Az írás 2001.09.23 (!) napján jelent meg!

Mottó:
"Békeidőben ugyanezt az elnököt még dislexiásnak csúfolták.
Most meg ellenfelei is felsorakoznak mögé."

[Ungvári Tamás: ÉS. 2001.09.21.]


Casus Belli - America's new war.

II.

Keressünk együtt terroristákat!


"Cui prodest?"


Addig is amíg Bush elnök körbefutja a földgolyót, botjával a terroristák nyomait ütögetve elmerenghetünk azon, kinek állt érdekében a gyilkos merényletsorozat? Végül is ki nyer és ki veszít majd a businessen?

Még nem volt robbantás, amikor a "Lusitania afférrel" foglalkozó commentem
[Genova: Mikor kezdődött a III. világháboru?] felkerült a Netre. Ott arról esik szó, hogy mértékadó vélemények szerint a több ezer férfi, nő és gyermek vízbefojtása egy nagyhatalom üzleti érdekeit szolgálta azáltal, hogy okot adott az első világháborúba történő belépéshez.

A szeptember 11-i eset után, egy másik commentben ["Casus Belli - America's new war. I.] említtetik, hogy alighanem hasonló a helyzet a Pearl Harbor elleni japán orvtámadással is. Ott a hidegvérrel feláldozott amerikaiak létszáma csaknem háromezer fő volt. Amerika hadat üzent Japánnak, a náci Németország Amerikának és az európai kontinentális háború világháborúvá vált. Anglia másod, Amerika elsőrangú nagyhatalommá lett.

És most a WTC tornyok ügye a harmadik világháború kapcsán.

A furcsa hírek még csak szállongnak. A Vasárnapi Blikk [2001.09.16] idézi a New York Timest amelynek információi szerint egyenesen a Fehér Házból segíthette valaki a merénylőket. Erre utal, hogy egy névtelen telefonáló, az elnöki külön gép felrobbantásával fenyegetőzve, olyan kódszavakat használt, amelyeket kizárólag belső emberek ismer hetnek.

Ez a hír nehezen vagy sehogy sem ellenőrizhető.


Merőben más a helyzet azzal a másik hírrel, hogy "Izrael tudott a World Trade Center elleni támadásról és értesítette erről az ikertoronyban dolgozó mintegy négyezer amerikai izraeli alkalmazottat, akik a támadás napján nem mentek dolgozni, miután az izraeli titkosszolgálat, a Moszad figyelmeztette őket." [Színes Mai 2001.09.21]

Mára több forrásból megerősített hír, hogy a pokoli tornyok mintegy kétszázhetven zsidó áldozatot temettek maguk alá. A négyezer és a kétszázhetven között jelentős az eltérés. Egy amerikai háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszék számára úgyszólván gyerekjáték lesz megállapítani az "igazolatlanul" hiányzók számát és a [tömeges] hiányzás okát.

Ki miért minősül gyáva tömeggyilkosnak?


Pelle János jóvoltából tudjuk [ÉS.2001.09.21], hogy a Manhattan Sziget-i létesítmények elleni terrortámadást a Camp David-i egyezmény évfordulójára időzítették és korábban Anvar Szadat egyiptomi elnököt is, épp szeptember 11-én gyilkolták meg [saját katonái - az elit testőrség ...].

Apropó - Manhattan! Ez volt a fedőneve az amerikaiak atombomba programjának is. A névadás az alábbi megállapí tásra ihlette Percy Stulz írót ["A szörnyeteg" Zrinyi Katonai Kiadó, 1976]. "Ritkán fordul elő, hogy egy nagyarányú vállalkozás ilyen találó fedőnevet kapjon. … A Cityben százemeletes felhőkarcolók nyúlnak az ég felé. Itt van az amerikai monopoltőke központja. Manhattan a trösztök és konszernek hatalmának jelképe, a fináncoligarchia fellegvára. A világ legnagyobb bankjai és leghatalmasabb monopóliumai … találhatók itt … pöffeszkedő székhá zaikban. Hatalmas polipként hálózzák be az USA-t és a világ imperialista területeit. A Manhattan megszámlálhatatlan bankjainak páncélszekrényeibe egész földrészek kizsákmányolásából származó sok-sok milliárdnyi profit ömlik be." [56.old.]

A program a "Manhattan District" fedőnevet kapta. Korlátlan hatalmú irányítója a monopoltőke bizalmi embere Leslie Groves tábornok lett, akit társai a West Point-i katonaiskolán "Koszosnak" becéztek, akinek olyan a kézszorítása, mint a döglött halé.[69.old.]

A Los Alamosban dolgozók tudósokhoz való viszonyát jól jellemzi az eligazítás amit beosztottainak adott:
"Nem lesz könnyű dolguk, mert itt a világ legnépesebb beszámíthatatlan bolondjainak gyülekezetére kell majd felvigyázniuk." [U.o.]

A munka, a bolondokkal, eredményesnek bizonyult. Ennek egyik záloga a célratörés volt. Groves szavai szerint "Csak később (miután a katonák vették át az ellenőrzést) szorult háttérbe minden más szempont, a tudományos haladás, … vagy más államokhoz fűződő baráti diplomáciai kapcsolatok ápolása ama feladat mögött, hogy a terv egyetlen célját el tudjuk érni." [70.old.]

Hogy voltaképp mi volt a terv célja később derült ki.

Az első atombomba tervezett bevetése egybeesett a szövetséges hatalmak potsdami találkozójával. Churchill ötlete volt, hogy a találkozó a "Terminál" fedőnevet kapja, ami végállomást jelent. Mennyire hasonlít a Bush által meghir detett és megindított harmadik világháború fedőnevére: "utolsó igazság - végső igazság."

Churchill akkor azt mondta
"A Terminál a most gyökerestől kiirtandó fasizmus ellen bejárt, áldozatokkal teli, hosszú harci út végső állomása". [133.old.]

A "gyökerestől kiirtandó" formula a jelek szerint Bush tetszését is megnyerte. Nemhiába emlegeti annyiszor.

Ami az áldozatokat illeti, nem tudni hogy a nagy szivarozó közéjük sorolta e Hirosima lakosságát.

Mindenesetre 1945. augusztus 5-én a nagyok türelmetlenül várták "a hírt", sikerűlt e ledobni az atombombát és az hogy szuperált? Churchill szinte percenként szalajtotta adjutánsát a rádiósszobába. Groves pedig a legdögösebb amerikai slágert hallgatva teniszezett. Segédtisztje ült a telefonnál.

És mi történt néhány ezer mérföldnyivel arrébb?


"Hirosimában 8 óra 13 perc az idő. A gyárakban és irodákban most fognak munkához. A gyermekek az iskolába tartanak. Mindnyájan szerencsés városnak tartják Hirosimát. Az ország többi városai már régóta szenvednek az amerikai légierő szőnyegbombázásaitól. Az ő városukat eddig elkerülték a pusztító támadások. Csak egy B-29-es napok óta néhány percig a város fölött. Hirosima lakói már hozzá is szoktak, még nevet is adtak a gépnek: Mister B-nek nevezuték. … majd hirtelen vakító fény villant fel. Az Enola Gay a bomba tonnányi súlyától megszabadulva szökken a magasba. A Szörnyeteg 9500 méterről hull alá."
[148.old]

És az eredmény?

"A robbanás középpontjában a szörnyeteg egy pillanat töredéke alatt oltott ki minden életet. … Az áldozatoknak csak az árnyéka maradt meg … a teljes megsemmisülés övezetén kívül tartózkodók halálos kínját nem lehet hűen ecsetelni. Élőlények, akik valaha emberek voltak most kar és láb nélkül vonaglanak a szenvedéstől a földön, élő fáklyák, amelyek még el tudják érni a folyót sisteregve alszanak ki a vízben."
[148.old.]

Mindkét Manhattan elérte a célját, mindkét Manhattan elégedett. Du Pont, Morgan, Mellon és Rockefeller kétmilliárd dollárt kaszáltak. Groves a Du Pont egyik fiókvállalatának alelnöke lett.

Hja, az amerikai háború [America's War] szabályai már csak ilyenek.

Hogy a tulajdonképpeni gyáva gyilkos nem a kamikáze, hanem a szivarozó ill, teniszező politikus? Ugyan kérem!

Viszont.

A háború szabályait, a sebesült és beteg katonákkal, a hadifoglyokkal, a polgári lakossággal való bánásmódot az úgynevezett genfi egyezmények és hágai konvenciók szabályozták, már a XIX. században.


Az 1864-ben Genfben megkötött első ilyen nemzetközi egyezmény kötelezte a hadviselő feleket, hogy humánusan bánjanak a beteg, sebesült katonákkal,
ne alkalmazzanak semmilyen retorziót a polgári lakossággal szemben. Ezt az egyezményt 1906-ban, majd 1929-ben módosították, kibővítették.


Az 1899-ben, majd 1907-ben elfogadott hágai konvenciók sokoldalú nemzetközi szerződések voltak, melyek rögzítették a háború szabályait, törvényeit, a semleges országok jogait és kötelezettségeit, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásának módjait. Összesen 13 ilyen konvenciót fogadtak el, azok részletesen foglalkoztak a polgári lakosság iránt tanúsítandó humánus bánásmóddal is. Több ilyen dokumentum leszögezte, hogy a polgári lakosság nem vonható felelősségre országa hadi cselekményeiért, nem internálható, kényszermunkára nem fogható.

[Amerikában persze százezerszámra internálták, ill. deportálták a japánokat, amint erről korábban szó esett.]

A hadviselő feleknek a civil lakosságot nem volt szabad semmilyen büntetésben részesíteni, emberi jogaikat, faji, vallási, politikai meggyőződésüket maximálisan tiszteletben kellett tartani. A hágai egyezmény védetté nyilvánította azokat a civileket, akik fegyveres összetűzés vagy megszállás esetén olyan állam hatalma alá kerültek, amelynek nem polgárai. Ezeket a személyeket nem lehetett hadi konfliktusoknak kitenni, védettségüket semmi sem korlá tozhatta. A megszálló hatalmak feladata ilyen esetben a közbiztonság fenntartására korlátozódott.

A háború folyamán Németország nem tartotta be a genfi és hágai egyezményeket, súlyosan megsértette azokat, kegyetlen bánásmódot tanúsított a hadifoglyokkal, a polgári lakossággal szemben, üldözte, majd deportálta a zsidókat stb. A nürnbergi perben ezért és más háborús bűntettekért a nemzetközi bíróság elmarasztalta Németország fasiszta vezetőit, sokat közülük halálra, életfogytiglani börtönre ítéltek."

És Amerika? Nagy ívben tett és tesz maga is a nemzetközi konvenciókra, viszont törvényt ült és űl a bűnösök fölött. Most példáúl világháborút indít amiatt, hogy Drezda, Hirosima és Nagaszaki után Manhattan is megkapta a magáét.

Napjaink történései azt igazolják, Amerika szellemisége mit sem változott a daliás, cowboyos, lincseléses idők óta. A "Wanted dead or alive" fejlécet viselő nosztalgia plakátok is ezidőből származnak.


Az új módi szellemében most nálunk is csépelik Chrudinák Lajost, akinek hajdani bűne az volt, hogy a Magyar Televizióban bemutatta, hogyan törik el izraeli katonák súlyos szikladarabokkal egy kődobáló palesztin kisfiú felkarcsontját. Most pedig az a bűne, hogy a Vasárnapi Újságban idézni merészelte Amerika "liberális" volt külügyminiszterét, imigyen.

"De a legvalószínűbb fordulópont 1996. május 12-e volt, amikor Madeleine Albright, az Egyesült Államok akkori ENSZ-nagykövete a CBS televízióban azt magyarázta Lesley Stahl-nak, hogy az amerikai szankciók miatt elpusztult 500 000 iraki gyermek halála morálisan igazolható, mert a cél Szaddam térdre kényszerítése. 'Véleményünk szerint az ár megérte'."

Pontosan ezt mondta, de szavairól az amerikai sajtó szinte alig számolt be, de azokat az arab világban mindenütt vészharangzúgásszerűen lehetett hallani. Ezt követően Albright külügyminiszter lett. Ez öt éve történt. Továbbra is bombázzuk Irakot. Olykor naponta, és a szankciókat még ma sem szüntettük meg. Nem kellene másokkal azt tenni, amit nem akarunk, hogy velünk megtegyenek."

A hadüzenet.

Az első és a második világháború kapcsán még szó esett arról, hogy a Kongresszus megszavazta az Egyesült államok hadbalépését?

De mi a helyzet most? Milyen felhatalmazás alapján lódultak neki a repülőgép anyahajók a vakvilágnak?


A hadszinterek és a hadműveletek.

A harmadik világháborúban vélhetően nem államok harcolnak majd egymással, hanem Amerika hajkurássza a terroristákat a glóbuszon, de ha kell a Holdon, vagy akár a Marson is.

A legtöbb terrorista kétségtelenűl Amerikában tartózkodik, itt a probléma viszonylag egyszerű. Vannak azonban [még] a földön szuverén államok, amelyek csupán a nemzetközi tőke materiális vazallusai, de Amerikának formálisan még nincsenek alávetve. Ezekben az államokban szabályozva van, ki ellen és milyen feltételek mellett lehet büntető eljárást indítani és kényszereszközt, vagy büntetést alkalmazni, esetleg más államnak kiadni.


A jelek szerint Amerika nem óhajt ilyen eljárásokkal pepecselni. Marad három módszer.

Az egyik: lerohanni mondjuk egy harmincmillió lakost számláló államot, felfüggeszteni annak szuverenitását, majd az egész népmasszát átszűrni egy rostán és aki fennakad az a terrorista. Ezt nevezhetjük kommandós módszernek.

A másik : az illető állam hatóságainak tudta nélkül kilopni az állam felségterületéről a terroristát és Amerikában fejbeverni. Ez felel meg nagyjából a titkosszolgálati módszernek.

A harmadik : [a második gyorsított változata] a terrorista legyilkolása a feltalálás helyén. Ez az "asszaszin" metódus.

A terroristák vonatkozásában mindez világos, de mit jelent Bush szóhasználatában a "támogató", a "rejtegető", az "egyetértő" személy kategóriája.


Az izraeliek számára viágos utmutatásul szolgál a biblia. A merénylő házát le kell rombolni, üres - beköltözhető állapotban, vagy a bentlakókkal együtt.

Ez náluk tiszta sor. Ott ugyanis sok az avatott bibliamagyarázó. De mi a helyzet ha valaki, uram bocsá' tényleg diszlexiás. E betegség ugyanis az orvosi lexikon szerint az olvasási képesség zavara a központi idegrendszer sérülése miatt.

Ajvé emberiség! Nem jobb lenne orvost hívni mielőtt nagyobb baj lenne?

2001.09.23

Sz. Gy.