A templom tudománya - a tudomány temploma.

A gondolat rabsága.


Egy világjelenséget magyar példa alapján próbálok ábrázolni abban a feltevésben, hogy az egyházak és a
"tudományos" akadémiák viszonya azonos, vagy nagyon hasonló mindenütt ahol a zsidó tőke uralkodik.

Az írás azt próbálja bizonyítani, hogy a hivatalos "egzakt tudomány" a Tórához igazodik és a megsemmisítés, üldözés, elrejtés, eltitkolás, elhallgatás, félre magyarázás, kigúnyolás módszeréhez folyamodik minden olyan törekvéssel szemben, amely kitörni próbál ebből az ördögi körből.

A bizonyítás során több helyen utalok majd egy "hírhedt" könyvre és kiutált, kitiltott, elhallgatott, kigúnyolt szerzőjére.

A "hivatalos" tudomány érdemben nem cáfolja, legalábbis nem zúzza ízzé porrá, a Teremtés Könyvének [Genezis] alaptételeit. Ezek szerint a teremtés menetrendje a következő volt 1. nap: Világosság és sötétség szétválasztása,  2. nap: Az alsó és a felső vizek szétválasztása,  3. nap: A szárazföld; a növények teremtése,  4. nap: Az égitestek teremtése, 5. nap: A vízi és az égi állatok teremtése 6. nap: A szárazföldi állatok és az ember teremtése, 7. nap: Az Úr megpihenése.

Ebből következik, hogy Darwin "A fajok eredete" c. könyve is a "tudomány" szemét kosarába, ill. a sajtó vicc rovatába került.

A Genezisbőlbből most csak azt emelem ki, hogy a növények [flóra], az állatok, köztük az ember [fauna], szerkezetében azonos, csupán a kódokban [szekvenciák] eltérő, DNS molekula parancsai szerint fejlődnek, azaz növekednek és változnak [mutáció].

A Teremtésből [Genezis] követezik, hogy a nagy világmindenségben máshol nem létezhetnek értelmes lények. A fentebb említett módszerek alkalmazásán túl a zsidó kabarétechnika is folyamatosan csúcsra van járatva az UFO jelenségek tálalásánál. Ennek lényege, hogy mindenki elmebeteg, képzelődő, kóros hazudozó, aki a nappali vagy éjszakai égbolton látott rendhagyó jelenségeket nem hajlandó természe tesnek, földi eredetünek [repülőgép, helikopter, hőlégballon, bárányfelhő, stb.] elfogadni és vallani. A szemtanúk között sokan vannak olyanok - pl. pilóták, űrhajósok - akiknél a megfigyelőképesség, az emlékezőtehetség, a kifejező készség megkövetelt tulajdonságok. Ezeket hallgatásra kötelezik, jobb esetben...

A 6 nap produktuma az első ember Ádám, aki teljesen készre, együgyű felnőttnek (!) lett teremtve, Jahve képmására. Ugyan kitől örökölhetett, vagy tanulhatott volna szófogadást és erős jellemet, hogy ellenálljon a kígyónak, s mi több a saját feleségének? Most nem akarok azon meditálni, hogy egy okos Teremtőnek mire kellett egy hülyegyerek; sem azon miért teremtett az oldalbordájából egy még hülyébb tyúkot. De ha már fáradt/elfáradt velük miért kűldött a nyakukra egy kígyót? Kísérletezni akart velük? Miért? Mint mindenható mindentudó tutira vehette az eredményt: az eredendő bűnbeesést.

Nem folytatom a személyes hülyéskedést, mert egy még nagyobb hülyeség következik: az Ősatyák Nemzetségi Táblázata...

Ez nem vicc. Nem kevesebbről van szó minthogy a "hittudomány" az emberiség eredetét táblázatba foglalja. A "család fa" Ádámtól Mózesig egyetlen folyamatos héber szálon fut és potom 2432 időközt ível át. Ha ehhez a Mózes születésétől Krisztus születéséig eltelt 1692 évet hozzáadjuk 4124 év adódik. Ebbe az "arasznyi létbe" kell mindent bele gyömöszölni amit a Földön az emberiség létrehozott. A történések színhelye a Nílus - Tigris - Eufrátesz folyamok mentén kialakult kultúrák.

Az eurázsiai földrész úgynevezett "folyami  kultúráinak"azonban három csoportja van:

A zsidóknak lényegében csak az elsőről voltak ismereteik, hisz vendégeskedtek Babilonban és Egyiptomban.

A másik kettőről halvány fogalmaik se nagyon lehettek. És még nem szóltunk az amerikai [délamerikai], az afrikai kontinens és az óceánok [Csendes óceán] szigetvilágának kulturáiról.

Várkonyit hívom majd segítségül e területek
"bejárásához".

Tudjuk, a zsidó a  szétterjedés/szétszóródás [diffusion, radiation] népe. Ez az ökológiai jelenség tudományosan le van írva [a fenti linken]. Aktív folyamat a világért sem téveszthető össze egy passzív folyamattal: a szétszóratással, amire a zsidók folyton hivatkoznak. Az említett óriási térségek benépesítése és oda bevitt, vagy helyben előállított kultúrák létrehozása irgalmatlanul lassú folyamat és semmiképp se gyömöszölhatő bele a zsidó időszámítás prokrusztész ágyába.

A tudomány sok szempont alapján próbálja az emberiség történetét régészeti korszakokra tagolni. Találtam egy "vezérlő pultot" amelynek segítségével e korszakok leírása közvetlen ugrással megtalálható.

Nem számolok vele, hogy tisztelt olvasóim ugrálni kezdenek ide - oda. Ez a segédeszköz számomra és a mélyebben érdeklődők számára megkönnyíti a tájékozódást az adatok rengetegében.

A bábeli zűrzavar már a "Kőkorszak" fogalmánál kezdődik. A hivatalos - egzakt tudomány a primitív ember által használt szerszámokkal szórakozik. Tanulmányok ezrei készülnek a natúr, a pattintgatott és a csiszolt kőszerszámokról, fegyverekről. Várkonyi pedig arról beszél, hogy részben ezzel egyidőben az "ősemberek" óriásköveket készítettek és illesztettek egymásra, egymáshoz olyan pontossággal, hogy a "hézagokba" egy késpengét se lehet bedugni. Kik csinálták, hogy csinálták, miért csinálták? Ez nem érdekli hivatalos - egzakt tudományt.

Mielőtt belefognék Várkonyi könyvének ismertetésébe a Szerzőről, a gyűlölt gójról, szólnék. [Soferim 15, 10. szabály. Rabbis Simon ben Yohai a következőt mondta:”Tob shebe goyyim harog “, azaz a gójok legjobbjait is meg kell ölnötök.]

Mezey Katalin ekként méltatta az írót "Várkonyi Nándor kiiktatása a magyar irodalmi és kulturális köztudatból az elmúlt 60 esztendő kultúrpolitikájának igen komoly 'teljesítménye'. 52 éves volt 1948-ban, amikor az elnémítás sorsára jutott ... Képességei nemcsak a filozófiai, a szellemi, a művészi teljesítmények sokaságában, nemcsak az értékek felfedezésében, nemcsak a példátlan lexikális tudásban nyilatkoztak meg. Közismert, hogy rendkívüli nyelvtehetség volt: 4o éves korára az összes élő európai nyelvet írta-olvasta, beszélte, hasonlóképpen az európai kultúra megismeréséhez szükséges holt nyelveket is, a hébertől (az egyetemen hebraisztikát is tanult) a görögig, latinig és tovább.

Általában eredeti nyelven olvasta a kortársakat. ...1994-ben, amikor elkezdtük újra kiadni műveit, hétezer kézirat oldalas írói hagyatékát, ami soha nem jelent meg azelőtt; a 'szakma' látatlanban elutasító hozzáállása, a fiatalabb generációk részéről pedig a teljes ismeretlenség fogadta. Ezen még a Sziriat oszlopai hetvenes évekbeli két kiadásának emléke sem enyhített sokat. A politikai hecckampányok és hatalmi manipulációk nagyon sokfélék. Az útban lévő személy nyílt, máskor titkos likvidálásától, bebörtönzésétől a kenyérkereső foglalkozásából való elbocsátásáig, anyagi javainak elkobzásától a családjával való megzsarolásáig terjed és tovább. A sajtó által indított rágalomhadjárat – esetünkben is -, de tágabban tekintve is, minden ilyen folyamatnak nagyon fontos részét képezi. ... A könyvtáraknak a szocialista országokban, köztük Magyarországon 1946-53 között megtörtént 'kiselejtezéséről' szólva. Ugyanez a Szovjetunióban már a húszas – harmincas években lezajlott. A világtörténelem legnagyobb, szervezett könyvpusztítása volt. Ebből a folyamatból Magyarország is jócskán kivette a részét. Körülbelül húszezer címet (azaz több millió kötetet)  selejteztek ki országszerte. Könyvtárosokat, diákokat, tanárokat, hivatal nokokat, 'egyszerű párttagokat' mozgósítottak az ügy érdekében, és teherautókon hordták a rengeteg könyvet a zúzdákba. Képzeljük el a pécsi egyetemi könyvtár könyvtárosát, Várkonyi Nándort, a mindkét fülére süket, kíváló írót, kultúrhistórikust és bölcselőt, amint éjszaka a város központjából tolja haza nyolc kilométeren át rácvárosi lakásába letakart babakocsiban a pécsi egyetemi könyvtárból a kiselejtezésre, elpusztításra ítélt legfontosabb köteteket. filléres gondokkal küszködve, nyugdíjasan is munkát vállalni kényszerülve, ez az ember mégis ír, és valószínű olyan dolgokat ír, amiket nem kellene, hogy megírjanak."

A másik méltatást érdekes módon egy kolléga Nagy Imre akadémikus irodalomtörténész az MTA tagja (!) írta Várkonyiról. "Író vagy irodalomtörténész volt valójában? Összetett szerepe volt. Két alkalommal is megalkotta a modern magyar irodalom történetét a kor gyakorlatával ellentétben a népi írókra összpontosítva. A 'Sorsunk' irodalmi folyóirat urbánusoknak is helyet adó szerkesztője volt. Emellett megírta fő művét, a 'Sziriat oszlopait' (1942), amelynek olvasói sikerét jelzi, hogy azóta ötször is kiadták, később pedig további három hatalmas terjedelmű résszel egészítette ki. Mi maradt fönn a rostán, hogy értékelik a műveit? A tudomány részéről kemény elutasítás, olvasói oldalról viszont kifejezett siker. Én hatalmas ismeretanyagot hordozó irodalmi alkotásnak tekintem a négy könyvet, a magyar irodalom szerves részének."

Mindezek után szóljon tehát Várkonyia "Szíriát oszlopai" c. könyvén keresztül, amely az Interneten [csak] olvasható. Előre kell bocsátanom, hogy a nagy polihisztor és író, kissé csapongó fantáziáját követve, egy olyan mozaikot alkotott, amely leginkébb egy rendezetlen Rubik kockához hasonlítható. Mivel nem értek az össze-vissza forgatás útján történő rendezéshez, egy áttekinthető (?) táblázatot készítettem. Potom 592 oldalas könyvről lévén szó nem volt könnyű az általam vélt lényeget kicsipkedni. 

Oldal

 Szöveg idézet

8

Az itt következő munka több helyütt olyan területekre vezeti olvasóit, melyeket az 'egzakt' tudomány nem tud, olykor nem is kiván bejárni...
Finom célzás a "tudományos kirekesztésre"...

31

[Romvilág] Mintha óriások jártak volna valaha a Földön, világszerte egy megdöbbentő méretű, rejtélyes épílőerő nyomait találjuk bennük, a képzelet olyan szárnyalását, hogy a miénk már követni sem tudja útját. Mi volt, s hogyan működött ez az erő, amely a pehely könnyűségével mozgatott száz és ezer mázsás súlyokat, s mi volt a cél, amelynek szolgálatában állott? Speciel a Baalbeki kőteraszba szánt, készre faragott kő súlya 2000 tonna, azaz húszezer mázsa.

33

Vajon hányféle müveltségnek mennyi korszaka fénylett és enyészett el Amerikában? Mint Trójában, úgy itt is [olmec, zapotcc, mixtec, haustec, totonac, toltec, aztec, colla, aymara, chlbcha, guechua,mochica nazca, chimu indiánok egykori országaiban] számos kultúrréteg fekszik egymás alatt. A feltáró régészek szinte általános tapasztalata, hogy ilyen rétegek valóban léteznek, csakhogy a régebbi rétegek létesítményei nagyobbak és tökéletesebbek, az újabbak a kisebbek silányabbak...

34

Diego de Landa, ki elsőnek járta be az országot (1549) [Landa "atya", a spanyol hódítók mellé beosztott "térítő", igazi szentistváni - szentgellérti buzgalommal pusztította a "pogány" relikviákat és a makacs "pogányokat" is] azt írja, hogy a spanyolok jövetelekor az egész Yucatán félsziget ,,egyetlen városnak látszott". Maler, az első európai kutatók egyike, egymagában száz nagyváros romjait számlálta meg az erdőrengetegben. Hogy ismét van Hagent idézzük:,.A legrégibb és legnagyobb Tikal. Oly roppant nagy. hogy területét meg sem tudták mérni . . . Főlere. nagyjából a közepén. 400X250 láb kiterjedésű. Körülötte állnak a legnagyobb piramisok, a legmagasabb kultúrák hagyatékai.  Az óceán partján Columbiától Chiléig, a szárazföldön a Kordillerák keleti völgyeiig városok, utak, alagutak, vakmerő függőhidak. csatornák, vízvezetékek, hegyoldalakon kígyózó kőteraszok váltják egymást. A 'királyi út' ötezer méter magasságban hágja át az Andokot. 3250 mérföldnyi vonalon küzd le minden természeti akadályt, hosszabb mint a leghosszabb római út volt (mely a skóciaiHadrianus-faltól Jeruzsálemig vezetett). s ma is használható

 39

A közelmúlt években hirnevessé vált régész író, C. W. Ceram így beszél. A kultúrlélek felébredése után mindig az eget ostromló monumentalitásra való hajlam uralkodik. S evvel, minden különbség ellenére, kapcsolat áll fenn a babiloni zikkurat, a nyugati
román - gót templomépítés és Egyiptom piramisai között. Mivel mindezek egy kultúra kezdetén állanak, melyben barbár erővel fokozzák
fel a mppant nagyot.

 41

Miután az egész nép általment vala a Jordánon, szóla az Úr Józsué nak, mondván: vegyetek magatokhoz a népből tizenkét férfiút, egy - egy férfiút, egy-egy nemzetségből, és parancsoljátok nekik, mondván: vegyetek fel innét a Jordán közepéből arról a helyről, ahol bátorsággal álltak a papok lábai, tizenkét követ, és vigyétek át azokat magatokkal, és tegyétek le a szálláson, ahol megháltok az éjszaka. Józsué felállíttatja a köveket, hogy legyen ez jelül köztetek. Ha kérdezik majd ezután a mire valók néktek ezek a kövek? Mondjátok meg nékik, hogy kétfelé vált a Jordán vize az Úr frigyládája előtt, amikor általment a Jordánon, és ezek a kövek emlékeztetőül lesznek Izrael fiainak mindörökre. Összehasonlításul: a zsidó "kőtechnika" fejlettsége, kultikus felhasználása...

 42

Engesztelő jelentésű a kőrakás bűnös Achán történetében akit egész családjával együtt agyonköveztek és megégettek. Aztán rakának reájuk nagy rakás követ, mely mind a mai napig az bosszúállására haragjára emlékeztet. A kőrakás alá temetés általános szokás volt, sok népnél ma is, a kegyelet elvárt jele . Összehasonlításul: a zsidó "kőtechnika" fejlettsége, kultikus felhasználása...

50

A brit szigeteken a régi templomok legtöbbje valóságos ,,csillagvárta - obszervatórium" volt. Ha az évázadok folyamán a az iránytűként használt csillagok valamelyikének helyzete (mozgása) a Nap precessziója folytán eltolódott új csillagot kellett választani, s szükségképp a templom egyes részeit átépíteni. Ezen az alapon tehát kiszámítnató a ,,csillaglemplomok" alapításának, építésének ideje.

 60

A szakkarai és gizehi piramisokat, a tudományos közmegegyezés szerint 2700—2600 közt emelték. Az időköz tehát Menától számítva 400 vagy csak 200 esztendő. Ám ekkorra már felépült e ,,szent" körzetek templomvárosainak körengetege is, teljes pompájában. És megvolt minden, ami ezt a példátlan fényűzést lehetségessé tette: az öntözéses gazdálkodás, a világjáró kereskedelem, a hozzávaló állami apparátus, bőség és gazdagság, a csillagászati, földrajzi, számtani, mérnöki, építészeti tudomanyok rendszere, az égi és földi világ teológiája, a történelem legjobb naptára, a kész írás, az anyagot legyőző technika, a költeszet és a zene dísze, a művészetek és iparok addig és másutt el nem ért szinvonala. Az emberiség őstörténetének a Tórához rendelése e két piramis kapcsán lesz kimutatható. Lentebb vissza térek rá.

226

A görög mitologia, helyesebben népmonda a megalitikus, faragatlan kőépítkezést, bizonyára nagy arányai miatt, küklopszok, egyszemű óriások keze művének tulajdonította, kik a föld alatt (!) laktak. Innen ered ennek az építésmódnak ma is használatos neve: ciklopi.

413

A tudományos kozmegegyezezés szerint az emberiség többékevésbé időzithető története legfeljebb öt-hatezer éves. Ez az időhatár egybeesik az írás kialakulásával és használatával, ami előtte volt, ellenörizhetetlen, történetelötti idő. Azon a napon, amikor egy nép
megtanulja, hogyan őrizze meg írott okmányokon a történt dolgok emlékezetét, kilép a prehisztóriából" így foglalja össze tömören a közfelfogást G. Renard. Meghatározását Allen B. West idézi, s evvel folytatja: ,,A kőkor emberének nem volt írása. De a kiemelkedés a prehisztóríából sokkal többet jelent, mint csupán az írással való gyarapodást.  A történetelőtti ember megteremtette ugyan az alapokat, amikre a történeti idők embere épithetett, de híjával volt roppant fontos eszközöknek, amik által a civilizáció valóban felépülhet. Mint jeleztük, nem volt irása; azonkivül nem talált föl szerszámokat az idő pontos mérésére, nem voltak súly és mértékrendszerei; nem tanulta ki a fémek használatát. nem voltak kielégítő eszközei a teherszállításra; nem épített nagy városokat vagy sokrétű társadalmi, politikai, vallási rendszereket. Mindezek a történeti műveltségek megkülönböztető jegyei.  
Ez a két tudálékos marha azt szedi kottába, mit nem tudott az az ember, aki a piramisokat, a Baalbeki kőterraszt és a Húsvét szigeti Moaikat kifaragta, helyükre szállította és felemelte, ill. beillesztette.

 416

 Mena fellépése után kétszáz évvel, 2700 körül már áll Dzsószer király monumentuma, a szakkarai istenhegy, szimbólumaként annak a ,,kidolgozott" államrendnek, hatalomnak és műveltségnek, mely egy ily mű elgondolását és megalkotását szervessé és természetessé teszi. A rákövetkező század pedig a ,,nagy piramisok kora", melyben az ókori kultúra soha többé túl nem haladott tetőfokátéri el. ,,Egyiptomban, vagyis a Nilus völgyében 5000 éves kultúra emlékeit találjuk. . . Az egyiptológusok megállapították, hogy ezek közül a szakkarai lépcső- piramis és a negadei kifestett téglasirok a fáraói Egyiptom legrégibb műemlékei. De hogy ezek előtt milyen kultúralkotás, milyen civilizációs fok létezett Egyiptomban, arról nem tanúskodik semmi rom, semmi maradvány. Lehetséges az, hogy egy nép máról holnapra oly műemlé- kekkel indítsa meg kulturális fejlődését, mint amilyen a hatalmas szakkarai zikkurat? Akik ilyen épületet emelnek, akik ilyen freskókat festenek. azok már épitettek. festettek azelőtt is."

 417

Ezek szerint tehát Babilon és Egyiptom mintegy kétszáz év alatt teremtett a primitiv kezdetekből oly kultúrát, mely alapja lett minden későb binek a Föld egy felén, s ezek rajta állanak ma is, ötezer esztendő múltán. Az egzakt történettudomány mindenesetre ragaszkodik ehhez a "csodához". Az indusí kultúra emlékeinél még ily néhány századnyi előzmény nyomai sem találhatók, Hamppa, Mohenduo - Daro, Chanhu-Daro, Rupar,  Haiderabad',  Amri romvárosaí a IV. évezred végén már oly fejlett és fényűző kultúráról tanúskodnak, aminő Mezopotámiában és Egyiptomban akkor még ismeretlen volt. V. Gordon Childe szerint a terület, amit az Indus civilízáció, a Harappa korszakban magába foglalt, kétszerr akkora volt, mint az egyiptomi régi birodalom, s talán négyszene nagyobb Sumérnál és Akkádnál". Városias, ipari és kereskedelmi műveltsége szélesebb skálát ölelt fel mint a Nilus vagy az Eufrátesz kultúrája kifejléséhez inkubációjához hosszú idő volt szükséges, mégis készen jelent meg, előzmenye nincs. Pirenne hasonló értelemben ír: ,,mialatt Alsó Egyiptomban kialakult a városi műveltség, az Indus deltáját és alsó völgyét városok lepték el. melyek i. e. 3400 körül oly magas fejlettségrejutottak . hogy már ettől a korszaktól fogva egy igen régi gazdasági és társadalmi fejlődés tető/okát reprezentálták. A judeókeresztény "hittudomány" hitelesíti a Világ hat nap alatti megteremtését és Krisztus csodatetteit. Ebben a felfogásban miért ne nőhetne ki egy fejlett civilizáció egy olyan viskóból, amelyben a gazda együtt lakik a kecskékkel?

419

Mallery és Walters kutatók Piri Reis török hajós térképeiről azt az elképesztő fölfedezést tették, hogy a térképek tökéletesen pontosak, s nem csupán a KözeI-Kelet és a Mediterrán-medence van feltüntetve rajtuk, hanem Észak és Dél-Amerika, sőt az Antarktisz partjai, hegy és vízrajza is. Megállapításaikat bemutatták Charles H. Hepgood térképésznek és Richard W, Strachan matematikusnak, akik megerősítették  a térképek abszolút pontosságát, ma még alig felkutatott területeken is (pl. az Antarktisz hegyláncait csak 1952-ben mérték fel.
Az 1962. évi Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszuson számoltak be munkájuk eredményeiről. A Földgolyónak a mesterséges holdak által keszitett fényképeivel való összehasonlitásokból kiderült, hogy a Piri Reis térképeket rendkivüli magasságból kellett/lehetett felvenni. éspedig az. egyiptomi Syene városa fölött [ahol annak idején Eratoszthenész kiszámította a Föld kerületét]. Röviden és érthetően szólva; olyanok, mintha valaki Syene fölött akkora magasságban vette volna fel őket (távlencsével), ahonnan 8000 kilométeres körben mindent pontosan .,láthatott". A térképek azonban a távolabbi részek vonalait eltorzítva ábrázolták. Mivel ebből nézőpontbó tekintve a Földgolyó gömbfelület, a látszólagos torzulás természetes. A dolog érthetetlen, vagy pedig el kell fogadnunk, hogy atérképeket Egyiptom fölött vették fel kellő magasságban olyan műszerekkel, aminőket ma a mesterséges holdakon és űrhajókon használnak. Ez lehetetlen, de más magyarázat nincs. Megállapították még, hogy a legrégibb térképek időszámításunk eleje táján készültek.
Ez úgy értendő, hogy a Reis térképek sokkal régebbi térképek másolatai.

425

A Húsvét-szigeten több olyan kultúrelem találkozik, melyek eredet-helyei, vagy fennmaradt emlékei azon az óriási területen szóródnak szét, amely Indiától (!) Közép Amerikáig, Hawaiitól Új-Zélandig teried. E terület nagyobb mint Ázsia, a Földgolyó harmadrészét foglalja magába. így alig érhető miként volt lehetséges, hogy e parányi földdarabkán, a végtelenbe vesző tengerek e legfélreesőhb, magányos zugában gyűltek össze és őrződtek meg a földrajzilag és népileg kaotikus szigetvilág és két távoli kontinens műveltségének legfontosabb mozzanatai? S csak itt és sehol másutt. A fentebb lehülyézett két úr kihagyta a felsorolásból, hogy a történelem előtti ember nem tudott hajózni sem. Ezek szerint gyalog, vagy repülve kellett közlekednie az óceánokon. Igaz is, Jézuska tudott a vízen járni. Így esetleg stimmelhet a dolog.   

487

Jung óta tudjuk, hogy a kollektív emlékezet tudat alá süllyedt tárházában ember előtti korszakok emlékképei, archetipusai rejtőznek, s álomképeinkben bukkannak fel, áthágva a tér és az idő dímenzióít. E könyv tétele szerint pedig az egyedi tudatot még nem hordozó, természeti közösségben élő ember, elvont gondolat nélkül, képekben élte át és látta a világot, olyan formában. mint a mi álmaink, Csakhogy ezek az álmok hasonlithatalanul elevenebbek voltak, mint mieink, és tárgyuk a valóság. Ilyen ébren álmott valóságokat mond el a mítosz.

Olvasóim higyjék el nekem nem véletlenül állítom fókuszba a Magyar Tudományos Akadémiát. A fenti frontképen meg jelenített Erdő Péter bíboros esztergomi érsek, a zsidó jogfolytonosság képviselője a Katolikus Egyházban, Lékai László és Paskai László után. Erdő az MTA rendes tagja.

Ez természetes, hisz a hívés és a tudás között nincs áthidalhatatlan ellentét, amint azt
Székely László akadémiai dolgozó megmagyarázza "Hit és természettudomány" c. írásában. A körmönfont "érvelést" a maga egészében kellene ide pellengérezni, de szokás szerint meg kell elégednem néhány mondattal... Szerzőnk a Galilei és a Darwin "incidensről" filozofál. Nem tekinthetem azonban véletlennek, vagy slendriánságnak, hogy a témához leginkább kapcsolódó eset említésétől: Giordano Bruno elégetésétöl "eltekint" jóllehet "Giordano nem kevesebbet állított, minthogy "Földünk egy végtelen univerzumban helyezkedik el, ahol a csillagok valójában távoli napok, ezek körül pedig számos olyan bolygó kering, mint a mienk. A tudós univerzuma az anyag és a forma végtelen variációiból állt, amit Démokritosz hatására apró, gömbszerű képződményekből – vö. atom – épített fel. Giordano Bruno tézisei természetesen nem maradtak meg az asztronómia határain belül, a férfi ugyanis elméletét filozófiai és teológiai aspektusból is hasonló részletességével dolgozta ki. A tudós először azzal 'üzent hadat' az egyháznak, hogy cáfolta a Biblia illetékességét a tudományos kérdésekben, és a Szentírást a hit, illetve a filozófia világába 'száműzte'.”

A Tudományos Akadémiának etikai kódexe is van, már hogyisne lenne. Ebben többek között a következők olvashatók.
"4.3. Megfelelő idézés. Törekedni kell a kutatás lényegi elizményeinek minél szélesebb körű és a vitatott   kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére."

Ezek után viszolyogva turkálok tovább e "tudós" írásában, de ha már belekezdtem, meg kell tennem. A "műben" hangsúlyt kap, hogy Galileit nem égették meg. Tényleg nem, mert visszavonta "tévtanait". Említtetik továbbá, hogy a Darwin ügyben az Egyház hivatalosan nem foglalt állást. Hát persze hogy nem, hisz akkor már sajnálatos módon nem működött a Szent Inkvizíció, nem lobogtak a máglyák.

A Galilei affér happy end-del zárult. "Galilei elítélése a későbbiekben súlyos tehertételt jelentett a római katolikus egyház és a természettudomány viszonyában. Ezért talán nem tekinthető egészen véletlennek, hogy II. János Pál 'Fides et ratio' kezdetű enciklikája nem sokkal azután jelent meg, hogy - ugyancsak II. János Pál pápa ösztönzésére és részvételével - a Galilei-ügy újból felülvizsgálatra került, s Galilei számára igazságot szolgáltatva lezárult e mindkét oldal számára szomorú és sok mozzanatában 'balszerencsés' történetet. De mi van Brunóval?

No, még egy mondat Székelytől és passz. "Ha a hit és a ráció viszonyáról beszélünk, nem kerülhetjük el, hogy ne érintsük a hit és a természettudomány viszonyát. E viszony persze - bár az elmúlt négyszáz év európai kultúrtörténetében többször is dramatikus módon előtérbe került - semmiképpen sem tekinthető a teológia központi kérdésének. Jóllehet sok hívő és sok ateista számára a természettudomány és a teológia kapcsolata problémaként jelenik meg, a keresztény teológia tartalma és rendszere szempontjából e viszony csupán másodlagos jelentőségű. Az ettől eltérő benyomás részben az elmúlt négyszáz év gondolkodás- és kultúrtörténete során alakult ki, részben pedig annak a 'túlsúlyos szerepnek' a következ ménye, amelyet a természettudomány játszik modern kultúránkban és gondolkodásunkban."
Szóval görbe a tükör.

A legviccesebb nem is ez a értekezés, hanem az a tény, hogy az Akadémia "áltudomány-ellenes oldalt" indít, az ám. A valószínüleg nagyon okos, de de viszolyogtatóan fölényeskedő Lovász László elnök szerint "az Akadémiának és maguknak a tudósoknak is felelősségük van a tudomány képviseletében és népszerűsítésében. Pláne, hogy több aggasztó jelenség is elharapózott. Az elnök szerint az utóbbi időben: egyre terjednek az áltudományok. Bejelentette az áltudományok elleni küzdelem legújabb fegyverét: egy kifejezetten tudománynépszerűsítésre és ismeretterjesztésre szánt új oldalt, a 'tudomany.hu-t'. Ezt elsősorban tanároknak és újságíróknak, illetve a laikus érdeklődőknek ajánlják, hogy legyen egy megbízható, mégis érthető forrás a mindennapjainkban felmerülő (ál)tudományos témák helyretételéhez.
A jelen írás tárgya nem csak az Akadémia, ezért nem térek ki a kritikák özönére, amelyek az Akadémiát bírálják a fölösleges, olykor kifejezetten káros és minden esetben méregdrága kutató programokért. [Itt említem Heller Ágnes akadémiai millióit és ezzel párhuzamban azt, hogy Várkonyi anyagilag szűkölködött.] Mindenesetre az a sanda gyanúm, hogy az áltudományok elleni harcot az Akadémián belül kellene kezdeni.

Ja! Még valamit! Az Akadémia "modernizálódik" is, úgy bizony! Ennek bizonyítéka, hogy "az MTA 2006 évi Almanachja már feltünteti a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály keretében működő tudományos bizottságok között a Logisztikai Bizottságot is. "A logisztika képviselete a tudományos közéletben megerősödött, immár bizottsági szinten van jelen. A tudományos közéletben ez igen jelentős előrelépés, amely további lehetőségeket nyit meg a logisztika akadémiai közszereplése, szaktudományi integráló-koordináló szerepének kiteljesedése előtt. A Magyar Tudományos Akadémián a logisztika meglehetősen későn, csupán 1996-ban jelent meg szervezeti keretek között. ... Az 1996-2005 között elért eredmények nem csekélyek, hiszen sikerült általuk lépést tartani a hazai logisztika nagyütemű fejlődésével és néhány vonatkozásban követni tudtuk a logisztika fejlődésének nemzetközi tendenciáit is."
Hát nem kapkodták el a dolgot. A logisztika, már az ókorban megjelent, ekkor még az emberek, illetve kisebb intézmények gondozását és ellátását jelentette. Később az idők folyamán ... a katonaság, a hadsereg ellátása ... lett a logisztika feladata, ami a világháborúkig lényegében nem sokat változott. Majd majd a tömegkultúra és fogyasztói társadalom megjelenésével ez a fogalom átkerült a gazdaság, az ipar, illetve a szolgáltatások területére. Magyarországon a rendszerváltás után kezdett csak igazán érvényesülni, és mint ahogyan
"azt megszokhattuk némi elmaradottság még ezen a téren is tapasztalható", de a hazai logisztikai cégek, illetve a saját logisztikai managementtel rendelkező vállalatok is nagyobb hangsúlyt szentelnek ezeknek a folyamatoknak...

Nézőpont kérdése, hogy az Akadémia lemaradását évezredekben, évszázadokban, vagy csupán évtizedekben fejezzük ki. A probléma abban mutatkozik, hogy ha valakinek fogalma sincs a feltétel-rendszerek előzetes tervezéséről és létrehozásáról, az utólag is képtelen visszamenőlegesen megállapítani, hogy a vizsgált tárgy, adott esetben egy építmény, milyen feltételek között jöhetett létre. Az "unlogisztikus" gondolkodás szükségképp "unlogikus" is, vagyis csak megugatni képes azt, amit meg kellene értenie. Így vált az emberiség múltjával kapcsolatos teljes megnemértés az "egzakt" tudományok legfőbb ismérvévé.

A judeokeresztény egyház sem nyugszik. Erre példa a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2009.09.20-i körlevele amely a magyargyilkos Szent Istvánra apellálva a következőket hangsúlyozza. "Ezeréves magyar kultúránk a keresztény hit nélkül nem érthető. Ezt az öntudatra ébredést mi is nagyon fontos keresztény és magyar feladatnak tekintjük. Sajnos azonban ennek az öntudatra ébredésnek vannak vadhajtásai is. Ezek egyike a különböző vallási elemeket keverő ún. 'ősmagyar szinkretizmus' [ellentmondó nézetek összeegyeztetésére irányuló törekvés]. Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a 'Jézus, pártus herceg'-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt [Szent István által elpusztított] elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék. Keresztény hitünk nem pusztán az ember istenkeresésének az eredménye, hanem Isten kinyilatkozta tásán alapul, amely Krisztusban teljesedett be. Ő az út, az igazság és az élet az egyének és a nemzetek számára is.
Ez az út a szentségtelen "Szentegyház" véres szennyes útja, amelyen továbbra is járni szeretne.

De térjünk vissza a témánkra: a hit és az általa lebutított "tudomány" teljes kudarcára az emberiség múltjának megismerése terén. A kudarc biztos módszere a mechanikus szemlélet, amely a fizikai tárgyat elválasztja attól a szellem(iség)től, amely létrehozta és működteti. Olvastam valahol, ha léteztek volna előző kultúrák, a régészeknek rá kellett volna bukkaniuk a gyárak, út és vasútvonalak és a városok romjaira. Dehát ki mondta, hogy az előző kultúrák is olyanok voltak mint a mostani. Létezésük nyomait azonban visszahagyták.

A mai Libanonban található legegyszerűbb, legvaskosabb példából a Baalbeki Kőteraszból és egy abba szánt, de be nem épített kőtömbből indulok ki. Az arányok érzékeltetése végett mindkettőn bekereteztem az "ecce homot", amely a kb. 2000 tonnás köveket kifaragta, a teraszhoz szállította és beilesztette.

Hogyan?

Mit tud erről az "egzakt" tudomány? Semmit! Mit mond a Tóra, a Talmud? Semmit!

Van azonban ennél bonyolultabb talány is, a piramisoké. Közülük, ahogy jeleztem, a szakkarai lépcsős piramisra térek vissza és szóba hozom a gizehi nagypiramist is. Ha olvasóim helyében lennék először egy filmet néznék meg.

Egy filmet, amely egy óriási, csodálatosan bonyolult építmény felismerhető (!) maradványait, berendezési tárgyait mutatja és szóban, prezentációk segítségével "elmeséli", mire szolgált, hogy szuperált hajdanán. A kommentárra persze mondhatjuk totál hülyeség [az "egzakt" tudomány ezt mondja], de akkor mire szolgált a csodálatos műalkotás és berendezési tárgyai, többek között a több mint 40 ezer (!) alabástrom tál, korsó és csésze, amelyet a piramis belsejében  találtak. Igazak, ellenőrízhetők e azok a környezeti anomáliák, és az építőanyagok olyan különleges tulajdonságai, amelyekre a film utal.

Itt jön a képbe a Gizehi Nagypiramis, a következők miatt. Arról nem tudok, hogy a Szakkarai Lépcsős Piramis kicsinyített modelljének elkészítésére a ma embere, "egzakt" tudásának birtokában, kísérletet tett volna. A Nagypiramis esetében azonban voltak ilyen kísérletek, amelyek mulatságos kudarcokkal végződtek. Az egyikről írtam annakidején.Egy pihent agyú, vastag pénztárcáju japán Sakuji Yoshimura úr 1978-ban  szeretett volna egy 12 méter magas mini - piramist építeni. A teljes kudarc vígjátéki fordulatai is szerepelnek a cikkben. [Yoshimura urat később eltiltották az életveszélyes kisérletezgetés folytatásától...]
Ugyanott esik szó a Nagypiramisról is, amelynek építői nyilván ismerték a rusztikus kőtechnológiát és
"játékosan" leutánozták, de hogyan?! Egy "tükörtermet" építettek rusztikus kövekből úgy, hogy a szembenéző  kövek egymás fordítottjai tükörképei legyenek. Hogy miként lehet ilyen "tüköridomokat" tervezni, készíteni és hajszálnyi pontossággal illeszteni, nem tudja megmagyarázni, még kevésbé utánozni senki. Legkevésbé az "egzakt" tudomány. Mindezek alapján a cikkben az alábbi következtetést bátorkodtam levonni.
"Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy az emberi kultúrák között nincs folyamatosság!  A Föld történetén belül az "emberiség" története több elkülönülő fejezetre oszlik. Tökmindegy honnan jöttek, hova tűntek azok az elődök, akik létezésük, tudásuk, világszemléletük tárgyi emlékeit úgy hagyták ránk, hogy lehetőleg beleháborod junk a rejtvényfejtésbe és oda lyukadjunk ki, ök 'másmilyenek' voltak." 

A Várkonyi által említett "megdöbbentő méretű, rejtélyes építőerő" nem vonatkozik a zsidóságra. Ők nem annyira a kövek, mint az írás népe voltak. Nagy Sándor makedón falanxai nyomában mérnökök és a kőmüvesek lépdeltek akik monu mentális, harmonikus szerkezetű templomokat, könyvtárakat, emlémüveket emeltek, a görögség szintjére hozva fel a meghódított országok népeit.

A zsidó hordák nyomát felperzselt városok legyilkolt emberek és állatok hullái szegélyezik. [ L. Józsué bibliai kalandjait.] Egy nagy építési korszak érdemel említést: Salamon első templomának felépítése és az ezt követő további építkezések. A templom terveit Salamon apja Dávid állítólag magától Jahvétól kapta. Hogy mégis az egyitomi épitkezésra hasonlít, nyilván a véletlen műve. Az első templomot a zsidó Hiram Abiff építette, bravuros technikával, bár kövei közé nemcsak egy késpengét lehet bedugni, hanem leveleket is. A templomból megmaradt siratófal a judeókeresztények kedvenc zarándok helye és minden valamire való újkori pápa is bedugta a maga cedulkáját. [Fontos tudni, hogy a Bibliában két Hiram szerepel. Az egyik Türosz királya, a másik a szóban forgó főépítész.]

Szerfölött tanulságos Salamon további építkezési programja, amelyről a Krónikák 2. könyvének 8 fejezete így számol be.
"Annak a húsz esztendőnek az eltelte után, amíg Salamon az ÚR templomát és a maga palotáját építtette,azokat a városokat is kiépíttette, amelyeket Hírám adott neki, és izráelieket telepített oda. Azután Salamon Hamát-Cóbá ellen ment, és hatalmába kerítette. Kiépíttette Tadmórt is a pusztában és mindazokat a 'raktárvárosokat' (!?), amelyeket Hamátban kezdett építeni. Azután Felső-Béthórónt és Alsó-Béthórónt erődített városokká építtette ki várfalakkal, kapukkal és zárakkal. Baalátot és az összes raktárvárost, amelyek Salamonéi voltak, a harci kocsik összes városát, a lovasok városait és mindent, amihez csak kedve támadt Salamonnak, kiépíttetett Jeruzsálemben, a Libánonon és birodalma egész területén. A hettiták, emóriak, perizziek, hivviek és jebúsziak közül megmaradt egész népet, akik nem tartoztak Izráelhez,meg fiaikat, akik utánuk az országban megmaradtak, mert nem irtották ki őket Izráel fiai, 'kényszermunkásokká' tette." 
Ez a zsidó módi... 

 * * *

Nílus - Tigris - Eufrátesz vidékéről átugorva az  Indus - Gangesz deltáihoz a Várkonyi által említett Harappa kultúráról ejtsünk néhány szót. A  Kr. e. 4. évezred folyamán az őslakosság településein megjelentek a nyugati és déli irányból érkező bevándorlók, a kultúra alapítók. Ezek már földművelők voltak, de ismerték a fémmegmunkálást is. A Kr. e. 3. évezred közepére fejlett városi civilizációt alakitottak ki. Kereskedelmi kapcsolatban állt Mezopotámiával, és ellenőrzésük alatt tartották Magan [a mai Omán és térsége] valamint a Perzsa-öböl kereskedelmét. A mezopotámiai leletekben szereplő Meluhha név nagy valószínűséggel a Harappa-kultúrára utal.A Harappa-kultúra ismerte az írást.Az Indus völgyének városai alapvetően két részből álltak: a falakkal körülvett, magaslatra épült citadellából, valamint az alsóvárosi részből. A kettőt legalább egy felvonulási út kötötte össze. A fellegvárban voltak a könnyen megközelíthető, kiváló szellőzésű raktárak, olykor víztározók is. Az alsóváros utcái derékszögben metszették egymást, a jó minőségű, égetett téglából készült házak zöme pedig legalább egy emelettel bírt. Ebben a korban már kiváló csatornázottság volt jellemző, és a legtöbb házban volt fürdőszoba (!) és mellékhelyiség (!). Kovácsaik olyan fúrófejeket készítettek, amivel még a drágaköveket is átfúrták. Érdekességek: Az ember történelmének legrégebbi, élő emberen sikeresen végrehajtott fogfúrás bizonyítékának felfedezését 'Mehrgarh'-ban találták az újkőkorszakból [i.e. 5500 – i.e. 9000 (!)]
2000-ben Lotháltól délre, a Cambay-i (Khambhat-i) öbölben 20-40 méter mélyen, kb. 20 km-re a jelenlegi tengerparttól, egy elsüllyedt város romjait fedezték fel. Az egykor kiterjedt város mintegy 8 km hosszú és 3 km széles volt. Korát a Harappa-kultúránál jóval régebbire, több mint 9 ezer évesre becsülik. [L. a Várkonyi által említett "kulturrétegeket".]
Egykor ez a civilizáció volt a legnagyobb a világon: egymillió négyzetkilométerre terjedt ki, az Arab-tengertől az Indus síkságain át egészen a Gangeszig. A mai Pakisztánt, Északnyugat-Indiát és Afganisztán keleti részét is magába foglalta. Az akkori világ lakosságának tíz százaléka élt itt...

[Erről jut eszembe a keresztény Európa és az egyik legkeresztényibb királyok egyike XIV. Lajos versailles-i udvara ahol nemcsak az egyszerű emberek, hanem a király is félt a fürdéstől. XIV. Lajos napi toalettje például mindössze abból állt, hogy reggel parfümbe mártott kendővel letörölte az arcát. Hordozható árnyékszéket  csak a királyi család tagjai használ hattak.... Egy, a versailles-i udvarról szóló elbeszélés szerint az is megtörtént, hogy a kimondottan az emberi ürülék raktározására szolgáló szoba annyira megtelt, hogy egy egész emelet szakadt le a több tonna fekália súlya alatt. Mindez a Kr.u. XVII - XVIII században...]

* * *

A Sárga folyó és a Jangce menti kultúrákról nem lehet sokat megtudni. A keresés Csin Si Huang-ti [i. e. 260. február 7 –  i. e. 210. augusztus 10]  Kína első császára, a kínai császárság és a Csin-dinasztia megalapítója nevét dobja ki. Csin leszámolt vetélytársaival és egységes birodalommá formálta a hadakozó fejedelemségeket. A birodalma északi határán a barbárok elleni védelmet szolgáló falszakaszokat összekötötte, és így létrehozta a kínai nagy falat. Az ő sírhelyéhez tartozik a híres agyaghadsereg. A kutatók számára a legnagyobb talányt, a császár földi maradványait tartalmazó palota, azaz a központi sír jelenti. A sír megnyitása legfőképp azon múlik, hogy van-e, vagy lesz-e a közeljövőben olyan régészeti eljárás, amellyel károkozás nélkül fel tudják tárni. A döntés Peking kezében van. Peking szemmel láthatóan nem siet. A szenzációkra, a kínai technika csodáinak megismerésére tehát várni kell. Az agyag hadsereget 1974-ben fedezték fel Eddig összesen kétezer agyagkatonát tártak fel, de becslések szerint összesen nyolcezer terrakotta harcost rejt még a föld. Így még több évszázadon át fognak ott ásni a jóslások szerint.
A császár sikereit gondos tervezés előzte meg. Főminisztere, Li Sze segítségével egyszerűsítette az adminisztrációs rendszert és átfogó földreformot hajtott végre. A megreformált mezőgazdaság képes volt biztosítani a hadsereg ellátását az egymást követő háborúk idején. A sereg példátlanul ütőképes támadógépezetté vált. A katonák legendásan fegyelmezettek voltak, sikerük másik titka a technikai fölény volt, melyet például a számszeríj használata jelentett. A katonák híresek voltak még brutális vadságukról, a csapatok sosem ejtettek foglyokat. I. e. 230 és i. e. 221 között Csin felmorzsolta vetélytársait, minden ellenállás felszámolása után egységesítette Kínát. Korának Sztálinja volt, akire abban is hasonlított, hogy betegesen rettegett a merényletektől...

* * *

A csillagvárták a [kiírtott] druidákhoz kapcsolódnak. Az egyik ilyen létesítmény a NewGrange "obszervatórium", amelynek csodás működéséről több ilyen hosszú cikket lehetne írni. A lényeg az, hogy a mai modern csillagvizsgálókat megszégyenítő pontossággal lehetett vele [belőle] követni a csillagok mozgását.
Fentebb szó esett arról, hogy az
"egzakt" tudomány az írásbeliséghez kapcsolódik. A helyzet viszont az, hogy a druidák nem írták fel a tudományukat, amely az emberi élet minden területét átfogta az orvoslástól a a földművelésig. "A druida bölcsesség nagy mennyiségű, fejből megtanult versben öröklődött: bizonyos források szerint ezek elsajátításához 20 évre volt szükség. Híres druida tanítóközpont volt a wales-i Anglesey (Ynys Môn) varázserejűnek tartott tavainál, ahová messze földről, Európa különböző részeiből érkeztek a druidák, de arról nem maradt fenn forrás, mit tanítottak itt. A szájhagyomány útján őrzött druida szent énekekből, ima formulákból, varázsversekből még fordításban sem maradt fenn egy sem és a hozzájuk kapcsolt legendák is mind csak római és keresztény interpretációk."

A NewGrange azonban megmaradt "keresztrejtvénynek" a közömbös "egzakt" tudomány számára. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az angol/ír nemzeti büszkeség túltette magát a zsidó tabukon. Vizsgálja és közhírré teszi a "csodamasina" szó szerint ragyogó teljesítményeit.

* * *

A Húsvét szigetek témája is megér egy misét. Egy kissé sarkítva Várkonyi megállapításait azt látjuk, hogy "a Csendes- óceánon található Húsvét sziget 3600 km-re fekszik a legközelebbi kontinentális szárazföldtől, a Dél-amerikai Chile partjaitól. A legközelebbi lakott település Adamstown, a Pitcairn szigeteken mintegy 2092 km távolságban fekszik tőle. Bár itt csak 56-an élnek (!), így igazából a 7 ezer lakosú Puerto Baquerizo Moreno a legközelebbi város, mégpedig a Galapagos szigeteken, 3474 km távolságban van tőle. A mellékelt nem túl jó térkép térkép inkább sejtteti, mint láttatja a sziget tenger által "elszigetelt" helyzetét. Nyitott a kérdés mikor, hányan, kik, hogyan, miért hajóztak a szigetre? Csak nem pont szobrokat építeni? A szobrok meglehetősen méretesek. Olvastam néhány hülye cikket arról, hogy sima úton a szobrok görgőkkel mozgathatók. Ezeket azonban tökön paszúlyon keresztül kellett szállítani. Maradhatunk röviden abban, hogy a moaik is a megoldatlan rejtélyek sorába tartoznak.

* * *

A nagy lapaj moai miatt a következő téma Délamerika féloldalasan kezdődik. Jóllehet talán ez a legrejtélyesebb kultúra az összes többi között.

Várkonyi [33 - 34 old.] plasztikusan szemlélteti, mit találtak a seggfej spanyolok az Újvilágban, amelyet India helyett véletlenü fedezett fel számukra a vakon hajózó portugál Kolumbusz, akinek nem volt Piri Reis térképe...

Mindenestre az óriási városok leírása és méltatása helyett itt megelégedhetek néhány néhány kőből emelt, kőbe vésett, fúrt, simított rejtéllyel. Az egyik a perui Andok hegységben fekvő Caral városa "amelyet 1948-ban fedezett fel egy perui építész, Carlos Williams, aki 4000–6600 (!) éveseknek minősíti a hajdan  virágzó metropolisz, bonyolult templomait, amfiteátrumát és lakóházait, amelyek nagyjából ugyanabban az időben létesültek, amikor egyiptomi nagy piramisokat építették. Úgy tűnik, hogy Caral az Andok civilizációk által elfogadott, négy évezred alatt elterjedt, városi tervezés modellje. Így itt találhatók a válaszok az Andok civilizációinak eredetére és az első városok fejlődésére vonatkozólag."

Itt kell megnyomnom a STOP gombot, mert a carali anyag olyan újabb rejtelmekre világít amikbe, a belehülyülés elkerülése végett, már nem célszerü belevágnom. Meg itt lennének még a lézertechnikát megszégyenítő precizitással készült, jobbára ismeretlen rendeltetésű kövek, megazisten. De elég!

Idáig azt próbáltam bizonygatni, hogy az akadémiai "egzakt" gondolkodás a zsidó zsarnokság szolgáló leánya, amelyen minél hamarabb és a legalaposabban el kell verni a port.

Ennyi.

2019.01.27

Sz. Gy.