Folytatások:

 

Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveiből
"
A sajtónak köszönhető, hogy kezünkbe kaparintottuk az aranyat, bár tengernyi vér és könny árán jutottunk hozzá. De kifizetődött számunkra, noha sokakat kellett feláldoznunk népünkből. Isten szemében minden egyes áldozat a mi oldalunkon felér ezer gójjal."  2. sz. Jegyzőkönyv 
"
A hatalomért folytatott harc fokozódása és a gazdasági életre mért csapások csalódott, hideg és szívtelen társadalmat fognak létrehozni, sőt már létre is hozták. Az ilyen társadalom erős idegenkedéssel fog viseltetni a magasabb politikával és a vallással szemben. Egyetlen vezérfonala a nyereség, azaz az arany, valósággal isteníteni fognak azok miatt az anyagi örömök miatt, melyek az arany segítségével megszerezhetők." 4. sz. Jegyzőkönyv.
"A pénz arra való, hogy forgalomban legyen, és minden stagnálás a pénz körforgásában zavarólag hat az államgépezet működésére, amely számára a pénz az olaj. Az olajadagolás megakadása megállíthatja a gépezet működését. Gazdasági válságokat idéztünk elő a gójok számára egyszerűen azáltal, hogy pénzt vontunk ki a forgalomból. Óriási tőkéket stagnál tattunk s vontunk el így az államoktól, úgyhogy azok kénytelenek voltak ugyanezekhez a stagnáló tőkékhez folytatólagosan kölcsönökért folyamodni. Ezek a kölcsönök kamatfizetési terheket róttak az államokra és a tőke rabszolgáivá tették őket...  A pénzkibocsátás újjárendezése lényeges kérdés az egész világ számára. Önök tudják, hogy az aranyalap a vesztét okozta azoknak az államoknak, amelyek azt bevezették, mert nem tudta kielégíteni a pénzszükségletet, annál kevésbé, mivel kivontuk az aranyat a forgalomból, amennyire csak lehetett." 20. sz. Jegyzőkönyv.
"A mi kezünkben van napjaink legnagyobb hatalma - az arany: tárházainkból két napon belül bármely tetszés szerinti mennyiséget elő tudunk teremteni." 22. sz. Jegyzőkönyv. 

2020. MÁRCIUS 28. Magyar Nemzet Fricz Tamás. A járvány legyűr te a globalizmust. Az Unió megszünt létezni, ám a nemzetállamok pontosan teszik a dolgukat. A korona vírus-járvány időszakában egy csapásra lezárultak nemcsak a schengeni határok, hanem az unión belüli országhatárok is. A nyílt társadalom elmélete ('nincsenek határok, nincsenek nemzetek') látványos pofont kapott az elmúlt időszakban: a nemzetek és államok identitásközösségben védik magukat.  [A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.]

 

Európa "újraindítása."

Mibe kóstál a pántlikázott vécépapir?

1.

 

ZsidóAmerika pénzügyi vírusa lerombolja Európa gazdaságát és koldúsbotra juttatja társadalmát, különös tekintettel a közép osztályra.

Kollaboráns kormányok segítenek ebben, ideértve az Orbán kormányt is. Rövidesen Európa többszáz millió polgára szorul felistápolásra és megint csak a zsidó "segít", mint már annyiszor a történelem során - úgy mint akasztott emberen a kötél.

[Legelébb a filantróp Schwarz Gyuri jószíve mozdult meg és egymillió Eurót adományozott a szegény Budapestnek. Hitsorsosa a Gergő így áradozik. "De jó lenne, ha ezt az adományt kicsinyes és méltatlan félremagyarázások helyett mindenki annak látná, ami: egy nagyvonalú és nemes gesztusnak, érdemi segítségnek." Ne félj Gergő! Mi ismerjük Sorost. Semmit sem magyarázunk félre a "fellazítási baksisból", amit a zsebedbe dug.]

Amit ezután írok hajlandó lennék olyan valakikkel megvitatni, akik tisztában vannak az arany jelentőségével és a kapitalizmus ciklikus válságainak természetével. Fricz Tamás "politológus", a Fidesz egyik főideológusa, nem tartozik ezek közé, a Magyar Nemzetben megjelent fenti hülye cikk miatt. Nem tudom Fricz maga is ennyire hülye, vagy bennünket gojokat néz annak. Természetesn az utóbbira tippelek, de így se örülök neki.

A Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveiből vett fenti idézetek jól megvilágítják a zsidókézen levő arany szerepét a gazdasági válságok mesterséges előidézésében. A Jegyzőkönyvek múltidőben beszél a válságokról. A Jegyőkönyvek tartalma az 1897-évi bázeli cionista világkongresszussal függ össze. Nagy valószínűséggel a világkongresszus alapokmánya volt.

Az első, az 1857-es válság  tényleg a Világkongresszus előtt volt; amelyet első globális krízisként jellemeznek. "A tőzsdék hanyatlani kezdtek, az USA-ban néhány nap alatt 1415 bank zárt be. New Yorkban a 33 közül 32 hitelintézet állította le a kifizetéseket. 1857. október 13-án húszezer polgár próbálta megostromolni a város bankjait. Ám hiába követelték pénzüket. Nagy-Britanniában nagy kereskedőházak mentek tönkre. Ez volt az első alkalom, hogy az emberek ráéreztek: a kontinensek között szorosabb a kapcsolat, mint ahogy azt gondolták volna – érzékelteti a Die Zeit a válság elementáris hatását."

Ezt követte - ugyancsak a bázeli kongresszus előtt - 1873-as válság, amely "végül a legsúlyosabb XIX. századi krízissé vált. Csaknem egy évtizeden át stagnált a gazdaság. Ez korszakhatárt jelentett. Először fordult elő, hogy a recesszió nem az agrárszektorból indult ki, hanem az ipari túltermelés vezetett ide. Az új technikai eljárások a nyersvas és az acél előállítását forradalmasították, és így hamarosan túlkínálat uralkodott el a piacon. Ehhez járult 'még' a tőzsdei spekuláció felerősödése."
Az idézet a Die Zeit-ből való. Érthető, hogy a lap a fontos és kevésbé fontos okozókat úgy állítja sorba, hogy a tőzsdei spekuláció a végére kerül, ott is a 'még' kicsinyítő képzőt kapja...

E válságok arra lettek volna alkalmasak, hogy a jövőre nézve levonják belőlük a tanulságokat, elkerülésükre. Vontak is le tanulságokat, de arra nézve: hogy lehet ezeket a válságokat még jobban elmélyíteni és belőlük még több profitot kisajtolni.

Következett ugyanis az 1929-33-as válság, amit tipikus túltermelési válságként próbáltak jellemezni, "amely a termelés visszafogása kapcsán a munkanélküliség felszökése és a tartóssá válása miatt hamarosan tömegnyomorhoz vezetett, teljesen ellehetetlenült az ipari és aztán a mezőgazdasági termelés is az egyre csökkenő árak miatt. Ez végül a globális bankrendszer 1931-es megingásához vezetett."
Szegény jó Attilánk ezt így énekelte meg... 
 

Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk,
 s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.

... dehát ő nem volt politológus.

Soros írta, hogy mint zsidó spekulánst sohasem érdekelték üzleti húzásainak politikai, gazdasági, társadalmi következ ményei. Ez egy zsidót se érdekel. Ennek köszönhető Roosewelt elnök istenítése részükről. E nagy nyomorék, ahogy mostanában mondják, kissé ellentmondásos személyiség volt.

"1933-tól 1945-ben bekövetkezett haláláig ült az elnöki székben. Gyakorlatilag négy választáson szerepelt mint elnökjelölt és mind a négyen fölényes győzelmet aratott. Amerika zsidó lakossága magas százalékban támogatói közé tartozott. Roosevelt úgy apai, mint anyai ágon minden kétségen felül zsidó ősök ivadéka volt, ámbár a család 'elgojosodott'.  A náci évek alatt 1933-tól felmenően, vagyis Roosevelt elnöksége alatt, az amerikai évi bevándorló kvóta németországi zsidók számára 26.000-ben volt megállapítva. Gyakorlatilag azonban ez a szám csak 6.500 volt, vagyis mindössze az engedélyezett mennyiség 25%-a. Evvel járult hozzá Roosevelt az európai zsidóság 'megmentéséhez.' Roosevelt privát beszélgetések alkalmával, ha a tárgy az európai zsidó menekültekről volt szó 'zsidó sirámok, zsidó zokogás' megjegyzést használta. Zsidó őse inek minden okuk megvan, hogy  forogjanak sírjaikban." Egy frászt forognak. Az európai zsidók "elitje", ha nem is olcsón, megmenekült. A "selejtje" pedig Izrael állam létrehozásáért és a zsidó világuralom "erkölcsi" megalapozásáért lett elégetve Hitler máglyáin.

Roosewelt jellemrajzából sajnos nem hagyható ki egy "epizód." 
"
Az Egyesült Államok által összehívott, Évian-les-Bains-ban 1938. július 6-15 között megtartott konferencia célja a Németországból menekülni próbáló zsidók áradatának kérdésére való valamifajta válasz keresése volt. A gyűlésen 32 ország vett részt, illetve velük még számos felszólalási jog nélküli megfigyelő [Magyarországról is], köztük közel 20 zsidó szervezet. A konferencia az európai zsidóság cserbenhagyása mementójaként vonult be a történetírásba. Ennek tükrében meglepő lehet, hogy a korabeli közvélekedés egyáltalán nem kezelte negatívan a konferencia 'eredményeit'. A konferencia az európai zsidóság cserbenhagyása mementójaként vonult be a történetírásba,a zsidó küldöttségek többsége jó hangulatban és reménykedve távozott Évianból. Náchum Goldmann neves cionista diplomata arról beszélt, hogy a konferencia botrányos és szégyenteljes volt. Chajim Weizmann, Izrael későbbi első államelnöke pedig azt a frappáns mondatot fogalmazta meg, hogy a zsidók számára két részre oszlott a világ: azokra az országokra, ahonnan kiebrudalnak minket, és azokra az országokra, ahová nem engednek be."
Ebben az a különösen undorító, hogy a zsidó érdekvédő szervezetek, amelyek világlármát csapnak ha egy jajtelesz zsidónak feltörlik az orrát, ezúttal versenyt hallgattak a zsidókézen levő sajtóval.

Visszatérve Rooseweltre az ő nevéhez fűződik a világválságot "felszámoló" New Deal, vagyis az "Új Üzlet" levezénylése. Ezt a Soroséhoz hasonlítható "filantrópiával" eszközölte.
"Az 1929. október 25-ei New York-i tőzsdekrachhal kezdődő válságból minden ország másképp találta meg a kiutat. Amerikában nagy állami, infrastrukturális projektek indultak be. Roosewelt négynapos bankzárlatot rendelt el, új banktörvényt vitt keresztül a kongresszuson, megtiltotta az arany kivitelét az országból. A bankok újbóli megnyitását engedélyhez kötötte, így helyreállította a bankokkal szemben megcsappant bizalmat. Az inflációs gazdaságpolitika jegyében leértékelték a dollárt. A munkanélküliség megszüntetésére létrehozták a polgári tartalék hadtestet (CCC), a munkások táborokban laktak, ingyen étkezést, szállást, egyenruhát és napi 1 dollár zsebpénzt biztosítottak számukra. A program keretében erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek, folyószabályozást végeztek. Megalakult a közmunkaügyi hivatal is, melynek feladata a közmunkák szervezése volt. Csökkentették a vetésterületet és az állatállományt, a farmereket kárpótolták és haladékot kaptak adósságaik visszafizetésére.1935-ben a konzervatív gazda ságpolitika hívei Roosevelt ellen fordultak, a legfelsőbb bíróság a New Deal több törvényét is alkotmányellenesnek ítélte. Roosevelt ekkor a testület létszámát 9-ről 15-re emelte, s hogy, hogy nem, ekkor már elfogadták a korábban alkotmányellenesnek minősített törvényeket.Az első New Dealt Keynes gazdaságpolitikájára alapozva 1935-36-ban egy újabb követte, amely kétmillió munkanélküli számára teremtett munkahelyet. Az intézkedések következtében az amerikai gazdaság újra felfutóban volt."

Itt meg kell állni néhány közbevetett polgári szóra.

Nem kell a sorok között olvasni, elegendő az idézetet figyelmesen elolvasni és a használt kifejezéseket magyarra lefordítani.
Az aranystop természetes az ilyen válsághelyzetekben. A bankok iránti megcsappant bizalmat a bankok újrafeltőkísétésével lehet helyreállítani. Ehhez a zsidó tőkétől kölcsönt kell felvenni. A tőke és a kamatok törlesztését pedig a lakosságra kell hárítani, pont úgy, ahogy a Jegyzőkönyvekben le van írva.

Ez a verkli nagyon bonyolult, de müködési alapelveli viszonylag könnyen megérthetők. A bankok zsidók, vagy zsidó strómanok kezében vannak. A bank pénztőkéje kisebb részben zsidó befektetés, nagyobb részben a lakosság, azaz a gójok megtakarított pénze. Ezzel a pénzzel a zsidó gátlástalan és áttekinthetetlen spekulációkba kezd és a profitot, meg a betétek visszafizetésére szolgáló fedezetet kivonja/elsikkasztja. Ebből lesz a gazdasági válság, amely a zsidó tőke szempontjából egyáltalán nem válság, hanem egyszerü adósságleírás társadalommal szemben, bankcsődök formájában. És az állam?
"Ezek a kölcsönök kamatfizetési terheket róttak az államokra és a tőke rabszolgáivá tették őket." Pontosan úgy, ahogy a 20. sz. Jegyzőkönyvben meg vagyon írva.

Hogy lehet ezt megmagyarázni? Sehogy. Nem is kell. Egy kis belső hallás szükségeltetik és máris megszólal a Koldusopera dallama és szövege.
"Hölgyeim és uraim! Hanyatló osztály hanyatló képviselőjét látják maguk előtt. Minket, polgári kisiparosokat, akik derék feszítővasainkkal a kis boltosok nikkelkasszáit dolgozzuk meg, elnyelnek a nagyvállalkozók, akik mögött ott állnak a bankok. Mit számít egy tolvajkulcs egy részvénnyel szemben? Mit számít egy bankrablás egy bankalapítással szemben? Mit jelent egy ember meggyilkolása, szemben egy ember alkalmaztatásával?"

Ebből következik az is, amit egy későbbi világválség kapcsán írok körül: egy nemzet kirablásának nincs igazi büntetőjogi felelőse, mert a pusztító spekulációra nincs testre szabható büntető törvény. Ennek élő példája Soros György.

2.

Fricz után megszólalt egy másik Fidesz okoska is. Deák Dániel  a XXI. Század Intézet vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott videóelemzésben a következőket állítja. "A világjárvány neheze még előttünk van, de az már világosan látszik, hogy egy más világban fogjuk majd magunkat találni, ahol a korábbiaknál sokkal fontosabb lehet az állami szerepvállalás, felértékelődnek a nemzetállamok illetve az országok közötti regionális együttműködések. Évek óta komoly változáson megy keresztül a világrend a globalizált világban lépésről lépésre leépültek a nemzetállamok intézményei, a határvédelem, az állampolgárok ellenőrzése másodlagossá vált, de miután a bevándorlás hatására már megindult egy ellenkező irányú változás, a mostani járvány ezt a trendet csak tovább erősítheti, így tovább erősödhetnek azok az intézmények, amelyeket a liberális globális folyamatok leépítettek a 2000-es évek elején. Agy fogalmazott: várhatóan a természetes immunrendszer megerősödik Európában és az ilyen abszurditások sokkal kevésbé lesznek jellemzőek majd a jövőben.

Leépítés/felépítés - milyen jól hangzik. Kár, hogy a valósághoz - a világban végbemenő reálfolyamatokhoz - ennek a nyelvtani libikókának nincs semmi köze. Ami legelőször leépült: a Magyarország, Európa és a Világ eseményeiről szóló tájékoztatás. Az állami hírportálok 30 perces "hiranyagából" 26 perc a COVID-19-ről szóló sokkhíradó.

Az állam erőszak szervezetei kettős funkciót látnak el: külső védelem és belső elnyomás. Az Orbán kormány belső átcsoportosításokat hajt végre és katonai igazgatás alá helyezi a még a kórházakat is. Külső támadástól tart? Aligha. De mi "belső ellenség " fogalma a mai katonai doktrinában? Csak nem éhség-lázadóktól tartanak? Alighanem attól. A külső ellenség Olaszország felől támad. Hogy tud ellenállni a szintén leállított, beteg Olaszorzság? Nem lehetne a vírus-halottak száma mellett az olasz földre lépő migránsok számát is beolvasni? Hogy boldogul Salvini testvér?

Mi most be vagyunk áll(ít)va hogy vakon kövessük Orbánt és ne kérdezzük, ő kit/mit követ, tán egy felhőt, meg egy tűzoszlopot? Orbánt sok igaztalan vád érte dühödt ellenzéke részéről, de hogy "az anyját is eladná" - igaz. A rendkívüli felhatalmazás emiatt egyáltalán nem megnyugtató.

Mindezekre itt és most nem lehet válaszolni, de mint kérdést meg kellett fogalmazni, mielőtt tovább lépnénk a történelem lapjain, a válságok útját követve.

* * *

Következik a 2007-2008-as válság, a legpiszkosabb válság a maga műfajában. Nem jött, nem jöhetett váratlanul, hisz csinált válság volt ez is.

„Figyelmeztetés volt elég, amelyek az ingatlanlufi végét jelezték előre. Ugyancsak figyelmeztettek a szakértők is a kockázatos hitelekkel való kereskedés veszélyeire. Ám amíg a nyereség és a hozam nőtt, hiába mondta ezt bárki. Fokozta a nehézségeket a zavaros, tőzsdén kívül forgalmazott, értékpapírszerű termékek bevezetése is, a CDO-k és CDS-ek forgalmazása, amelyekbe bankok is fektették a pénzüket. Ezek olyan kötelezettségek teljesítésétől függő hozamokat ígértek, amelyek jelzáloghitelek törlesztésével (is) összekapcsolódtak. Miután az amerikai jelzálogpiac összeomlott, ezek a CDO-k és CDS-ek is gyorsan értéküket vesztették. Az ezekbe fektető befektetési alapok 2007 nyarától kezdtek összeomlan. A sokat spekulálók között voltak az amerikai befektetési bankok, amelyeket a válság teljesen elsöpört. Időközben meg is szűnt ez az 'iparág'. A válság legnagyobb áldozata, a Lehman Brothers óriásbank volt.

A befektetési bankok végét egy szomorú szeptemberi nap jelezte: 2008. szeptember 15-én a világgazdaság történetének talán legnagyobb csődje következetett be. Ugyanis az amerikai kormány nem volt hajlandó megmenteni a Lehman Brotherst a csődtől. A bukás óriási pánikot váltott ki, globálisan megingott a bizalom a pénzintézetekben, leállt az egymás közötti hitelezés is, nemhogy a kockázatos államok finanszírozása.

Ugyan miből és vajon miért mentette volna meg, amikor - a jól bevált recept szerint - a társadalomra, az adózókra háríthatta a csőd anyagi veszteségeit.

Mindenütt 'bankmentő' terveket dolgoztak ki, államilag garantált hitelekkel, segélyekkel. Megerősítették a betétek biztonságát, hogy ne keletkezzen bankpánik, amelynek mindent elsöprő hatása lett volna. Ugyanakkor a válság továbbra is pusztított: az ingatlankrízisből tőzsdeválság, abból hitelválság, majd kereskedelmi lassulás, ipari termelési krízis következett, amely már a reálszférába is elért."

A válság üde szinfoltja az ENRON csődje. Erről részletesen írtam annakidején. "E mammut cég csalárd csődje ugyancsak megfodrozta annak a békanyálas mocsárnak a felszinét, amit úgy hívnak: 'amerikai gazdaság, ill. társadalom.' Az Enron vezetői elsikkasztották a kezelésükre bízott nyugdijkasszában levő pénzt is. A Capitolium előtt felvonultak a kifosztottak - anyaszült meztelenűl, ahogy a stikli után maradtak. A 'hites' könyvvizsgáló cég vezetője egykedvűen nyilatkozta, hogy a könyvvizsgálók is 'versenyhelyzetben' vannak, vagyis nem rughat labdába, aki nem csal, azaz nem hamisít mérleget...

Az Artur Andersen cég volt a fő könyvvizsgálő, amelynek vezetőjét előbb elmeszelték. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság azonban később felmentette a tömeges irtamegsemmisítés, csalás, és az igazság szolgáltatás akadályozásának vádja alól.

A közvélemény kötelet szavazott volna az ENRON főnöknek, de "megszökött."A 64 éves Kenneth Lay 2006-ban, a szeptemberi büntetés kiszabás, előtt szívrohamban életét vesztette, de várhatóan több évtizedes szabadságvesztésre ítélték 'volna'. Az Enron valamennyi vezetője tagadta, hogy ismerte volna a cég valódi pénzügyi helyzetét, vagyis azt, hogy asszisztált volna a beszámoló kozmetikázásában. Azonban a tények ennek ellenkezőjéről árulkodtak. A menedzserek ugyanis a csőd előtti hónapokban – amikor már sejteni lehetett a problémák felszínre kerülését – nagy mennyiségben adták el a birtokukban levő – akkor még magas árfolyamú – részvénye iket, miközben a befektetőket (például saját alkalmazottaikat) a papírok vásárlására buzdították. Egyes becslések szerint az exelnök többmint 100 millió dollár nyereségre tett szert részvényeladásból.
Egy igazi patkány volt az istenadta, az isten ... nyúgosztalja. Bűntársai se kaptak kötelet... Kiderült ugyanis, hogy az ENRON bőkezüem támogatta a Bush kormány választási kampányát.

Rágcsálhatnám még az ENRON csontot, de abbahagyom.  A múlt válságaitól búcsúzzunk egy grafikonnal, amely azt ábrázolja, hogy a tőkés társadalom folyamatos - cilkikus - válságban van. Ezekből mindíg "talpraáll", úgy azonban, hogy a lakossági jövedelem a béka segge alá csökken.

Ha úgy tetszik, ez a kapitalizmus gazdasági alaptörvénye.

Innen lépünk - a következő folytatásban - a jövőbe, hogy lássuk mit tanultak a zsidók a múltból és milyen jövőt szánnak nekünk a hétmilliárdnyi gojnak? Hogy fognak "segíteni" rajtunk?

2020.04.03

2.

A baloldali kép, ha kissé szemügyre vesszük, egyszerűsítve de valósághűen ábrá zolja az amerikai gazdaság "hitelen" alapuló működését, ill. a hitelállomány duzzadását. Percrekész adatokért érdemes megnyitni Amerika Adósság Óráját, az US Debt Clock-ot, amelynek veszettül pörgő számlálói mutatják az amerikai nép zsidókkal szembeni adósságának növekedését.

Ha valaki netán nem értené, mit ábrázol a baloldali kép megmondom: a fentebb már idézett 20. jegyzőkönyv tartalmát fejezi ki képformátumban.
Gazdasági válságokat idéztünk elő a gójok számára egyszerűen azáltal, hogy pénzt vontunk ki a forgalomból. Óriási tőkéket stagnáltattunk s vontunk el így az államoktól, úgyhogy azok kénytelenek voltak ugyanezekhez a stagnáló tőkékhez folytatólagosan kölcsönökért folyamodni. Ezek a kölcsönök kamatfizetési terheket róttak az államokra és a tőke rabszolgáivá tették őket.
Elnézést az ismétlésért, de az ismétlés a tudás atyja.

A hangsúly a pénztőke sunyi statgáltatásán volt akkor. Most az egész gazdaságot stagnál tatják erőszakosan a Covid-19 vírus megfékezésére hivatkozva. A stagnál tatás az ipari, mezőgazdasági termelés, a kereskedelem és a tömegközlekedés drasztikus csökkentését és a szolgáltató ágazat szinte teljes kikapcsolását jelenti.

Ezt a barbár rombolást a "rabszolgaállamok" végzik el, nálunk a Viktor kormány.

"A pénz arra való, hogy forgalomban legyen" mondja a 20. sz. Jegyzőkönv. A ter melő és szolgáltató tőkének sincs nyugalmi állapota. Gondoljunk csak arra, hogy pl. egy "automata" gépsor működtetéséhez mennyi "hozzáadott" érték kapcsoló dik, az összeműködő emberi intelligencia és rutin, "felhő" formájában. Egy ilyen gépsor újraindítása nem annyiból áll, hogy megnyomjuk az indító gombot, mert a "felhő" ettől nem indul újra. A rendszer béna marad.

Az erőszakkal megállított folyamatok "hardver" oldala [gépek, járművek] gyorsan tönkremegy. A "szoftver" oldal, a munkaerő, az ember, pedig fölöslegessé, ellátat lanná, nélkülözhetővé - nélkülözővé válik. Társadalmi feszültségek keletkeznek. E feszültségek kirobbanása ellen véd - ha véd - az üzemek, kórházak, stb. katonai megszállása.

Mire megy ez az egész?

Ne gondoljunk arra, hogy zsidóék már most egy "Sámson akciót" terveznek/szerveznek, hogy magukra döntsék az egész világot. Nem! Egy újabb Új Üzletet New Dealt akarnak összegründolni teljesen új, az eddigieknél még hatékonyabb, azaz kártékonyabb, hitelpolitika segítségével.

A fuldokló, levegőért azaz hitelért kapkodó, emberiség nagy részét pusztulásra ítélve, új konstrukciójú zsidóhitelt nyújta nak azoknak, akiket túlélésre ítéltek. [Ki jár jobban? Lehet találgatni.]

Ez a stratégia sehol sincs meghírdetve. Létezésére, célkitűzéseire azonban máris következtetni lehet, ha a "beetetés" finom jelzéseire figyelünk. Ez nem könnyü, mert nagyrészt idegen nyelvű forrásokban lehet nyomukra bukkanni, amelyek üzleti tolvajnyelven íródtak, így magyarra fordításuk és értelmezésük nehéz feladat.

Most néhány idézet következik, megjegyzéseimmel tarkítva.

"Tizenöt napon belül megszületik az uniós szintű megoldási javaslat a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság megelőzésére. A határidőt az Európai Unió 27 tagállamának vezetői jelölték ki  az állam- és kormányfők az eurózóna pénzügyminisztereit bízták meg a válságterv kidolgozásával. A cél egy olyan speciális hitelkeret létrehozása, amelyből a koronavírus által sújtott gazdaságokat lehet majd támogatni."
Látott már valaki olcső "speciális hitelkeretet"? Én nem.

"Ujhelyi István: kétezer milliárd forintnyi uniós támogatás hazánknak Összesen 37 milliárd euró sorsáról döntöttek, ebből 5,6 milliárd euró, azaz 2000 milliárd forintnak megfelelő összeg segítheti Magyarországot az új koronavírus elleni küzdelemben." Ez a csaholó liberális nem tud, vagy nem akar különbséget tenni a hitel és a támogatás között.

"Az Európai Bizottság a koronavírus-járványhoz kapcsolódó válság okán ideiglenesen minden országot törölt a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokról szóló közlemény szerinti piacképes kockázatú országok jegyzékéről, ezzel szélesebb körben elérhetővé tette a nyilvános rövid lejáratú exporthitel-biztosítás nyújtását - közölte az uniós bizottság pénteken. A piacképes kockázatú országok jegyzékéből ideiglenesen törölt országok között van valamennyi uniós tagállam, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Izland, Japán, Norvégia és Svájc. A közlemény szerint az Európai Bizottság a felsorolt országokat december 31-ig nem tekinti piacképesnek.
 
Köztudott, hogy a nem hitelképes államok csak magas kockázatú uzsorahitelt kaphatnak. [L. a szépemlékü IMF hiteleket.]

"Amint egyre nagyobb tömegeket fertőz meg a koronavírus, az Európai Unió is fokozza erőfeszítéseit, hogy megvédje polgárait. Ez nemcsak az egészségügyi ellátásra vonatkozik, hanem a gazdaságra is. Az EU új alapot hoz létre, és 100 milliárd eurót fordít arra, hogy kölcsönökkel garantálja a bérek kifizetését, és megakadályozza az elbocsátásokat. Az Euronews-nak a belső piacért felelős uniós biztos, Thierry Breton azt mondta, hogy számos tagállam, például Franciaország és Németország is hozott hasonló intézkedéseket. Más országokban viszont ez nem létezik. Az EU a lehető leghamarabb segíteni akar azoknak az országoknak, amelyek nem képesek ezt megoldani. Üdvözöljük, ha minden ország használja ezt." Meddig lehet garantálni olyan munkavállalók bérét, akik feje fölött összeomlott a vállalat?

"Kollektív módon kell újraindítani az európai gazdaságot Abban egyetértenek az uniós vezetők, hogy a korona vírus járványnak súlyosabb gazdasági következményei lesznek, mint amilyen az eurózóna válsága volt az elmúlt évtizedben. A fertőzés terjedése elleni küzdelmet valóságos háborúként jellemzi sok politikus. A kérdés az, hogy vajon hogyan lehet megnyerni ezt a gazdasági harcot?A háborús gazdaság idején azt kell megértenünk, hogy be kell fejeznünk az individualista gondolkodást. Össze kell kapcsolnunk a fogyasztókat, a vállalkozásokat és az intézményeket, és az olyan fogyasztói szervezeteket mint például a Euroconsumers. Így egy platformmá válhatnak a gazdaság újraindításához. Másképp kell gondolkoznia a gazdaságnak a jövőről. Kollektív módon kell újraindítanunk a gazdaságot - magyarázta Marco Pierani, igazgató, Euroconsumers."
Itt bújik ki a szög a zsákból. Amit a nemzetközi zsidó tőke láncos kutyája az EU hagyományos zsarolási, kényszerítési módszereivel nem tudott elérni, az most a "háborúban" katonai erőszak alkalmazásával fog (?) megvalósulni.
 

"Valójában a kriptográfiai hitelezők más platformokat és befektetõket is kínálhatnak a visszaeséshez szükséges eszközökhöz: A piaci összeomlás közepén a kriptográfia-alapú hitelezõk további likviditást kínálva fedezhetik az ügyfelek igényeit - mondta. Miközben a tőzsdék likviditást is kínálnak, a kripto-fedezetű hitelezők vonzóbb lehetőség azoknak az ügyfeleknek, akik meg akarják őrizni a kriptovállalatok tulajdonjogát, és készpénzhitel fedezetként használják őket, nem pedig eladják őket."

Ezt egy érdekes cikkből idézem, amely megnyílik, ha az olvasó a fenti linkre kattint. Megvallom, az írás nem könnyen értelmezhető. Érthetőbbé válik azonban ha visszagondolunk a Mark Zuckerberg Facebook vezér által bevezetett, "Libra" elnevezésü kriptovalutára, amely a maga idejében és módján megrengette volna a világot, ha katonai támogatást kap...

Zuckerberg kissé megelőzte korát, de ötlete termékeny talajra hullott. Háború van! Vírusháború, amely nem a vírusok ellen, hanem azok segítségével az emberiség ellen folyik egy kisebb létszámu, "korszerübben" finanszírozható emberfajta kitenyésztése végett.

2020.04.04 

 

3.

Nálunk mi a mennyi?

A második részben javasoltam
megnyitni Amerika Adósság Óráját az US Debt Clockot. Ezt a javaslatomat most megismét lem, mert szükséges a következők könnyebb megértéséhez. Ennek a fránya órának ugyanis van a jobb alsó sarkában egy csöppet sem feltünő rész-számláló, amelyet "US Social Clock-nak" azaz "US Szociális Órának" neveztem el amiatt, mert lényegében tükrözi Amerika gazdasági és társadalmi keresztmetszetét.

A számtárcsák fölé írt szavakat olvasva arra kellett rádöbbennem, hogy Orbánt egy "HU Szociális Óra" számadataival meg lehetne ölni. Nem értem az ellen zéket, amely egy kanál vízben is megölné Orbánt, miért nem állít üzembe egy ilyen órát?

Tudom, nem lenne könnyü, de biztos nem lenne nehezebb megcsinálni, mint Amerikában. Tudom azt is, hogy Orbán minden statisztikai adatot eltitkolna az ország elől, ha lehetne. De nem lehet, mert ezek az adatok szivárgás mentesen nem tárolhatók.

A következő kép egy általam elképzelt "HU Szociális Órát" ábrázol, amellyel kapcsolatban előre kell bocsátanom, hogy minden angol kifejezést azért nem lehet magyar megfelelőjére fordítani, mert nálunk nincs meg minden amerikai szervezet/intézmény magyar megfelelője.

Külön kérem elnézésüket amiatt, hogy címkefeliratok nehezen olvashatók.

Ha valaki mégis veszi a fáradtságot, hogy kisillabizálja a címfeliratokat - és elgondolkodik kissé a táblázaton - reményeim szerint arra a kövtekeztetés re juthat, hogy ha az üres ablakokba mozgó számok kerülnek, nyilvánvaló vá válik, hogy Orbán gyorsuló ütemben a biztos katasztrófa felé taszítja az országot.

Fentebb szó esett arról, hogy Orbán képes lenne az anyját is eladni. Ez nem korrekt viselkedés, mégis csupán családi ügy.

Én viszont Orbánt mindenre képesnek tartom a következők miatt.

2011.11.03-án tettem közzé "A svájci frank (alapu) krízis A leggonoszabb kaszt és a jóerkölcs." c. írásomat, amely a bíróságokra volt ugyan kihegyezve, de Csányi Sándor és Orbán Viktor közös stiklijéről is szól, amely miatt töbmmillió ember vált kisemmizetté, többezren lettek öngyilkosok, váltak rokkanttá ideg- és egyéb betegségek miatt és kerültek/kerülnek az utcára.

Mészáros Lőrincnek Janus arca van, a másik arcfél Orbáné....A Forbes Magyarország 2018.dec.2-i számában közölt toplistán Mészáros Lőrinc került az első helyre  381,3 milliárd forinttal. Csányi Sándor a második helyre csúszott potom 317,2 milliárd forinttal.

A Forbes rangsor azonban hamis, mert nem számol azzal a ténnyel, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanja. Épp emiatt a Forbes plakát némi korrekcióra szorul. A hamisítás szándékát nyilvánvalóvá teszi a kép fejlécén látható az a méltatás, hogy "Kitartó munkával küzdötte magát a milliárdosok közé." Mészáros Lőrinc gázszerelő és ebben a szakmában a mégannyira kitartó munka sem fial százmilliárdokat.

Trió, triász, triádok, hogyan tisztelhetjük ezt a három finom urat? Úgy gondolom, nem szorul részletesebb indokolásra, hogy a harmadik elnevezés ideillő.

Ami az "ellenzéket" illeti, Orbán vad kapitalista rendszere azért szilárd, mert ebben az ál-viruskrízisben ugyanazon dudaszóra ugyanazt a táncot kell járniuk, ugyanazt a nótát kell fújniuk, amit közös gazdájuk parancsol.

Mindez nem kevesebbet jelent minthogy ennek a kérdésnek a kapitalizmuson belül nincs megoldása.

2020.04.06

Sz. Gy.

 

Folytatom!