Mottó
A stílus maga az ember!

Orbán moszkvai sikerei

A tükör tükre - a kommentár kommentárja

Azt hihetné az ember, hogy egy kormányfő világraszóló külföldi látogatásával kapcsolat ban a külföldi sajtóvisszhangokat is visszhangozza a magyar média, amely tisztességéről híres - egyébként.

Ez jelen esetben gyakorlatilag elmaradt. ezért teszem ide Szemusin Dmitrij európai megfigyelő cikkét néhány megjegyzéssel fűszerezve. Előre kérem, figyeljenek arra, hogy az orosz sajtó milyen mélyenszántó módon elemez egy egy politikai eseményt és milyen gonddal tárgyalja az esemény oroszországi és magyarországi sajtóvisszhangjait is.

A magyar miniszterelnök moszkvai látogatása -

                               az „energetikai oroszbarátság” kezdete és a hagyományos „fügét mutatás a zsebben”
    Szemusin Dmitrij – európai megfigyelő   IA REGNUM

„Az első siker – nem csak az, hogy eljöttünk, hanem az is, hogy hazatértünk”, - ilyen kijelentést tett másnap, Moszkvából való visszatérte, után Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szokásos pénteki rádiónyilatkozatában. Ez az valóságban nem azt jelenti amire ilyenkor gondolhatnánk hogy a makacs magyart - mint a régi időkben - a Kreml tornácán már szibériai  beutaló várta, hanem azt, hogy a moszkvai fogadtatás annyira barátságos és meleg volt, hogy Orbán nem is érti, hogy miért tért haza, amikor maradhatott volna a vendégszerető, általa megszeretett Moszkvában is. Dimitrijünk téved. Ez egy "vicc" volt, Orbán parlagi (felcsúti) stílusában és azt fejezi ki, az oroszokat még mindig "olyanoknak" tartja, amilyenek apukája párttitkársága idején voltak.

A továbbiakban Orbán egy, a magyar fülnek szokatlan dolgot is mondott: „az orosz kultúra nélkül nincs európai kultúra”. Azzal kapcsolatban, hogy honnan ez az Orbán és Magyarország számára is hirtelen támadt „oroszbarátság”, Heti Világgazdaság kérdést tesz fel és megjegyzi, hogy Orbán orosz utazása a HVG szerzőiben „rossz érzéseket” keltett. Mondják, Orbán nagybeteg (agybeteg)? Erre látszik utalni, hogy gondolatai "szétfolynak" és olyan dolgokról hadovál, amelyek nem tartoznak össze. Hacsak... Arra gondolok, hogy Orbán úgy pofátlankodott be egy maffiózó bűnbarlangjába, mintha az az Orosz kultúra pantheonja lenne, amelyben Tolsztoj grófék szelleme lebeg. Ki tudja?

Tehát: 2013. január 31-én Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke rövid munkalátogatásra Moszkvába érkezett . Délután Kremlben tárgyalásokat folytatott az Orosz Föderáció elnökével Vlagyimir Putyinnal. A felek megvitatták az orosz-magyar együttműködés növelésének kilátásait kereskedelmi- gazdasági, energetikai pénzügyi és kultúrális-humanitárius területeken.  A Népszabadság az eseményről szóló publikációjának címe "Orbán vissza várja az oroszokat".

A magyarok megelégedéssel konstatálták, hogy a miniszterelnök legutóbbi moszkvai látogatása nem váltott ki Putyin részéről semmilyen ellenvetést a személyével kapcsolatban; a korábban a bűnéül felrótt a magyar-orosz viszonyban történtekért. Putyin olyan mint egy kórboncnok - semmitől se undorodik. A magyar megfigyelők különösen észrevételezték, azt a tényt, hogy maga Orbán sem tűnt ki Moszkvában olyan retorikával, ami nem tetszhetett volna az oroszoknak. Sőt! A HVG egy magyar blogger véleményével egyetértésben megjegyzi, hogy, Orbán moszkvai látogatásakor az Orosz Föderáció elnökével úgy viselkedett, mint a "hízelgő macska a gazdájával". A tigrisvadász Putyinra nem hat egy macska dorombolása, a nyávogása sem. Ilyen is volt Moszkvá ban.

Ennek ellenére Oroszország nem tartja Magyarországot stratégiai partnerének, és a magyar szakértők tudomásul veszik ezt a tényt. A 2008-2011 években e kölcsönös viszony konkrét "epizódjai" megmutatták hogy e viszony konfliktusokkal terhelt. Orbán Moszkvában gyakorlatilag "észrevétlen" maradt az orosz média számára. A fogalmazás pontatlan. Oroszország Orbánt (!) nem tartja stratégiai partnernek. Lehet, azért Putyin szégyellte kissé ezt a látogatást...

Ami magát Magyarországot illeti, itt az ellenzéki médiában némi bizonytalanság uralkodott a Orbán oroszországi látogatásának várható kilátásait illetően. A várakozásokbeli szorongás egyenes kapcsolatban állt a magyar miniszterelnök 2010. november 30-i legutóbbi látogatásával, amit a Putyinnal folytatott sikertelen tárgyalásnak tartottak. Akkor a tárgyalások témája az oroszok vitatott magyarországi beruházásai voltak: a „Szurgutnyeftyegaz”, a MOL és a Malév ügye.

Orbán mostani második látogatása Oroszországban, regnálásának félidejében, külsőleg nyugodt, baráti és tevékeny periódusban történt. Magyar ország fontos, de nem kiemelt partnere Oroszországnak, amiről Putyin elnöknek a találkozó elején elhangzott beszéde is tanuskodik. Jellemző az, hogy az orosz elnök beszédében a régi statisztikai számokat említette: Oroszország és Magyarország kölcsönös árucseréjének szintje 2011-ben 11 milliárd dollár. Putyin egyebek közt azt mondta, a kölcsönös befektetéseket jellemezve: „A beruházások összege három milliárd felhalmozott orosz befektetés az országuk gazdaságába és körülbelül két milliárd magyar befektetés Oroszországban”. Valójában az orosz elnök itt tévedett. A megemlitett számok 2011 júniusára igazak, amikor mindkét fél beszámította az orosz beruházások javára a „Szurgutnyeftygaz” MOL-ban lévő pakettjét.  A 2012 októberi állapot szerint a valóságban Oroszország gazdaságába eszközölt magyar befektetés 1 milliárd dollár körüli értéket tesz ki, az orosz beruházások pedig Magyarországon másfél milliárd körüli értéket képviselnek.

A „Déli áramlat” gázvezeték a közeljövőben a magyarországi orosz beruházások volumenét körülbelül 610 millió euróval megnöveli. [...] Összeha sonlításul: csak a német befektetések Magyarország gazdaságába Orbán Viktor kormányzásának két évében, 2010-2012-ben, öt milliárd eurót tettek ki, aminek következtében Magyarországon 18 új gyár épült. Ehhez képest az orosz másfél milliárd meglehetősen szerénynek tűnik. Ugyanakkor a magyarországi orosz beruházások, alacsony volumenük mellett, stratégiai jelentőségűek, amennyiben a legnagyobb részük az energetikát szolgálja ki, ami az ipari tevékenységnek széleskörü lehetőségeket biztosít. Másképp fogalmazva, az orosz beruházások létrehozzák a magyar gazdaság más szféráiban is további országok beruházásainak feltételeit, mindenek előtt a feldolgozóiparban. Stratégiai ágazatok...

Orbán moszkvai látogatásának középpontjában a két ország gazdasági együttműködésének kérdései álltak, amiről a kormánydelegációk összetétele is tanúskodik. Magyar részről a delegáció tagja volt Matolcsi György gazdasági miniszter, Németh Lászlóné Zsuzsanna nemzeti fejlesztési miniszter, Varga Mihály, az IMF tárgyalások tárcanélküli minisztere, Baji Csaba az MVM holding vezérigazgatója; orosz részről Fjodorov Nyikolaj mezőgazdasági miniszter, Kirijenko Szergej a „Roszatom” állami korporáció vezérigazgatója, Dmitrijev Vlagyimir a „Vnyesekonombank” állami korporáció elnöke, Miller Alekszej a „Gazprom” OAO vezetésének elnöke. A delegációk konkrét összetétele arról tanúskodik, hogy a megbeszélések középpontjában két nagy beruházási projekt állt – a Déli áramlat orosz gázvezeték és a Paksi magyar atomerőmű. Emellett, mint láthatjuk, az orosz és a magyar fél nem csak a megnevezett drága projektek gyakorlati kivitelezésében érdekeltek, de azok pénzügyi megoldásában is. Ezért hívták meg a „Vnyesekonombank” igazgatóját. Egy ilyen drága objektum, mint az Paksi atomerőmű, hosszú időszakon át történő finanszírozásának kockázata a világgazdasági krízis idején túl nagy. Vajjon hol - kinél kalapolhat Orbán. A katonai költségvetést is megnyirnálni kénytelen Amerikához, vagy az izraeli testvérekhez? Hopp, megvan! Már csak egy fejőstehén van Európában, sőt a világon: Merkel madám. Tán tőle...

Más jellegű nehézségeket kell áttekinteni a „Déli áramlat” projektnél, amelynek építése Anapa alatt 2012 december 7-én elkezdődött. Az évenkénti 30 milliárd köbméter földgáz áteresztő képességű „Déli áramlat” gázvezeték, és a Magyarország területén felépítendő földalatti 1 milliárd köbméteres gáztározó a megvalósítás kezdetén tart magyarországon. A „Déli áramlat” magyarországi szakaszának hossza 229 km. 2012 augusztus 1-én az Orosz Föderáció kormánya kiadott egy rendelkezést az „Orosz Föderáció kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya közti, a 2008. február 28-án megkötött, a Magyarország területén át földgázt szállító gázvezetékről szóló megegyezés változásainak befoglalásáról szóló egyezmény lezárásáról”. 2012 augusztusában és novemberében magyar részről a „Déli áramlat” gázvezeték projektjében való résztvétel teljes egészében az MVM energetikai holdingra lett fókuszálva. Budapesten 2012 október 10-én találkozott a „Gazprom” OAO vezetésének elnöke Miller Alekszej Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral, amely találkozón az energia erőforrások Európába szállítását vitatták meg, beleértve a „Déli áramlat” létesítmé nyeinek aktuális kérdéseit is. 2012 novemberében a „Gazprom”elfogadta a magyar gázvezeték-szakaszra vonatkozó végleges beruházási határozatot, amivel megszűnt az összes kétely magyar oldalról. Még 2011 márciusában Oroszország figyelmeztette az Orbán kormányt, hogy Magyarország barátságtalan politikája esetén a „Déli áramlat” gázvezeték Magyarországot megkerülve Szerbián és Horvátországon át is mehet... Ezt azért nem merte megkockáztatni a nagypofáju.

A Déli Áramlat legfőbb problémája az Európai Unió úgynevezett "harmadik energia pakettje", amely megtiltja, hogy az elektromos áram és a földgáz termelője és a szállító vezetékek tulajdonosa ugyanaz legyen.Továbbá lehetővé kell tenni a piac összes szereplői számára a szabad hozzáférést a vezetékekhez. Emiatt a Gazprom úgy döntött, hogy a saját vezetékét nem viszi át Magyarországon Ausztriába. A „Déli áramlat” a legfrisebb tervek szerint Magyarországon keresztül (csak) Olaszországba megy. Lám az EU nemcsak a tyúkketrecek méreteit és komfortfokozatát óhajtja szabályozni, hanem független államokra is megpróbálja hülye előírásait rákényszeriteni. Tudjuk, Oroszországnak mennyi baja volt - van abból, hogy saját (!) vezeté kei a tolvaj Ukrajna területén is húzódnak. Más se kellene, mint néhány profitorientált vezeték tulajdonos, hogy lefölözze Oroszország profitját, felsró folja a gázárakat és állandó bizonytalanságban tartsa mind a szállitót, mind a fogyasztó országokat. Ha az EU okoskodik kútba eshet még a megnyirbált gázprojekt is.  

Az energetikai biztonság növelése és az Oroszországtól való függőség csökkentése, a szállítások diverzifikációja útján, Magyarország stratégiai célja marad  - "Orbán idején". Orbán ideje nem igérkezik hosszúnak...  Annak ellenére hogy a Nabucco terv méreteiben és áteresztő képességét tekintve lecsökkent, Magyarország továbbra is részt vesz benne. Most a MOL magyar energetikai cég a Nabuccora koncentrál; a Magyarországi Villamos Müvek pedig az orosz „Déli áramlatra”. Furcsa egy sakkjátszma ez. Orbán kivásárolta az orosz részvényeket a MOL-ból. Most a MOL-t akarná felültetni a Nabucco döglött gebéjére? A cikk szerzője ezt vagy nem jól tudja, vagy valami olyat tud, amit mi nem (?)

A moszkvai tárgyalások legfontosabb kérdése a „Roszatom” résztvétele lett a Paksi magyar atomerőmű új energiablokkjainak felépítésére kiírandó tenderen. A magyar miniszterelnök, a Putyinnal folytatott tárgyaláson túl, ebben a kérdésben külön találkozott a „Roszatom” fejével, Kirijenko Szergejjel. A magyar kormány döntése alapját a nemzeti atomenergetika növeléséről az ország hosszútávú energetikai függetlenségének racionális elképzelései képezik, amelynek célja a nemzetgazdaságot ellátni a lehetőség szerinti legolcsóbb elektromos energiával, ugyanakkor javítani a teljes energetikai rendszer ökológiai paraméterein az Európai Unió követelményei szerint. Jó vicc! Függetlenség egy ócska erőmüvel, amelynek az életét csak Oroszország jóindulata hosszabbíthatja meg.

A mai magyar energiamérlegben a paksi atomerőmű a villamos energia termelés 43 %-át adja. Úgy tervezik, hogy két további energiablokkal az atomenergia részarányát 2030-ra a magyar villamos energia mérlegben 60 %-ra növelik. Ennek mértékével arányosan növekszik a függetlenség is. De hol lesz már Orbán akkor. Emlékét csak egy mellszobor jelzi a felcsúti futballklub öltözőjében. A Fukusimát követő európai hangulat ellenére a magyar kormány a cseh példát követve, egyértelműen az atomenergia hányadának növelését választotta az energiaigény és termelés szerkezetében a. Azt tervezik, hogy a Paksi atomerőmű fejlesztése két új 1200 MW-os energiablokk beállításával valósul meg. Ezek a blokkok 2030-ig kell, hogy megépüljenek és működésbe lépjenek. Várhatóan az első blokk építése 2014-2015-ben kezdődik el; az üzembe helyezés 2023-ban történhet. A második energiablok kot 2030-ban tervezik elindítani. A projekt elindítása tehát az első energiablokk építésével kezdődik. Kedvezőtlen helyzetben a magyarok elvethetik a másodikat. A most bejelentett tender értéke 10 milliárd dollár.

Ami a paksi atomerőmű ma működő (1983-1987-ben épített) energiablokkjait illeti, ezeket 2030 után, a tervek szerint, kivonják a termelésből. 2012 februárjában a paksi atomerőmű működési határidejének újabb húszéves időtartamra történő meghosszabbítására, hosszútávú program keretében, az orosz „Roszatom” az MVM-mel közösen aláírt egy jegyzőkönyvet, további hároméves időtartamra, a már üzemelő négy energiablokk modernizálásáról (VVER-440/213 reaktorok, kettő 500 MW-os és kettő 470 MW-os). A működő paksi atomerőmű modernizálására a magyar kormány 2012-ben 1,1 milliárd eurós keretet különített el. Ez valóban közös érdek. 

Ami a paksi atomerőmű új energiablokkjainak építéséről szóló konkrét döntést illeti, ez szemmel láthatóan késik. A magyar kormány halasztja a döntést, egyebek közt az USA-hoz és az EU-hoz fűződő szövetségi viszonya miatt. Ej' ráérünk arra még, mondta Pató Pál hazánkfia is. Itt Orbán valóban nehéz helyzetben van. Emlékezzünk csak, hogy bántak vele Amerikában, amikor a Gripeneket vettük meg az F-17-esekkel szemben. Putyin azért sokkal udvariasabb volt Orbánnal... 2011-ben várható volt, hogy a tender 2012 első felében kiírásra kerül. Csak 2012 június 18-án fogadta el a magyar kormány a paksi atomerőmű (új) energiablokkjainak felépítéséről szóló megvalósítási program forgatókönyvét. Az MVM állami energetikai konszern alapjain a terv megvalósítását célzóan létrehozták az MVM Paks II Zrt céget. A magyarok ekkor megerősítették az energiablokkok azon felsorolását, amelyek rész vesznek a versenyben. Feltételezhetően öt projekt fog versenyezni Paksért: az amerikai Westinghaus AP 1000-je; a francia Areva cég EPR-je (most építenek egy-egy blokkot Finnországban és Franciaországban); az Atmea, amelyet a francia Areva a japán Mitsubishivel közösen fejlesztett ki; az orosz „Roszatom” VVER-1000-je; a délkóreai Korea Electric Power Corporation. Hivatalos értesülések szerint a tender meghirdetését 2013 első felében tervezik. Hajrá Roszatom!

Ezen kívül a magyar energetikai stratégia másik megalapozója a földgázon alapuló új villamos energiatermelő kapacitás. Most az előállított energia 17,99 %-a jut a mátrai és a dunamenti erőműre, a csepeli állomás részesedése 5,16 %. A magyar villamos erőművek hálózata elöregedett: az átlagos működési idejük meghaladja a 23 évet. Orbán moszkvai látogatását követő napon bejelentették, hogy a magyar állam az EON német energetikai cégtől megvásárolja a vállalat gáztározóit és a gáz és a villamos energia kiskereskedési üzletágat. A magyar médiában ennek az ügyletnek az árát 875 millió euró öszegben jelölték meg. Az EON-tól megvásárolt javak az MVM magyar állami energetikai vállalat mérlegébe kerülnek. Egyik oldalról, a magyar kormánynak ez a vásárlása a „Déli áramlattal”, másfelől pedig a nem az atomenergián alapuló magyar villamosipar rekonstrukciójával kapcsolatos.

Az EON-nal, a „Gazprom” legfontosabb európai partnerével kötött egyezség akkor lett aláírva, ami kor Orbán és az MVM igazgatója Moszkvában tartózkodott. A magyar EON Magyarország általi megvásárlása azt jelenti, hogy most "a magyar kormány közvetlen kapcsolatba kerül a Gazprommal”, ami különösen fontos az új hosszútávú, az Oroszor szágból Magyarországra történő földgáz-szállítási szerződés előkészítését illetően.  No lám! A róka fogta csuka - csuka fogta róka tipikus esete lenne, ha nem sántítana minden hasonlat. Persze találtam jobbat! Kedves olvasó imnak már csak azt kell kitalálniuk, ki a medve és ki a lazac? Szerintem Dmitrij barátunk finom humorát bizonyítja ez a mondat is, hisz Orbán kb. annyira tart a Gazpromtól, mint az ablakos tót a hanyatteséstől.  A korábbi szerződés határideje 2015-be lejár. A magyarok most még csak megfigyelik a gázpiac állapotát és tendenciáit és nem sietnek a „Gazprommal” az új hosszútávú szerződést megkötni. Mi a jó francot figyelünk az olajpiacon? Tán csak nem a "pala-olajat" várjuk. Orbántól még ez is kitelik. Ez a pala-olaj se nagyobb blöff, mint a Nabucco.

Visszatérve a paksi atomerőmű tenderéhez, megjegyezzük, hogy a magyar kormány legfontosabb problémája a paksi nagyértékű beruházás megvaló sítását illetően a megvalósításhoz szükséges források biztositása. "Lázas keresés folyik" a konkrét, Magyarország számára előnyös, pénzügyi konstrukció megtalálására. Annakidején a metafizikáról hallottam azt a szellemes hasonlatot, hogy egy sötét szobában olyan fekete macska keresése, amely nincs ott... Nos Orbán fixa ideáját nevezhetjük Orbán metafizikájának is. Persze esélyeit biztos javítja a bandzsi Matolcsy kinevezése, hisz ez a sanda mészáros sohasem oda üt, ahová néz. Ehhez képest akár találhat is egy verebet, aki meghitelezi... Jelen pillanatban azonban Magyarországot a harmadik legeladósodottabb országnak tartják a világon a külső állama dósság relatív mértékét tekintve. Hát A paksi tender Magyarország államadósságának további növekedésével jár, ami már így is a nemzeti jövedelem 78-82 %-a körül ingadozik. Most a „Roszatom” a magyar viszonylat ban is törekszik megismételni a cseh sémát, amennyiben Pakson a magyar cégeknek 30 %-os részesedést igér az új energiablokkok építésében.

De a magyar kormány (ezen felül) még orosz hitelt is elvárna a paksi atomerőmű bővítéséhez. Ezer bocs (!) de itt már csak az egykori prelátust tudom idézni: "hát a faszom nem kéne?" Oroszországnak ehhez elsősorban a garanciák hiányoznak, amit valamilyen jelentős nemzetközi bank tudna nyújtani. Ellenkező esetben Oroszország valamilyen "biztosítékot" tudna elképzelni Magyarországtól. A magyar médiában javasolták, hogy a „Roszatom” megkapná a paksi atomerőműben a részesedését, azaz egy MVM részvénypakettet, vagyis az MVM részben privatizálva lenne. A „Roszatom” MVM részvény birtoklása időleges lenne a magyar fél által az összes, az új energiablokkok felépítésénél felmerülő munka költségeinek megfizetéséig. Más megoldás lehetne, a törökországi atomerőmű felépítésének példájára, rövidtávú szerződés aláírása az orosz féllel az atomerőmű által előállított villamos energia magyarok által történő megvásárlásáról. Ez azt jelentené, hogy (időlegesen) orosz tulajdonba kerülne az a termék (villamos áram), amit az atomerőmű új blokkjai termelnek. Ami a "biztosítékokat" illeti, az én fantáziám - a jelek szerint - gazdagabb mint Dmitrij barátunké, pontosabban én szabadon fantáziálhatok, ő meg talán nem. Magyarország százféle biztosítékot kínálhat Oroszországnak egyetlenegyért cserébe: ez pedig a védelem arra az esetre ha uzsorakölcsöneinket felmondjuk. Csaknem féltucat olyan államot tudnék felsorolni, amelyeknek Oroszország garanciát adott az amerikai tengerészgyalogosokkal és a CIA által pénzelt belső felforgatással szemben! Ehhez persze "olyan" vezetők és népek kellettek, amilyenek nálunk momentán nincsenek, de ez a mi bajunk és felemlegetése nem is tartozik ide.

Múlt pénteken Orbán Moszkvában kijelentette: „Szeretnénk megtartani Oroszország beruházási aktivitását Magyarországon. Különösen szeretnénk magas szinten megtartani az energetikai párbeszédünket. Arra számítunk, hogy Oroszország érezhető támogatást nyújt az energetikai rendszerünk kiszélesítésében, beleértve a világszínvonalú technológiát is. Ezen kívül bízunk abban, hogy Magyarország kész lesz Oroszországba a növekvő keresletnek megfelelő árut exportálni. Örömmel észrevételezzük, hogy Oroszország szintén ösztönzi a magyar exportőröket az aktivitás növelésére. Igyekszünk megnövelni a megfelelő mennyiségeket”. Itt kell megállni egy polgári szóra. Egyáltalán nem biztos, hogy Orbán azt mondja amit gondol és hogy Dmitrij barátunk helyesen értelmezi amit Orbán mondott. Ez a bejelentés azt jelenti, hogy Magyarország támogatja az orosz energetikai terveket annak fejében, hogy az beengedi a magyar ipar és mezőgazdaság termékeit az orosz piacra. Így a várható paksi tenderen a „Roszatom” győzelme akkor garantált csak, ha megoldódnak a magyarok részére érdekes finanszírozási terv problémái, és Oroszország megnyitja piacát a magyar techno lógiák exportjának kiszélesítése, a magyar ipari és mezőgazdasági termékek előtt. Na itt a dolgok klúja. Az Orbán nyilatkozatból tulajdonképp egy "Putyin csomag" körvonalai bontakoznak ki, amit Orbán nem vesz komolyan, Putyin igen.

A magyar gazdaság súlyos stagnálásának kialakult feltételei közt az országban az egyetlen, a keresletet és a nemzeti összterméket is növelő megoldás az export növelése. Ebben Magyarország a mezőgazdasági termékek, úgymond, „határtalan orosz keresletére kacsingat". 2011-ben a magyar termékek Oroszországba irányuló exportja elérte a 265 millió dollárt, ami azt jelenti, hogy a megelőző évhez képest 16 %-kal nőtt. 2012 első hét hónapjában a magyar termékek Oroszországba irányuló exportjának további 6 %-os növekedését figyelhetjük meg. Mindezzel együtt nem lehet nem egyetérteni azzal, hogy a magyarok az exportjuk ezen szektorában Oroszországba többségében olcsó, de minőségi terméket szállítanak.Ugyanakkor az orosz fél érdekelt a magyar fél oroszországi beruházásaiban, abban az esetben, ha a magyar cégek (példaképp Putyin a magyar gyógyszeripari vállalatot említette), Oroszországban a termelő vállalatokat építenek.

A tárgyalások résztvevői Moszkvában a kulturális-humanitárius együttműködést, mint általában a kölcsönösen előnyös együttműködés alapját határozták meg. Orbán, a magyar miniszterelnök azt mondta: „A tisztelet és az elismerés, amelyet érzünk Oroszország iránt, ez mindenek előtt a kultúra tisztelete. És éppen ez, az orosz kulturális örökség ad nagyszerű alapot a gazdasági viszonyainkhoz”. Fentebb már észrevételeztem, hogy Orbán kultúráról lafatyol, amikor gazdasági kérdésekról tárgyalna. Putyin ezzel kapcsolatban, a maga helyén a következőt mondta: „Egész jó kapcso latok alakulnak nálunk a humanitárius szférában. Látjuk, hogy Magyarországon fenntartják az orosz nyelv iránti érdeklődést, folytatódnak a diákcserék. A múlt évben Budapesten a központi parkban az egyik sétányt Tolsztoj Lev Nyikola jevicsről nevezték el. Ezt természetesen észrevettük, ez nagyon kellemes érzés. Szeretnénk önöknek és Budapest vezetésének megköszönni ezt”. Ez a finom putyini irónia a Moszkva térnek szól... 

Ezzel kapcsolatban jellemző volt Moszkvában  Orbán retorikája, amire a magyar média feszülten figyelt. Például, amikor Orbán a tárgyalásokat bevezető beszédében bejelentette Putyinnak: „Úgy tarjuk, hogy Oroszország egy nagyhatalom. Abból indulunk ki, hogy nem csak nagyszerű múltja van, de a jövője is nagyszerű… Most azért jöttem, hogy megtárgyaljuk annak kérdéseit, hogyan fogunk élni a válság utáni periódusban. Komolyan gondolja, hogy a válság utáni periódusban még politika tárgyalófél lehet? Szemmel látható, hogy a pénzügyi-gazdasági válság befejeztével Oroszország különleges szerepet kap ... Mi magyarok meg vagyunk győződve róla, mennyire fontos nekünk egy ilyen partner, mint Oroszország. Tökéletesen értjük, mekkora Oroszor szág súlya és jelentősége. Ugyanakkor az a tisztelet és elismerés amit Oroszország iránt érzünk, első sorban nem Oroszország méreteinek, hanem mindenek előtt kultúrájának tisztelete. És épp az orosz kulturális örökség magas értéke ad nagyszerű alapot gazdasági kapcsolatainkhoz”. Az orosz kultúrát nem lehet dollárra, euróra, rubelre konvertálni. Csak nem Matolcsytól veszi ezt a marhaságot? 

És most következik a rezümé. De a magyarok nem lennének magyarok, s Orbán Orbán, ha nem emlékeztették volna az orosz vezetést, a magyar miniszterelnök moszkvai látogatásának napján, arra a szokásukra, hogy fügét mutatnak a zsebükben az oroszokkal való beszélgetés közben. Az állami információs politikát meghatározó magyar hírügynök ség, az MTI éppen 2012 január 31-én jelentései közt három fotót is közölt a budapesti Széll Kálmán térről, emlékeztetve bennünket arra a botrányos epizódra, hogy 2011 tavaszán Budapest elöljáróságának dön tése alapján ezt a teret, ami korábban a Moszkva tér nevet viselte, átnevezték. A Kremlben az Orbánnal folytatott legutolsó tárgyaláson mindenesetre "olyan képet vágtak", mintha elfelejtették volna az országlása alatt Oroszországnak címzett szimbolikus ellenséges akciót.

Eddig az írás. És most elmélkedjünk kissé az olvasottakon.

Az egyébként kitünő cikk nem értékeli azt a tényt, hogy Orbán Putyin elnök meghívására utazott Moszkvába. Nem tudjuk, hogy mi volt e gesztus motívuma. Valami nyilván sürgős és fontos lehetett. Csak azt nem tudjuk, miről van szó.

Tanulságos - ismétlem - ahogy az oroszok foglalkoznak velünk. Mindent tudnak rólunk és figyelemmel vannak a legapróbbnak látszó részletekre is. Képesek jó képet vágni a nekik nem tetsző dolgokhoz is, de nem felejtenek.

Ami Orbán moszkvai alakítását illeti képtelen vagyok egy asszociációt kitörölni az agyamból. Diákkoromban szellemes kedtünk azon, mi a pimaszság? Több változat közül azt fogadtuk el, hogy a legjellemzőbb pimaszság valakinek az ablaka alá szarni, majd bekopogtatni - papírért... Aztán valamelyik pihentagyú még hozzáfűzött egy további kérdést, hogy mi a kitolás? A válasz: ha smirglit adnak ki... Nos' szerintem Orbán megkapta a maga smirglijét...

Végezetül köszönetnyilvánítás ismeretlen olvasómnak R&T-nek, aki volt szives a cikket lefordítani és lesz szives további sajtóanyagokat lefordítani. Ezek révén azt remélem, korunk legizgalmasabb kérdéséről az "orosz kérdésről" az eddigieknél szinvonalasabb írások jelenhetnek meg.

2013.03.03

Sz. Gy.