Egy Személyiség jogai

 

II.


Becsomagoltak a "Szeszák dossziéba !" [Szerk. Polt]



Büntető jogász létemre most kezdem csak kapiskálni, mit is jelent az igazságosság követelményének kiiktatása a Polgári Perrendtartás 1.§-ából. A jogszabály módosításhoz fűzött jogmagyarázat szerint a törvény " ... korábbi rendelkezése a törvény célját a jogviták eldöntésének az igazság, azaz az objektiv valóságnak megfelelő tényállás megállapitása alapján történő biztosításában fogalmazta meg. A bírói döntés 'igazságosságát' ugyanakkor az adott jogvitára irányadó anyagi jogi szabályok tartalma határozza meg, ezért a törvénynek és az alapelveknek sem lehet célja az abszolút értelemben vett igazságosság biztosítása. Az eljárásjogi törvénynek azt kell garantálnia, hogy a jogvita eldöntésénak rendje pártatlan és tisztességes legyen, azaz az alapelvekben meghatározottak töretlenűl érvényesűljenek."

Szentigaz, a néplélekben fészkelő igazságfelfogás avítt mint sok más nemzeti kacat. Az értelmező szótár ezt akként fejezi ki, hogy hogy az igazság
"a valóságot hűen tükröző, neki teljesen megfelelő igazi tényállás."

A szolnoki biróságok igazán pártatlan és főleg tisztességes eljárásából viszont az látszik kiderülni hogy a tények és az ex-legfőbb ügyész egymilliója közé be lehet iktatni egy olyan panelt ami az "abszolut igazsággal" egyenlő. Ez a Polt féle "Szeszák dosszié".

Persze ha valaki azt hinné, hogy a birák ezt a dossziét elkérték, kinyitották, belemélyedtek, majd az abban olvasottak alapján döntöttek - tévednek. A szolnoki biróságok ennél jóval kevesebbel is megelégedtek : Polt ur országgyülési beszámolójával, amely tartalmilag kinyilatkoztatás nempedig bizonyiték, és főleg a Magyar Hirlap 2000.07.18-i kisflekkjével [5x10 cm] amely a "Szeszák-ügy vége" hangzatos cimet viseli.
A jelentést nem is látták !

Nem kedves Polt ur, kedves szolnoki birák, kedves Magyar Hirlap, az "ügynek" korántsincs vége. Igazából most fog elkezdődni.

Előbb az
előzményekről.

A "legkedveltebb"-ben 2000.06.14-én "Polt a Szeszák dosszié áttekintését kezdeményezi" címmel cikk jelent meg, amely e tisztes orgánumot jellemző szerénységgel számol be arról, hogy "a Legfőbb Ügyészség
birtokunkban levő feljegyzése szerint Szeszák Gyula szakmailag és emberileg is alkalmatlan volt e posztra [megyei főügyész]. Szeszák szakmai hibáit egy csaknem harminc pontból álló feljegyzésben rögzitették, stb. stb."

A dolog szépséghibája, hogy a feljegyzést anélkül továbbították "rendeltetési helyére", hogy előzőleg számomra a betekintés, az észrevételezés jogát biztositották volna. Györgyi ur annakidején a nyugdijkorhatár elérése miatt volt szives nyugdijazni. Ha a feljegyzés tartalma hivatali minősitésem anyagával azonos, vagy arra épül ugy azt velem ismertetni kellett volna. Ez annakidején
"elfelejtődött ... ". Ha utólag állitották össze, még épületesebb a dolog. Személyem súlyos lejáratására így is - úgy is alkalmas és mélyen téved az, lett légyen legfőbb ügyész vagy újságfőszerkesztő, aki azt hiszi, hogy személyiségi jogai csak egy ismeretlen okból lemondott legfőbb ügyésznek vannak.

A bírósági iratok között "elfekszik" ugyan egy Láng László ur által készitett feljegyzés, de ugy tünik a "legkedveltebb" ennél zaftosabb csemegét kapott a törvényesség legfőbb őrhelyéről ... Majd meglátjuk.

Maga az olajtörténet rendkivül kusz[ává tett] és szerteágazó. A kiindulási alapok azonban kristálytiszták és viszonylag röviden summázhatók.

Szóbeli és irásbeli információk alapján intézkedtem, hogy egy Debrecenben HTO-ként vámkezelt 61 tartálykocsiból álló szerelvényt tartóztassanak fel és állapitsák meg mi van benne. Mit ad isten, gázolaj volt. Az olajat a Hungária Privát Petrol Kft. "importálta". Ez a Kft. tagja volt a Hajdu Privát Petrol Bt.-nek, amelynek a megyei rendőrfőkapitány volt a beltagja. A beltag ur az olajszerelvény vámolása ügyében a Kft. képviselőjeként több helyen "eljárt".

Az intézkedés eredményéről tájékoztatást kértem az akciót vezénylő
Mészáros Józseftől a VPOP. különleges ügyek osztálya vezetőjétől, aki tulajdonképp erre irányuló kérdés nélkül kijelentette hogy az emlitett beltag urat erősen és egyértelmüen fogja a festék ... Közölte azt is, hogy a történtekről Pintér Sándor ur jelentést kért azzal a szesszel, hogy azt továbbitani kivánja a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hívatalnak ahol a beltag és a beltagné ellen épp büntető eljárás folyt - más ügyekben. A jelentést Mészáros személyesen kézbesítette, de az valamilyen okból sohasem jutott el a Nyomozó hivatalhoz ...

A beszélgetést kitűnő magnófelvételen rögzitettem ...

[Aztán változott a szin és Mészáros úr annak a "Preventiv Security Rt.-nek lett a vezérigazgatója amelynek alapítói között volt található az ORFK. éléről az előző kormány idején elbocsájtott
Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter". [az idézet a Népszabadságból]. Kicsi a világ ... !]

Mint posztjára szakmailag és emberileg alkalmatlan megyei főügyész jelentettem a dolgot a legfőbb ügyésznek és kértem hogy Szegeden ne zárják le a nyomozást, hanem terjesszék ki a beltag olajügyére is. Nem tették. Nem indokolták miért. [Esetleg alkalmatlanságom lehetett az ok ... ]. Utólag, mikor az olajozás a megyében tovább folytatódott a legfőbb ügyész helyettese arra hivatkozott, hogy az érdekeltek olajügyét az
illetékes hatóságokhoz továbbitották és azok "feltételezéseimet" nem igazolták. A dolog szépséghibája, hogy rendőr büntető ügyében eljárni és "feltételezéseket" ellenőrizni csak ügyészségi nyomozó hívatal jogosult. A "civil olajosok" elleni vizsgálat ugyanis Borsodban folytatódott. Az ottani ügyészségi nyomozó hívatal[i kirendeltség] azonban a hajdu bihar megyei főügyész azaz alkalmatlanságom irányitása alá tartozott és nem nyomozhatott. Az "illetékes hatóság" megnevezésével a volt legfőbb ügyész és volt helyettese azóta is adósaim.

És most
Szolnokról.

A volt legfőbb ügyész ur haragját és egymillió forint iránti ingerenciáját az olajbizottság előtti tanuvallomásom váltotta ki. Legalábbis erre következtetek abból hogy feljelentett és beperelt ...

Ügyvédi és főügyészi múltam megtanított arra, hogy súlyos dolgokkal bizonyítékok nélkül ne rukkoljak ki. Ezért parlamenti vallomásomban csupa olyan dologról beszéltem, amelyeket okiratokkal, hangfelvétellel, tanúkkal tudtam igazolni.

Igy igazamba vetett naiv hittel álltam előbb a büntetőbiróság, utóbb a Szolnoki Polgári Biróság elé. [Büntető ügyemmel kapcsolatban utalok
"Haddelhadd ..." cimü Commentemre. Ezt a honlapomról letöltötték és ellenem mint elveteműltségemet bizonyitó dokumentumot felhasználták mind a büntető, mind a polgári perben.]

A büntető ügyre később visszatérek, most szolnoki "Waterloomról" szólok.

Itt "mindössze" azt kellett bizonyitanom hogy Györgyi Kálmán a legfőbb bünüldöző, a bünözéssel való együttélés elméletének megalkotója és apostola akadályozott abban hogy egy sulyos büncselekmény
minden elkövetőjével szemben eredményesen felléphessek.

Figyelemmel arra, hogy kétfrontos védekezésre kényszerűltem és az ellenem párhuzamosan folyó büntető eljárásban a valóság bizonyitását a Pesti Központi Kerületi Biróság lehetővé tette ; a Szolnoki Városi bíróságtól mindenekelőtt azt kértem hogy a polgári per tárgyalását
függessze fel a büntető eljárás jogerős befejezéséig. A Biróság e kérés teljesítését megtagadta azzal, hogy "a bírói gyakorlat szerint ... nincsen helye az eljárás felfüggesztésének a személyiségi jogi perekben ...". Ezt a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt hevenyészett mondatot nem minősitettem indokolásnak. Felvetettem, hogy a Pető Iván contra Nógrádi Zsolt pert a Dunakeszi Városi Biróság felfüggesztette birói gyakorlat ide, szokásjog oda. Az elsőfoku ítélet a felfüggesztés mellőzésének okát illetően egyszerüen hallgat. Ezt fellebbezésemben felpanaszoltam. A Jász Nagykun Szolnok Megyei Biróság május 10-i ítéletében azonban azt állapitotta meg, hogy az elsőfoku bíróság indokolási kötelezettségét nem mulasztotta el. Viszont : a Polgári Perrendtartás 3.§.(4)-bekezdéséhez kapcsolt jogmagyarázat szerint "a bizonyítás mellőzése tárgyában a bíróságnak külön alakszerű határozatot nem kell hoznia. Köteles azonban arra, hogy az ítéletében adja ameg azokat az indokokat, amelyekre figyelemmel az adott bizonyítási inditványt mérlegelési jogkörében ... mellőzte [Pp.221.§.(1) bek.]

E kérdésben a Megyei Biróság tehát a törvény ellenében döntött, viszont ezt "megindokolta" valahogy igy : az eljárást csak akkor kellett, illetve lehetett volna felfüggeszteni, ha a büntető eljárás Györgyi Kálmán ellen folyt volna ... Sármos, nem ?

Ami a valóság bizonyítását illeti, azt a rendkivül egyszerünek és hatásosnak remélt módszert választottam, hogy írásban megjelöltem parlamenti tanúvallomásom forrásait. Lényegében olyan okiratokra hivatkoztam amelyek főügyészi irattáramból, ill. a Legfőbb ügyészségről nehézség nélkül előbányászhatók voltak és hivatkoztam a Mészáros úrral folytatott beszélgetés hanganyagára, amely akkor már a PKKB. birtokában volt. A nagyobb nyomaték kedvéért viszontkeresetet is támasztottam az általam állitott tények valóságának megállapítása iránt.

És itt ért az igazi meglepetés ! A Szolnoki Városi Biróság bizonyítási inditványaimat teljes egészében mellőzte az alábbi -mondhatni a polgári perjogot forradalmasító- indokolással.
"Büncselekmény törvényi tényállásának megfelelő tényállást ... valakinek a terhére csak a büntetőeljárási törvényben meghatározott módon, az ott megszabott garanciákkal lehetséges megállapitani, ilyennek polgári peres eljárásban nincs helye ... Semmilyen adat nincs arra, hogy a felperessel szemben e vonatkozásban bármilyen eljárás folyna, vagy folytatódott volna ... Erre irányuló jogerős bírósági ítélet hiányában az alperes ... állításait valótlannak kell tekinteni." E cikornyának természetesen van magyar fordítása is. Azt jelenti, hogy egy volt megyei főügyész a parlamenti vizsgálóbizottság előtt csak akkor tehetett volna [büntetlenűl] vallomást a volt legfőbb ügyész ellen ha azt korábban már megbüntették volna ...

E jogi csapdához képest a Joseph Heller által oly szellemesen megirt "A 22-es csapdája" smafu. A szolnoki csapda működési elve szerint ugyanis jogerősen elítélt legfőbb ügyész nem létezhet, fogalmilag sem, hiszen minden vallomást [a tanúvallomást a büntető eljárási törvény amugy fontos bizonyitéknak minősíti] ami elítélése előtt ellene szól hivatalból valótlannak kell tekinteni.

Ez egy oly tökéletes jog/logikai kör, mint a sintérhurok a kóbor eb nyaka körül.

A "kell tekinteni" kifejezés azt jelenti, hogy a tanu vallomásának valótlanságát a Bíróság
vélelmezi. Ennek szépséghibája, hogy vélelmezni csak olyasmit lehet, amit a törvény kifejezetten megenged. Ezt nem engedi. A vélelem tehát törvénytelen !

Ügyem tárgyalása imponáló, csaknem statáriális gyorsasággal folyt. [Ugyane helyen egy volt rendőrtiszt és neje büntető ügyének elbirálásához mintegy négy évre volt szükség.] Nem sokkal a fellebbezési tárgyalás előtt vettem készhez a PKKB. Írásbafoglalt ítéletét "rágalmazási" ügyemben. Ezzel kapcsolatban megsejtettem valamit és nem tévedtem : a
nemjogerős ítélet diszkréten ott feküdt a Szolnoki Megyei Biróság pulpitusán. Ezt valaki kérte kíváncsian és másvalaki kűldte előzékenyen. Aki kérte viszont azt is tudta, hogy már én is megkaptam így az itélet ismertetése fölöslegesnek látszott. Az is lett volna ... Tanulság : a kommunikáció korában élünk.

Ami a fellebbezési eljárást, ill. a másodfoku itéletet illeti a véleményformálás az irásbafoglalt itélet hiányában időelőtti lenne. [A történet ennélfogva egy III. fejezettel bővűl majd.] Benyomások azonban értek [bőven] és ezekről időszerű néhány mondatban beszámolnom.

Még az elsőfoku eljárás 2001.01.15-i tárgyalásán Bánáti János védő urat egy fiatal ám igen agilis, értelmes ügyvédjelölt helyettesítette. Az ifjú vállalta hogy a Magyar Hirlap cikk/flekket mint tárgyi bizonyítékot becsatolja. Kijelentette továbbá : "
rendelkezésre áll a jelenlegi legfőbb ügyész jelentése amelyet szintén be tud csatolni a birósághoz záros határidőn - 3 napon belűl."

Nos ez elmaradt. Engem a poltjelentés és a flekk nélkül marasztaltak egymillióra elsőfokon. A flekk utólag előkerűlt, a poltjelentésre azonban azt mondotta volt Bánáti úr a fellebbezési tárgyaláson, hogy a jelölt úr tévedett : poltjelentés nincs, nem is volt [?].

A jelek szerint az elsőbíróság által felállitott vélelem a másodfoku biróság tetszését nem nyerte el. A szóbeli indokolás súlypontját így áthelyezték egy belső jelentésre, amelyet parlamenti vallomásom után
Láng László ur szerkesztett, valamint a legfőbb ügyész parlamenti nyilatkozatára, melyről fentebb irtam, továbbá a jelentésre amelynek tartalmát nem ismerték ...

Ismétlem mig papir nincs semminek sem kivánok elébe vágni. Annyi azonban idekívánkozik, hogy Polgári Perrendtartás 4.§. (1) bekezdése szerint a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság határozata ... illetve az azokban megállapított
tényállás nem köti. Kivéve persze ha kötődni kiván - de ezt már csak én teszem hozzá.

Ennyit most. Következik a Legfőbb Ügyész[ség] elleni perindítás, amelyről szándékomban áll beszámolni. Majd a III.sz. folytatás.

 

2001.05.13.

 

Szeszák Gyula.