Elvadult tájon gázolok:
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar.
Lehajlok a szent humuszig:
E szűzi földön valami rág.
Vad indák gyűrűznek körül,
Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.

 

Ugrás a hozzászólásokra!
Frissítések:
1.)

 

Ünnep az irtáson

Magyarok Karácsonyfája

Ejh' Ady Endre! Mit tudtál te a magyar földről, ha azt se' tudtad, hogy "az ugar oly szántó föld, melyet  valamely termény betakarítása után egy egész éven keresztül vetetlenül hagynak, ezen idő alatt  azonban megmívelésben részesítenek. Ez a körülmény teszi a különbséget az ugar és a parlag  között ..." [Persze a parlag se az amire a versedet rá lehetne húzni...] Ilyen kinrímekkel persze lehet villogni egy zsidó ujságírókkal teli büdös kávéházban; méginkább a zsidó arisztokrácia buja szalonjaiban, a szépséges Léda [Brühl Adél] szok nyájába kapaszkodva. De olvastad volna fel versedet egy parasztembernek [nyilván nem olvastad], biztos azt mondta volna: "ugyan ne bolondozzék mán' az úr"!

Aztán maga, kedves aranyos bibornok úr, mit érdekli magát, hogy a gójok mit kezdenek a karácsonyfa alatt? Mi köze hozzájuk, mi közük azoknak önhöz? Önnek is megvan a maga társasága, mint Adynak, ahol ünneplik, ahol jól érzi magát. Lózungokkal teli karácsonyi szónoklatából egy mondattöredék "a karácsony mindennél jobban kötelez arra is, hogy észrevegyük minden egyszerű, szegény emberben ma gát Krisztust, aki nálunk keresi a szállást." De mit tesz ön azokért, akik azért sem vesznek fenyőfát, mert nincs hol felállítaniuk, az utca népéért, akik nem keresnek önöknél szállást, mert az önök templomai zárva vannak a szegények, a hajléktalanok előtt.

Enyje! Most veszem észre, hogy antimagyarokról értekezem, holott magyarokról akarok írni. Hja, a kor...

Én egy írtáson ünnepeltem a Karácsonyt, Cegléden a Kékkő utcában, valódi magyarok között. Az "irtás" szónak a magyarban többes jelentése van [áthallásokkal...]. Én [egyelőre] a szó mezőgazdasági jelentésével foglalkozom. Az irtás eszerint "egyrészt fák, cserjék és káros növények kiszedésére vonatkozó művelet; másrészt erdők s cserjések kiirtása révén keletkező terület, föld vagy irtovány, melyet szántóföldnek, rétnek v. legelőnek használnak. Az általam említett irtvány a Kékkő utcára nyiló beépítetlen közterület, melyet az ADY versben megénekelt "égig - nyúló giz - gazok" vertek fel, amelyben cigányösvények keletkeztek, hogy célra vezessék és elrejtsék a cigányfertály és a magyar porták között ingázó tolvajokat. A utca lakói [világért sem az önkormányzat] "önhatalmulag" kiirtották a "dzsumbujt", de ott hagytak egy hatalmas fenyőfát ["hagyásfa" a magyar neve]. Ezt diszítették fel most, mint mindenki karácsonyfáját... Ördög se tudja, hogy másztak olyan magasra. De erre másoknak nem is volt szükségük, mert [a betlehemi jászol helyett] egy szabadtéri sátrat állítottak a fa elé, asztallal és padokkal. Az asztalt megrakták minden földi jóval, piknik alapon, hogy örüljenek egymásnak és megvendégeljék önmagukat és tisztelőiket . Ilyen tudtommal nem volt még nálunk! Indokolt hát néhány szót ejteni a "Ceglédi Modellről" amely ezt a banzájt összehozta. Nos a ceglédiek tudtak mit kezdeni a karácsony fa alatt. A felnőttek forralt bort ittak, a harapnivalóra; a gyerekek pedig kergetőztek és bújócs káztak a hideg téli estében. A hangulat meleg, bensőséges volt, azaz senki sem félt (!) sem a cigányoktól, se a rendőrök től! Ez itt a lényeg!

1.) 12.12.29 
Tessenek figyelmezni az eltérésekre! Ezek a magyarok nem 'vett' karácsonyfával és nem 'otthon' nem tudtak 'mit kezdeni', hanem észrevették ami még megvan, ami még mindannyiuké. Kiirtották (!) körülötte a gizgazt. Feldiszítették, mint egy "bálványt" és együtt vígadtak alatta, feledve a félelmet. Valahogy így volt ez minálunk, mikor "bejöttünk"... Aztán ránk jöttek a páncélos és csuhás sáskák és felállították saját bálványaikat. Kiirtották (!) aki nem hódolt. A butává alázott nép félve pislogott  ezer évig a tömjénfüstbe burkolt képekre, szobrokra és oltárokra és mitsem értett a latin nyelvü hókuszpó kuszból, amelyet a kedves bibornok úr dicső elődei celebráltak. [Ezek ugyan még gójok voltak, de az a (hiányzó) kis különbség igazán nem feltünő.]

A Kékkő utcaiak persze nagyon is jól tudják mi az "erőszak monopóliuma" és hogyan szuperál a rendőrségi "joggya korlatban". Ezért, a többet ésszel mint erővel elve alapján, fortélyosan szervezték, szervezik a maguk, családjuk és a javaik védelmét. Rájöttek ők hiába tisztelik a nyolcadik parancsolatot, ha a cigányok nem. Helyi viszonyokhoz igazították hát: "nem engedünk lopni". Ezt persze nem elég csak mondani, munkához láttak hát.

Nemcsak a fenti telken, de utcaszerte kiírtottak minden olyan jövésfát, bokrot amely addig elrejtette a szemük elől a tol vajokat. A "látni és látszani" szabály náluk nem csak a közuti közlekedés, de az éléskamrák és a tyukólak biztonságát is szolgálja!

De az önvédelem [a jogos védelem] repertoárja ennél jóval tágabb és a Kékkő utcaiak folytonosan törik a fejüket... Őse ink és eleink sokmindent feltaláltak már, amit nem kell újra feltalálni.

Lehet furcsát mondok, de a közterület és a magánterület nem azonos fogalmak, illetve "jogintézmények". A cigányság, ezen a téren, a nálunk töltött mintegy hatszáz év alatt, egyáltalán nem tanult meg disztingválni. A Kékkő utcaiak segítenek nekik ebben... Azokat a magánterületeket (ideértve a magánutakat is), amelyek nincsenek kerítve, kiárkolják ill. táblákkal, jelzőkarókkal, huza lokkal, feliratokkal teszik felismerhetővé - főleg a gyengébbek kedvéért... Így a helyzet világos: a cigányoknak joguk van a közterületeken és saját magánte rületeiken közlekedni, ill. tartózkodni; de ehhez mások magánterületén nincs joguk. Ha mégis megteszik, velük szemben tüstént önvédelemnek (birtok védelemnek) van helye! Önvédelemnek - mondom, amely erősebb jogintéz mény mint az erőszak monopóliuma, amelyet az államhatalom következete sen a cigányok védelmében, a magyarok ellen alkalmaz. Erről lentebb.

Azt is tudjuk a történelemből, hogy önmagukban a legmélyebb árkok és legmagasabb falak sem védik meg a lakosságot. Ehhez vigyázók, őrzők, ill. védők kellenek. Nos a Kékkő utcaiak sikerrel bírkóznak ezekkel a feladatokkal is.

Azt a polgárt aki a saját kerítésén belül, vagy pláne a háza ablakán keresztül "leskelődik" a tolvajok után (talán) nem üldözi a rendőrség. Ám ha saját (!) utcájában másod, vagy uram bocsá' többedmagával, sétálni (!) kezd, ez nyomban "tiltott járőrözésnek" minősül és a rendőrség lecsap. [Az utcán randalírozó cigánybandák nyilván nem járőröznek, ergo velük szemben nem intézkednek. Ugyanígy nem intézkednek a köz és magánterületeken kóborló, lopni induló, vagy lopásból visszatérő cigányokkal szemben sem, ugyanezért.]

Ezek után lássuk, milyen "viselkedés-mintákat" alakítottak ki a Kékkő utcaiak?

Sétálgatnak. Ez nem tilos sem éjjel, sem nappal. Nem magányosan teszik, mert az nem bátorságos, hanem ketten - hárman. Járőrözés? Ugyan!

Nézelődnek. Ez sem jogellenes, lámpával sem, főleg ha sötét van.

Telefonálgatnak. Mivel az egész ország mobiltelefonál, ez is rendben levőnek látszik. Mobilján az ember azt hív fel, akit akar. Ebben azért van egy kis csavar. A Kékkő utca cca. egy kilométer hosszú. Az egyik végéről a másikra nem lehet átkiabálni, ha baj van. Erre nincs is szükség, mert az utcabeliek az utcavégeken egy - egy riasztó kürtöt rendszeresitet tek. Ebben az a trükk, hogy a rendszer központi egysége mobilhívásra (!) megszólaltatja a riasztó hangot és az utcában lakók kitódulhatnak, hogy megérdeklődjék - mi a helyzet...

Segítés, idegenvezetés. Ha a lakók jártukban - keltükben, vagy sétálás közben, azt látják, hogy valaki tétován viselke dik, vagy pláne magánterületre téved, kedvesen megkérdezik célja (uticélja) felől és ellátják a szükséges útbaigazítás sal. Velejár, hogy ilyenkor tüzetesen megnézik az illetőt egy későbbi személyleírás sikere érdekében. Némileg hasonló az eljárás a tétova gépkocsik esetében is, különös tekintettel a rendszámokra.

Távsegítség. Ez ugyan eredetileg számítástechnikai fogalom, de - áttételesen - alkalmazzák a Kékkő utcaiak is. Ez a "müszaki  megoldás" a "Gárda" szerepének újszerü felfogásával függ össze. A helységek főbb utvonalain rendezett masírozások nem hozták meg a kivánt eredményt. A Cegléd környéki helységekben több apró gárdaalakulat van. Ám ezek inkább a Rongyos Gárdára hasonlítanak annyiban, hogy ott és akkor lépnek be (fel), ha az utcabeliek nem bírnak a kisebbséggel. Ezek a gárdasejtek állandó bevetési készültségben vannak (ráérnek...) és riasztás esetén húsz perc alatt a helyszínen teremnek. Akcióképességükhöz intenzív lakossági támogatás szükségeltetik. Ezt a logisztikai hátteret a Kékkő utcában biztosították nekik az augusztusi összetüzés idején és biztosítják a jövőben is. Az akkori "bevetés" alkalmával a gárdisták egy magánházban kaptak elszállásolást és élelmezésüket részben a házigazda, részben az utcabeliek élelmiszeradományai révén sikerült biztosítani. Ennek a lakossági mellélállásnak tudható be, hogy sem a Terrorelhárítási Központ sem a Készenléti Rendőrség nem bírta őket "harcálláspontjukról" kipiszkálni. Ez részben annak tudható be, hogy tulajdonképp nem is akarták. Így a gárdisták mintegy két hétig állomásozhattak (!) Cegléd belterületén. Nem kizárt, hogy ez a Gárda leghosszabb vidéki bevetése volt.

A gárda-akcióknak van még egy fontos tanulsága. A ceglédi cigányterrort nem egyetlen esemény váltotta ki, hanem a betelt mérték, a tele hócipő. Ezért kért a lakosság gárdasegítséget. Ez egészen ártatlanul indult. Tucatnyi gárdista magánterületen (!) körbeült egy bográcsot. Nem számoltak vele, mennyi ijedős roma lakik Ceglé den. Köztük alighanem legijedősebb Jakab Gusztáv megyei vajda, a megyei vajdák tanácsa dója, a vajdák vajdája. Rossz nyelvek szerint ő mozgósította a cigány légió egyik alakulatát. Kedves ceglédi olvasóim! Feltünik önöknek, hogy a jóltáplált, jólöltözött, mobiltelefonos rettegők kezében nem sebtében letört ágak, hanem iparilag előállított vasbotok vannak. Egyáltalán ismerik ezeket a pofákat? Ceglédi nélkülözők, vagy valami cigánygárda "harcosai". Ki a fekete álarcos? Látták ezt a vonulást? Mit csinált velük a rendőrség [oszlatás, gumibotozás, sprézés, bilincselés, zsuppkocsiba vágás, letartóztatás, büntető eljárás]? Oly "szegényes" a híradás az utóeseményekről... Pedig kellene hogy legyen hátúlütője annak is, amit a cigányok csinálnak. Ha van ilyen hátúlütő, közhírré kellene tenni, az elkövetők nevével és a kirótt évek számával. Bezzeg Barna Pál urat azóta is hivogatják a rendőrségre. Ő ijesztette meg a Ceglédieket? Ő volt a garázda? Ő volt büntetve? Ő hordott vasbotot?

Ebből a bográcsozásból országra szóló cigányrémület támadt.
 "Cigány szervezetek közös sajtóközleményben reagáltak az eseményekre. Ebben azt írták, hogy több roma szervezet képviselői az ORFK előtt virrasztottak és feljelentést tettek apartheid bűncselekmény elkövetése miatt." Pontosabban "Az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat egy tucat aktivistája, Setét Jenő vezetésével az ORFK székházához indult”. Setét azt mondta: arra szólítják föl a rendőrséget, „hogy mindent tegyenek meg helyiek védelme, és a szélsőséges csoportok megfékezése érdekében”.
A "bogrács szindróma" tovább sarkallta a romákat, akik kijelentették - "Elvárják, hogy az állam „nemzetközi kötelezettsé geinek tegyen eleget, és akadályozza meg a faji alapú erőszakot. Lépjenek fel a cigányok állandósult fizikai veszélyez tetésével szemben. Tűrhetetlen, hogy szélsőjobboldali alakulatok magyar állampolgárok, családok otthonait veszik blokád, ostrom alá– fogalmaztak. Az állásfoglalást az Amenca Csoport, az Ide Tartozunk Roma Közösségi Hálózat, a XIII. kerületi RNÖ, a Roma Parlament, a Phralipe, az Új Szemlélet csoport, az Opre Roma Csoport, a Dzsáj Bhim Közösség, az MCDSZ XIII. kerületi tagszövetsége és a Mi Magunk - Saját Magunkért Egyesület írta alá." - úgy ám!

A "surranó" cigánybünözéssel a kormány nem tud mit kezdeni [nem is akar, hisz a magyarságnak a cigányság általi sanyargattatása, kifosztása, terrorizálása a legfontosabb "nemzetpolitikai célok" egyike]. Különben is Pintér Sándor a vidéki bűnözést két hét alatt felszámolta, nincs tehát miről beszélni. Ám ha valahol felüti a fejét az "egyenruhás bűnö zés" - akár egy bogrács körül, mint a jelen esetben - mindjárt van pénz, paripa és fegyver a megtörésre, a megtorlásra. Tüstént megindulnak a "terrorelhárító alakulatok", hogy legalább ezerszeres túlerővel győzzenek a bogrács frontokon. [Gyöngyöspatára pl. még lovakat is vittek, mint az Epsomi derbyre. ]

De - hallja Sanyi bácsi - a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség derék verőlegényei nem úgy, nem egé szen úgy, viselkednek ahogy maguk szeretnék. Ezek nem félnek a cigányoktól, mint a kevésbé derék helyi rendőrök. Nincsenek velük a korrupció ezer láthatatlan szálával összekötve, mint a kevésbé derék helyi rendőrök. Így aztán észreveszik amit látnak és néha megmoccan bennük a zsaruszív is. Csak egy egészen ártatlan gyöngyösi példát merek megemlíteni, nehogy bajt okozzak. Egy cigánycsalád elhagyta otthonát, és valamelyik robotzsaru észrevette, hogy szomjaznak a kutyák. Becsöngetett egy portára, vizet kért és megitatta az ártatlan jószágokat. Meg aztán, ezek a fiúk tulajdonképp nem kedvelik az utcán csoportosan rettegő pohos cigányokat. Jelent ez valamit? Hát' odabízom. Azaz mégse.

Az erőszak monopóliuma jött, látott és győzött, de mindenesetre úgy vonult el Ceglédről, hogy nem számolta fel a kollektív önvédelem szellemét és bimbózó "intézményeit". [Még tán a bográcsot se' rugták fel.] Elvette viszont (?) cigány honfitársaink kedvét a hasonló utcai rendezvényektől.

Jártam én Gyöngyöspatán is az ottani nagy balhé után. Megírtam élményeimet, meglátásaimat, javaslataimat is több cikkben [ 1.) 2.) 3.) 4.) ]. Az egyikből, amelyet 2011.07.22-én írtam, engedelmükkel idézek néhány passzust. 

"Minthogy Gyöngyöspatára akkor már ránehezedett Pintér Sándor "közhatalmi monopóliuma", elképzelhetetlennek látszott a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, eredeti megjelenési formájában, számításba venni, pláne bevetni. Erre figyelemmel a következő javaslatokat tettem.

Belátom, mindez állati nagy marhaságnak tűnik. De csak első látásra, mert minden területvédelemnek ez a logikai, logisztikai sémája évezredek óta. [Gyepűk, figyelők, lármafák, stb.]"

Eddig az idézet. Az esetleges hasonlóságok felismerése, vagy fel nem ismerése az olvasó dolga. †Eszes Tamás magára maradt és a reá mért csapások sorozatát végülis nem birta elviselni.

Cegléden viszont - ha jól látom - a ceglédi ("egri") nők vették kezükbe a várvédelem dolgát. [A férfiaknak is megvan persze a maguk szerepe: megcsinálni, amit az asszonyok akarnak - parancsolnak... De talán jól is van ez így. Sokan evezünk ebben a hajóban...]

A ceglédiekre is vonatkozik, hogy a kényszer szüli a bátrakat.

Az augusztusi nagy cigány fesztivál után a város vezetése megköpte a markát, kieresztette a torkát és ígért, ígért:

Földi  László polgármester arról is fantáziált, hogy "létrehoznak egy ötfős úgynevezett roma integrációs csoportot. E csoportban a Csengeri városrészben élő romák és nem romák kapnak majd helyet „utcareferensként”, s feladatuk – amiért tiszteletdíjat kapnak az önkormányzattól – az lesz, hogy figyeljék a településrész életét, s ha rendbontást, bűn cselekményt, konfliktust észlelnének, akkor azonnal tegyenek bejelentést az illetékes hatóságnál vagy az önkormány zatnál. Feladatuk lesz továbbá, hogy a városrészben élők panaszait, észrevételeit továbbítsák Cegléd vezetésé nek. Földi László hangsúlyozta: a csoport tagjainak intézkedési jogkörük nem lesz, csupán „figyelnek, beszélgetnek, tájékoztatnak”.
[A Kékkő utcaiak se' tesznek mást, figyelnek, beszélgetnek, tájékoztatnak. Tiszteletdíj nélkül...] Ugyanő felállított egy összeesküvés elméletet is. "A konfliktus előzményeit boncolgatva úgy fogalmazott: körülbelül három hete elterjedt egy hír, miszerint ő negyven roma családot akar beköl töztetni a vegyes lakosságú külvárosba. Ezt az álinformációt fújhatták fel egyesek, de az is lehet, hogy a magyar-roma összefogást jelképező, a Szűcs-telepen vasárnap felavatott pihenőpark, illetve az ott felállított kereszt "csípi" egyesek szemét." Evidens, hogy ilyenkor a bogrács köré kell ülni, hogy a fa füstje csípje a szemeket, ne a kereszt. Logikus nemde? Mondhatnánk azt is, hogy az ilyesmi nézőpont kérdése. A nézőpont viszont azt jelenti honnan nézzük a dolgokat. De az se' mindegy hova nézünk. Ha mélyen a pohár fenekére nézünk, ilyesmiket látunk.

Konténeres örs nem lett. Térfigyelő kamerákat sem szereltek fel. A cigánynegyedben két épületrészt felújítottak a kihelyzett örsök elhelyezése céljára. Az irodák momentán üresek. Megalakult viszont a Városvédő testület amelynek, valamilyen véletlen folytán, mind a tizenhárom tagja cigány -  Z. István vezénylete alatt. Csoda e, ha a ceglédiek ilyenkor a kecskére gondolnak és továbbra is féltik a káposztájukat?

A "megerősített" rendőrség 1 (egy) járőrkocsival rója éjszaka a negyvenezer lakost számláló nagyváros utcáit. Utasai jobbára fiatal gyakorlatlan rendőrök.

A városi rendőrkapitány A. Zoltán úr távozik. Régi seprő volt már... A hivatalba lépő új seprőnél a Kékkő utcaiak megpró bálnak egy kihallgatást kieszközölni. Hátha...

Legális [Turós András féle] polgárőrség is müködik a városban, mint egy 40 - 50 fős létszámmal J. István parancsnoklása alatt. Hogy tudják e, hol a Kékkő utca? Valószinű, de nemigen látogatják. Nagy a város, sok az utca... Viszont van egy jó hír: "példaszerü az együttműködés a romák és a Polgárőrség között." Fénykép is van róla. Így már rendben is van a dolog. Lehet, hogy az egyik pocakos épp a vajda?

Érdeklődtem a Kékkő utcaiaknál afelől, hogy - a rejtekösvényeken kivül - a tolvajok hol és mi módon közlekednek. Holmi lovasszekerekre gondoltam. Felvilágosítottak, hogy többnyire rendszám és természetesen müszaki vizsga nélküli gépkocsikkal közlekedtek, és a Kékkő utcát általában a vasúti sin felől közelitették meg, ahol út hiányában nem szabadott volna, de lehetett közlekedni. Na' - kérdeztem - akkor a rendőrök biztos itt álltak lesben és sorra kapdoválták el befelé a közlekedési szabálysértőket, vagy (pláne) kifelé a tettenért tolvajokat? Á' dehogy, volt a meglepő válasz. [Ezt azért nem értettem, mert a rendőrök (egyébként) imádnak leskelődni a közlekedési szabálysértők után...] Tovább pró bálkoztam. Akkor meg az önkormányzat nyilván elkeritette a sínpályát? A felelet ugyanaz.

Ellenben.

A lakosság, jó mélyen, felárkolta az utca végét, miáltal a sinpályán átal már nem lehet bekocsikázni a Kékkő utcába. Itt ugyan újfent átvezet egy gyalog, ill. kerékpár ösvény [amig át nem vágják megint azt is], ám egy jártnyomon már korántsem olyan összkomfortos lopni járni, mint annakelőtte. Az utca sem "barátságos" a tolvajohoz, a fent irtak szerint.

Az éjszakát már csak egy zaj veri fel. Valakik éjjelente fürészelik a kiürülő cigánynegyed, a "Cséri telep",elhagyott házaiban a tetőgerendákat, szarufákat - tüzelőnek. Ám ez nem a Kékkő utcaiak asztala. Tán' az önkormányzaté, vagy a rendőrségé? Úgy látszik, nem. Sebaj! Több is veszett Mohácsnál.

És most valami fájdalmasan érthetetlen dologról szeretnék szólni. Mikor az egyik "hölgy kapitánnyal" beszéltem a dologról kérdeztem, vannak e követőik? A legnagyobb döbbenetemre azt a választ kaptam, nincsenek (?). Hogy lehet ez? Mikor a ceglédiek karácsonyán fújtam forralt boromat többekkel szóba elegyedtem. Egy sem volt köztük, akiket meg ne loptak volna... Máshol tán nem lopnak a cigányok? Dehogynem! Hát akkor? Barna Pál úr [akit gyöngyöspatai mintára elnevezhetnénk a "bátor családok" ceglédi megfelelőjének, mint a gárdisták szállásadóját ] egy meghökkentően találó jelzőt használt. A magyarok szerinte behúzódnak "komfortzónáikba" és onnan nem lehet őket kimozgatni, tán még traktorral sem, mint az utcai bankkártya automatákat. Másoktól várják személyi és vagyoni biztonságuk szavatolá sát. Pedig tudhatnák, hogy isten ugyan mindent megtesz értük, de semmit helyettük. Mivé lesz akkor ez az ország?

Látjuk, mit müvel a liberális Média, hogy a közvéleményt a kifosztottak ellen hangolja, a fosztogatókat pedig rettegő áldozatokként mutassa be. De mit tesz a nemliberális Média, pl. A Barikád és a Kuruc Info ésatöbbi? Cikkek özöne ordibál a cigánybünözés ellen és dicséri a "modelleket": az "Érpataki Modellt" méltán, a Juhász Oszkár & Pintér Sándor féle "Gyöngyöspatai Modellt" pedig egyáltalán nem méltán. De kinek jut eszébe a radikálfirkászok közül, hogy egy létező és müködő modellt példaként állítson a "komfortzónáikban" tunyálkodók elé? Egyiküknek se. Véletlen ez? És ha nem véletlen, egy összeesküvés elmélet születik hamarosan? Könnyen meglehet...

2012.12.27

Sz. Gy.

 

A honlap új szolgáltatása az anonym (névtelen) hozzászólási lehetőség biztosítása, ami alatt azt kell érteni, hogy a valódi név helyett nicknevet (álnevet, becenevet) is lehet használni. Ilyen értelemben a "névhasználat" viszont kötelező! Kérem továbbá feltüntetni annak az írásnak a címét (címrészletét), amelyhez az olvasó hozzászól. Ezen "adatok" hiá nyában a hozzászólást nem teszem közzé! [Aki nevét mailcímét is megadja felvételre kerül levelező listámba és megkapja körleveleimet. Levélcímét a honlapon nem tüntetem fel.] Sz. Gy.  

Sor

Dátum

Név

Hozzászólás

 1

 12.12.28

Gyzoltán

Gyula! Vélem, hogy a mai napig gyászolod Tamást, elvesztése sokunkat érintett. Személyesen nem találkoztunk, de, lazább kapcsolatot tartottunk. Nehéz elképzelni róla azt, ami történt, ami megtörténhetett, ami mindenkivel megtörtén het... Paranoiás lévén tudok hinni a tudomány végtelenségében, korlátlanságában, gátlástalanságában, művelői gonoszságában, de nem tudom hinni, elfogadni, egy elkötelezett, céltudatos, kemény katonaember méltatlan halálát... Ismét és ismét, csak a tiszteletemet tudom kifejezni a közös gondjaink felhozásáért, napirenden tartásáért, sajátos, egyéni-hangvételű, gondosan elkövetett, írásod kapcsán. Gyzoltán  Gondolom nem lepődsz meg, ha azt mondom, a cikkben idézett területvédelmi alapelveket †Eszes Tamással együtt gondoltuk ki. Szerintem ő volt az egyetlen (!) aki jól értelmezte a területvédelem lehetséges módjait. Megsemmisítették! Ez akkor is igaz, ha a kötelet "önként" tette a nyakára... És kik voltak megölő ellenségei? Hát  mindenekelőtt a Jobbik, Juhász Oszkárral az élen. Amikor a cikk végére az "összeseküvés" szót beírtam, arra is gondoltam, hogy visszatérek a Tamás dolgára is. [A képen a lepusztitott Kecskekő látványában "gyönyörködünk"...] Sz. Gy.

2

12.12.29

Wotan

Rendre a kelet-európai civil szféra reménytelenül gyenge szervezettsége (kvázi az "öntudatos polgárság" hiánya, és a „mindent az államtól elváró”, öngondoskodásra képtelen páriák) miatt óbégatnak a prolitológusok, szociológusok, és más hasonló ingyenélők. Remélem, ezúttal örömmel üdvözlik a kezdeményezést. (bocs, lemaradt a nick a hozzászó lásról.) Wotan Róma példája. A társadalom gazdagokra, proletárokra és zsoldos katonákra tagozódik. A baj akkor következik be, mikor a gazdagok mohósága miatt nem jut pénz kenyérre, cirkuszra és zsoldra. Amerika most lép be ebbe a cipőbe. Sz. Gy.

3

12.12.31

Diána

Az  "Ünnep az irtáson" -hoz néhány gondolat. A magyar ugar fogalmát Ady se jól tudta, a mai diákok, az iskolai oktatás keretében, vélelmezem ugyanúgy nincsenek tisztában a fogalommal. Ady az a "népboldogitó géniusz" akinek a néphez az égvilágon semmi köze, kötődése nem volt. Mint a zsidók tollnoka viszont a Parnasszus csucsára mászott. Azért kissé blamás egy ilyen "nagy" költő esetében, ha kiderül, hogy a magyar nyelv fontos kifejezéseinek jelentését nem ismeri. A Ghymes együttes egyik dalában ez a strófa:

"Jobbra szomszéd, balra szomszéd a padon,
az árnyékuk sóhajtozik a falon,
Legyinteni jó a magyar
ugaron,
semmit tenni: biztonságos nyugalom.."

A "zsidó ujságirókkal teli büdös kávéházban"------telitalálat! A vallás és a politika a manipulálás, a szoknyás fiúk,(lásd Erdő rabbi) sajátja. A rabbi is telitalálat...  A cigányok "integrálására" elherdált pénzek, nem oldják meg a problémát,mert se a cigányok, se a magyar emberek nem szeretik a változást.Ez a kialakult félelemben tartás, hogy ne tudják kezelni a problémát, majd a politikusok, és az egyenruhások megoldják. Inkább bezárkóznak, otthon ülnek a férfiak,többnyire munka nélkül, csak ha többen vannak, akkor mernek anyázni, höbörögni. A cigányok szintén.Falkában nagy a pofájuk. A globalista maszlag, hogy nem tudja megvédeni magát senki,majd ők irányitanak mindent, ha nagy a baj. Az a szomorú, hogy a sok tv-hipnotizálástól már eltávolodtak a saját sorsuk alakitásától, minden döntést elvettek az emberektől,nincsenek szomszédi jó kapcsolatok, ha valaki segitségre szorult, régen segitettek egymásnak az emberek, most az államtól várják, hogy majd megoldja. Az a járörözős, figyelös, sétálós megoldás a lopós cigányok ellen jó megoldás. Ezt kellene bevezetni, túllépni az eddig alkalmazott védelmen,csak kezdjenek hozzá, ne hagyják magukat! Üdv, Diána A legjobbakat az új évben! Már hozzákezdtek! Cikkemből (remélem) kiderül, hogy a női állhatatosságnak nagy szerepet tulajdonitok az ügyben. B.U.É.K.! Sz. Gy.

 4

12.12.31

Gyöngyösi Zoltán

Szokás szerint, hol olvastam, meg nem mondom, bár sejtem, de Erdő Péter nagypapija, az olvasottak szerint, még Nagyváradon volt rabbi! Valószínűsíthető, hogy nem jártok messze az igazságtól... Hát akkor pláne helyes őt Erdő rabbinak titulálni, ahogy Diána tette... Azt nem értem, hogy a templomokban miért nem lincselik meg  azokat a papokat, kik arcátlan módon tomboló rasszizmust hirdetnek, Isten választott népéről süketelnek, mert a  nem-zsidó csak gazdasági állat, gój lehet! Boldogabb lenne az Újévünk ha eltűnne az életünkből a minősített sárga-csillagos kormányzati és parlamenti csőcselék, Orbánostól, Bajnaistól, Gyurcsányostól! Már mind igazolta alkalmatlanságát a magyar Magyarország vezetésére, de mind igazolta többszörösen, hogy esküdt ellensége hazánknak!
A hivatalos megnyilvánulásokban nyoma sincs az amerikai kormány elítélő álláspontjának Izrael felé. Nyoma sincs, hogy ellenséges "vad államnak" nevezték Izraelt, nyoma sincs, hogy elítélés alá kerültek az izraeli-amerikai többes állampolgárok, Amerika-ellenes korrupt, lobbizó tevékenységük miatt... Végül, mindig akad, ki még nem találkozott véle, ismételjünk:
Az Alliance Israelitée felhívása:
"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galícíát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek, fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek, fáradozzatok, hogy minden keresztényt elűzzetek és teljesen úrrá legyetek. Törekedjetek, hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elegendő anyagi eszközötök, a párizsi szövetségünk minden erővel segíteni fog titeket. Erre a célra a szövetségünk máris gyűjtéseket rendez, és az adományok váratlan bőséggel folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és magyarországi területeket a galíciaiak és magyarok kezéből kiragadjátok, és hogy azok kizárólag zsidó kézre kerüljenek. Az egész világ tőkései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő alatt elérhessétek." Russischen Invaliden (1910. dec. 30., 285. szám). Ebben jelent meg az Alliance Israelitée felhívása, amelyet magyar lapok is közöltek. Okuljon, aki még nem tette... Gyöngyösi Zoltán
Én meg azt tenném hozzá: vakuljon meg, aki nem okul! Sz. Gy.

 5

13.01.01

Harangi Árpád

Kedves Barát\'im!Mindenkinek kívánok sok boldogságos-jóságos-egészséges-sikeres éveket! Alább pedig ajánlok az orosz-kínai-(eurázsiai)együttműködés körvonalairól egy honlap-cikket:
www.komlomedia.wordpress.com/2012/12/31/van-rompuy-kozos-globalis-kormanyzast-akar-oroszorszaggal/
és a honlap alján olvasható idevágó összegzéseket. 
Árpád! Írásod tartalmilag és terjedelmileg is túlmegy a hozzászólás keretein. Ezért azt fel fogom tenni a honlapra és innen ugrási lehetőséget biztosítok hozzá. Sz. Gy.

 6

13.01.01

Technikus

 Lehet a mikrohullámú sütőket is birtokvédelemre használni. Szét kell szedni a sütőt és egy tölcsért csinálni fémből, mely irányítja a hullámot. Elég messzire hat és aki az útjába kerül az biztosan igyekezni fog kikerülni onnan. Rövidtáv: Előnye: láthatatlan a forrása (ablaküveg, foncsorozott tükör mögül használható) az érzéklete erős forróság és fájdalom, eleinte misztikus e miatt még komolyabb riadalmat okoz, olcsó, mindenki számára elérhető; hátránya: elektromos forráshoz (konnektor, akkumlátor) vagy kötve. Technikus Hát', az elektromos kerités sem rossz, de büntetik, mert nálunk a legfőbb érték a cigány. Hagyni kell lopni és nem szabad ellene védekezni. A hozzászólás mindenestre gondolatébresztő... Sz. Gy.