Mottó
A
stílus maga az ember!
Orbán
moszkvai sikerei
A tükör tükre - a kommentár kommentárja
Azt
hihetné az ember, hogy egy kormányfő világraszóló
külföldi látogatásával kapcsolat ban a külföldi
sajtóvisszhangokat is visszhangozza a magyar média, amely tisztességéről
híres - egyébként.
Ez jelen esetben gyakorlatilag
elmaradt. ezért teszem ide Szemusin Dmitrij európai megfigyelő
cikkét néhány megjegyzéssel fűszerezve. Előre kérem,
figyeljenek arra, hogy az orosz sajtó milyen mélyenszántó
módon elemez egy egy politikai eseményt és milyen gonddal tárgyalja
az esemény oroszországi és magyarországi sajtóvisszhangjait
is.
A magyar miniszterelnök moszkvai látogatása -
az „energetikai oroszbarátság”
kezdete és a hagyományos „fügét mutatás a zsebben”
Szemusin
Dmitrij – európai megfigyelő IA REGNUM
„Az első siker – nem csak az, hogy eljöttünk, hanem az is, hogy hazatértünk”, - ilyen kijelentést tett másnap, Moszkvából való visszatérte, után Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szokásos pénteki rádiónyilatkozatában. Ez az valóságban nem azt jelenti amire ilyenkor gondolhatnánk hogy a makacs magyart - mint a régi időkben - a Kreml tornácán már szibériai beutaló várta, hanem azt, hogy a moszkvai fogadtatás annyira barátságos és meleg volt, hogy Orbán nem is érti, hogy miért tért haza, amikor maradhatott volna a vendégszerető, általa megszeretett Moszkvában is. Dimitrijünk téved. Ez egy "vicc" volt, Orbán parlagi (felcsúti) stílusában és azt fejezi ki, az oroszokat még mindig "olyanoknak" tartja, amilyenek apukája párttitkársága idején voltak.
A
továbbiakban Orbán egy, a magyar fülnek
szokatlan dolgot is mondott: „az orosz kultúra nélkül nincs európai kultúra”.
Azzal kapcsolatban, hogy honnan ez az Orbán és Magyarország
számára is hirtelen támadt „oroszbarátság”, Heti
Világgazdaság kérdést tesz fel és megjegyzi,
hogy Orbán orosz utazása a HVG
szerzőiben „rossz érzéseket” keltett.
Tehát:
2013. január 31-én Orbán
Viktor Magyarország miniszterelnöke rövid
munkalátogatásra Moszkvába érkezett . Délután
Kremlben tárgyalásokat folytatott
az Orosz Föderáció elnökével Vlagyimir Putyinnal. A felek megvitatták az
orosz-magyar együttműködés növelésének kilátásait kereskedelmi-
gazdasági,
energetikai pénzügyi és kultúrális-humanitárius területeken. A
Népszabadság az eseményről szóló publikációjának
címe "Orbán vissza várja
az oroszokat".
A
magyarok megelégedéssel konstatálták, hogy a miniszterelnök legutóbbi moszkvai
látogatása nem váltott ki Putyin részéről semmilyen ellenvetést a személyével
kapcsolatban; a korábban a bűnéül felrótt a magyar-orosz
viszonyban történtekért. Putyin
olyan mint egy kórboncnok - semmitől se undorodik. A magyar megfigyelők különösen észrevételezték, azt a tényt, hogy maga Orbán sem tűnt ki Moszkvában olyan retorikával, ami
nem tetszhetett volna az oroszoknak. Sőt! A
HVG egy magyar blogger véleményével egyetértésben
megjegyzi, hogy, Orbán
moszkvai látogatásakor az Orosz Föderáció elnökével úgy viselkedett, mint a "hízelgő macska a
gazdájával".
Ennek ellenére Oroszország nem tartja Magyarországot stratégiai partnerének, és a magyar szakértők tudomásul veszik ezt a tényt. A 2008-2011 években e kölcsönös viszony konkrét "epizódjai" megmutatták hogy e viszony konfliktusokkal terhelt. Orbán Moszkvában gyakorlatilag "észrevétlen" maradt az orosz média számára. A fogalmazás pontatlan. Oroszország Orbánt (!) nem tartja stratégiai partnernek. Lehet, azért Putyin szégyellte kissé ezt a látogatást...
Ami magát Magyarországot illeti, itt az ellenzéki médiában némi bizonytalanság uralkodott a Orbán oroszországi látogatásának várható kilátásait illetően. A várakozásokbeli szorongás egyenes kapcsolatban állt a magyar miniszterelnök 2010. november 30-i legutóbbi látogatásával, amit a Putyinnal folytatott sikertelen tárgyalásnak tartottak. Akkor a tárgyalások témája az oroszok vitatott magyarországi beruházásai voltak: a „Szurgutnyeftyegaz”, a MOL és a Malév ügye.
Orbán
mostani második látogatása Oroszországban, regnálásának félidejében, külsőleg
nyugodt, baráti és tevékeny periódusban történt. Magyar
ország fontos, de nem
kiemelt partnere Oroszországnak, amiről Putyin elnöknek a találkozó elején
elhangzott beszéde is tanuskodik. Jellemző az, hogy az orosz elnök beszédében a
régi statisztikai számokat említette: Oroszország és Magyarország kölcsönös
árucseréjének szintje 2011-ben 11 milliárd dollár. Putyin egyebek
közt azt mondta, a kölcsönös befektetéseket jellemezve: „A beruházások összege
három milliárd felhalmozott orosz befektetés az országuk gazdaságába és
körülbelül két milliárd magyar befektetés Oroszországban”. Valójában az orosz
elnök itt tévedett. A megemlitett számok 2011 júniusára igazak, amikor mindkét fél
beszámította az orosz beruházások javára a „Szurgutnyeftygaz” MOL-ban lévő
pakettjét. A 2012 októberi állapot szerint a valóságban Oroszország gazdaságába
eszközölt magyar
befektetés 1 milliárd dollár körüli értéket tesz ki, az
orosz beruházások pedig Magyarországon másfél milliárd körüli értéket
képviselnek.
A „Déli
áramlat” gázvezeték a közeljövőben a magyarországi orosz beruházások
volumenét körülbelül 610 millió euróval megnöveli. [...]
Összeha sonlításul: csak a német befektetések Magyarország
gazdaságába Orbán Viktor kormányzásának két évében, 2010-2012-ben,
öt milliárd eurót tettek ki, aminek következtében Magyarországon 18 új gyár
épült. Ehhez képest az orosz másfél milliárd meglehetősen szerénynek tűnik.
Ugyanakkor a magyarországi orosz beruházások, alacsony
volumenük mellett, stratégiai jelentőségűek, amennyiben a legnagyobb részük az
energetikát szolgálja ki, ami az ipari tevékenységnek széleskörü lehetőségeket
biztosít. Másképp fogalmazva, az orosz beruházások létrehozzák a magyar
gazdaság más szféráiban is további országok beruházásainak
feltételeit,
mindenek előtt a feldolgozóiparban.
Orbán moszkvai látogatásának középpontjában a két ország gazdasági együttműködésének kérdései álltak, amiről a kormánydelegációk összetétele is tanúskodik. Magyar részről a delegáció tagja volt Matolcsi György gazdasági miniszter, Németh Lászlóné Zsuzsanna nemzeti fejlesztési miniszter, Varga Mihály, az IMF tárgyalások tárcanélküli minisztere, Baji Csaba az MVM holding vezérigazgatója; orosz részről Fjodorov Nyikolaj mezőgazdasági miniszter, Kirijenko Szergej a „Roszatom” állami korporáció vezérigazgatója, Dmitrijev Vlagyimir a „Vnyesekonombank” állami korporáció elnöke, Miller Alekszej a „Gazprom” OAO vezetésének elnöke. A delegációk konkrét összetétele arról tanúskodik, hogy a megbeszélések középpontjában két nagy beruházási projekt állt – a Déli áramlat orosz gázvezeték és a Paksi magyar atomerőmű. Emellett, mint láthatjuk, az orosz és a magyar fél nem csak a megnevezett drága projektek gyakorlati kivitelezésében érdekeltek, de azok pénzügyi megoldásában is. Ezért hívták meg a „Vnyesekonombank” igazgatóját. Egy ilyen drága objektum, mint az Paksi atomerőmű, hosszú időszakon át történő finanszírozásának kockázata a világgazdasági krízis idején túl nagy. Vajjon hol - kinél kalapolhat Orbán. A katonai költségvetést is megnyirnálni kénytelen Amerikához, vagy az izraeli testvérekhez? Hopp, megvan! Már csak egy fejőstehén van Európában, sőt a világon: Merkel madám. Tán tőle...
Más
jellegű nehézségeket kell áttekinteni a „Déli áramlat” projektnél, amelynek építése Anapa
alatt 2012 december 7-én elkezdődött. Az évenkénti 30 milliárd köbméter földgáz
áteresztő képességű „Déli áramlat” gázvezeték, és a Magyarország
területén felépítendő földalatti 1 milliárd köbméteres gáztározó
a
megvalósítás kezdetén tart magyarországon.
A
Déli Áramlat legfőbb problémája az Európai Unió úgynevezett "harmadik energia
pakettje", amely megtiltja, hogy az elektromos áram és a földgáz termelője
és a szállító vezetékek tulajdonosa ugyanaz
legyen.Továbbá lehetővé kell tenni a piac összes szereplői számára a szabad
hozzáférést a vezetékekhez. Emiatt a Gazprom úgy döntött, hogy a saját
vezetékét nem viszi át Magyarországon Ausztriába. A „Déli áramlat” a legfrisebb
tervek szerint Magyarországon keresztül (csak) Olaszországba megy.
Lám az EU nemcsak a tyúkketrecek
méreteit és komfortfokozatát óhajtja szabályozni,
hanem független államokra is megpróbálja hülye
előírásait rákényszeriteni. Tudjuk, Oroszországnak
mennyi baja volt - van abból, hogy saját (!) vezeté
kei a tolvaj Ukrajna területén is húzódnak. Más
se kellene, mint néhány profitorientált vezeték
tulajdonos, hogy lefölözze Oroszország profitját,
felsró folja a gázárakat és állandó
bizonytalanságban tartsa mind a szállitót, mind a fogyasztó
országokat. Ha az EU okoskodik kútba eshet még a megnyirbált
gázprojekt is.
Az energetikai
biztonság növelése és az Oroszországtól való függőség csökkentése, a szállítások
diverzifikációja útján, Magyarország stratégiai célja marad -
"Orbán idején". Orbán
ideje nem igérkezik hosszúnak... Annak
ellenére hogy a Nabucco terv méreteiben és áteresztő képességét tekintve
lecsökkent, Magyarország továbbra is részt vesz benne. Most a MOL magyar
energetikai cég a Nabuccora koncentrál; a Magyarországi
Villamos Müvek pedig az orosz „Déli
áramlatra”.
Furcsa egy sakkjátszma
ez. Orbán kivásárolta az orosz részvényeket
a MOL-ból. Most a MOL-t akarná felültetni a Nabucco döglött
gebéjére? A cikk szerzője ezt vagy nem jól tudja, vagy
valami olyat tud, amit mi nem (?)
A moszkvai tárgyalások legfontosabb kérdése a „Roszatom” résztvétele lett a Paksi
magyar atomerőmű új energiablokkjainak felépítésére kiírandó tenderen. A magyar
miniszterelnök, a Putyinnal folytatott tárgyaláson túl, ebben a
kérdésben külön találkozott a „Roszatom” fejével, Kirijenko Szergejjel. A
magyar kormány döntése alapját a nemzeti atomenergetika növeléséről az ország
hosszútávú energetikai függetlenségének racionális elképzelései képezik, amelynek
célja a nemzetgazdaságot ellátni a lehetőség szerinti legolcsóbb elektromos
energiával, ugyanakkor javítani a teljes energetikai rendszer ökológiai
paraméterein az Európai Unió követelményei szerint.
A
mai magyar energiamérlegben a paksi atomerőmű a villamos energia termelés 43
%-át adja. Úgy tervezik, hogy két további energiablokkal az atomenergia részarányát
2030-ra a magyar villamos energia mérlegben 60 %-ra növelik. Ennek
mértékével arányosan növekszik a függetlenség
is. De hol lesz már Orbán akkor. Emlékét csak egy
mellszobor jelzi a felcsúti futballklub öltözőjében. A Fukusimát követő
európai hangulat ellenére a magyar kormány a cseh példát követve, egyértelműen
az atomenergia hányadának növelését
választotta
az energiaigény és termelés szerkezetében a. Azt tervezik, hogy a Paksi atomerőmű fejlesztése két új 1200 MW-os
energiablokk beállításával valósul meg. Ezek a blokkok 2030-ig kell, hogy
megépüljenek és működésbe lépjenek. Várhatóan az első blokk építése
2014-2015-ben kezdődik el; az üzembe helyezés
Ami a paksi atomerőmű ma működő (1983-1987-ben épített) energiablokkjait
illeti, ezeket 2030 után, a tervek szerint, kivonják a termelésből. 2012
februárjában a paksi atomerőmű működési határidejének újabb húszéves
időtartamra történő meghosszabbítására, hosszútávú program keretében, az orosz
„Roszatom” az MVM-mel közösen aláírt egy jegyzőkönyvet, további hároméves
időtartamra, a már üzemelő négy energiablokk modernizálásáról (VVER-440/213
reaktorok, kettő 500 MW-os és kettő 470 MW-os). A működő paksi atomerőmű
modernizálására a magyar kormány 2012-ben 1,1 milliárd eurós keretet különített
el. Ez valóban közös
érdek.
Ami
a paksi atomerőmű új energiablokkjainak építéséről szóló konkrét döntést illeti,
ez szemmel láthatóan késik. A magyar kormány halasztja a döntést, egyebek közt az
USA-hoz és az EU-hoz fűződő szövetségi viszonya miatt. Ej'
ráérünk arra még, mondta Pató Pál hazánkfia
is. Itt Orbán valóban nehéz helyzetben van. Emlékezzünk
csak, hogy bántak vele Amerikában, amikor a Gripeneket vettük
meg az F-17-esekkel szemben. Putyin azért sokkal udvariasabb volt Orbánnal...
2011-ben várható volt,
hogy a tender 2012 első felében kiírásra kerül. Csak 2012 június 18-án fogadta
el a magyar kormány a paksi atomerőmű (új) energiablokkjainak felépítéséről
szóló megvalósítási program forgatókönyvét. Az MVM állami energetikai konszern
alapjain a terv megvalósítását célzóan létrehozták az MVM Paks II Zrt céget. A
magyarok ekkor megerősítették az energiablokkok azon felsorolását, amelyek rész
vesznek a versenyben. Feltételezhetően öt projekt fog versenyezni Paksért: az
amerikai Westinghaus AP 1000-je; a francia Areva cég EPR-je (most építenek egy-egy
blokkot Finnországban és Franciaországban); az Atmea, amelyet a francia Areva a
japán Mitsubishivel közösen fejlesztett ki; az orosz „Roszatom” VVER-1000-je; a
délkóreai Korea Electric Power Corporation. Hivatalos értesülések szerint a
tender meghirdetését 2013 első felében tervezik.
Ezen
kívül a magyar energetikai stratégia másik megalapozója a földgázon alapuló új
villamos energiatermelő kapacitás. Most az előállított energia 17,99 %-a jut a
mátrai és a dunamenti erőműre, a csepeli állomás részesedése 5,16 %. A magyar
villamos erőművek hálózata elöregedett: az átlagos működési idejük meghaladja a
23 évet. Orbán moszkvai látogatását követő napon bejelentették, hogy a magyar
állam az EON német energetikai cégtől megvásárolja a vállalat gáztározóit és a
gáz és a villamos energia kiskereskedési üzletágat. A magyar médiában ennek az
ügyletnek az árát 875 millió euró öszegben
jelölték meg. Az EON-tól megvásárolt javak
az MVM magyar állami energetikai vállalat mérlegébe kerülnek. Egyik oldalról, a
magyar kormánynak ez a vásárlása a „Déli áramlattal”, másfelől pedig a nem az
atomenergián alapuló magyar villamosipar
rekonstrukciójával kapcsolatos.
Az
EON-nal, a „Gazprom” legfontosabb európai partnerével kötött egyezség akkor
lett aláírva, ami kor Orbán és az MVM igazgatója Moszkvában tartózkodott. A
magyar EON Magyarország általi megvásárlása azt jelenti, hogy most "a magyar
kormány közvetlen kapcsolatba kerül a Gazprommal”, ami különösen fontos az új
hosszútávú, az Oroszor szágból Magyarországra történő földgáz-szállítási
szerződés előkészítését illetően. No
lám! A róka fogta csuka - csuka fogta róka tipikus esete
lenne, ha nem sántítana minden hasonlat. Persze találtam
jobbat! Kedves olvasó imnak már csak azt kell kitalálniuk,
ki a medve és ki a lazac? Szerintem Dmitrij barátunk finom humorát
bizonyítja ez a mondat is, hisz Orbán kb. annyira tart a Gazpromtól,
mint az ablakos tót a hanyatteséstől. A korábbi szerződés határideje 2015-be lejár.
A magyarok most még csak megfigyelik a gázpiac állapotát és tendenciáit és nem
sietnek a „Gazprommal” az új hosszútávú szerződést megkötni.
Visszatérve a paksi atomerőmű tenderéhez, megjegyezzük, hogy a magyar kormány legfontosabb problémája a paksi nagyértékű beruházás megvaló sítását illetően a megvalósításhoz szükséges források biztositása. "Lázas keresés folyik" a konkrét, Magyarország számára előnyös, pénzügyi konstrukció megtalálására. Annakidején a metafizikáról hallottam azt a szellemes hasonlatot, hogy egy sötét szobában olyan fekete macska keresése, amely nincs ott... Nos Orbán fixa ideáját nevezhetjük Orbán metafizikájának is. Persze esélyeit biztos javítja a bandzsi Matolcsy kinevezése, hisz ez a sanda mészáros sohasem oda üt, ahová néz. Ehhez képest akár találhat is egy verebet, aki meghitelezi... Jelen pillanatban azonban Magyarországot a harmadik legeladósodottabb országnak tartják a világon a külső állama dósság relatív mértékét tekintve. Hát A paksi tender Magyarország államadósságának további növekedésével jár, ami már így is a nemzeti jövedelem 78-82 %-a körül ingadozik. Most a „Roszatom” a magyar viszonylat ban is törekszik megismételni a cseh sémát, amennyiben Pakson a magyar cégeknek 30 %-os részesedést igér az új energiablokkok építésében.
De a magyar kormány
(ezen felül) még
orosz hitelt is elvárna a paksi atomerőmű bővítéséhez. Ezer
bocs (!) de itt már csak az egykori prelátust tudom idézni:
"hát a faszom nem kéne?" Oroszországnak
ehhez elsősorban a garanciák hiányoznak, amit valamilyen jelentős nemzetközi bank
tudna nyújtani. Ellenkező esetben Oroszország valamilyen "biztosítékot" tudna
elképzelni Magyarországtól. A magyar médiában javasolták, hogy a „Roszatom”
megkapná a paksi atomerőműben a részesedését, azaz egy MVM részvénypakettet, vagyis
az MVM részben privatizálva lenne. A „Roszatom” MVM részvény birtoklása
időleges lenne a magyar fél által az összes, az új energiablokkok felépítésénél
felmerülő munka költségeinek megfizetéséig. Más megoldás lehetne, a
törökországi atomerőmű felépítésének példájára, rövidtávú szerződés aláírása
az orosz féllel az atomerőmű által előállított villamos energia magyarok által
történő megvásárlásáról. Ez azt jelentené,
hogy (időlegesen) orosz tulajdonba kerülne az a
termék (villamos áram), amit az atomerőmű új blokkjai termelnek.
Múlt pénteken Orbán Moszkvában kijelentette: „Szeretnénk megtartani Oroszország beruházási aktivitását Magyarországon. Különösen szeretnénk magas szinten megtartani az energetikai párbeszédünket. Arra számítunk, hogy Oroszország érezhető támogatást nyújt az energetikai rendszerünk kiszélesítésében, beleértve a világszínvonalú technológiát is. Ezen kívül bízunk abban, hogy Magyarország kész lesz Oroszországba a növekvő keresletnek megfelelő árut exportálni. Örömmel észrevételezzük, hogy Oroszország szintén ösztönzi a magyar exportőröket az aktivitás növelésére. Igyekszünk megnövelni a megfelelő mennyiségeket”. Itt kell megállni egy polgári szóra. Egyáltalán nem biztos, hogy Orbán azt mondja amit gondol és hogy Dmitrij barátunk helyesen értelmezi amit Orbán mondott. Ez a bejelentés azt jelenti, hogy Magyarország támogatja az orosz energetikai terveket annak fejében, hogy az beengedi a magyar ipar és mezőgazdaság termékeit az orosz piacra. Így a várható paksi tenderen a „Roszatom” győzelme akkor garantált csak, ha megoldódnak a magyarok részére érdekes finanszírozási terv problémái, és Oroszország megnyitja piacát a magyar techno lógiák exportjának kiszélesítése, a magyar ipari és mezőgazdasági termékek előtt. Na itt a dolgok klúja. Az Orbán nyilatkozatból tulajdonképp egy "Putyin csomag" körvonalai bontakoznak ki, amit Orbán nem vesz komolyan, Putyin igen.
A
magyar gazdaság súlyos stagnálásának kialakult feltételei közt az országban az
egyetlen, a keresletet és a nemzeti összterméket is növelő megoldás az export
növelése. Ebben Magyarország a mezőgazdasági termékek, úgymond, „határtalan
orosz keresletére kacsingat". 2011-ben a magyar termékek Oroszországba irányuló exportja
elérte a 265 millió dollárt, ami azt jelenti, hogy a megelőző évhez képest 16
%-kal nőtt. 2012 első hét hónapjában a magyar termékek Oroszországba irányuló
exportjának további 6 %-os növekedését figyelhetjük meg. Mindezzel együtt nem
lehet nem egyetérteni azzal, hogy a magyarok az exportjuk ezen szektorában
Oroszországba többségében olcsó, de minőségi terméket
szállítanak.Ugyanakkor az orosz fél érdekelt a magyar fél oroszországi
beruházásaiban, abban az esetben, ha a magyar cégek (példaképp Putyin a magyar
gyógyszeripari vállalatot említette), Oroszországban a termelő
vállalatokat építenek.
A
tárgyalások résztvevői Moszkvában a kulturális-humanitárius együttműködést,
mint általában a kölcsönösen előnyös együttműködés alapját határozták meg.
Orbán, a magyar miniszterelnök azt mondta: „A tisztelet és az elismerés, amelyet
érzünk Oroszország iránt, ez mindenek előtt a kultúra tisztelete. És éppen ez,
az orosz kulturális örökség ad nagyszerű alapot a gazdasági viszonyainkhoz”.
Fentebb már észrevételeztem,
hogy Orbán kultúráról lafatyol, amikor gazdasági
kérdésekról tárgyalna.
Putyin ezzel kapcsolatban, a maga helyén a következőt mondta: „Egész
jó kapcso latok alakulnak nálunk a humanitárius szférában. Látjuk, hogy
Magyarországon fenntartják az orosz nyelv iránti érdeklődést, folytatódnak a
diákcserék. A múlt évben Budapesten a központi parkban az egyik sétányt
Tolsztoj Lev Nyikola jevicsről nevezték el. Ezt természetesen észrevettük, ez
nagyon kellemes érzés. Szeretnénk önöknek és Budapest vezetésének megköszönni
ezt”. Ez a finom putyini irónia
a Moszkva térnek szól...
Ezzel kapcsolatban jellemző volt Moszkvában Orbán retorikája, amire a magyar média
feszülten figyelt. Például, amikor Orbán a tárgyalásokat bevezető beszédében
bejelentette Putyinnak: „Úgy tarjuk, hogy Oroszország egy nagyhatalom. Abból
indulunk ki, hogy nem csak nagyszerű múltja van, de a jövője is nagyszerű… Most
azért jöttem, hogy megtárgyaljuk annak kérdéseit, hogyan fogunk élni a válság
utáni periódusban. Komolyan
gondolja, hogy a válság utáni periódusban még politika
tárgyalófél lehet? Szemmel látható, hogy a pénzügyi-gazdasági válság befejeztével
Oroszország különleges szerepet kap ... Mi magyarok meg vagyunk győződve róla,
mennyire fontos nekünk egy ilyen partner, mint Oroszország. Tökéletesen értjük,
mekkora Oroszor szág súlya és jelentősége. Ugyanakkor az a tisztelet és
elismerés amit Oroszország iránt érzünk, első sorban nem Oroszország méreteinek, hanem mindenek előtt kultúrájának tisztelete. És épp az orosz
kulturális örökség magas értéke ad nagyszerű alapot gazdasági
kapcsolatainkhoz”. Az orosz kultúrát
nem lehet dollárra, euróra, rubelre konvertálni. Csak nem
Matolcsytól veszi ezt a marhaságot?
És
most következik a rezümé.
De a magyarok nem lennének magyarok, s Orbán Orbán, ha nem
emlékeztették volna az orosz vezetést, a magyar miniszterelnök moszkvai
látogatásának napján, arra a szokásukra, hogy fügét mutatnak a zsebükben az
oroszokkal való beszélgetés közben. Az állami információs politikát meghatározó
magyar hírügynök ség, az MTI éppen 2012 január 31-én jelentései közt három
fotót is közölt a budapesti Széll Kálmán térről, emlékeztetve bennünket arra
a botrányos epizódra, hogy 2011 tavaszán Budapest elöljáróságának dön
tése
alapján ezt a teret, ami korábban a Moszkva tér nevet viselte, átnevezték. A
Kremlben az Orbánnal folytatott legutolsó tárgyaláson
mindenesetre "olyan képet vágtak",
mintha elfelejtették volna az országlása alatt Oroszországnak címzett
szimbolikus ellenséges akciót.
Eddig
az írás. És most elmélkedjünk kissé
az olvasottakon.
Az egyébként kitünő cikk nem értékeli
azt a tényt, hogy Orbán Putyin elnök meghívására
utazott Moszkvába. Nem tudjuk, hogy mi volt e gesztus motívuma.
Valami nyilván sürgős és fontos lehetett. Csak azt nem tudjuk,
miről van szó.
Tanulságos - ismétlem - ahogy az oroszok foglalkoznak velünk. Mindent tudnak rólunk és figyelemmel vannak a legapróbbnak látszó részletekre is. Képesek jó képet vágni a nekik nem tetsző dolgokhoz is, de nem felejtenek.
Ami Orbán moszkvai alakítását illeti képtelen vagyok egy asszociációt kitörölni az agyamból. Diákkoromban szellemes kedtünk azon, mi a pimaszság? Több változat közül azt fogadtuk el, hogy a legjellemzőbb pimaszság valakinek az ablaka alá szarni, majd bekopogtatni - papírért... Aztán valamelyik pihentagyú még hozzáfűzött egy további kérdést, hogy mi a kitolás? A válasz: ha smirglit adnak ki... Nos' szerintem Orbán megkapta a maga smirglijét...
Végezetül köszönetnyilvánítás ismeretlen olvasómnak R&T-nek, aki volt szives a cikket lefordítani és lesz szives további sajtóanyagokat lefordítani. Ezek révén azt remélem, korunk legizgalmasabb kérdéséről az "orosz kérdésről" az eddigieknél szinvonalasabb írások jelenhetnek meg.
2013.03.03
Sz. Gy.
Itt névtelenül is hozzászólhatsz! Csak egy nicknevet kell beírnod; továbbá meg kell jelölnöd, melyik cikkhez szólsz hozzá. A cikk témájától nem térhetsz el. Sértő, gúnyos, személyeskedő, vádaskodó kitételeket nem használhatsz. Ha hozzászólásod nem jelenik meg, ellenőrizd megfelel e a fenti szerény elvárásoknak... Üdv.: Szerkesztő. |
Sor |
Dátum |
Név |
Hozzászólás |
1 |
13.03.06 |
Siggo |
Oroszország nem tartja Magyarországot stratégiai partnerének.
Mert nem is
lehet.Talán ha "Nagy" Magyarország lenne. Két dolog van amiért fontos
vagyunk.Geopolitikai helyzetünk és az elveszett csatlós állam.Na meg a pálinka
és a Magyar vendégszeretet. A szovjet tisztek igen jól érezték magukat
Magyarországon.Ez volt nekik a kánaán.Ezt sosem fogják elfelejteni.Itt volt
pörkölt kávé kaja,pia,seggnyalás, ingyen rogyásig.
Putyin rosszul teszi ha
csak geopolitikában gondolkodik.Mert ha támogatná a nemzeti politikánkat,ami
mellesleg egyfajta semlegességet jelent és ami még a jövő zenéje,
mellesleg ez a
jövő útja minden ország számára nem járna rosszul.
Elég ha azt mondom ehhez
Oroszország adhatná a fegyveres védelmet ami biztosítja a nemzetállamok
sérthetetlenségét és függetlenségét.Ez pedig önmagában is hatalmas üzlet.
Az
oroszoknak nincs szükségük energiahordozókra,különben is a fosszilis energia
felhasználása nem a jövő útja. Az új energiák hasznosítására és fejlesztésére
csak a nemzetállamok képesek. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|