Óh Halljad Izrael!
Istenem, most egyedül vagyok
Erősíts meg Istenem, hogy ne féljek
A fájdalom nagy és nincs hová menekülni
Tedd, hogy ennek vége legyen, mert nem
maradt már erőm.

 

 Frissítések: 21.03.29 - Lám, máris összeborultak! 21.04.01 - a paktum, zsidó szemmel...

 

Kéregmozgások

Kínai Sárkány az Arab
tengerben?

Paktum készül amelynek lényege, hogy Kína megtöri az olajembargót, felfegyverzi a siíta Iránt és cserébe bejut az Arab Tengerre. Innentől kezdve másként forog a föld. Gyökeresen megváltozik Kína viszonya Izraelhez, Zsidó- Amerikához és Oroszországhoz, nem is beszélve az olyan zsidóbarát szunnita olajállamokról mint pl. Szaúd Arábia.
Kína tervezett iráni beruházásait 400 milliárd dollárra saccolják.

Kína most azt a lépte meg, amivel Putyin Iránt több mint évtizedig hitegette; közben szabad égboltot biztosítva a két zsidó állam légierejének, hogy kedvükre pusztíthassák "szövetségesét" Szíriát, a térségben operáló iráni alakulatokra vadászva. Oroszország semmit sem ruházott be Iránban. SZ-300-as rakétákra szerződött vele. A pénzt felvette. A rakétákat nem szállította. Szégyenszemre nemzetközi bíróság előtt kellett perelni.

Most - ha a fagylalt tényleg visszanyal - F-17, 22 és 35-ös "raptorok" roncsai borítják majd Szíria véráztatta földjét.

Egy kissé habókos orosz zsidó Vlagyimir Zsirinovszkij a következőket írta Oroszország sorsáról c. könyvében. "Ki kell jutnunk az Indiai Óceán partjára ... Végre kell hajtanunk ezt a műtétet: az utolsó csapást délre.Ez biztostja az egész nemzet életben maradását. ... Mindez lökést ad  a gazdaság, a közlekedés, a kommunikáció fejlődésének, több nyersanyagunk lesz az élelmiszeripar és a könnyűipar számára Új vasútvonalakt építhetünk Delhibe Teheránba, Bagdadba. Új légijáratokat indítunk, új közútjaink lesznak. Újjá kell teremteni a Nagy Selyemutat Kínából és indiából Európába. Ez Oroszországon vezet keresztül és Oroszországv meggazdagszik. [142 - 143 old.]
 
Ez a vonat elment. Oroszországon keresztül nem vezetnek utak a szélrózsa egyik irányába sem. Az észak/déli út Afganisztánban végződött. A selyemút pedig máshol vezet és a kínaiak járnak majd rajta. Mellesleg a Selyemút sohasem érintette Oroszországot. Keleten Pekingből és Hangcsouból indult Chang Annál egyesült, majd Palmyránál vált újra ketté. Az északi ág Konstantinnápolynál, a déli pedig Kairónál végződött. Alig hihető, hogy Kína most Putyin lúdtalpas lubavicsi zsidajainak akarna Oroszországon keresztül selyemutat építeni.

De miről is van szó? Jellemző, hogy a falrengető hír először a Kuruc Infóban tűnt fel, szerencsére kellő alátámasztással, több forrás megjelölésével. A sok közül számomra egy héber nyelvü hírportál összefoglalója tűnik a legérdekesebbnek. Abból idézek néhány részletet néhány megjegyzéssel fűszerezve.

"Ha a kiteljesedő együttműködési megállapodás megvalósul, Irán mentőövet kap összeomló gazdaságához, és megkerüli az Egyesült Államok szankcióit. Kína stratégiai jelenlétet szerez a régióban és megerősíti gazdasági hatalmát, míg az Egyesült Államok helyzete súlyosan megrendul ebben a régióban elfoglalt miatt.
A megállapdás Izrael részéről is aggodalomra ad okot.
Ha megvalósul a Kína és Irán közötti stratégiai és gazdasági együttműködési megállapodás , az mentőkötél lesz az Egyesült Államok szankciói alatt süllyedő gazdaság számára, és megerősíti Kína hatalmi státusát és részvételét a Közel-Keleten. Ezenkívül súlyos csapást fog mérni az Egyesült Államok világhatalmi státusára.
A távoli jövőben a megállapodás Izraelt is fenyegetheti.
De most hogy a vízhiány előtérbe került Teheránban
[Arra utal, hogy Irán is érintett a Közelkeletet sújtó vízellátási válságban.] fokozódott a kínai merészség és az a vágy, hogy versenyezzen az Egyesült Államokkal a világhatalmi státuszért, legyőzve a tétovázásokat. Ennek jegyében Irán és Kína több területen megállapodás tervezetet készített. A New York Times értesülései szerint Hassan Rouhani iráni elnök ... jóváhagyta a megállapodás végleges tervezetét. A perzsa nyelven Teheránban kiszivárogtatott tervezet szerint 'átfogó stratégiai partnerségi megállapodás' jön létre Irán és Kína között 25 évre. Ebben az időszakban Kína mintegy 400 milliárd dollárt fektet be Iránban mintegy 100 infrastrukturális projektbe, elsősorban az olaj- és gáziparban, amely megbénulna a finomítók karbantartásának hiánya miatt. Megújításra kerülnek más infrastruktúrák is, például vasutak, kikötők , repülés és bankügyek. Kína 280 milliárd dollárt fektet be olajinfrastruktúrába, 120 milliárd dollárt pedig más infrastruktúrába.
Cserébe Kína rendszeres olajellátást kap kedvezményes áron, napi egymillió hordó mennyiségben, a megállapodás teljes időtartama alatt.
Kína ma kívülről importálja energia szükségletének 75% -át, így a világ legnagyobb energiaimportőre. Az olaj az egyik olyan 'jutalom', amelyet a kínaiak kapnak az Iránnal kötött megállapodás alapján. Óriási hozzájárulást jelent a kínai gazdaságnak a 'stratégiai megtérülés', amelyet Peking kap azáltal, hogy átveszi a perzsa-öböl torkolatánál lévő Jeski szigeten levő, valamint Hormuz-szorosban található Kasem partján levő, Irákban, ahol az Eufrátesz és a Tigris a Perzsa-öbölbe ömlik a kikötők megújításával és bővítésével szabadkereskedelmi övezeteket hoz létre és működtet. Makó térségében ugyancsak szabadkereskedelmi övezetet hoznak létre az Irán, Azerbajdzsán és Kína közötti határátkelőhely közelében, Örményország közelségében.
Ezek a projektek stratégiai jelenlétet biztosítanak Kínának Irán egész nyugati részén, és lehetővé teszik számára, hogy onnan folytasson hírszerzési megfigyelést és más biztonsági tevékenységeket a Közel-Keleten végzett egyéb tevékenységek leple alatt.
Az amerikaiakat is különösen érdekli a megállapodás fejezete, amely a
katonai hírszerzéssel és kibervédelmi együttműködéssel foglalkozik. A Teheránban közzétett megállapodástervezet szerint Kína ötödik generációs 5G mobil kommunikációs hálózatot hoz létre Iránban és hozzáférést biztosít a "Baidu" nevű kínai GPS műholdas hálózathoz.
Közösen képzik ki a kínai és az iráni haditengerészet személyi állományát. A megállapodás a közös katonai kutatásról és hírszerzési együttműködésről is beszél.
A technológiai együttműködés záradékai között szerepel egy különösen érdekes záradék, amely kifejezetten utal arra, hogy Kína együttműködik Iránnal a kibervédelem területén, például a "Great Chinese Fire Wall" projekt kapcsán, amelyet Peking az online rendszerek és általában a kiber kibontakoztatása érdekében folytat az olyan országokban, amelyek ellenségesek Kínához.
[Ezt cyber kémkedésnek nevezik, de ne lovagoljunk a szavakon.] Ezt a technológiát Irán rendelkezésére bocsátják, és következmények Izrael szempontjából egyértelműek.
Kína nemcsak az iráni gazdaságot és az iráni energiaipart kapja, amely ki van neki szolgáltatva, hanem azt is, hogy Iránnak a régióhoz fűződő kapcsolatai
révén elterjesztheti befolyását a Közel-Keleten. Ez egy klasszikus lépés, amely az 'öv és út' stratégiát szolgálja, amelyet Kína az elmúlt hét évben folytatott azzal a céllal, hogy gazdasági és stratégiai befolyást szerezzen Eurázsia-szerte, valamint Peking és Nyugat-Európa között. Ennek a stratégiának a részeként Kína hatalmas összegeket fektet be az ázsiai és afrikai országok infrastrukturális projektjeibe, amelyeket kínai munkások és mérnökök hajtanak végre. Megkövetelik azoktól az országoktól, ahol a kínaiak által épített kikötők, repülőterek és vasutak kötelesek megállapodni a bennük lévő állandó kínai jelenlétről. Kína így előőrsöket szerezhetett az Indiai-óceán partja mentén található kikötőkben, valamint megragadta az afrikai országok jelentős részét, ahol vannak olyan nyersanyagok, amelyek fontosak a kínai ipar számára, beleértve a kínai atomprojektet is. Az Indiai-óceán kikötőiben való jelenléte lehetővé teszi Kína számára, hogy kiterjessze befolyását és gyorsan növekvő katonai flottájának jelenlétét ne csak a Dél-Kínai-tengeren, ahol ütközik az Egyesült Államokkal , hanem az Indiai-óceánon lévő hajózási utakon is. a Szuezi-csatorna. Kína beavatkozhat az olajszállító tartályhajók mozgásába Az Iránnal kötött megállapodás lehetővé teszi a kínaiak számára, hogy stratégiai jelenlétet élvezzenek a Perzsa-öböl déli torkolatánál, és ezáltal potenciális veszélyt jelentsenek a Perzsa-öbölben hajózó amerikai, brit és francia haditengerészeti flottákra. Az az iráni olaj az Egyesült Államok szövetségesei, különösen Szaúd-Arábia és Kuvait olajkereskedelmét is befoolyásolja.
Egy további előny, amelyet Kína a megállapodásból nyerhet az, hogy Iránt 85 millió fős piacával a kínai gazdaság és technológia kényszervásárlójává teszi. Kínai szempontból a megállapodásnak egyetlen fő hátránya van: az Iránban működő kínai vállalatokat amerikai szankcióknak teszi ki, és nemcsak hogy nem tudnak kereskedni az Egyesült Államokkal vagy az Egyesült Államok kapcsolt vállalataival, hanem megtagadják tőlük a hozzáférést a a blokkolt iráni nemzetközi elszámolási és inanszírozási rendszerhez.
A kínaiak számára a nyereség csak a távoli jövőben keletkezik, amikorra az iráni projektek nyereséget kezdenek termelni, és teljes sebességgel megkezdi működését az az infrastruktúra, amelyet az ajatollahok földjén létesítenek. Eközben Kína legfőbb nyeresége stratégiai, és erőfeszítéseket tesz az "öv és út" kezdeményezésre, amelynek célja, hogy Kínát olyan
világhatalommá változtassa, amely katonai erő mellett "puha hatalommal" rendelkezik, hogy kihasználja befolyását és megmutassa hatalmát.
Az iráni érdeklődés szintén egyértelmű és több területre is kiterjed: A megállapodás értelmében Irán az USA szankciói ellenére nagy mennyiségben képes exportálni az olajat, és cserébe árukat, szolgáltatásokat, ipari alapanyagokat és az olajinfrastruktúrájának helyreállítását kapja, amelyre égető . szüksége van. Ily módon Irán valójában Kína segítségével megkerüli az Egyesült Államok szankcióit. Kína Irán szövetségesévé válik a nemzetközi színtéren is. Kínáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként vétójoga van. Kínában fennálló gazdasági érdekei lehetővé teszik az ajatollahok számára, hogy nyomást gyakoroljanak rá. Irán is képes lesz modern technológiákat, anyagokat és alkatrészeket beszerezni Kínából
katonai iparához. Ezenkívül ez év októberében lejár a Biztonsági Tanács által az irániakra bevezetett fegyverembargó, majd a kínaiak nehéz fegyvereket adhatnak el Iránnak, beleértve repülőgépeket, hajókat és harckocsikat, valamint fegyvergyártási technológiákat, titkosított katonai kommunikációs és műholdas és GPS rendszereket, amelyek Iránban ma nincsenek. Bár a megállapodást véglegesn még írták alá, Kína és Irán közötti együttműködés gazdasági és katonai területeken már évek óta fennáll. Irán jelenleg Kínának adja el azt az olajat, amelyet csak csempészúton exportálhatna.
A kínai haditengerészet hajókat küldött az iráni haditengerészettel  tartott közös tengeri manőverekre az Ománi-öbölben, a Perzsa-öböl torkolatánál. Az utolsó katonai tengeri manőverre Irán, Oroszország és Kína részvételével került sor 2019 decemberében.
Iránban van félelema külföldi térnyeréstől.
Kína az irániak által exportált olajért cserébe árukban fizet, nem dollárban. Ezek az áruk, például a Kínában gyártott autók, rossz minőségűek. Az irániak ellenzik a Kínábtól való függést.
A teheráni egészségügyi minisztérium szóvivője nemrég nyilvánvalóan támadta Kínát, azzal vádolva, hogy a járvány kitörésének kezdetekor nem adott    időben tájékoztatást a koronavírusról. Szerinte ez volt az oka annak, hogy Irán nem védekezett megfelelően. Mahmoud Ahmadinejad volt elnök megismé telte ezeket az állításokat. Támadva a megállapodást kijelentette, hogy Irán nagy hibát követ el, ha aláírja. Becslühető tehát, hogy a teheráni megállapodás részleteinek nyilvánosságra hozatala valószínűleg az iráni közvélemény számára az előnyök kidomborítását hivatott szolgálni.
A megállapodást támogató Zarif külügyminiszter és Rouhani elnök többször hangsúlyozták, hogy a megállapodás végül megkapta Ali Khamenei legfelsõbb vezetõ jóváhagyását, ezzel végleges legitimitást és 'kóser bélyeget'.

A politika, mint olyan, persze aljas, kétszínű. Ugyan miért lenne más a kínai politika?

Jelenleg úgy tűnik, hogy a kínaiak nem sietnek aláírni a megállapodást, valószínűleg azért, hogy ne súlyosbítsák az Egyesült Államokkal való konfrontációt, amely a közelmúltban felmelegedett. Peking valószínűleg szívesebben használná a megállapodást ostorként lengetni az amerikaiak feje felett, ahelyett, hogy azt megvalósítaná, és ezáltal gazdasági, esetleg katonai konfrontációba kerülne az USA-val.
A G20 konferencián Xi Jinping hangoztatta: Kína nem akarja súlyosbítani az USA-val való konfrontációt. De felhasználja megállapodás tényét, hogy bele bökjön Trump és az amerikai adminisztráció szemébe.
Az irániak azt is remélik, hogy az amerikai szankciók Kína segítségével történő kijátszásának lehetősége arra késztetheti az amerikaiakat, hogy vizsgálják felül a maximális nyomás politikáját, amellyel Trump megpróbálta Iránnnak az atom-, rakéta- és regionális felforgatással kapcsolatos politikáját megváltoztatni. A Kínával fennálló jó kapcsolatok segíthetnek Izraelnek Ha viszont a megállapodást aláírják és végrehajtják, az Izrael részéről stratégiai, katonai és hírszerzési szempontból aggodalomra ad okot. Először is, mivel egy ekkora gazdasági és stratégiai megállapodás Kína és Irán között súlyosan megrontaná az Egyesült Államok világhatalmának és a Közel-Kelet meghatározó befolyásoló tényezőjének státuszát. Az iráni nukleáris program, különösen ha Irán úgy dönt belép az atomklubba, katonai ellenintézkedéseket igényel.
A kínai Baidu GPS használata a kínai G5 rendszerben, valamint az Irán és Kína közötti hírszerzési együttműködés azonban megnehezíti Izrael számára az Iránban zajló események nyomon követését, és lehetővé teszi az irániak számára a rakéták pontosságának javítását mindenféle módon.
szövetségeseik Libanonban, Szíriában és Jemenben, Izrael.
Másrészt fennáll annak a lehetősége is, hogy a Kína és Irán között létrejött megállapodás fékező tényezőként hat az irániakra, és közvetett módon Izrael javára. Peking fékezheti Teherán nukleáris ambícióit és felforgató tevékenységeit a Közel-Keleten, mert a kínaiak nem akarják, hogy Irán létfontosságú és stratégiai infrastruktúrájába irányuló beruházásaik megsemmisüljanek, ha súlyos katonai [kibernetikai] konfrontáció keletkezik, Izrael és Irán között, vagy az Egyesült Államok, valamint arab és szövetségesei és Irán között.
Kína azt sem akarja, isten mentsen tőle, hogy Irán olyan helyzetbe kerüljön, hogy ne tudja visszafizetni adósságait.
A kínai politika hangsúlyozza, nem avatkozik be más országok belügyeibe, de Irán miatt nem akar nemzetközi elszigeteltségbe kerülni. Feltételezhető, hogy ha és amikor a megállapodást végrehajtják, Kína Iránnal szembeni politikája nagyon hasonlít majd Kína Észak-Koreával és Oroszország jelenlegi Szíriával kapcsolatos politikájára. A politika mindkét esetben az, hogy elkerülje a konfliktusokban való részvételt, mindaddig, amíg a hatalom érdekeit nem sértik. Izrael párbeszédet folytat és kapcsolatokat ápol Kínával. Ez is segíthet, ha a megállapodás végül megvalósul."

A szövegből kiderül, hogy az amerikai választások előtt íródott. Kínának érdekében állt megvárni az eredményt, amely számára is váratlan lehetett. Mondhatjuk úgy is, kellemetlen meglepetést okozott. Máris láthatóvá vált, hogy a vén marha elfuserálja az USA kína-politikáját is. Ennek figyelemre méltó előjelei a következők.
"
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére jelölt William Burns a szenátusi meghallgatásán nyíltan beszélt aggályairól Kína erősödő globális befolyásával kapcsolatban.Thomas-Greenfield, az új amerikai ENSZ-nagykövet pedig határozott fellépést ígért a világszervezetben tapasztalható erős kínai nyomásgyakorlás ellen. Az üzenet világos: az Egyesült Államok meg van arról győződve, hogy harcban áll Kínával a globális elsőbbségért, és egyik fél sem hajlandó meghátrálni. a Biden-kormányzat tagjai a sokak szerint az Egyesült Államok érdekeit világszerte egyre inkább veszélyeztető kínai fellépés feltartóztatásáról beszélnek. Mindannyian stratégiai versenytársként vagy ellenlábasként, nem partnerként vagy potenciális barátként hivatkoznak Kínára. A következő évtizedekben kulcsfontosságú lesz a nemzetbiztonság szempontjából, hogy Kínán felülkerekedjünk. Kína komoly tekintélyelvű ellenfél, amely módszeresen dolgozik képességei erősítésén a szellemi tulajdon ellopását, állampolgárai elnyomását, szomszédai zaklatását, globális hatáskörének erősítését, valamint az amerikai társadalomra gyakorolt befolyásának fokozását illetően  – mondta Burns a meghallgatásán. Nehéz ennél jelentősebb fenyegetésre gondolnom az Egyesült Államok számára a 21. században. Ez a legnagyobb geopolitikai kihívás, amellyel szembenézünk” – tette hozzá.
Ezek alapján okkal vonhatjuk le a következtetést: a kínai - iráni paktum a megvalósítás stádiumába lép.

2021.03.29

* * *

Lám, máris összeborultak! 

Nem volt nehéz megjósolni ami bekövetkezett a tudósítása szerint...
"A Deutsche Welle kínai honlap tudósítása szerint Wang Yi kínai külügyminiszter pénteken március 26-án érkezett Iránba látogatásra. Zarif iráni külügyminiszterrel együtt bejelentették, hogy  a két ország 25 éves együttműködési megállapodást ír alá. Az aláírási 'szertartást' március 27-én szombaton délben tartják. Az iráni nemzeti hírügynökség arról számolt be, hogy a két ország szerint Kína és Irán közötti 25 éves együttműködési megállapodás az 'One Belt and Road' kezdeményezés része.
A New York Times megszerezte a megállapodás perzsa változatát, és részletes jelentést készített mondván, hogy a megálla podás milliárdos gazdasági együttműködést és szoros katonai együttműködési projekteket tartalmaz."

Az One Belt One Road ~ Egy Övezet Egy Út program, más néven Új Selyemút egy több mint hatvan országra kiterjedő komplex geopolitikai-stratégiai terv - amelyet Kína indított útjára - politikai, gazdasági, védelmi célokat ötvöz.

Nem babra megy tehát a játék.  Valóban tektonikus erők lépnek működésbe.

2021.03.29

* * *

A "nagyszombati"  megállapodás kapcsán megpróbálok másként, zsidó módon, az "egyrészt - másrészt" formula kereteiben gondolkodni.

Úgy látszik, mondom: látszik, hogy Kína szent szövetséget kötött Iránnal Amerika és Izrael ellenében, durván tyúkszemükre taposva.

De miért tenné?

És mi van akkor ha Kína, Amerikával és Izraellel csendes egyetértésben, egyszerüen megvásárolja Iránt és vele az "iráni kérdést", tokkal - vonóval?

Ennek nem mond ellen Irán "felfegyverzése" ha az indító gombokon Kína is rajta tartja a kezét? Kíhúzható a lüktető méregfog a szíriai konfrontáció is. Az iráni alakulatok nem aprítják az eddigi hévvel a cionista sátán szövetségeseit, azok pedig kissé mérsékeltebben bombázzák Szíria területét, az ott operáló iráni erők leradírozása végett.

A vérszomjas biboldó a Bibi is elmehet a francba a hülye prezentációival. Mi sem természetesebb ugyanis, hogy Kína, a legnagyobb Nagy Testvér, ellenörzése alá fogja vonni az iráni urándúsítást is és ügyelni fog arra, hogy atom robbanófejes iráni rakéták ne induljanak izrael irányában.

Ezen kívül az iráni rakétaalakulatok olyan parádékat tarthatnak Teherán főterén, amilyet akarnak. Khomeini se fog leszállni a falvédőről, hogy megcibálja Khamanei szakállát a Kínával folytatott seftelés miatt.

A földalatti iráni rakétabarlangok titka is feltárul a "jóbarát" előtt, amelyek jók lesznek mondjuk gombatermesztésre.

Hszi Csin Ping durva szóváltásba keveredett Trumppal, de a jelek szerint jól ki akar jönni Bidennel.
"Egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy Biden "gyakorlatiasan, nyitott szemmel, realisztikusan" szeretne tárgyalni a jövőben a kínai vezetéssel, de a súlyos aggályok ellenére nyitva akarja tartani a kommunikációs csatornákat. A kínai elnök rámutatott, hogy a konfrontáció katasztrófa lenne mindkét oldal számára, az együttműködés az egyetlen választás, a vitákat konstruktívan kell rendezni, ezért újra létre kellene hozni a párbeszédet és egymás megértését lehetővé tevő mechanizmusokat - jelentette a Hszinhua állami hírügynökség. Hszi emellett abbéli reményét fejezte ki Bidennek, hogy Washington körültekintően fog eljárni a kínai szuverenitást érintő kérdésekkel, egyebek között Tajvannal, Hongkonggal és Hszincsianggal kapcsolatban. Hozzátette, kívánatos lenne az élénkebb kommunikáció a két ország gazdasági, pénzügyi és bűnüldözési ügynökségei, illetve hadseregei között is.

Business is business, mondják az ilyesmire - angolul...

2021.04.01.
 

Sz. Gy.

Folyt. köv.!