Operation X - Polt No-2.


[Mit mondott Lord Acton?]

Ki tagadhatná, hogy az ügyészség eredményesen küzdötte le korábbi finnyásságát az általa alkalmazott nyomozati módszereket illetően. Uj seprő jól seper mondhatnók. De erről, csupán erről van szó?

* * *


Rég volt, talán igaz sem volt, hogy Balatonlellén összegyültek az ügyészségi vezetők egy háromnapos fejtágitóra [92.09.21-23]. Mindjárt az első nap délutánján történt, hogy egy kötetlen eszmecsere során szóbahoztam egy kérdést : a rendőrség operativ tevékenységének ügyészi ellenőrzését.

Az "elmélezti alapokat" illetően hivatkoztam egy cikkre, amely a Belügyi Szemlében jelent meg Nyiri Sándor volt leg
főbb ügyész helyettes tollából [aki ekkor a Belügyben székelő Boross Péter úr főtanácsadója volt].

Őt személyesen is felkerestem még Lelle előtt megtudakolandó, van e a tárgyban valamiféle szabályozás. Üres kézzel távoztam, pedig elég rámenős vagyok - amúgy.

Akkori jegyzetfüzetem lapjait forgatva ujból megelevenedik az a fortyogó indulat ill. heves ellenkezés ami felvetésemet fogadta.

Tudni kell ugyanis, hogy
Györgyi Kálmán ur e tekintetben is splendid isolation [előkelő elszigeteltség] elvét vallotta. A nemrég nyugdijba tett fővárosi főügyész és urlovas Bócz Endre ur még a közelmultban is arról értekezett a sajtóban, hogy az ügyészség afféle "uriszabóság" ahol fazont kap az anyag amit a rendőrségen szőttek - fontak ...

Gibicsár Gyula osztályvezető ur felvetésemmmel kapcsolatban ugy vélekedett, hogy az egész operativitás Nyiri ur "kedvenc rögeszméinek" egyike és megértéssel kell elmennünk mellette ...

Láng László ur a nyomozásfelügyeleti főosztály akkori és természetesen jelenlegi vezetője egyenesen felfortyant, kijelentvén hogy semmi közünk a rendőrség operativ munkájához és egyenesen óva intett mindenkit -értelem szerint leginkább engem- a téma puszta felvetésétől is. A büntető ügyek nyomozásának módszereit szerinte a nyomozati utasitás [NYUT] szabályozza, abban pedig nincs ilyesmi.

Fábián János ur legfőbb ügyész helyettes csöndes mélabuval jelentette ki "azt csinálnak velünk amit akarnak". Ezzel azt akarta kifejezni [Fábián ur mindig magvas gondolatait néha át kellett tenni magyarba] hogy a rendőrök ugy vezetik orránál fogva az ügyészséget ahogy akarják.

Tamás János baranya megyei főügyész óvatosan mellémkontrázott kijelentvén, hogy egy egy bünöző néha arra hivatkozik, hogy a rendőrségtől kapott operativ megbizás valósághü teljesitése kedvéért bünözött és erről az ügyésznek nincs módja meggyőződni, ha nincs ellenőrzési jogosultsága.

Váratlanul
Vajda Alajos az ügyészségi nyomozások önálló osztályának vezetője állt ezuttal mellém - máskor soha ... [Ö pedig csak tudta mi kell egy eredményes nyomozáshoz, hiszen a Szovjetunióban végzett egyetemet és hirek szerint első ügyészi munkahelye is Moszkvában volt.] Kijelentette, hogy igenis meg kell engedni az operativ aktákba való betekintést, hiszen a rendőrök gyakran egymást jelentik fel bünözőkkel való kapcsolattartás miatt és a nyomozó ügyész hogy láthasson tisztán ha nem ellenőrizheti a "zöld" dossziékat ? Sőt ! Egyenesen amondó volt, hogy tulajdonképp az ügyészségi nyomozóknak is biztositani kell az operativ nyomozati módszerek alkalmazásának jogát, hiszen rendőri korrupció után kutakodva nem kérhetnek segitséget épp a rendőrségtől.

Székely György a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője - immár dandártábornok - szintén "óva intette" az ügyészi szervezetet attól, hogy ilyen szennyes közegben kotorásszon. Felvetett egy rendkivül figyelemreméltó ellenérvet is, azt nevezetesen az ügyészség ilyen irányu tevékenysége a politikai tevékenységgel határos lenne [!!!] ami ab ovo elképzelhetetlen lévén az ügyészség szigoruan politikamentes testület.

Mondhatni az "összhatást" illetően leforráztak alaposan.

De mit tesz a véletlen ! Miskolcon kitört a Furman ügy : egy ügyész pénzért fogolyszabaditásra vállalkozott. [A hasonló nevü hires roma jogvédő fel is háborodott hogy egy "ilyen nevet" meghurcolnak a sajtóban ... ]

A legfőbb ügyész ur személyesen azonnali letartóztatás mellett döntött ugy, hogy azt én abszolváljam egy rendőrségi operativ akció során készitett mikrokazetta hanganyaga alapján, amit
Győri János küldönc ügyész ur egyébként a gépkocsiban hagyott.

Mondtam ugorjon csak le a kazettáért, de az is kevés, lenni kell még valaminek ... Igy nagynehezen előkerült egy hasas zöld "operativ" dosszié is amelyből megtudtam, hogy létezik egy BM. utasitás [21/1990] az operativ eszközök és módszerek alkalmazásával kapcsolatban. Ezt egy börtönbeli smasszer ismerhette, hiszen [másképp nem kollaborálhat az operativ nyomozóval mikor az pl. téglát épit be ... ] egy aktiv megyei főügyész ellenben nem.

Ezt az enyhén visszás helyzetet jeleztem ill. jellemeztem
Láng László urnak [Nyfel.12.190/1992.sz.]. Hát persze hogy nem válaszolt ...

* * *


De ne merengjünk a multon. Inkább azon érdemes eltünődni milyen jogi és nem jogi uton jutottunk odáig, hogy ügyészi szerv provokativ akciót tervez szervez és bonyolit, vesztegetési pénzzel táskát töm, stb.

A "provokál" ige [2.sz. pejorativ] jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint "beugratással valamely káros magatartásra , veszélyes kijelentésre vesz rá" szinte pontosan ráillik arra ami
Székely Zoltánnal, illetve ügyében Balla Dániellel történt.

Innentől ugyanis arról lészen szó mi történt az illető urakkal és ami történt mennyiben kompatibilis a magyar jog normativáival, a jogfelfogással és a joggyakorlattal.

Az egyik legilletékesebb
Isépy Tamás ur az Országgyülés Mentelmi Bizottságának elnöke [Vasárnapi Hirek 2000.10.22. Vasvári G. Pál cikke] szerint "az elmult tiz évben a mostanin kivül más tettenérésről nem tudok, sőt a mentelmi jog történetében sem."

Ez persze igy nem egészen pontos, hiszen pitiánerekkel szemben a rendőrség szép számmal alkalmazta alkalmazza a "számozott pénz" trükköt. Az extremitás abban van hogy ilyen pintérre -ugyan mit is mondok, sintérre- valló módszerektől eddig a poltig -azazhogy pontig- a honatyák például mentesek voltak. Hát már nem azok ...

Azt tehát máris elismerhetjük, hogy a legfőbb Ügyészség az akcióval formát bontott ... Hogy egyuttal [jogi] normát is bontott e, alább következik.

Na és, mondaná Horn Gyula. De mondhatjuk e vele mi is ?

Ugyancsak a Vasárnapi Hirekben egy (avar) néven publikáló egyén, aki nyilván nem olvasta a föléje tördelt cikket, egyenesen
Lord Acton hires mondását idézi a mult századból miszerint "a diktaturákban maga a rendszer korrupt, s ezért csak azok buknak le, akiket a hatalom kipécéz, mig a demokráciák közélete az ismétlődő botrányok története ... éppen azért mert itt előbb utóbb lebuknak a törvényszegő pártok és politikusok. Ezt akár tisztulási folyamatnak is lehet nevezni ".

 

Tegyük hozzá : legfeljebb tiz évig botrány, ill. tisztulási szünet van. De mi ez ahhoz képest, hogy az angol demokrácia többszáz év alatt fejlődött oly tökélyre, hogy szinte naponta robbantanak mondjuk Ulsterben.

Én pedig [Avar]nak - tisztelettel - azt mondom, hogy ekkora marhaságot ilyen tömören igen kevesen irtak le az ujságirás történetében ! A jó Lord alighanem a viktoriánus Angliára gondolt, dehát ez nem az ...

Magát a történetet dióhéjban vázolhatjuk az "áldozat"
Balla Dániel közuti és titkosszolgálati csatornaépitő előadása alapján is. Székely őt zsarolta, fenyegette, tőle huszmilliót követelt. Ő látszólag belement. Szeptemberben [!] a rendőrséghez fordult. Azóta mindenről tudtak. Tárgyalásaikat rögzitették. A tettenérést is alaposan előkészitették. [Vas.Hir. ugyanott.]

Polt ur siet kijelenteni, hogy minden a törvényesség legszigorubb betartása mellett történt.

Tényleg ?

Ami a "pécézést" illeti. Nem igaz az a lord actoni tétel, hogy ez a diktaturák sajátja mert az a fajta rendszer hivatalból korrupt. Korrupt lehet egy demokrácia is. Egyesek szerint a "mienk" is ilyen. Akkor pedig a pécézés a "bünüldözés" alapvető módszerének tekintendő.

Remélem, hogy mint
Homoki János jogi képviselőjének módomban lesz bizonyitani - esetleg az adatvédelmi biztos segitségével - hogy annak esélye hogy a Belügyminisztérium többkilométeres iratpolcain porosodó többtonna akta közül valaki véletlenül bukkant a "Lőrinc" fedőnevü dossziéra kevesebb mint egy százalék egymilliárdod része. Nem ! Homokit is "kipécézték", majd fülest kaptak az olajbizottsági illetékesek. Innen már holtbiztos volt, hogy valaki átjátssza a "szig.biz." akta tartalmát a legkedveltebbnek és kész egy kisgazdabotrány.

Ami
Székelyt illeti hagyjuk a pécézést és éljünk inkább a "pecázás" hasonlattal. Ehhez sokkal többen értenek. Tételezzük fel tehát hogy a "demokratikus" bünüldözés fenékhorga tiz éve ki van vetve. Azért fenékhorog hogy a mélyben vadászó nagyragadozók harapjanak rá, ne holmi snecik. A horgász is ült hosszu méla lesben [a horgász szinte jogfolytonosan Pintér ur volt és maradt] kérdés tehet arról hogy csak most lett kapás és épp egy kisgazda kapta be a horgot ? Persze hogy nem ! Azazhogy mégiscsak : nem e ?

De hagyjunk fel a spekulációkkal, hiszen perrendszerüen esetleg nem lesz bizonyitható, hogy a horgász direkte olyan partszakaszon fenekezett ahol nagy valószinüséggel számithatott arra hogy kisgazda ragadozót fog ...

A probléma ott van hogy a jogalkalmazás és a fenékhorgászat szabályai között bizonyos eltérések vannak és nagyon ugy néz ki hogy az uj ügyészi vezetés e különbözőségeket nem érzékeli kellő mértékben.

Ha
Balla urnak hiszünk amikor a rendőrség tőle fülest kap már adva van egy bünös, de Balla ur még ártatlan.

A Btk. 250. § (1) bekezdése szerint ugyanis az a hivatalos személy, aki müködésével kapcsolatban elönyt kér, avagy az elönyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetöleg az elöny kéröjével vagy elfogadójával egyetért, büntettet követ el, és három évig terjedö szabadságvesztéssel büntetendö.

Ha igaz amit Balla ur mond és a Legfőbb Ügyészség sejttet, hogy jóval több bizonyitékuk van Székely ellen mint amire a nyilvánosság előtt hivatkoztak, ugy alappal feltételezhető hogy kiváló minőségü hangfelvételek birtokában voltak már a "tárgyalási játék" idején. Azaz
módjukban volt perrendszerü módon bizonyitani, hogy Székely hivatali müködése kapcsán előnyt kért, azaz befejezett formában megvalósitotta a hivatali vesztegetés büntettét.

Ekkor tehát már volt egy aktivan viselkedő passziv vesztegetőjük, de nem volt még egy passzivan viselkedő aktiv vesztegetőjük sem. Elkerülhették volna, hogy a bün utjára tereljenek egy embert aki ebben az ügyben eddig bizonyithatóan ártatlan volt.

A Btk. 253. § (1) bekezdése szerint ugyanis aktiv vesztegetői minőségben csak az követ el büncselekményt aki hivatalos személynek, vagy reá tekintettel másnak olyan elönyt ad vagy ígér, amely a hivatalos személyt müködésében a közérdek kárára befolyásolhatja.

És mi történt ? Balla urat rávették, vagy abeli szándékában megerősitették, hogy az előny nyujtását igérje meg, azaz kövesse el azt a büncselekményt, amit lehet előbb utóbb magától is elkövetett volna. A büntetőjog azonban ugyanugy nem a "ha" tudománya mint a történelem.

A Rendőrség és a Legfőbb Ügyészség buzgalma esetleg érthető : biztos és zaftos eredményt produkálni. Elképzelt szalagcim a NÉPSZABADSÁGBAN. Bravuros leleplezés, "huszmillió" kenőpénz a kisgazda közbeszerzési bizottsági elnök gépkocsijában !!! Jól hangzik nemde ?

De előbb utóbb minden "kongatás elhalkul" [ezt a szép hasonlatot is egy népszabi cikkből vettem - a cikk ellenem iródott annakidején] és akkor valami hivatásos hepciáskodó egyszercsak felveti a kérdést : milyen jogszabályi felhatalmazás alapján kreáltak az érintett bünüldöző/jogalkalmazó szervek ártatlanból bünelkövetőt és milyen jogalapon garantáltak számára büntetlenséget arra az esetre ha az "akció" sikerül, azaz mint hatósági provokátornak sikerül az ügyészileg csomagolt állami pénzt bejuttatni Székely gépkocsijának utasterébe ?

Az ügyészségérol szóló
1972. évi V. törvény aligha. Ez ugyanis a következő rendelkezéseket tartalmazza az adott esetre nézvést.

3. § (1) Az ügyészség közremüködik a Magyar Köztársaság törvényei érvényre juttatásában, az alkotmányos felügyelet ellátásában, a törvényesség védelmében. Ennek keretében . c) üldözi a tudomására jutott buncselekményeket; d) részt vesz az állampolgárok jogtudatának fejlesztésében a törvények és egyéb jogszabályok iránti tisztelet erosítésében, a jogsértések, a
bunözés megelözésében.

A "játék" ebben nincs benne !

Terjedelmi okokból nem kivánom részletesen idézni a Rendörségröl
1994. évi XXXIV. törvénynek a titkos információk gyüjtésére és felhasználására vonatkozó rendelkezéseit.

Egyetlen passzus egyetlen bekezdése azonban idekivánkozik : a 63 §. (1) bekezdése külön értelmezés nélkül laikus számára is világosan igy rendelkezik "
a Rendörség buncselekmény elkövetésének megelözésére, felderítésére, megszakítására, az elköveto kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére - törvény keretei között - titokban információt gyujthet.

Sem ez a paragrafus, sem a törvény más szakaszai nem hatalmazzák fel a rendőrséget sem az ügyészséget arra hogy macskát játsszanak a karmaik közé került [fkgp]egérrel ...

Minden különösebb suszterolás nélkül erősen idevágónak tünik a legfőbb ügyész
2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasítása nyomozás törvényessége feletti felügyeletröl és a nyomozás befejezése utáni ügyészi feladatokról. A 10. § a következőképp rendelkezik : "amikor az ügyész valamely kényszerintézkedés alkalmazása tárgyában határoz, vagy arra nézve indítványt tesz, köteles vizsgálni, hogy melyik az a törvényben írt legkisebb korlátozással járó intézkedés, amely már elégséges annak a célnak a megvalósításához, amelyre figyelemmel a kényszerintézkedést el kell rendelni."

Indokolt visszatérni és elidőzni kissé Balla ur jogi státusán amit a Legfőbb Ügyészség alakitott ki.

A Btk. valóban mentesit bizonyos feltételek között bünelkövetőket tettük következményei alól. Kérdés e mentesség megilleti e majdan a jó Balla urat és ha igen, milyen [jog]alapon ?

A Btk. 26. § (1) bekezdése szerint csak az nem büntethetö, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelö magatartásra. Erre a hatóságok játszótársa aligha apellálhat.

Pech, de fellelhető egy-két erősen idevágó jogeset.

"Nem állapította meg a bíróság a zsarolás befejezett alakzatát, amikor a sértett a vádlott fenyegetésétol tartva felvette a kapcsolatot a rendorséggel, majd a hatósággal együtt muködve készítette elo a terhelt által követelt 60 000 forintot, ugyanakkor a bankjegyek sorozatszámát följegyezték. A rendorök közvetlenül a pénz átvételét követoen a terheltet elfogták és a pénzt lefoglalták. A bíróság határozatában kifejtette, hogy "ilyen esetben a sértett nem a kényszer hatása alatt, hanem - bár a nyomozó tanácsára, de - saját elhatározásából, önként cselekszik. Miután nem a kényszerítés következménye volt a károkozás a zsarolás - bár "befejezett" - kísérlete állapítható meg csupán (BH1994. 12.). Lényegében a fentivel egyezo határozatot tartalmaz az FBK 1993/13 döntés is."

Polt ur ! Abban bizik, hogy az önök akciójával és az önök partnerével kapcsolatban nem érvényesül a törvény, nem érvényesül a joggyakorlat ?

Továbbá a (2) bekezdés szerint a büntetés korlátlanul enyhítheto, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetot korlátozza az akaratának megfelelo magatartásban. Ezzel a kedvezménnyel megelégedhet Balla és megelégedhetnek játszótársai ? Nem tudom.

A Btk 27. §. (2) bekezdése szerint nem büntetheto az sem aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.

Kérdés hogy egy formailag sem jogszerü hatósági "bátoritás" elismerhető e olyan oknak amely a társadalomra veszélyességétől megfoszt egy olyan cselekményt amelyet a törvény egyébként büntetni rendel. Ezt a jogértelemzési lehetőséget is kizárják a fentebb citált jogesetek.

És még nem is beszéltünk arról, hogy a jogi kategorizálás szerinti "aktiv" vesztegető a jó Balla ur a tényállászerü vagyis büncselekményt megvalósitó vesztegetésnek nem egyedüli tettese, hiszen akkor momentán nem volt huszmilliója alkalmasint megfelelő táskája sem. A csomagolást sem ő végezte ...


Befejezésül.

A kormányzat legitimitását illető egyik legsulyosabb aggály annak a politikai megállapodásnak - vagy nevezzük akár alkunak esetleg paktumnak - a tényleges tartalma amelynek alapján a kormányfő olyan belügyminisztert választott és védelmez aki ellen nemjogerős itélettel zárult eljárás volt folyamatban közokirathamisitás gyanuja alapján eredményes cévizsgája idején és akivel szemben tömegével merültek, ill. merülnek fel olyan adatok, melyeket nem neveznék terhelőnek, de mindenképp kivizsgálandónak kell tartanom. Az e tárgyban lefolytatott ügyészi "vizsgálatot" a szó jogi és etimológiai értelmében viszont nem nem minősithetem vizsgálatnak hasonlóan mint jogásztársaim.

Aggálytkeltő továbbá az, hogy a kormányzat ujabb jogositványokat összpontosit, ill. törekszik összpontositani a belügyminiszter kezében.

Mindennek ellensulya lehetne egy olyan ügyészi szervezet amely ugy törekszik a törvényesség betartatására hogy maga is betartja a törvényeket. Eziránt alapos kétség merül fel több legfőbb ügyészi intézkedés vonatkozásában ideértve a Székely ügyet is, tekintettel arra hogy a cél akkor sem szentesitheti az eszközt ha maga a cél tiszta és világos. Ezesetben - sajnos - ez sem állitható.

Debrecen. 2000.10.22.

Szeszák Gyula.