Irán furcsa háborúja.

Mikor, hogyan ért véget az iráni forradalom?

Rég sejtettem, hogy Iránban valami nincs rendben a kréta körül. Ezt bizonyítja 2015.10.11-i, Irán fellazítása c. írásom amelyből a következőket idézem.
"Irán urát Hamenei ajatollaht kellemetlen meglepetés érte. Felütötte a fejét, sőt gazdasági - politikai tényezővé nőtte ki magát az idegenszívü (komprádor) burzsoázia. Hamenei teljes tiltást adott ki az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokra. Az iráni gazdasági elit egy része szembefordult a vallási vezetéssel, és kiárusítják az országot az amerikaiaknak. Az arab szocializmus Khomeini féle változata tehát heveny fertőzést szenvedett. Mi történt? Hogyan történhetett? Mi a francot csinált a nagyhatalmu 'Őrök Tanácsa?' Hogy kerülhette el a figyelmüket a patkányok mozgolódása? Iránban nem az éberség a legfőbb erény? Nagyon gyenge lábon állhatnak a marxizmus-leninizmussal is, pedig abból megtudhatták volna 'mi a teendő' a burzsoáziával? Fel kell számolni, azaz ki kell írtani. Ez ilyen egyszerü.

Azóta persze tovább lágyult a szigor. Irán fellazult. Kasszem Szulejmani főhadúr meggyilkolása és az azt követő események igazolják ezt. Ami mostani írásom címét illeti "a 'furcsa háború' kifejezést, angolul phoney war, a második világháború korai szakaszában,  az 1939. szeptember 3. és 1940. május 10. közötti helyzet leírására használták. Bár szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, tényleges harci cselekmények ezen a frontvonalon nem történtek. Az angol phoney war elnevezést feltehetően az amerikai William Borah szenátor használta először, amikor 1939 szeptemberében kijelentette: valami nem stimmel ezzel a háborúval - there is something phoney about this war."

A legelső esemény ami nem stimmel Kasszam Szulejmani halála. Ezt egy képzelt és a megtörtént esemény szembeállításával próbálom abrázolni.                                                                                          

   

Képzelt riport egy látogatásról.    

Irán első és második legfontosabb embere Khomeini ajatollah és Kasszem Szulejmani tábornok iraki látogatását a biztonsági kockázatok gondos mérlegelése előzte meg figyelemmel arra, hogy amerikai dróntámadástól lehetett tartani.
Az utazás mellett döntöttek, mert Iránnak idejében sikerült beszereznie a 2019 nyarától "árúsított"
Hensoldt németországi központú világcég komplex drón elhárító rendszerét. Az Xpeller system infra- és hagyományos kamerákból, radarok ból, lézer érzékelőkből, elektronikai zavaró eszközökből és egyedi szoftverekből áll. A szállítható változat további eleme a terepjáró autó. 
A rendszer képes leszállásra kényszeríteni a támadó drónt, de az autóban ülő operátor egy gombnyomással le is lőheti azt.
Bevetheti továbbá VADR nevű ellen-drónt, amely egy háló segítségével képes a támadót foglyul ejteni és házhoz szállí tani..
Ezen tulmenően az iraki vendéglátók, saját telepített drón elhárító eszközeiket is fokozott készültségbe helyezve, ügyeltek arra, hogy a védett légtérbe berepülő ellenséges drónokat észleljék és földre kényszerítsék, ill. a levegőben megsemmisítsék.
Hála ezen óvintézkedéseknek a magasszintű látogatás zavarta lan, ill. eredményes volt.
 

A képzelt és a megtörtént história közötti különbség az, hogy Irán nem szerzett be semmiféle elhárító rendszert. A képzelt terepjáró pedig a volt konvoj füstölgő roncsai fölött lebeg.


        Valójában mi történt Irakban? 

A rendszer második legfontosabb emberét a halálba küldték, vagy haláálba engedték menni anélkül, hogy védelmét megfelelő "dróngyilkos" eszközökkel biztosították volna, ill. a védelmet Irakkal megfelelően összehangolták volna.
Szulejmani gépkocsiját, ill. az egész konvojt
kaliforniai szék helyű General Atomics által készített MQ-9 Reaper drón lőtte rommá, amelyet az amerikai katonaság használ. A drónt 2017. júliusában állították hadrendbe.
Iránnak 2020 januárjában már ismerne kellett ezt a tipust és tudnia kellett, hogy képes e elfogni, vagy lelőni, vagy csak messziről szagolni?
Ha Iránnak nem volt holtbiztos ellenszere e drónnal szem ben nem engedhette volna a tábornokot olyan helyre, ahol ilyen drónok megjelenésével számolni kellett. Ezt a tipust az egész Közelkeleten használták az amerikaiak. 2019 június 13-án például, amikor Irán partjainál iráni hadihajók megtámadtak két amerikai olajszállítót és a csatába beavat koztak az  MQ-9-es drónok is. Irán egy SAM rakétát lőtt ki rájuk, de elvétette a célt. Vagyis e drónok támadásának lehetőségével Iránnak számolnia kellett. Számolnia kellett azzal is, hogy a drónt a SAM kezelőinek ügyetlensége, vagy e fegyver hatástalansága miatt nem sikerült lelőni.

Igazságtalanság lenne azonban Iránt azzal vádolni, hogy nem védi Irak, vagy pláne a saját légterét, hisz egyből lelőttek, Teherán térségében, egy ukrán utasszállító repülőgépet. Ennek ténye és mikéntje belső árulást, szabotázst [rejtett, titkos romboló tevékenység valamivel szemben, amely a munka tervszerű megbénításával, a tevékenységek rejtett akadályozá sával, rendeletek rendelkezések végrehajtásának megtagadásával, elodázásával vagy tudatos félreértésével kívánja elérni célját] sejtet.

Az iráni légi és földi kupleráj szervezési és működési jellemzői a következők.

A Khomeini repülőtér Teherántól nem messze, a várostól délre van. A polgári repülőgépek, Teheránt elkerülő, útvona lait nyugati irányban jelölték meg. A színes vonalak az elrepült gépek utvona lát, a vastagabb kék vonal az ukrán gép számára kijelölt útvonalat ábrázolja.

A gépnek az irányító toronnyal, a torony nak pedig a teheránt védelmező rakéta rendszer parancsnoki irányító központ jával folyamatos összeköttetésben kellett állnia - elvileg...

Kérdés, mi a francot csinálhatott az ukrán gép, amit Teherán elleni támadásként lehetett értelmezni és ami miatt két (!) rakétával le kellett puffantani?

Több állítás elhangzott arra nézve, hogy a gép visszafordult, vagy legalábbis megpróbált visszafordulni.

Ennek a manővernek is megvan a protokollja, amely így néz ki. A fordulónak nem a sugarát, hanem az idejét adják meg. Az általánosan használt, szokásos forduló során a gép pontosan 2 perc alatt tesz meg egy teljes kört, vagyis 360° fokot. A hossztengely elfordulásának üteme 3°/mp. Ezt kétperces fordulónak nevezik. A leszállásra várakozó gépek köröznek így. A visszaforduló gép ennek felét 180° fokot fordul, amelynek időszükséglete cca. egy perc. Ezek az illemszabályok nem tartha tók be, ha a géppel, vagy a pilótákkal valami baj történik.

Ekkor vészhelyzet keletkezik, amelynek még részletesebb protokollja van. "vészhelyzet (emergency) azonnali manővert, műveletet követelő állapot, amely során a gép megmentése érdekében alapszabá lyok is áthághatók, ha ez elkerülhetetlen. A vészhelyzet bejelentéséhez a pilóta a rádióelsőbbséget és általános figyelmet a May Day szavak háromszori elismétlésével igényli. Vészhelyzet esetén gyakran nincs idő a rádiókommunikációra, de ha lehetséges, a pilóták a bejelentés után vagy helyett a transzponderen (radar válaszjeledó) a 7700 kódot állítják be, ez az irányító képernyőjén a gépet kiemelt jelöléssel látja el, és figyelmeztető jelzés megszólal tatását váltja ki."
A repülőgép és a torony közötti beszélgetést a LiveATC, a visszahallgatható (!) rádióforgalma zási rendszer rögzíti - elvileg...

A speciális iráni problémák azonban nem itt kezdődnek. A katonaság kérése ellenére a civil forgalomirányítás simán nemet mondott a forgalom leállításának. Valakinek el kellett volna döntenie ezt a vitát. Senki se' döntötte el, ki parancsol kinek?

Ezek után bemutatom Irán "győztes fegyvereit".

Kettejük közül az egyik figyel, a másik odapörköl - elvileg... Irániéknál nem ilyen egyszerü a dolog.

A lokátoros kocsiban űlők nem láthattak semmi gyanúsat. Semmi olyat ami a repülőgép támadási szándékára utalt volna. Abbas nem mondhatta Abdinak: lőj oda komám. De ha mondta volna is, Abdi csak az üteg parancsnokának engedélye alapján lőhetett volna. Állítólag "próbált is tűzparancsot kérni rádión keresztül, azonban kommunikációs nehézségek (?) vagy zavarás miatt nem sikerült kapcsolatot létesíteni a tűzparancsot kiadó felelős parancsnok és közötte. Ennek eredménye, hogy tűzparancs nélkül indította a rakétát."
A nehézségek arra vannak, hogy leküzdjük őket, mondotta valamelyik marxista/leninista fejes.

Az okos kis rakétafejet meg is találták az ukrán járat roncsai között. Ennek a fejecskének - a szakem berek szerint - az a kúrva rossz tulajdonsága, hogy miközben mindent elpusztít, maga nem semmisül meg. Tipikus corpus delicti. Dehát ez nyilván olyan magas Abdinak, mint a disznónak a zsebóra.

A lelövés helyét mindezek után nem volt nehéz meghatározni. A gép nyugati irányba távolodott Teherántól.

2020.01.17

Sz. Gy.

Folytatása következik!