervallatás, hanem éppen annak hiánya okozta!  

A törvény igaz szolgái általában arra törekszenek, hogy az egyelőre ismeretlen tettes egy elhuzódó eljárás végéig ne maradjon "idegen", mint ebben a szerencsétlen ügyben. A történeti tényállás megállapítása során a bizonyítékok önmagukban a legritkább esetben adnak összefüggő képet  az áldozatról, a tettesről és a cselekményről. Ha pedig nincs holttest, az eredményes bizonyítás szinte lehetetlen. A tárgyi bizonyíték, ill. a személyi bizonyíték (vallomás) csupán foltok egy puzzle játékban. A kép kiegészítése a vizsgálóra, a vádolóra és a bíróra váró feladat. Erre szolgál az emberi gondolkodás, amely a bizonyí tékokat egyenként és összességükben értékeli (mérlegeli) és az így megállapítható tény ekből további tényeket az induktív és a deduktív következtetés módszereit alkalmazva állapít meg. Ez az u.n. közvetett bizonyítás, amely a bűnesetek döntő többségénél az eredményes  bizonyítás egyedül lehetséges módszere. 

Milyen bizonyított tények lettek volna beilleszthetők a "vallás szertartási gyilkosság" tényállásába? 

  1. A leányka "véletlenül" a húsvéti ünnepek magasságában tünt el. A bizonyított "vallás szertartási gyilkosságok" többnyire ilyenkor követtettek, követtetnek el. Következzék most egy idézet a MAZSHISZ honlapjáról. "Az egyiptomi kivonulást megelőzően említi a Biblia Peszách ünnepét. A héber szó elkerülést jelent. A tízedik csapás az egyiptomi elsőszülöttek halála volt. Niszán hó 14-én minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt és elfogyasztania. Vérével megjelölték a két ajtófélfát és a felső küszöböt. S legyen a vér nektek jelül a házakon, ahol vagytok, s midőn látom a vért, elkerüllek (ufászáchti) benneteket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapása, midőn sújtom Egyiptom országát (Mózes II.12:13.). A pusztító szellem (máschit) a vér láttán elinal. A vörös szín bajelhárító."

    Az idézet azt bizonyítja, hogy a vér rituális célokra történő felhasználása a zsidó hit része és a zsidó vallás élő gyakorlata. Néha persze többről, másról van szó.  "A vérvád elneve zés a történelem során szokásos elnevezése a zsidók ellen emelt azon vádnak, hogy keresztény gyermekeket meggyilkolnak és rituális célokra, különösen a húsvéti (pészah) kovász talan kenyér (mácah vagy macesz) sütésére felhasználják." Szalay Károly magánvádlót tehát nem kellett volna letorkolni, mert legszorosabban a tárgyhoz akart szólni, amikor a történelmi vérgyilkosságok eseteit kezdte felsorolni.

  2. A tiszaeszlári zsinagóga "véletlenül" rendkivüli idegenforgalmat bonyolított, mert a Húsvétot állitólag sakterválasztással kötötték egybe.

  3. A lánykát "véletlenül" a zsinagóga közvetlen közelében látták utoljára.

  4. Nyomtalan eltűnése mással nem volt magyarázható, minthogy eltüntették.

  5. Az eltüntetés tényét igazolta az a további tény, hogy a lányka hulláját utóbb előkerítették és a rajta rothadó ruhát "idegenek" egy idegen hullára adták, amelyet gúzzsal tutaj alá kötve a "véletlen felfedezés" helyére úsztattak.  

A vérgyilkosságok az emberiség tudatából ki nem gyomlálhatók, legyen szó keresztények ről, muszlimokról, vagy akár vallástalanokról. A per nem ezer, hanem többezer év óta folyik. És tényleg nincs vége. Nem is lehet mindaddig, amíg a bírói ítéletekből akkora lólábak lógnak ki, mint a tiszaeszlári ügyből. Nem is lehet vége, ha a Rém újra meg újra felbukkan és Húsvét előtt el - elragad egy - egy "síró galambocskát", ahogy ez a kis Zsófival történt a közelmult ban.  

Ez újabb eset tanulságai vissza vetülnek Solymosi Eszter ügyére is. E cikk második része a "Tánczos ügyről" szól majd. 

2012. 04. 09

Sz. Gy. 

 

 A honlap új szolgáltatása az anonym (névtelen) hozzászólási lehetőség biztosítása! A beírás közvetlenül az ablakba történik. Regisztráció nem szükséges. A hozzászólások levélformában egy olyan szerverre kerülnek, amely az IP címeket nem azonositja! A hozzászólást részemre ugyancsak levélformában küldi meg úgy, hogy a feladó levélcímét nem láthatom. A hozzászólást jogomban áll a cikk alján közzétenni (esetleg észrevételezni), vagy közlését mellőzni. Akik hozzászólásukat nem találják a várt helyen a magyarázatért olvassák el a "Szer kesztői üzenetekben" a 2011.11.16-i bejegyzést! Akik feltüntetik nevüket (becenevüket), ill. levélcímüket, egy partnerlistába kerülnek és a továbbiakban megkapják hírleveleimet. Kérem szíveskedjenek feltüntetni annak a cíkknek a címét (cím-részletét) amihez hozzászólnak!!!

Sor

Dátum

Név

Hozzászólás

1

2012.04.09

 Anonym

TISZTELT DÖGLÖTT ÜGYEK OSZTÁLYA! NOS ITT KETTŐ ÜGY MELYET NEM LEHET FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI. EZEK AZ ÜGYEK RENDKÍVÜL FONTOSAK MINDENTŐL ÉS MINDENKITŐL FÜGGETLENÜL KELL KIVIZSGÁLNI! ITT ARRA GONDOLOK HOGY, AZ IGAZSÁG SZOLGÁLTATÁSBAN SAJNOS NEM LEHET MEGBÍZNI. KÖZELMÚLTBAN " KETTŐ" ÜGYBEN ISZONYATOSAN NAGY TÉVEDÉS VOLT ÉS EZÉRT EGY VEZETŐ FEJ SEM HULLOTT LE.NEM BESZÉLVE A ZSIDÓSÁG BEFOLYÁSOLÁSÁTÓL!!!!!! HAJRÁ JÓ TISZTESSÉGES MUNKÁT!!!!!!!  

2

2012.04.10

 GyuszuSS

Kedves Gyula! Megint nagyot alkottál! Ismételten és ismételten csak hálával és köszönettel tartozom nemzetem, magyarságom nevében. (Remélem nem lesz, aki kikéri magának! Aki meg kikéri, az meg is kapja...) gyuszuSS Cikkemen lehet vitatkozni: azokkal a hitelesen dokumentált tényekkel, amelyeket csupán idéztem... Sz. Gy. 

3

 2012.04.10

 Dodopapa

 Egy apró adalék a cikkhez.
1883. augusztus elején a tiszaeszlári ügy ítélet előtt állott. Ekkor történt, hogy a Nyíregyházától néhány kilomé terre lévő téglási Dégenfeld kastély ura, gróf Dégenfeld József, barátságos vacsorára hívta a nyíregyházi törvényszék elnökét. Korniss Ferenc törvényszéki tanácselnök gyanútlanul kocsikázott ki a régi baráthoz. S akkor a téglási Dégenfeld kastélyban szembe találta magát egy váratlan vendéggel: gróf Tisza Kálmánnal, a liberális Magyarország példátlan hatalmú miniszterelnökével. A vendégek vacsorához ültek. A szobalányok felhordták az ételeket s Tisza Kálmán, csak úgy, a vacsora végén megkérdezte:
- Nos, elnök úr, mit gondol: bűnösök-e az eszlári sakterek?
Korniss Ferenc gondolkodás nélkül felelte:
- Meggyőződésem szerint, bűnösök!
-És mi a véleménye a két szavazó bírónak (?) kérdezte a miniszterelnök.
-Az egyik szavazó bíró ugyanazt mondja, amit én: bűnösök! A másik még ingadozik hangzott Korniss Ferenc válasza. És akkor - Istóczy Győző feljegyzései szerint - Tisza Kálmán ezt mondta Korniss Ferencnek:
- Nézze, Elnök úr! Holnap, holnapután, vagy bármikor Ön kihirdetheti a halálos ítéletet az eszlári sakterek fölött. Én nem akarom befolyásolni Önt. Csak annyit adok tudomására, hogy a bécsi Rothschild bárók Őfelségével is közölték: amennyiben a nyíregyházi ítélet elítélő lesz, akkor nem adják meg a 60 millió forintos rente-konverziót [a kölcsönkamat visszafizetési feltételeinek hosszabb lejáratúvá változtatása, csökkentése]. Ez esetben a monarchia, de mindenesetre Magyarország, csődbe megy. A forint elértéktelenedik. A nemzetisé gek fellázadnak. Akarja ezt a felelősséget vállalni Elnök úr? (Istóczy Győző: "12 Röpirat.")
Korniss Ferenc az a magyar volt, aki szentül hitte: "fiat justicia, pereat mundus" (Legyen igazság és vesszen a világ!) És ez ott, a téglási kastélyban megrendült. "Salus rei publicae"? (Az állam üdve.)
Pár nap múlva a nyíregyházi törvényszék elnöki székéből kihirdette a sakterek fölött a felmentő ítéletet. A koronatanút, az akkor már 15 éves Scharf Móricot nem eskették meg, az ingadozó szavazóbírót az ítélethirdetés előtt leváltották. És Korniss Ferencnek ez volt az utolsó ítélete. Soha többé nem ült bírói székbe. Soha többé nem hirdetett ítéletet sem gyatra tyúktolvaj, sem komoly bűnöző felett." Forrás:
www.hazankert.com/03szept4.html Dodopapa  Az adalék "apró", de nagyon fontos a háttér megvilágítása szempontjából. Sz. Gy.

4

 2012.04.10

 K.Á.

 Gyula, Krúdyval ellentétben, azt mondom, hogy nem nyugszunk meg, viszont a tényeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül; mármint azokat, hogy egyre kevesebben vagyunk, akik nem nyugszunk és ezeket a nyughatatlan lelkeket minden eszközzel ellehetetlenítik, megbélyegzik, a társadalomból kiközösítik és elzárják körülöttük a megélhetés és létfenntartás levegőjét. Mindez idő alatt, a többség rezzenéstelen arccal és majdnem kárörvendve nézi végig az egyenlőtlen küzdelmeket. Eszter kivéreztetőinek utódai még nagyobb vérszemet kaptak, a nemzet egészét véreztetik ki, egy még lassúbb formában mint ha egy saktervágás okozta volna. K.Á. Régóta ismételgetem: a krúdygyulákkal van a baj. Nélkülük nem prosperálna a sakter mesterség sem kicsiben, sem országos, sőt világméretekben sem. Sz. Gy.

5

2012.04.11

F.B.

Köszönet a kiváló írásért! Alig várom a folytatást!
A 3.sz. hozzászóláshoz kapcsolódva pedig, ne hagyjuk ki, Bobkó Csaba egyik legkiválóbb írását sem, melyben Tisza István alakját rajzolja meg, csattanóként a nagy perben játszott szerepével:
www.kitalaltujkor.blogspot.com/2011/11/alkalmas-e-tisza-istvan-hazafias.html  
A cikkhez adalék lehet még:
www.israelshamir.net/Hungarian/Hung2.htm ;
plusz:
www.cwporter.com/toafftableofcontents.htm
S erről jutott eszembe, hogy ha trentói Simont szentté is avatták, míg a nyomásnak engedve vissza nem vonták, akkor bizony Eszterhez is lehet imádkozni, sőt kell...A folytatáshoz pedig kering egy aláírás nélküli levél a neten:
http://www.itoc.szunyi.com/images/x15977w2q9y-3x4w9148.jpg
Dicsőség a Világ Királyának, a Feltámadott Krisztusnak! S az Ő áldása koronázza Szeszák Úr áldozatos munkáját mindannyiunkért, s az Igazságért! F.B.
Bobkó Csaba kiváló írásait jól ismerem. Köszönöm, hogy a fenti hivatkozásaokat hozzákapcsolta a témához. Sz. Gy.

6

2012.04.11 

Nagy Sándor

Elfogadva a forrásokat, nyilvánvaló, hogy a zsidó kurvát az ölte meg (hacsak kis valószínűséggel éppen akkor nem vitte el valami nyavalya), aki Esztert, azaz egy zsidó. A hullagyalázást azt biztosan bevállalta.
Elképzelem fordítva, mondjuk napjainkra: egy Martens bakancsos "keresztény" elgázosít a spájzában egy zsidó gyereket valami ősi, rovásírással fennmaradt szkíta szertartáshoz, aztán a lebukás elkerülése végett még egy magyar kurvát is elejt, hovatovább akkora magyar nemzeti logisztikai lobbi működik a háttérben, hogy az izraeli miniszterelnök (hivatkozva egy magyar multimilliárdos befektetésére) hatással bír az addig kemény-dió bíróra Izraelben, ahol az eset megtörtént és a per zajlik...
Valljuk be, ha ez megtörténne, a következő évszázadokra nyugodtak lehetnénk a magyar fennmaradásra vonatkozóan (a gátlástalanul gyilkos, mutáns génjeink azonban aggodalomra adhatnának okot, ha ember előtt nem is, de Isten előtt feltétlen), viszont Izraelben - jelen bajaikon túl - teljes bomlás elé nézhetnének, ahogy ezt a monarchiai Magyarország be is igazolta. Üdvözlettel: Nagy Sándor  
Tényleg! Őseinket sokmindennel vádolták (némi joggal), de vérgyilkosságokkal soha. Továbbá: nem tudom hány nép élt, él a földtekén. Miért van az, hogy az ókortól a jelenkorig épp egy náció tagjai kerülnek ismételten gyanúba?

7

 2012.04.11

Sz. István

Már a kedvem is,a gondolataim is megváltoztak,mit irhatnék a nagy semmit az meg felesleges az esztelen viták,okosabbnál okosabb megjegyzések,sőt surolják a sértegetés,becsületsértés szabály, vagy bcs-fokozatát.Ebben az országban olyan,események történnek, melyekről még az igen  képzett politikai,vagy emberi ismeretekkel rendelkezőknek is szokatlanok. Ma szokatlan olyan embereknek megszokni, hol a hasonló  események felsem merülhettek,ha esetleg volt is az rövid idő alatt tisztázódott.
Ma elfeledtek embernek maradni csak a rang volt az elsődleges kit kell kiszolgáni jó pénzért. Ketté szakadt gyülölködő embertársak nincs szeretet tisztelet, ez az általános véleményem.. Sz.István.Hosszupályi.

 8

2012.04.12

Szerkesztő

Hozzászólás nélküli linkeket, ill. ezek tartalmát nem teszem közzé. Az ilyen "blank" leveleket is törlöm.  Sz. Gy.

9

2012.04.12 

 Anonym

Köszönöm a dicséretet. Ez a vérvád-ügy jónéhány, szétágazó kérdést vet fel, a közös pont bennük a magát álcázó zsidó gyökerű sátánizmus, melynek pokoli rítusai vannak, többek között vérrel. Igen, ez a sátánizmus messze tulmutat a jámbor saktereken! Ezrek eshetnek áldozatul ezeknek a szertartásoknak,
Elsőnek arra a témára térnék ki, amit már itt is felvetettem polemizálva pl. Petőfi idézésével. Ez nem a gyilkosságra, hanem a gyilkosság nyomán teljes fordulaton működő nemzetközi zsidó lobbira vonatkozik, az igazságot keresőket antiszemitának bélyegző közvélemény-terrorra, melynek mai képviselője sokak között Köves Slomó és Orbán Viktor (aki "megvédi a zsidó kisebbséget").
Tehát ismétlem egyik fő tézisemet (nemcsak az enyémet), hogy a magyar újkori "felvilágosult" közeg az utólag kanonizált szent forradalmaival és forradalmáraival, hőseivel végig nem utolsósorban a zsidóuralom kiépítésének zsoldosa volt.
Kérdés, mennyire tudatosan.  Az itt méltán elítélt Krúdytól idézem egy Nyugat-beli cikkét, amiben az első igazi illuminátus helytartót, Kazinczyt dicséri alig burkoltan felforgató tevékenységéért. Vegyük észre, hogy a 48-as, a zsidóuralom akadályait végleg eltörlő forradalmat előkészítő "reformkor" gyakorlatilag összes számottevő írója és közéleti szereplője hagyott hátra filoszemita megnyilvánulásokat, műveket, még akkor is, ha ifjúkorukban jobb eszükkel és lelkükkel tettek antiszemitának mondott megnyilvánulá sokat is! Pl. Kossuth. Petőfi is a pesti németeket szidta nagyon keményen, amiért nem akartak zsidókat bevenni a Nemzetőrségbe. Jókai életműve is filoszemita, de legalább ő személyesen megbűnhődött érte élete végén, szegény... Az, hogy a zsidók az eszlári per idején már ennyire kezükben tarthatták hazánkat, ennek a sokévtizedes, sőt évszázados rohasztásnak és filoszemita zsoldoshad művének volt következménye. Hogy Tisza így zsarolhatta a bírót az államadóssággal. Annak előkészítése, hogy Kossuth zseniálisan adóssági viszonnyá kívánta alakítani a jobbágyság feudális függési viszonyát. És ezért ünnepli őt nemzetünk máig illuminátus kokárdákkal a mellén... Sajnálattal kell egyetértenem ezzel a kiábrándító értékeléssel. Csak Petőfi filoszemitizmusáról nem tudtam eddig. Azt hiszem nehéz lenne olyan magyar költőket, írókat galériába gyüj teni, akik egész életükben megőrizték magyarság tudatukat. Ha a magyarság tudathordozó rétege magyar tudatu, ill. érzelmü lenne, antiszemitizmusra sem lenne szükség. Az antiszemitizmus úgy is felfogható hogy hülyeségünk miatt haragszunk, tulajdonépp magunkra... Sz. Gy.

 10

2012.04.13

Gyöngyösi Zoltán

Perek,"Örök pörök", melyeknek ma sincs vége, ne is légyen, az igazságig!
Nos, messze vezetnek a szálak... Dodopapa hozzászólásában lévő linkből: "Az Egyenlőség, a Pester Lloyd, az Alliance Israelitèe Universelle megfogadták a liberális Magyarország akkori legjobb ügyvédjét és kitűnő íróját, Eötvös Károlyt, hogy vállalja el a sakterek védelmét. Százezer forintot, mai értékben legalább százezer dollárt kapott ezért a védői tevékenységéért"
Érdekeltek vagyunk, hogy ismerjük, hogy minden sorstárs, nem-zsidó tudomására jusson az az aknamunka, az a szándék és tevékenység, amit a zsidóság Magyarország ellen elkövetett, s a mai napig elkövet!
Az Alliance Israelitée felhívása:
"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek, fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek, fáradozzatok, hogy minden keresztényt elűzzetek és teljesen úrrá legyetek. Törekedjetek, hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elegendő anyagi eszközötök, a párizsi szövetségünk minden erővel segíteni fog titeket. Erre a célra a szövetségünk máris gyűjtéseket rendez, és az adományok váratlan bőséggel folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és magyarországi területeket a galíciaiak és magyarok kezéből kiragadjátok, és hogy azok kizárólag zsidó kézre kerüljenek. Az egész világ tőkései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő alatt elérhessétek." Forrás:
Russischen Invaliden (1910. dec. 30., 285. szám). Ebben jelent meg az Alliance Israelitée felhívása, amelyet magyar lapok is közöltek. Bár maga a felhívás is kellő bizonyítványt állít ki a zsidóságról, sajnos további, többnyire feldolgozatlan kérdéseket vet fel. Ilyen például az a politikai, gazdasági, kulturális térnyerés, amire a "zsidóság a passzív ellenállás" időszakában szert tett, amely a "kiegyezés" után csak erősbödött!
Beszélhetünk arról a zsidó felelősségről, mely oda vezetett, a föld bérlése, a megszerzett kisajátított gazdasági erőfölény bitorlása révén, hogy százezer-számra hagyta el Magyarországot a legéletképesebb, aktív, mobil munkaerő, egy ránk-szabadított Világháborút megelőzően! A kérdésben kizárni nem lehet az amerikai és magyarországi zsidóság összejátszását...
Folytatni lehetne a végtelennek tűnő felsorolást, egészen a Fónagy-féle zsidó szélsőséges megnyilvánulásig, mely - jobb esetben - a parlamenti csőcselék bamba passzivitása mellett történhetett meg: a hamis bírói ítélet mögé bujtatott bűn, hazugság, bűnpártolás dogmatizálása! Gyöngyösi Zoltán
Szerfölött tanulságosa adalék a cikkhez! Sz. Gy.

 11

 2012.04.13

B.Cs.

Most csak kiragadok kettőt az 1848-at, mint a zsidóuralom korszakhatárát előkészítő illuminátus írók filoszemita műveiből. Forrás: mek.oszk.hu/04900/04939/04939.htm
Erdélyi János: IZRÁEL ÉNEKE, részlet:

"Most minden emberek gyülölnek,
Megháboritván szüntelen.
Biráld meg, isten, a világot,
Töröld el e nagy szolgaságot,
Jőjön szabadság, semmi más,
S eljő az igért Messiás,
Néped kiált - a védtelen."
(Pest, 1840)

Petőfi pedig naplójába írta a forradalmat követő antiszemita hullámok nyomán: ("Pest, március 20. 1848)
"Az egyetértés, mely eddig kivétel nélkül uralkodott a fővárosban, bomlani kezd. Német polgárok, bevádollak benneteket a nemzet és az utókor előtt, hogy azt ti bontottátok fel! E kettő ítéljen fölöttetek.
Ök nyilatkoztak először, hogy a nemzetőrségbe magok közé zsidót nem vesznek, és így ők dobtak először sarat március 15-ikének szűz zászlajára! ... avagy nem   áll-e azon e jelszó, és nem kiáltottátok-e velünk: Szabadság, egyenlőség, testvériség? Igen, ti velünk kiáltottátok ezt, de - most már látjuk - nem igazság szeretetből, hanem félelemből! ...
Petőfi még nem tudhatta, hogy vélekednek e "szent" hármas eszméről maguk a zsidók. Ezt utólag megírták a "jegyzőkönyvekben"...
Megszűntetek már félni? Ne szűnjetek meg, mert eljött és még nem múlt el a jutalmazásnak és büntetésnek ideje! Várhattok-e igazságot a magatok részére, ha nem vagytok igazságosak mások iránt?
S miért üldözitek ti a zsidókat, hogy meritek őket üldözni itt minálunk? Hullott egy csepp véretek e földre, midőn a hazát szerezték, vagy midőn oltalmazták? Nem, ti jött-ment emberek vagytok, alig van köztetek olyan, a ki be tudná bizonyítani csak azt is, hogy első nagyapja itt halt meg, annál kevésbé, hogy itt született. Olyanok voltatok mint az 1, midőn bejöttetek, most olyanok vagytok mint az O ... legyen bennetek annyi becsületérzés, hogy ha már nem szeretitek is e nemzetet, melynek földén meghíztatok, legalább ne piszkoljátok azt be!
De legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ügy, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltólag igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett nehány zugprókátor, kik most széltire prédikálnak a zsidók ellen, s a ki az igazság mellett szót emel, arra a megvetendő hamis próféták elég szemtelenek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve. A nyomorúk! nem tudják, vagy nem akarják hinni, hogy ő nálok becsületesebb emberek is vannak, kik nem a szennyes önérdek rabszolgái, hanem a tiszta igazság és humanismus barátai."  
Eddig a tanulságos idézet. Azt viszont Petőfinek már látnia kellett (volna), hogy mi a különbség a két náció (zsidók - németek) "társadalmi hasznossága" között. A "Hét sváb" (Herczeg Ferenc) tanulsága, hogy kivel tartottak és éreztek német-fajú honfitársaink, mikor halni kellett.
Az utóbbi vád, mely ellen (Petőfi) védekezik, természetesen rá vonatkozik, őt vádolták, hogy a zsidók pénzelik.... Egy másik fontos kérdés az ügy kapcsán, hogy valóban akkora képtelenség-e, hogy zsidók (nem  A ZSIDÓK!) rituális célra embervért használhatnak. Miazhogy... BCS Csakhogy... Amikor 'EGY' zsidó bajba kerül, mondjuk kémkedés, vagy rituális gyilkosság gyanúja alapján, 'A ZSIDÓK' állnak ki mellette és pont ők nem követik azt a módszert, amelyet a keresztényektől követelnek, hogy "határolódjanak el"  mindentől, mindenkitől akire valamilyen okból haragszanak. (Ez a keresztény társadalmak "felszalámizásának" módszere.) Ez a "szolidaritás" gyakran, így a sakter-perben is, a bűnpártolás formáját ölti és lehetetlenné teszi a disztingválást zsidó és zsidó között. Mi magyarok tehetnénk erről? Sz. Gy.

12

2012.04.13

Cezarfi

Úgy érzem, idevág. Vajjon hányan tudják, hogy a múlt héten megalakult az Európai Zsidó Parlament. (The European Jewish Parliament). A képviselôk 47 országot képviselnek és több, mint 400000 kelet-, közép- és nyugat-európai zsidó szavazott rájuk, "on-line". Tehát mostmár van egy kiválasztott Ûber EU.! Cezarfi
Annyira idevág, hogy ha további részleteket közölsz - kiteszem.. Sz. Gy. 

 13

 2012.04.13

 Arma Gedeon

Nagyon jellemző, hogy a Felvilágosodás hőseit, zsoldosait és propagandistáit (akik közé maga is tartozott) dicsőítő Krúdy nejének írói álneve \"Satanella\" volt. Tehát akkor Krúdy maga volt Satanelló...
Én nem gondolom, hogy a világszétverés olyan messzemenően lelkes és hatásos propagandistái, mint akár Krúdy, akár Petőfi naívak lehettek volna. Tervezem tovább kibontani pl. Petőfi látomásverseinek elemzése és némi háttérinfók alapján a dolog mögött álló tudatos sátánizmust.
A 20. század elejének teljesen zsidók dominálta magyar sajtója és irodalma körében nem véletlen, hogy egy tehetségtelen zsidó firkásznő sátáni, démoni álnévvel villog. Sátánizmus és emberáldozat, vérkultusz a leg magától értetődőbben összetartoznak. Nem véletlen, hogy a magyar forradalmakat előkészítő irodalmárokat dicsérő Krúdy is ír ilyen könyvet Solymosi Eszterről (hol lehet a neten olvasni???) és nem véletlen, hogy pl. Petőfi legvadabb versei se érthetők meg kabbalai ismeretek nélkül!
48 márciusa előtt a márciusi ifjak olvasták koruk kommunista-sátánista szerzőit (lásd Wurmbrand könyvét), köztük Moses Hesst, a marxizmus és a cionizmus egyik fő alapítóját! Petőfi vérfolyamos verseiben visszaköszönnek Marx és Hess művei, egyik központi elemük a vérkultusz. Petőfi nem egy versében tűnik fel a "véráldozat" motívum, ezek a legvadabb uszító, pusztító, dühöngő versei. Nem arra célzok, hogy pl. Petőfi sátánista véráldozatot mutatott volna be, hanem arra, hogy a dolgot fizikailag is gyakorló kabbalista-frankista hátterű körök szellemi holdudvarát alkotta a korban egy olyan irodalmi-propagandista közeg, melyben legalább a szavak szintjén divatos volt a vérkultusz! Tehát nemcsak magukat a zsidókat kell vizsgálnunk a vérvád kapcsán, hanem a zsidók által irányított irodalmat-sajtót-tudatipart és az általuk gyártott nemzeti áltörténelmet is, annak álhőseivel, akik zöme akkor még nem volt zsidó, csak a zsidók kiszolgálója! (nem minden zsidóé, hanem a világuralomra törő sátánista zsidóké) Arma Gedeon/BCS
Kedves virtuális barátom! Érvelésed tetszetős, mondhatnám  meggyőző. De azt vághatom a fejedhez, amit az enyémhez szoktak: a népnek (olvasóknak) nem kiábránditó igazságokra, hanem lelkesítő eszmékre, követendő célokra van szük ségük. Talán ebben vagyunk gyengék mindketten. Gondolkozzunk... Sz. Gy.

 14

2012.04.1

Cezarfi

A #12 hozzászóláshoz: saját szavaim helyett forráscímek:
magyarul:
www.jmpoint.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=863
angolul: 
www.eju.org/news/eju-events/first-ever-european-jewish-parliament-inaugurated-brussels németûl:  www.israel-nachrichten.com/archive/720  Cezarfi Kösz a dokumentációt. Sz. Gy.

 15

2014.04.14

 Cezarfi

 A #12-höz fûzött szerkesztôi megjegyzés indította el gondolataimat.
1) az ellenfelet soha sem szabad alábecsûlni
2) a saját eszközeivel lehet legjobban legyôzni
Mit tesznek a "goj"-ok? Kocsmákban, társasági összejöveteken "megmondják a magukét", vagy megtapsolnak valakit aki nyilvánosan is "jól megmondta". Az egész eredménye = 0.
Mit tesznek a zsidók? Nem mondanak meg semmit, de a leginkább hozzáértôk kidolgoznak egy tervet, a többiek pedig egy emberként felzárkóznak mögé, aztán majd megmondják hatalmi pozicióból, aminek nem lehet ellentmondani.
Elegendô példa az, hogy visszaszerezték Izraelt 2000 év elteltével. Trianon csak 100 éve történt, de nagyon sok magyar nem hiszi, hogy az egykori Magyarország valaha is vissza fog állni. Nem a zsidó életstílust kellene eltanulni, csak azt a céltudatos, elszánt, közösségi hozzáállást a közös feladatok megoldásához. Kûlönben az elégedetlen zsörtölôdés csupán kutyaugatásként kong, miközben a karaván nyugodtan araszol tovább. cézárfi
Régóta mondom (pofázom), hogy a zsidózás, vagyis a zsidók szidása, fölösleges, sőt káros dolog, mert csak az indulatok levezetésére jó. Épp most olvasom újra Krúdy könyvét, amely részben azt gúnyolja, hogy "zsidózik" a magyar. Az is igaz, hogy a zsidőktól a törzsi összetartást kellene mindenekelőtt megtanul nunk. Sz. Gy.

16

2014.04.14 

Diána

Kedves Szeszák Gyula! Örülök, hogy rendbe jött! Az iráshoz, néhány gondolat: "Az igazság szabadokká tesz titeket" (Jn.8:32) Igy van. Csahosok,bérencek, mindig voltak, vannak, és sajnos lesznek is. A magyar "hat"  - "hatás" szó a "Hatalom"-hoz vezet. A hatalom nem egyéb  mint sok-sok összegeződött "hatás". Ez lehet roppant hitvány aljas "hatás" is. Jól tudják ezt mindazok akik a hatalomba igyekeznek, vagy benne vannak.Ezek lehetnek "sötét hatalmak" is, a sötét hatás, belenyugvás, elkendőzés, kiszolgáltatottá, gyengévé, függővé,senkivé tehet, és tesz is láthatjuk, a mai életünkben is. Ezért kell Napvilágra hozni ezeket a konok, perverz aljasságokat,(Solymosi Eszter, és a Tánczos ügy is ilyen). A tűrés nem zárja ki a tetterőt! Lépésenként, nem félve, nem meghunyászkodva.Sajnos sokan elvesztették az önmagukba való hitet, mások függvényévé, a körülmények játékszerévé,cinkosává, váltak, elvesztették a biztonságukat, közönséges helyzetbe keveredtek, és balszerencsét vonzottak be, és persze bűnrészességet. Állhatatosan kell ezeken munkálkodni,mert ki kell mondani, még akkor is, ha az antiszeminizmus lesz a vád, ez ne akadályozzon meg senkit az igazság kimondásától. Mindig értékes gondolatokat olvashatunk, köszönet érte! Diána Igen! A vizcsepp is gödröt váj, ha sokáig csepeg egy helyre. A "sötét hatás" egyik ellenszere a fényhatás. Egy kis gyertyának talán egy ilyes fajta honlap is megteszi. Egyébként ellenségeink méltóztattak észrevenni, hogy az Internet számukra veszé lyes gondolatokat hordoz. De ezzel ugyanúgy nem bírnak, mint pl. a Talibánokkal... Sz. Gy.

 17

2014.04.14 

Szerkesztő

Felhívom tisztelt olvasóim figyelmét Bobkó Csaba amúgy kitünő írására, amelyben Petőfit "elméleti sakternek" minősíti  http://kitalaltujkor.blogspot.com/2012/04/petofi-az-elmeleti-sakter.html  A szerző végkövetkeztetéseit nem tudom magamévá tenni, de vele a saját honlapján vitatkozom, hozzászólás formájában. Itt azért adok hangot az írásnak, mert újból felvet egy szükségességet. Nem kárhoztatható, ha történelmi hősöket deheroizálunk. Ezt azonban úgy kell tennünk, ahogy a zsidók, ill. Hitler (...) tették, ill. teszik. A közös (...) módszer az, hogy egy fénylő példakép árnyékában történik az "ellenség" földbe döngölése. E gondolat jegyében az igazi "magyar" metódus az lehetne, ha pl. Petőfit egy pozitív valakihez, valamihez viszonyítanánk, mikor "leleplezzük". Ezzel kapcsolatos aggályaimat és javaslataimat fogalmaztam  meg a 13.) ill. 15.) sz. hozzászólásokra tett megjegyzéseimben. 

 18

 2012.04.14

  Istvan

Tisztelt Szeszák Úr, az uszállyal úsztatott zsidó nöi holttestet a korabeli lapok részletesen tárgyalták, hogy a zsidó szokás szerint kopaszra nyírt, parókás 20-25 közötti nö tudöbajban húnyt el, s nagyon rövid idö alatt kiderítette a rendörség, hogy a magányos, elmebeteg, teljesen rokonok-nélküli nö, aki már erösen tapasztalt volt szexualis kapcsolatok terén, (ezt a tényt kurvázták egyes források) a máramarosszigeti zsidó kórházból tünt el, hogy statisztáljon ebben a perben. A kriminalisztikában ezt a tárgyi tény-meghamisítást úgy hívják, hogy részlet-plasztika. Mivel ezt valamiképp nem engedték, hogy a bírósági tények közé kerülhessen, késöbb már az információ nagyon meghamisítva ment tovább ...   üdvözlettel Istvan

 19

 2012.04.16

 Arma Gedeon

Az eszlári sakterek és az ideológus-sakterek összefüggésére és a ledöntendő álhősök helyére állítandó valódikra, mint két nagyon fontos kérdésre még visszatérnék.
Azonban a szorosabb témánál maradva jellemző, hogy a PC-dogmák őrei a vérvád említését is azonnal hisztérikusan utaítják vissza, mint "sötét középkori babonát" és "ordas, náci eszmét", vagyis Gondolatbűnt. Aminek tabuként gondolatbűn-státusza van, azt nem kelll a hivatalos nyilvánosságban megvitatni, sőt tilos, hisz náci szellemi csőcselék szintjére nem alacsonyodnak. Itt azonban kövessük a logikus bizonyítás módszerét!
Léteztek-e a történelem során vallások, melyek kultuszának része volt az emberáldozat, közte az áldozat vérének kifolyatása? Sok ilyen volt.Tehát ki lehet-e zárni elméletileg, hogy ilyen vallás akár napjainkig létezik? Nem, hiszen ismerünk a bűnügyi hírekből sátánista gyilkosságokat.
Vagyis azt semmilyen vallásról nem tételezhetjük fel AUTOMATIKUSAN, hogy nem lehet véráldozatos rítusa, a felmerülő gyanút ki kell vizsgálni és bizonyítási eljárást kell levezetni,
ahogy ezt Huber Lipót tette, nem indokolt helyből visszautasítani a gyanúsitást azzal, hogy a vérvád "sötét babona". Tehát most nem is a konkrét tiszaeszlári ügyre koncentrálok, mert ott a hamis hulla preparálása, a tanúvallomás és a nemzetközi zsidólobi nyomásgyakorlása együtt elegendő közvetett bizonyíték.
A vérvád megalapozottsága, vagy alaptalansága ügyében teológusok, vallástörténészek bevonásával kellene alaposan megvizsgálni, hogy a haszidok szubkultúrájától, vagy a netán köztük élt titkos frankistákétól olyan távol állnak-e perverz rítusok. Ismereteim szerint nem. Eleve a haszidizmus gyökerei megegyeznek a frankizmuséival. Lásd zsidó szerzők műveit pl. a frankisták körében dívó tömeges vérfertőzésről, stb. Ezt se verik nagydobra azok, akik a vérvádat helyből visszautasítják. Pedig pl. a frankista közegből származó Freud perverz tételei is saját közegének szokásain alapulnak (Ödipusz-komplexus), nem a tágabb emberi társadalomén. Bakan Freud-könyvéből is tudhatjuk, hogy a kabbalisták a szent szövegek felszíni jelentése alatt a rejtett jelentést keresik és helyezik el, ami gyakran ellentéte a felszíninek - ez az orwelli duplagondol és újbeszél alapja. A felszínen a zsidóknak tabu a vérfogyasztás... Mégis szájjal szívják az ortodox mohelek a fütyivért a körülmetéléskor, ha ki is köpik, egy része garantáltan tápcsatornájukba jut. Tehát nem iszonyod nak tabuként az embervér fogyasztásától.
A vérvád nem verhető vissza automatikusan. De ez a szakmai vita a hivatalosság szféráiban nem fog lezajlani, viszont lehet, hogy lesz vérvádlehetetlenség-tagadási törvény is a holótagadási törvény mintájára. Ez nagyjá ból jelzi is, vajon hibás-e az előfeltételezésünk, hogy a vérvád lehet megalapozott... Arma Gedeon
Most ugyanilyen megfontolások alapján kinlódok a Tánczos üggyel, ahol - úgy látszik - nem  lesz kimutatható a "saktermunka", amit néhány internetes orgánum hírel (ideértve bizonyos zsidók által "üzemeltetett" honlapo kat is....) Sz. Gy.

 19

 2012.04.16

Gyöngyösi Zoltán

Most, mikor a tények által vitatott holokauszt kapcsán a zsidóság az utcán, bárgyú bégető nem-zsidó kísérőivel, tudati terrorakciót hajt végre, csakúgy, amint azt Tiszaeszlár esetében a kisajátított ország házában is elkövette! Magamat idézve: "Folytatni lehetne a végtelennek tűnő felsorolást, egészen a zsidó Fónagy-féle szélsőséges megnyilvánulásig, mely - jobb esetben - a parlamenti csőcselék bamba passzivitása mellett történhetett meg: a hamis bírói ítélet mögé bujtatott bűn, hazugság, bűnpártolás dogmatizálása!"
Erről kell - kötelező, írnunk, beszélnünk!
Kezdve a bitorolt államhatalmi szinten, ahogy terrorizálnak, a hamis demokrácia, a hamis, sanda-szándékú jogállamiság, az emberek tömegeit sírba-tevő "emberi jogokig", a lakosság teljes kifosztását célba-véve!
Ennek a hazug zsidó-világnak, ahol eddig is érvénytelen, hatálytalan alkotmányokat semmisítenek meg, s mivel a felhatalmazást az alkotmányozásra még nekik is képtelenség összehazudni, így eleve értelmetlen baromsággal, az úgynevezett "Alaptörvénnyel" keltenek félelmet, melynek nyomatékot csak a terror ad!
A "Lisszaboni Szerződés" következtében Magyarország államiságát megszűntnek nyilvánítom!  
Innen kell elindulni! Sz. Gy. Minden további csak látszat! Semmiképp nem igényel a zsidó EU elfogult jogszabályainak átvétele 386 parlamenti pojácát, plusz további számtalan kormányzati léhűtőt!
Visszatérve mondanivalóm lényegéhez, ami megtörténhetett a parlamenti csőcselék körében:
A JÓ-SZÁNDÉKÚ, ÁMDE HAMIS BÍRÓI ÍTÉLET MÖGÉ BUJTATOTT BŰN, BŰNPÁRTOLÁS, HAZUGSÁG, DOGMATIZÁLÁSA! Aki, csak akár felületesen is összeismerkedett Tiszaeszlár, Solymosi Eszter perével, az ismeretek nem teljes-körű birtokában is, teljes, nem korlátozott joggal mondhatja ki az elmarasztaló ítéletet a gyilkos zsidó sahterek, és az őket fedező, bűnpártoló zsidóság felett! Ezt a bűnpártolást követi el a parlamenti csőcselék, a látszat-állam maga is, mert a megismert tények alapján, a per indokolt újratárgyalása révén, nem szolgáltat igazságot! A zsidóság emberiségellenes, rasszista-soviniszta bűnlajstromán egyetlen nem-zsidó állam, társadalom, szervezet, közösség sem léphet át, nem hagyhatja reakció nélkül! Gyöngyösi Zoltán

 20

 2012.04.16

 Anonym

Az F.B. kolléga által linkelt Toaff kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az ő apja volt a római főrabbi akkor, amikor a zsidó származású (nagy eséllyel frankista) II. János Pál pápa "történelmi látogatást tett" a római zsinagógában, a történelem első pápájaként és ez alkalomból néhai honfitársát, a frankista származású, cionista "nemzeti költőt" Adam Mickiewiczet idézve a zsidókat "idősebb fivéreinknek" nevezte. A pápa konkrét származását nézve ez a kijelentés tőle teljesen indokolt volt, csakhogy ő ezt a katolikus egyház nevében tette... Szép kis história kerekedik ki, ha a témát tisztelt olvasóim körbe járják... Köszönet érte!
 Sz. Gy.

21

 2012.04.19

Wotan

Gyula! Évek óta olvasom az írásaidat, melyek színvonala egyenletesen jó. Örülök, hogy újabban az egyes cikkekhez is hozzá lehet szólni. Ezúton engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljak egy könyvet, melyből további hasznos adalékanyagok gyűjthetők a históriával kapcsolatban. Verhovay Gyula Az ország urai c. könyvére gondolok. A 26. oldaltól taglalja a tiszaeszlári 'sajnálatos eseményeket'. Különösen tanulságos az eltussolási kísérletezgetés, valamint ügyben részt vevők további karriere. A könyv letölthető innen, helyesebben innen:
http://mtdaportal.extra.hu/books/Az_orszag_urai.pdf
Jó egészséget! Üdvözlettel, Wotan.
Kösz a címet! Megtaláltam a könyvet. Egyébként mit is mondjak? Nem bántam meg, hogy ezt a hozzászólás rovatot feltettem... Sz. Gy.

22

2012.04.21

 Gyöngyösi Zoltán

 Napok óta küszködöm magammal, mondanivalóm okán gondolataimmal, annak szerteágazó bibliányi terjedelmével... Kezdve a címben feltüntetett "A jámbor inkvizítorok" kitétellel, ahol a jámbor kifejezést még cinikus jelzőként sem fogadva el. Téves értelmezés! A kifejezés Péczelire, Vay Györgyre, Recsky Andrásra és Bary Józsefre vonatkozik, akik felderíthették volna a holttest hollétét, ha igazi kényszervallatást alkalmaznak. A jelen társadalom inkvizítorai egyáltalán nem jámborak, ellenben minden elképzelhető negatív, elmarasztaló jelzőösszetételnek messzemenően megfelelnek, kegyetlen-gyilkos, társadalomellenes rendszert hozva létre! Nevesíthetnénk őket, kezdve az Orbán-Gyurcsány ikerpártól, a mély tapasztalatokkal rendelkező első "munkahelyes" miniszteren keresztül, nagyon sok név kerülhetne listánkra, sokakat ismerünk.
Kik is ők, mi köti össze őket? Elsősorban az, hogy ők a felnövekedett "MI KUTYÁNK KÖLKEI"  kóros kórosztály! Kegyetlenségüket magyarázza, hogy apáikkal ellentétben sose találkoztak a szegénységgel, a nincstelenséggel, a szükséggel, így a nélkülözhetetlen társadalmi empátia sem alakulhatott ki bennük.
Témakereső \"társadalomtudósok\", jó-pénzért, igazán feldolgozhatnátok a kérdéskört, Nobel-díjas téma lehetne... Nincs előttük lehetetlen! Amint az előzőkben írtam:
"Ennek a hazug zsidó-világnak, ahol eddig is érvénytelen, hatálytalan alkotmányokat semmisítenek meg, s mivel a felhatalmazást az alkotmányozásra még nekik is képtelenség összehazudni, így eleve értelmetlen baromsággal, az úgynevezett -Alaptörvénnyel- keltenek félelmet, melynek nyomatékot csak a terror ad!"
Igen, alaposan átgondolt, akár az igényeknek megfelelően, akár naponta átírt, az értelmét vesztett hamis alkotmányt helyettesítő, szentséges ALAPTÖRVÉNYT!
Mit is olvashatok az újságban, MTI jelzéssel: "Módosítanák az új alaptörvényt"!
"Az alaptörvénybe írná Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hogy az ÚJ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK IS AZ ALAPTÖRVÉNY RÉSZÉT KÉPEZIK." Értelmezzétek, ha tudjátok! Aztán, holnapután újabb és újabb baromságokat tuszkolnak belé!
Értelmezésem szerint, a politikai prostituáltak, már a változtatás szándékával is, prostituálták a nyamvadt alaptörvényüket! Deklarálva a társadalomellenes rendszer életképtelenségét!
Pojáca státuszuk, nem akadálya, hogy személyes jólétük biztosítására, különböző elnevezéssel, az adók, a sarcok tömegét szakítsák a nyakunkba!
Ez a stratégia, ez a taktika! Olyan mértékű nyomás alá helyezni a társadalmat, hogy az egyént már a létezése is teljesen kimerítse, másra se ideje, se ereje ne legyen! Főleg gondolkodni, értékelni, pláne helyes útra térni végkép! Ez a fizikai-tudati terror, amely egyben a hatalombitorlás eszköze is, az egyik meghatározó akadálya a "Tiszaeszlári-per" az igazságnak megfelelő lezárásának!
A folyamatos offenzívát gyakorló zsidóság terjeszkedésének megállítása is elkötelezett munkát igényel, s még többet a szükségszerű visszaszorításuk.
Ezt a kialakult lehetetlen állapotokat, rendszert kötelező felszámolni! Kötelező eltávolítani hivatalából a zsidónak minősülő személyeket, mert a gójoknak tett esküjük azonnal annullálható, megsemmisíthető, mert soviniszta-rasszista  felfogásuk szerint "a nem-zsidók közt egy sincs, ki embernek neveztetnék.", vagy: \"ami a zsidónak természetes cselekmény, azért a nem-zsidó halált érdemel." vagy; "az a nem-zsidó, aki a joggal foglalkozik, halált érdemel."
Az uralkodóvá vált, fasisztánál fasisztább, nácinál nácibb, cionizmus visszaszorítása, felszámolása az egész emberiség sürgető feladatává kell válnia! Elfogadhatatlan a további jogfosztott állapot fenntartása!
Nos, ennyit beszűkítve, visszafogottan.., a téma folytatható, bővíthető... Gyöngyösi Zoltán

23

2012.04.22

 Gyöngyösi Zoltán

Tisztelt és becsült Szeszák úr! "Téves értelmezés! A kifejezés Péczeli Kálmánra, Vay Györgyre, Recsky Andrásra és Bary Józsefre vonatkozik, akik felderíthették volna a holttest hollétét, ha igazi kényszervallatást alkalmaznak." Kérdezném: hogyan, miképp lehetne tévesen, félreértelmezni, az ön nagy gondossággal, precízen, lelkiisme retesen megfogalmazott világos szavait, gondolatait? Természetesen szándékosan, csakis szándékosan, mint ez hozzászólásomból kiderülhetett, ha nem, akkor valamit elrontottam...
Egyszerűen lenyűgözött a "A jámbor inkvizítorok" kifejezés mára vetítése...
A "kifejezést" nem vetítettem  a mára, a ma zsidó inkvízítoraira. Azt hiszem, ezt a szemantikai pontosítást befejezettnek tekinthetjük. Sz. Gy. A ma rendszere, a tudati terror révén, valóban az inkvizítorok rendszere! A célszerűen tudatos, vérfagyasztó következetességgel kegyetlen, bűnözői rendszer! Társadalom és közösségellenes rendszer! Mindenre reagálnak! Módszereikre egy leleplező példa a mából, a hogyanra: Gondolom, mindenkinek világos, hogy a rendszer amibe élünk, éltünk, minden JÓZAN értékelés szerint rossz, elvetendő, hazug, hamis, kisajátított. Természetesen vannak elvakultak, megvezetettek, ostobák.., meg ellenségek! A tűzoltók, a lakosság által becsült és elismert tűzoltók példáját hozom fel. A közelmúltban tüntetésen fejezték ki nem-tetszésüket, a józan észnek megfelelően... A reakció a hatalombitorlók részéről: a Katasztrófavédelem elrendelte, gondolom irányelveket adva, a lakóházak fokozott tűzvédelmi ellenőrzését, szigorú bírságolását! A követelmények teljesítése, a bírságok esztelen kiszabása révén a tűzoltóság elvesztette a társadalom szimpátiáját, sőt ellenséges, rendszertámogató pribék-szintre lett süllyesztve... Pribékek, vannak akik önként dalolva, vannak akik kényszerítve... Köszönöm, hogy  "tévedésem" kapcsán, ezt is kifejthettem.... Gy.Zoltán 

24

2012.04.22

 Gyöngyösi Zoltán

Bocsánat a pontatlanságomért... A jelzett kifejezést egyértelműen én vetítettem a mára, a mai viszonyokra.., Ön félreérthetetlenül, és pontosan fogalmazott, viszont bennem egy egyébként túl hosszú gondolatmenetet indított. Nyomatékkal kérem szíves elnézését, hogy félreérthető voltam. Gyzoltán

 25

 2012.04.23

 Anonym

Mit tudott Eicmann ? Irodalmi tisztasággal tudott imádkozni jiddisül. Gyűjtötte a régi zsidó iratokat. Gyerekkorában "kis szemitának" csúfolták.

 26

2012.04.23

 Anonym

Eszlári ismerősöm mondta, Eszter anyjának annyi pénzt ajánlottak fel, ha felismeri a zsidó női hullában a lányát, hogy 6 falut tudott volna venni.

27

 2012.04.24

K. Dániel

Kedves Gyula! Ime az előszó Bary József emlékirataihoz. Nekem  megvan a 102. példány ebből a felbecsülhetetlen műböl.Valószinű, hogy az eredeti, amit a rokonok a Nemzeti Muzeumban helyeztek el, szintén a Gyurcsány féle  szakdolgozat sorsára jutott, ezt most lefogadom. Van mégegy nagyszerű, e témával foglalkozó könyv, Philip de Vier,  BLOOD  RITUAL. Ebben a könyvben száznál több rituális gyilkosságot sorol fel. Egyébként nem véletlenül használom régóta  Istóczy nevét sok helyen hozzászólásaimhoz. K. Dániel.
Ime az előszó:
1932 április 1.-én volt ötven esztendeje annak, hogy egy tiszamenti  faluban,  Tiszaeszláron nyomtalanul eltünt  Solymosi Eszter, tizenötéves parasztleányka, kinek neve  csakhamar az egész világsajtót bejárta, s az egész művelt világ érdeklődését az addig ismeretlen kis falu felé irányitotta. Eltünése arra a napra esett, midőn a tiszaeszlári zsidók új hitközségi  metszőt   választottak  és  e  célból  több idegen  zsidó  fordult meg a községben. Csakhamar felmerült a  gyanu, hogy a leánykát az idegen  zsidók tüntették el, és megindult a tiszaeszlári  bűnper,  amely  másfél éven át   a legnagyobb izgalomban tartotta  az országot, és naponta  foglalkoztatta a világsajtót is.
A bűnper  sem azelőtt, sem azóta  nem keltett nagyobb izgalmat  és érdeklődést  nemcsak  Magyarországon, hanem a Dreyfus-ügy kivételével, világszerte sem. A nyolcvanas évek legnagyobb eseménye volt ez a bűn per,  nemcsak bűnügyi,  hanem politikai és társadalmi vonatkozásban is, és ennek folyamán és ennek eredményeként indult meg az a nagy antiszemita mozgalom, amely az ország határain is túlterjedt és egészen a nyolcvanas évek végéig tartott.
A  tiszaeszlári pert a mai nemzedék teljesen egyoldalú, ferde, hamis világitásban ismeri. Évtizedek óta úgy él a köztudatban, mint egy középkorra emlékeztető boszorkányper, mint az ártatlanul üldözött zsidóság nagy mártiruma, s az antiszemita gyűlölködés gonosz találmánya.
Mindezt a zsidóság vitte be igy a köztudatba sajtója révén, és főleg Eötvös Károly segitségével, aki a per történetét húsz évvel  annak befejezése után ismert háromkötetes  munkájában megirta.  Eötvös, akiről egyébként is köztudomású, hogy irásműveiben közölt adatai teljesen megbizhatatlanok.
Ebben a könyvében különösen sok valótlan, költött adatot hordott össze és lépten - nyomon  a legkirívóbb ellentmondásokba került, amelyekről még irásművészetének gazdag eszközeivel sem tudja elterelni  az olvasó figyelmét. De ezenkivül Eötvös, aki a büntetöperben védőként szerepelt, a védőügyvéd elfogult, egyoldalú nézőpontjából irta meg a per történetét, amely tehát a szándékos ferditésektől eltekintve, már ez okból is nélkülözi a tárgyilagosság legkisebb mértékét. Eötvös ebben a munkájában elfogultsággal vádolta meg a bűnpert tárgyaló nyiregyházi törvényszéket és annak elnökét, Korniss Ferencet, de különösen igen súlyosan támadta  Bary József vizsgálóbíró működését, aki az akkor érvényben  levő  bűnvádi eljárási szabályok értelmében úgy az előnyomozatot, mint a vizsgálatot végezte.  Bary József, aki  Eötvös könyvében megjelenése idején  a nagyváradi kir. Itélőtábla birája volt, a vádakra és  támadásokra nem felelt, birói állására való tekintettel nem felelt és nem is felelhetett.
A magyar igazságszolgáltatásnak  akkori vezetői Eötvös munkáját, adatainak valósága és állitásainak igazsága szempontjából, kellő értékre szállitották le akkor, amikor közvetlenül a könyv  megjelenése után Bary Józsefet az ország akkori legnagyobb vidéki törvényszékének, a nagyváradi törvényszék elnökévé, majd utólag  kúriai biróvá nevezték ki.
Kortársai előtt nem is volt szüksége a tiszaeszlári per vizsgálóbirójának  önmaga és ténykedései igazolására: mert hiszen ha csak ezredrésznyi igazság lett volna Eötvös állitásaiban, nem emelkedhetett volna  a liberalizmus korszakában magas vezető birói állásba, olyan igazságügyi miniszterek  kormányzása idején, mint aminők Szilágyi Dezső, Plósz Sándor és Erdélyi Sándor voltak.
Igazolásul azonban az utókor és történelem számára Bary József nyomban Eötvös könyvének megjelenése után hozzákezdett a bűnper folyama alatt készitett jegyzeteinek  feldolgozásához, s megirta a pernek hiteles  igaz történetét, a nyomozás és vizsgálat alapján úgy, amint azt az elfogulatlan biró  szemével látta.  E munkájával már 1912-ben elkészült, és az volt a szándéka, hogy ha majd nyugdijba vonul, könyvalakban  kiadja. Ezt a tervét  azonban  nem valósithatta meg,  mert még tényleges szolgálata közben, 1915 évi   július havában  váratlanul meghalt.
Halála után hozzátartozói  a hátrahagyott  emlékiratok  kiadására  az  akkori  háborús,  majd az azt követő  forradalmi  időket  nem  látták  alkalmasnak,  még  kevésbé  tartották  erre  alkalmasnak  a  proletárdiktatúra   lezajlása  utáni  éveket,  mert  lelkiismeretlen  és  felelőtlen  izgatók  könnyen  felhasználhatták  volna  az  emlékiratokat  az  amúgyis  kiélezett  zsidóellenes  hangulat  fokozására.  Bár ez időszerint  Magyarországon  az  antiszemitizmus  csak  jelentéktelen  és  szórványos  megnyilatkozásokban  mutatkozik,  úgyhogy  jóformán  teljesen  megszüntnek  tekinthető,  és  igy   a  tiszaeszlári  per  hiteles   történetének  nyilvánosságra  jutása  felekezeti  béke  veszélyeztetésével  nem  járhat.  Bary  József  hozzátartozói  még  vártak  volna  az  emlékiratok  kiadásával,  ha  erre  nem  kényszeriti  őket  az  elhalt  emlékének  az  utóbbi  években  történt  sorozatos  meggyalázása.
Néhány  év  előtt  megjelent  a “ Magyar  Zsdólexikon”,  amely  a “ Tiszaeszlári  vérvád “  cimszó  alatt  a legsúlyosabban  megsértette  Bary  József  emlékét,  amidőn  őt  vizsgálóbirói  működésében  hivatalos hatalommal  való  visszaéléssel  és  hamis  tanuzásra  való  felbujtással  rágalmazta  meg.  Ugyanebben  az  időben  az  “ Egyenlőség “  közölte Scharf  Móricnak,  a  bűnper  koronatanujának   állitólagos  emlékiratait,  majd  a  “ 8  Órai  Ujság “  cimű  lapban  Faragó  Jenő  több  tendenciózus  és  valótlan   adatokat  tartalmazó  közleményben  ismertette  Eötvös  nyomán  a  per  rövidre  összefoglalt  és  elferditett    történetét.  A  múlt  év  folyamán  Krudy  Gyula  a  “Magyarország”  cimű  napilapban “ A  tiszaeszlári  Solymosi  Eszter”  cimen  folytatásos  regényt  irt  a  perről,  amely  meseszerüségével  és  a  valótlan,  koholt  adatoknak  sokaságával  Eötvös  munkájával  méltán  versenyre  kelhet.  Ugyanakkor  az  “Egyenlőség”  cimü  zsidó  felekezeti   hetilap  Szabolcsi  Miksa  visszaemlékezéseit  közölte. Szabolcsi megismétli  Eötvös  alaptalan  vádjait  és  rágalmait  Bary  vizsgálóbiró  ellen,  aki  szerinte  “ nem  az  igazságot,  hanem  a  rituális  gyilkosságot  kereste”.
A  tiszeszlári  per  félszázados  évfordulója  alkalmából  az  utódállamok  területén  megjelenő  több  magyarnyelvű   napilap  foglalkozott  ismét  a  per  történetével  és  a  legsúlyosabb  rágalmakkal  gyalázta  meg  a  halott  emlékét.
Ezek  után  az  elhalt  emléke  iránti  kegyelet  parancsolóan  irja  elő,  hogy  Bary  József  emlékiratait  hozzátartozói  nyilvánosságra  hozzák,  de  az  igazságnak  és  történelmi  tisztánlátásnak  követelménye  kell,  hogy  legyen  vége  már  egyszer  az  évtizedek  óta  folyó  vakmerő  történelemhamisitásnak  és  az  Eötvös-Krudy  féle  meseköltészet  továbbterjedésének.
Az emlékirat hiteles adatokkal megerősitett válasz Eötvös könyvének minden egyes valótlan állitására és koholt adatatára, és nem meseszerű leirását adja a pernek, hanem a nyomozás és vizsgálat adataiból meritett és bizonyitékok  egész tömegével alátámasztott történetét.
Egyidejűleg a Magyar Nemzeti Muzeum okmánytárában helyeztük el a bűnper nyomozási és vizsgálati iratainak még a per idején készült és a nyiregyházi törvényszék által hitelesitett másolatait és egyéb okmányokat és leveleket, amelyekre az emlékiratokban hivatkozás történik. Igy mindenki ellenőrizheti az abban közölt összes adatok hitelességét és valóságát.
Budapest.  1933  junius. A BARY CSALÁD
Kedves Dániel! Bary emlékiratai nekem is megvannak (a Gede tetvérek adták ki). Az előszót ismerem, és mivel tanulságos, hozzászólása keretében, közzéteszem. A páratlanul érdekes mű egyetlen "fogyatékossága", hogy túlontúl sokat foglalkozik a zsidó rágalmakkal és próbál "védekezni", amire semmi szükség nincs, hisz teljesen világos, mit tett Bary és mi tettek ellene. A BLOOD RITUAL nagyon érdekelne. Szívesen leközölném az esetek puszta felsorolását a forrás pontos megjelölésével. Sz. Gy.

28

 2012.04.24

Arma Gedeon

Bary emlékiratai itt olvashatók:
www.scribd.com/doc/65377257/A-tiszaeszlari-b%C5%B1nper-Bary-Jozsef-vizsgalobiro-emlekiratai
Jellemző, hogy az antiszemitizmust elítélő Kossuthról van tér elnevezve Tiszaeszláron, Istóczyról nincs...
Arma Gedeon  
Csodálkozásodnak akarsz tán hangot adni? Sz. Gy.

29

 2012.04.24

Arma Gedeon

Telitalálat és nagyon eredeti, logikus felvetés, hogy az alcím "A jámbor inkvizítorok". Érdemes ezt egybevetni a vérvád kérdésével foglalkozó leghírhedtebb könyv, a "Vér-pészahok" szerzője, Ariel Toaff megállapí tásával, amiért egzisztenciálisan "keresztre feszjtették" zsidótársai, hiszen a római főrabbi fiaként és a Tel Aviv melletti Bar Ilan egyetem történész szakembereként állapította meg ezt. Tehát Toaff azzal cáfolja meg egyrészt a vérvád "sötét babona" jellegét, másrészt az állandóan ismételgetett érvet, hogy a vádlottak kínvallatás hatására "vallottak" hamisan maguk ellen, hogy alaposan megvizsgálja ezeket a vallatásokat és a jegyzőkönyveket. Az ugyan igaz, hogy az itáliai vérszívó zsidókat nem jámbor, hanem profi inkvizítorok kínvallatták, azonban ez a közérdek szempontjából hasznosnak bizonyult és csak sajnálhatjuk, hogy a 19. sz. végi Magyarországon sajnos ilyen hatékonyságra már nem volt esély... Ugyanis Toaff szerint a vallatók nem adhatták a vádlottak szájába, amit azok vallottak, ez teljesen kizárt! A jegyzőkönyvből ugyanis olyan, keresztényellenes rituálék leírása olvasható ki héber terminológiával, amiről a keresztény vallatóknak már csak azért sem lehetett fogalma, mert azok nem is a régebben ott élő itáliai zsidók rítusai voltak, hanem a Német Országból érkezett askenázi szektáé. Toaff hitelesnek ismeri fel e rituálék héber-bibliai-talmudi virágnyelvbe burkolt keresztényellenességét. Arma Gedeon Pont erre hivatkozik Huber Lipót is, szinte minden egyes eset ismertetése kapcsán! Sz. Gy.

30

 2012.05.03

 Arma Gedeon

Sikerült hazugságon kapnom egy fő-fő hazai vérvád(lehetetlenségi) szakértőt, aki 8 év kutatómunkájával írt Tiszaeszlárról falumonográfiát, egy blogbejegyzés tőled és a maga egészében érdemes elolvasni.
A Heti Válaszban Kövér György prof. nem utoolsó sorban azzal bizonygatja, hogy a vérvád hülye antiszemiták babonája, meg hogy a magyar államadósság épp esedékes refinanszírozásával nem zsarolták Tiszát és rajta keresztül az eszlári ügy bíróságát a magyar államot uzsorázó bankkonzorcium tagjai, hogy azok közt a Rotschildok mellett volt egy echte porosz pénzintézet is, a berlini Disconto-Gesellschaft. Kicsit utánanéztem a derék porosz pénzintézet tulajdonosi körének és láss csodát, mit leltem:
John M. Kleeberg: A Disconto-Gesellschaft és a német iparosítás: Egy német általános bank karrierjének kritikus vizsgálata, 1851-1914 160.old:
"A Disconto-Gesellschaft másik fő családi dinasztiája a zsidó Salomonsohnok családja volt, amelyik hosszabb ideig volt jelen a cégben, mint a Hansemannok. Moritz Salomonsohn, egy zsidó bankár a Posen-vidéki Inowrocławból (Hohensalsa) a Disconto-Gesellschaft egyik alapítója volt 1851-ben..."  A másik forrás Werner Eugen Mosse: Zsidók a német gazdaságban: a német zsidó gazdasági elit, 1820 193- 220.old: " ... a Hansemannok... a protestáns papságból származtak. Azonban mellettük, velük együtt működött a rabbik sorától származó Salomonsohn-dinasztia Inowrocławból..." Arma Gedeon És ki találta fel a strómanság intézményét? Sz. Gy.

31

2012.06.06

Nemo

 Hogy a talmudista-cionista-kabbalás zsidóság - az ő sokféle irányzatain  (ortodox, neológ, lubavicsi, hászid stb.) belül/révén - mennyire elfajzott/eltorzult még a saját eredeti (?) tanításaikhoz képest is, mutatja, hogy sem a Tízparancsolatot (II. Móz. 20:2-17.; V. Móz. 5:6-21.), sem magát a Tórát nem tartják be, még annak ellenére sem, hogy ez utóbbiból fabrikáltak 613 parancsolatot (íme: a zsidó törvényeskedés, azaz: szabály-fabrikálás...), ami nem is csoda, hiszen az ő "szent könyvük" a Talmud, amely szerint is a Talmud (azaz: a Misna kommentárja, vagyis: a kommentár kommentárja, mivel a Misna a Tóra kommentárja eredetileg) fontosabb mint a maga Tóra, ha e kettő ellentmondásban van! A Tóra csak mint egy "vallási fétis" van a Tóra-szekrényben elrakva és a homlokukra szíjazva (mégha szombatonként föl is olvasnak pár sort belőle...).
Erre példa, hogy a vér-tilalmat (III. Móz. 17:10-14.) sem tartják be - amit pedig eredetileg a keresztények is betartottak az apostoli konvent idevonatkozó rendelkezése (Apostolok Cselekedetei 15:19,29.) alapján, s csak később "feledték el" annak folyamán, ahogyan a kereszténység is eltorzult fokozatosan, s lett belőle "hatalmi kereszténység" -, mert történelmi dokumentumok tanúsítják a vérvád megalapozottságát, amit egyes zsidó kutatók, történészek is elismernek, tekintve, hogy a történelmi összefüggések tárgyilagos összevetése, levezetése alapján - ha létezik tudományos objektivitás - egyszerűen nem lehet letagadni.
Egyébként maga a Tóra is (miként a prófétai irodalom az Ószövetségben, sőt, maga az Újszövetség is) eléggé "összegereblyézett" mű, amely "összegereblyézettségnek" könyvtárnyi irodalma van a tudományos bibliakritika területén...
Erre eklatáns példa maga a Tízparancsolat, melyből pl. hiányzik a "Ne hazudj!" parancsolata, bár a hamis-tanúzást tiltja. Pedig mi sem lett volna egyszerűbb és logikusabb a Tóra "összegereblyézőinek" a II. Móz. 20:16. ill. V. Móz. 5:20. versét így átfogalmazni (észlelvén a hiányosságot): "Ne hazudj és ne tanúskodjál hamisan felebarátod ellen!".
Gyanítom: a hazudozás olyannyira elterjedt és "magától értetődő" lehetett zsidó berkeken belül, hogy ez a hiba ill. hiányosság föl sem tűnt a "gereblyézőknek"...Nemo