Kimaradtam a "saját" rovatomból ...

 

 

[Vasárnapi Újság - "olajügyész" rovata.]



T.
Lakatos Pál felelős szerkesztő urnak.

Kedves Pali !

Tisztelettel visszaigazolom ma déleőtti telefonbeszélgetésünket. Én ennek során hangot adtam az "olajügy" ujabb fejleményeivel kapcsolatos fenntartásaimnak. Te erre azt mondtad, legalább mi - belülről - ne marjuk egymást.

Én igazat is adtam neked, de rájöttem : ahogy ezt akkor mindketten gondoltuk úgy nekem nem megy. Persze nem haragszom, ha az "olajügyész rovata" a legutóbbi cikkel félbeszakad, vagy foghijasan döcög tovább mégis leirom amit
Pallag László odysszeiájának ujabb és ujabb stációiról gondolok.

A cimet tréfásnak godoltam :
"Pallag a katona - szájában csutora … "

A tartalom viszont már nem lesz ennyire vicces !

Pallag, minden jel, szerint tulélte az ellenzék első rohamát, amely obskurantizmusa miatt dugába dölt. Nem kivánok visszatérni
Kóródi Mária és a hasonszőrüek bődületes tárgyi tudatlanságára és szinte totális jogi dilettantizmusára.

Ami engem illet csupán röviden emlitem kis incidensemet a "LEGKEDVELTEBBEL".

Az orgánum, Kóródi Mária, szellemében személyemet lejáratni alkalmasnak itélt cikket közölt egy olyan harmincegy nehány pontos "bünlajstrom" alapján, amelyet valaki nekik a Legfőbb Ügyészségről átjátszott [birtokunkban van - jelentették büszkén ]. Olyan irományról van szó, melynek megállapitásait fegyelmi vizsgálat nem előzte meg, ill. nem követte és amelyet velem a köztisztviselővel mint minősitést soha sem közöltek sem nyugdijaztatásom előtt, sem után !

Az ATV. "össztüzében" voltam bátor felemliteni, hogy ebben az akcióban törvénysértések sora valósult meg. Első dühömben én is perlésre gondoltam azután rájöttem ugyan minek ? Az én presztizsemen ugyanannyit ront a NÉPSZABADSÁG akció, amit a saját presztizsén emel, azaz semmit …

De most nem rólam van szó !

Azt minden ujságolvasó érzékeli, hogy a történet tulajdonképp
Pintér Sándorról szól. Ezt a kormányfő úr a jelek szerint mindenkinél hamarabb megorrontotta. Ennek tulajdonitható, hogy mintegy ajánlásként az olajbizottság munkája elé miheztartás végett azt sajtónyilatkozta, hogy ő az illető urat "C-vizsgája" során kellő gondossággal körbetapogatta és aki róla rosszat mond az alkalmasint rágalmazónak bizonyulhat.

Aztán jött a Kóródi roham, amely nem látott és igy nem is győzhetett. Ugy tünt minden rendben van és most itt van a fradielnök … [Dr. Torgyán József. A szerk.]

Azért próbálom a személyt ilyen diplomatikusan megjelölni, mert voltaképp nem tudom, hogy milyen minőségében szorongatja Pallagot.

Először talán épp a Vasárnapi Ujság honlapján olvastam, hogy ö és Pintér úr barátok. Előbb arra gondoltam, ha ez igy van akkor ez a Torgyán ur biztos nem azonos azzal a Torgyán urral aki röpke néhány évvel korábban [tehát a szklerózis által még befogható időintervallumon belül] rendőrtiszteket cipelt a közjegyzö elé annak tanusitása végett, hogy az országos rendörfökapitány merényletet tervez ellene, vagy személyileg akarja kompromittálni büntető felelősségrevonás alapját képező tárgyi bizonyitékok becsempészésével.

A tisztek vallottak is mint a karikacsapás. Torgyán úr a Parlamentben erröl közjegyzöi okiratokat lobogtatott. Majd Györgyi úr - Pintér úr akkori és jelenlegi barátja - vizsgálódni kezdett és csakhamar ugy letitkositották az anyagot, hogy Mécs Imre és mások legszivhezszólóbb könyörgésére sem hoztak belőle nyilvánosságra egy fikarcnyit sem.

Igy kialakult a hasonló esetekben oly jól ismert "jogi helyzet" : a szemét a szőnyeg alá került és egyformán meguszták az ügyet a vádolt a vádló,- a hiteles vagy hamis tanuk.

Aztán a Magyar Nemzetben [nempedig a Népszabadságban] Torgyán ur kijelentette hogy ámbátor nem ismeri az olajügy aktáit teljes együttérzéséről biztositja a belügyminisztert. Ez még csak furcsaságnak tünik, hiszen aki volt birósági dolgozó tudhatja hogy prejudikálni sem a vádolt személy terhére sem javára nem ildomos. A biró sem együttérez a vádlottal, hanem az ártatlanság vélelmezése mellett hüvös fejjel mérlegeli a javára és terhére szóló bizonyitékokat, azaz tények ismeretében dönt.

Mindez még beilleszthető volt a "szeressük egymást gyerekek" cimü dalmü kereteibe. Legujabban azonban baljós hirek érkeznek arról - forrás megint a Magyar Nemzet - hogy Torgyán úr bizalma megrendült Pallagban, mert koaliciós feszültségeket gerjeszt [értsd a kormányfő urnak [Orbán Viktor] nem tetszik a pintér nóta és Torgyán urral töreti szét a hegedüt Pallag fején] végül és ez mindennek a teteje a
pártvezetés [az úr kétezredik évében járunk tiz évvel a "rendszerváltás" után] nem tudja biztosan vannak e tulajdonképp Pallagnak bizonyitékai.

Én sem tudom hogy Pallag úr mit boronált össze máig. Annyit viszont tudok, hogy amit én személyesen adtam neki egymagában tökéletesen elegendő lenne a belügyminiszter úr felállitásához, bár velem kapcsolatban is azt hirelik hogy vádaskodom és semmit sem tudok bizonyitani. A Blikk szerint másfélórás mesét tartottam az olajbizottságban és nem bizonyitottam semmit. Igy a "mesét" rövid kimutatásba tömöritem.

 

Időpont

Esemény

Bizonyiték

1992.dec

Gyanus olajvonatmozgások

Laboda Antal közlése

1993.jan

Papp Imre tárgyal a MÁV-nál

Laboda Antal jegyzete

1993.jan

Egy vonat még mozog

MÁV számitógépes adatok

1993.jan

VPOP. 61 tartálykocsit elfognak

VPOP. jelentés

1993.jan

Vámtisztek Papp Imrére vallanak

VPOP. jegyzőkönyvek

1993.jan

Mészáros József közlése Pappról

Hangszalag

1993.jan

Mészáros közlése Pintérről

Hangszalag

1993.jan

Szeszák "olajjelentése"

      Legf.Ü. irattár

1993.febr

Pintér elmozditja Pappot

ORFK. fegyelmi ügyirat

1993.febr

Aznap tettenérik "olajozáson"

Vasúti Rendőrs. jel.

1993.febr

Papp olajügyét nem vizsgálják

Szegedi Ügy.Ny.H. ir.

1993.nyara

Olajszennyezés Debr. Reptér

Csuja László jelentése

1993.nyara

Olajszennyezés Debr. Reptér

TIKÖFE jelentése

1993.nyara

Olajtartályok Tiszacsegére szállitva

Db.Vám.Nyom.Hiv.jel.

1993.jun

Szökitő telep felszám. Tiszacsegén

Db.Vám.Nyom.Hiv.jel.

1993.jun

Savashordók Jakubcsik lakásán

Db.Vám.Nyom.Hiv.jel.

1993.okt

Szeszákot nyugdijazzák

Legfü. szem. irat.

1996

Jakubcsik négy év hat hó. Nem vall Pappra

Büntető itélet

1999.nyár

Orbán Péter Pappot "kártalanitja"

HBM.RFK. irattár

1999.nyár

Orbán Péter Pappnét kártalanitja+előlépteti.

HBM.RFK. irattár

2000.ápr

Pintér szóvivője : Papp rehabilitálása igaz.

Blikk.

2000.ápr

Pintér szóvivöje összeg nem publikus

Blikk.

2000.jun

Parlament szentesiti a történteket

Parlamenti jegyzőkönyv



Kérdés, mi az összefüggés Jakubcsik Ferencz, Papp Imre és az olajszökités között? Jakubcsik volt az ügyvezetője a miskolci székhelyü
Hungária Privát Petrol Kft.-nek. A Kft. nevében és képviseletében a Debreceni Polgármesteri Hivatalnál, a Máv Vasuti Igazgatóságon és a Vámhivataloknál Papp Imre járt el. Közben megalakitotta a Hajdu Privát Petrol Bt.-t. Ebbe tagként belép belépett Hungária Privát Petrol Kft. A két olajcég tevékenysége kibogozhatatlanul összefonódott. Közösen importáltak, szőkitettek és értékesitettek. Késöbb Papp Imre formailag kilépett a Bt.-ből, üzletrészét eladta tettestársának Nagy András volt rendőrszázadosnak. Létrehoztak egy örzö védö társaságot is, a Strázsa Bt.-t, amely őrizte és védte a debreceni repülőtéren folytatott "olajmüveleteket". Ennek beltagja Papp Imre fia, egyik kültagja Papp Imre, a másik Nagy András. [Ebböl a társaságból Papp Imre "elfelejtett" kilépni ... ]

Mindez valószinüsiti Papp Imre bünösségét, másszóval alapos gyanut keletkeztet a nyomozás elrendeléséhez.

Sulyosan terhelő vallomást tettek Papp Imrére a VPOP. Különleges Osztályának nyomozói előtt
Nagy István a Biharkeresztesi Vámhivatal parancsnoka aki azt vallotta, hogy Papp Imre megpróbálta rábeszélni, hogy 66 vagon gázolajat háztartási tüzelöolajként vámkezeljen. Ezt a tanu nem volt hajlandó megtenni, megtette viszont Debrecenben Szabó Sándor vámtiszt, aki cselekedetét azzal mentette/magyarázta, hogy Papp Imre rendörfökapitány unszolásának engedett.

A nyomozást Györgyi Kálmán legfőbb ügyész Papp Imrére mindezek ellenére nem engedte kiterjeszteni. Helyettese Fábián János késöbb azt közölte Szeszákkal, hogy "feltételezései" Papp Imre vonatkozásában nam igazolódtak.

Kérdés, milyen eljárás keretében nem igazolódtak (?), hiszen a Szegedi Nyomozó Hivatal a Papp Imre és felesége ellen más ügyek miatt folytatott nyomozást a legföbb ügyész utasitására befejezte. Másik nyomozó hivatalt az olajügy vizsgálatára viszont nem jelöltek ki.

A helyzet ilyetén alakitásában jogellenes módon járt el Pintér Sándor is azáltal, hogy a VPOP. jelentését a Szegedi Nyomozó Hivatalnak igérete ellenére nem továbbitotta, holott a VPOP. különleges ügyek Osztálya vezetöjétöl épp arra hivatkozással kért tájékoztatást, hogy azt megküldi a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak abból a célból, hogy a vizsgálatot terjesszék ki Pappék olajügyeire is.

A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetöje Dr. Imolya Imre Dr. Szeszák Gyula kérdésére igazolta, hogy Pintér Sándor részükre semmiféle iratot nem továbbitott! Csupán telefonon érdeklödött, hogy mikorra fejezik be a nyomozást, mert a maga részéröl is be akarja fejezni a Pappék ellen folytatott fegyelmi vizsgálatot.

[A Mészáros Józseffel és Imolya Imrével folytatott telefonbeszélgetéseket tartalmazza az a hangszalag, melyet Dr. Szeszák Gyula átadott a Pallag bizottságnak].

Az a belügyminiszter aki országos rendőrfőkapitányként hozzásegitette a Papp házaspárt, hogy a birósági felelösségrevonást elkerülhessék, majd 1999-ben részükre Orbán Péter utján "erkölcsi" és anyagi kárpótlást nyujtott, nem alkalmas tisztségének betöltésére és cselekedeteiért biróság előtt kell felelnie. Huszonnégymillió forint olyan összeg amely miatt életmentö mütéteket halsztanak, vagy mulasztanak el és kórházi osztályokat zárnak be, alkalmazottakat bocsájtanak el.

A Kisgazda
"pártvezetés" bizonytalansága és bizalmatlansága az elsö debreceni olajügyre is rásüt és egészen biztosan abból ered, hogy a létezőt nemlétezőnek tekintik [fikció] és e "logikai müvelet" nemleges eredményéből vonnak következtetést Pallag alkalmatlanságára és bizonyitékainak elégtelenségére, azaz pontosan ismétlik/másolják Györgyi és Pintér urak "munkamódszereit". Igaz, hogy az eféle szolidaritás "barátok között" szinte természetes ...

 

 

* * *


És mindezek után időszerü megkérdezni Torgyán urtól a volt birósági jegyzőtől - ügyvédtől egyszóval jogásztól :
"quo jure" azaz milyen jogon próbálja ill. meri megtorlás kilátásba helyezésével megfélemliteni, munkájában akadályozni a párt elnökségének tagját és helyettes frakcióvezetőjét, aki a Parlament döntése folytán nem pártfeladatot, henem olyan közfunkciót lát el parlamenti vizsgálóbizottság elnökeként akivel szemben a párton belüli megtorlás módszereit alkalmazni vagy ezzel fenyegetőzni sulyos törvénysértés, amely jogi felkészületlenséget feltételez egyfelől és a jogkövetés szándékát alapjaiban kérdőjelezi meg másfelől.

Tisztelt Torgyán úr !

Kérem előszedni a jogtárat és jogilag minősiteni : Pallag miben hibázott, milyen jogi vagy etikai normát szegett meg azzal, hogy áttörte azt a csendfalat, amely oly megbizhatóan védelmezi az ön összehasonlithatatlanul durvább és felelőtlenebb akcióját a volt országos rendőrfőkapitánnyal, jelenlegi barátjával a belügyminiszterrel szemben.

Az Alkotmány 61.§. (1) bekezdése szerint Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad vélemény nyilvá nításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg
terjessze.

Ezzel szemben milyen jogszabály tiltja vagy bünteti azt aki nyilvánosságra hozza hogy egy tanú milyen tartalmu vallomást tett ?

És vajon ki volt az aki a tanut illetéktelenül megnevezte és ezáltal a bizottságnak a tanú védelmére vonatkozó rendelkezését megsértette ? Ha hihetünk a sajtónak, az ön barátja Pintér ur volt az, akinek vélt vagy valós cselekményei kapcsán a kormányfő úr az érintett személyre bizza, hogy a maga becsületén keresztül megvédje a kormány becsületét is. [Ez az egybekötés veszélyessé válhat ha a terhelö bizonyitékok sulya alatt összeroppan Pintér ur presztizse. Ehhez -ismétlem- a debreceni olajügy körüli manipulációk is tökéletesen elegendőek !!! ]

A belügyminiszter úr biróság elé viszi "igazát", azaz feljelentget. E rögös uton szembetalálja majd magát a jog gyakorlattal.

A BH.1994. 300. I. szerint
"A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a "tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek., 61. § (1) bek., Btk. 179. §, 180. §]."

De ne vágjunk a dolgok elébe. Várjuk ki mit mond majd a biróság a feljelentőnek és az országnak.

Aki [oly] régen ül a Parlamentben annak ismernie kell a 46/1994 [09.30] Ogy. Határozatot és annak fundamentális rendelkezéseit. Igy pl.

68. § (1) A bizottságok ülései a sajtó számára nyilvánosak, kivéve ha a 69. § (1) bekezdése szerint államtitok, szolgálati titok vagy nyilvánosságra nem hozható egyéb adat védelme érdekében a bizottság zárt ülést tart.

Egy belügyminiszter vélt vagy valós disznóságai azonban nem sorolhatók egyik kategóriába sem - kivéve a györgyikálmáni titkositós jogállamiságot. A zárt ülés a tanú személyi védelme miatt lett elrendelve. A bizottság erre vonatkozó döntését pedig a "barát" indiszkréciója anullálta. Mi lesz, ha a tanút megölik, vagy "öngyilkos" lesz ? Titkositják, mint a Boros "Tamás" féle videóclipet ?

Apropó : a videó és az Aranykéz utcai robbantás kapcsán nem kizárt hogy a belügyminiszter urnak országos rendőrfőkapitánysága idejéből esetleg felelnie kell egypár kellemetlen kérdésre - a titkositási verdikt ugyanis nem szentirás. A pecsét "jogilag" feltörhető !

Talán a halhatatlan Nyers Rezső mondotta volt, hogy milyen nehéz makrogazdaságilag guzsbakötve táncolni.

E nehézség beleállhat egy olyan bizottsági elnökbe is akinek a szakértőit nem cévizsgáztatják olyan japános fürgeséggel mint a nemjogerős ítélet alatt álló belügyminiszterjelöltet annakidején.

De egyáltalán ki ötlötte ki, hogy épp a Pallag bizottság szakértőinek C tipusu vizsgán kell okvetlenül átesniük ?

A fentemlitett OGY. Határozat erről a következőképp rendelkezik.

73. § (1) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt. (2) A képviselőcsoportok tagjai - képviselőcsoportonként - egy-egy szakértőt vihetnek magukkal a bizottság ülésére, az adott napirendi pont tárgyalására. A bizottság ülésein ezek a szakértők akkor szólalhatnak fel, ha erre a bizottság engedélyt ad.

Kéretik felmutatni azt a jogszabályt, amely "olajtárgyu" vizsgálat esetén a C-vizsgát kötelező jelleggel elrendeli. A választ előre is köszönve megigérem azt gondosan tanulmányozni fogom …

Pallag urat előbb Kóródi Mária és a vele egyvéleményüek, majd tulajdon pártvezére pirongatják [ez utóbbi az előbbieknél sokkal gorombábban] amiatt hogy kotlósként ül a bizonyitékokon és bizonytalanságot kelt a "pártvezetésben" továbbá koaliciós feszültséget [???] amiatt, hogy féltveőrzött bizonyitékai esetleg makulatura papirok, egy cseppnyi bizonyiték sincs bennük, vagyis hiányzik az olaj sava-borsa.

Ez lehet rossz metodika, de kérdés, hogy "jogilag" mennyiben róható fel ?

Az untig emlegetett OGY. Határozat 81. §-a erről igy rendelkezik: (1) bek. A bizottságok működési rendjüket - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maguk határozzák meg.

Amit tehát a bizottság maga határoz meg, abba Torgyán úr pártutasitással, pártfenyegetéssel és pártretorzióval nem avatkozhat bele.

Azontul. A (3) bek szerint ha a Házszabály vagy a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaz, akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.

Vagyis.

Ha a többciklusos képviselőknek, ill. a bizottsági "tagtársaknak" a bizottsági munka fékezését illetően csak annyi ötletük volt, hogy a szakértők C-vizsgáztatását kitalálják és tapasztalták, hogy Pallag nem olyan medve aki furulyaszóra táncol, legalább fel kellett volna ütni utólag az OGY. Határozatot és a bizottság müködési rendjét kellett volna szabályozni, vagy ha szabályozták valamicskét ugy ujraszabályozni, hogy
az a legteljesebb mértékben hasonlitson egy Pallag-méretü kényszerzubbonyra … Mindezek hiányában a pártközpontból piszkolni és fenyegetni Pallagot olyan bődületes marhaság, amit Kádár elvtárs sem követet el az utolsó előtti pillanatban sem. [Igaz, hogy a kádár érának volt konszolidációs időszaka is. Hátha lesz a FGKP-nek is valaha, ha például elnémul a kongatás az olaj körül … ]

Mint mondják, nem semmi amit a 136. §. (3) bekezdése tartalmaz. Eszerint "a képviselők, a képviselőcsoportok és a bizottságok a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel, és a
közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézik el azokat."

Esetleg erre is gondolhatott Pallag amikor arra hivatkozott, hogy a papiroknak csak egy része, alkalmasint kisebbik része, volt a bizottság cimére postázva. A rendelkezés nem a képviselő teljes postájára vonatkozik és nem ir elő azonnali átadási kötelezettséget - tessenek cáfolni [jogi tételezéssel] ha rosszul gondolom.

Aztán a titokvédelem mint olyan …

Itt mindenki arra gondolhat amire akar és azzal handabandázhat amivel akar. Az OGY. Határozat 139. §. (2) bekezdése mindössze arról rendelkezik, hogy "az Országgyűlés működésével kapcsolatban a titokvédelemre vonatkozó külön szabályokat - a Házszabály mellékleteként meghatározandó Titokvédelmi Szabályzat megalkotásáig - az Országgyűlés elnöke által megállapított Titokvédelmi Szabályzat tartalmazza."

Ehhezképest Áder úr kissé jogászibban nyilatkozhatna a "Pallag ügyben" [mert már az a lényeg nem az olajszázmilliárdok], hol lépett tulajdonképp kőbe Pallag úr ?

Létezik ugyanis törvény : az 1995. évi LXV. Törvény az államtitokról és a szolgálati titokról [ezt nem Áder úr alkotta] amely ha nem is tul pontosan ill. érthetően de szabályozza az államtitok és a szolgálati titok fogalmát, a "titokgazdálkodást" és a titkokkal sáfárkodók jogosultságait. Tartalmaz un. Titokköri jegyzékeket is.

Valamely adat, ill. tény titokká minősitésére sokan jogosultak, a 6.§. (1) bek c) pontja szerint [jobb hijján] "az országgyűlési bizottság elnöke is."

Ez az egész titkolósdi egy igen babrás, mondhatni macerás valami. Mindenesetre annak aki Pallagot titoksértéssel vádolja át kellene olvasnia a jogszabályt és a parlamentben felülről überelni a bizottságot és az elnököt - de a pártközpontból ?

Ajánlott irodalom pl. a rendelet 7.§.-a. Kérdés : a Pallag bizottság adataival kapcsolatban milyen titokköri procedurák folytak eddig ? A nem esetleg folytek [?] ki - milyen jogon és alapon végez a bizottsági ülésteremben, a büfében vagy a pártközpontban avagy a NÉPSZABADSÁG szerkesztőségében titokköri tevékenységet ?



* * *


Egyelőre ennyit. Az érdemi és jogilag nyilván átütő erejü replika ismeretében folytatás következhet.

Addig is : el a[z olajos] kezekkel Pallag Lászlótól !

Végszó :

Kedves Pali, sajnálom, nem tehettem, nem irhattam mást.
Ha azt mondod ne bántsuk egymást én ugy értem ne bántsuk Pallagot sem

Ismétlem, ha nem hozható a kommentár - nincs harag. Megjelenik az Interneten tudod :
www.nexus.hu/szeszakg és akkor csak nekem lehet bajom belőle.

Üdv.:


Gyula.


Epilógus.

A kommentár nem jelent meg. Sőt kimaradtam a "saját rovatomból ..." Persze elöfordulhat ilyesmi az orbántorgyáni jogállamban. Sebaj ! Fel az Internetre !

Debrecen, 2000.06.26.

 

A volt "Olajügyész"