Egy személyiség jogai.

 

 

I.


Megtörtént tehát, magától értetődő természetességgel: a Szolnoki Városi Biróság megállapitotta, hogy megsértettem a volt legfőbb ügyész Dr. Györgyi Kálmán személyiségi jogait és emiatt egymillió forint kártéritésre és szégyenletes kanosszajárásra kötelezett.

Kommentáromnak azért adtam "I." sorszámot, mert az itéletet későn és alig olvasható formában, hiányosan kaptam meg - a kommentár tehát folytatódik ...

Most tehát csupán izelitőként.

A volt legföbb bünüldöző eredendően azt rója fel nekem, hogy az "Olajbizottság" ülésén szót ejtettem viselt dolgairól.

Kétségtelen nem dicsértem sem azért amit tett, sem azért amit elmulasztott. Nem volt rá "jogalapom".

A perben tett nyilatkozatai arról tanuskodnak, nem vette észre hogy parlamenti vallomásomban csupán recitálom a kettőnk közötti öldöklő küzdelem irásban rögzült epizódjait és hogy voltaképp olyasmiket mondok róla, amiket irásban már 1993-ban lefektettem, amikor parlamenti vizsgálatot kezdeményeztem ellene. Akkor is sikertelenül.

Tulajdon perének tárgyalását személyes jelenlétével nem tüntette ki, jóllehet a polgári per voltaképp a szóbeliség elvén alapuló "kontradiktórius" eljárás lenne. Nem ! Györgyi ur nem szeret vitatkozni. Kényes kérdésekre felelni pedig különösen nem.

Voltaképp igaza van, hiszen sokkal elegánsabb az ellenfelet bérmunkában ledöfetni, mint vele birokra kelni, vagy akár csak szembenézni.

Ebben az elő-kommentárban voltaképp nem is róla kivánok szólni, hanem "szolnoki élményeimről".

Megvallom hosszu küzdelemre rendezkedtem be, hiszen ugyanez a Biróság mintegy négy évig tárgyalta a volt olajfőkapitány pofonegyszerü bünügyét. Na nem ! Most más pennával irtak !

A keresetlevél 2000.12.01-napján érkezett a Birósághoz. Azóta a Biróság három tárgyalást tartott : 2001.01.15-napján, 02.08-napján, 02.26-napján. Félreértés ne essék a "halogatás" nem a tényállás tisztázását célozta, pusztán technikai okok indokolták, pl. az hogy felperes elfelejtette keresteleveléhez mellékelni "inkriminált" parlamenti nyilatkozatom szövegét ...

A statáriális gyorsaságnak köszönhetően az ügy mára döntésre éretté vált.

Éretté vált anélkül, hogy az alperes egyetlen kérelmét, inditványát teljesitették volna.

Dr. Takó Kornélia biró a tárgyalást nem volt hajlandó felfüggeszteni felperes feljelentése alapján a Pesti Központi Kerületi Biróság - biró Dr. Kalina József - elött [B.24.291/2000. sz. alatt] folyamatban levő büntetö eljárás befejezéséig, mert -ugymond- ez személyiségi perekben lehetetlen.

[Nota bene : a Dunakeszi Városi Biróság 2001.02.27-én felfüggesztette [!] A Petö Iván kontra Nógrádi Zsolt személyiségi jogi per tárgyalását a Nógrádi ellen is folyó büntetö eljárás jogerös befejezéséig - az amugyis legendás "magyar jogegység" jegyében ... ]

A birónő mindjárt az első tárgyaláson azt is kijelentette, hogy nem ad helyt semmiféle [valóság]bizonyitási inditványnak, ennek indokát majd az itéletben adja. [Megadta ... ]

Az előre vetitett justizmord által kényszerittetve viszontkeresetet terjesztettem elő "megállapitás" - annak megállapitása végett hogy a volt legfőbb ügyész tevékenysége és mulasztásai voltaképp egybeesnek azzal ami róla az olajbizottság előtt mondtam.

Mi sem természetesebb : voltaképp meg se méretett, mégis könnyünek találtatott a viszontkereset is.

És most lássuk az itélet gondolatmenetét : miért is valótlanok a volt megyei főügyész állitásai ?

"Büncselekmény törvényi tényállásának megfelelő tényállást csak a büntetőeljárási törvényben megszabott módon, az ott megszabott garanciákkal lehetséges megállapitani, a Biróság megitélése szerint ilyennek a polgári peres eljárásban nincs helye, még a valóság bizonyitására irányuló kérelem esetén sem."

Ez tehát a "22-es csapdája". Eszerint tanu csak olyan egyént vádolhat büncselekmény elkövetésével, akit már jogerősen elitéltek. Jogerősen elitélni viszont bárkit is többnyire tanuvallomások alapján szoktak ... Uj eljárási törvény született tehát a szolnoki jog asztalán : a "Lex Györgyi".

Ez nem tréfa. Az indokolás ugyanis azzal folytatódik : semmi nyoma, hogy a volt legfőbb ügyészt bünpártolásért jogerőesen elitélték volna. Ergo : vélelmezni [!] kell, hogy valótlant állitottam. [Ez a vélelem is a szolnoki jogalkotás tartozéka. Törvényes vélelmet ugyanis csak törvény állithat fel, bizonyos esetekben.]

Ezzel nincs vége ! A csattanó most következik. Meg aztán [ezt csak én mondom igy] "... a Legfőbb ügyészség által elrendelt vizsgálat eredménye szerint a felperes az alperes által hivatkozott cselekményeket nem követte el ... "

Ez alighanem mühibának fog bizonyulni ... A vizsgálat anyagát a Biróság nem szerezte be, vagy ha igen ez titokban történhetett. A bizonyitékként felhasznált okiratot ugyanis a "tárgyalás anyagává kell tenni", ennek jeléül a felek előtt ismertetni kell. Ilyen nem tör
tént !

Jut eszembe : a NÉPSZABADSÁG korábban kikottyantotta, birtokukban van a "Szeszák dosszié" anyaga, amely a legkedveltebb leheletfinom sejttetése szerint azt tartalmazná hogy tisztségemre alkalmatlan voltam. Érdekes módon az anyag "átjátszása" is anélkül történt, hogy azt velem ismertették, az abban foglaltakra az észrevételezés lehetőségét biztositották volna.

Minthogy nekem is vannak személyiségi jogaim esetleg oly elhatározásra jutok : jómagam is beperelem a legfőbb ügyészt - csökkentendő az igazmondásom folytán engem ért anyagi veszteségeket ...

 

2001.02.15

Sz. Gy.