Mottó: Tolvajok közt cinkos aki béna!

 

 


Frissítések: 1.)

 

A svájci frank (alapu) krízis

A leggonoszabb kaszt és a jóerkölcs
 

I.
 

Talán nem vetem el a súlykot, ha megkockáztatom azt az állítást, hogy a "svájci frank hadművelet" csaknem akkora gazdasági kárt okoz az Országnak mint (külön - külön) a két világháború [Trianon nélkül...]. Hadművelet, mondom, mert ezt a gazságot gondosan megtervezték a fehérgalléros bűnözők, a bankszakemberek. Tehették, hála cinkosaiknak.

A témáról számtalan írás jelent, ill. jelenik meg. Ezek számát azért bátorkodom eggyel szaporítani, mert a tárgyat másoktól eltérő szögből kivánom megvilágítani.

Néhány axiómával kezdem. A frankhitelek mintegy hárommillió embert tesznek tönkre anyagilag, fizikailag, "erkölcsileg". Ennyi magyart legfeljebb ha a törökök százötven éves uralma sújtott.

A hazudós Orbánnak ha akarná se lenne módja katasztrófa áldozatain segíteni. Amiről mostanában fecseg, még a tüneti kezelés jelzőt sem érdemli meg.

Előre bocsájtom a helyzetnek tulajdonképp lenne kulcsa. Egy igazi jogállamban ez a kulcs a bíróságok kezében lenne.

Senki sem vitathatja, hogy a svájci frank "alapú" hitelszerződésekre ugyanazok a jogelvek, ill. jogszabályok vonatkoz nának, mint minden más szerződésre. Ez nem kevesebbet jelentene, minthogy e szerződések bíróság előtt megtámad hatók lennének többféle jogcímen. E jogcímek közül a sem misségre történő hivatkozás jöhetne leginkább szóba, mivel a frankszerződések a jóerkölcsbe ütköznek, emiatt semmisek és erre bárki hivatkozhat elévülési korlát nélül.

Azért használok következetesen feltételes módot, mert Magyarországon vagyunk és az alkotmányosság rendszeréből kicsúszott magyar bíróságoktól ezúttal sem remélhető, hogy a helyzet magaslatára tudnának, vagy akarnának emelkedni. A bírói kar az ország leggonoszabb kasztjává vált és önérdekeinek érvényesítésén túl semmiféle érdek mellé nem szegődik, legkevésbé a magyar nemzeti érdekek mellé. Ezen mitsem változtat az a néhány magányos hős aki az ár ellen próbál úszni.

Miért nem alkotmányos szerv (jogintézmény) a bíróság?

A társadalmi fejlődés során egy púp nőtt a társadalom hátán: az állam, azaz egy a társadalom egészétől elkülönült közhatalom. Az állam természeténél fogva elnyomó, ill. kizsákmányoló hatalom. Működése azonban nem nélkülözött bizonyos célszerűségeket. Az ókori egyiptomi birodalmak [óbirodalom, középbirodalom, ill. újbirodalom] mintegy ötezer évig állottak fent. Ötezer évig folytak a "presztizs-beruházások". A gondosan vezetett egyiptomi krónikákban mégsincs nyoma tartós, ill. tömeges elszegényedésnek, emiatti általános éhséglázadásoknak [a lázongásokról itt most nem beszélek]. Ezek a jelenségek a "modern demokrácia", a judeokapitalizmus velejárói, de erről lentebb.

Mivel az egyiptomi civilizáció [és a többi nagy ókori civilizációk] "isteni eredetű" [teokratikus] államrendszereket alkottak, semmiféle állambölcseletre nem volt szükség. Az emberiség legragyogóbb ókori civilizációja, a görög civilizáció, azonban "emberarcú" demokratikus államot hozott létre és a bölcsek egyik legkedveltebb szellemi szórakozásává vált az állam mibenléte fölött vitatkozni. Gondolok itt Arisztotelesz állambölcseleti műveire, de főleg Platon államelméletére, amely utóbbi Szokratesz és más bölcselők képzelt vitái keretében határozza meg a közjó, a jog, az igazságosság, stb. fogalmakat, mint a nép és az állam viszonyát meghatározó normákat.

A görög állambölcselet, ill. annak továbbgondolása, során kerültek kimunkálásra a hatalom megosztásának elvei, azaz a törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalom elkülönítése és ezek viszonyrendszerének meghatározása.

Az említett fogalmak mind fontosak, de közöttük legátfogóbb, legfontosabb a közjó fogalma, amit a
Katolikus Lexikon így ír körül. "A közjó (lat. bonum commune): anyagi és szellemi javak és lehetőségek összessége, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy közösség tagjai boldogulásukat szabadon és hathatósan munkálhassák, de előállításukra önmagukban, egyenként nem képesek. - Lényegét tekintve a társadalom által saját tagjainak nyújtott segítség alapvető életfeladataik teljesítéséhez (tehát társadalmi teljesítés és nem az egyéni javak és sikerek összes sége); eszközeit tekintve azon társadalmi feltételek összessége, amelyek a társadalom tagjai számára egyéni és társadalmi céljaik és feladataik megvalósítását lehetővé teszik; működésmódját tekintve a társadalom tagjainak képességük szerinti együttműködése és ennek mindennemű eredménye (tehát a társad. működését biztosító rend és ennek gyümölcsei). - A keresztény ember számára a közjó a lelki élet központi kérdése: ami az →erkölcsi rendben jó és igaz, az a közösség számára is az. Mivel az →ember közösségi lény, a →bűn ellen és az →igazság (→jó) érvényesülésé ért végzett tevékenység nemcsak az egyén, hanem a szűkebb-tágabb környezet számára is meghatározó. Ebben az értelemben mondható, hogy a keresztény ember életének központja a közjó szolgálata."

Az ám, de hogy fajult mára odáig a helyzet, hogy a közösség [communitas] 99 %-a világszerte felkél az 1 % ellen? Az okok világosak. A görög kultúrának kérlelhetetlen ellenfele támadt a zsidó "kultúra" képében és a világ rendjét mára e "kultúra" alakítja.

A zsidó "állambölcselet" nézőpontjából a közösséget a "mi" (1 %) és a gójok (99 %) alkotják. A közjó helyébe az alábbi "elvek" léptek.

"A régmúltban mi voltunk az elsők, akik bedobtuk a néptömegek közé ezeket a jelszavakat: 'szabadság, egyenlőség, testvériség', s ezeket a szavakat azóta is sokszor megismételték ostoba papagájok; melyek mindenfelől leszálltak erre a csalétekre. Vele együtt elvették a világ jólétét, az egyén igazi szabadságát, mely azelőtt oly jól meg volt védve a tömeg nyomásával szemben. Az önmagukat bölcseknek képzelő gójok, az intellektuelek a maguk elvontságában mit sem tudtak kezdeni ezekkel a szavakkal; nem vették észre, milyen ellentmondás van a szavak értelme és azok egymás mellé helyezése között; nem látták meg, hogy a természetben nincs egyenlőség, nem lehet szabadság; hogy a természet maga rendelte a nézetek, jellemek és képességek egyenlőtlenségét épp oly változtathatatlanul, mint az alárendelést a maga törvényei alá. Nem gondolták meg, hogy a tömeg vak ..."

"Hála önkéntelen, fogadatlan ügynökeinknek, a 'szabadság, egyenlőség, testvériség' szavak a világ minden részén egész légiókat állítottak a mi sorainkba, akik lelkesedéssel hordták zászlóinkat. Pedig ezek a szavak mindenkor féregként működtek, kikezdték a gójok jólétét, aláásták mindenütt a békét, nyugalmat, egységet és elpusztították a gójok államainak összes alapját."
[CBJ. 1. Jegyzőkönyv.]

Most tehát nagyjából itt tartunk. Vegyük tehát közelebbről szemügyre, hogy működnek ebben a rendszerben az elkülönített hatalmi ágak nálunk.

A törvényhozó hatalom elfajulásának elrettentő példája a kétharmados hatalom parlamenti garázdálkodása. Ez is megérne egy misét, de e jelen mondani valóhoz nem kapcsolódik.

Ami a végrehajtó hatalmat illeti, a főpróba 2006 októberében volt. Az Orbán rezsim eddig még nem kényszerült arra, hogy Gyurcsányt utánozza. Az elnyomó hatalom gépezetét azonban tovább "tökéletesítette". Sőt, a saját szerepkörét illetően egy merőben újszerű jogintézményt alkotott az "erőszak monopóliumát", amely többezer éves természetjogi intézményt helyez hatályon kivűl: az egyén önvédelmi jogát. Ez úgy szuperál, hogy az állam vagy megvédi a polgárt az erőszakos bűnözéssel szemben, vagy nem. Könyörtelenül és szisztematikusan lecsap viszont az önvédelmi reflexek mindenfajta megnyilvánulására ["egyenruhás bűnözés"].

Témánk a bírói hatalom elfajulásának elemzése. Erről lesz tehát szó bővebben, itt.

A közjó bírósági szolgálata azt jelentette hajdanán - még a szocializmusban is - hogy a bíróságot  a törvény kötelezte arra , hogy az ügyfelek közötti erőviszonyok különbözőségét kiküszöbölni törekedjék és hivatalból nyújtson támogatást annak, aki érdekeit felismerni, ill. érvényesíteni nem képes, vagy korlátozottan képes [officialitás].

A zsidó tipusú "liberalizált" társadalmak alpelve az 1 % gátlástalan nyerészkedésének biztosítása  a 99 % rovására. Ezért a bíróságoknak értelemsze rüen nem lehet feladatuk, hogy a vérszívókkal ["férgekkel"] szemben a társadalom egészének érdekeit juttassák érvényre.

A polgári peres eljárást szabályozó 1952 évi III. Törvényt ennek érdekében kiherélték. Az
1995. évi LX törvény (Ppn.) értelmében megszünt a bíró kitanítási kötelezettsége [ezt a szükséges (?) tájékoztatás (?) pótolja]. Megszünt a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének lehetősége [kötelezettsége].

Megszünt továbbá az igazság hivatalból történő felderítésének kötelezettsége. A Ppn. miniszteri indokolása erről a következőket tartalmazza.
"A Javaslat hatályon kívül helyezi 'az igazság érvényesülésének biztosítása' címet. Ennek oka, hogy a Javaslat számos rendelkezésének célja az officialitás kiszorítása a polgári perből. Ezen elv jegyében a "nyomozó" bíróság modellje helyébe a vitát eldöntő bíróságé lép. A Javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy a bíróságnak a Pp. 3. § (1) bekezdésében meghatározott azon feladata, hogy az igazság kiderítésére törekedjék, csak a felek rendelkezési jogának, illetve a tárgyalási elvnek a tiszteletben tartásával érvényesülhet. Ezért a Javaslat hatályon kívül helyezi a 3. § (1) bekezdéséből a hivatalbóliságot hangsúlyozó szövegrészt is."

Hogy milyen aljas és álszent intézkedésről van szó, azt a törvénymódosítás alapján kialakult bírósági gyakorlat bizonyítja vagyis az, hogy a bíró kényelmesen eltehénkedhet a pulpituson és szenvtelenül, néha élvezettel, szemlélheti amint az erősebb fél az agyagba döngöli a gyengébbet, vagy éppen segédkezhet ebben.

Ebből következik, hogy a "frankcsalásnak" azok a kárvallottai akik a bíróságon keresik az igazukat, alighanem nagyot fognak koppanni. Az ő bűnük, hogy mielőtt aláírták a körmömfontan szövegezett közjegyői okiratot nem végeztek kockázatelemzést, ill. nem próbálták a papírt magyarra lefordíttatni.

Lépjünk tovább és képzeljük magunkat egy kárvallott devizahiteles helyébe, aki [esetleg ügyvéddel az oldalán] a bíróság színe elébe járul. Mit hozhat fel mentségére azon "merénylet" miatt, hogy perelni merészelt?

Mint fentebb írtam, a jóerkölcs sérelmére hivatkozhat. A Polgári Törvénykönyv erről midössze annyit mond
"200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik."  Ehhez már csak azt kellene tudni, mifene ez a jogi "jóerkölcs" manapság a rothadt kapitalizmusban és hogy kell érteni azon, hogy "nyilvánvaló"?

Ha egy törvény pongyola fogalmazású azon lehet változtatni. A törvényt az Országgyűlés módosíthatja. Ha a honatyák nem érnek rá, a bíróságok is magyarázhatják a szöveget. Léteznek olyan bírósági döntések, amelyek kötelező erejüek a bíróságokra. Ilyen jogelvi, jogegységi döntést persze nem hoztak. A témára vonatkozólag eseti döntések vannak, amelyeket a bíró alkalmaz, ha épp smakkolnak neki, vagy elvet ha nem smakkolnak.

Az Alkotmányíróság - csodák csodája - letette a garast a jóerkölcs kérdésében, többek között a 801/B/2002 AB határozatban, de hiába, mert a tehénlepény-szerűen terjedelmes, ill. lapos szövegtől a jogereső aligha lesz okosabb. A határozat mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy a panasz tárgytalan, mert nem konkrét alkotmánysértésre vonatkozik, mégis belemegy a jóerkölcs fogalmának boncolgatásába azzal a parrttalan szószátyársággal, amely az ilyen határozatokat általában jellemzi. Néhány mazsola persze kipiszkálható, ám erre magasról tesznek az AB-tól független magyar bíróságok, ahogy ez lentebb kiderül.

"A magánjogi szabályozás számos ... a „jóerkölcsbe ütközés” tilalmához hasonló jogelvet, normát tartalmaz. Ilyenek például a joggal való visszaélés tilalma, a más 'visszaélésekkel' szembeni pozícióerősítő szabályok, a kisebbségi érdekek, a gyengébb fél, a fogyasztó védelmét szolgáló rendelkezések, továbbá az érdek- és értékegyensúly felbom lásának megakadályozását szolgáló szabályok. A jóerkölcsbe ütközés tilalma is felfogható úgy, mint a 'szerződéses szabadsággal való visszaélés' tilalma”. 

"A 'jóerkölccsel ellentétes viselkedés' tartalma tekintetében az Emberi Jogok Európai Bírósága (is) respektálja az állami bíróság által hozott ítélet meghatározását, amely szerint a jóerkölccsel ellentétes viselkedés olyan magatartásként határozható meg, amelynek jellegzetessége, hogy azt az érintett személy kortárs honfitársainak nagy többsége inkább rossznak, mint jónak tartja."

Bárki azt hihet hogy ezek alapján, nyert ügye van, hisz a "kortárs honfitársak" véleménye eléggé egyöntetü lehet ebben a kérdésben. Én is azt hittem egy ilyen "erkölcsös" peremben.

Régóta tervezgetek már egy cikket ügyvédi honlapomra "Házmestersirató" cimmel. Röviden a következőkről van szó.

A Debreceni Nyár, ill. Mikszáth Kálmán Lakásszövetkezetek sajtóhírdetés útján házfelügyelőket toboroztak azzal a kikötéssel, hogy "cserelakás biztosítása szükséges". Ezt úgy kellett érteni, hogy a szolgálati lakásokból utcára akkor ki nem tehető volt házfelügyelőket a belépő házfelügyelőknek kell elhelyezniük, ahhoz hogy házfelügyelőként alkalmaz zák őket. Ennek a többség úgy tett eleget, hogy bérlakását elcserélte,- mások pedig úgy, hogy házat vettek a kilépő házfelügyelőknek. A szerződések szövegébe a Lakásszövetkezetek rafinált jogászai belecsempésztek egy kikötést, amely úgy szólt, hogy ha a házfelügyelői munkaviszony bármikor bármilyen okból megszünik, a házfelügyelő köteles a lakást a Szövetkezet birtokába bocsátani, cserekalás biztosítása nélkül! Ezt a kikötést támadtam mint jóerkölcsbe ütközőt. A Debreceni Városi, ill. a Hajdú Bihar Megyei Bírósággal nem sikerült megértetnem, hogy ez a kikötés miért jóerkölcsbe ütköző. Mivel meg vagyok arról győződve, hogy olvasóim ezt egyből megértik, nem magyarázom.

Simán bukván a pereket felülvizsgálati kérelemmel fordultam a Legfelsőbb Bírósághoz. Ehhez több eseti döntést elemeztem [
EBH. 2003/956, BH. 999/409, BH. 2000/260, BH. 2001/10, BH. 2009/106] , amelyek - úgy éreztem - alátámasztják érveimet.

Hivatkoztam továbbá a jóerkölcs jogi irodalmára is. Ezzel nem volt túl nehéz dolgom, mert lényegében egy könyvről,
Menyhárd Attila „A jó erkölcsbe ütköző szerződések” [Gondolat – Budapest – 2004.] c. könyvéről van szó. Ebből is beillesztettem egy testhezálló idsézetet. 

„A jó erkölcsbe ütközés miatt … elsősorban az a szerződés semmis, amely a ’jog közösség’ által elfogadott erkölcsi elveket kirívóan sérti, vagy amely a jogrend immanens részét képező ’erkölcsi alapelvekbe’ ütközik, és emiatt az ilyen tartalmú szerződés elismerése és kikényszerítése a jogközösség számára elfogadhatatlan.”

Eleinte úgy tünt, sikerem lesz. Az ítélet végrehajtását felfüggesztették. De azután jött a kijózanodás. Nem tudom ki tárgyalt önök közül a Legfelsőbb Bíróságon, ahol az ember senkinek - semmi nek érzi magát a bírák fennséges színe előtt, akik végtelen unalommal (hogy nem mondjam undorral) néznek, no nem rám, hanem valahova a fejem fölé a falra.

A tanács elnöke egyetlen gúnyos kérdésre méltatott: honnan szedem azokat a bírói döntéseket, amelyeket felülvizsgálati kérelmemben emlegetek Tisztelettudóan válaszoltam, hogy abból a megyei bírósági ítéletből, amely ugyancsak ott fekszik az elnök asszony előtt. Válaszom szemmelláthatóan kellemetlenül érintette. A végén megjegyezte, egyáltalán nem érti, a végrehajtást miért kellett felfüggeszteni. Tekintve, hogy a felfüggesztő végzésen az ő neve szerepelt, erre nem tudtam válaszolni.

A végén simán elmeszeltek. Ez azt jelenti, hogy sem az Alkotmánybíróság határozatának, sem a jogeseti döntéseknek, sem a jogirodalomnak nincs jelentősége. Hogy is lehetne, hisz' a jelenkori magyar jognak egyáltalán nincsenek immanens erkölcsi alapelvei. Nem is hehetnek, mert ha a bíróságoknak nem kötelességük az igazság felderítésére törekedniük, mi a fityfenét kezdenének holmi erkölcsi alapelvekkel.

Nos, a Legfelsőbb Bíróság méltóztatott megállapítani, hogy a szerződés erkölcsös, hisz voltaképp egy pályáztatás történt, amelynek keretében ügyfelem egy kiváló házmesteri álláshoz, egzisztenciához jutott. Ha most a bíróságok jóvoltából az utcára teszik, a lakás - amelyért saját lakását adta - üresen és ingyen kerül a Lakásszövetkezet birtokába. Ez hát a magyar bíróságok magyar igazsága.

Mindezt csak azért írtam le, mert akik igazukat netán a bíróságok előtt próbálják érvényesíteni, ezzel a rohadt szellemiséggel fognak szembesülni.
 

II.
 

Ezek után lássuk hát, hogy állunk a jóerkölcsökkel, pl. az OTP Bank esetében, amely szintén nyakig szaros ebben az ügyben. A téma kapcsán lehetetlen Csányit úgy szóbahozni, hogy Orbánt ne emlegetnénk vele együtt e szennyes ügy kapcsán.

Orbán még miniszterelnök sem volt, mikor kiállt Csányi és az OTP mellett mondván, hogy "a (szocialista) kormá nyok és a Magyar Nemzeti Bank által gerjesztett helyzethez képest Magyarországon éppen az OTP volt az a bank, amelyik a legtovább megpróbált ellenállni a devizahitelezést gerjesztő piaci nyomásnak." Ez szépen hangzik, de nem igaz. Meg aztán mi az a "devizahitelezést gerjesztő piaci nyomás"? Ez egyike azoknak az orbániádáknak, amelyek értelmét ő maga tudna legkevésbé megmagyarázni.

Na' mindegy. Legyünk empatikusak és próbáljuk magunkat szegény Csányi Sándor helyébe képzelni, amint a kényszerítő körülmények hatására beadja a derekát és seftelni kezd a svájci frank alapu hitelekkel. Előre ellövöm a poént annak kijelentésével, hogy nekem nem sikerült Csányi helyébe képzelni magam. Szegényes fantáziám lenne az ok? Aligha.

Nem tarthatom véletlennek, hogy a "forint alapú" hitelek kamata mesterségesen magas szinten volt tartva abban az időszakban, amikor a "devizahite lezést gerjesztő piaci nyomás" érvényesült.

Nos Csányi ótépéje beállt a bankhiénák közé és egyetlen petáknyi svájci frank nélkül "svájci frank alapu" hitelezésbe kezdett. OTP Bank által nyujtott (de inkább nem nyujtott) piaci kamatozásu, forint alapu, lakáshitel kamata (ingadozással) kb.10 % volt. Ezzel szemben a svájci frank alapu lakáshitel kamata 6 % körül mozgott. Ez azt jelentené, hogy Csányi Sándor kb. 4 %-os kamatkedvezményt nyújtott a magyarságnak. De ha így van, miért kellett ellenállnia egy olyan piaci nyomásnak, amelynek ugyanaz volt a célja: önzetlenül jót tenni a magyaroknak...

Aztán miből hitelezhetett Csányi. Ember legyen a talpán aki az OTP portfolióját [vagyonösszetételét] képes áttekinteni. De azt hiszem. nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy a lakossági megtakaritások, mint bankbetétek, ebben a portfolióban jelentős hányadot képviselnek. Tekintettel arra, hogy a lakossági betétkamatok a 7 %-os szint körül ingadoznak Csányi óriási kockázatot vállalt a betétesek terhére. Így van ez? Egy frászt! Hülyeség az egész.

Mindenekelőtt tudni kell, hogy a bankok minden hitelműveletnél rövid, közép és hosszútávú kockázatelemzést végez nek. Csányi tehát csak akkor mehe tett bele a frankhitelezésbe, ha biztosra vehette, hogy amit ma esetleg elveszt a réven, azt holnap, holnapután, meg azután bőségesen visszanyeri a vámon. Bizonyítható ez? Hát persze!

A kockázatmérlegelés számtalan eleme közül a svájci frank árfolyamgörbéje a corpus delicti amely a rablóbankok bűnösségét bizonyítja.

[Mára a világ legfőbb problémájává vált, hogy csak a bankrablók ellen alkottak törvényeket a rablóbankok ellen nem. Ezért hőbörög a 99 %...]

Nos, lássunk néhány "érdekes" árfolyam grafikont. Előbb a svájci frankét az 1981.08.31- től 2001.10.30-ig terjedő időszakra

 




 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd a dollárét



 

 

 
















és végül az angol fontét.





 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

Hát nem érdekes, hogy a két "vezető valuta" árfolyamgörbéje annyira hasonlít egymásra, amennyire elüt a svájci frank árfolyam görbéjétől. Még ennél is érdekesebb a svájci frank árfolyamgörbéjének az a szakasza, amely a "frankhitelezés" időszakára esik.

A "nagy buli" 2004 körül kezdődött és mit láthatott [volna] ekkor a szkeptikus frankhitel igénylő?

Hát csak azt, hogy szemben a vezető valutákkal, amelyek árfolyan görbéje olyan mint az ökörhugyozás, a svájci frank egy szolid kiegyensúlyozott, azaz értéktartó valuta, amely nem jelent hitelkockázatot. Igen ám, de mire a frankhitelezés a zenitre ért, valami "megmagyaráz hatatlan" történt. Az addig kiegyenlített frankárfolyam hirtelen meglódult és az egekbe szökött.

Mitől?

Svájc mostanában arról nyekereg, hogy számára az erős valuta hátrányos, mert visszafogja az exportot. De miért lett olyan "erős" a svájci valuta? Váratlan sorcsapás révén? Egy frászt! Svájc estében semmi olyan gazdasági változás nem történt, amely a frank megbok rosodását magya rázná. Sorostól tudjuk, hogy a gazdaságnak nincsenek objektív törvényei, a gazdaság mozgását a spekuláció irányítja. Ez fokozottan érvényes a valutaárfolyamokra is. Magyarán szólva egy olyan nemzetközi valutaspakulációról van szó, amelyben cinkosságot vállalt Svájc, a svájci bankok is!

 Ősrégi bűnöző módszer utólagos alibiről előre gondoskodni. Történtek erre is kísérletek? Hát persze. Nem szeretem a hosszú idézeteket, gondolom olvasóim sem, most azonban kénytelen vagyok vele. A Gondola 2011.szept. 23-i számában a következő épületes história olvasható.

"Tisztában vannak a magyar adósok a devizahitelek árfolyamának kockázataival? - tette fel a kérdést Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004. július 2-án Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnökének küldött levelében. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban Roth arról írt: a svájci újságokból értesült arról, hogy hazánkban egyre nagyobb arányokat ölt a frankhitelezés. Az elnök azt is megemlíti, tisztában vannak azzal, hogy a frank a legnépszerűbb a devizahitelek körében, de korábban már többször hangsúlyozták ennek veszélyeit.

Bár a Magyar Nemzet írásából nem derül ki, hogy Járai Zsigmond vajon svájci kollégájának leveléről tájékoztatta-e Veres János magyar pénzügyminisztert, akinek figyelmét a Nemzetközi Valutaalap intelmei azonban már nem kerülhették el. A washingtoni székhelyű szervezet ügyvezető igazgatósága ugyanis 2005. június 15-én zárta le a Magyarországgal folytatott IV-es cikkely szerinti gazdaságpolitikai konzultációt. Ennek kapcsán kiadott közleményében az IMF szakértői úgy fogalmaznak, hogy Magyarországon „egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék. Az IMF aggódik amiatt, hogy a magánszektor adósságán belül növekvő devizahányad a sebezhetőség forrásává válhat. Ennek kapcsán azt javasoljuk a hatóságoknak, hogy szigorúan kövessék figyelemmel - elsősorban a valószínűsíthetően természetes fedezettel nem rendelkező háztartások, illetve kis- és közép vállalkozások - külföldi fizetőeszközben denominált hitelfelvételeit."

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlenségének biztosítása érdekében az IMF szakértői alapvető változtatásokat szorgalmaztak Draskovics pénzügyminiszternél. Ezt megelőzően ugyanezt sürgette a PSZÁF-től 2004 tavaszán a lex Szász törvénymódosítás keretében eltávolított Szász Károly elnök is. Mint emlékezetes, a Medgyessy-kormány a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által jegyzett törvénymódosítással teremtette meg a lehetőséget Szász kirúgására. A PSZÁF-törvény módosítása miatt pedig annakidején aggodalmát fejezte ki és tiltakozott az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament külügyi bizottsága és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság is. Így az IMF figyelmeztetésekor, 2005 nyarán a PSZÁF-et az a Marsi Erika vezette, akit később, 2009. július 27-i hatállyal nevezett ki a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának Bajnai Gordon miniszterelnök azzal a céllal, hogy megregulázza a pénzügyi szektort."

Namármost!

Engem nem az érdekel, hogy Járai tájékoztatta e Verest, hanem az, hogy tájékoztatta e jókomáját Orbán Viktort? Továbbá az, hogy Orbán Viktor figyelmét elkerülhette e az IMF "aggodalmaskodása". Korábbi cikkemben már írtam arról, hogy a Orbán nyolc évig duzzogott, távolmaradt a parlamenti ülésekről, nemkülönben a szavazásokról. Ettől függetlenül a Fidesz "kémei" benne ültek minden olyan parlameti bizottságban, amelyeknek a kormányzat visszaé léseit feltárni és kivizsgálni alkotmányos kötelességük lett volna.

Ezek után kérdezem: megnyikkant e a Fidesz és díszes vezére 2004 és 2010 között a frankhitelezés ügyében? Miért vállalja Orbán, hogy mentegeti Csányit [lásd fent]? Kinek a felelősségét óhajtja kivizsgáltatni, ha a sajátját és Csányiét, meg a Járaiét nem?

Azt hiszem nem ártana, ha politikusaink - jobboldalon, baloldalon és középen - végre megértenének valamit. A nép ma már nem úgy tekint rájuk, mint egymástól eltérő politikai nézetek képviselőire. Hanem mint olyan lényekre, akik miközben az ország testét marcangolják, egymás között csupán marakodnak azon, melyiküknek jusson a nagyobb falat.

Ne higyjék, hogy a jövő lehetőséget biztosít majd ahhoz, hogy a hiénák ítélkezhessenek a dögkeselyűk fölött. Ha a világon végetér a fenevadak demokráciája az új rend nem a szőrzet, vagy a tollazat, hanem a bendő alapján fogja a delikvenseket kiválasztani és eliminálni.

Ehhez nem lesz szükség a mai önérdekű bírói kasztra. Nem! Érthető népbarát törvényekre lesz szükség mindenekelőtt. Majd egy olyan új bírói karra, amely valóban alá lesz vetve egy népállam törvényeinek és százszorosan jaj lesz annak aki a törvény ellen fordul.

Ma a leggyakoribb szlogen, bírói körökben is, "hja' lehet, hogy erkölcstelen, de nem ütközik jogszabályba"! Nos egy igazi rendszerváltás legfontosabb feladata lesz arról gondoskodni, hogy ami erkölcstelen az jogellenes is legyen. Ebbe a rendszerbe az erkölcsi vakságban [moralis insania] szenvedő bírák nem férhetnek bele.

* * *

Ja! És mit tehetnek a "demokrácia" és a bankok jogsértettjei? Az öngyilkosság nem megoldás. Az ellenszegülés annál inkább. Az orbánok, pintérek, csányik demokráciája nem lesz képes a hajléktalanok táborát milliósra növelni. Annál sokkal hamarabb megbuknak.

2011.11.03

Sz. Gy.

2013.12.16-i frissítés

Az igazság pillanata.

 

 

Tisztelt olvasók! A honlap új szolgáltatással bővül. Anonym (névtelen) hozzászólási lehetőséget biztosít. A beírás közvetlenül az ablakba történik. Regisztráció nem szükséges. A beírt szöveget a program E-mail címemre küldi úgy, hogy a feladót nem láthatom. A hozzászólást módomban áll a cikk alján közzétenni, esetleg észrevételezni. Akik a hozzászólásban mégis feltüntetik nevüket (becenevüket), ill. levélcímüket, egy partnerlistába kerülnek és a továbbiakban megkapják hírleveleimet. Egyetlen kérésem van: szíveskedjenek feltüntetni annak a cíkknek a címét (cím-részletét) amihez hozzászólnak!!! Ennek hiányában hozzászólásuk esetleg nem jelenik meg.

Sz.

Dátum

Becenév

Hozzászólás

1

    2011.11.03

Anonym

2011. évi CXXXIV. tv - az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról
Ptk 36/A. § Az ügyész
a) a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében, továbbá
b) uzsorás szerződés esetén
a szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt keresetet indíthat.
Lehet, hogy már iktatták is az első keresetet? :-)
Kedves olvasó! Talán nem haragszik meg rám, ha hozzászólásának utolsó sorát humorosnak értékelem? Orbán maga a sanda mészáros, aki sohasem oda üt, ahova néz. Most nagy dérrel - durral harcot hirdetett a piti uzsorások ellen, az ön által idépzett passzus erre, csak erre vonat kozik. A legnagyobb uzsorásoknak viszont fizet, ha rámegy is az ország. Ez a feladata. Erre kapta a 2/3-ot (látszólag az ostoba szavazóktól). Sz. Gy. 

 2

 2011.11.03

 Vándor

Tisztelt Doktor Úr!  Olvastam a legújabb cikkét és az első hozzászólást. Amit ezek művelnek, erkölcsileg aljasabb dolog a kis uzsoránál.Ezek fennhangon hírdették a lehetőségeket, lógatták a csalit a kishalaknak. Egymás után kaptak rá. Addig nem történt semmi nagy változás a kamattal meg az árfolyammal, amíg kellő számú hitelezőt nem gyűjtöttek össze. Ezek a – túlnyomórészt tényleg rászoruló - emberek nem törődtek a következményekkel, örültek, hogy fedél lesz a fejük fölött. Azt viszont tájékozatlanságuknál és üzleti érzékük híján nem gondolták, hogy  mihez vezethet a pénzintézetek ilyetén nagyvonalúsága.  Itt csak az ésszerű összeget felvett lakáshi telesekre gondolok. Ha valaki extra lakást szerzett ilyen áron, az legyen az ő gondja. És Orbánék mit segítenek? Amint Ön is írja, semmit. Nézetem szerint összezavarják – tudatosan – a jónépet, megunják, belezavarodnak. Bekövetkezhet még az is, hogy a hiteladós ingyért fogja felajánlani az ingatlanát, csak végre legyen már nyugta a tortúrától. És ez nem lesz nevezhető  államosításnak, mert a „hiteladós maga ajánlotta fel” (a bérencek nagy megelégedésére). Nem szeretném, ha bekövetkezne az eszmefuttatásom, de ilyen igazságszolgáltatás oltalmában el tudom képzelni. A cikkért és az igazság felfedéséért részemről köszönet Önnek!

 3

 2011.11.03

 F.B.

Szeszák Úr! Köszönöm, hogy ezt megírta! Ezt az írását köszönöm a legjobban!!! Mert annyira felszabadított, hogy ha Szeszák Úr, aki mégsem akárki, hisz nemcsak ügyvéd, de volt megyei főügyész is, ugyanezt a lekezelést és igazságtalanságot és végtelen felfuvalkodott ostobaságot kell megélje a bíróságok minden szintjén, akkor ugyanazt éltük meg és a hiba nem a mi készülékünk ben van! És ezzel máris elmúlt minden félelmem, mert ezzel az írásával Szeszák Úr azt mondta ki, hogy permanens háborúban élünk, ahol a bíróságok a mi gyilkoló gépezetünkként szolgálnak. Ha viszont háború van, akkor nem félek, és akkor megfélemlíthetnek, gúnyolódhatnak, lekezelhetnek, elbuktathatnak, mert akkor tudom, hogy nem én csináltam valamit is rosszul, nem én vagyok buta, nem én érveltem hibásan vagy követhetetlenül, hanem ők aljasak, buták és árulók. (Érdekes egyébként, hogy ez a 3 tulajdonság milyen gyakran együtt szokott járni...)És valóban, nagyon fontos Szeszák Úr utolsó bekezdése, hiszen ha tudjuk, kimondjuk, hogy szándékosan, sőt célzatosan gyilkolnak, irtanak bennünket, akkor ugyan mért is kéne megtenni azt a szívességet az ellenségeinknek, hogy még magunk végezzük el helyettük a piszkos munkát? Bizony nem öngyilkolni kell, hanem kiállni az igazságért, kimondani az igazságot, ahogy Szeszák Úr teszi - és köszönet ezért Szeszák Úrnak, mert ma már ez önmagában hősi cselekedet - védeni az igazságot, harcolni az igazságért! Amennyiben mégsem buknának meg, ill. a következők ugyanott folytatnák és kb 3milla ember kényszerülne sátortáborba a vélhetően felállítandó hortobágyi rezervátumba, akkor talán végre már észrevennék a tömegek is, vagy legalább az a 3milla, hogy a király meztelen és nem hibákról vagy ügyetlenségekről van szó politika címén, hanem tudatos magyarirtásról. A mai világban éppen ez az élhetetlenül és elviselhetetlenül aljas, hogy úgy folyik a háború, hogy le van hazudva, el van tagadva. Persze, hiszen ha az ember tudja, hogy háborút folytatnak ellene, akkor esetleg felveszi a harcot és nem öngyi lesz. Isten éltesse Szeszák Urat még sok évtizedig, az emberi kor legvégső határáig, és írjon még meg sok igazságot, hogy felszabadítson, erőhöz és lélegzethez juttasson általa! Volt egy dokufilm a Dunán az ausztrál bennszülöttekről és a kiirtásukról. Abban hangzott el az ausztrál őslakók közmondása: "A rejtett igazság nem tesz szabaddá, csak amit kimondunk!" A gyarmatosításuk, kiirtásuk menete egyébként a következő volt: előbb elvették a hitüket, aztán a földjüket, végül a családokat robbantották fel, így végül a lelki egészségük is odaveszett. Ezt a 4 dolgot tekintették ugyanis az ember alapértékének, s e négy elem összhangjára törekedtek. Kísérteties a hasonlóság, nemde? Már ami a gyarmatosításunk, kiirtásunk menetét illeti. A film linkjével búcsúzom: www.youtube.com/watch?v=Ql2N92bq9zg&feature=player_embedded   Tisztelettel és köszönettel:  FB

 4

 2011.11.04

 Anonym

Az 1. sz. bejegyzés folytatása!
Részletes indokolás a 3.§-hoz.Az uzsorával szembeni fellépés KIEMELT JELENTŐSÉGE indokolja a törvény rövid határidővel történő hatálybalépését.
Illetve az általános indokolásból: Példaként hozható fel a kölcsönadással kombinált színlelt adásvételi szerződés alíratása, mintegy a kölcsön biztosításául, majd annak ényesítése.
A keselyű felröppen, a sakál csak áll és az oroszlán szagát hozza a szél.Önkényesen ideillesztenék egy másik törvényt az idei nyár terméséből: A 2011. évi CII. törvényben szabályozott ingatlanbefektetési társasaságokról Általános indokolás: A törvényjavaslat megalkotja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra (SZIT) vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy Magyarország a Közép-Kelet európai régió PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJÁVÁ váljon.A SZIT egy olyan nyilvánosan müködő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésü kereskedelmi és lakásingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az ingatlanhasznosításból származó jövedelem túlnyomó részét (90 %-át) pedig a részvényeseknek fizetné ki osztalé formájában. A pénzügyi termék alapkoncepciója, hogy a SZIT által realizált jövedelem csak a részvénytulajdonosok szintjén adózna osztalék- ÁRFOLYAMNYERESÉG-adó formájában. Ennélfogvalfogva a SZIT-részvény lényegében osztalékrészvényként funkcionálna, ennek köszönhetően a részszvényárfolyam volatilitása (?) az átlagnál várhatóan alacsonyabb lesz.
Mindenkinek szeretettel ajánlom a törvény elolvasását a végén levő ínyenc saláta-rendel kezésekre is figyelemmel. Egyrészt, mert hátha valamelyik kedves olvasó kedvet kap, hogy max. szolid 500.000.000,- Ft-tal maga is részt vegyen egy ilyen társaságban, másrészt, hogy elgondolkozzon azon, hogy a szakemberek által várt 4-5 ilyen 10 mrd forintos cég alapításával miért válna Magyarország a Közép-Kelet európai régió pénzügyi központjává? Vagy az előterjesztő valami másra gondolt?

 5

 2011.11.04

 Gyöngyösi Zoltán
piskota

Többet vártam!
Oh, boldog Magyarország! Felszabadulásunk óta demokráciában éltünk, élünk!
Minden országló gazember a demokráciáról süketelt, süketel! Kormányon, vagy ellenzékben egyaránt! A jogállamiságnak, a demokrának a feladata biztosítani a hatalmat gyakorló hatalmat bitorlóknak, teljes jogfosztás árán, e gyakorlás zavartalanságát! Lásd a gyakorlatot!
Azon meg végképp illene elgondolkodni, hogy a zsidó vallás mentesíti a zsidóságot a gójoknak tett eskü kötelezettsége alól, ami aztán a kormáyzási, a pénzügyi, vagy akár a bírósági viszonyokra magyarázatot ad! Lásd a gyakorlatot! Vélem, Érthető voltam!
Gyöngyösi Zoltán / piskota
Kedves piskota! Irományai "kódolt" formában érkeznek. A legutóbbi pl . így: "Kedves Szekszer GyĂśrgy Ăşr! Na-ja! -ĂŠn sem vagyok Zsolt, ĂŠs kisbetĹąvel vagyok piskota, mert a virtuĂĄlis internetes keresztapĂĄm, talĂĄlĂłan, Ă­gy keresztelt!" Én vagyok a hülye, hogy az 5 sz. küldeményének "dekódolására" vállalkoztam. Valóban elírtam - bosszankodás közben - a keresztnevét és becenevét. erre ön egy újabb kódolt üzenettel reagál, holott egy mondatban helysbítést kérhetett volna. Tudja mit? Én csak tisztességtudó emberekkel foglalkozom. Önnel tehát végeztem. Ne várja el tőlem, hogy irományaival töltsem az időmet. Próbálkozzon szellemes kedéseivel máshol, másnál. Sz. Gy.

 6

 2011.12.06

 Nemo

Mélységesen egyetértek a cikkben leírtakkal (látszik, hogy hozzáértő szakembertől van!), s konklúziója a cikknek szerintem  - egyebek mellett -, hogy a jelenlegi magyar úgynevezett "jogállam" tkp. egy "jogi kupleráj"...
Avégett "jogi kupleráj", hogy az uralkodó osztály - s főnöke, a finánc-monopolista nemzetközi tőke - azt tehessen, amit akar s bármely irányba! Köszönet a cikkért: Nemo

 7

 2012.02.13

 Katalin

Az elmúlt időkben sajnos ennyire közérthetően és lényeglátóan kevesen fogalmaztak.
Pedig, ha az emberek nem látják a lényeget, addig semmi, de semmi nem változik. Talán még…
Az a következtetése, hogy: " Nem tarthatom véletlennek, hogy a "forint alapú" hitelek kamata mesterségesen magas szinten volt tartva abban az időszakban, amikor a "devizahitelezést gerjesztő piaci nyomás érvényesült."
Látható ez a botrány - ha lehet így fogalmazni - kitörése utáni történésekből is.
Én főleg két dologra gondolok:
1.) A devizahitelek válságának közepette a kormány a következővel áll elő, mintegy meghatározva az emberek jelenét és jövőjét is:
Új társasági forma az az ingatlan-befektetési társaság, a SZIT, melyet 10 milliárd induló vagyonnal alapíthatnak, adómentességben részesül, csak a már 16%-nyira zsugorodott  osztalékadó terheli.
-- kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze.
Továbbá:
-- A módosítás előirányozza, hogy svájci, luxemburgi mintára a társaság ügyeit ellátó ügyvéd, könyvvizsgáló, jogtanácsos, közjegyző is elláthassa a részvénykönyv-vezetés feladatát. Ezzel az ötletgazda szerint egy átlátható, a tőzsdei cégek esetében a jelenlegi gyakorlatnál lényegesen jobban működő szabályozási környezet alakítható ki. – és persze kevesebben látnák a tulajdonosi szerkezetet.
-- a szabályozott ingatlanbefektetési társaság csak nyilvános részvénytársaság formájában működhetne, mely kizárólag saját tulajdonú ingatlan adásvételével, bérbeadásával és üzemelte tésével, ingatlankezeléssel és vagyonkezeléssel foglalkozhatna.
-- A társaságok portfóliójában az ingatlan mellett kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, állampapírt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, elismert tőkepiacra bevezetett értékpapírt, illetve projekttársaságban való tulajdonrészt tartalmazhat. Ugyanakkor a mérlegfőösszeg legalább 70 %-nak megfelelő ingatlanportfólióval kellene rendelkeznie a cégnek. – 30 % egyéb
--  SZIT által realizált jövedelem csak a részvénytulajdonosok szintjén adózna osztalék- és árfolyamnyereség-adó formájában. Ennél fogva a SZIT-részvény lényegében osztalékrészvényként funkcionálna. – pénzautomata???? Forgatni, forgatni, és csiribí. Minő igazi teljesítmény, valós termelési érték!!
--  kedvező adózás körébe tartozik, hogy a törvény elfogadásával egyidejűleg módosítanák az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, melynek értelmében a szabályozott ingatlanbefektetési társaságoknak az eredeti illeték negyedét kellene csak befizetniük ingatlanszerzéskor. A helyi adókról szóló törvény módosítása lehetővé tenné, hogy a SZIT-ek mentesüljenek az adófizetési kötelezettség alól, emellett a társasági adót sem kellene megfizetniük.
-- "Valószínűleg a magyar ingatlanpiac fellendülését ez az új eszköz önmagában nem fogja megoldani, de nagymértékben hozzájárulhat a jelenleg pangó pénzügyi befektetői érdeklődés növekedéséhez és az ingatlanpiac élénküléséhez" - hangsúlyozza Lovro Adrienn. 
--  szakmai egyesület szerint a törvény akkor tenné lehetővé hazánk régiós központtá válását, ha bizonyos arányban, például 30-50 százalékban megengedné a SZIT-eknek régiós ingatlanokba, azokat birtokló projekttársaságokba vagy külföldi ingatlanokba történő befektetést. "Luxemburg vagy Svájc minden bizonnyal nem a luxemburgi vagy svájci ingatlanbefektetések miatt vált nyugat-európai holdingközponttá"
Miközben a SZIT-ről szóló híreket hallgattam, olvastam, egyre csak azok a sok-sok éven át hangoztatott mondatok jutottak eszembe, amik a magyar ember - akinek a lakhatása, mint tudjuk nincs a bérébe kalkulálva - rossz szokását, a lakás tulajdonjogának megszerzését és nem csupán bérlését kritizálta. Szociális témákkal foglalkozó ill. gazdasági szakemberek  azt merték kritizálni, hogy ma még Magyarországon az emberek ott tartanak, hogy saját fészket akarnak rakni és nem a máséba, a bizonytalanba fészkelni. Arról nem beszéltek, hogy a gyerekeikre is tudnak legalább csekély tulajdont hagyni, persze, ha nem kell felélniük a rongyos kis életük megtartása érdekében.
- a saját tulajdonú lakás helyhez, mondhatnám röghöz kötést feltételez, a munkaerő pedig úgy jó, ha mobil, és egyébként is kellhet még az a hely más "magasabb" érdekű célra, akár turizmusra is.
- a bérelt ingatlan viszont a tulajdonosának olyan vagyona, ami minden bizonnyal megtérül a bérléssel. Pláne, ha olyan olcsón tudja venni, mint manapság! Ráadásul a csóró bérlő kifizet életében annyi bérleti díjat, mint amiből akár tulajdont is szerezhetne.
Ennyire félnek attól, hogy a kisembernek is lenne tulajdona a saját hazájában, ne adj Isten a szülőföldjén? Vagy csupán még azt a keveset is irigylik?
Egyébként is a társadalom összessége állította azt, hogy hazánkban ilyen természetű dolgokra vágynak? Vagy csak önjáróvá vált az az 1%  a mindenkori bábujával és egyszerű rablásba fogtak?
Egy jó idézet :
"Azt mondod a mi problémánk a polgári engedetlenség, de ez nem a mi problémánk. A probléma a polgári engedelmesség. . . . A probléma az, hogy az emberek engedelmeskednek, míg a börtönök tele vannak mindenféle piti tolvajokkal, aközben a nagy tolvajok igazgatják az országot." HZ
----------------------------------
A másik gondolatom, ami bizonyára nem csak az enyém, az a legújabb devizahiteleseknek nyújtandó segítség:
A rögzített árfolyam feletti részt tőke-gyűjtőszámlán gyűjtik kb 5 évig majd piaci kamatozással kell  a megmaradó rögzített árfolyamú törlesztés mellett pluszban fizetni.
Az új árfolyamvédelmi program abban tér el a régitől, hogy a rögzített árfolyam feletti kamatrész felét átvállalja az állam, a másik felét pedig a bankok állják.
A rögzített árfolyam feletti tőkerészt sem kell kifizetnie az adósnak az árfolyamvédelem időszaka alatt, ez ugyanis egy forint gyűjtőszámlára kerül, ami a budapesti bankközi kamattal kamatozik (ami most 7 százalék körül jár).
Számítások szerint ez átlagban ez az új árfolyamrögzítés 25% törlesztőrészlet csökkenést eredményez majd.
A program körülbelül 5 évig, 2017 július 30-ig tart majd.
A programba belépő adósoknak egy közjegyző által hitelesített aláírt tartozás elismerő nyilatkozatot kell a bankjuknak benyújtan.,..
Az ilyen szövegek tévesztik meg az embereket. Bár már biztosan kétkedőbbek. Mi az, hogy sem kell kifizetni? Mi lesz vele 5 év múlva? Lesz még lakása vagy egy SZIT bekebelezi?
Nem volt rossz az a példa sem, hogy milyen stikában történő államosítás az eszközkezelőnek történő önkéntes átadás is, ami persze még kiköthet egy SZIT-nél is akár.
A másik az aláírt tartozás elismerő nyilatkozat a banknak. Mintha önként hajtaná fejét a guillotine alá.
Nagyon igaz amit írt:
„ Azt hiszem nem ártana, ha politikusaink - jobboldalon, baloldalon és középen - végre megértenének valamit. A nép ma már nem úgy tekint rájuk, mint egymástól eltérő politikai nézetek képviselőire. Hanem mint olyan lényekre, akik miközben az ország testét marcangolják, egymás között csupán marakodnak azon, melyiküknek jusson a nagyobb falat.”
Ezzel maximálisan egyetértenek a még gondolkodni tudók. Sajnos azt már kétlem, hogy ezen változtatna a félrevezetett, megtévesztett tömeg. Ez az én meglátásom, tekintve az elmúlt 22 év történéseit.
És még az sem elhanyagolható, hogy mit is tesznek hazánk földjével, és kinek is válhat hasznára?
Bizonyára Ön is hallott róla, de feltétlenül megemlíteném, már annak okán is mi minden történik sutyiban, úgy, hogy sokaknak fel sem tűnik.
A geotermikus  energia ügyéről van szó, úgymint bányászati témájú jogszabályokhoz tartozó, hazánk földjének kincsét akár a társadalom számára is hasznossá tehető vagyonról.
2010.évi IV. tv a bányászatról – Bajnai kormány idejében 2011 évi XXIX tv az energetikai tárgyú tv ek mód ról BÁNYÁSZAT  - Orbán idejében
----
A kék szövegrész a módosítás maga:
2010.évi IV. tv a bányászatról – Bajnai kormány idejében
1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya alá tartozik:]
„h) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása;”
II. RÉSZ
A KONCESSZIÓ
8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi- és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:
a) az ásványi nyersanyag (nyersanyagok) kutatását, feltárását, kitermelését;
8. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:]
„a) zárt területen
aa) az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, kitermelését,
ab) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását,”
A koncessziós társaság
13. § (1) A koncessziós szerződést aláírónak - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a bányászati tevékenység végzésére az aláírástól számított 90 napon belül, saját részvételével, belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania.
13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A koncesszió jogosultja köteles a szerződés aláírásától számított 90 napon belül a bányászati tevékenység végzésére koncessziós társaságot létrehozni. Koncessziós társaság
a) belföldi gazdálkodó szervezet vagy
b) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott külföldi vállalkozás
lehet.
(2) A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezet létrehozását követően a koncessziós társaságot mint bányavállalkozót illetik meg, illetve terhelik.
(3) Amennyiben a koncessziós szerződés aláírásától számított 90 napon belül a koncessziós társaság nem jön létre, a koncesszió megszűnik.”
20.§. (6) A bányajáradék pénzben kifejezett összegét a bányajáradék %-ban meghatározott mértékének és a kitermelt ásványi nyersanyag értékének szorzata adja. A kitermelt ásványi nyersanyag értékének számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.
20. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell bányajáradékot fizetni
a) a növelt hatékonyságú és környezetkímélő művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj és az ezzel együtt kitermelt olajkísérő földgáz mennyisége,
b) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés és a kitermelt ásványi nyersanyagnak a közcélú vízilétesítmények építése során történt felhasználása után,
c) a 30 Co-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után, valamint
d) a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után.
(7) A bányajáradék befizetésének, természetben történő teljesítésének, továbbá a szabálytalanul, jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítés (15. §), illetve díjfizetés [30. § (3) bekezdés] szabályait a Kormány állapítja meg.
(7) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a.
(8) Az évente befizetett bányajáradék összegének 20%-ából elkülönített alapot kell képezni a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására. Az alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
25.§. (3) A koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatokat a koncesszió időtartama alatt üzleti titokként kell kezelni.
(3) Üzleti titokként kell kezelni a kutatási jog jogosultja által a kutatási zárójelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatokat a jogosultság időtartama alatt, valamint a bányavállalkozó által a kutatási zárójelentésben, készletszámítási jelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatokat a bányabezárási terv (42. §) jóváhagyásáig, bányatelek-megállapítás, illetőleg geotermikus védőidom kijelölés hiányában a kutatási zárójelentés elfogadását, illetőleg egyéb esetben az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezését követő egy évig. Nem tartozik az üzleti titok körébe az elvégzett kutatások helyére és a kutatási adatok birtokosára vonatkozó információ.”
----------------
Tehát negatív eredmény esetén- nem megvalósítható terv esetén- a kutatási zárójelentés elfogadása, adatszolgáltatása utáni 1 évig is még üzleti titok !!!!!
Miből, kitől lehet megtudni, hogy mennyi a vagyonunk? Mert ez is az. Senki semmiről számot nem ad. Ugyan jelenteniük kell a földtani int felé, de….
Nem tartozik az üzleti titok körébe az elvégzett kutatások helyére és a kutatási adatok birtokosára vonatkozó információ.
De ki fogja erről az országot tájékoztatni, hogy a világ más részéből itt kutatgat x holding a Tiszától keletre. S, ha mondaná is, mi abból nem tudjuk meg, hogy a mi életünkre milyen pozitív hatással lenne? És magának a koncessziónak létrejöttét ki és hogyan, kivel, milyen alapon vezényli le? Talán már van is ilyen, talán már termelnek is, talán majd fizethetünk is a kitermelőnek a saját vagyonunkért, mert volt/van aki állami szervezésben nem is tud vagy nem is akar  elképzelni  a magyar társadalom egészére nézve haszonnal járó tevékenységet.
Kicsit hosszan reagáltam az Ön jó erkölcsöt firtató bejegyzésére. Azért remélem  távolodtam el a témától.
Én még csak most járok itt először az Ön oldalán, de szeretnék a jövőben is ilyeneket olvasgatni.
Üdvözlettel: Katalin
A témától eltávolodott, de olyan irányban, ami legalább annyira érdekes, ill. fontos mint maga a téma. Örömmel nyugtázom további érdeklődését és máris javasolok valamit. Hozzászólását megirhatná egy cikk formájában, amit nevén, vagy nicknevén megjelentetnék. [Látja, hogy a Honlapon mások írásait is megjelentetem.] Főleg az ásvány vagyon sorsa miatti aggódását kellene konkretizálnia olyan módon, hogy az idézett jogszabály változtatásokból eredő veszélyeket prognosztizálná közérthető formában. A jogi bikkfanyelvet az átlagolvasó nem érti és főleg nem tudja az abból adódó következtetéseket levonni, ami pedig fontos lenne.
-------
Hozzászólásából látom, maga valóban ért a dolgokhoz, én meg csak úgy teszek... Sz.Gy.

 8

 2012.05.19

 Siggo

Tisztelt Szeszák Úr!
A svájci frank alapú krízis című írása már fél éves. Azóta mint tudja változott a helyzet.Kásler Árpád pert nyert a bank ellen devizaügyében.Elindíthat- e ön szerint ez egy lavinát.Mert ha így ítélt egy bíróság a többi sem ítélhet másként.
Tudjuk,hogy az ügynek még nincs vége és a bankok adót is csaltak.Ez szintén folyamatban van a NAV-nál.Több per is van már folyamatban, egyre többen merik felvállalni.Gondolom most lázasan törik a fejüket (az összes érintett) a kormánytól kezdve a bankokig,hogy védjék ezt ki.
Figyelemre méltó Izland példája is hol eltörölték a devizahitelesek tartozást és azokat a bankárokat akik nem menekültek el az országból,úgyszintén az előző kormány felelőseit letartóztatták,vajon elég bátorságot ad-e a hazai igazságszolgáltatásnak.
Ha másba nem ebbe bele kell,hogy bukjon a jelenlegi kormány szerintem. Azon csodálkozom, hogy ilyen kevesen szóltak hozzá ehhez az íráshoz,pedig ez több millió embert érinthet.Én most fedeztem fel az ön honlapját azért reagálok ilyen késve.Örülnék és szerintem sokan,ha folytatná ezt az írást a mostani helyzetet ismerve.Tisztelettel:Siggo!
Bocsánat a beszúrásért... [Mellesleg Izlandról is írtam.] A "hitelháború" eseményei két okból is érdekelnek. Kásler Árpáddal úgyszólván barátok vagyunk és magam is örülök fantasztikus teljesítményének, hogy nem jogász létére megnyert egy olyan pert, amibe több ügyvéd bicskája is beletörött. A másik ok, hogy ügyvéd fiam (...) is besétált a frankcsapdába. Most mindenesetre felhívom Kasler figyelmét az ön írására és meglátjuk, mit lehet még tenni. Sz. Gy.

 8

 2012.05.20

 Siggo

Tisztelt Szeszák úr!Most olvasom Kásler úr honlapján,hogy egyes ügyvédek nyerészkedésre használják fel a devizahitelnek nevezett ügyeket. A hozzájuk forduló jóhiszemű emberektől még egy sarcot lehúzni több mint tisztességtelen.
Vagy. Ez is egy megoldás, hogy minél kevesebben merjenek pert indítani bankjuk ellen.Holott szerintem már nem is csak a vételi és eladási árfolyam különbözetéről szól az egész,hanem szinte az összes devizaszerződés jogilag semmis. Dr.Czirmes György videóját ajánlom figyelmébe. Devizahitel próbaper címmel elérhető a Youtubon.
Az emberek persze türelmetlenek,mert már sokan az utolsó órában vannak és elveszíthetik mindenüket,sokan már el is veszítették.Gondolok a végrehajtásokra. Mégis meg kéne várni míg kitapossák az ösvényt mint Kásler Úr is erre figyelmeztet.Ezt olvastam valahol: "Senki sem veheti el, egy családtól sem az egyetlen otthonát! Aki ezt megteszi, vagy segédkezik benne, az nép ellenes bűntettet követ el..."
Az alapvető emberi jogokat, és az erkölcs törvényét nem lehet a neoliberális erkölcstelenségek jogszabályaival eltörölni, még akkor sem, ha azt Alaptörvénynek címkézik!
A otthonok elvétele a egyik legalantasabb bűn, az erkölcs és etika törvényének megsértése. "Mégis úgy néz ki,hogy ez irányban folynak az ügyek mert senki nem tesz semmit akinek ez hivatalból kötelessége lenne. Pedig most lehetne bizonyítani mennyire, kik és hogyan szolgálják a Nemzeti érdekeket. Tisztelettel: Siggo.  
A devizahiteleseken a "leggonoszabb kaszt" segíthetne, kérdeés, segít e? Sz. Gy.

 9

2012.05.23

Siggo

Mint az előbbiekben írtam törik a fejüket,hogyan védjék ezt ki. Már itt is vannak az első lépések szerintem.Úgy néz ki jogilag nem tudnak mit kezdeni a dologgal,ezért más eszközt használnak ami a kezükben van,a média. Mert mivel is vannak hirtelen tele a hírportálok? Az Eszközkezelő az eddigi négyezer helyett,nyolcezer devizahiteles ingatlanát vásárolná meg  ebben az évben. Aztán bérelheti a sajátját az államtól.Húszezerrel kalkulálnak havonta.Mi a garancia,hogy nem ugyanúgy emelik a bérleti díjat mint a bankok a törlesztést?
És persze bármikor kilakoltathatnak. A másik hír amit nagyon nyomattak,hogy nagy a roham   a bankoknál az árfolyamgát rendszerébe belépni szándékozók részéről. Nos ez egyszerűen nem igaz. Nagy bajban vannak és ki fognak találni még cifra dolgokat.De jogilag ebből már nem tudnak kimászni csak erőszakkal, akkor pedig végük. Hogy megpróbálják -e befolyásolni a bíróságokat ha másképp nem  megy, nem tudom de valószínű ez is mivel látjuk, hogy magasról tesznek a jogra.Viszont megvannak fogva jogilag a Luxemburgi bíróság állásfoglalása miatt is. Mert mint olvastam valahol?
A nemzetközi szabályozás és a még EU által is elismert és szinkronizáltatott, tagállami belső jogrendszer szerint is törvénytelen banki szerződések megtámadása a hatalom számára nem azért veszélyes, mert a bankok pénzt veszíthetnek (hisz ez nem is a saját pénzük volt, mert azt már régen visszakapták), hanem azért, mert ebbe belebukhat a mostani és a korábbi, csalást támogató kormányok mindegyike, de az EKB és az Unió is.
Kásler Árpi közjegyzők elleni  "hitelesítési" feljelentése már ezt feszegeti, de Luxemburg szintjén már elő fog kerülni az is, hogy kik, miből finanszírozták a pénzkiadást. Ekkor lesznek kénytelenek beismerni, hogy a 2-5%.os likviditási tőkéjű bankok csak ebben a részarányban jogosultak bevételre is, mert ez egy  "befektetés", és a befektető olyan részarányban részesül, amennyi a befektetésének mértéke!"
Továbbá ez is igaz lehet: "A szubszidiaritás elvének (problémák legalacsonyabb szinten való megoldási javaslata) alkalmazása lehet, hogy nem vezet eredményre az "első körben", de a Luxemburgi bírósággal szemben, és az érvényes, csalásnak, megtévesztésnek, és erkölcstelen magatartásnak minősítő magyar jog szerint is, a bankoknak nem sok ideje van hátra." Tisztelettel: Siggo!
A kapitalista rendszer nem tud mit kezdeni a bankokkal, mert azonos velük. Mindeenfajta pénzhügyi felügyelet porhintés. Sz. Gy.

 10

2012.05.23

Siggo

Egy lényeges dolgot előző hozzászólásomból kifelejtettem.
Ha annyira jó volt a devizahitelnek nevezett akció,vajon miért nincs egyetlen banki alkalmazottnak sem devizahitele?
Jó kérdés... Tudom,hogy ők VIP hitelt szoktak felvenni de ez induláskor még annál is jobb volt. Miért nem hallani olyat, hogy volt banki alkalmazott ingatlanját végrehajt ják.Olyan alkalmazottal kéne beszélni akit időközben kirúgtak. A titoktartás ebben az ügyben nem kötelezi mert bűncselekményről beszélünk,sőt bűnpártolást követ el ha tudott róla.Már pedig tudnia kellett. De ezt önnek nem kell magyarázni.Ezt a gondolatot nem ártana a bíróságon is felvetni mint közvetett bizonyítékot. Tisztelettel:Siggo! Ajánlanék egy linket, melynek címe: Hungarian Real News  foglalkozik a bank-disznóságokkal és Kásler cikkeit is közli. Sz. Gy.

 11

2012.05.25

Siggo

Tisztelt Szeszák Úr!Ismerem a honlapot amit ajánlott az idézetet onnan másoltam.
Viszont Kásler Úrral nem tudom felvenni a kapcsolatot mert rájöttem,hogy blokkolják a neki címzett e -maileket.Nem volt nehéz.Mivel nem titok ha megengedi bemásolnám ide mit írtam neki.Ha úgy gondolja nyugodtan kiteheti,nincs mitől félnem,sőt ha megkérhetem rá.Nagyban megy a harc tehát nekünk már nincs mitől félni.Ha nem teszi ki mégsem az az ön joga de valahogy juttassa el hozzá ha megkérhetem.

***************************************************************************************************************
Levél Kásler Árpádnak!
Bocsáss meg,hogy ezt adtam meg témának de tudom sok emailt kapsz és úgy gondoltam ezt biztosan elolvasod.
Szeszák Úr honlapjára írtam vagy három hozzászólást a "devizaalapú" hitel című cikkéhez Siggo néven.Ezt most nem írom ide le, majd ott megtalálod.Mielőtt oda írtam nem tudtam,hogy ismeritek egymást ezért meg is említettelek hozzászólásomban. Átrágtam az interneten egy két jogi magyarázatot ez ügyben, bár nem vagyok jogász de ez nem is számít mert nincs rá szükség.Ez világos és érthető jogász végzettség nélkül is.Természetesen napra készen tudok mindent ami a honlapodon megjelenik.Ezt az utolsó OTP-nek szurkolást is már reggel olvastam az Origón.Azt nem értem   mitől félnek az emberek egyáltalán nincs félnivalójuk.Erre inkább ezeknek a népnyúzó mocskoknak van okuk.
Mivel a Luxemburgi döntés is bizonyítja a,hogy a bankok a hunyók méghozzá az összes devizaszerződésben és ebben egyetértek Lehmann úrral,hogy az egész szerződés semmis.Persze tudom,hogy ezt te is tudod és Lehmann úr se nyerte még meg a pert.Vele is levelezésben vagyunk és amit küldött perbeadási mintákat amit Makkos úrral közösen készítettek,némely részleteiben nem igazán érthetőek . Ha nem láttál ilyet szívesen elküldöm. Azt is értem,hogy te egy tuti sebezhető oldalán fogtad meg a bankot. Ez se semmi,hogy valaki egyáltalán észrevette nem jogászként ezt a támadási felületet.És persze az egész nem erről szól ahogy te is mondod.Szeszák úrnak már megírtam,vajon miért nincs egyetlen banki alkalmazottnak sem devizaalapú hitele? Még a legutolsó ügyintézőnek sem. Van az Otp-nél dolgozó ismerősöm és nem tud olyanról akinek lenne.De nem beszélnek mert titoktartási kötelezettség megszegéséért komoly retorzióra számíthatnak.Na ezek az emberek biztosan félnek. A VIP hitel kondiciói amit alkalmazottak vesznek fel rosszabb volt mint a devizaalapú hitel indulásakor. Még sem vette fel egyetlen egy alkalmazott sem.Ha ezt most felvetnénk a bíróságon nyíilván valami blabla magyarázattal próbálnák védeni,hogy Pl.. ezt szokták meg és nem akartak ettől eltérni.Ez éppen olyan hihetetlen mint a WTC torony felrobbantásánál négyezer izraeli dolgozó arra a napra szabit vett ki. Amit kb.kiszámoltam durván olyan 3 ezer milliárd ft. amivel megkárosították az embereket.De azt hiszem inkább négy. Most már annyira mocskok ,hogy még kimutatást sem hajlandóak küldeni hiába kérik. A Kúria természetesen nem dönthet másképp mint a jogerős ítélet,sőt jogilag semmisé kéne nyilvánítania az összes devizaszerződést.De mivel ők is félnek/jó mi fél a legfelsőbb bíróság.
Ugyan mitől vagy kitől és miért? Át kell lépni ezt a félelem határt és szerintem meg is fogják tenni. A nagy média elhalgatásra számítani lehet,hogy maximálisan kifogják használni a két hónapot és csak az utolsó pillanatban fogják beadni a felülvizsgálati kérelmet az is biztos.Már pedzegették  is,hogy évekig elhúzódhat.Persze ez nem igaz de a pórnépnek hátha szöget üt a fejébe,hogy akkor már mit érünk vele. Fizetni pedig még akkor sem fognak ha már előttük van a kötél.Pedig már előttük van csak  nem fogják fel. A személyes tragéda engem is utolért ez ügyben mert éppen ma vitték be a feleségemet gyógyszertúladagolás miatt.Besokalt szegény mert nincs pénz a devizahitel levonások miatt.Még nem éhezünk mert nekem van állásom és valahogy mindig kihúzzuk következő fizetésig de ő már nem bírta idegileg.Sokan vannak így és hiszem,hogy ezt a számlát nemsokára benyújtjuk majd. Skype-on is megkerestelek nagy marci néven,mert egyszerűen nem tudtam emailt küldeni.Lehet,hogy ez most sikerűl. Tisztelettel üdvözöllek.
**************************************************************************************************************************
Nyugodtan feltettem a levelet. Ami nyugtalanit, az a nemzetpusztitás, amely - legnagyobb sajnálatomra - családját is elérte. Régóta mondogatom én: túl vagyunk azon hogy  a dolgozó nép okos gyülekezetében hányjuk vessük meg száz bajunk [ahogy szegény József Attila elképzelte]. Egy szervezet vagy elpusztítja parazitáit, vagy maga pusztul. Más lehetőség nincs.
Ha levelet ír E-mail címemre, megírom Káslernek azt a címét, amely kettőnk között eddig működött.
Egyébként amit Kásler művelt, jelentőségénél fogva "kommentárra érett". Sz. Gy.