Koronás Szent István és tiarás kortársainak hagyatéka

Habsburg legenda... 

Elismerem, a cím kissé bizarr. Sebaj, a tartalom még bizarrabb lesz.

A pápák mocskos élete írók, költők, festők, szobrászok, történészek százait ihleti másfé lezer éve. Sőt a pécémániások is annyira fellelkesedtek, hogy egy böngészhető rém tör ténetet alkottak - "pápák históriája grafi kusan"  cím alatt. A fájlban, pápáról - pápára ugrálva fellelhetők az emebriség összes eltévelyedései...

Kezdjük mindjárt az onnan kimetszett alábbi kis táblázattal, amelyből az derül ki, hogy Istvánunk röpke 31 éves trónbitorlásának ideje alatt 10 pápa ült Szent Péter trónján. Mi történt a Szentszék falai között? Törte a szentagyák seggét a szent szék? Vagy dögvész pusztított köztük? Az nyer, aki az utóbbira tippel. Csakhogy nem biológiai, hanem erkölcsi dögvészről van szó, amint arról szó lesz a továbbiakban.


Ami engem illet, megelégszem  azokkal a szentatyákkal, akik Istvánunk kortársai voltak. Róluk azért ejtek szót, hogy felvá zolhassam azt az "erkölcsi hátteret" amelynek előterében István a római pápák, a német római császárok és a német inter venciós haderők bábjaként asszisztált Árpád népének leigázásához.

I. István nem volt magyar király, pláne nem volt apostoli király. Hitvány hűbérese volt fenti "tartótisztjeinek". Csak a szolgaságot örököltük utána, mert pápai megbízólevele (bullája) és koronája tökéletlen hamisítványok voltak.

Lássuk hát az "istváni vészkorszakban" egzisztáló szentatyákat és a kelet-római császárokat.
 

V. GERGELY

996999 


996. május 21-én császárrá koronázta nagybátyját III. Ottót. Róma népe fellázadt V. Gergely ellen. Hatal mát a császár csapatai állították helyre, akinek parancsára a római nép által válsztott ellen pápának XVI. Jánosnak levágták az orrát és a füleit, kivágták a nyelvét és megvakítot ták.

 

V. Gergely és III. Ottó voltak a "háttérhatalom" amikor István trónra ült és a "Bajor Gizi" kíséretében érkezett németek lemészárolták Koppányt.

II. SZILVESZTER

9991003 

III. Ottó császárral baráti viszonyban volt, és gyakran döntött úgy, ahogyan azt patrónusának érdekei megkívánták. A római nemesek fellázadtak a német császár ellen, így Szilveszter ellen is. Hamarosan mindkettőjük elmenekült a városból Ravennába. A császári seregek háromszor próbálták visszavenni Rómát, sikertelenül. A harmadik ostrom alkalmával Ottó is halálos seb et kapott. Szilveszter visszasompolygott Rómába, ahol 1003. május 12-én meghalt.  

Övé a sötét szerep István királyi státusának rendezésében, ideértve a "Szentkorona" adományozását és egy állítóla gos pápai bullát is. Itt csupán ennyit, mert lentebb bőven foglalkozom a "szentkorona csalás" témájával.

XVII. JÁNOS
1003 - 1003
V. 16.    XI. 6.
 

"Uralkodásáról nem maradtak fenn adatok", írja a Wikipédia.
Azért mégis...
 Miután 1002-ben a fellázadt római nemesek megölték III. Ottó német-római császárt, III. Crescenti János befolyá sa alá került az egész város, beleértve a pápát is. Amikor 1003 májusában II. Szilveszter pápa meghalt, helyére Siccot jelölte a zsarnok. A pápaválasztó zsinat 1003. június 13-án megválasztotta a keresztény nyáj vezetőjének, és még aznap fel is szentelték. Beiktatása után nem akadt sok dolga, ugyanis a város ura minden önálló politizálást megtiltott neki. Engedély nélkül el sem hagyhatta a Lateránt. Pontifiká tusáról ezért nem maradt fenn semmi. 1003. december 6-án halt meg, nem sokkal pápává választása után.

A "háttérhatalmat" Magyarország fölött tehát III. Crescenti János gyakorolta. Ki tudott róla? Ki választotta meg? Ki koronázta meg?

XVIII. JÁNOS
10031009
 

III. Crescenti János választása esett a szelíd természetű Jánosra is. Pontifikátusának döntő hányadát a lateráni palotában töltötte, nemesi felügyelet alatt. Főként az egyház adminisztrációs teendőivel foglalatoskodhatott, kiváltképp akkor, ami kor 1004-ben II. Henrik személyében új császár került a Német-Római Birodalom élére

1004-től II. Henrik császár az új gazda, III. Crescenti János és a szelíd, otthonülő XVIII. János jóvoltából.

IV. SZERGIUSZ
10091012 

Természetesen őt is III. Crescenti János tette pápává. A köznép gyakran nevezte disznószájú Péternek A korabeli források egy részéből úgy tűnik, hogy Szergiusz a nemesi család bábjaként uralkodott az egyházon, de olyan dokumentumok is fennma radtak, amelyek azt igazolják, hogy az egyházfő támogatta a Crescenti-ellenes pártot Uralkodásának legfontosabb momen tuma az a pápai bulla volt, amelyik felszólítja Európa keresz tényeit, hogy űzzék ki az iszlám hódítókat a Szentföldről. Ez a rendelet vezetett később a keresztes hadjáratokhoz 

Mondhatnók, na végre egy rendes pápa. De nem mondhat juk, pl. a következő "epizód" miatt. 1204 ben V. Alexioszt ültették a birodalom trónjára, akinek vezetésével kiűzték Konstantinápolyból a kereszteseket, akik másodszor is a város ostromába kezdtek. 1204. április 13-án Monteferratói Bonifác seregének ismét sikerült bejutnia a Konstantiná polyba. E második alkalommal a keresztesek borzalmas vérengzést hajtottak végre, kirabolták és feldúlták a gazdag várost, "ideiglenesen megszüntetve" a Bizánci Birodalmat.

VIII. BENEDEK
10121024
 

1012-ben a tusculumi grófok vezetésével lázadás tört ki a Cres centiek ellen, leginkább a pápaválasztás miatt elérték, hogy a zsinat II. Theophülaktoszt válassza meg pápának. A Crescen ti-párt hívei azonnal ellenpápát állítottak VI. Gergely személyé ben. A harcok még javában folytak, amikor 1012. május 18-án Theophülaktosz fejére helyezték a pápai tiarát, és az ifjú gróf felvette a VIII. Benedek nevet. A harcok miatt azonban az új egy házfőnek hamarosan el kellett hagynia az örök várost. Aachen be utazott, II. Henrik, német-római király udvarába. Henrik a beigért császári korona fejében sereget gyűjtött számára és 1013 végén a császári sereg, az elűzött pápa vezetésével végleg kisöpörte a Crescenti családot Róma falai közül. Benedek 1014. feb ruár 14-én császárrá koronázta Henriket, és örök szövetsé get kötött vele.  

Igazi "szentszövetség" köttetett...
XIX. JÁNOS
10241032

 

VIII. Benedek testvére. Benedej halála után a vatikáni zsinat kényszerből választotta meg a pazarlónak ismert Romanust, aki nem is volt pap, de püspökké tették meg. Majd ebből a rangból immár szabályosan  iktatták 1024. május 10-én behivatalába. 1024. július 1-jén meghalt II. Henrik.Trónjára II. Konrádot választották meg német királynak.Majd Rómá bn XIX János soha nem látott pompá val 1027. március 26-án koronázta császárrá Konrádot.

Konrádot nagyhatalmi elképzelései 1030-ban Magyarország megtámadására sarkallták, annak hűbéri hódoltatása cél jából. I. István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva visszaverte, sőt Bécsnél be is kerítette és megadásra kény szerítette a császár seregét. A békekötés (1031) eredménye ként Konrádnak a Lajta–Fischa közét, valamint a Morva folyó egy kisebb területsávját is át kellett engednie a ma gyar királynak.  

IX. BENEDEK
10321044

 

A nagyhatalmú tusculumi hercegi család sarja volt. A család hedonista életmódja nyomta rá életmódjára, felfogására legin kább bélyegét. Nem volt több tizenkét (!) évesnél, mikor pápá nak választották. (A hivatalos vatikáni iratok 18-20 évesnek mondják...). Damiani Szent Péter egyik művében azt írta Bene dekről, hogy ő valójában egy alvilági démon, aki egy pap testé ben uralja az egész egyházat. A rosszalló felfogás gyorsan ter jedt egész Rómában. Népszerűtlenségének egyik oka az volt, hogy a lateráni palota valóságos bordélyházzá változott és a homoszexuális kapcsolatok sem maradtak küszöbön kívül. 1036-ban a tömeg elűzte őt a városból. Csak Konrád segítsé gével tudta ismét elfoglalni trónját

I. István 1938-ban meghalt. Ezért nem követjük IX. Béni nek a pápai trónusért folytatott - bohózatba, ill rémregény be illő további kalandjait

 Ezt az írást régóta formálgatom. A döntő lökést egy szorgalmas, tehetséges és bátor fiatalember Kozsdi Tamás tudomá
nyos
értekezése adta, amit megnézésre ajánlok, még ha reménytelenül is. Kozsdi szerzetesi szorgalommal és türelemmel kutatott, rendszere zett és értékelt csupán azért, hogy tiszta képet kapjon és adjon a (hülye) legendáriumokról és a gyilkoskirály "kegytárgyairól", különös tekintettel II. Sziveszter pápa bullájára és a "Szentkoronára".

Az előbbivel viszonylag keveset kellett bajlódnia, mivel a bulláról maga a Katolikus Egyház volt kény telen kinyilatkoztatni, hogy késői hamisítvány. 
Az oklevelet - szöve ge szerint - II. Szilveszter pápa 1000. március 27-én, a Rómában megjelent Asztrik kalocsai püspök kérésére állította (volna) ki arról, hogy István fejedelmet királyi koronával ajándékozza meg és orszá gát, melyet az apostoli széknek fölajánlott, visszaadja neki (...). Továbbá egyházi ügyekben tett intézkedéseit megerősíti, engedélyezi a királyi cím használatát és azt, hogy István és utódai 'apostoli királyságuk' jeleként kettős keresztet vitethessenek maguk előtt és rendezhessék az egyházi ügyeket, azaz István és utódai érsek ségeket és püspökségeket alapíthassanak.

Másfél évszázados vita után Karácsonyi János bizonyította be 1891-ben, hogy az oklevél "gyenge" újkori  hamisítvány, amelyet VII. Gergely pápa okleveleiből és Szent István király úgynevezett Hartvik-legendájából állítottak össze az 1630-as években azzal a céllal, hogy a magyar király 17. századi főkegyúri jogát (azaz a főpapok királyi kinevezését) igazolja. 

Ha a bulla "gyenge", a "szentkorona" viszont dühítően otromba hamisítvány. Kapcsolódik hozzá még egy külön legenda is, amely kifejezetten "blőd".
 Révay Péter koronaőr könyvében a hagyományoknak megfelelő módon magyarázza a magyar korona szentségét. A legenda szerint "a pápa eredetileg Mieszkó lengyel hercegnek szánta a koronát, ám az átadás előtti éjszaka látomása (!) támadt. Isten küldöttei angyalok jelentek meg előtte akik utasítást adtak neki 'tudd meg hogy holnapi napon , a nap első órájában ismeretlen ország követei jönnek akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. Miként kérik, eljuttatni. Ne habozzál. Mert tudd meg hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár." Dehát miért echte magyar az a korona, amit eredetileg egy lengyelnek szántak. Vagy a pápa már ismerte a nótát, hogy a lengyel nagyar két jóbarát? Aztán mik voltak az "élete érdemei". Kezdő fejedelem volt. A segge még meg se melegedett az orvul megszerzett trónon.

Lássuk mit mond Kozsdi a koronáról.

Abból a helyes előfeltevésből indul ki, hogy a koronának, mint a királyi hatalom, ill. szakralitás jelképének meg kell jelennie a korabeli "adathordozókon". Vannak is ilyen adathordozók, vannak is rajtuk királyok is, meg koronák is. Ez utóbbiak hasonlítanak is egymásra, de egyáltalán nem hasonlítanak a "szentkoronára", és eszmei mondanivalójuk is merőben eltér a "szent koronáétól".  

Salamon, II. László, V. István, Vencel, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, II. Ulászló pénzein - hétszáz éven keresztül - megjelenik ugyan "a korona" , de egy "liliomos koro na" (!) amely, Kozsdi logikus érvelése sze rint, a szakrális király és az isteni hatalom közvetlen kozmi kus kapcsolatát szimboli zálja. Lehet persze, hogy Kozsdi téved. De azt joggal kérdi: miért nem a "szentkoro nát" vésették a fejük fölé a magyar királyok? Kiderül ez is, de menjünk sorban Kozsdi érveinek fonalán. A liliom jellegzetes magyar (!) virág. Magyar motívum. Sokféle formában jelenik meg a honfoglalás kori sírmellékletekben.

És - minő véletlen - mikor a nagyságos fejedelem zászlót bont a Habsburgok ellen - zászlaján a liliomos (!) korona díszeleg.

További érdekesség az, hogy ábrázolták "a" magyar királyt, a királyi viseletet, a franciák? Egy 1430-ban kiadott könyv a magyar királyokat jeleníti meg az olvasók előtt, háromágú koro nával... Ugyan mibe került volna a "szentkoronát" berajzolni, ha az lett volna a magyar királyok jelvénye, hatalmuk szimbóluma?

Tudjuk, Mátyás kora a magyar virágzás kora volt.
Ennek egyik szegmentuma Mátyás páratlan könyvtára a Korvinákkal.

A könyvtárat a szélrózsa minden irányába hurcolták miután Mátyást 1490-ben Bécsben (!) meggyilkolták. Az itt - ott kallódó példányok egyikében ugyancsak megjelenik a liliomos (!) korona motívum. Kozsdi szerint 50 liliomos korona ábrázolás fedezhető fel a most hozzáférhető korvinákban. Én elhiszem neki.

Viszketős kérdés az is, miért jeleniti meg Mátyást liliomos koronával a Nürnbergi Krónika is. [Ezt a képet én szasszeroltam ki, a vaktyúk is talál szemet törvény alapján...]

Eddigre mindenkiben felmerülhet a kérdés, hol a francban volt a "szentkorona" a középkor hosszú évszázadai alatt Mátyás pl. miért nem azzal fényké pezkedett?

Kiderül ez is hamarosan. De van még egy forráshely, a Magyar Krónika, amely ide kivánkozik.

Ebben ugyanis már megjelennek a korona hordozó rózsaszín pufók angyalkák, de minő "anakronizmus", liliomos (!) koronát reptetnek ezek is. Hogy a francba' van ez. Minden vésnök, kódex firkász és piktor vak és hülye volt évszázadokon keresztül?

Mit tesz isten, a Képes Krónika magát "Szent Istvánt" is liliomos koronában ábrázolja! Szívesen elhiszem, hogy a királynak lehetett egy könnyű, kényelmes kortonája, amiben aludt, a budira, vagy a királynőre járt. De senki se próbálja nekem beadni, hogy a Képes Krónika nem a pápai "Szentkortonában" ábrázolta volna, ha lett volna ilyen...

Á' dehogy, a "sötét középkor" azért nem volt ennyire sötét. Máshol van a kutya eltemet ve. Kozsdi rámutat erre is: a Fuggereknél...  Róluk tudni lehet(ne, kellene, illene), hogy mint a Rotschildok elődei a pénzükkel irányították az ájrópai politikát, a leggátlásta lanabb, legaljasabb, vagyis kapitalista módon. Ez a díszes család kiadta a "Fugger Króni kát" és abban, nicsak - nocsak, mit látnak ámuló szemeink ha nem a "szentkoronát"...

Immár mint a magyar királyság és a királyok szak rális (!) jelképét a "Szent Istvántól" eredeztetett ezeréves magyar államiságban.

A kérdés az, hogy a "magyar szentkorona" miért nem jelenik meg cca. hétszáz éven keresztül a korona-ábrázolásokban - csak a Fuggereknél?

Kozsdi annak kimutatásával, ill. bemutatásával folytatja, hogy e "magyar királyi koro nának látszó tárgy" miért nem szakrális tárgy, miért nem Szentkorona.

Helyesen abból indul ki, hogy a szekralitás alapvető ismérve a tökéletesség. Ez a "gányolmány" azonban minden csak nem tökéletes.

Azt senki se' vitatja, hogy a "szentkorona" két korona: egy latin és egy görög korona. E "koronák" túlmutatnak Magyarországon és Istvánon, a Nyugatrómai és a Keletrómai Katolikus Egyház valamiféle összetartozását szerették volna kifejezni, ki tudja már mi végre.

A (görög) keresztpánt eredetileg egy méretes könyvfedél lehetett, a tizenkét apostollal. De ezek nem fértek volna el a római koronában, ezért az ismeretlen aranykezű mester egy - egy apostolt levágott a kereszt négy végéről. A megmaradt nyolcat úgy kényszerítette bele a karikába, hogy durván (!) meghajtogatta a lemezt és egy 8+1 szögletü "kupolát" képezett belőle. a középső lapra, ráőckölt egy "égi ügyelőt" (pantokrátor). És hogy ügyelő létére le ne essen a koronáról átfúrta a hasát és beleütött egy idétlen keresztet. A korona elemek durva sérülései arról árulkodnak, hogy a "mesternek" még ez a gányolás se ment egyszerre. Ezért össze vissza furkálgatta a "szakrális" darabokat. A lukak egyrészét kifoltozta, másokat úgy hagyott... Én nem tudom, röhögött e közben. De abban biztos vagyok, hogy amikor a római abroncsot elővette és a kettőt összefércelte, aligha állhatta meg röhögés nélkül. A boltozatot ugyanis egy olyan körpántba kellett illesztenie, amelyet, abnormálisan nagy átmérőrője miatt csak egy erősen vízfejü magyar király viselhetett volna. Az építményt ezért nem szabvány béléssel nem, hanem csupán egy vastag fejpárnával lehetett használni, nehogy leessen, vagy a király szemére csússzon.

Azt hiszik viccelek? Semmi kedvem hozzá. Nézzék csak IV. Károly koronázási képét. Az a tiszta röhej. Kúrva szerencséje, hogy a behemót korona csak veszélyesen előre billent és nem csúszott teljesen a szemére. Ami a "látványt" illeti: mind a korona, mind a viselője karika túrái annak, amit jelképezni szerettek volna. 

A szakrális tökéletességre igen sok példát lehetne emlegetni, mutogatni. Ilyen szakrális tárgyak pl. egyes egyiptomi istenábrázolások, a Mitchell Hedges féle lubantumi kristály koponya és a Nagypiramis. Közös jellemzőjük, hogy tökéletességüket csak bámulni tudjuk, felfogni és főleg megmagyarázni nem.

Minden velük kapcsolatos elméletre azt mondják, hihetetlen - hülyeség. Azok mondják, akik simán elhiszik, és vallják hogy Jézus képes volt a vízen járni, a tenger habjait elcsendesíteni, megazisten...
. 

Visszatérve "Szentkoronánkra" annak igazi titka, hogy nyilvánvaló tökéletlensége és "inszak ralitása" mivolta ellenére hogyan képes a körülötte kavargó, sőt egyre fokozódó (!) hajcihőt gene rálni.

A válasz egyszerű.

A "Szentkoronára" nem nekünk magyaroknak, hanem az osztrák Habsburg Háznak, meg azoknak van szükségük akiknek érdekeit képviselik. A Habsburgoknak, akik okos emberek által lakott "hazájukból" Ausztriából erkölcsileg és politikailag kikoptak és a buta emberek által lakott Magyarországon remélik feltámaszthatni a kimult kétfejü dögkeselyűt.

Összeesküvés elmélet? Nem! Másról, többről van szó. Szándékomban és talán módomban is áll Kozsdi teóriáját további bizo nyítékokkal kiegészíteni.

Nos belevágok, ha egyedül maradok is...

Néhányan talán még emlékszünk Vörösmarty Szózatára, amely a magyarokhoz a magyar hazáról íródott.

A nagy világon e kivül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Az idegenbe szakadt, űzött vagy hurcolt magyarok rendszerinti utolsó kivánsága, hogy a haza szent földje fogadja be földi maradványaikat. Kozsditól viszont megtudjuk, hogy a Habsburgoknál - a spanyol zsidó bankárkaszt pereputtyainál - más a módi. Ők magyar földben méltóztatnak nyúgodni. Hogyan és miért?

A budavári "Nádori sirboltról" van szó, amely a "legmagyarabb Habsburg" József nádor és kiterjedt rokonságának temetke ző helye. Kozsdi szerint még 1990-ben is temettek ide. Többnyire olyan osztrákokról van szó, akik sohasem éltek Magyaror szágon, nem tudnak magyarul és semmiféle érzelmi kötődésük nincs Magyarországhoz, a magyarokhoz.

Ez, prózában is elgondolkodtató, de Kozsdi nem ezen akad fent, hanem azon amit ott belül látott. A "Nádori sírboltot" többször feltörték, kifosztották, megrongálták. Az Orbán kormány azonban teljes pompájában helyreállította, került amibe került. [A pénz nem számít egy olyan országban, ahol nyomorultak ezrei állnak órákig sorban egy tál ételért a Blahán. Persze ezek csak magyarok, nem Habsburgok...]

Kozsdi a "kriptályban" sok furcsaságot fedez fel és tesz szóvá. Én csak egyet mutatok be, egy szobor kompozíciót. József nádor a "Szentkorona" pontos mása fölött térdel és kezét föléje nyújtja. Ez - Kozsdi szerint - a Magyarország fölötti Habsburg dominanciát jelképezi - jelenidőben.

Fantazmagória? Nem hinném, a következők miatt.

Sokan emlékezünk talán arra, milyen nyálas hódolat vette körül nálunk Habsburg Ottót, Magyarország "patrónusát" az Európai Unióban. [Arról a Habsburgról van szó, aki a követ kezőket mondta önmagáról és díszes családjáról. "A francia Notre Europe című lap nemzetközi rovatából értesülünk, hogy a 77 éves Habsburg Ottó, a Páneurópai mozga lom feje, nemrégiben rövid látogatást tett Jeruzsálemben, ahol a héber egyetem né hány kitüntetéssel jutalmazta meg a nemzetközi zsidóságnak tett eddigi szolgálatáért. Az Aufbau című New Yorkban megjelenő német nyelvű cionista újság erről így tudósít: a trónörökös elmondott beszédében megjegyezte, hogy a Habsburg-házhoz való tartozása révén mélyrenyúló gyökerekkel rendelkezik a zsidó néphez, és anyai-ági ősei között spanyol zsidókra tekint vissza..."

Gondolom mindannyiunk kedvence a Habsburg unoka a Gyuri is, akinek
"apai nagyapja IV. Károly, az utolsó magyar király volt, apja pedig Habsburg Ottó, az utolsó magyar trónörökös, ezért a Gothai almanach magyar királyi herceg ként említi, bár nagyapját és egész családját valamennyi érintett országban meg fosztották a tróntól, Györgyöt 1996-ban utazó nagykövetnek nevezték ki. 2004-2012 között a Magyar Vöröskereszt elnöke. 2009-ben a Magyar Demokrata Fórum EP-választási listájának második helyére jelölték."

A hatszáz éves nemzet tiprásért hálás magyar nép nem feledkezett meg a nagypapiról sem. Neki meg erősen idealizált szobrot állítottunk Budapes ten. Há' már mért is ne? Vagy kérdezzük inkább úgy: miért is? Szerin tem így helyesebb a kérdést feltenni. A karinak igazán dukált már ez a szobor, hisz nem volt akárki. Címei (vázlatosan)...
„I. Károly Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyarország e néven IV., Apostoli Királya, Cseh, Dalmát, Horvát-Szlavonországok, Galicia, Lodoméria, Ráma, Szerb, Kún és Bolgáror szágok, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főhercege, Toscana és Krakkó nagy hercege, Lotaringia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina hercege, Erdély nagy fejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Szilézia, Modena, Párma, Piacenza, Guastalla, Osviecim és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. hercege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Göre és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsica s Isztria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Trieszt, Kattaro és a Szláv őr grófság ura”

Aki ennyire elfoglalt, annak igazán meg lehet bocsátani néhány apró bakit, amit mint magyar apostoli (!) király elkövetett.

1917-ben titkos levélben felvette a kapcsolatot Clemenceau francia miniszterelnökkel. Beleegyezett, abba, hogy a háború után Elzász és Lotaringia visszakerüljön Németországtól Franciaországhoz. Clemeceau felajánlotta a különbéke lehetőségét Czernin birodalmi külügyminiszter, nyilvánosságra hozta Clemeceau levelét, aki ezáltal iszonyatosan kellemetlen, megalázó helyzetbe került. Ez volt az a pont, amikor Clemenceau elhatározta, hogy bosszút áll és szétrombolja a Monarchiát. Az eset után ráadásul II. Vilmos császár is magához hívatta Károlyt és igen dühösen, ordibált vele.

A trónra lépve egyik első intézkedéseként lemondatta gróf
 Tisza István miniszterelnököt. A kormányfőnek járó védelemtől megfosztva kiszolgáltatta gyilkosainak.

Károlyi Mihály
 kormányát még ő (pontosabban, az ő nevében József Ágost főherceg, magyar királyi herceg, mint királyi főmegbízott,„homo regius”) nevezte ki, Károly utólagos jóváhagyásával.

Miután ilyen jól végezte dolgát (
két nappal azután, hogy Ausztriát érintően hasonló nyilatkozatot tett) 1918. november 13-án az  ausztriai Eckartsauban tett nyilatkozatával fenkölten lemondott magyar uralkodói jogairól is. "Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minélelőbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mely háború kelet kezésében semmi részem nem volt.Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésé nek, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében vissza vonulok és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.

Persze nem vette komolyan önmagát sem az 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződést, amely nem utolsó sorban éppen őmiatta sikeredett olyan kegyetlenre és aljasra, amilyenre sikeredett (Clemenceau külön bosszúja révén).

Bene
š ugyan régen tervezgette szervezgette az utódállamok összeszövetkezését Magyarország ellen, de ez nem akart össze jönni, mert ezek nem láttak magyarveszélyt. 1920 őszén azonban gyökeres változás állt be Franciaország külpolitikájában, mivel Millerand miniszterelnök köztársasági elnökké lépett elő és Clemenceau lett az utóda, aki a formálódó kisantant mellé állt. Románia mindezek ellenére nem módosította külpolitikai elképzeléseit, és továbbra sem kívánt csatlakozni a kisantant hoz.

1921. március 27-én visszatért Magyarországra, hogy ismét elfoglalja a trónt, Horthy Miklós kormányzótól követelve a hatalom átadását  Horthy ekkor még le tudta beszélni erről. Károly némi huzavona után április 5-én elindult Ausztria felé, de csak Szombathelyig jutott. Ott megállt, ugyanis akkorára oda gyűltek a királyhű arisztokraták, és az ott állomásozó katonaság is a melléje állt. Ettől vérszemet kapva levélben felszólította Horthyt a hatalom átadására. Végül katonai erővel kellett kizsuppolni az országból.

A döntő változást IV. Károly király első visszatérési kísérlete hozta. A román vezetés megijedt a Habsburg-restauráció gondolatától, így Beneš intenzív diplomáciai tevékenységét követően április 1921. április 23-án aláírt egy egyezményt Csehszlovákiával, majd június 7-én Jugoszláviával is. Ezzel megszületett a Kisantant.

Erről ennek a szemétládának tudnia kellet és mégis...

Másodszor 1921. október 20-án megint visszatért.Repülőgéppel a nyugat-magyarországi Cirákra-Dénesfán landolt. Majd ellenkormányt alakított, és vasúton Budapest felé indult Ostenburg-Moravek Gyula Sopronban állomásozó csendőr csapa taival. Erre a környező államok bejelentették, hogy amennyiben Magyarország nem tudja meggátolni a király visszatérését, majd az ő csapataik megteszik azt. Ennek hatására Horthy kiadta a parancsot a fegyveres ellenállásra. Október 23-án Budaörsnél ütköztek meg a királyhű és a kormányhű csapatok, utóbbiak derekát a fővárosban gyorsan mozgósított egye temi zászlóaljak adták. Rövid tűzpárbaj után a kormánycsapatok körülzárták a királyi katonákat, mire azok megadták magukat. A királyi visszatérés megfelelő lezárását Edvard Beneš magyarellenes kampánya még sürgetőbbé tette. Beneš ugyanis az esetet egy újabb megszállás előkészítésére próbálta felhasználni, amelyhez Jugoszláviában partnerre talált. Az Antant a Portugáliához tartozó Madeira szigetére száműzte a makacs és hülye Habsburgot.

1021.XI. 6-án a nemzgyűlés becikkelyezte az 1921:47. tc-t, mely (1707. VI. 16. és 1849. IV. 14. után) harmadjára is megfosztotta trónjától a Habsburg-házat.

A politikatörténetben, vagyis az emberek világában ilyen pimaszságra nincs példa. Az állatvilágban viszont van. A piaci légy viselkedik így, hogy nem hagyja magát elhessegetni.

Minezek alapján okszerű a következtetés, hogy a "szentkorona" a Habsburg elnyomás jelképe volt uralkodásuk mintegy hatszáz éve idején.

Okszerű az a kérdés is, hogy a Habsburgok tojtatásának és a szoborállításnak van e politikai üzenete?

Hát hogyne volna! Egészen friss a hír
"2016. december. 22 MTI.  Orbán a Várba hozatja Habsburg Ottó hagyatékát. A jövőben Budapesten fogják kezelni - jelentette csütörtökön az Ö1 osztrák közszolgálati rádió. A döntés Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélések eredményeként jött létre. Az értesülést az utolsó Habsburg trónörökös fia, Habsburg György is megerősítette az APA osztrák hírügynökségnek. A 2011-ben elhunyt politikus, közíró, európai par lamenti képviselő, egykori trónörökös archívuma, amelyet átalakítási munkálatok után a budapesti várban helyeznek el, várhatóan 2018-tól lesz látogatható."
Mos találgassuk mire megy a pakli? Nem világos?

És most vegyük szemügyre a "magyar" viszonyulást. Nálunk sokan felháborodtak Kertész Ákos hírhedt cikke miatt.

   
Felháborodni persze lehet, de - tesse nek mondani - nincs ennek a randa zsidónak igaza?

Mielőtt elhamarkodnánk a választ, vegyünk szemügyre a szentkorona kultuszt és vegyük észre, hogy az és a Habsburg kultusz párhuzamos, egy mást kiegészítő támogató jelenségek.

A szentkorona alázatos/gyalázatos szolgái vélhetőleg kikérnék maguk nak, hogy a Habsburgok szekértolói, pedig azok, ha nem is akarnak tudni róla.

Súlyos világnézeti (!) konfliktusba keveredtem többekkel is közülük. Miért is?

Orosházi Ferenc szentkorona szakértőként a szentkorona felszentelt hiteles másolatával házal (itt éppen Komádiban).

Bene Gábor ír, ír, ír... Könyveket cikkeket, miegymást. Legújabb kézikönyve szerint a "Szent korona" segítségével óhajt tudatos nemzetépítésbe fogni.

Kettejük tevékenysége számomra különösen fájdalmas, több okból.

Mindketten karizmatikus magyarokként tisz telt személyek. Sokan hisznek bennük, hallgatnak rájuk. Ezért különösen veszélyes ha valamiben tévednek és tévedésükkel beoltják hallgatóikat, olvasóikat.

Káros buzgalmukban odáig mennek, hogy közös performanszot rendeztek, ahol fehér szerpapi öltözékben ministráltak a koronának.

Bárhogy is lett légyen a dolog, a jóhiszeműséget nem lenne helyes tőlük határozottan elvitatni.

Merőben más a helyzet a "Szentkorona alázatos szolgájával" Halász Józseffel és a korona pökhendi méltatójával Zétényi Zsolttal.

Halász a tőle megszokott szerénységgel határozza meg a "Szentkorona" viszonyát a mindenséghez és a saját viszonyát a "Szentkoronához". 

A Szent Korona Értékrend a Teremtő iránymutatása alapján felépülő, kikristá lyosult rendszer a Világmindenség Isten akarata szerinti működésére. Küldetésem a Szent Korona Értékrend közvetítése, gyakorlattá tétele és őrzése. Közvetítő felada tomat teljesítettem azzal, hogy a Teremtő iránymutatása alapján, a hagyomá nyainkban lévő eszmei, szabályozási és az anyagi világ működésére vonatkozó értékeket szerves egységet alkotó rendszerré állítottam össze.Utolsó nagy feladat annak a hálónak (mátrixnak) a lényegfeltárása volt, amely gyakorlattá teszi a Szent Korona két része, a föld és az ember elválaszthatatlan egységét. A háló eredendő mibenlétének felismerése tárta fel mindent kizáróan a most sírba ereszkedő Világtörténelmi Korszak bukásának okát: az anyag akarta uralni és alakítani a Lélek Fényét.A Szent Korona Értékrend olyan gondolkodási mód mintát (paradigmát) határoz meg, amelyben a lélek, a szellem és az anyag összhangja a mindennapi életből épül fel, és a Lélek Fénye az ember érdekében uralja és formálja az anyagot (Magyar Biblia). Ebből kiderül, hogy - miként Mózes - ő is közvetlen összeköttetésben áll a Teremtővel és annak útmutatásai vezetik a pennáját. Sőt többre jutott Mózesnél, mert az csak leírta az Úr igéit, míg  Halász az útmutatásokat szerves alkotó rend szerré formálva maga is résztvett a világ újra teremtésében.

Zétényi pedig kinyilatkoztatja: "a Szent Korona átveszi a nemzet vezetését." Slussz.

És itt kell megállnom néhány polgári szóra. A Szentkorona tannal régóta foglalkozom, vitatkozva annak művelőivel. A "Szent Koronát" mint tárgyat azonban nem vettem közelebbről szemügyre. Ezt a mulasztást most pótoltam Kozsdi videója által ihletve.

Így most abban a helyzetben vagyok, hogy összehasonlítást tehetek egy "szakrális" eszme és egy "szakrális" tárgy között.

A koronát - megrendelésre - akár jóhiszeműen is barkácsolhatták jámbor aranyművesek, akiknek fogalmuk sem lehetett a tárgy rndeltetéséról.

A "Tant" azonban sokan írták, írják. Többnyire önként, "szent" vakbuzgósággal, gyakran csepülve egymást.

Módszerük azonban alapjában véve nagyonis hasonlít az ötvösökéhez. Két össze nem illő (!) darabot, az árpádi alkotmányos ságot  és a "szentistváni alkotmányosságot", próbálnak összeőckölni úgy, hogy egynek, folytonosnak lássék (kontinuitás).

E müvelet során úgy bánnak a tényekkel, mint az ötvösök az arannyal: levágnak belőle, hozzá toldanak, erőszakosan meg hajlítják, megfúrják, kifoltozzák, vagy úgy hagyják. Ennek a történelmi és jogi barbárságnak idolumai Zétényi mester "művei".

Továbbá van itt még valami gyanús, valami büdös: Vona és szekértolóinak hirtelen támadt "habsburgizmusa". Nem egészen világos, hogy kitartója súgott neki, vagy patkányfinom szaglása vezette ebbe az irányba. Máris kötetnyi irodalma van ennek a sötét históriának. Igazán nagy mázli, hogy egy kitünő lepedőnyi "labanc-tabló" és néhány mondat révén érzékeltetni lehet, miről van szó.

A lényeg lényege, hogy a "radikális szélsőjobbról" kiderült, ami korábban is sejthető volt, hogy egy romboló célzatu ügynök ség a háttérhatalom szolgálatában, amely pl. a '48-as forradalmat és szabadságharcot elítéli és a Habsburg megtorlást helyes li, Haynaut dícséretét is beleértve.

Istenkém, de régen (
2007.01.30-án) jelent meg a Valóság "Kurucz hívja a labancot" c. leleplező írása arról, hogy a szerkesztőség milyen élénk forgal mat bonyolított baloldali és liberális politikusokkal. "A kurucos újságíró a birtokunkba jutott hívásrészletező szerint komoly külföldi forgalmat is generált: két titkos jeruzsálemi szám on kívül George W. Bush amerikai elnök rezidenciáját hívta három nap alatt öt alkalommal, négyszer pedig a kizárólag Putyin elnök számára fenntartott VIP-vonalra csatlako zott."  Hát erről talán elég ennyi.

Többtucat írásom igazolja, hogy a Jobbikot, Busht, ill. Putyint hol - hogyan szerepeltetem a saját kis virtuális szinházamban. Nem vagyok tehát semmin meglepve!

Viszont szerfölött kiváncsi vagyok valamire.

Arra nevezetesen, hogy a magukat ma gyaroknak, árpád-hivőknek, sőt szittyáknak hirdetők, mikor veszik észre, hogy elvi alapjaik lényegében megegyezők a sötétség erőinek néze teivel. A közös nevező a judeokeresz tény "értékek" elfogadása, Jézuskával és a"Szentkoronával" egyetemben.

Nem tudják, mert nem akarják észrevenni.
 

Végszó gyanánt még annyit azoknak a kedves olvasóknak, akik idáig jutottak. Ne higyjék, hogy a "Szentkoronáról", ügy nökeiről és bolondjairól akartam írni.

A magyar tragédiáról szól az írás. A tragédiáról amit a magyarok abszurd gondolkodása idéz elő ezer év óta.

2016.12.27

Sz. Gy.

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

  

 

 

 

 

 

 

  000