Kedves olvasó! A kockázatok és mellékhatások elkerülése végett mindenekelőtt olvasd el a "használati utasítást!"

 

 Frissítés  

 

Cion bölcseinek Jegyzőkönyvei.  

Az első bölcs Mózes volt.

A világ népei elleni zsidó összeesküvés nem elmélet, hanem tény; több ezer éve folyó szüntelen lázas tevékenység. A leghevesebb vita a Cion Bölcsei Jegyzőkönyveinek valódisága körül folyik. [Az összeesküvés- elméletek híveit konspiracionistáknak (a latin: conspiratio, magyarul: összeesküvés szóból eredően), míg azokat akik elfogadják az események hivatalos változatát, a cári Ochrana hamisítványa mesét, konvencionalistáknak nevezik.]

A legnevesebb konspiracionisták Hitler és Henry Ford voltak. Hitler véleménye szerint “Hogy a zsidó nép létezésének milyen nagy mértékben szolgál alapjául egy folyamatos hazugság, az páratlanul kiviláglik a Cion bölcseinek jegyzőkönyveiből, amit a zsidók kimond hatatlanul gyűlölnek. A Frankfurter Zeitung örökösen azt hajtogatja, hogy ezt a könyvet hamisítványnak tartják, de ez a legjobb bizonyíték az eredetisége mellett. (…) De nem is ez számít… Ami számít, az az, hogy a Jegyzőkönyvek valóban rémisztő szavahihetőséggel tárja fel a zsidók természetét és tevékenységét. Ez az érvelés gyakorlatilag cáfol hatatlan: a Jegyzőkönyvek megerősíti, amit hiszek és amit látni vélek magam körül, tehát akkor is igaz, ha történetesen hamisítványnak bizonyult. A Hitlert egyébként jellemző tömör, logikus okfejtés sajnos nem jellemző erre a nyilatkozatára.

Henry Ford pedig ezt
mondta: „Az egyetlen nyilatkozat, amit a Jegyzõkönyvekről hajlandó vagyok közzétenni, az, hogy ezek összhangban vannak a fejleményekkel. …Mindvégig összhangban voltak a világhelyzettel egészen mostanáig. Most is összhangban vannak.” Ez ugyan rövid, de túl nagyvonalu.

Sajátságos módon egyiküknek se, jutott eszébe, hogy a hitelesítést magában a Tórában keresse. Ez nekem se jutott eszembe, de Bene Gábor "Zsidókérdés magyar szemmel" c. könyvét olvasva rábukkantam egy Tórából vett idézetre és nagy csörrenéssel leesett nálam a tantusz.

Azt sohasem gondoltam, hogy a bölcsek társasága az 1897 évi Bázeli Cionista Világkongrasszus alkalmából verődött volna össze Herzl Tivadar kezdeményezésére. A Kongresszus és a Jegyzőkönyvek kapcsolatát nem lehet perrenszerűen bizonyítani, mert a résztevők személye és megbeszéléseik tárgya titokban maradt.

Erre azonban immár nincs is szükség, mert a Tóra felfedi a "titkot", amelynek lényege, hogy a zsidók a többi nép fölötti uralmat a pénzkölcsönzés módszerével kívánják megszerezni. A bölcsek nem a bölcsek kövét találták fel, hanem a kamatozó hitel működési elvét. Ezt a fajta hitelezést, az uzsorát, maguk között tiltják, a gójokkal szembeni alkalmazását viszont előírják.

Apropó - Herzl Tivadar...

Valami furcsaságot vettem észre. "A zsidó állam" c. könyv két formátumban érhető el. Az egyik az Angelfire.com-ról, a másik a Docplayer.hu-ról tölthető le. Ezekben kerestem Herzl Tivadar néhány hírhedtté vált mondatát, amelyet böbbször, több írásban idéztem, többek között "A pénz alkímiája" c. írásomban is. Ezt idézni akartam jelen cikkemben is. Megnyitottam mindkét linket és nem találtam egyikben sem (?!). Gyanút fogtam. Egy csodálatos keresőprogrammal kezdtem [Everything] saját merevlemezeimen keresgélni. Találtam egy régesrégi .doc fájlt és mi tesz isten: abban megtaláltam a keresett szöveget amely így szól. "A zsidókon való felülkerekedés ... lehetetlensége csak erősíti, és elmérgesíti a gyűlöletet. A nép körében napról napra, óráról órára nő az antiszemitizmus, és még tovább kell nőnie, mert okai továbbra is fennállnak és nem küszöbölhetők ki. A távolabbi ok az, hogy a középkorban elveszítettük asszimilálódó képességünket, a közvetlen ok pedig az, hogy túltermelésünk van középintelli genciában, amelynek nincs elhelyezkedési, sem emelkedési lehetősége, nevezetesen nincs egészséges levezetődése és nincs egészséges emelkedése. Lefelé felforgatókká proletárosodunk el, minden forradalmi pártnak az altisztjeit mi szolgáltatjuk és egyidejűleg félelmetesen nő pénzhatalmunk. Ho- hogy is van ez? Mielőtt felelnék önmagamnak még idézek egy könyvből Makai György - Izrael Állam és a cionizmus-ból. amely viszont Herzl naplójából idéz. "Bülow (német külügy miniszter) azt mondta, hogy a zsidók az utóbbi időben hálátlanok a Hohenzoller házzal szemben, amelynek pedig olysokat köszönhetnek ... most ott vannak a zsidók az összes ellenzéki pártokban, sőt az antimonarchistákban is. Erre kifejtettem azt, hogy a zsidókat kivonjuk a felforgató pártokból..." [63. old.]
Feltételezem, hogy a napló által megvilágított helyzetet nem szükséges kommentálnom.

A napnál világosabb, hogy Herzl könyvét megnyesték, kompromittáló tartalmat kimetélték.

Emiatt sem állhatom meg, hogy ne jellemezzem Herzl súlyos torzításait, hogy ne mondjam történekem hamisításait, amelyeket nem smirgliztek ki a Könyv szövegéből. "A népek, amelyek között zsidók laknak, egyenként és összességükben, leplezetten vagy leplezetlenül mind antiszemiták. (...) A pénzüzletek terén kétségtelenül bizonyos felsőbbségre tettünk szert, mert a középkorban erre az üzletágra szorítottak bennünket. Most ugyanaz a jelenség ismétlődik, megint a pénzüzletre szorítanak bennünket, aminek most tőzsde a neve, mert minden más kereseti ágat elzárnak előlünk. Ha azonban a tőzsdén vagyunk, ez megint csak újabb forrása lesz megvetettségünknek.
Mindez nem kevesebbet jelent minthogy Herzl sem ismerte, vagy nem értette a Tórát. Ez kizártnak tűnik. Így az a lehetőség marad, hogy a gójokat nézte hülyének. Köszi.

2019.08.25

-------------------------------------------------

A közfelfogás azt tartja, egy ügyes, szorgos kereskedőnép a főníciaiak találták fel a pénzt. A fémpénzt illetően ez igaz is. Ámde a főníciaiak azonosak a kánaánitákkal, akiket a zsidók kegyetlenül irtottak. [A Tóra nagy élvezettel és terjedelemben tárgyalja Mózes és hadvezére Józsué rémtetteit.]

Annak nem találni nyomát, hogy értékálló aranypénz verése különösebb szenvedélyük lett volna. Az aranypénz náluk kezdettől fogva nem az árúkereskedelem, hanem a kamatra kölcsönzés eszköze volt. Az aranyról mint a világuralmukat biztosító ördögi fémről fantáziálnak. [Lásd lentebb.]

A Tórában [V. - Deuteronomium, héberül  Devarim - 15,6] felfedezett mondat... "Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak." ...tartalmát tekinve vallási kinyilatkoztatás, vagyis "feltárása, közzététele, nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak (!), az Istennel való kommunikáció révén."

E mondat azt jelenti, hogy a világuralom megszerzésének terve már készen volt amikor a Tórát írták és a könyv erre utal. A Jegyzőkönyvek [22. Jkv.] ezt úgy
igazolja vissza, hogy a mózesi vallás "tökéletesen kidolgozott rendszere" segítségével hajtották hatalmuk alá a világ összes népét.

A mondat, világossága, ill. klasszikus tömörsége miatt, félremagyarázásra nem alkalmas. Ezzel tisztában vannak a zsidók is. Ennek tudható be, hogy a nagyszámú és terjedelmes Tóra magyarázatban említve sincs (!). Helyette a zsidók közötti kamattilalom terjedelmes méltatását lehet olvasni.


Ezt a cikket az eddigiektől eltérő módon kellett megírnom.
Forrásaim a Tóra egy mondata és a Cion Bölcseinek terjedelmes Jegyzőkönyve. Az adott helyzetben számomra az egyetlen lehetséges módszer a Jegyzőkönyveket a Tóra nyúlfarknyi szövege alapján értelmezni és kimutatni az eszmei egyezőséget. Ezt az összehasonlítást úgy végeztem el, hogy ennek az írásnak a szövegében rámutatok az egyezőségekre és ugrást biztosítok a Jegyzőkönyvek "inkriminált" kitételeire. Ezeket eltérő színnel emeltem ki az alapszövegből. Aki idézetekkel dolgozik hamar szembesül a kifogással, hogy a szövegkörnyezetből kiemelt mondat eltorzítja az írás mondanivalóját. Ezt elkerülendő elkészítettem a Jegyzőkönyvek ÚJ KIADÁSÁT...
A szövegen semmit sem változtatva csupán átszíneztem azokat a szövegrészeket, amelyekre hivatkozom. A szövegkörnyezet így változatlan marad. A másik megoldás, hogy a kulcsszavakat aláhúztam, ami szintén nem változtat az eredeti szövegen.
Az ugrási lehetőségre tekintettel nem kényszerülök jegyzőkönyvek számozási sorrendjét követni. 
 


Lássuk hát mint mondanak egymásról, ill. a pénz "alkímiájáról" a Tóra, ill. a Jegyzőkönyvek.

Félreérthetetlen utalás van egy tervre [1. jkv.], amelynek megvalósítása többszáz év óta folyik és amelytől eltérni tilos, mert veszélyes lenne. Minden részletében gondosan kidolgozott tervről [14. Jkv.] van szó, amelyjel a zsidóság uralma alá hajtotta a világ népeit.

A zsidók szerint a spekuláció az az eszköz, amelynek révén a világ összes pénze zsidó kézbe kaparítható.

Demokratikus úton a szocializmus  azért megvalósíthatatlan utópia [9.jkv.], mert a pártharcok sok pénzbe kerülnek, a pénz viszont zsidókézben van...

Irásaim írása során gyakran előfordul, hogy lényeges dolgok nem jutnak eszembe és emiatt "frissítenem" kell. Ami most következik a cikk megírása után, de még közzététele előtt jutott eszembe. A 6. sz. Jegyzőkönyvben ez olvasható.
"Ahhoz, hogy teljesen tönkretegyük a gójok iparát, a spekuláció mellett még egy eszközt használunk majd fel, amelyet mi terjesztettünk el a gójok között, azt a mohó kívánkozást a fényűzés után, amely mindent elnyel."

Miről van ítt szó? Hát a "fogyasztói társadalomról." Ennek egyik meghatározása így szól. "... Olyan társadalom, ahol az egyre növekvő számú árucikkek és szolgáltatások birtoklása és használata az elsődleges kulturális törekvés, ez az egyéni boldogsághoz, társadalmi státuszhoz és nemzeti sikerességhez vezető legbiztosabb út."

Kevésbé cifrázva, de árnyaltabban megvilágítva a következőkről van szó. A "fogyasztás" nem fejezi ki a lényeget. Tulajdon képp "presztizsfogyasztásról" van szó, ahol egy használati tárgy megvásárlása és használata között már nincs okszerű összefüggés. A legújabb és legdrágább autó vagy yacht megszerzése az esetek döntő többségében nem jár együtt a tárgy "tudásának" megismerésével és okos hasznáatával. A használat tényleges időtartama töredéke a műszaki üzemidőnek. Egy új modell megjelenése "erkölcsileg" leértékeli a meglevőt, amely "second hand", azaz használt, másodkézből való, nem új áruvá degradálódik, amint gazdája lecseréli.

Ez azzal jár, hogy a természetet károsító "termelés" a szükségesnek többszörösét állítja elő ezekből a fényűzési cikkekből, amelyek divatja tiszavirág életű. Útjuk a gombamód szaporodó, növekedő használt autó telepre vezet ahol az enyészet végzi munkáját.

A gépkocsi tömeg miatt az utak járhatatlanná, a városok lakhatatlanná válnak. A fényűzés mindent elnyel, ahogy a bölcsek előre megjósolták. A nagyvárosi dugókban fuldokló gépkocsik károsanyag kibocsátása többszöröse a normálisnak. A parkoló gépkocsik lefedik az utak és a járdák felületét, lehetetlenné téve ezek rendszeres tisztítását, "védett" szemétdombokat képeznek. Ez a helyzet azzal arányosn romlik, amint az autóipar "teljesítménye" növekszik. Kis hazánk ipara jórészt ebbe az ágazatba van koncentrálva.

A vízi "közlekedésre" is ugyanezek vonatkoznak. [Ezt egy személyes élménnyel valószínűsítem. Tiszalök magasságában a Tiszának van egy bűbájos holtága egy rövid keskeny homokpaddal ami ideális szabad strand lehetne. Igenám, de a strandon nincs hely, mert elfoglalják a motorcsónakok (!). Hogy is van ez? Az újgazdag vállalkozók, állatorvo sok, ügyvédek, stb. itt mutogatják motorcsónakjaikat ahelyett, hogy a Tiszát szántanák velük.]

A "kívánkozás" kiváltója a marketing, amely immár "a társadalomtudományok kombinációja, mivel egyszerre fedi le a közgazdaságtan, pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány, az alkalmazott matematika és az alkalmazott statisztika egyes területeit".
Ez a "divatszakma" valójában totálisabban átszövi az egész társadalmat mint akármelyik titkosszol gálat. Ez a szakma viszont nem megy ki a divatból amíg a világ kapitalista marad és a zsidók uralkodnak rajta/benne.

* * * 

Az elégedetlenkedő tömeg kegyetlen terrorizálása a zsidó vezetésü "demokráciák" közös jellemvonása [15. Jkv.]. a Jegy zőkönyv ennek szemléltetése végett Sulla véres uralmára hivatkozik.

A zsidó ember és az őt szolgáló gój állat "finom" megkülönböztetése [15. Jkv.] a gójok ' baromi' eszére tekintettel lehetséges, ill. szükséges. Ennek "logikus" következménye, amit majd másutt olvashatunk, hogy a gójnak nincsenek jogai. Nem rendelkezhet sajátmaga, hozzátartozói, vagyona felől, stb. Így helyzete sokkal hátrányosabb a páriáénál.

Az államkölcsönök igénybevételét [20. Jkv.] is a gójok 'állati' értelmének és a zsidó géniusznak tulajdonítja.

A 20. Jegyzőkönyv részletesen tárgyalja az államkölcsönök és ezzel összefüggésben az állami költségvetés szerepét a gój államok tönkretételében. Ugyanitt kifejezetten perverz kárörömmel jellemzi a gój uralkodókat, akik "kinyújtott kézzel koldúlnak a pénzért a zsidó bankáronál".

A 20. jegyzőkönyv körűlírja a zsidókamat működési elvét is. Ennek lényege, hogy "szolid" 5 százalékos kamat esetén a tőke többszörös visszafizetése ellenére is fennmarad, sőt növekszik az adósság.

A pénzkibocsátás jogának megszerzését a Jegyzőkönyvek [20. Jkv.] parancsoló szükségként határozza meg.  És mi tesz isten, megszületett a FED. ... 1910-ben Aldrich, illetve a J.P. Morgan, Rockefeller és Kuhn, Loeb, & Co. bankok képviselői 10 napra együtt félrevonultak a georgia-i Jekyll-szigetre. A megbeszéléseket Paul Warburg (Kuhn, Loeb, & Co.) irányította, és ő készítette el a későbbi Federal Reserve-törvény első vázlatát. A találkozó nagy jelentősége ellenére egészen 1916-ig, három évvel a törvény elfogadása utánig, titokban maradt a nyilvánosság, sőt a kormány előtt is. A Federal Reserve rendszert az 1913. december 23-án elfogadott Federal Reserve-törvény hozta létre. A törvény egyúttal megnyitotta az utat a Federal Reserve bankjegyek kibocsátása előtt. E rendszer manipulációs lehetőségeire akkor nem hívták fel a figyelmet. "Amikor a Fed állampapírokat vásárol, pénzt helyez forgalomba, ami a pénzpiaci kamatok esésének irányába hat, és ekkor a forgalomban több pénzt kölcsönöznek, illetve költenek. Ha állampapírokat ad el, pénzt von ki a forgalomból, ettől emelkednek a kamatok és nehezebb lesz kölcsönhöz jutni." Ezt nem madárnyelven válság előidézésének kell nevezni.

A Jegyzőkönyvek [20. Jkv.] nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági válságok mesterséges előidézésnének is. Nem beszéltek a levegőbe. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság keletkezett. 1928 januárjában a Federal Reserve úgy értékelte, hogy a részvénypiaci árak túlságosan magasak és túlzottak a spekulációk is, így 3,2%-ról 5%-ra emelte az alapkamatot. Ennek hatására az "USA-ba áramlott a tőke" Mindezt tovább tetézte az 1929. augusztusban kezdődő gazdasági recesszió. Valóságos meggazdagodási hajsza vette kezdetét, mert rengeteg, a pénzügyekben járatlan civil [értsd: balek gój] a tőzsdén fektette be a pénzét. A válság kezdetén ezek a befektetések szinte mind csődbe jutottak, "a pénzeket a spekulánsok és az élvonalas üzletemberek tették zsebre." [Na' vajon kik lehettek ezek?]
Világszinten túltermelés alakult ki, minden ágazat kapacitását meghaladva állított elő cikkeket, az előállítás költségeit pedig hitelekből fedezték. Mivel a piac nem bővült, sőt a pénzek jelentős részét a termelésbe fektetett hitelekre fordították, így vásárlóerő sem maradt, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, sem vásárlásra, sem pedig termelésre, vagy bővítésre nem volt pénz. ... 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” megkezdődött a részvénypiaci recesszió is, sokan innen számítják a válság kitörését. Ekkor –
mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag [Jó vicc, nem?] a New York-i tőzs dén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont október 28-án jött, ekkorra 19%-os csökkenés (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) mutatkozott. Napokon belül az Egyesült Államokban több ezer bank ment csődbe, százezrek vesztették el állásukat, üzemek zártak be, vállalkozások csődöltek be, a termelők kezén mérhetetlen mennyiségű felesleg maradt, amit nem lehetett értékesíteni, mert a vásárlásokra se volt.

Maradék kis Hazánk is jócskán beleesett a szórásba. A magyar föld aranya a búza "bolettás" termék lett és árát csak adótörlesztésre fogadták el. Ebbe a válságba dilizett bele József Attila, aki ezt a hülyeséget írta.

"Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk."

Aki nem tántorgott ki itthon döglött bele, mint Nagyapám. Aranykezű bútorasztalos volt, míg nem jött a zsidóválság. Akkor tönkrement. Még néhány évig lézengett, majd ötvennégy éves korában úgy érezte megfázott. Lefeküdt és egy teát kért Nagyanyámtól. Mire bevitte Nagyapám már békésen "aludt" mellén keresztbetett kezekkel, hat árvát hagyott özvegyére.

Itt érdemes egy nagy kitérőt tenni és elgondolkodni kissé a következőkön.

Vessük össze a jegyzőkönyvek tartalmát a XIX. század második és a XX század első felének közállapotaival. A Jegyzőkönyvek, az 1897-ben tartott bázeli cionista világkongresszus kordokumentuma, "koldúló uralkodókról" beszél.
 

Lássuk hogy festett a "szép gyönyörű Magyarország" a bázeli cionista világkongresszus (1897) idején és közálla potainkban hogyan tükröződnek a Jegyzőkönyvek, amelyek - hangsúlyozom - nem próféciák, hanem a cionizmus "jelképes kígyója" által addig megtett útról adott beszámolók, győzelmi jelentések.

A zsidó diadalmenet dandárja Ferenc József uralkodása idejére esik, aki 1848. dec. 2-án Olmützben (emigrációban) lett Ausztria királya és csak 1916. dec. 21-én, hatvannyolc évi uralkodás után méltóztatott feldobni fennséges papucsait, miután zsidókézre adta Ausztriát, vérbefojtotta az 1848-as magyar forradalmat; 1867-ben tető alá hozra a "kiegyezést"; majd már mint osztrák császár és magyar király 1914-ben mindent meggondolva mindent megfontolva, a bécsi Rotschild Jakob (James) parancsára, háborúba vitte az Osztrák Magyar Monarchiát; többmillió alattvalóját hajtva a "Nagy Háború" embervágóhídjaira; megteremtve ezzel a trianoni "béke" feltételeit, amelyben Magyarország területének kétharmadát vesztette, Ausztria pedig az Őr vidékkel [Burgenland] még gyarapodott is.

Ennek a rohadt kornak, Magyarország "aranykorának", jellegzetes epizódja az 
1883. augusz tus 3-án a Nyíregyházi Törvényszéken a "tiszaeszlári vérvádperben" a gyilkos sakterek és bűn társaik felmentése.

A zsidó hatalom ezidőtájt két perben: † Solymosi Eszterke és Dreyfus kapitány ügyében mutatta ki foga fehérét. Az előbbivel behatóan foglalkoztam annak idején Örök pörök I. c. írásomban felvonultatva a kortárs szereplőket és az utókor kérődzőit is. Nem akarom önmagamat idézni, esetleg egy ugrást ajánlanék.

[Ennek
folytatása is lett Örök pörök II. címen egy másik magyar kislány esete kapcsán, alinek a teste nem tűnt el "csak" a vére. A sakterek helyett pedig Tánczos Gábort ítélték el.]

A tiszaeszlári ügyben a zsidó világsajtó tobzódásáról akkor nem írtam részletesen. Most sem írok, mert több kötetes rémregény lenne belőle. Csak egy kortársat szólítok a tanúk emelvényére, a per vizsgálóbíráját Bary Józsefet, aki 612 oldalnyi Emlékirataiban főleg a zsidó mocsok sajtóra panaszkodik. "Az összes európai nagy lapok és az amerikai hírlapok is hasábokat szenteltek naponként (!) a pör tárgyalásáról kapott tudósításoknak." [549. old.] E tudósítások és kommentárok hangnemét nem akarom külön méltatni, az "olyan" volt. Talán a Pester Lloyd egyik írását említenén, amely "kannibalizmussal vádolja a magyar nemzetet kijelentvén, hogy a zsidóság van hivatva a magyar nemzetet áthatni gazdasági erejével, szellemével, patriotizmusával ... A szükség parancsolja a zsidókkal való egyesülést, amelynek engedelmeskedni muszáj." [604. old.]

Közismert, hogy a magyar bilit nehéz kiborítani, de nem lehetetlen, ahogy a zsidók és sajtójuk ezt be is bizonyította.

Scharf Móric és családja részére ugyanis Judapesti diadalkörutat szerveztek, amelyről részletesen tudósított a sajtó. A Hattyú nevű kóser vendéglőben szállásolták el őket, amelynek ajtajára egy nagy plakátot függesztettek "Scharf József és családja megérkeztek Tiszaeszlárról. [607. old.]

Emiatt utcai tüntetések kezdődtek és egy álló héten keresztül ostromállapot volt "Juda Pesten", amelyeket a karhatalom alig bírt megfékezni. A véres (!) zavargások kiterjedtek Pozsonyra, Hatvanra, Veszprémre, Zalaegerszegre, Zalalövőre, Csurgóra, stb. Zalaegerszegen a csendőrség sortüzet adott a tüntetőkre.  Ez a diadalmenetet csöppet sem zavarta. Mórickát elvitték az állatkertbe is. [608 - 609. old.]

A jelek szerint a Magyar Királyi Kúria akkor még nem állt zsidó uralom alatt [azóta a helyzet alaposan megválto zott...]. Így eshetett meg, hogy a Kúria 1442 B. 1884 sz. ítélete a következőket állapítja meg.  "... Ami a vádbeli hullacsempészet kérdését illeti, a Tiszából kifogott 'kérdéses hullán' kétségtelenül Solymosi Eszter ruhái találtatván, azonkívül a hulla kézcsuklóján egy kendőben papirba takart és 'szorosan odakötött' festék is felfedeztetvén : mindezek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy ezek 'idegenek által' azon czélzattal voltak a hullára adva, illetőleg kötve, hogy a gyilkossággal foglalkozó hivatalos közegek a hulla iránt tévedésbe ejtessenek."

Minden bizonyítás egyik legfontosabb aktusa az elsődleges halottszemle. Amit ott és akkor elbasznak nagyon nehéz utólag helyrehozni. Itt nem is erről van szó. "A járási orvos Kiss Jenő és K.Horváth Géza szigorló orvos vizsgálták meg a tetemet.Megállapították korát 14 év körüli (?) és 140 cm magas, középszerűen fejlett lány (?) holtteste. A bal kezén (?) sárga papírban (?) kék festék."
A napnál világosabb, a Kúria ítéletének fényében meg még világosabb, hogy ez a két mocsok zsidóbérenc hamis jegyzőkönyvet készített.

A a kúriai ítéletben említett "kérdéses hulla" egy parókás zsidó kéjnő hullája volt, aki természetes betegségben húnyt el.

Engedelmükkel ennek alapján a bizonyítottnak elfogadott tények alapján összeállítottam az ügy "logikai tényál lását".

† Solymosi Eszter útja a zsinagóga előtt vezetett el. Többen látták arra haladni. Nincs ok annak megállapítására, hogy  szándékosan a Tiszába ugrott, vagy véletlenül beleesett volna. Mindkét feltevés életszerűtlen. Hullafoltos ruhái azonban ráadattak egy olyan hullára, amelynek oszlása feltalálásakor meg sem indult, a ruházatot hulla foltokkal nem szennyezhette.

A legéletszerűtlenebb feltevés azonban az lenne, hogy a leányka a néhány dekás festékcsomagot szorosan a csuklójára kötözi. Bizonyítási kísérlet útján bizonyítható lenne, hogy egy tizennégy éves paraszt lányka egyáltalán nem képes erre, az egyébként teljesen szükségtelen, műveletre. 

Nem ragozom tovább. Az újjongó zsidóság ország - világ színe előtt erkölcsi vesztesként került ki ebből az aljas játszmából, amelynek egyik legpiszkosabb foltját még felemlítem.

A zsidók az egekig magasztalták fő csahosukat, a "Gazdát" Eötvös Károly ügyvédet. [Én sötétben biztos összetéveszteném Herzl Tivadarral, de rám nem kell adni.]

A hamisított Kossuth levélről van szó. "A Wiener Allgemeine Zeitungban tették közzé a hamisított levelet, amelyben Kossuth az eszlári per elintézése alkalmából émelygő gratulációt intéz Eötvöshöz. A levél legkedvesebb barátom megszólítással kezdődik, s e szavakkal végződik: remélem, nemsokára ismét ölelhetlek ... A magyar napilapok sietve közölték a szemérmetlen hamisítványt ... A legjellemzőbb, hogy Eötvös, holott tudta Kossuthtól semmiféle levelet nem kapott, annál kevésbbé, mert őt nem is ismerte, egy szóval sem tiltakozott, nem cáfolt, hanem vállalta a hamisított levelet, s Kossuth legkedvesebb barátjának népszerű szerepét. ... Kossuth, amint a hamisítás tudomására jutott, azonnal levelet írt a „Pesti Napló” szerkesztőjéhez, Urváry Lajos országgyűlési képviselőhöz, kijelentvén, hogy Eötvöst nem ismeri, neki soha levelet nem írt. „Nem tagadhatom – írja többek között –, vártam, reméltem,hogy Eötvös Károly úr feleslegessé fogja tenni a nyilatkozatomat annak kijelentésével, hogy ő tőlem ilyen levelet nem kapott. ... Amidőn Kossuth cáfolata megjelent, megszólalt végre Eötvös is. Most már cáfolt ő is és gyerekesen mosakodott, hogy nem volt a fővárosban, nem olvasott újságot stb., stb.

  

 

A zsidóknak az általuk [Szent Pál munkássága révén] létrehozott judeokeresztény egyházra - a gójok karámjára - sincs szükségük. Ezért uralmuk alá kívánják vonni a pápaságot [ez Ferenc pápa beültetésével fényesen sikerült]. Szerintük [17. Jkv.] a zsidók királya lesz a világ igazi pápája.

A zsidónak [20. Jkv.] a pénz a mindene, a pénz az istene. A zsidó világtervnek így ez a legnehezebb, legfontosabb része, a "mű" koronája.

A pénz romboló ereje a tervszerü mozgatás és a "stagnáltatás" révén fejti ki pusztító hatását [20. Jkv.] A tőke mesterséges befagysztása az oxigénhiányhoz hasonló állapotot eredményez. Az emberi szervezet ilyenkor levegőért, az országok pedig a hitelért kezdenek kapkodni, besétálva ezzel a zsidók utcájába, ahonnan nincs szabadulás a tartozástól, a kamattól, a kamatos kamattól. A tartozás kamatainak törlesztése újabb hitelből történik. Így alakul ki a végzetes spirál, amelynek neve adósrabszolgaság, igy nevezik a bölcsek is.

Az arannyal űzött manipuláció [20 Jkv.] a zsidóság másik kedvelt foglalatossága, amelyet ugyancsak a művészet szintjén  művel... Az aranynak szabályos vételi ügyletek révén történő felhalmozása még csak - csak rendben lenne. De nem csupán erről van szó. Zsidó-Amerika vállalta magára a nemzeti aranytartalékok tárolásának, ill. őrzésénének "magasztos" feladatát. A Jegyzőkönyvek befejezett múltidőben fogalmaz, holott ez a folyamat azóta is folyamatosan tart. Ámde az derült ki, hogy a zsidók eltüntették az amerikai, azaz "saját" aranyukon túl a letéti aranyat is. Ezt nem kivonásnak, hanem sikkasztásnak minősíti a köznyelv és a jog is.

Köteteket, könyvtárakat lehetne megtölteni az arany "legendájával". Azért fogalmazok így, mert legendássá vált az Amerikában "őrzött" saját és idegen arany holléte. De ez még mind semmi az amerikai államadóssághoz [DEBT] képest. A jobboldali kép Amerika külföldi adósságait és hitelezőit szemlélteti.
Erről szól "Fiscal cliff" c.
írásom 2012-ből amelyben már idézek a 21. sz. Jegy zőkönyvből: hogyan halmozza egy állam magára, pontosabban polgáraira a kifi zethetetlen kölcsönterheket. De miféle államról beszélek? Csak egy zsidó bűn banddáról van szó amelynek idolja évtizedekig †Rotschild volt.

Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei nélkül egyszerűen nem lehetne megérteni a mai világhelyzetet, amely tizenöt milliónyi a zsidó garázdálkodásáról és hét milliárd nyi mindentűrő gój állatról szól. 

A világháború szót először a Jegyzőkönyvekben [7. sz. Jkv.] olvastam először. Az első világháborút "nagy háborúnak" nevezték, a második világháborúig. A bölcsek már akkor, előre tudták miről beszélnek, mit főznek.

A Jegyzőkönyvek részletesen taglalja a sajtó szerepét is [12. sz. Jkv.]. A megzabolázott sajtó a tömegszenvedélyek kiváltásának eszköze. A kirobbantott zavargások destabilizálják a társadalmakat. A zavarosban halászás a zsidók üzleti módszere.

A jobboldali képbe nem véletlenül illesztettem be Zuckerberg urat a FACEBOOK egyik tulajdonosát. Cége egy tipikus zsidó gengszter vállalkozás. Nemrég büntették meg súlyos adatvisszaélések miatt. Ő és bandája egy újabb gaztettet tervez: egy új kriptovaluta a LIBRA bevezetését.

--------------------------------------------------

Csak mint érdekességet illesztem ide a baloldali képet.

Zsák a foltját megtalálja tartja a közmondás.
Vajon miről tárgyalt a két seftes a vatikáni találkozó alkalmával?

Esetleg Őszentsége is beszáll a Libra üzletbe? A vatikáni bank "hírnevét" ezzel sem lehetne tovább rontani. A Librának sincs szaga.
--------------------------------------------------

Ezzel kapcsolatban Maxine Waters kaliforniai demokrata képviselő, a pénzügyi szolgálta tásokért felelős bizottság elnöke július 2-án nyílt levelet írt a Facebook vezetésének.  A levélben a 80 esztendős Waters arra kéri a technikai óriás döntéshozóit, hogy mindaddig legyenek szívesek elhalasztani a Facebookra érkező kriptovaluta, a Libra bevezetését, amíg a kongresszus ki nem elemzi az új közösségi pénznem globális pénzvilágra gyakorolt hatásait. „Ha az efféle termékek és szolgáltatások megfelelő szabályozás hiányában maradnak, mind az amerikai, mind a globális pénzügyi stabilitást veszélyeztethetik” – írja a képviselő. A rendszer sebezhetőségét "rossz szándékú szereplők" is kihasználhatják, mint ahogy az egyéb kriptovalutákkal is történt korábban. Waters emlékeztet, hogy a szabályozó szervek világszerte kongatják a vészharangot a kriptovaluták miatt, és egyre sürgősebbé válik egy nemzetközi szabályrendszer kidolgozása. Szegény öreg! Hát nem épp a "rossz szándékú szereplőknek" címezte a levelet?

Ki nem szarja le a szabályozó szerveket?

Hát nem megírta a Schwartz Gyuri, hogy üzleti húzásainak társadalmi kihatásai nem érdeklik. Waters papa azt hiszi tán, hogy Zuckerberg különb nála? Óh szent együgyűség.

A Sajtó megzabolázásának legalkalmasabb eszköze a gój kiadók felvásárlása, ill. zsidó kiadók (tömeges) alapítása, vagyis a zsidó sajtómonopólium [12. sz. Jkv.] Ezáltal válik lehetségessé, hogy a sajtó ugyanarról a tényről, ill. tárgyról egymásnak homlokegyenest ellentmondó híradásokat és véleményeket jelentessen meg, teljességgel összezavarva a gójokat, a kíván irányba terelve a "közvéleményt".

A sajtó irányításának további fontos módszere a hírmonopólium [12. sz. Jkv.], amelynek lényege a világon keletkező hír áradatot a lehető legkevesebb csatornába terelni. Ennek folytán a hírek forrása néhány zsidó hírügynökség, média vállalkozás.

A sajtót a negyedik hatalmi ágnak, szokták mondani, valójában azonban csak kevesen tudják, kik gyakorolják ténylegesen ezt a hatalmat. Gondolhatnánk a tudósítók, a publicisták, a szerkesztők, stb. Pedig a tényleges hatalom a lapok tulajdonosainak a kezében van, akiknek "nézeteit végső soron az újságírók és a szerkesztők is kénytelenek tükrözni", a tulajdonosok közéleti hatalomra tehessenek szert, és érvényesítsék akaratukat. az akaratuknak hogyan szerezhetnek érvényt. Erről szól David Halberstam könyve, amely a huszadik század közepének három legfontosabb amerikai médiavállalko zása: CBS, TIME, The WASHINGTON POST történetét írja le.

A CBS rendben van. Vezére William S.Paley zsidó.

 

A TIME téma kissé bonyolultabb. A boss Henry Luce - a pökhendi yankee archetipusa - ugyanis gój. De mielőtt bárki aggódni kezdene, vagy felkiáltana "na lám", hadd tegyem hozzá volt neki (is) egy házizsidaja Heinz Grunwald úr aki "a hatalmas Time Inc. birodalom összes kiadványának főszerkesztőjévé vált." Közvetlenül az ő seggét nyalta "a politikai, irodalmi és kulturális Amerika, beleértve az elnököket, a drámaírókat, a hírvezetőket, az írókat és Marilyn Monroe-t, akivel a barátsága sajnos 'platonikus' volt.

Gondolom, vehetjük úgy, hogy a Time is rendben van. A könyv recenzense úgy vélekedik, hogy általában az alkalmazottak kénytelenek a gazda gondolatait tükrözni. Tekintve hogy a Time echte zsidó szellemiségű sajtóorgánum, csak arra gondolhatunk, hogy ez esetben speciel a farok csóválja a kutyát. Miért is ne?

THE WASHINGON POST vezetője a könyv megírása idején Phil Graham volt. Ő azonban 1963 augusztus 3-án saját farmján lőfegyverével öngyilkosságot követett el. Ez régen volt és odáig nem megyek vissza, azért sem, mert a POST körül friss, izgalmas események vannak. A lapot a világ leggazdagabb embere Jeff Bezos vásárolta neg, akivel kapcsolatban vadul folyik a találgatás: tényleg Jeff, vagy inkább Jew Bezos?

Ami a pónemjét illeti ... hát nem is tudom ... Mindenesetre nem akarok saját előítéleteim csapdájába esni. Ezzel az írással már lapzártát akarok csinálni és nem tudom megvárni míg kiderül valami. Függőben hagyom a témát.

Itt a végén elnézést kérek olvasóimtól az írás hossza és megírásának módja miatt.

Mentségemre szolgáljon az a meggyőződésem, hogy az általam tárgyalt kérdés ma is időszerű, sőt attól lehet tartani, hogy holnapra méginkább időszerű lesz.

Egy ilyen írást voltaképp nem lehet befejezni, csak abba lehet hagyni. Ezt teszem most.

2019.08.21

Sz. Gy.