A honlap átalakítás alatt!!

Szeszák Gyula írásai

Impresszum

Mailto

Szerkesztöi üzenetek

Új cikkek

 Új blogok

Blog

Comment

Ellenállás

Fiskális

Grafikus

ARCHIVUM 

Blog!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

Az emberiség hosszú menetelése?
Maoisták Indiában.

Ki hitte volna, hogy a "maoisták Indiában" keresőszavakra a Google 144.000 találatot ad 0.21 másodperc alatt. Óh átlag magyar mit tudsz te erről? Tán nem is érdekel. Nem baj! Én elidőzöm kissé ennél a témánál.

Elég az hozzá, hogy Indiának cca. 1.166.000.000 lakosa van. "aA GDP kimagasló mértékű, mintegy 7- 9%-os éves növekedése bizonyítja ezt. Így a lakosság éves vásárlóereje mára már 3.267 milliárd dollárra nőtt! Mégis a lakosság közel fele a szegénységi küszöb, vagyis 1 (egy) USD/nap alatti (!) jövedelemből "él". Az aktív munkaerő 523 millió főre rúg, miközben az államadósság a GDP 78%-a, míg az infláció 7,8% körüli."

Tetszenek érteni (?), cca. azaz csaknem ötszáznyolcvanmillió éhező emberről van szó. Hát már miért ne lázadna? "Mára a maoisták India 28 tagállamából 20-ban követnek el szórványos merényleteket." Ez alatt azt kell érteni, hogy vonatokat, autóbuszokat robbantanak fel, katonai és rendőrségi objektumokat semmisítenek meg, persze a bennlevők kel együtt és a jófene tudja, még mit ki nem találnak, végre nem hajtanak.

India maoistáktól "fertőzött" területeit a mellékelt térkép szemlélteti. A maoisták áldozatainak "földrajzi megoszlását" pedig a másik. A piros különböző színárnyalatait persze úgy kell érteni, hogy miután gerillaháború folyik, a kérdés a kormányzat szempontjából úgy fogalmazódik meg: itt a piros (?), hol a piros (?), - csakúgy mint Afganisztánban és (egyre inkább) Pakisztánban is.

De hogy kerül a csizma, azaz Mao az indiai asztalra? Nem is olyan hosszú a sora ennek!

Nem tudom, ha Maot verném be a Google-ba, hány találatot adna. Ehelyett előszedtem egy kortárs - szemtanú Baracs Dénes könyvecskéjét. Címe: Teng Hsziao-ping [Kossuth Könyvkiadó - 1987]. Ebből (is) világosan levezethető, hogy Kína nemzeti szocializmust épít és ez épp olyan gazdasági sikertörténet, mint Hitler nemzeti szocializmusa volt anno.

Nem tudom, feltűnik e valakinek, hogy Kina nagyságának szimbóluma nem más mint Mao Ce-tung - olyannyira, hogy legfélelmetesebb csodafegyverükön a jüanon is a nagy kormányos képe díszeleg. [A jüanról már elkezdtem írni, de sorrendet cseréltem, mert úgy vélem egy kis maoista alapvetéssel a jüan világgazdasági, világpolitikai és katonai (!) szerepe is érthetőbb lesz.]

Mao eszméit az 1958-ban született "pejtahói álommal" azonosítják. Persze az álmok kuszák és zavarosak, de Freud óta tudjuk, van valami közük a valósághoz.

Nos Mao úgy vélekedett, hogy önműködő demokrácia nincs, ezért "Marxot Csing Huang-ti császárral kell 'társítani'." [118. old.] A császár őfelsége egyesítette Kínát, építtette a Nagy Falat, ő állította fel az "agyaghadsereget" és ásatta el elevenen a konfuciánus írástudókat. Uralkodása alatt Kína világhatalommá lett.

Lehet, Mao kissé őrült volt, kétségtelen viszont hogy ebben az őrületben volt rendszer!

Kína
lobogójában egy nagy és négy kicsi ötágú csillag van. Talán nem fogják nekem elhinni, hogy e csillagocskák "a munkásosztályt, a parasztságot, a kispolgárságot és a nemzeti burzsoáziát (!) jelképezik." [100. old.]

Ami a burzsoáziát - mint olyat - illeti, a kínaiak mindíg is tudtak disztingválni. Ebben a fundamentális kérdésben is tudtak.

Az "idegenszívű" idegen érdekekkel összeforrott hazai (kínai) burzsoáziát "komprádor" burzsoáziának titulálták és kiírtották. "1949-től a 'büroratikus tőke' vállalatait elkobozták, a külföldi tőke vállalalait pedig lefoglalták. Állami kézbe kerültek a nagybankok, a vasutak, a kohászati vállalatok többsége, a nehézipar zöme ... a többi vállalatok 'javát' állami-magántőkés vegyes (!) vállalatokká alakították át." [104. old.]

Mao később pontosította a kínai típusú demokrácia ismérveit. [Ez ma is aktuális, ezért pihenhet Mao a mauzóleumban.] "A kínai típusú demokrácia nem a burzsoázia, de nem is a proletariátus diktatúrája lesz, hanem a négy antiimperialista, antifeudalista osztály, a proletariátus, a parasztság, a kispolgárság és a nemzeti burzsoázia diktatúrája." [92. old.]

Úgy ám!

A kínaiak imádják a koncepciókat, ennél jobban talán csak a koncepciók kiigazítását élvezik. Egyik ilyen koncepció volt az 1978-as u.n. 3. plénum határozata, amelynek a kiigazítása érdekes számunkra. 1979-ben Kína kokettálni kezd az USA-val, "ugyanebben az időben mutat rá ... több vezető közgazdász a masszív tőkés hitelfelvétel, az eladósodásra alapozott fejlesztési koncepció veszélyeire, elindítva az 1978-as koncepció kiigazítását." [193. old.]

Érdekes, a mi (zsidó) közgazdászaink és pénzügyi guruink ezt pont fordítva gondolták - gondolják. Nem baj, jut majd nekik is "vezetőszár", ha eljön az ideje.

Tagadhatatlan, Mao legalább annyi balhét csinált Kínában, mint Sztálin a Szovjetúnióban. Sok hasonlóság mellett volt azonban eszméik között egy óriási különbség. Sztálin "sima" szocializmust épittetett (volna) az oroszokkal. Kína pedig - ismétlem - nemzeti szocializmust épített. Az előbbi összedőlt, az utóbbi most szökken szárba. Mao eszméíből ezt szisztémát mentette át Kína! Ehhez volt szükség az 1981-ben megalkotott 28.000 írásjegyből álló u.n. "Történelmi Határozatra". Ez olyasféle mű volt, mint amit a rodoszi Hagészandrosz, Athénodórosz és Polüdórosz a csináltak egy márványtömbbel, amelyben "benne volt" a Laokoon csoport, csak a fölösleget kellett lefaragni.

A határozatban a párt leszögezi: "Mao elvtárs mindíg hangsúlyozta, hogy politikánknak saját erőnkre kell támaszkodnia és meg kell találnunk saját utunkat, a mi saját feltételeinknek megfelelően." [211. old.]

Ki kell térnem még a Teng Hsziao-ping sugallta u.n. "Négy Alapelvre" (az alapelveket is imádják a kínaiak...), amelynek négy lába van, a) szocialista út, b) proletárdiktatúra (ez már csak egy csillag...), c) a párt vezető szerepe, d) Marx, Lenin, Mao eszmeisége. Az alapelvek bekerültek az 1982-es kínai Alkotmányba is.

No és a lényeg! A kínaiak kimondták, kimondják: "meg kell cáfolni azokat a nézeteket, hogy a szocializmus rosszabb, mint a kapitalizmus!" [226. old.]

Dehát mi köze ennek a "hosszú meneteléshez" amiről a cikk szólni szeretne? Sok köze van. Nem vitás, hogy a Dél Cshiangsziból az észak-shenszi határkörzetig tartó 12.500 km- es úttal Mao beállította a csoportos távgyaloglás Guiness rekordját, azzal a kb. 7-10.000 emberrel, akik az induló 100.000-ből célbaértek. Csak hab a tortán, hogy 18 hegyláncon és 24 folyón kellett átkelniük. De nem ez a poén, hanem az, amit a könyv ekként foglal össze. "...A visszavonuló haderő magja fennmaradt, tovább közdött és később százszorosára nőve győzött. Egyedülálló volt ez az erő abban a tekintetben, hogy nem pusztán hadat viselt, de egyben politikai ideológiai nevelőmühely is volt. Képezte saját katonáit, s amerre haladt, millióik között hintette el az új eszmék magvait." [76. old.]

A sereg csak itt - ott hagyott maga mögött felszabadított területeket, de ahol elhaladt, a kizsákmányolás alóli felszabadulás reményét és akaratát plántálta a tömegek tudatába. Ezen az alapon jöttek létre később azok a szigetek, amelyek utóbb egy (nemzeti) szocialista világbirodalommá olvadtak össze.

Ez maradt, ill. született Mao eszményeiből. Nem semmi! Mao nyomán olyan létformák keletkeztek Kínában, amelyek mellett másfélmilliárd ember biztosan megkeresi a mindennapi betevőre valót, ami feltehetően több, mint a félmilliárd hindunak jutó napi egy dollár, vagy akár 99 dollárcent...

Nem tudom, miből gondolták az amerikaiak, hogy Kína gazdasági, politikai, társadalmi és ideológiai rendszerét egy "bársonyos" forradalommal fel lehet borogatni? A CIA jóformán Kínával kezdte. Ez rájuk jellemző...

A tienanmen-téri szerfölött sajnálatos eseményekre gondolok.

1989. június 4.-én a kínai néphadsereg több mint százezer katonája kerítette be a több hete ülősztrájkot folytató diákokat a pekingi Tienanmen-téren. A tüntetések április közepén kezdődtek a Mennyei béke terén. A kivonuló egyetemisták saját diákszövetséget alapítottak, amely a demokráciáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról akart tárgyalni a hatalom birtokosaival.

Hát ez nem jött össze. Persze szimpatikus az - az egyszem diák, aki egy nylon cekkerrel a kezében "feltartóztatja" a tankokat. Úgy tudom később kivégezték. Talán vele kapcsolatos az igen gyakran használt szállóige: rosszkor volt rossz helyen...

Az amerikaiak persze nem tanulnak. Ugyanazt próbálták később a diákokkal eljátszatni Teheránban is. Az Iszlám Forradalmi Gárda (Pasdaran-e Enghelab) azonban nem hatódott meg a demokratikus hőzöngéstől, ill. nyavalygástól. Iránban sem tört ki bársonyos forradalom.

És most kanyarodjunk vissza Indiába. Ott senki se pofázik a demokráciáról jólétről és az emberi jogok tiszteletben tartásáról. Figyelmen kivűl hagyják legnagyobb emberük Mahatma Gandhi tanítását. Egy hazai széplélek Póczik Szilveszter elmélkedik arról, hogy "abszolút szegénynek a mai Magyarországon azokat tekintjük, akiknek jövedelme havi mintegy 40–50 ezer forint vagy annál is kevesebb, ami legfeljebb a legminimálisabb élelem és hajlék (sic!) biztosítására, vagy még arra sem elegendő. Egyszerre normasértő, antiszociális magatartások megvalósítói és áldozatai, köz- és önpusztítók, bűnelkövetők és bűncselek mények áldozatai. Mindez igazolja Mahatma Gandhi szavait, aki szerint „a szegénység a legnagyobb erőszak”. Szentigaz! A kevesebb mint egy dollár naponta tehát kevesebb mint 6800 Ft. havonta magyar pénzben kifejezve. Igaz Indiában, főleg a nagyvárosokban, generációk születnek, "élnek" és halnak meg az utcán. De azért mégis...

Nos, Indiában minimum (!) félmilliárd ember szenvedi a szegénység erőszakát. Hát már miért ne legyen maga is erőszakos, azaz "terrorista". Ezekre a "terroristákra" már nem is az indiai reguláris hadsereg egységei, ill. rendőralakulatok vadásznak, hanem "szabadcsapatok". Ezeket a gyilkos disznókat jól ismerjük az iraki "terrorelhárítás" történetéből. Nem tartoznak semmiféle katonai, rendőri közigazgatás alá. Ergo nem lehet tagjaikat szadista rémtetteikért felelős ségre vonni.

Szóval, a sóher hindu "terroristának" szegődik. Ezzel helyzete azonnal és látványosan javul. ennivalót, egyenruhát, hálózsákot és mindenek fölött fegyvert (!) kap. Kvázi ő is "szabadcsapatos" és azzal foglalkozhat, amit szeret - öldösi elnyomóit. Először a rájuk vadászó sintéreket ritkítják, de a rendőrörsök, a vonatok, meg a buszok után sorra kerülnek majd a városok gazdagok és diplomaták lakta negyedei is. No meg a külföldi létesitmények...

Már csak a térképre szükséges egy pillantást vetni. Megfelel egy iskolai földgömb is. Afganisztánban a ludtalpas amerikaiak és csatlósaik kergetőznek, bújócskáznak a tálibokkal. Komoly háborúról ott részükről szó sincs. Jelenlétük viszont arra jó, hogy a "vörös övezetek" egyre nagyobb foltokká terebélyesedjenek és összeolvadjanak, de nemcsak Afganisztánban, hanem a szomszédos Pakisztánban is, ahol a fővárosi [Karacsi] háziasszonyok fazekába a tálib övezetből egy jobb távcsővel már be lehet látni...

Az igazi korszakváltást az emberek általában nem veszik észre. A huszonegyedik század korszakváltása, a "gandhizmus" csendes, ám totális, bukása volt. Sietek kijelenteni, ez nem indiai, hanem világjelenség. Mi is volt ez a gandhizmus? A Katolikus Lexikon rövid meghatározása szerint a "gandhizmus Mahatma Gandhi társadalmi és politikai célok érdekében kidolgozott sajátos eszmerendszere. Központi fogalma a hagyomá nyos indiai vallási-filozófiai rendszerekben (buddhizmus, dzsainizmus, hinduizmus) is fontos szerepet játszó ahimszá (erőszakmen tesség, nem-ártás), mely a hívőknek előírja minden lény kímélését, az élet tiszteletét, tiltja megölésüket, pusztításukat. ... Az igazságot (szatja) az egyén földi pályafutása során a természethez közeli, vagyontalan, munkával töltött, sokszor végletesen egyszerű, vallásos élet jelenti, s egyfajta szókrátészi „belső hang” figyelmeztet rá. Az eszményi indiai társadalmat, Gandhi szerint, archaikus önellátó falvak közössége alkotná..."

Vicces egy ember volt ez a Gandhi. Csak saját tanait vette komolyan és ragaszkodott hozzájuk mindhalálig, mert - természetesen - agyonlőtték, sílusosan az imaszőnyegén, áldásosztás közben.

Ami az "archaikus önellátó közösségeket" illeti, a fentebb emlegetett napi egy dollárból ilyeneket nem lehet finanszírozni. Emlékezzenek csak, a cigány lova is akkor döglött meg. mikor már "csaknem" megszokta a koplalást.

És itt következiik India számára a maoi hosszú menetelés modellje [lásd fent] a felszabadított, átnevelt és kissé felfegyverzett paraszti övezetekkel. Mert Indiában sem az dönti el a dolgokat, hogy a "maoista terroristák" hány ellenséget lőnek tarkón, hánynak vágják le a fejét, vagy égetik, ill. temetik el élve. A játszmát az dönti el, hogy a hindu parasztnak hogy smakkol majd a nemzeti (!) szocializmus. Elég egy - egy röpke pillantással összevetni az akkori és a mostani történelmi szituációt annak belátásához, hogy az indiai "újmaoizmus" esélyei összehasonlthatatlanul kedvezőbbek, mint a maoizmu sé voltak annakidején.

És hogy mi közünk (lehet) mindezekhez?

1972-ben mondta valami marha, talán Szekér Gyula miniszterelnök helyettes, hogy a nyugati olajválság hozzánk nem gyűrűzik be. Világhírű lett egyből mint Kósa Lali. "Bon mot"-ja pedig az egyik leggyakrabban használt szállóigévé vált. Sőt! Mára világos, hogy a rothadó élősdi kapitalizmus egyik működési formája a begyűrűzés. A büszke spanyol grandok utódai se vették komolyan, hogy az Al Kaida begyűrűzhet hozzájuk. Aztán mégis. Ott is robbantak a  vonatok. A "grandok" lelkesedése pedig látványosan lelohadt az ázsiai kalandok tekintetében. Az hiszem, most Anglia vált méltóvá arra, hogy egy kis "dá - dát" kapjon. Meggyőződésem szerint meg fogja kapni...

-------------------------------------

Valamit, most hogy az írást befejezem, be kell vallanom. Az indiai szituációk nem véletlenül és nem önma gukban érdekelnek. (Sanda mészáros effektus...) Régi "kedvenceim", a kétharmados Orbán Viktor, és erős embere a feddhetetlen Pintér Sándor jutnak eszembe a téma kapcsán. Orbán a disznóperzselés lángjaitól nyilván nem látja India, Pakisztán és Afganisztán távoli lángjait. Talán nem is érti ezeket, valójában esetleg nem is érdeklik. Ő Amerika embere, hogy ne mondjam, vazallusa.

Kormányának egyik legundoritóbb figurája a pörgebajszú Martonyi János külügyminiszter, a minap nyilatkozta Hillary Clintonnál tett látogatása során, hogy "Magyarország feltétlen híve a transzatlanti együttműködésnek és annak, hogy az Egyesült Államok maradjon Európában (marad...), mert Közép Európa és Magyarország biztonságának meghatározó tényezője az Egyesült Államok." A beszéd világos. 

Nem tudom, az említett urak, ismerik e, olvassák e, értik e Batsányi Jánost? [Kötve hiszem.] Pedig tanulságos és a mához is szól a" franciaországi változásokra" 1789-ben írott verse

Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Nemcsak a Bibliának van kódja, a "kétharmadnak" is van. Ezt a diadalt nem magyarázza sem a nép szeretete, sem a magyar történelem leghitványabb "elitjének" cinkos támogatása, sem a szavazók gyógyíthatatlan infantilizmusa. Orbánt és a kétharmadot "megcsinálták". Kérdés, kik és milyen célból?

Az első kódsorok lassan olvashatókká, értelmezhetőkké válnak. A felcsúti népboldogító a minimálbérek megadóztatásával kezdte. Ez érthető. A prés karját tovább kell forgatnia, a bűvös  3.8 % kisajtolásához.

Csiklandósabb téma egy totális elnyomó apparátus kiépítése Pintér Sándor közreműködésével. Ők ketten nagyon jól megértik egymást és kitünően tudnak együtt dolgozni. Nem volt baj már az első regnálás idején sem. Az, hogy a kedvenc kágébés volt és épp a vádlottak padján ült, mikor Orbán belügyminiszternek jelölte, lassan feledésbe merül.

Természetesen nem baj, hogy Mr. Security csaknem kétmilliárd forintot kaszált, helyesebben vallott be, hisz ebben nyilván nincs egy petáknyi régi olajrészesedés sem és biztos, fillérre leadózott minden forint után. Most pedig biztos nem folyik ellene büntető eljárás, hisz ha folyna, vagy magától bevallotta volna, vagy fennakadt volna a "C" tipusu állambiztonsági vizsgán. Hát nem?

Summa - summárum egy kitünő szakember, egy minden gyanú fölött álló állampogár, kezébe kerül a ren
dőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ujjászerveződő adó - kopószolgálat irányítása. Még szorosabban összekapcsolják az összes lehetséges állami, a "kiszervezett", és secutitys adatbázisokat és egy fél nap alatt kicsinálhatnak bárkit, vagy ezért, vagy azért.

Ehhez társul a módositandó szabálysértési törvény (tipikus "szegénytörvény"), amely a szadista sintérek kénye kedvére kiszolgáltatja a "megélhetési szabálysértőket", köztük a gyermekeket is, mint Anglia legszebb napjaiban - a juhlegelők kisajátítása, az eredeti tőkefelhalmozás idején.

Ez úgyszólván természetesnek is tünhet. Igenám, de lassan villózni kezd, alakot ölt egy további új kódsor: Nem arról van szó, hogy a volt (?) üzlettársak és magánbeosztottak lettek, lesznek kinevezve a legmagasabb rendőri posztokra. A hugyos Kiss Ernő reaktíválása is érthető lenne Pintér részéről, ha mint proto belügyminiszter már az első értelmes mondatában leszögezte, hogy Gergényi Péter "vasprefektus", ugyancsak üzlettárs, jól dolgozott. Mindez tehát természetesnek vehető.

A baljós hír a "terrorelhárító központ" felállítása.

Erre olyankor kerül sor, ha terrorveszély van, vagy lehet, mondjuk ötven éven belül... Az óvatosság sohasem árt, még ha fölös is. De mi jelenthet, kik jelenthetnek ma terrorveszélyt Magyarországon? A Magyar Gárda, vagy tán a Morvai - Gaudi páros? Röhej! Netán a sittre vágott Budaházy Gyuri, vagy a valaha volt hatvannégy vármegye bohóca Toroczkai Laci veszélyesek? Egy fenét. Annyira meg még Orbánék sem lehetnek hülyék, hogy az internetes levél, honlap és blogíró grafománokat tartsák potenciáis terroristáknak? Vagy a "nemzeti" egyletecskékről lenne szó? Viccnek is rossz. Fajsúlyos iszlám közösség sincs nálunk.

Hát akkor - mi az ábra? A helyzet egyértelmü. A központot sürgősen fel kell állítani! Hogy miért? Teljesen világos!

A talányos orbáni vigyorgás, a tartalmatlan szövegelés és a seggnyaló médiaprodukciók "kerényiádái" nem nyujtanak olyan jó cirkuszt a népnek, még Orbán választóinak sem, hogy a még kisebb kenyér miatt ne kezdene előbb utóbb morgolódni, aztán hőbörögni, aztán köveket, építési anyagokat gyüjteni holmi alkalmi utcai építkezésekhez. Nos, ebben áll a terrorveszély az egész világon és nálunk is! A "terroristák" a kapitalizmus által éhezésre, szenvedésre és megaláztatásra ítélt olyan embertömegek akik nem akarnak, vagy már nem bírnak tűrni. A potenciális terroristák száma úgy három - négymilliárd főre tehető ezen a kurva világon. Hogy is mondta Gandhi? A szegénység a legnagyobb erőszak. Ezt az erőszakot "antiterrorizmussal" tartják fenn világszerte és Magyarországon is.

Nos ebben mesterkednek ma Orbán és Pintér. Nem a saját ötletük! Aki megcsinálta a kétharmadot, az vezényli a magyarországi folyamatokat. Ennek során Magyarország ismét "mintaállam" lesz. Ezúttal egy világraszóló európai kisérleti projekt végrehajtója. A projekt célja a tönkretett "jóléti" demokráciák romjain egy demokráciának sőt akár nemzetinek is látszó totális "antiterrorista" rendőrállam megszervezése és próbaüzemeltetése mindaddig, amíg az Unión belül szabványosithatóvá nem válik. Ez nem egy délamerikai banánköztársaságra fog hasonlítani, hanem a Nagy Testvér mintaállamára, valamivel "szelídebb" módszerekkel de még hangsúlyosabb totalitással. Ismerjük az amerikaiak által fenntartott terrorelhárító központok tevékenységét. Elég csak a guantanamói, vagy a bagdadi Abu Graib "intézet" tevékenységére utalni. Ezeken a helyeken most leépítés van. Biztos tudunk használni néhány szakembert.

De, jó urak, mi lesz ha mindez nem jön be? Nem is hiszitek, hogy az emberi nyomorúság mennyire képes deformálni a politikai - földrajzi teret és India, meg a többiek, milyen gyorsan "szomszédainkká" válhatnak a közös problémák talaján, azok "megoldása" terén.

Sillabizáljuk kissé tovább sorsotok kódjait. Talán "lírainak" fogjátok tartani Sinka István versét [1956.10.26 - Buda]

Üdv néked Ifjúság! Üdvözlégy magyar nép,
ki lángban és vérben születtél meg újra
három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!
Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyat adott kezébe Isten ujja?
S mely nép beszélt így az önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonát fújja?
Bús igájának fájára írja hát,
s mint annyiszor a megsárgult ezerévben
vérrel és vassal tanítja zsarnokát.

Bűnhődni fogtok ti is! Saját becses személyetekben, bűnhődni fognak a családjaitok, csicskásaitok, barátaitok, még tán a szomszédaitok is, mégpedig többed-íziglen úgy felmenő, mint lemenő irányban.

És tudjátok mit? Szemeiteket ne Párizsra vessétek, fülelni se arrafelé füleljetek, hanem jártassátok, forgassátok körbe - körbe. Forr a világ bús tengere óh Orbán, őh Pintér, óh Martonyi! Bizony - bizony nincs az ülepetek alatt földrengésbiztos párna. "Becsületetek" pedig olyan rohamosan zsugorodik majd, mint a szamárbőr Balzac hasonló című regényében. É tudjátok mit? Belőletek még egy őszödi beszédet sem nézek ki. A kérdésekre persze majd válaszolnotok kell, de már nem a Parlamentben...

2010.07.04

Sz. Gy.