A "sintér akció"

Gergényi oroszlánkörmei.
 

Ez a - rendhagyó - kommentár a 2003-évi "gesztenyés kerti" tüntetés és a Fő utcai tárgyalási eseményekkel kapcsolatos panaszok csokra. A rendőri önkény "jogi tükröződése".
 

Levél.

Dr. Lenkovics Barnabás úr,
az állampolgári jogok országgyűlési biztosa részére. 

Alulírott Egyesület a 2003.12.01-i „gesztenyés - kerti” rendőri akció kapcsán korábban bejelentést tettünk önnek. E bejelentés tárgyát lényegében Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány diszkriminatív „joggyakorlata” képezte a nyilvános rendezvények [tüntetések engedélyezése, ill. betiltása vonatko- zásában. Mint a rendőri intézkedés szenvedő alanya Kocsis Imre alulírott már akkor is tisztában voltam azzal, hogy a rendőri fellépés nemcsak puszta tényét, de módját tekintve is súlyosan jogellenes volt. Az események történeti és jogi elemzése viszonylag hosszú időt vett igénybe. Ennek eredményeként büntető feljelentés készül az említett akció kitervelői és végrehajtói ellen. A feljelentés szövege a történteket alapvonalaiban tartalmazza és jogi elemzést is tartalmaz annak kimutatására, hogy a feljelentett személyek, ill. ismeretlen tettesek a büntetőjog szempontjából „tényállásszerű” cselekményeket követtek el.   

A feljelentés szövegét ideiktatjuk azzal, hogy az abban foglaltak képezik önhöz intézett bejelentésünk és a történtek kivizsgálása iránti indítványunk tárgyát is, azzal a bővítménnyel, hogy a tüntetés „feloszlatása” utáni eseményeket is panasz tárgyává tesszük, ideértve a december 3-i - a Budapesti Katonai Bíróság épületében történteket.

Elöljáróban említjük, hogy a [feljelentés szövegébe utólag [eltérő színű karakterekkel] beiktatott] jogi előírások szerint a rendőrök helyszíni ténykedését, forgatókönyv szerű, előre összeállított, „műveleti terv” szabályozza. Megalapozott vélekedésünk szerint ezen okmány képezheti annak legfőbb bizonyítékát, hogy a feljelentett személyek a jogszabályok tudatos, durva megsértését előre bekódolták az akcióba. Ezen okmány tartalmának megismerésére és értékelésére csak Önnek van lehetősége, ezért
 

i n d i t v á n y o z z u k  

az említett dokumentáció beszerzését és tüzetes értékelését.


A feljelentés  

Alulírott a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés, - 226. §-ába ütköző hivatali bántalmazás és a 228/A. § (1) bekezdésébe ütköző gyülekezési jog gyakorlásában erőszakkal ill. fenyegetéssel jogtalan akadályozás büntette miatt

f e l j e l e n t é s t

teszek:

Salgó László I.r.,
Gergényi Péter II.r.
Hamar Károly III.r. és
Ismeretlen tettesek ellen az alábbi

t é n y á l l á s

alapján, figyelemmel a feljelentésben részletezett jogszabály értelmezésre is.

Előre bocsátom, hogy mint a bűncselekmények folytán joghátrányt szenvedett polgári személy természetesen nem rendelkezem a 2003.12.01-i rendőri akció dokumentumaival, így a tényállást a történtek legátfogóbb felvázolásával adom elő azon megfontolás alapján, hogy részletkérdések tekintetében elkövetett pontatlanságok formájában ne adjak módot az elkövetőknek az ellenük indítandó eljárás elhúzására.

A feljelentés szempontjából lényeges tények vázlata a következő.  

I.

A 2003.12.01-i gesztenyés kerti tüntetés „feloszlatása”.

A Lelkiismeret '88 csoport a hírhedtté vált Medgyessy - Nastase „koccintás” egy éves évfordulójára békés [!] tüntetést tervezett a Medgyessy rezidenciához vezető útvonalak, illetve terek érintésével úgy, hogy a tüntetők csupán a járdákat kívánták felvonulásukhoz igénybe venni. A rendezők gondoskodni kívántak arról, hogy a résztvevők a közút járműforgalom számára kijelölt részeit ne vegyék igénybe.

A Csoport tudomással bírt arról, hogy a nemzetközi egyezmények [konvenciók] szerint a békés tüntetésekhez engedély nem szükséges. Azért nyújtottak be mégis engedély kérelmet Gergényi Péter II.r. elkövetőhöz, mert korábbi tapasztalataik szerint nevezett a Csoporttal szemben negatív diszkriminációt alkalmaz. Attól tartottak, hogy rendőri „biztosítás” híján a rendezvényt fokozott gyanú kíséri és egy esetleges provokáció a résztvevők tömeges rendőri inzultálását eredményezheti. 

A rendezvény megtartását II.r. elkövető megtiltotta. A kérelem elbírálásánál a csoport terhére súlyos diszkriminációt alkalmazott, hiszen a Krisna tudatú hívők, a Kendermag Egyesület és a Melegek felvonulásait engedélyezte, holott ezek kedvéért Budapest legforgalmasabb útvonalait és egyik legforgalmasabb hídját a Lánchidat kellett lezárnia. Ezzel maga idézte elő a „közlekedés aránytalan sérelmét”.

Az elutasító határozat ellen az Egyesület jogorvoslattal élt. A Fővárosi Bíróság azonban a keresetet elutasította, a tiltást hatályában fenntartotta. [Megállapítható, hogy a bírósági határozat formális, érdemi indokolás helyett a tiltó határozat szövegét recitálja.]

Az adott helyzetben az Egyesület újabb kérelmet terjesztett elő. A kérelemben új helyszíneket, illetve időpontokat és alacsonyabb létszámot jelölt meg. II.r. elkövető ezen újabb kérelem érdemi elbírálását elmulasztotta. Kérelmezőt erről levélben tájékoztatta. A levél szerint a Fővárosi Bíróság döntése folytán az újabb kérelem tárgyában érdemi döntés nem hozható. [A levél tartalmából megítélhetően a jogszabályismeret, vagy a jogkövetési szándék súlyos hiányosságának esete forog fenn.]

Az Egyesület, a jogorvoslati lehetőség hiánya által keletkezett kényszerhelyzetben bejelentette, hogy a másodlagos kérelemnek megfelelő tüntetést megtartja.

Megállapítható, hogy a felvonulás igen csekély számú résztvevővel indult. A rendőrség ennek ellenére aránytalan túlerővel vonult fel. „Csapaterőt” alkalmazott, amely feltételezi a Szolgálati Szabályzat alábbi rendelkezéseinek betartását.

67. § (1) A csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai  zabályok alkalmazása útján biztosítja a feladat végrehajtását.

(2) Az Rtv. 58. § (1) bekezdésének a) pontja szerint csapaterő alkalmazását az alkotmányos jogszabályok szerint hozott 'döntés' alapján az országos rendőrfőkapitány rendelheti el.

67. § (1) A csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása útján  biztosítja a feladat végrehajtását.”

A „döntés” [okszerű] érdeklődésünk tárgyát képezi... ugyanez a helyzet a „taktikai szabályokkal”, amelyek „sajátosságait” bőrünkön tapasztaltuk.

A vonulókat egy ponton feltartóztatták, majd az ötven főt alig meghaladó „tömeget” bekerítették! A rendőri „egérfogó” bezárása után a bennszorultak a helyszínről való szabad, önkéntes elhatározáson alapuló, eltávozását erőhatalommal megakadályozták.

Ezt követően az abszolút erőfölényben levő rendőri erők a csoportot megrohanták és annak tagjait a pszichikai, ill. fizikai kényszerítés csaknem teljes kelléktárának alkalmazása mellett „társas gépkocsikba” tuszkolták és a XII. Kerületi Rendőrkapitányságra csoportosan előállították. [A helyszínen igazoltatásokra egyáltalán nem került sor.]


A szolgálati szabályzat 68.§-ának alábbi bekezdéseiből kitűnően a cspaterrő alkalmazásánál olyan „részletes alaki szabályok” is léteznek, melyek kivűl esnek az állampolgár előzetes, ill. utólagos tájékozódási lehetőségein. E tájékozódás elvégzése és a helyszíni intézkedések „megfelelésének” vizsgálata, állásontunk szerint, T. Cím kompetenciája körébe esik. 

(5) Tömeggel szemben a csapaterő a következő kényszerítő eszközöket  alkalmazhatja:
       a) passzív ellenállás esetén testi kényszert;
       d) a szervezők, hangadók, bűncselekményt elkövető személyek kiemelésére, elfogására elfogóhálót.
(6) Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét a csapaterő parancsnoka határozza meg.
 (7) A csapaterő alkalmazásának részletes alaki szabályait
külön utasítás szabályozza.

  Az elhurcoltakat a Kapitányságon mint szabálysértési cselekmény elkövetőit [!] hallgatták ki. A kihallgatások egész éjszaka zajlottak. A kihallgatottakat Kocsis Imre alulírott kivételével a kihallgatási jegyzőkönyvek aláírása után elengedték. Több személy igazolhatja, hogy a rendőri akció egyik vezénylője Hamar Károly III.r. elkövető megjelent a „szabálysértési eljárás” színhe lyén. Ott illetéktelenül és a Kapitányságon szolgálatot teljesítők rosszallá- sát is kiváltva az elfogottakat gúnyolta, szidalmazta, fenyegette. Fellépése miatt kénytelenek voltak határozottan, kényszerítést is kilátásba helyezve, "eltanácsolni”.
 

II.
 

A 2003.12.03-i Fő utcai szabálysértési tárgyalás kísérő eseményei.

 Az őrizetben lévő Kocsis Imre tárgyalását több szimpatizáns meg akarta hallgatni. Ezek az épület előcsarnokában várakoztak. A Katonai Bíróság portaszolgálatát fegyveres őrszemélyzet látja el. Ezek a várakozókat beengedték az előcsarnokba. Ezek magatartása ellen kifogás nem merült fel. A rendelkezésünkre álló adatok szerint külső rendőri beavatkozást nem igényeltek.

Ennek ellenére a készenléti rendőrség emberei az előcsarnokba behatolva a várakozókat távozásra szólították fel. E jogtalan intézkedés ellen a jelenlevők tiltakoztak és a tárgyalás nyilvánosságához fűződő jogaikra hivatkoztak.


Itt szükséges említeni, hogy az „előcsarnoki rendfenntartást” a jog nem szabályozza. A tárgyaláson való részvétel megengedése vagy korlátozása a tárgyaló bíró kizárólagos hatáskörébe tartozik.

[Megítélésünk szerint a tárgyalás helyének kiválasztása a bíró részéről szabálytalanul történt. (Emiatt a bíró ellen felügyeleti panaszt fogunk előterjeszteni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál.) A szabálytalanság abban van, hogy a tárgyalást nem az illetékes Bíróság székhelyén tartották meg, hanem a Katonai Bíróság épületében egy olyan szobában, amely kifejezetten arra a célra szolgál, hogy bűnügyekkel összefüggő az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatos meghallgatásokhoz, ill. döntésho- zatalhoz az őrizeteseket, ill. letartóztatottakat ne kelljen az illetékes bíróságokra szállítani. Ehelyett a bírák a rabok helyébe mennek. Így a lefogottakat a Gyorskocsi utcából belső folyosón lehet átkísérni a Fő utcára nyíló másik épület szárnyba a Katonai Bíróság területére, ahol erre a célra valóban csak egy kis tárgyalóterem van biztosítva, amely a nem nyilvános meghallgatások céljára elég tágas, a törvényben biztosított nyilvános tárgyalás céljaira azonban szűkös. A bíró tehát önkényesen alkalmazta, ha úgy tetszik: félretette a törvényt és ezzel előidézőjévé vált egy újabb súlyos rendőri jogsértésnek.]


A csarnokba behatoló készenléti rendőrség a tárgyalásra várakozókat erőszak alkalmazásával távolította el az épületből, olyan „megoldásokat” alkalmazva, amelyek a jogszabály, ill. jogértelmezés - joggyakorlat szerint [jogi elemzést lásd lentebb] maradéktalanul kimerítik a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás törvényi tényállását.

A Bírósági előcsarnokot megszálló rendőri erők a jelek szerint maguknak vindikálták azt a jogot is, hogy a sajtószervek által szabályszerű személyi okmányokkal ellátva akkreditált tudósítók tekintetében is „eldöntsék” ki maradhat az épületben és ki nem.

Több [!] riporterrel együtt megjelent Hering József újságíró is [az izraeli hadsereg veteránja]. Őt távozásra szólították fel. Erre hajlandónak is mutatkozott, ha a többi tudósítót is kiutasítják. Tiltakozása miatt „Justitia csarnokában” földre teperték és állítólag másmódon is bántalmazták. [A bűncselekményt a földrekéányszerítés ténye és módja is maradéktalanul kimeríti. A támadók nem mutatkoztak be. Így a feljelentés e tényállásrész tekintetében ismeretlen tettes ellen történik.

III.

A rendőri intézkedések jogellenességének kimutatása.
 

A Gyülekezési Törvény 8. § (1) bekezdésére "Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna" történt hivatkozás a rendezvény megtiltásának nem jogi indoka, csupán ürügye, figyelemmel a III.r. elkövető által engedélyezett fenti rendezvényekre.

[Említem, a diszkriminatív „joggyakorlat” miatt az Emberi Jogok Biztosánál vizsgálatot kezdeményeztünk jelzett személy ellen.]

A rendőr intézkedési kötelezettsége teljesítésének módját még bűncse lekmény észlelése esetén is moderálja a Rendőrség Szolgálati Szabályzata

"7. § (1) A rendőri intézkedést - ha az intézkedés jellegéből vagy a körülményekből más nem következik - a napszaknak megfelelő köszönéssel, a polgár nemének, életkorának megfelelő megszólítással - ha a rendőr egyenruhát visel - tisztelgéssel és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Polgári ruhában intézkedő rendőr szolgálati igazolványa felmutatásával igazolja a rendőrséghez tartozását       és intézkedési jogosultságát.

(2) Ha a polgár a rendőr első felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő rendőr "A törvény nevében!" figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel."

Ha az adott esetben a tüntetők - feltéve, de meg nem engedve - szabálysértést követtek el?- erre az esetre a szolgálati szabályzat is „enyhébb” fellépést ír
elő.


'13. § (1) A rendőr szabálysértés észlelése esetén feljelentést tesz, vagy  jogszabály által meghatározott esetekben helyszíni bírságot szab ki. Figyelmeztetést csak azon szabálysértés esetén alkalmazhat, ahol helyszíni bírságot szabhat ki.

(2) A figyelmeztetés az a rendőri intézkedés, melynek során a rendőr szabálysértés észlelése, vagy más jogellenes cselekmény megelőzése végett vagy ilyen eredményre vezető magatartás megszüntetése érdekében természetes személyt a tevékenység abbahagyására szólít fel, és felhívja, hogy a jövőben tartózkodjon e magatartás tanúsításától.
(3) A rendőr figyelmeztetést szóban vagy jelsíp használatával alkalmaz.
(4) Ha a figyelmeztetés nem járt eredménnyel, a rendőr törvényben, illetve e
rendeletben meghatározott további intézkedést tesz.

(5) Ha a közrend, közbiztonság, illetve a rendőr jogainak védelme indokolja, a figyelmeztetett személy adatait fel kell jegyezni, és az  intézkedésről a hely, idő, ok megjelölésével jelentést kell tenni."

A Gergényi különítmény erőszakos - csoportos előállítást [!] foganatosított, bár erre a Szolgálati Szabályzat alapján nem volt joga!

"36. § (1) A rendőr a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a tettenérés helye szerinti, szükség esetén a legközelebbi rendőri szervhez állítja elő."

A gesztenyéskerti terror teljességgel nélkülözte azt a „fokozatosságot” is, amit a Szolgálati Szabályzat kötelező jelleggel ír elő.


"52. § (1) A kényszerítő eszközök meghatározásának sorrendje fokozatosságot is jelent, súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan."

Ami a velem szembeni bilincs használatot illeti, megállapítom, hogy az is visszaéléssze
rűen, bűncselekményt megvalósító módon történt tekintettel arra, hogy annak minden jogi feltétele hiányzott.

"(2) Ha jogszabály a tömeg feloszlatását a rendőrség számára kötelezővé teszi [1989. évi III. törvény 14. §), vagy tömeg jogellenes magatartást tanúsít, a csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a tömegoszlatásra.
(3) A szétoszlásra irányuló rendőri felszólítást lehetőleg hangosító eszköz alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni. Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezn
i.          
(4
)  A felszólításban közölni kell a helyszínről való eltávozás irányát, és arra a szükséges időt biztosítani kell. A felszólítást a rendőri fellépés megkezdésével egyidejűleg kell foganatosítani, ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri."

Mint fentebb említve volt a rendőrség bekerítette[!] a kis csoportot. Feltételezhető, hogy a tüntetők, köztük idős, beteg emberek és tizenéves gyermekek önként vállalták volna a hús-szállító kocsikba tuszkolást és a kapitányságon való éjszakázást, ha a rendőr csorda számukra menekülési ösvényt biztosít? Vagy a helyszínen parádézó Salgó és Gergényi úrak úgy látták, hogy az ötvenfőnyi „tömeg” részéről közvetlen támogatás fenyegeti az ötször annyi pajzsos sisakos rendőrt?

"54. § (1) Bilincs alkalmazása az Rtv. 48. §-a alapján különösen azzal szemben indokolt:
a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására másként nem késztethető;
b) aki az intézkedő rendőrt, annak segítőjét, illetve az intézkedésben közreműködőt megtámadja;
c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt
került sor; d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg.
e) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet rendőr elleni támadásától, illetve szökéstől;
(7
) Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a személy fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása vagy erőszakos magatartása miatt került sor."

Ami az 54.§. (7) bekezdését illeti, a contrario, embertelen, ill. megalázó bánásmódnak minősül a fekve bilincselés, ha annak törvényi feltételei hiányoznak. Az erre vonatkozó esetek külön vizsgálata indokolt.

Mint fentebb említve volt, az erőszakos csoportos előállításra a Készenléti Rendőr ségnek nem volt törvényes joga. Ezt a fentieken túlmenően a következ ők is alátámasztják.

"68. § (1)
Tömegoszlatás elrendelésére - jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén - a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rendőrség a rend biztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult."     

Nevezett elkövetőknek az ellenük indítandó büntető eljárás keretében válaszolniuk szükséges arra a kérdésre, hogy a rabomobilokba gyömöszölt embermasszát voltaképp milyen „eljárás” milyen „alanyának” tekintették? A Szabálysértési Törvény 152. § (1) bekezdése a következőket tartalmazza.

"Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a rend  
őrség tiltó határozata ellenére szervez vagy tart, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."       

A Csoport a tényállásból kitűnően új bejelentést tett [!] amelyben változott a tervezett létszám, az időpont [időpontok] és a helyszín [helyszínek]!

Ha a II.r. elkövetőnek arra volt módja, illetve ideje, hogy teljességgel önkényes jogértelmezéséről levélben tájékoztassa Csoportunkat,arra is lett volna  módja, ill. ideje, hogy a Gyülekezési Törvényt alkalmazza, amely arra felhatalmazta [volna], a helyszín, vagy a bejelentett új időpont tekintetében. A 8. § (1) bekezdése szerint ugyanis „a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja”. 

Kézenfekvő ugyanis, hogy a Bíróság tilalma nem terjeszthető ki olyan tüntetésre, amelyet nem tiltottak meg, és amely miatt hozzá, mint jogorvoslati fórumhoz keresetet nem nyújtottak be. A törvényes eljárás lefolytatásához szükséges idő rövidsége miatt időbeni tiltást alkalmazhatott volna, ha komolyan gondolta, hogy tizenkét [!] tüntető a közlekedés „aránytalan sérelmét” idézheti elő...

Nem ezt tette. Csapdát állított a tüntetőknek. Ennek során a „tömegre” uszított legényei olyan cselekedetekre ragadtatták magukat,amely törvényi tényállásszerű. A Btk. három törvényi tényállását meríti ki - egyszerre.

Kézenfekvő ugyanis, hogy a Bíróság tilalma nem terjeszthető ki olyan tüntetésre, amelyet nem tiltottak meg, és amely miatt hozzá, mint jogorvoslati fórumhoz keresetet nem nyújtottak be. A törvényes eljárás lefolytatásához szükséges idő rövidsége miatt időbeni tiltást alkalmazhatott volna, ha komolyan gondolta, hogy tizenkét [!] tüntető a közlekedés „aránytalan sérelmét” idézheti elő...

Nem ezt tette. Csapdát állított a tüntetőknek. Ennek során a „tömegre” uszított legényei olyan cselekedetekre ragadtatták magukat,amely törvényi tényállásszerű. A Btk. három törvényi tényállását meríti ki - egyszerre.

A 225. § szerint „.az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon   vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatal kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadság vesztéssel büntetendő.”

A hatalmaskodók számára biztosított kiskaput az „azért” szócska jelenti. Ezt ugyanis a jogalkalmazók úgy értelmezik, hogy „a hivatali visszaélés bűntette megállapításának csak akkor van helye, ha a hivatalos személy által megvalósított kötelességszegés hatáskörének túllépése, vagy a   hivatali helyzetével való visszaélés célzatosan, a jogtalan hátrány okozásának, illetőleg a jogtalan előny szerzésének a célzatával történt. (BH1992. 299.)

A jogszabály szövegébe belemagyarázott „célzat” pedig szubjektív kategória. Fennforgását, vagy a "fennforgás" hiányát az ügyész vagy a bíró épp olyan önkényesen „mérlegelheti” mint II.r. elkövető a Gyülekezési Törvényben az „aránytalan sérelmet”. Természetesen úgy vélem, hogy aki egy ilyen akciót kitervel és vezényel, az célzatosan okoz hátrányt, úgy hogy a célzat nem a szenvedő alanyra, hanem az állampolgárok széles körének megfélemlítéséről, rendőri terrorról van szó.

Nehezebb lesz kivédeni a bántalmazást.
A Btk. 226.§-a szerint „az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz,vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A „joggyakorlat” itt prózaian egyszerű. Ha az „intézkedés” gyógytartama 8 napon  belüli, elkenik - ha 8 napon túli, az elkövetőnek pechje van. Ez az „egyszerűsített jogértelmezés” az adott esetben valószínűleg nem fog működni, három okból: a.) sok a sértett, b.) sok a videofelvétel, c.) a jogértelmezés itt nem annyira rendőrpárti, mint a hivatali visszaélés esetében. [Ez nem véletlen, hisz a visszaélők általában a magasabb parancsnokok, akik a verésre az utasítást adják, a bántalmazók pedig a  beosztottak,akiknek ütniük, rúgniuk „kell”.

A jogértelmezés így szól.
”A bántalmazás hivatalos eljárásban vétségének elkövetési magatartása a tettleges bántalmazás. Ezen a passzív alany testének erőszakos, durva érintését értjük, melynek célja elsődlegesen becsületének csorbítása, megalázása, lealacsonyítása, illetve enyhébb fájdalom okozása lehet”.

A bántalmazással okozott nyolc napon belül gyógyuló sérülés esetén pedig a könnyű testi sértés vétsége halmazatban állapítandó meg.”

Nem tudni, hogy az egyenlőtlen utcai harcok tervezői és irányítói számot vetnek e a Btk. 228/A. § (1) bekezdésben foglaltakkal, amely a következőket tartalmazza

„Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”


Az „aki” kifejezés azt jelenti, hogy a cselekmény alanya bárki lehet, rendőr sőt főrendőr is.

1. Az Alkotmány a 62. § (1) bekezdésben kimondja, hogy: "A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását."

A Btk. 228/A. § célja az, hogy az előzőekben említett törvényekben megfogalmazott egyesülési és gyülekezési szabadságot mindenféle támadással szemben megvédje.

2. E bűncselekmény elkövetési magatartását megvalósítja egyrészt az, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal, vagy  fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, másrészt pedig az, aki a gyülekezési jogról szóló törvény atálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal, vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít.

A Btk.228/A.§(1) bekezdésében megfogalmazott "jogtalanul akadályoz" meghatározás minden olyan tevékenységet magába foglal, amely gátolja, vagy  meghiúsítja - akárcsak időlegesen is - más személynek az egyesülési, vagy  gyülekezési jog gyakorlását.

A tényállás megvalósulásához erőszak, vagy fenyegetés szükséges. Az erőszak
személy elleni fizikai kényszert jelez. A
Btk. 138. § értelmében fenyegetés  a súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

Az intézkedés során eljáró hivatalos személy tudatában kell legyen annak, hogy a részéről történő kényszerítő eszközök alkalmazása nem jogszerű. A bűncselekmény az akadályozás végrehajtására tett első mozzanat kifejtésével befejezetté válik.

Természetes egységet képez az, ha az elkövető azonos alkalommal egyszerre több személyt is akadályoz jogainak gyakorlásában.

Bűnhalmazat megállapítására kerül sor, ha az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése során történő bántalmazásra a hivatalos eljárásban kerül sor. Ugyancsak
bűnhalmazat megállapítására ad lehetőséget az, ha az erőszakos akadályozás során testi sértés elkövetésére is sor kerül.

Visszás dolog a jogmagyarázók részéről, hogy az analfabéta állampolgárt a jog nem tudása nem mentesíti a következmények alól, de a - mondjuk - jogi diplomával rendelkező rendőr főtisztnek, netán tábornoknak „tudnia kell”, hogy nem jogszerűen jár el. Ez megint szubjektív kategória, azaz „mérlegelhető”, hogy tudta vagy nem tudta. Az adott esetben a mérleget rendkívül nehéz lenne az elkövetők javára egyensúlyba hozni. 

Jelzem, a tényállás alapján az Állampolgári Jogok Biztosától is kérni fogom a december 1-i és 3-i események kivizsgálását.

A feljelentés olyan jogi relációk kifejtésével is foglalkozik, amelyek a feljelentés tárgyában dönteni hivatott szervek szempontjából nem bírnak újdonság értékkel. A feljelentés azon „jogkereső” közönségnek is szól, amely alanyává válhat az Elkövetők sajátos jogértelmezésének, ill. jogalkalmazásának.

2003.12.14

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ezt tartalmazza feljelentésünk.

A fenti tényállás alapján kérjük T. Címet, szíveskedjék a történteket, a saját hatáskörében is, kivizsgálni és annak eredményéről Egyesületünket tájékoztatni.

Jelezzük, hogy a brutális rendőri fellépés a jogállamiságot kérdőjelezi. A politikai terror ujbóli bevezetésére irányuló bevezető lépésnek tekintendő. Erre figyelemmel az elérhető valamennyi bel és külföldi emberjogi szervezetet folyamatosan tájékoztatjuk a történtekről, ideértve T. Cím intézkedéseit, illetve állásfoglalásait is!

 

Képv.:

     Dr. Szeszák Gyula
              ügyvéd
Debrecen, Iparkamara u.6.
4024.

 

Sértett:

Kocsis Imre a Lelkiismeret ’88 Csoport elnöke.

 

                                                                                                    

Epilógus - Kommentár.

Gyermekkorom legvisszataszítóbb élménye a mezővárosi gyepmesterek [alias kutyasintérek] "akciója" volt. Egy zárt rakterű, rácsos szellőzőnyilással ellátott, zöld lovaskocsival közlekedtek. Az "elfogásokat" legalább ketten hajtották végre a követke
zőképpen.

A kocsi az "akcióra" kijelölt utca kereszteződésében állt meg, hogy az utcán kóborló eb[ek] ne láthassák. Itt helyezkedett el az akcióparancsnok is egy hosszú rúd végére szerelt dróthurokkal. A másik "ur" csupán a hajtó szerepét játszotta. Ráíjesztett a "cél-ebre" és az ész nélkűl iszkolt az utca "büdös" vége felé. Mikor a sarokhoz már olyan közel járt, hogy fékezni nem volt módja, a segéd úr füttyentett [nem volt még rendőri bunkofonja]. A mester úr e jelre kipattant a sarok rejtekéből és a dróthurkot rádobta az eb nyakára. A jelenet további elemeinek felidézését mellőzöm. A leginkább maradandó élmény-képet idézem csak fel: a gyepmester pofáját. Látszott rajta, ilyenkor szereti igazán a mesterségét...

Egy hasonló pofát, több évtizeddel később, egy ujság-fényképen láttam. Gazdája a METÉSZ-tüntetésen hordta. Nem tüntető volt...  


* * *

A feljelentésben említett urak hűen, de ügyetlenűl szolgálták, szolgálják a kapitalista diktatúrát. Az adott helyzetben elképzelhető megoldás, hogy Salgó úr kövér ülepét kirázzák a vörös lampaszos tábornoki nadrágból és vele buknak az ügy által érintett beosztottak is. [Salgó úrnak egy pillanatra sem kell a munkanélküliségtől félnie. Csak át kellene pl. keresztelni a Heti Hetest "Heti Nyolcasra". Salgó úr annyira nem lógna ki a sorból, hogy a változás egyszertű szemrevételezéssel nem is volna megállapítható...]

A másik lehetőség, hogy szocialista Pártunk és Kormányunk, mint már annyiszor, magas ívben tesz a jogra és a közvéleményre és kiáll emberei mellett.

Nos, ez esetben ex-lex, vagyis törvényen kivűli, állapot következik be és a nemzeti ellenállás hadiállapotban levőnek tekinti magát a törvénytipró hatalommal szemben. Könnyen meglehet, hogy a feljelentésben említett "gumibot-karnagyok" a pajzsok védelmében jót nevetnek az egészen, de ez nem tart majd sokáig. 

Nyilván szemet szúr, hogy a sintér akció sértettjei és a velük szimpatizálók még jogi orvoslást keresnek sérelmeikre. Majd meglátjuk. A jog patikusain a sor.

2003.12.17

Sz. Gy.