Egyszemélyes hadüzenet

Címzett: a leggonoszabb kaszt

Honlapom fejlécén új elem jelent meg  egy bukfendező paragrafus. Azt jelzi, hogy paradig mát váltok és azt az időt ami, 88 évemen felül, még hátra van jobbára annak a "hivatásrend nek" a bemutatására szánom, amely a jogászi pályán 1954-től 2018-ig elteltöltött hatvannégy esztendőn keresztül életem része volt.

Nem titkolom, tele vagyok indulattal. Ez azonban nem fog gátolni abban, hogy a bizonyítható tényekhez ragaszkodjak. Aki olvasgatja Honlapomat láthatja, hogy megnyitottam a Jogi témák rovatot és azon tessék - lássék közzétettem néhány írást is. Nyitottam egy Facebook oldalt is, amely "A paragrafus gaztettei" hangzatos címet viseli, ámde vajmi kevés szó esik pont erről.

Nem tunyaságból vagy gyávaságból kerülgettem évekig ezt a nagyon forró kását. Egyszerüen undorodtam saját emlékeimtől és a bennük kóválygó alakoktól.

A biztosítékot a Debreceni Ítélőtábla gyöngyöspatai ítélete csapta ki nálam, két okból. Gyöngyöspata személyes ügyem is, amennyiben a forró időkben, a magam helyén és módján, bekapcsolódtam az eseményekbe. A felháborító ítélet kapcsán eszembe jutott egy nyeszlett, egérképü kis emberke, akinek döntő szerepe volt a gyöngyöspatai paragrafus- gaztettben és a jogászi pályám alatt elszenvedett legnagyobb megszégyenítésben.

Senki se gondolja, hogy olvasóim drága idejét személyes számláim kiegyenlítésére kívánom igénybe venni. A kérdést jóval szélesebb körben szeretném megvilágítani. Azt kívánom felvázolni, hogyan vált egy ószövetségi "jogintézmény" a nemzeti államokat leigázó, szipolyozó [igen, szipolyozó] képződménnyé, amely mára nemzetközi érdekérvényesítő szerve zetekbe tömörülve lép fel önző érdekei védelmében.

2020.02.02

Sz. Gy.