Magyarnak születtem. Szeretem e földet
Büszke szegénységben, bús gyönyörrel én;
Más nemzet gyermeke gúnyos nyelvet ölthet, -
Nincs hivatás, szentebb, e föld kerekén!
Boldogabb nép sarja kicsinyelve szánhat, -
Ezt a csodás érzést hogy is értené!
Óh de honszerelmem gyűlöletre lázad,
Ha rút árulás tör idegen felé...
(Sajó Sándor verse)

 

 

                                                                                  


Talpalatnyi föld
Világnézetünk alapjai
 

Anteusz a monda szerint Poszeidon és Gaia fia volt. Óriás, aki erejét anyjától, a földtől nyerte. Héraklész úgy győzte le (fojtotta meg), hogy felemelte a földről. Anteusz volta képp a nép jelképe. Heraklesz pedig a népen élősködő faj, ill. osztály amely azt hirdeti, hogy "felemeli" a népet ("demokrácia").

Most egy olyan színjátékról lesz szó, amely ismét a budapesti flaszteren zajlik, úgymond a magyar földért; ugyanúgy mint korábban a vidéki cigánybűnözés elleni harc. Az új műsorhoz  új rendező társult, Drábik János, aki korábban az "Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlést" vezette biztos kézzel - zátonyra.

A főszereplők Morvai Krisztina és Gaudi Nagy Tamás, akik mindketten Brüsszelbe pályáznak [előbbi mint a Jobbik EP képviselője, utóbbi pedig mint az előbbi "munkatár sa"]. De addig ráérnek és most a Kossuth téren verik a tamtamot, amit ma már úgy hívnak performansz. [Ilyet adtak elő a Pussy Riot művészegyüttes tagjai moszkvai Megvál tó Krisztus-székesegyház ikonosztáza előtt...]

Néhány pillanatkép a Gaudi - Balóné performanszból:

 

A képsor nem igényel kommentárt. Ami viszont szomorú: nincs adat arra, hogy a bámészkodók bármelyike elröhögte volna magát, vagy pláne behugyozott volna a mutatvány láttán, sőt a rossz ripacsok tapsot arattak.

A cikk arról szól, megmenthető e a magyar föld? Az előzetes válasz: így nem!

De most járjuk körül kissé Heraklészt.  

Hitler az élősködő archetipusaként a zsidót jelölte meg, akinek...
"A pénzüzlet és kereskedelem teljesen monopóliumává vált. Uzsorakamatai végre ellenállást váltanak ki. Különös és egyre növekvõ szemtelensége felháborodást, gazdagsága pedig irigységet kelt. 'A mérték betelik akkor, amikor az ingatlanokat is kereskedelmi tevékenységének körébe vonja, és azokat eladható, helyesebben kereskedelmi árukká alacsonyítja. Minthogy a földbirtokot sohasem mûveli, hanem azt csak kiaknázandó javaknak tekinti, amelyen a paraszt megmaradhat, de mindenesetre az új földesura részérõl tapasztalt legszánalomraméltóbb zsarolás mellett, az iránta táplált ellenszenv lassan nyílt gyûlöletté fokozódik.' Vérszívó zsarnoksága oly nagyra nõ, hogy végül is kilengésekre ad alkalmat. Az ember a jövevényt mindig közelebbrõl figyeli és rajta olyan, egyre visszataszítóbb jellemvonásokat fedez fel, hogy a szakadék áthidalhat atlanná válik. A legkeserûbb szükség idején végre kirobban a vele szemben felgyü lemlett harag, és a kifosztott és tönkretett tömegek az önvédelem eszközéhez nyúlnak, hogy megvédelmezzék magukat ez istencsapással szemben. Évszázadok folyamán megismerték õt és puszta jelenlétét is olyan csapásnak tekintik, mint a pestist."  [Mein Kampf XI. fej. Nép és faj 183 old.]

A Führer érdeklődése - miután letette a garast - a gyakorlati megvalósítás irányába fordult. Tetteit pedig mások méltatták, köztük Joannes Öhquist a finn hadsereg ezredese, aki a náci rendszer kobzosává vált és maradt mindaddig, amíg a hazája elleni Szovjet támadás a frontra nem szólította. Könyvét sokszor emlegettem és belőle gyakran idéztem. Most is ezt teszem, a lehető legrövidebben.
 

"Az 1933 július 14-i "törvény a német parasztság újjáalakításáról" kimondja, hogy falusi település (kiváltképpen majorok létesítése) a birodalom kizárólagos feladata s ezzel megindítja a német parasztság újjáalakítására irányuló egységes politikát. Július 15-én jelenik meg a "törvény a birodalom illetékességérõl a mezõgazdaság rendi felépítésének szabályozására", amely a birodalom részére a felépítésnél a kizárólagos felügyeletet biztosította. Minthogy Németországban 100 lakosra csak kereken 42 hektár termõföld esik (Franciaországban 83, Izlandban 157, Chilében 402 hektár, stb.) és Németország ennek következtében csak 83 százalékig tudja önmagát ellátni, míg az élelmiszerek 17 százalékát külföldrõl kell behozni, szükségesnek mutatkozott a külföldi élelmicikkek behozatalánál a külföldi árak káros befolyásának kiküszöbölése. Egyidejûleg a belföldi piacon is meg kellett óvni az élelmiszerek árát az ingadozástól, amit a spekuláció idézett elõ." [260 old.]

1936 október 1-én 700.000 parasztbirtokot, - ami Németország mezõgazdaságilag mûvelt területének 35.3 százalékát jelenti, - örökös paraszttelekké nyilvánítottak. [265.old.]

A piacszabályozást is végbevitték, amennyiben megállapították a valódi termelést és a tényleges szükségletet és megszabták a nemzetgazdaságilag igazságos piaci árakat, azt az árat ugyanis, amely úgy a termelõnek, mint a fogyasztónak megfelelõ volt. Mint elsõ területet, a gabonagazdálkodást szabályozták az 1933 szeptember 26-i törvénnyel "a gabonaárak biztosítására", amely felhatalmazta a birodalmi közélelmezési minisztert a gabonaárak fixírozására. A "Spekulationsbörse". helyére a "Getreidegrossmarkt" lépett, amely méltányos árat biztosított a parasztnak legfontosabb terményéért s a parasztot magát megvédte az azelõtti piaci árgazdálkodás le és fel hullámzó üzérkedésétõl. Ezenkívül 1933 szeptember 15-én megjelent a ,,törvény a malmok egyesítésérõl", amely annak megállapítására jogosította fel a közélelmezés- és földmûvelésügy birodalmi miniszterét, hogy az egyes malmok bizonyos idõközökben milyen mennyiségben kötelesek rozst és búzát vásárolni és feldolgozni s milyen árat kell fizetniük a vételkor. A legfontosabb volt az 1934 június 27-i "törvény a gabonagazdálkodás rendezésére", a gabonaalaptörvény (Getreidegrundgesetz), amely évekre megteremtette az elõfeltételeket arra, hogy a parasztnak a termés eladásánál a méltányos ár, egyúttal pedig az egész népnek a kenyérrel való ellátása biztosítva legyen.
[261 old.]

Az ezredes úr gondolatmenetéből kiviláglik, hogy nem járt marxista egyetemre és sokmindent nem említ a bonyolult témakörből. Én viszont jártam, sőt magánszorgalomból még azon túl is  tanulmányoztam Marxot, Lenint, Sztálint, Maot, stb. A témát tehát módomban van és szándékomban áll "hiteles" marxista nézőpontból is megközelíteni, különös tekintettel az "osztályharc" elméletére.

Hitler ugyanis nem folytatott osztályharcot. A németországi, többnyire zsidó,
vérszívók [közvetítő kereskedők, termény-börziánerek, nagybirtokosok (oligarchák), stb.] mihamar táborokban voltak és hamarosan már nem is voltak, a szerencsésebbek külföldre iszkoltak.

A sztálini Szovjetunióban Lenin és zsidó hóhérai megsemmisítették a nemzeti (!) tőkét. A zsidó tőke azonban nem vert gyökeret, mert szálláscsinálóit, a trockistákat Sztálin kiírtotta.

Nyugateurópában és Amerikában azonban a vérszívó kapitalista moloch emberarcra hasonlító álarcot öltött. Nekünk tehát az "emberarcú kapitalizmust" kell szemügyre vennünk, de ehhez már nem a Tőke, hanem a "Kommunista.net"  ad némi útbaigazítást. Különösen érdekes, amiket a "komprádor (idegen szívü) burzsoáziáról ír.

Komprádor burzsoázia - külföldi tőke működését hazai „komprádor" réteg (közvetítők, beszállítók, értékesítők, menedzserek, marketing tevékenységet végzők, pénzügyi szakemberek) segíti. Képviselői különböző formákban és mértékben részesednek a külföldi tőke profitjából. Sokan közülük maguk is tőkések. Mai viszonyaink között klasszikus értelemben vett önálló „nemzeti burzsoázia" nem jöhetett létre. A hazai tőkés vállalkozások döntő része maga is külföldi tőke, a nagy multinacionális társaságok, a nemzetközi gazdasági-pénzügyi „szuperstruktúra" ellenőrzése alatt áll, különféle formákban (közös vállalat, beszállítás, kereskedelmi kapcsolatok, technológiai és pénzügyi függőség, bérmunka végzése) szorosan összefonódott a külföldi tőkével, közvetve vagy közvetlenül annak érdekeltségi köréhez, kapcsolódik. A külföldi tőke csaknem egynegyede származik Németországból.

A mai magyarországi viszonyokat ez a leírás már nem  tükrözi pontosan. Orbán bandita-állama ugyanis egy olyan "álnemzeti burzsoáziát" hozott/hoz létre, amely a nemzet kirablásából nyert profitból nagyobb részt követel az illendőnél. Ezért vív "szabadságharcot" a brüsszeli "önkény" ellen. Ez a banda egyesíti mindazon vérszívókat, akiket a Kommunista.Net fentebb felsorol. De nem csupán róluk van szó. Az orbán-banda a magyar földet akarja. Földbirtokos osztályt hoz létre, amely - a szentkorona "jogrendje" szerint a föld népét zsellérként robotoltatja a magyar földön és semmivel sem lesz különb a földbirtokos arisztokráciánál, illetve a zsidó bérlőnél - zsidó földbirtokosnál.

Mielőtt továbbmennénk arra kell kitérni, hogy a paraszti osztály és a parasztbirtokok (hitleri) rendszere életképes e egyáltalán, mert ha nem - nincs miről beszélni. Lássuk, hogy szuperált a német mezőgazdaság a II. Világháborúban. Egy nem náci szimpatizáns forrást idézek.

Mezőgazdaság a háborúban. A lakosság háborús hétköznapjai.
A nemzetiszocialista vezetés a háborús években – az első világháborútól eltérően – nem éheztette a német lakosságot. Életszínvonalát azonban a meghódított területek és az idegen-, illetve kényszermunkások rovására biztosította. A háborús élelmezési gazdálkodás az élelmiszerek jegyre történő adagolására épült, amelyet alaposan előkészítettek. Így 1939 szeptemberében a lakosság megnyugvással fogadta a jegyrendszer bevezetését, mert az adminisztratív hatékonyság, a szociális igazságosság és az állami gondoskodás érzetét keltette. Az élelmiszerek és más napi szükségleti cikkek jegyrendszerének bevezetésével voltaképpen kielégítették az emberek alapszükségleteit és elkerülték az ellátási hiányokat. 1939 októberében a lakosság napiátlagos kalóriaszükségletét fejenként 2700 kalóriában állapították meg. Az előirányzat szerint a 6 éven aluli gyermekek 1871, a 6–14 év közöttiek 2450, a „normális fogyasztó” 2570, a nehéz munkát végzők 3789, a legnehezebb fizikai munkát végzők 4652, a Wehrmacht tagjai pedig 3600 kalóriát fogyasztására jogosultak. A „normális fogyasztó” kalóriaszükséglete azonban a háború alatt jelentősen ingadozott, s 1944–1945-re 1671-re csökkent. A jegyrendszer 1944-ig alapjában – ugyan csökkenő ellátási szinten – biztosította a lakosság alapellátását. Az eltérő jövedelmek és vagyoni helyzet miatt azonban a szociális igazságosság megvalósítása csak propagandaszólam maradt. A német lakosság teljesítőképességére és hangulatára való tekintettel Hitler – az első világháborús gyakorlattal ellentétben – megtiltotta a nyilvános hadikölcsönök kibocsájtását. A bérre, jövedelemre, vagyonra, iparűzésre és testületi adókra, valamint a dohányra, sörre, szeszre és habzóborra kivetett hadipótlékokat korlátok között tartották. Az évi 2400 márka alatti jövedelmek mentesültek a hadipótléktól. Az 1939. szeptember 4-i hadigazdasági rendelet bér- és árstopot hirdetett, hogy „újraszabályozzák” a béreket, összességében pedig csökkentsék azokat. Az erős tiltakozás hatására azonban folyamatosan törölték az összes bérpolitikai rendeletet. Az ár- és bérstop továbbra is érvényben maradt, hogy kordában tartsák a lakosság napi kiadásait és a termelési költségeket. Az ipari munkásság reáljövedelme a hivatalos béremelések nyomán 1941-ig a munkaidő növekedése miatt alig emelkedett, utána enyhén csökkent, majd 1944-ben az órabérek ismét elérték az 1938. évi szintet. Amunkaerőpiacon a háború kitörése után korlátozták a munkahely-változtatási lehetőséget, a sztálingrádi vereség után pedig szigorították a munkások bejelentési kötelezettségeit, de ügyeltek arra, hogy ezekkel az intézkedésekkel ne törjenek össze túl sok „politikai porcelánt”.

A parasztbirtokok termelési rendszere, a mérsékelt adóztatás ellenére is, biztosította a német állam számára a néplóléti intézmények finanszírozását. A Nemzetiszocialista népjólét Nationalsozialistische Volkswohlfahrt tevékenységéről ezt írja Öhquist. "A szociális reformátor népjóléti feladatát nemcsak abban látja, hogy a szükségben lévõn gazdaságilag segítsen, hanem mindenekelõtt abban, hogy ezt a támogatást oly módon organizálja, ami által ismét felkelti a munkakedvet és visszaadja a munkaerõt, amellyel a szükségben szenvedõ még egyáltalán rendelkezik, így például a NSV különleges gondozó osztályának feladata a testileg akadályozott néptársak (csak a régi birodalomban egymilliónál több vak, nagyothalló, süket és kis-járadékos) szenvedéseit elviselhetõbbé tenni és õket a népközösségbe bevonni. Otthonokban és mûhelyekben, elõadásokkal és berendezésekkel megtalálják a lehetõséget, hogy a testileg akadályozottakat kiképezzék s számukra olyan munkát találjanak, amit el tudnak végezni s munkahelyet is szerezzenek nekik." Ezt a tevékenységet "felistápolásnak" nevezték. Erre nálunk sohasem lesz pénz, mert a pénz az államtitkár és a luxuskúrva luxusutazására kell, hogy mielőtt az államtitkárból csúcsminisztert csinálnak, kellően fel legyen tuningolva.

Közbevetőleg szögezzük le, kapitalista - főleg rablókapitalista környezetben - a termőföldet nem lehet megvédeni. A termőföld akkor sincs megvédve, ha a külföldiek nem szerezhetnek földtulajdonjogot. Régi jó koalíciós jelszó volt, "a föld azé aki megműveli". Csakhogy a mai szocdemek - élükön az eszelős Fletóval - Európai Egyesült Államokat követelnek... [Megjegyzem, Hitler a demokratikus választásokon elért győzelem után a következőket mondta a szociáldemokrata frakció tagjainak.
"Uraim, távoz hatnak. Önökre többé nincs szükség..." Hitler nem feledte a szociáldemokratáknak az első világháborút, ahol ők alkották a hátbadöfés (dolchstoss) patkánycsapatát és elősegítették a hülye Wilson nevéhez kapcsolt aljas zsidóbékét. A szocdemek egy része már csak a koncentrációs táborokban döbbent rá Hitler szavainak értelmére...]

Szóval:
"a föld azé aki megműveli" ige csak Hitler Harmadik Birodalmában lőn testté...

De térjünk vissza a mai kis magyar "való világra". És tegyük fel a kérdést, mégis milyen módon lehetne a föld azé, aki megműveli?

Előbb veszük szemügyre a kossuth téri mutatványosok 2014-es választási programjának földvédelmi passzusait, ami azzal kezdődik: "kimondjuk az igazságot"!

"A magyar föld megvédésének kérdése evidencia. A földünk – a vizünk és energiaforrásaink mellett – olyan alapvető kin-csünk, amelyről egy normális helyzetben nem is indulhatna üzleti diskurzus. Sajnos a mai világ és a mai Magyarország nem ilyen. Itt a föld – az önfeladó uniós tárgyalóink, vagyis a kormányaink miatt – tőke, amely adható, vehető. A mi szempontunkból nézve inkább tőlünk elvehető. A Jobbik számára a föld azonban anyaföld, amelynek megvédését bármi áron való kötelező feladatnak tekintjük. A földmoratórium idén májusban, tehát az új országgyűlés megalakulásának pillanatában lejár. A földmoratóriumot annak idején a csatlakozáskor azért kapta Magyarország, hogy a földtulajdonárakat fel tudjuk zárkóztatni az uniós át-laghoz. A magyar föld ára ugyanis töredéke a nyugat-európainak. Ebből a szemszögből nézve a moratórium teljesen etikus és teljesen logikus. Előbb eltelt az adott 7 év, majd miután a magyar és európai árak közötti szakadék mit sem változott, újabb 3 év lehetőséget kaptunk. Jövőre lejár a haladék is, és ha megnézzük, akkor szintén semmi nem változott. Vagyis a vészhelyzet nem változott, a moratórium mégis megszűnik. A kormány pedig úgy érzi, mindez rendben van. A bolgár parlament döntése egy példa, amely arról szól, hogy egy tagállam igen is szembeszállhat Brüsszel akaratával. Bulgária ugyan később csatlakozott, így nekik még csupán az első 7 évük járt le, de mégis beszédes az Európai Bizottság részéről a bolgár parlament – három helyett hat éves moratórium meghosszabbításról szóló – 70%-os támogatottságú döntése miatti hatalmas felháborodás. Bulgária ugyanis az esetleges hosszabbításról nem Brüsszellel kezdett egyezkedni, hanem egyszerűen hozott egy ilyen törvényt, és bejelentette, hogy az uniós szankciókkal is kész szembenézni, hogy megvédje az igazát. Magyarországon is erre lenne szükség, és ezt a határozottságot csak a Jobbik képes vállalni. A kormány az általa megalkotott földtörvény erejére szokott hivatkozni, amelyről Orbán Viktor maga mondta el többször, hogy azt az EU legerősebb példáiból, az osztrák, a francia és a dán minta alapján alkották meg. Ez sem igaz teljesen. A rendszer egyik kulcselemét jelentő földvédelmi bizottságok – érthető módon – a saját szűkebb csoportérdeket és nem kizárhatóan  egyéni érdekeket is képviselhetnek. A magyar föld magyar tulajdonban tartása állami szuverenitásunk alapja, nemzetsrtatégiai elsődleges ügy, így ezt nem bízhatjuk helyi bizottságokra. Törvényben kell garantálni. De egyébként is, mi a garancia arra, hogy ami Nyugat-Európában működik, az nálunk is fog? Semmi. Mennyiben vethető össze a francia, az osztrák és a dán gazdatársadalommal a hazai? Semennyire. Mennyire hasonlít a tőkeerejük, a versenyképességük, a piacszerzési lehetőségeik? Semennyire. Mennyiben sikerült felzárkóztatni az ottani földárakhoz a hazait? Semennyire. Összességében kimondhatjuk: a kormány politikája nem védte meg a földet. Azt csupán imitálta. Leleplező, hogy amikor a kormány felszólal, soha nem mondja ki, hogy a külföldi tulajdonszerzés ellen küzd."

Ez a program semmiféle cselekvési elemet nem tartalmaz! Tehát műfajilag sem program. Egy zavaros katyvasz az egész. Az idézetet a programot tartalmazó PDF
fájlból  vettem, amely azt a hangzatos címet viseli: "Kimondjuk - megoldjuk", nos a "megoldás" a Kossuth téren kezdetét vette. Vajon mi lesz, milyen lesz, a folytatás? A Jobbiknak nincs már gárdája, amely a pesti flaszteren bakancsait csattogtatva nyomatékot adhatna a Jobbik (dőre) elképzeléseinek.

Lenne egy másik megoldás is.Olyan jogszabályt alkotni amely megvédi a földet és a föld népét (!) a külföldi földspekulánsoktól és a hazai oligarcháktól. Van olyan hülye Magyarországon, aki az oligarchák kormányától, ill. parlamentjétől ilyen jogszabály megalkotását reméli?

Folyik, persze hogy folyik, jogászi vita a jogszabályszövegekről. Ez a vita teljesen meddő egy olyan oligarcha parlamentben, amely elvből sem alkot egyértelműen értelmezhető és alkalmazható jogszabályokat és amely akár naponta képes akár az alaptörvényt és a sarkalatos törvényeket is toldozni, foldozni, hogy azok a banditaosztály napi szükségleteivel összhangban legyenek.

Ezeknek a vitáknak az ismertetésére nem térek ki, mert ha megtenném, az írás többszörösére dagadna az üres szalma csépelésével. Néhány jellemző tényt és körülményt azonban megemlítek.

Halász József nevét sokan, de nem elegen ismerik. Ő a jog, nemkülönben a földjog, egyik leg-lelkiismeretesebb "kukaca". Tengernyi írása van. Ezek közül csak egyet linkelek, amely azt bizonygatja, hogy a "Lisszaboni szerződés" gúzsbaköti Magyarországot és a szerződésből eredő kötelmek alól csak úgy szabadulhatunk, ha kilépünk az EU-ból. Dehát erről szó sincs! Talán emlékeznek arra, mi volt Orbán első mondata, amikor nagyon győzött? Hát a hűségnyilatkozat az EU mellett; annak hangoztatásával, hogy a Fidesz az "EU-ellenes erőkkel" szemben is győzött.

De térjünk vissza Halászhoz.

A Lisszaboni szerződés "földpasszusa" így szól
„Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei." Világos. Vagy mégsem világos? A cukorrépánál pl. mi az "első feldolgozási szint" ha a cukor - mondjuk - nem az, de a melasz-katyvasz az, akkor tisztesség ne essék szólván baszhatjuk az egészet. A föld tokkal - vonóval a másé lesz. (Bocs!)

Halász kimutatja, hogy a "magyar" földtörvény az "úniós polgárokon" kívül másokra is kiterjeszti a földszerzés jogát.
"
Jogharmonizációs kötelezettségként az uniós polgárokon kívül a földtörvény-tervezet kiterjeszti a földtulajdon és birtoklás gyakorlásának lehetőségét az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára javára. Itt kell megemlíteni a 2011-es módosítással liberalizált (magyarán: megszorítás nélkül kiterjesztővé tett) állampolgársági törvényt, amely tág teret nyit mindenkinek a magyar állampolgárság felvételére, és ezzel „állampolgári jog” gyakorlásával a magyar föld tulajdonjogának megszerzé sére is."  Halász idézi Fazekas Sándor miniszter link szövegét is „… Miután Magyarország az Európai Unió tagja, a törvény leírja, hogy az unió polgárai is vásárolhatnak itt földet, utána azonban arról rendelkezik, miképp lehet elérni, hogy mégse tudjanak venni 'egy kávéskanálnyit se', ha nem teljesítik a szigo rú feltételeket.” Nos épp ezek a szigorú feltételek hiányzanak a Földtörvényből - Halász szerint.

Megjegyzendő, hogy Halász a Jobbik, ill. épp Morvai Krisztina megbízása alapján végzett jogi elemzéseket, ill. írt szakvéleményeket. Ezeket azonban a Jobbik nemigen tudja használni, hisz a "földharcosok" édes kettesben Brüsszelbe igyekeznek, hogy Morvai ott kint kételkedjen. Gaudi pedig segítsen neki kételkedni. [Na erre az együtt-muzsikálásra befizetek...]

Mint tudjuk, az európai jobboldal választási győzelmei és Anglia elpártolása folytán az EU épp szétrohadni készül. Morvai Krisztina az EU parlament ben együtt frakciózhatna Marie Le Pennel. A hölgy azonban nem kér belőle
"
a Jobbikot és a görög Arany Hajnalt kizárta a lehetséges szövetségesek közül, az előbbit "szélsőségesnek", az utóbbit neonácinak minősítve." Nem hiszem, hogy a hölgy ennyire félre lenne tájékoztatva. Igaz, Gaudi kihajította az EU zászlót a Parlament ablakán, de azért a pojácát meg lehetne különböztetni a szélsőségestől. Nem? Meg aztán Gaudi nemsokára lobogó EU zászló alatt fog bevonulni az EU parlament be, mint hűséges famulus Balóné után baktatva.

Én, őszintén szólva, azokat lelkes és jóravaló embereket sajnálom, akik a lelküket is kiteszik ma is a Jobbikért. Már elfelejtet ték volna a jobb sorsra érdemes "Magyar Gárda" lóvátett bakancsosait?

Facebook oldalam a liberális másság-tisztelet melegágya. Mit melegágya? Pezsgőfürdője! Naponta olvasom a Jobbik dícséretét és csak nyeldekelek miatta, főleg most a kampányidőszakban. Virágozzék száz virág. De ez a Kossuth téri performansz betett nekem. Ennyire marhák lennénk? Ennyire elvakít bennünket az olcsó sőt ócska látvány-bóvli, a talmi csillogás? Igen, úgy látszik - ennyire...

Senki se vádolhat azzal, hogy nem tettem, teszek meg mindent a Jobbik igazi arculatának bemutatása érdekében. Most a dèjá vu érzése fog el, én már írtam ilyesmiről. Hát persze a Jobbik 2009-es programjáról, "Jegyzetek egy fércműhöz" címen. Ebben az írás ban találhatók Jobbik témájú írásaim linkjei is (sok van).

Beleolvasva a régi írásba látom, az a fércmű remekmű volt ehhez képest. Nem tanultak, sőt felejtettek volna?

Visszatérve Halász Józsefre még annyit. Ő úgy képzeli az EU-ból kilépett Magyarországot, hogy az valamiféle szentkorona elv köré rendeződve válik "Gondoskodó Magyarországgá". A helyes kiindulási alapokból (premisszák) levont ezen következtetéssel (konklúzió) azonban nem érthetek egyet.

Ceterum censeo: Magyarország csak a nemzeti szocializmus elveit gyakorlatban megvalósítva válhat Gondoskodó Magyarországgá, mert a nemzet "felistápolásának" akarata és lehetőségei csak ebben a közegben jöhetnek létre.

Elképzeléseimhez előszeretettel alkalmazok képi szimbólumokat. Találtam is egyet ... Egyetlen szépséghibája, hogy az egykori Magyar Kommunista Párt választási plakátja. Némi átalakítással ez felel meg elképzeléseimnek.

Az "Ország Nem Eladó" eszmét én nem helyezem a Szentkorona alá, mert e kegytárgy ezer éves időtávon az ország idegenek részére való eladásának és a földesurak (oligarchák) uralmának szimbóluma.

A kommunisták plakátjának lobogó zászlaját nem a koronás, hanem a Kossuth címer díszíti. Nem lenge angyalkák lebegtetik a levegőben, hanem izmos karok tartják a magyar földön állva, kezük ügyében a sarlóval és a kalapáccsal, amelyek ha kell szerszámok, ha kell fegyverek.

Ez a kis "heraldika" nem öncélú. Nem kommunista, hanem nemzeti elképzeléseket óhajt kifejezni. Nem vagyok naív. Magam is bölcsen tudom, hogy a szánalmas magyar birkanép sohasem nyúl önként fegyverhez, hogy földjét megvédje. De már a határainkon dübörög a történelem. Ki hitte volna Karácsonykor, hogy Húsvétkor a keletukrajnai oroszok és ukránok precíziós orosz fegyverekkel zsidó terroristákat "hoznak le az égből".

Minden marha azt hiszi és mondja: ide nem fog begyűrűzni. Majd meglátjátok atyámfiai, majd meglátjátok. Talán még azt is észreveszitek, hogy a Jobbik - Szegedi Csanád nélkül is - a második legerősebb zsidópárt az országban.

Itt van vége. Úgy érzem, a téma rövidesen frissítést igényel. Figyeljetek!

2014.05.31

Sz. Gy. 

 

Megosztás