Az
emberiség hosszú menetelése? Maoisták Indiában.
Ki
hitte volna, hogy a "maoisták Indiában"
keresőszavakra a Google 144.000 találatot ad 0.21 másodperc
alatt. Óh átlag magyar mit tudsz te erről? Tán
nem is
érdekel. Nem baj! Én elidőzöm kissé
ennél a témánál.
Elég
az hozzá, hogy Indiának cca. 1.166.000.000 lakosa
van. "aA GDP kimagasló mértékű, mintegy 7-
9%-os éves növekedése bizonyítja ezt. Így a
lakosság éves vásárlóereje mára már 3.267 milliárd dollárra nőtt! Mégis a
lakosság közel fele a szegénységi küszöb, vagyis 1 (egy)
USD/nap alatti (!) jövedelemből
"él". Az aktív munkaerő 523 millió főre rúg, miközben az államadósság a GDP 78%-a,
míg az infláció 7,8% körüli."
Tetszenek
érteni (?), cca. azaz csaknem ötszáznyolcvanmillió
éhező emberről van szó. Hát már miért ne lázadna?
"Mára a maoisták India 28 tagállamából 20-ban követnek el szórványos
merényleteket." Ez alatt azt kell érteni, hogy vonatokat,
autóbuszokat robbantanak fel, katonai és rendőrségi
objektumokat semmisítenek meg, persze a bennlevők kel együtt
és a jófene tudja, még mit ki nem találnak,
végre nem hajtanak.
India
maoistáktól "fertőzött" területeit
a mellékelt térkép szemlélteti. A maoisták
áldozatainak "földrajzi megoszlását" pedig
a másik. A piros
különböző színárnyalatait persze úgy
kell érteni, hogy miután gerillaháború
folyik, a kérdés a kormányzat szempontjából
úgy fogalmazódik meg: itt a piros (?), hol a piros
(?), - csakúgy mint Afganisztánban és (egyre
inkább) Pakisztánban is.
De
hogy kerül a csizma, azaz Mao az indiai asztalra? Nem is olyan
hosszú a sora ennek!
Nem
tudom, ha Maot verném be a Google-ba, hány találatot
adna. Ehelyett előszedtem egy kortárs - szemtanú Baracs
Dénes könyvecskéjét. Címe: Teng
Hsziao-ping [Kossuth Könyvkiadó
- 1987]. Ebből (is) világosan levezethető, hogy Kína
nemzeti szocializmust épít és ez épp
olyan gazdasági sikertörténet, mint Hitler nemzeti
szocializmusa volt anno.
Nem
tudom, feltűnik e valakinek, hogy Kina nagyságának
szimbóluma nem más mint Mao Ce-tung - olyannyira,
hogy legfélelmetesebb csodafegyverükön a jüanon
is a nagy kormányos képe díszeleg. [A jüanról
már elkezdtem írni, de sorrendet cseréltem,
mert úgy vélem egy kis maoista alapvetéssel
a jüan világgazdasági, világpolitikai
és katonai (!) szerepe is érthetőbb lesz.]
Mao
eszméit az 1958-ban született
"pejtahói álommal" azonosítják.
Persze az álmok kuszák és zavarosak, de Freud
óta tudjuk, van valami közük a valósághoz.
Nos
Mao úgy vélekedett, hogy önműködő demokrácia
nincs, ezért "Marxot Csing Huang-ti császárral
kell 'társítani'." [118. old.] A császár
őfelsége egyesítette Kínát, építtette
a Nagy Falat, ő állította fel az "agyaghadsereget"
és ásatta el elevenen a konfuciánus írástudókat.
Uralkodása alatt Kína világhatalommá
lett.
Lehet,
Mao kissé őrült volt, kétségtelen viszont hogy
ebben az őrületben volt rendszer!
Kína lobogójában
egy nagy és négy kicsi ötágú csillag
van. Talán nem fogják nekem elhinni, hogy e csillagocskák
"a munkásosztályt, a parasztságot, a kispolgárságot
és a nemzeti burzsoáziát (!) jelképezik."
[100. old.]
Ami
a burzsoáziát - mint olyat - illeti, a kínaiak
mindíg is tudtak disztingválni. Ebben a fundamentális
kérdésben is tudtak.
Az
"idegenszívű" idegen érdekekkel összeforrott hazai
(kínai) burzsoáziát "komprádor"
burzsoáziának titulálták és kiírtották.
"1949-től a 'büroratikus tőke' vállalatait elkobozták,
a külföldi tőke vállalalait pedig lefoglalták.
Állami kézbe kerültek a nagybankok, a vasutak,
a kohászati vállalatok többsége, a nehézipar
zöme ... a többi vállalatok 'javát' állami-magántőkés
vegyes (!) vállalatokká alakították
át." [104. old.]
Mao
később pontosította a kínai típusú
demokrácia ismérveit. [Ez ma is aktuális, ezért
pihenhet Mao a mauzóleumban.] "A kínai típusú
demokrácia nem a burzsoázia, de nem is a proletariátus
diktatúrája lesz, hanem a négy antiimperialista,
antifeudalista osztály, a proletariátus, a parasztság,
a kispolgárság és a nemzeti burzsoázia
diktatúrája." [92. old.]
Úgy
ám!
A
kínaiak imádják a koncepciókat, ennél
jobban talán csak a koncepciók kiigazítását
élvezik. Egyik ilyen koncepció volt az 1978-as u.n.
3. plénum határozata, amelynek a kiigazítása
érdekes számunkra. 1979-ben Kína
kokettálni kezd az USA-val, "ugyanebben az időben mutat
rá ... több vezető közgazdász a masszív
tőkés hitelfelvétel, az eladósodásra
alapozott fejlesztési koncepció veszélyeire,
elindítva az 1978-as koncepció kiigazítását."
[193. old.]
Érdekes,
a mi (zsidó) közgazdászaink és pénzügyi
guruink ezt pont fordítva gondolták - gondolják.
Nem baj, jut majd nekik is "vezetőszár", ha eljön
az ideje.
Tagadhatatlan,
Mao legalább annyi balhét csinált Kínában,
mint Sztálin a Szovjetúnióban. Sok hasonlóság
mellett volt azonban eszméik között egy óriási
különbség. Sztálin "sima" szocializmust
épittetett (volna) az oroszokkal. Kína pedig - ismétlem
- nemzeti szocializmust épített. Az előbbi összedőlt,
az utóbbi most szökken szárba. Mao eszméíből
ezt szisztémát mentette át Kína! Ehhez volt szükség
az 1981-ben megalkotott 28.000 írásjegyből álló
u.n. "Történelmi Határozatra". Ez olyasféle
mű volt, mint amit a rodoszi
Hagészandrosz, Athénodórosz és Polüdórosz a
csináltak egy márványtömbbel, amelyben
"benne volt" a Laokoon csoport, csak a fölösleget
kellett lefaragni.
A határozatban a párt leszögezi:
"Mao elvtárs mindíg hangsúlyozta, hogy
politikánknak saját erőnkre kell támaszkodnia
és meg kell találnunk saját utunkat, a mi saját
feltételeinknek megfelelően." [211. old.]
Ki
kell térnem még a Teng Hsziao-ping sugallta u.n. "Négy
Alapelvre" (az alapelveket is imádják a kínaiak...),
amelynek négy lába van, a) szocialista út, b) proletárdiktatúra
(ez már csak egy csillag...), c) a párt vezető szerepe,
d) Marx, Lenin, Mao eszmeisége. Az alapelvek bekerültek
az 1982-es kínai Alkotmányba is.
No
és a lényeg! A kínaiak kimondták, kimondják:
"meg kell cáfolni azokat a nézeteket, hogy a
szocializmus rosszabb, mint a kapitalizmus!" [226. old.]
Dehát
mi köze ennek a "hosszú meneteléshez"
amiről a cikk szólni szeretne? Sok köze van. Nem vitás,
hogy a Dél Cshiangsziból az észak-shenszi határkörzetig
tartó 12.500 km- es úttal Mao beállította a
csoportos távgyaloglás Guiness rekordját, azzal
a kb. 7-10.000 emberrel, akik az induló 100.000-ből célbaértek.
Csak hab a tortán, hogy 18 hegyláncon és 24
folyón kellett átkelniük. De nem ez a poén,
hanem az, amit a könyv ekként foglal össze. "...A
visszavonuló haderő magja fennmaradt, tovább közdött
és később százszorosára nőve győzött.
Egyedülálló volt ez az erő abban a tekintetben,
hogy nem pusztán hadat viselt, de egyben politikai ideológiai
nevelőmühely is volt. Képezte saját katonáit,
s amerre haladt, millióik között hintette el az
új eszmék magvait." [76. old.]
A
sereg csak itt - ott hagyott maga mögött felszabadított
területeket, de ahol elhaladt, a kizsákmányolás
alóli felszabadulás reményét és
akaratát plántálta a tömegek tudatába.
Ezen az alapon jöttek létre később azok a szigetek,
amelyek utóbb egy (nemzeti) szocialista világbirodalommá
olvadtak össze.
Ez
maradt, ill. született Mao eszményeiből. Nem semmi!
Mao nyomán olyan létformák keletkeztek Kínában,
amelyek mellett másfélmilliárd ember biztosan
megkeresi a mindennapi betevőre valót, ami feltehetően több,
mint a félmilliárd hindunak jutó napi egy
dollár, vagy akár 99 dollárcent...
Nem
tudom, miből gondolták az amerikaiak, hogy Kína gazdasági,
politikai, társadalmi és ideológiai rendszerét
egy "bársonyos" forradalommal fel lehet borogatni?
A CIA jóformán Kínával kezdte. Ez rájuk
jellemző...
A
tienanmen-téri szerfölött sajnálatos eseményekre
gondolok.
1989. június 4.-én a
kínai néphadsereg több mint százezer katonája kerítette be a több hete
ülősztrájkot folytató diákokat a pekingi Tienanmen-téren. A tüntetések április
közepén kezdődtek a Mennyei béke terén. A kivonuló egyetemisták saját
diákszövetséget alapítottak, amely a demokráciáról és az emberi jogok
tiszteletben tartásáról akart tárgyalni a hatalom birtokosaival.
Hát
ez nem jött össze. Persze szimpatikus az - az egyszem diák,
aki egy nylon cekkerrel a kezében "feltartóztatja"
a tankokat. Úgy tudom később kivégezték.
Talán vele kapcsolatos az igen gyakran használt szállóige:
rosszkor volt rossz helyen...
Az
amerikaiak persze nem tanulnak. Ugyanazt próbálták
később a diákokkal eljátszatni Teheránban
is. Az Iszlám Forradalmi Gárda
(Pasdaran-e Enghelab) azonban nem hatódott meg a demokratikus hőzöngéstől,
ill. nyavalygástól. Iránban sem tört ki
bársonyos forradalom.
És
most kanyarodjunk vissza Indiába. Ott senki se pofázik
a demokráciáról jólétről és az emberi jogok tiszteletben
tartásáról. Figyelmen kivűl hagyják
legnagyobb emberük Mahatma Gandhi tanítását.
Egy hazai széplélek Póczik Szilveszter elmélkedik
arról, hogy "abszolút szegénynek a mai Magyarországon azokat tekintjük, akiknek jövedelme
havi mintegy 40–50 ezer forint vagy annál is kevesebb, ami legfeljebb
a legminimálisabb élelem és hajlék (sic!) biztosítására, vagy még arra sem
elegendő. Egyszerre normasértő, antiszociális magatartások megvalósítói és áldozatai, köz-
és önpusztítók, bűnelkövetők és bűncselek
mények áldozatai. Mindez igazolja
Mahatma Gandhi szavait, aki szerint „a szegénység a legnagyobb erőszak”.
Szentigaz! A kevesebb mint egy dollár naponta tehát kevesebb mint 6800
Ft. havonta magyar pénzben kifejezve. Igaz Indiában, főleg
a nagyvárosokban, generációk születnek,
"élnek" és halnak meg az utcán. De
azért mégis...
Nos,
Indiában minimum (!) félmilliárd ember szenvedi
a szegénység
erőszakát. Hát már miért ne legyen maga is
erőszakos, azaz "terrorista". Ezekre a "terroristákra" már nem is
az indiai reguláris hadsereg egységei, ill. rendőralakulatok
vadásznak, hanem "szabadcsapatok". Ezeket a gyilkos
disznókat jól ismerjük az iraki "terrorelhárítás"
történetéből. Nem tartoznak semmiféle
katonai, rendőri közigazgatás alá. Ergo nem lehet
tagjaikat szadista rémtetteikért felelős ségre
vonni.
Szóval,
a sóher hindu "terroristának" szegődik.
Ezzel helyzete azonnal és látványosan javul.
ennivalót, egyenruhát, hálózsákot
és mindenek fölött fegyvert (!) kap. Kvázi
ő is "szabadcsapatos" és azzal foglalkozhat, amit
szeret - öldösi elnyomóit. Először a rájuk
vadászó sintéreket ritkítják, de a rendőrörsök,
a vonatok, meg a buszok után sorra kerülnek majd
a városok
gazdagok és diplomaták lakta negyedei is. No meg a
külföldi létesitmények...
Már
csak a térképre szükséges egy pillantást
vetni. Megfelel egy iskolai földgömb is. Afganisztánban
a ludtalpas amerikaiak és csatlósaik kergetőznek,
bújócskáznak a tálibokkal. Komoly
háborúról ott részükről szó
sincs. Jelenlétük viszont arra jó, hogy a "vörös
övezetek" egyre nagyobb foltokká terebélyesedjenek
és összeolvadjanak, de nemcsak Afganisztánban,
hanem a szomszédos Pakisztánban is, ahol a fővárosi [Karacsi]
háziasszonyok fazekába a tálib övezetből
egy jobb távcsővel már be lehet látni...
Az
igazi korszakváltást az emberek általában
nem veszik észre. A huszonegyedik század korszakváltása,
a "gandhizmus" csendes, ám totális, bukása
volt. Sietek kijelenteni, ez nem indiai, hanem világjelenség.
Mi is volt ez a gandhizmus? A Katolikus Lexikon rövid meghatározása
szerint a "gandhizmus Mahatma Gandhi
társadalmi és politikai célok érdekében kidolgozott sajátos eszmerendszere. Központi fogalma a hagyomá
nyos indiai vallási-filozófiai rendszerekben (buddhizmus, dzsainizmus, hinduizmus) is fontos szerepet játszó
ahimszá (erőszakmen
tesség, nem-ártás), mely a hívőknek előírja minden lény
kímélését, az élet tiszteletét, tiltja megölésüket, pusztításukat.
... Az igazságot (szatja) az egyén földi
pályafutása során a természethez közeli, vagyontalan, munkával töltött, sokszor
végletesen egyszerű, vallásos élet jelenti, s egyfajta szókrátészi „belső hang”
figyelmeztet rá. Az eszményi indiai társadalmat, Gandhi szerint, archaikus önellátó
falvak közössége alkotná..."
Vicces
egy ember volt ez a Gandhi. Csak saját tanait vette komolyan
és ragaszkodott hozzájuk mindhalálig, mert
- természetesen - agyonlőtték, sílusosan az
imaszőnyegén, áldásosztás közben.
Ami
az "archaikus önellátó közösségeket"
illeti, a fentebb emlegetett napi egy dollárból ilyeneket
nem lehet finanszírozni. Emlékezzenek csak, a cigány
lova is akkor döglött meg. mikor már "csaknem"
megszokta a koplalást.
És
itt következiik India számára a maoi hosszú
menetelés modellje [lásd fent] a felszabadított,
átnevelt és kissé felfegyverzett paraszti
övezetekkel. Mert Indiában sem az dönti el a dolgokat,
hogy a "maoista terroristák" hány ellenséget
lőnek tarkón, hánynak vágják le a fejét,
vagy égetik, ill. temetik el élve. A játszmát
az dönti el, hogy a hindu parasztnak hogy smakkol majd a nemzeti
(!) szocializmus. Elég egy - egy röpke pillantással
összevetni az akkori és a mostani történelmi szituációt
annak belátásához, hogy az indiai "újmaoizmus"
esélyei összehasonlthatatlanul kedvezőbbek, mint
a maoizmu sé voltak annakidején.
És
hogy mi közünk (lehet) mindezekhez?
1972-ben
mondta valami marha, talán Szekér Gyula miniszterelnök
helyettes, hogy a nyugati olajválság hozzánk
nem gyűrűzik be. Világhírű lett egyből mint Kósa
Lali. "Bon mot"-ja pedig az egyik leggyakrabban használt
szállóigévé vált. Sőt! Mára
világos, hogy a rothadó élősdi kapitalizmus
egyik működési formája a begyűrűzés. A
büszke spanyol grandok utódai se vették komolyan, hogy az
Al Kaida begyűrűzhet hozzájuk. Aztán mégis. Ott is robbantak
a vonatok. A "grandok" lelkesedése pedig látványosan
lelohadt az ázsiai kalandok tekintetében. Az hiszem, most Anglia
vált méltóvá arra, hogy egy kis "dá
- dát" kapjon. Meggyőződésem szerint meg fogja kapni...
-------------------------------------
Valamit,
most hogy az írást befejezem, be kell vallanom. Az indiai
szituációk nem véletlenül és nem
önma gukban érdekelnek. (Sanda mészáros
effektus...)
Régi "kedvenceim", a kétharmados Orbán
Viktor, és erős embere a feddhetetlen Pintér Sándor jutnak
eszembe a téma kapcsán. Orbán a disznóperzselés
lángjaitól nyilván nem látja India,
Pakisztán és Afganisztán távoli lángjait.
Talán nem is érti ezeket, valójában esetleg
nem is érdeklik.
Ő Amerika embere, hogy ne mondjam, vazallusa.
Kormányának
egyik legundoritóbb figurája a pörgebajszú Martonyi János külügyminiszter, a
minap nyilatkozta Hillary Clintonnál tett látogatása
során, hogy "Magyarország feltétlen híve
a transzatlanti együttműködésnek és annak,
hogy az Egyesült Államok maradjon Európában
(marad...), mert Közép Európa és Magyarország
biztonságának meghatározó tényezője
az Egyesült Államok." A beszéd világos.
Nem tudom,
az említett urak, ismerik
e, olvassák e, értik e Batsányi Jánost? [Kötve
hiszem.] Pedig tanulságos és a mához is szól
a" franciaországi változásokra" 1789-ben írott
verse
Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos
kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem
rázhatátok; Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak
felszentelt hóhéri! Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó
szemetek Párizsra vessétek!
Nemcsak
a Bibliának van kódja, a "kétharmadnak" is van.
Ezt a diadalt nem magyarázza sem a nép szeretete,
sem a magyar történelem leghitványabb "elitjének"
cinkos támogatása, sem a szavazók gyógyíthatatlan
infantilizmusa. Orbánt és a kétharmadot
"megcsinálták". Kérdés, kik
és milyen célból?
Az
első kódsorok lassan olvashatókká, értelmezhetőkké válnak.
A felcsúti népboldogító a minimálbérek
megadóztatásával kezdte. Ez érthető.
A prés karját tovább kell forgatnia, a bűvös
3.8 % kisajtolásához.
Csiklandósabb téma
egy totális elnyomó apparátus kiépítése
Pintér Sándor közreműködésével.
Ők ketten nagyon jól megértik egymást és
kitünően tudnak együtt dolgozni. Nem volt baj már
az első regnálás idején sem. Az, hogy a kedvenc
kágébés volt és épp a vádlottak
padján ült, mikor Orbán belügyminiszternek
jelölte, lassan feledésbe
merül.
Természetesen
nem baj, hogy Mr. Security csaknem kétmilliárd forintot
kaszált, helyesebben vallott be, hisz ebben nyilván
nincs egy petáknyi régi olajrészesedés
sem és biztos, fillérre leadózott minden forint
után. Most pedig biztos nem folyik ellene büntető eljárás,
hisz ha folyna, vagy magától bevallotta volna, vagy
fennakadt volna a "C" tipusu állambiztonsági
vizsgán. Hát nem?
Summa
- summárum egy kitünő szakember, egy minden gyanú
fölött álló állampogár, kezébe kerül
a ren dőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat
és az ujjászerveződő adó - kopószolgálat
irányítása. Még szorosabban összekapcsolják
az összes lehetséges állami, a "kiszervezett",
és secutitys adatbázisokat és egy fél
nap alatt kicsinálhatnak bárkit, vagy ezért,
vagy azért.
Ehhez társul a módositandó
szabálysértési törvény (tipikus
"szegénytörvény"), amely a szadista
sintérek kénye kedvére kiszolgáltatja
a "megélhetési szabálysértőket",
köztük a gyermekeket is,
mint Anglia legszebb napjaiban - a juhlegelők kisajátítása,
az eredeti tőkefelhalmozás
idején.
Ez úgyszólván természetesnek
is tünhet. Igenám, de lassan villózni kezd, alakot
ölt egy további
új kódsor: Nem arról van szó, hogy a
volt (?) üzlettársak és magánbeosztottak
lettek, lesznek kinevezve a legmagasabb rendőri posztokra. A hugyos
Kiss Ernő reaktíválása is érthető lenne Pintér
részéről, ha mint proto belügyminiszter már az első
értelmes mondatában leszögezte, hogy Gergényi
Péter "vasprefektus", ugyancsak üzlettárs,
jól dolgozott. Mindez
tehát természetesnek vehető.
A baljós
hír a
"terrorelhárító központ" felállítása.
Erre
olyankor kerül sor, ha terrorveszély van, vagy lehet,
mondjuk ötven éven belül... Az óvatosság
sohasem árt, még ha fölös is. De mi jelenthet,
kik jelenthetnek ma terrorveszélyt Magyarországon?
A Magyar Gárda, vagy tán a Morvai - Gaudi páros?
Röhej! Netán a sittre vágott Budaházy Gyuri,
vagy a valaha volt hatvannégy vármegye bohóca Toroczkai Laci
veszélyesek? Egy fenét. Annyira meg még Orbánék sem lehetnek hülyék,
hogy az internetes levél, honlap és blogíró
grafománokat tartsák potenciáis terroristáknak?
Vagy a "nemzeti" egyletecskékről lenne szó?
Viccnek is rossz. Fajsúlyos iszlám közösség
sincs nálunk.
Hát
akkor - mi az ábra? A helyzet egyértelmü. A központot
sürgősen fel kell állítani! Hogy miért?
Teljesen világos!
A
talányos orbáni vigyorgás, a tartalmatlan
szövegelés és a seggnyaló médiaprodukciók
"kerényiádái" nem nyujtanak olyan
jó cirkuszt a népnek, még Orbán választóinak
sem, hogy a még kisebb kenyér miatt ne kezdene előbb
utóbb morgolódni, aztán hőbörögni,
aztán köveket, építési
anyagokat gyüjteni holmi alkalmi utcai építkezésekhez.
Nos, ebben áll a terrorveszély az egész világon
és nálunk is! A "terroristák" a kapitalizmus
által éhezésre, szenvedésre és
megaláztatásra ítélt olyan embertömegek
akik nem akarnak, vagy már nem bírnak tűrni. A potenciális terroristák
száma úgy három - négymilliárd
főre tehető ezen a kurva világon. Hogy is mondta Gandhi?
A szegénység a legnagyobb erőszak. Ezt az erőszakot "antiterrorizmussal" tartják fenn
világszerte és Magyarországon is.
Nos
ebben mesterkednek ma Orbán és Pintér. Nem
a saját ötletük! Aki megcsinálta a kétharmadot,
az vezényli a magyarországi folyamatokat. Ennek során Magyarország
ismét "mintaállam" lesz. Ezúttal
egy világraszóló európai kisérleti
projekt
végrehajtója. A projekt célja a tönkretett
"jóléti" demokráciák romjain
egy demokráciának sőt akár nemzetinek is látszó
totális "antiterrorista" rendőrállam megszervezése és
próbaüzemeltetése mindaddig, amíg az Unión
belül szabványosithatóvá nem válik.
Ez nem egy délamerikai banánköztársaságra
fog hasonlítani, hanem a Nagy Testvér mintaállamára,
valamivel "szelídebb" módszerekkel de még hangsúlyosabb totalitással. Ismerjük
az amerikaiak által fenntartott terrorelhárító
központok tevékenységét. Elég csak
a guantanamói, vagy a bagdadi Abu Graib "intézet" tevékenységére
utalni. Ezeken a helyeken most leépítés van.
Biztos tudunk használni néhány szakembert.
De,
jó urak, mi lesz ha mindez nem jön be? Nem is hiszitek,
hogy az emberi nyomorúság mennyire képes deformálni
a politikai - földrajzi teret és India, meg a többiek, milyen
gyorsan "szomszédainkká" válhatnak
a közös problémák talaján, azok "megoldása"
terén.
Sillabizáljuk
kissé tovább sorsotok kódjait. Talán
"lírainak" fogjátok tartani Sinka István
versét [1956.10.26 - Buda]
Üdv néked Ifjúság! Üdvözlégy magyar nép, ki lángban és vérben születtél
meg újra három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben! Melyik nép írta fel
mostanában nevét így, hogy aranyat adott kezébe Isten ujja? S mely nép
beszélt így az önmaga nevében, mint angyal, mikor a harsonát fújja? Bús
igájának fájára írja hát, s mint annyiszor a megsárgult ezerévben vérrel
és vassal tanítja zsarnokát.
Bűnhődni
fogtok ti is! Saját becses személyetekben, bűnhődni fognak
a családjaitok, csicskásaitok, barátaitok,
még tán a szomszédaitok is, mégpedig
többed-íziglen úgy felmenő, mint lemenő irányban.
És
tudjátok mit? Szemeiteket ne Párizsra
vessétek, fülelni se arrafelé füleljetek, hanem jártassátok,
forgassátok körbe - körbe. Forr a világ bús
tengere óh Orbán, őh Pintér, óh
Martonyi! Bizony
- bizony nincs az ülepetek alatt földrengésbiztos
párna. "Becsületetek" pedig olyan rohamosan zsugorodik
majd, mint a szamárbőr Balzac hasonló című
regényében. É tudjátok mit? Belőletek
még egy őszödi beszédet sem nézek ki.
A kérdésekre persze majd válaszolnotok kell,
de már nem a Parlamentben...
2010.07.04
Sz.
Gy.
|